Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-18 / 168. szám, szombat

1789 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. JÚLIUS 14. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS NYILATKOZATA A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG ÖNRENDELKEZÉSÉRŐL Mi, a demokratikusan megválasztott Szlovák Nemzeti Tanács, ünnepélyesen kijelentjük, hogy a szlovák nemzet ezeréves függetlenségi törekvése megvalósult. Ebben a történelmi pillanatban kinyilvánítjuk a szlovák nemzet ^természetes jogát az önrendelkezésre, amint azt a nemzetek önrendelkezési jogáról szóló valamennyi nemzetközi szerződés és egyezmény is rögzíti. Elismerve a nemzetek jogát az önrendelkezésre, kije­lentjük, hogy mi is szabadon akarjuk alakítani a nemzeti és állami lét módját és formáját, miközben tiszteletben tartjuk mindenki jogait, minden állampolgárét, nemzetét, nemzetiségi kisebbségét és etnikai csoportét, valamint Európa és a világ demokratikus és humanista örökségét. A Szlovák Nemzeti Tanács ezzel a nyilatkozattal kiki­áltja a Szlovák Köztársaság önrendelkezését, mint a szlo­vák nemzet szuverén államának alapját. AZ MKDM ÉS AZ EGYÜTTÉLÉS KÉPVISELŐI KLUBJÁNAK ÁLLÁSPONTJA ELMONDTA: CSÁKY PÁL Tisztelt SZNT, tisztelt szlovák kormány, tisztelt vendégek! Az MKDM és az Együttélés képvi­selői klubjainak tagjai teljes mérték­ben tudatosítják a mai esemény sú­lyát. Ez valóban komoly pillanat a szlovák nemzet történetében. Az MKDM és az Együttélés képviselői, akik szabad választások eredmé­nyeként kerültek a parlamentbe, és legitim módon képviselik az állam­polgárok érdekeit, főként a szlovákiai nemzeti kisebbségek érdekeit, fel­jogosítottak arra, hogy kijelentsem: teljes mértékben elismerjük a nem­zetek önrendelkezési jogát. Ebből az alapelvből kiindulva, megértést tanúsítunk a Szlovák Köztársaság jelenlegi emancipációs törekvései iránt is. Tekintettel arra, hogy vala­mennyi társadalom önrendelkezése az állampolgár szuverenitásából ered, hangsúlyozzuk, hogy ez az önrendelkezési jog megilleti az ál­lampolgárok minden azonos identi­tású, kulturális, történelmi és társa­dalmi örökséggel rendelkező cso­portját. Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csopor­toknak szintén joguk van ennek az alapelvnek az érvényesítésére, ön­igazgatás formájában, identitásuk megőrzésének érdekében úgy, ahogy az a világ demokratikus álla­maiban természetes. Ebből az alapállásból kiindulva, mindkét klub tagjai részt vettek ama dokumentum szövegének a megvi­tatásában, amely ma elfogadtatik. Abban a hiszemben, hogy a többi politikai szubjektum részéről valódi konszenzus kialakítása a cél, előter­jesztettük a mi javaslatainkat, ame­lyeknek a szóban forgó dokumen­tumba történő rögzítése lehetővé tenné, hogy a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok is társadalmunk államalkotó elemeiként kapcsolód­hassanak be ebbe a történelmi moz­gásba. Olyan javaslatokról van szó, me­lyek szerint ennek a dokumen­tumnak 1/el kellene ismernie, hogy a Szlovák Köztársaság valamennyi állampolgára alkotja az állam szuve­renitásának alapját, 2/ el, kellene ismernie a nemzeti kisebbségek önigazgatásának az el­vét és garantálni ezt az elvet az alkotmányban, valamint nemzetközi szerződésekkel, 3/ garantálnia kellene az alkot­mányos út megőrzését az állam­igazgatás további folyamatában. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy javaslataink nem találtak ele­gendő megértésre politikai partnere­inknél. Ezért konkrétan ismételten javasoljuk, hogy a deklaráció mond­ja ki: a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok egyenjogúságát az SZK alkotmányában rögzítjük és ezt nemzetközi szerződésekkel is ga­rantáljuk. Ugyancsak javasoljuk a szöveg olyan értelmű módosítá­sát, hogy a Szlovák Köztársaságot a Szlovákiában élő polgárok szuve­rén államaként fogalmazzák meg. Az MKDM és az Együttélés képvi­selői ellenkező esetben tartózkodni fognak a szavazástól. LESZ FEGYVERNYUGVÁS BOSZNIÁBAN? (Folytatás az 1. oldalról) Szarajevótól észak-nyugati irányban mintegy 100 kilométerre fekszik. Úgyszin­tén szó lenne egy szárazföldi folyosó megnyitásáról Gorazsde városig, ahol mintegy 70 ezer ember van a szerbek harapófogójában. A bosnyák külügyminiszter azt állítot­ta, kormánya már látta annak a nyilatko­zatnak a tervezetét, amely aggodalmának ad hangot a boszniai helyzet romlása miatt. Idézte is azt a részt, amelyben a BT elítéli a lakosság erőszakos kitelepítését, és azt, hogy a szerbek Bosznia-Hercego­vinában meg akarják változtatni a lakos­ság etnikai összetételét. A muzulmánokat képviselő Siladzsic mellett Londonban tartózkodik Kara­dzsics szerb vezető, valamint a hon/átok két vezetője. A tegnapi nap folyamán Karadzsicsnak azt a javaslatát vitatták meg, hogy rendeljenek el Bosznia-Herce­govina egész területén 14 napos tűzszü­netet. Milan Panics, Jugoszlávia új kor­mányfője Belgrádban kijelentette, szavak helyett cselekedni fog és véget vet a boszniai háborúnak. Megígérte, hogy ő maga adja át az első szerb tankot az ENSZ-eróknek. Mindezt Panics francia újságíróknak mondotta, közvetlenül pári­zsi látogatása előtt. Szarajevóba érkezett tegnap Douglas Hurd brit külügyminiszter, ahol Alija Izet­begovic elnökkel tárgyal a válság rende­zéséről. A brit diplomácia vezetője támo­gatásáról biztosította a lord Carrington vezette londoni tárgyalásokat. A londoni EK-konferencia elnöké­nek egyik munkatársa, Adrién Bedford a médiáknak olyan tájékoztatást adott, hogy a boszniai szerbek, horvátok és moszlimok képviselői tegnap fegyver­nyugvási megállapodást írtak alá. KI A CSUDA EZ A RABIN? Izrael az utóbbi napokban, hetekben gondoskodik mindennapi meglepeté­sünkről. A sorozat azzal kezdődött, hogy a parlamenti választásokon minden várakozást felülmúló sikert aratott a Munkapárt. Igaz viszont, hogy nem szerzett abszolút többséget, de meglepően gyorsan és elvtelen engedmé­nyek nélkül talált annyi szövetségest, olyan koalíciós partnereket, amennyi­vel és akikkel megvalósíthatja programját. A kormányfő hétfői székfoglaló beszéde további nagy meglepetés volt; kiderült, nemcsakhogy nem tér el választási ígéreteitől, hanem még tovább is megy azoknál. Jicchak Rabin sokkolta az egész térséget és a világot, amikor kifejtette, mit is akar elérni. Ez pedig jóval több, mint amire a legnagyobb optimisták számítottak, jóval több, mint amit ígért, mintha a kampány során vázolt elképzelések csak egy keretet képeztek volna, amelyet most akar megtölteni konkrét tartalommal. Ellenfelei, mindenekelőtt a Likud hívei szerint Rabin azért nyerhetett ilyen fölényesen, mert kihasználta azt, hogy Izrael alig több, mint negyvenéves történelmének amolyan élö hőse, egy mai legenda. Részt vett valamennyi háborúban, s az 1967-esben ő volt a hadsereg vezérkari főnöke. Volt már miniszterelnök is, 1974 és 1977 között, s ez egy nagyon nyugodt időszak volt az ország számára. Ö hozta haza védelmi miniszterként a katonákat Libanonból, s vetett véget ezzel egy teljes mértékben értelmetlen hadjárat­nak, amely csak nagy áldozatokat követelt, de semmivel sem növelte az ország biztonságát. Sőt, a nemzetközi színtéren lejáratta Izraelt. Ami a legkülönösebb, ez a híres katona egy békeprogrammal tett nyerő. Autonómiát ígért a palesztinoknak, mégpedig záros határidón belül. Legfelső szintű tárgyalásokat az arab szomszédoknak, ahogyan ezt eddig követelték. Bejelentette, kész vendégül látni a szomszéd államfőket, sót hajlandó Damaszkuszba, Ammanba, Bejrútba utazni és konkrétan tárgyalni. Mindenre, persze, ő sem hajlandó. Nem hajlandó tárgyalni Arafattal, nem hajlandó a feltétel nélküli kivonulásra a megszállt területekről, nem akar önálló palesztin államot, nem áll szándékában felszámolni a megszállt területeken létesített zsidó településeket, de befagyasztotta építésüket. Émellett különbséget tesz biztonsági, gazdasági és politikai települések között. Ez Utóbbiak létjogosultságát tagadja, az ilyenek esetében - mint óvatosan jelezte - akár a felszámolástól sem riadna vissza. Majd. Most viszont az a helyzet, hogy egy ilyen programmal máris Washington kedvencévé vált. James Baker külügyminiszter holnap már Jeruzsálembe érkezik, s nagy a valószínűsége, hogy Izrael rövidesen megkapja a kormány­garanciákat arra a tíz milliárd dollárra, amit sürgősen kölcsön akar kérni az amerikaiaktól. Az előd, Samir is ezt akarta, de végtelen makacsságával nem ért célt, Bushék nem hagyták magukat zsarolni. Ami viszont most rontja a Fehér Ház örömét, az az arabok langyos, sőt többségében elutasító reagálása Rabin kétségtelenül kompromisszumos javaslataira. Egyedül az egyiptomi elnök közölte, hogy kész vele találkozni, a többi arab vezető az érvényes ENSZ-határozatokra hivatkozik, amelyek feltétel nélküli kivonu­lásra szólítják fel Izraelt, s támogatják a palesztinok államalapítási jogát. Nem vesznek azonban figyelembe egy dolgot: a határozatok születésekor fennálló nemzetközi helyzetet, s ezzel szemben a mai realitásokat. Egybevetve az izraeli és arab részről a héten elhangzott nyilatkozatokat, egy szólás jutott az eszembe az odanyújtott kisujjról és az egész karról. Mert tény, hogy Rabin - az arab követeléseket tekintve - csak a kisujját nyújtotta. Ez nem olajág, de nem is puska. De lehet-e hinni az izraeli kormányfőnek? Ki a csuda ez a Rabin? Arabverő katona vagy béketeremtő politikus? Politikai álmokat kerget vagy realista? Izrael javát vagy az ország vesztét akarja? Kell még néhány hét, hónap ahhoz, hogy ez egyértelműen kiderüljön. A helyzet alakulása, természetesen, nemcsak Rabinon múlik, hanem az arabokon is. Úgy hiszem, érdemes idézni egy mondatot programbeszédéből: ,,A háborúk­nak mindig csak egy győztese lehet, míg a békével mindkét fél csak nyerhet". GÖRFÖL ZSUZSA SZEMBENÉZÉS T örtént, hogy a véletlenek összjátéka nyo­mán néhány napra kivül kerültem azon a viszonylagosan nagy sugarú körön, amelyben magánemberként és újságíróként élek. Alkal­mam volt, hogy tapasztaljam, mennyit érek a má­sok szemében emberként, olyan helyzetekben, amikor nem aszerint ítélnek meg, milyen nyelven beszélek. Megmérettettem ott is, más nemzet nyelve tudásának mértékével. Igaz ez inkább önmagam megmérettetése volt önmagam előtt a világban. Nem tagadom, néha szégyenkeztem múltbeli lustaságom, kényelmességem miatt, ami megakadályozott nyelvek tökéletesebb elsajátí­tásában. Mégis, nem találtam magamat sohasem olyan helyzetben, amely csupán azért lett volna lealacsonyító és megalázó, mert más nyelven beszélek, másképpen gondolkozom és más he­lyen élek. Lehettem önmagam: szuverén ember, akinek döntései és cselekedetei nem függnek másoktól. Emberként való elfogadásom azon múlott, mennyire vagyok képes megfelelni azok­nak az általános emberi normáknak, amelyek Európában elfogadottak. Tény, hogy nem akarok ott letelepedni, sem­milyen indokkal nem kérek menedékjogot, ezért nincs velem semmilyen baja annak az európai országnak, amelyben jártam. Azt viszont láttam és tapasztaltam, hogy az olasz helységnévtáblák alatt ott vannak a német és a szlovén város- és faluneveket feltüntető táblák is. Engem mint ide­gent nem zavartak, s láthatóan az olaszokat sem, mert nem mázolták be, és egyiket sem döntötték az árokba. AZ ELLENSÉGKÉPPEL Többről és másról tanúskodnak azok az útmenti táblák. Elsősorban arról, hogy nem szónoklatok, nem ígéretek és hitegetések, hanem tettek szól­nak arról, hogy akiket istenadta sorsuk és a törté­nelem egy bizonyos földdarabra vetett, amelyet más nyelvűekkel együtt laknak, otthon lehetnek ott. Tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács kinyilvání­totta a szlovák nemzet szuverenitását. Ez vitat­hatatlan tény. Közben azonban megfeledkezett arról, hogy a nemzeti szuverenitásra lehet ugyan államot alapozni, de a modern Európában, mo­dern államot aligha. Akkor sem, ha a világ felé forduló nemzeti magamutogatásnak a politikai körítése mindegyre korlátlan és oszthatatlan ál­lampolgári jogokat ígér mindenkinek. Lelkiisme­retfurdalásuk lenne azoknak, akik megakadá­lyozták, hogy bekerüljön a nemzeti szuverenitást deklaráló nyilatkozat szövegébe a nemzeti ki­sebbség jogait nagy általánosságban emlegető passzus? Helyette kaptunk ígéreteket, hitegeté­seket, miközben mindegyre állampolgári köteles­ségeink betartására intettek bennünket. Már-már fenyegetődzve. A _ új Szlovákia megteremtésének első, r\í alapozó tervrajzán nem találtak helyet jogaink elvi kinyilatkoztatásának. Várhatjuk-e, hogy ezekután a készülő alkotmányban és a maj­dani törvényekben méltányolni fogják jogainkat? Aligha. Még örülhetünk, ha megmaradunk ellen­ségképnek, ha nem ítélkeznek majd fölöttünk perekben, mint a szlovák nemzet ellenségei fö­lött. Pedig milyen kevés - csak a politikai mini­mum - kell ahhoz, hogy a nemzeti köldöknézés helyett demokráciát, jogállamot és kisebbségi jogokat is deklaráljanak. Most látni igazán, hová süllyesztheti a demokráciát, a jogállamot egy önmaga csodálatával elfoglalt új hatalom. Mečiar kormányfő az SZNT erkélyéről már nem gazdasá­gi fellendülést, új munkahelyeket, mindennapi kenyeret ígért, hanem szeptemberi szlovák alkot­mányt. Kérdés, hogy aratás után jóllakatja-e alkotmánnyal azokat, akik megválasztották? És mi lesz a többiekkel? DUSZA ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN B orisz Jelcin orosz elnök tegnap alá­irta azt a rendeletet, melynek értel­mében Oroszország megszakítja kapcso­latait Jugoszláviával. Moszkva ezt az ENSZ 757. számú határozata teljesítésé­vel összefüggésben teszi. Ez a határozat rendelkezik a Jugoszláviával szembeni szankciókról. Jelcin rendelete felfüggeszti az export-import kapcsolatokat, az állami és magánvállalatok együttműködését a jugoszláviai partnerekkel, valamint a kulturális kapcsolatokat is. P uncagin Dzsaszrajt, az eddigi mi­niszterelnök-helyettest, a piacgazda­ság hívét nevezték ki csütörtök este Mon­gólia új kormányfőjévé. Diplomáciai forrá­sok szerint az ötvenéves politikus felada­ta, hogy Mongóliában felgyorsítsa a köz­ponti gazdaságirányítás felszámolásának folyamatát. P eru fővárosának luxusnegyedében tegnap virradó éjszaka felrobbant egy gépkocsiba elhelyezett pokolgép. Rendőrségi források szerint a Fényes Ösvény nevű maoista szervezet rovására írható a merénylet, amely legkevesebb 15 ember életét oltotta ki és több mint 250­en megsebesültek. Nem kizárt azonban, hogy az áldozatok száma még növekedni fog. A merénylettel egyidöben kb. 100 terrorista géppisztolyokkal és robbanóa­nyagokkal intézett támadást 6 rendőrállo­más ellen. A lekszandr Ruckoj orosz alelnök, a Polgári Szövetség nevű politikai tanácsadó testület elsó ülésén csütörtö­kön lemondásra szólította fel Andrej Kozi­rev külügyminisztert, akit azzal vádol, hogy rémhíreket terjeszt az esetleges jobboldali puccs veszélyéről. Ruckoj ugyanakkor a jelenlegi kormányt is élesen bírálta, s azt hangoztatta, hogy mindenek­előtt erős elnöki hatalomra van szükség a reformok sikere érdekében. A Polgári Szövetség június végén jött létre három befolyásos centrista és mérsékelten el­lenzéki párt koalíciójaként. C sütörtöki ülésén az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa úgy döntött, hogy a vi­lágszervezet főtitkára küldjön különmeg­bízottat a Dél-afrikai Köztársaságba az ott kialakult helyzet felmérésére. Ugyanakkor felszólította a dél-afrikai politikai erőket, újítsák fel a párbeszédet az új alkotmány­ról. A tárgyalások a múlt hónapban sza­kadtak meg a boipatongi vérontás után. T askenti tanácskozásukon a Függet­len Államok Közössége 11 tagorszá­gának védelmi és külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a felállítandó békefenn­tartó erők az ENSZ kéksapkásainak min­tájára fognak működni. Bevetésükről a konfliktusok térségében a tagországok államfői fognak dönteni többségi szava­zással, de telepítésükhöz szükség van az érintett felek hozzájárulásához is. A béke­fenntartó erők bevetéséről a FÁK minden egyes alkalommal tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát. E gon Klepsch, az Európa Parlament elnöke Londonban csütörtökön kö­zölte, hogy ez a képviselői testület már szeptemberben szeretné ratifikálni az Eu­rópai Közösségek, illetve Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország társulási szerződését. Abban az esetben, ha Csehszlovákiában további dezintegráló folyamatok játszódnak le, akkor ezt a par­lamentnek figyelembe kell vennie, mérle­gelnie kell bizonyos módosításokat. Arról azonban nem szólt, hogy ezek milyen módosítások lehetnek. T ajvan parlamentje olyan törvényt fo­gadott el, amely a bizalmatlanság és ellenségeskedés évtizedei után lehetővé teszi a gazdasági és politikai kapcsolatok jelentős bővítését a Kínai Népköztársa­sággal. Az új törvény többek között hatá­lyon kivül helyezi azt a tilalmat, amely a Kínai Kommunista Párt tagjainak tajvani látogatására vonatkozott és lehetővé te­szi a közvetlen légi és tengeri összekötte­tést a sziget és Kína között. M indössze 50 méterre II. Erzsébet királynő magánlakosztályától fogta el a rendőrség azt a nyilvánvalóan külföldi férfit, aki csütörtökön délután behatolt a Buckingham-palotába. A félmeztelen férfi átmászta a palotát körülvevő falat, s bár a riasztóberendezés azonnal műkö­désbe lépett, a betolakodót csak 2 és fél perc múltán sikerült fülöncsípni, amikor már a palota első emeletén járt. Hivatalos források szerint a férfinél nem volt fegy­ver, a királyi családot nem fenyegette veszély.

Next

/
Thumbnails
Contents