Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-17 / 167. szám, pente

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ, 1992. J

ULIUS 16. TASKENTBEN ELDÖNTÖTTÉK KELL A KÖZÖS BÉKEERŐ DÉL-OSZÉTIA LEHET A POZITÍV PÉLDA , Az üzbég fővárosban, Taskentben, tegnap délelőtt kezdődött meg a Független Államok Közössége tagországai védelmi és külügyminisztereinek értekezlete az olyan kollektív fegyveres erők létrehozásáról és kihasználásáról, amelyek feladata az lenne, hogy az egykori Szovjetunió konfliktwsos térségeiben helyreállítsák a rendet. A miniszterek megvitatták a határörcsapatok állandó parancsnoki tanácsának tevékenységével, szerkezetével és a csapatok létszámával kapcsolatos kérdéseket is. Napirenden szerepel a FÁK alapdokumentumának javaslata, valamint egy megállapodástervezet azon személyek jogainak a visszaállításáról, akik az erőszakosan áttelepített nemzetekhez és nemzeti kisebbségekhez tartoztak a volt Szovjetunióban. A taskenti tanácskozáson mind a 11 köztársaság, valamint a közös haderő főparancsnokságának képviselői vettek részt. Tegnap kezdték meg küldetésük teljesítését, vagyis Dél-Oszétiában a béke helyreállítását a háromoldalú, orosz-grúz-oszét békealakulatok, amelyek létszáma eléri a másfél ezer főt. A RIA orosz hírügynökség szerint utolsóként az oszét zászlóalj érkezett meg Chinvaliba. Előtte érkezett ide az orosz kontingens és a grúz nemzeti gárda néhány alakulata. A békeerők a tegnapi nap folyamán foglalták el állásaikat a konfliktus egész térségében, hogy biztosíthassák a tüzszüneti feltételek megtartását. Mint ismeretes, a közös békeerők felállításáról és a tűzszünetról nemrégiben állapodtak meg a négyoldalú dagomiszi találkozón Oroszország, Grúzia, valamint Észak- és Dél-Oszétia képviselői. A békekatonák feladata nemcsak a csapatszétválasztás és a fegyvernyugvás garantálása, hanem arra is rá kellene bírni a grúzokat és az oszéteket, hogy maguk is járuljanak hozzá a feladat teljesítéséhez. Hírügynökségek szerint a tegnapra virradó éjszaka nyugodtan telt el Chinvaliban. A szembenálló felek megkezdték csapataik és a nehézfegyverek kivonását a konfliktus térségéből. Tbilisziben arról tájékoztattak, hogy a grúz egységek elvonulása már befejeződött. Dél-Oszétiában most már lényegesen nyugodtabb a helyzet, de néhány nappal ezelőtt még zajlott az asszonyok és a gyerekek evakuálása Észak-Oszétiába MEGSZÁLLT TERÜLETEK IZRAEL BEFAGYASZTOTTA AZ ÉPÍTKEZÉSEKET NABLUSZBAN TART AZ Palesztin vezetők tegnap arra kérték Jicchak Rabin új izraeli kormányfőt, rendelje vissza a kaszárnyákba azokat a katonákat, akik már harmadik napja tartanak körülzárva hozzávetőleg 3 ezer arabot a megszállt területeken lévő legnagyobb palesztin egyetemen. Az Izraellel folytatott béketárgyalásokon részt vevő palesztin delegáció egyik tagja, Szaeba Erekata elmondta, a palesztinok levelet intéztek Rabinhoz, ebben sürgetik a nabluszi An Nadzsa Egyetem (a Jordán folyó nyugati partján fekszik) épületkomplexuma megszállásának a befejezését. ,,Néhány órával azt követően, hogy ön békére szólított fel és látogatást ajánlott az arab országoknak, meglepetéssel vettük a hírt: ön ugyanakkor elrendelte az egyetem körülzárását. Az ilyen lépések semmi esetre sem járulnak hozzá a békéhez" - áll a levélben. Az izraeli hadsereg kedden ebben a 130 ezer lakosú városban kijárási tilalmat rendelt el, katonai övezetté nyilvánította. EGYETEM BLOKADJA Benjamin ben Eliezer, az izraeli kormány új lakásépítési minisztere elrendelte a megszállt területeken az új izraeli települések építésére vonatkozó szerződések befagyasztását. „Amit eddig tehettem, az az - és nem áll szándékomban, hogy erre igazolást keressek - hogy eltöröltem mindazon szerződések érvényességét, amelyeket még nem írtam alá" - mondotta a miniszter az izraeli katonai rádiónak adott interjújában. Ez a lépés, amely hozzávetőleg 5600 lakóházat érint, a zsidó telepesek körében nagy felháborodást váltott ki. Uri Ariel, a hozzávetőleg 100 ezernyi telepes szóvivője kijelentette, hogy ezt hadüzenetnek tekintik. Az új izraeli kormány azt reméli, hogy a telepek építésének leállításával rákényszeríti az USA-t az Izraelnek nyújtandó 10 milliárd dolláros hitel jóváhagyására. Valószínűleg ez a téma is szóba kerül Baker amerikai külügyminiszter közel-keleti körútja során. Baker vasárnap érkezik Jeruzsálembe. MANDELA KEMENY KIR0HANASA A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN Rendkívül éles hangú beszédet mondott szerdán New Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke. Azzal vádolta a dél-afrikai kisebbségi fehér kormányt, hogy nem érdeke az új demokratikus alkotmányról folytatott párbeszéd, s hogy az ANC-vei rivális fekete szervezettel, az Inkathával közösen szervezi az erőszakot és az ANC tagjai elleni merényleteket. Mandela felszólította a testületet, indítson Dél-Afrikába különmegbízottat, aki kivizsgálná ezeket a vádakat és a dél-afrikai szervek tevékenységét. A továbbiakban arra mutatott rá, a Dél-Afrikában most folyó tárgyalások zsákutcába jutottak, a fehér kormány arra törekszik, hogy mindenáron megőrizze hatalmát, ne kelljen azt megosztania a fekete többséggel. A BT szerdán azon afrikai államok kérésére foglalkozott a dél-afrikai helyzettel, amelyek fokozni akarják a nemzetközi diplomáciai nyomást a pretoriai kormányra. Az ülés a késő éjszakai órákig tartott, mivel 55-en szólaltak fel. A BT a megelőző konzultációk során előkészített egy határozatot, amelyet tegnap kellett elfogadni, de lapzártáig nem kaptunk róla jelentést. A Csehszlovák Sajtóirodának sikerült információkat szereznie a tervezetről, amely szerint a BT követeli: a pretoriai kormány azonnal foganatosítson intézkedéseket, amelyekkel véget vetne az erőszaknak, a tömeges mészárlásoknak, s állítsa a tetteseket bíróság elé. A továbbiakban felszólítja az ENSZ főtitkárát, küldjön különmegbízottakat a Dél-Afrikai Köztársaságba, akik ajánlásokat dolgoznak ki a jelenlegi válság megoldására. Ugyanakkor a testület nem tesz eleget Mandela és néhány afrikai ország azon kérésének, hogy az ENSZ küldjön ki állandó megfigyelőket. N

ew Yorkban, a demokraták apró botrányokkal is tarkított, tegnap befejeződött nagy showján meglepetés már nem történhetett: a Bili Clinton-Albert Gore párost állították csatasorba a Fehér Ház megszerzéséért. A republikánusok elnökjelölő konvencióját augusztusban tartják, s csak azután szabadul majd el igazán a pokol, mindig a finisben osztogatják a legtöbb övön aluli ütést. Noha Clinton a pártján belüli előválasztásokat nem nyerte olyan simán, mint Bush, a legutóbbi felmérések szerint a népszerűségi listán nagyon felzárkózott az elnökhöz. Nem hagyható figyelmen kívül a harmadik, a függetlenként indulni kivánó texasi milliárdos, Ross Perot, viszont az ő népszerűsége az utóbbi napokban csökkent. Volt egy-két szerencsétlen, négerellenes elszólása, és a kampánystábjával sincs minden rendben: állítólag nagyok a nézeteltérések a profi kampányszakértők és az önkéntes aktivisták között. Tehát e pillanatban a novemberben esedékes elnökválasztás háromesélyes. A mostani konvenciót figyelve szembetűnő a demokraták megnövekedett önbizalma, hisznek abban, hogy tizenkét év után visszaszerzik a republikánusoktól a kormányrudat. Meg kell jegyezni, hogy a legutóbbi hat elnökválasztásból a demokraták csak egyszer tudtak győzni (Carter, 1976). És hogy ezúttal tényleg nem esélytelenek, az két dolognak köszönhető. Elsősorban annak, hogy Bush nem tudta teljesíteni januárban tett igéretét a gazdaság fellendítésére. Másodsorban pedig annak, hogy Clinton szerencsésen választotta meg egy héttel ezelőtt alelnökjelöltjét. Magát Clintont is Kennedy-tipusú politikusnak tartják, sokat számít az emberek szemében, hogy mindketten fiatalok. Clinton 1946-ban, Gore 1948-ban született. (George Bush 68, Ross Perot 62 éves.) Clintonnak a szemére vetatték a nőügyeit és hogy elbliccelte a vietnami háborút, Gore családcentrikus és harcolt Vietnamban. Mindketten déliek, profi politikusok, jó szónokok és jó fellépésüek. Mindketten a demokrata párt mérsékelt szárnyához tartoznak, bár Albert Gore, aki katonai és környezetvédelmi szakértőnek számít, azon tíz demokrata szenátor közé tartozott, akik támogatták az öböl-háborút. Ugyanakkor kedvenc témája valamiféle milliomosadó bevezetése. A környezetvédelemről írt egy nagy könyvet, júniusban a Rio de Janeiró-i világkonferencián ő vezette az amerikai delegációt, ahol ötpontos, úgynevezett világökológiai Marshall-tervet fogalmaMOST ti KEZDŐDIK A TÁNC Legújabb, 29. számában az amerikai Time International magazin a címlapon kivül még 17 oldalnyi képes anyagól széniéit a demokraták szépreményű kettősének. Ross Perot is kapott két oldalt, viszont a republikánusok mintha nem is vennének részt a választási csatában... zott meg. Azt vallja, most, hogy véget ért a hidegháború, a világ központi szervezési elvévé a környezetvédelmet kell megtenni. Ezzel nagyon jól ellensúlyozza Clinton „hibáját", őt azzal vádolják, hogy arkansasi kormányzóként nem tartotta és nem tartja mindig szem előtt az ökológiai szempontokat. Viszont eddigi kampánya során azzal nyerte meg választóit, hogy új adóreform-tervezetet készített, változásokat ígért - vagyis több pénzt - az iskolaügyi és a szociális politikában. Természetesen élénkíteni akarja a gazdaságot is, s mindehhez a pénzt a hadikiadások lefaragásával akarja biztosítani. Tehát egyértelműen azokat a középrétegeket célozta meg, amelyek életszínvonala az utóbbi években hanyatlott. Mivel Clinton és Gore jelölése eleve eldöntött tény volt, némi politikai izgalmat a pártprogram körüli vita hozott csak. A küldöttek fenntartások nélkül fogadták el Clinton választási programját, amely nagymértékben egybeesik a pártprogrammal. Érdekes módon nagyon népszerű volt ezen a kongresszuson Jimmy Carter exelnök, aki sokáig a háttérbe szorult, miután 1980-ban alulmaradt Reagannel szemben. Az ő jellemzése szerint a program az amerikai politikai közép felé sodorta a pártot, mert mind ä gazdasági, mind a külpolitikai része konzervatívabb lett, annak ellenére, hogy továbbra is nagy súlyt helyez a hagyományos demokrata párti területekre, például a polgári és a kisebbségi jogokra. Bírálta is az okmányt Jesse Jackson, az ismert fekete bőrű politikus, aki már kétszer is indult a korábbi elnökválasztási küzdelmekben. Jackson a DP balszárnyának a vezéregyénisége, s arra figyelmeztetett: Clinton azzal, hogy a középrétegeket vette célba, lemondott a feketékről és Amerika igazi szegényeiről. E probléma súlyos, elég, ha az áprilisi Los Angeles-i faji és szociális zavargásokra gondolunk. K

eményen fogalmaz a külpolitikával foglalkozó rész, a DP határozottabb fellépést sürget nemzetközi téren, így például a szerb agreszszíóval szemben is. Kimondja: „Amerika a világ legerősebb katonai hatalma és annak is kell maradnia'', és azt, hogy az USA katonai erejét a nukleáris elrettentésre, valamint arra a képességre kell építeni, hogy a világ minden részében, ahol az amerikai érdekek úgy kívánják, be lehessen vetni hagyományos erőit. (-nák) (Az oldal zárása után kaptuk a hírt Ross Perot visszalépéséről - lásd: 1. oldal) FOLYTATÓDIK A NAGYBULIK SOROZATA A SZŐGYÉNI RING EN: július 17-én, pénteken a POP-TOP együttes, július 18-án, szombaton pedig a többéves svájci vendégszereplésről hazatért SET együttes lép fel. UP-1358 VIDÁM, MULATÓS HÉTVÉGEI 1992. júl. 18.(szombat) 20 óra SÖRBÁL - Doborgaz, művelődési ház Zene: a komáromi MOZAIK együttes 1992. júl. 19. (vasárnap) 14 óra VASÁRNAPI SÖRFESZTIVÁL -VAJKA, sportpálya (sörpiac, ínyencfalatok, kirakodóvásár, vidám, zenés műsorok - Zsuzsi és a két jómadár, Józsi humorista Ferdiéktől). Ez is Koller-produkció! UP-1360 ZSUZSI ES A KET J0MADAR Ma 19 óra Várkony júl. 19. 14 ó. Vajka 20 ó. Dióspatony Sikeres lakodalmasnóta-kazettájuk 98 koronáért a helyszínen megvehető, vagy megrendelhető azonnal: REN, Hlavná 2, 931 01 Šamorín. Ez is Koller-produkció! UP-1359 J NÉHÁNY SORBAN G

eorge Bush kormánya a Kongreszszushoz intézett levelében kötelezte magát, hogy az elkövetkező hat évben évente maximálisan hat kísérleti atomrobbantást hajtanak csak végre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy tartani fogják az elmúlt évek szintjét. Emellett a kísérleti robbantások nem fogják szolgálni új fegyverek kifejlesztését, s a hat közül csak három lehet nagyobb erejú mint 35 kilótonna. K

uvaitban a rögtönítéló bíróság az iraki megszállókkal való együttműködéséért halálra ítélt egy kuvaiti állampolgárt. A bíróság rábizonyította, hogy a hét hónapig tartó megszállás ideje alatt kiadott az iraki hatóságoknak két kuvaiti ellenállót, akiket információi alapján letartóztattak, megkínoztak, majd kivégeztek. Ez az első halálos ítélet kollaborálásért. A korábbi 29-et később életfogytig tartó börtönbüntetésre enyhítették. A

lgírban a katonai bíróság tizenkét évi szabadságvesztésre Ítélte az időközben betiltott Iszlám Megmentési Front két vezetőjét. A fundamentalista vezéreket államellenes összeesküvésben találták vétkesnek. R

olf Ekeus, az iraki katonai potenciál felszámolásáért felelős ENSZ-bizottság elnöke tegnapra virradó éjszaka váratlanul Bagdadba utazott, hogy megpróbálja megoldani a világszervezet és Irak között kirobbant legújabb válságot. Bagdad ugyanis már néhány napja akadályozza az ENSZ felügyelőit a mezőgazdasági és öntözési minisztérium épületének átkutatásában. New York-i források szerint nem kizárt, hogy tárgyalásai sikertelensége esetén az ENSZ ultimátumot intéz Bagdadból. N

agy fogásai voltak a napokban a rendőröknek Latin-Amerikában, de Európában is, a kábítószer-kereskedők elleni akciók során. Brazíliában 700 kilogramm kokaint kobozott el a rendőrség és letartóztatott egy nemzetközi csempészcsoportot. Panamában 5 tonna kokain került a rendőrség kezébe, Peruban pedig a kokain tisztítására szolgáló hat titkos laboratóriumot lepleztek le, s a 100 kilogrammnyi kokain mellett egy egész fegyverarzenált is találtak. A lengyelországi Gdanskban egy kolumbiai hajón 20 kilogramm kokaint találtak.