Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-17 / 167. szám, pente

1992. JÚLIUS 17. - ÚJ SZÓ, FOGYASZTÁSI FIGYELŐ 6 A VENDÉGLÁTÓK „ARATNAK" A ' nyári idényben (szabadságok idején) sem pihennek a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munka­társai. Egyrészt ők sem üdülhetnek egyszerre, másrészt pedig a tapasz­talataik azt mutatják: nagy szükség van a (okozott ellenőrzésekre, mert a kapzsi kereskedők a fogyasztókat lépten-nyomon becsapják. Sajnos, tényként állapítható meg, minden második eladó tisztességtelen szán­dékkal áll a pult túloldalán. No a be­csületesek ne sértődjenek meg, ez a megállapítás az átlagos árdrágítások arányából -következik. A vajnoryi J Dorastenecká utcai vendéglőben a 66,60 koronás vásár­láskor 15,40 koronával próbálták őket becsapni: mindhárom áruféle­séget rosszul számlázták. A pozso­nyi Veronika presszóban 150,90 ko­ronáért rendeltek. A fizetéskor 21,70 koronás árdrágítást állapítottak meg. Az eladónak nem volt nehéz ezt az összeget „összehozni", ugyanis a hat tétel közül négyet helytelenül tüntettek fel. A Drobný utcai U Kris­tínky élelmiszerboltban azt tudhatták meg, hogy hétféle tejterméket és egyfajta paradicsomsűrítményt — összesen 1241 korona értékben — a fogyaszthatósági idejük eltelte után is kínálják a vevőknek. A dunaszerdahelyi Bihari Szálló éttermében is majdnem pórul jártak az ellenőrök. 134,50 koronáért ren­deltek, de amikor a (elszolgált étel mennyiségét alaposabban szemügy­re vették, illetve újra megmérték az italokat, 17,70 koronás árkülönbö­zetről szerezhettek tudomást. A Lip­tovská Mara-i Svieženkában szintén a (elszolgált mennyiség miatt gyűlt meg a bajuk a vezetővel. A 22,10 koronás vásárláskor 7,90-nel próbál­ták megrövidíteni őket. Ráadásul né­hány áru mellől hiányzott az árcédu­la. A Rajecké Teplice-i termálfürdő büféjében talán túlságosan gyorsan akarták a vevőket kiszolgálni, de le­het, hogy más okuk volt arra, hogy az „ügyes" méréskor kevesebbre si­keredett a tányérra tett étel mennyi­sége. A 134,10 koronás vásárláskor ez 11,20 koronás többletet jelentett a (ogyasztó rovására. A mošovcei Drienok Szállóban ugyanilyen okból 38,20 korona helyett 16,45-tel kérlek többet a megrendelőktől. Ügy látszik, a turistaközpontokban rendkívül jól megy az üzlet. A ková­čovái Salašban a 36,40 koronás ös­szeget kereken 10 koronával toldot­ták meg a fizetéskor — egyszerűen tévedésből. Itt egyébként is igen fe­ledékeny lehet a főnök, mert nem csupán az árcédulák hiányoztak, megfeledkezett a lejárt szavatossági idejű termékekről is, sőt a cégtáblát sem helyezte el, a nyitvatartási idő feltüntetéséről pedig már nem is szólva. A tornaijai fürdő területén az Alfa Konzorcium standján sem jártak jól az ellenőrök — látogatásuk után re­mélhetőleg az eladók sem. Kétszer vásároltak náluk 75,50 koronáért és 20,80-nal többet számoltak neki, mert az italt szűken mérték és hely­telenül adták össze a tételeket. Sőt, olyan mérleget használtak, amely nem volt hitelesítve. Az üdülőhelyeken kívül „aranybá­nya" minden olyan rendezvény, ahol nagyobb tömeg gyűlik össze. A lő­csei zarándokokat sem szégyellték becsapni az egyik mozgó büfé tulaj­donosai. Az ellenőröktől a 35 koro­nás vásárlás során 9 koronával kér­tek többet. A detvai népművészeti fesztiválon is „arattak" a vendéglá­tók: a 12 próbavásárlás közül 8 esetben állapítottak meg árdrágítást, s ha ezt a tapasztalatukat jellemző­nek vesszük, ezen a rendezvényen 66,6 százalékos volt az árdrágítások aránya. Végezetül néhány figyelmeztető adat a fogyasztóknak: 186 boltban 189 376,50 korona értékű áru továb­bi forgalmazását megtiltották, mert minőségük nem volt megfelelő, kö­zel 3 ezer koronát pedig azon ter­mékek értéke tett ki, amelyek fo­gyasztása egészségi szempontból veszélyes volt. És még egy szám a kereskedőknek, a rajtakapottak több mint 100 ezer korona bírságot fizet­lek! Megéri? Az oldalt összeállította: Deák Teréz AKI FÜRDŐRUHÁT AKAR VENNI... A MINŐSÉG SIRALMAS • TENGERVÍZBE NEM ALKALMAS? • A KÜLFÖLDI ÉS A HAZAI TERMÉKEK KÖZT NINCS KÜLÖNBSÉG Melyik nő ne szeretne az új idényre új fürdőruhát? A szabadsá­gok idején, a vízparton, illetve a tengerparton mindenki a lehető leg­divatosabbat öltené magára. Az íz­lésünknek megfelelő szabásút, szí­nűt keressük, olyat, amelyben ké­nyelmesen, jól érezzük magunkat. S ha még nem választottak, az alábbi­akban a textilféleségeket ellenőrző laboratórium munkatársainak ta­pasztalataival ismertetjük meg önö­ket. Ők ugyanis tesztelték a piacon kínált fürdőruhákat. A jelenlegi divatáramlat szerint az egyrészes fürdőruha a módi, sok nő mégis a kétrészeset részesíti előny­ben. Az ellenőrök a Danubian top Herald cég különböző fürdőruháit tesztelték. A többségben műszálas anyagból készült, eltérő szabású kétrészesek színösszeállítása igen változatos volt: világító sárga, ciklá­men, zöld, csíkos, kockás, virágmin­tás, tarka ós egyszínű. Az elaszti­kus anyagok legfontosabb tulajdon­sága, hogy rugalmasak, ós jól alkal­mazkodnak a test vonalához. Ilyen kellemes alapanyagokból készült a legtöbb vizsgált modell, kivéve a volt NDK-ban gyártottakat, amelye­ket még mindig előhúznak a raktá­rak polcairól. A 11 tesztelt kétrészes fürdőruha közül négy hazai gyártmányú, hét pedig importált. Az ellenőrök a cik­keken feltüntetett kezelési utasítás szerint jártak el. Megfigyelték, válto­zik-e a fürdőruha az első mosás után, a fürdőmedencében, a tenger­ben. Azt is megvizsgálták, mennyire kopásálló az anyag szárazan, illetve nedvesen. Figyelembe vették az anyagot, illetve a megvarrás milyen­ségét is. Az ellenőrzés során megpróbál­tak olyan körülményeket teremteni, mint ahogyan az átlagos fogyasztó a fürdőruhájával bánni szokott. Megfigyelték: hány perc alatt szárad meg húsz fokos helyiségben, illetve a napon, körülbelül 30 fokon. Felül­bírálták, milyen tartós a derék, illet­ve a láb körüli gumi. Kipróbálták, hogyan „viselkednek" a különböző színek, ha a fürdőruhát a strandról műanyagzacskóban vagy törülköző­be csavarva visszük haza. Arra is kíváncsiak voltak a tesztelők, tíz nap eltelte után — ez kb. a szabad­ság átlagos időtartamát teszi ki — hogyan néz ki az új ruhadarab. A tesztelés eredményei ujjongás­ra egyáltalán nem adnak okot. A vizsgáztatott 11 fürdőruha közül nyolcat átlagon alulinak minősítet­tek. Ebbe a kategóriába került a Ciprusról behozott 120 koronás ós a legdrágább — 499 koronáért áru­sított — olasz fürdőruha is. Mind a nyolcnál az volt a legkomolyabb ki­fogás, hogy a tengervízben nem őrizték meg eredeti színüket. Tehát a hazai Trikota, Modeta, Timo cé­gek termékei ugyanúgy nem ajánla­tosak tengeri fürdőzésre, mint a Ju­goszláviából, Ciprusról, Olaszor­szágból, Görögországból ós Német­országból behozott, illetve tesztelt darabok. Ha mégis ezek vásárlása mellett döntenének a hölgyek, szá­molniuk kell a törülköző, illetve a fördőköpeny elszíneződésével, ha azok a vizes fürdőruhához érnek. Az említett nyolc átlagon aluli hol­mi esetében a tengervizet nem tűrő tulajdonságokon kívül ötnél további negatívumokat fedeztek fel: a Triko­ta vállalatnál készült például a na­pon több mint egy óráig szárad, pe­dig az átlagos száradási időt 40— 60 perc között határozták meg, s jó időnek csak a 40 perc alatti értéket számították. Hasonlóképpen soká száradt a német gyártmányú is, ós ráadásul tíz napi hordás után anya­ga elveszítette fényét. A ciprusi im­port fürdőruhán viszont a nedves összehajtás után összemosódtak a színek. A görög termék azonkívül, hogy nem színtartó, a varrások mentén a kelleténél jobban kinyúlt. A legrosszabb helyezést az olasz fürdőruhák érték el, pedig ezek a legdrágábbak. A színüket sem őrzik meg, hosszú ideig száradnak, sőt a nadrág derekába a gumi helyett kö­tött anyagot húztak, s ez egyáltalán nem rugalmas. Átlagosnak mindösz­sze két terméket minősítettek: a ha­zai Finiš állami vállalat és a Jugo­textil cég fürdőruháit. A jók közé so­rolták a volt NDK gyártmányát, amelynek anyaga azonban már di­vatja múlt. Mindezek alapján elmondhatjuk: nem egyszerű manapság a fürdőru­havásár. A teszt eredményeit táblázatban foglaltuk össze. NÉHÁNY JÓ TANÁCS • A fürdőruha vásárlásakor ne bízzon a feltüntetett méretben, in­kább próbálja fel, mielőtt a kivá­lasztott darabot kifizeti. Főképp az importáltakat saját rendszerük sze­rint számozzák. Például a 42-es jugoszláv nem kell, hogy ugyano­lyan legyen, mint az azonos szá­mú német. • Vásárláskor mérlegelje a meg­felelő szabást. Elengedhetetlen, hogy a kétrészes fürdőruha nad­rágjának a derekában gumi le­gyen. • Mivel általában a fürdőruhák anyaga megnyúlik, inkább a szoro­sabb méretű mellett döntsön. • Ügyeljen arra, hogy a strand­ról lehetőleg szárazon vigye haza a fürdőruhát — (gy előzheti meg a színek egymásba folyását. • Vigyázzon az olyan napozó­szerek használatakor, amelyeknek rovartasz(tó hatásuk van. Ezek, il­letve a Repelent megkárosítja a fürdőruhát. A cikkek gyártói általá­ban figyelmeztetnek erre, de ne fe­ledkezzen meg róla. • A fürdőruhát minden viselés után 30—40 fokos vízben ki kell mosni. Nem elegendő tiszta vízben kiöblíteni. Megfelelő mosószeres oldatban mossa át, öblítse ki, és mindjárt szárítsa meg. így akadá­lyozható meg, hogy idő előtt tönk­remenjen. Gyártó Trikota Modeta Finiš Timo Jugotextil 0. Poduzeče Behozatal Behozatal Behozatal Behozatal Behozatal Gyártó Vŕbové Jihlava Sp. N. V. Praha Jugotextil Ország CSSZSZK CSSZSZK CSSZSZK CSSZSZK Jugoszlávia Jugoszlávia Ciprus Olaszország NDK Görögország Németország Af (korona) 260 250 270 220 240 240 120 499 110 335 465 Az anyag összetétele 79 % PAD PAD / 90 % PES 82 % PAD 82 % PAD 80% PAD 80 % PAD 80 % PAD 100 % Grisutem 80 % PAD 80 % PAD Az anyag összetétele 21 % Lycra PUS 10% PUR 18% Lycra 18 % ELASTHAN 20 % Lycra 20 % Lycra 20 % ELASTAM 20 % ELASTANE 20 % ELASTANE Méret 48 42 50 B-80 42 44 S 48 42 52 40 Kezelési ^ & ^ & -«!/ « xS/ « N» & A NS- S ® & s & a utasítás <3 © « KI Ä 8! 81 & 8! « <a 8Í s 81 ® 8! Ä Színtartás Az t. mosás után • • • • • • • • • • • Klóros vízben • • • • • • • • • • • Tengervízben O 0 • O • 0 O O A O 0 Koptatás • • • • • • • • A A • Kivueli hibák hibátlan hibátlan hibátlan hibátlan hibátlan hibátlan átlagos átlagos hibátlan számottevő hibátlan Száradás 20 C átlagos átlagos átlagos gyors hoSszú áltagos áltagos átlagos gyors átlagos átlagos Napon 30 C hosszú átlagos hosszú gyors hosszú átlagos átlagos hosszú gyors átlagos hosszú A színek összefolyása nem nem nem nem nem nem nagymértékű elviselhető nem nem nem 10 nap után színtartás átlagos változatlan elenyésző változatlan változatlan elenyésző változatlan változatlan változatlan változatlan változatlan Alakváltozás nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Egyéb megállapítás elvesztette fényét elvesztette lényét megnyúlt a gumi elvesztette színét elvesztette fényét Értékelés O 0 • O • O O O A O O Nagyon jó • Jó A Átlagos • Átlagon aluli O A MASZEK ÉS A DEMOKRÁCIA — Látszerész úr, negyed órát ké­sett. Minek írja ki a cédulára, hogy egy órakor nyit, ha csak jó 15 perccel később érkezik, hogy a bolt előtt vár­kozóknak ajtót nyisson. Tessék, itt a papír. Én ugyan mondtam az asz­szonynak, ne sürgessen, hogy men­jek már kiváltani a gyerek szemüve­gét, mert én tudom... ő ugyan állítot­ta: már maszek a bolt és nem úgy van ez, mint régen az állami kereske­dőnél. Sejtettem én: nem változik olyan gyorsan a helyzet, hogy a ma­szek a megrendelője kedvében jár­jon... Ne, ne magyarázkodjon, látsze­rész úr. Tudtam én, hogy hiába uta­zom. A feleségemmel is közöltem, de ő nagyon bizakodó... Azzal ne jöjjön, hogy nem tudott megfelelő lencsét szerezni. A maszek előtt nem állhat­nak legyőzhetetlen akadályok. Addig kell mennie, keresnie, amíg nem talál­ja meg a keresett árut... Most pedig ide, erre a cédulára legyen szíves írja fel saját kezével, mikor lesz kész az a szemüveg. Kedden? Ne bizonytalan­kodjon, inkább írjon szerdát és az biz­tos legyen... Igy igen... Szóval szerdán jövök érte. Én is maszek vagyok, meg kell értenünk egymást. Az ígéreteinket pedig pontosan tartsuk be! Egyébként mire volna jó a demokrácia? Ugye iga­zam van? Viszontlátásra szerdán. A BEVÉTELEK ALAKULÁSA A KERESKEDELEMBEN, VENDÉGLÁTÓIPARBAN ÉS SZÁLLODÁKBAN A kereskedelem a népgazdaság azon ágazata, amelyben leginkább tükröződik a tulajdonviszonyok transzformációja. Az év elejétől május végéig a boltokban, a szol­gáltatásokért, a vendéglátó- ós a szolgáltatóiparban 51,7 milliárd ko­ronás bevételt értek el. Ez 5,1 százalékkal több, mint a korábbi óv hasonló időszakában, viszont az eladott áru mennyisége az em­lített hónapokban csupán 94,4 százalékot tett ki. Az árliberalizá­lás után, amikor jelentősen csök­kent a kereslet, ós a fogyasztók csak a legszükségesebb cikkeket vásárolták meg, fokozatosan a ko­rábbi mennyiségű áru forgalmazá­sának lehetünk tanúi. Májusban például 99,6 százalékot tett ki az eladott áru mennyisége 1991 ha­sonló hónapjához viszonyítva. A felmérések szerint a fogyasztók az átlagos minőségű árufélesége­ket vásárolják leginkább. A legtöbben a magánvállalkozók boltjaiba térnek be: májusban 57,4 százalókban náluk bonyolították le a forgalmat, januártól májusig ez az arány 49,7 százalékot tett ki, míg egy évvel ezelőtt csupán 11,8 százalékot. A magánvállalkozások kibontakozásával részben javult némely árucikkek kínálata, de egyben megnyilvánultak azoka ne­hézségek is, amelyeket ez az átállás magával hozott. Hiányzik Millió koronában például az egyes termékcsopor­toknál a kínálat teljes skálája és a fogyasztói érdekvédelem is sok kí­vánnivalót hagy maga után. Az élelmiszerpiacon egyre több a ki­fogásolható minőségű áru. így jel­lemzi a hazai piacot a Szlovákiai Statisztikai Hivatal. 1992 El köztulajdon Hl magántulajdon az év elejétől 1991 1992 ül szövetkezeti tulajdon S egyéb

Next

/
Thumbnails
Contents