Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-16 / 166. szám, csütörtök

1992. JULIUS 16. iÚJSZÓM MOZAIK NÉHÁNY SORBAN K

atonai díszszemlével, nagyszabású tűzijátékkal - melynek megszervezésében Csehszlovákia is részt vett -, reggelig tartó népünnepéllyel emlékezett meg Párizs a francia forradalom 203. évfordulójáról. Ezzel egyidőben kezdődött meg a nyári szünet a politikusok számára is, akiknek azonban a szabadságolás alatt is lesz min gondolkodniuk. Ugyanis röviddel a szünidő befejezése után, szeptember 20-án a francia választók referendumban döntenek arról, akarják-e a maastrichti Európát vagy sem. Nemcsak saját országuk jövőjéről, hanem gyakorlatilag az európai integrációs folyamat perspektíváiról is döntenek. F

innország „jó ötletnek", de még idő előttinek tartja Borisz Jelcin orosz elnök javaslatát a határokon folyó ellenőrzés felszámolását. Mauno Koivisto finn elnök az állami rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, az ötlet jó, de csak azután kellene megvalósítani, ha Oroszország átvészeli a zavargásokkal fémjelzett jelenlegi korszakot. Koivisto egyben cáfolta azokat az információkat, hogy Finnország törekedni fog Karéliának és azoknak a területeknek a visszaszerzésére, amelyeket 1939 és 1944 között csatoltak a Szovjetunióhoz. B

orisz Jelcin elnök, az orosz Biztonsági Tanács megalakításáról szóló döntést megerősítő júliusi rendeletével a rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottsághozhasonló struktúrát hozott létre. Egy ahhoz hasonlót, amely a tavalyi puccskísérletet irányitotta. Jelcin a rendelet aláírásával „csendes államcsínyt" hajtott végre Oroszországban - írta tegnapi számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap. A rendelet alapján ugyanis a Biztonsági Tanács nagyobb jogköröket kapott, mint a kormány, hiszen magában foglalja a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat. Csupán abban különbözik a rendkívüli állapotot felügyelő állami bizottságtól, hogy nem az elnök megdöntése a célja, épp ellenkezőleg. M

agyarország belsó állami adóssága tovább növekszik. Ez elsősorban annak a következménye, hogy nagymértékben túllépték a tervezett költségvetési hiányt és kétszer is leértékelték a forintot. Erről tegnap tájékoztatott a Magyar Nemzeti Bank. Adatai szerint a magyar állam adóssága július végén eléri a majd 2 billió forintot (mintegy 800 milliárd korona), amit a Magyar Nemzeti Banknak, a kereskedelmi bankoknak és további pénzügyi intézményeknek kell visszafizetni. A bruttó nemzeti termékre átszámítva ez 1991 végén annak mintegy 80 százalékát tette ki, míg 1990-ben „csak" 65 százalékát. A bank szerint ez az arány tovább fog romlani, mert a bruttó nemzeti tennék csak nominális értékében fog növekedni, míg a valóságban 3-5 százalékos csökkenés várható. M

ár több mint 24 órája harcolnak a kolumbiai Ecopetrol állami társaság műszaki egységei és a hadsereg tagjai azzal az olajfolttal, amely az ország északnyugati részén az Ite folyóba ömlött. Ez azután történt, hogy a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) partizánjai a levegőbe röpítették a transzandoki kőolajvezeték egy részét. Az első becslések szerint mintegy 20-30 ezer barrel nyersolaj ömlött a folyóba. I

rak bojkottálja az ENSZ tegnapi New York-i tárgyalásait, amelyeken az iraki -kuvaiti határvonal kijelölésével foglalkoztak. Ezt az egyiptomi rádió közölte, amely az INA iraki hírügynökséget idézte. A jelentés szerint az iraki döntésről Ahmed Husszein külügyminiszter tájékoztatta Butrosz Ghali ENSZ-főtitkárt. D

élkelet-Törökországban kedden este a kurd szeparatisták az összetűzések során megölték a török rendőrfőnököt és további két tisztet. A török biztonsági források szerint a térségben július elején kirobbant zavargásokban 101 ember vesztette életét. G

eorge Bush amerikai elnök elutasította a föld alatti atomrobbantási kísérletek lényeges korlátozására vonatkozó javaslatot - tájékozttott tegnap a The Washington Post. A napilap megszerezte azt a levelet, amelyben magas rangú kormányképviselők magyarázzák Benneth Johnston szenátornak, miért döntött a vezetés az atomrobbantási kísérletek folytatása mellett. „A kormánynak még mindig az a véleménye, a korlátozott nukleáris programnak kulcsfontosságú jelentősége van, abból a szempontból, hogy továbbra is bízhassunk nagymértékben korlátozott elrettentő nukleáris potenciálunkban - „ezt tartalmazza Brent Scowcroft, a nemzetbiztonsági tanácsadó, Richard Cheney védelmi miniszter és James Watkins energetikai miniszter levele. A HARKÁNYI ÜDÜLŐKBEN ÉS A PÉCSI MUNKÁSSZÁLLÓN MENEKÜLTSORSOK (IV.) Dél-Baranya külföldön is ismert fürdövároskája, Harkány, mindennapi életét éli. Az angolpark évszázados fáinak hűs árnyékában a nyaralók egy csoportja gondtalanul térzenét hallgat. A tiszta, rendezett utcákon magyar, német és horvát beszéd hallatszik. Ezúttal azonban nem a vastag pénztárcájú külföldiek duzzasztották fel a város lakosságát csaknem a duplájára, hanem a menekültek. Jelenleg mintegy 3000 főt tartanak nyilván a városházán. A pontos számadatokat senki sem ismeri, hiszen sokan rokonnál, ismerősnél, barátnál találtak ideiglenes menedéket. Párhuzamot vonni, összehasonlítani az itteni lehetőségeket például a nagyatádi menekülttábor zsúfolt szobáival csaknem lehetetlen. Az ember szinte hinni sem akarja, hogy Harkányfürdőn ugyanolyan szerencsétlen sorsú, földönfutóvá vált emberek kaptak menedéket, mint az említett táborban. Az ittenieknek nagyobb szerencséjük volt. Részben azért, mert vannak jólelkű ismerőseik, akik megosztották velük házukat, másrészt mert elhozhatták megtakarított pénzüket is, és abból egy ideig konfortosabb szállásra is telik. A húszéves mezőgazdasági dolgozó Annamária, - nagymosás közben leptük meg - például a kisfiával és húgával 250 márkát fizet a háromszobás hétvégi ház használatáért. - Ez nem is olyan sok - állítja. - Van, aki ennek a dupláját, sőt háromszorosát is leszámolja elsején. Az otthonról hozott pénz gyorsan fogy, még szerencse, hogy nekünk sikerült találnunk alkalmi munkát. Egy vendéglősnek dolgozunk felváltva. Virslit és lángost árulunk a strandon. A szomszédos telken egy szerb házaspár ebédel a teraszon. Ök kategorikusan elzárkóznak a nyilatkozástól. ,,így is elég a bajunk, nem kell azt még tetézni, - mondják, s majd szinte bocsánatkérően hozzáfűzik: Értsék meg helyzetünket. A városban sok a spicli és minket odahaza árulónak tartanak." Burgert Otto, a harkányi polgármesteri hivatal tisztviselője egy filigrán, feketébe öltözött hölgyre hívja fel figyelmünket. A fiatal nő jobbján másfél éves kislánya, karján egy angyalhajú, 5 hónapos szöszke fiúcska. A menekülteknek járó pénzutalványért jött az irodába. Szemében kimondhatatlan fájdalom tükröződik. Meg sem merjük szólítani. De mit is lehetne kérdezni egy özvegytől, akinek nemrég szeme láttára lőtték tarkón a férjét. - A halál, ilyen vagy olyan formában, de állandóan kísért, - mondja wendéglátónk. - Pont most intézzük íaz egyik legrégibb menekültünk, Lá;zár Feri bácsi temetését. Hozzátarttozóinak nincs pénzük a szállítási (költségekre, s mi most azt szorgalrmazzuk, hogy a charitas díjmenteisen vitesse el az elhunytat Eszékre, Ihogy szülőföldjében nyugodhasson. - Rengeteget segít a nagyharsányi ökumenikus szeretetszolgálat, a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat. A polgárok közt is van bőven adakozó - mondja Burger Otto. Mivel most jóval kevesebb a hazai vendégünk mint máskor, a szabadon maradt nyaralókba sorra menekülteket költöztettünk. Minden egyes menekültnek, függetlenül anyagi helyzetétől, hetente egy 600 forintos utalványt is adunk. Száz forintot tisztálkodási cikkekre, a maradékot, kijelölt boltokban, élelmiszerre költhetik. xxx A pécsi menekülttábor egész más jellegű. Ide a Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából az eszéki és környékoen szociális otthonok idős lakóit menekítették. Novemberben és decemberben két turnusban több száz, inkább holt, mint eleven öregember érkezett. Főként horvátok és magyarok. Hotel Laterna - nagyzol egy csenevész felirat az uránbányászok munkásszállóján. Itt laknak három emeleten az ország legidősebb menekültjei. Némelyiküket már pelenkázni kell, de sokuk állapota az itt töltött hónapok alatt ugrásszerűen javult. A folyosón a nővérke szobáról szobára jár a gyümölccsel. A 72 esztendős Semjelec Márta néni nem hagyja magát kiszolgálni. Feltápászkodik az ágyról és bizonytalan lépésekkel, de nagy eltökéltséggel megindul az uzsonnáért. - Amikor nyolc hónappal ezelőtt idekerült, még mankókkal sem nagyon tudott közlekedni. Állapota annyira javult, hogy most már csak hosszabb sétáknál veszi igénybe a botot. Optimizmusával, gyógyulni akarásával nagyon segíti munkánkat. - dicséri az idős hölgyet a nővérke, miközben fél szemével már Cili nénit figyeli, aki motyójával megindult a kijárat felé. - Az a rögeszméje, hogy a férje várja otthon. Pedig szegényke már tizenkét éve özvegy - mondja a nővér, majd karonfogja a töpörödött, anyókát, és szobájába vezeti. Sokan vannak olyanok - folytatja -, akik, noha itt mindenük megvan, ha tehetnék, már ma hazamennének. Bevallom, engem is gyötör a honvágy, pedig itt van két gyermekem és a férjem is. - Otthon is ápolónőként dolgozott? - Nem, varrónő vagyok. De örülök, hogy dolgozhatom. Az uram, ő horvát származású, még nem talált magának munkát. Szívesen hazamennénk, de ez egyelőre lehetetlen. Férjem bátyját és feleségét szülőfalujukban, a házuk előtt lőtték le. Három napig temetetlenül hagyták őket, aztán pokrócba csavarva egy tömegsírba kerültek. Párom rövid (( „Ml, MŰVÉSZEK, REMÉNYT NYÚJTHATUNK BESZÉLGETÉS ÁTS GYULA SZÍNMŰVÉSSZEL Mária Sándor, akinek A kassai polgárok című darabját a Komáromi Bástya Színház társulata mutatja be, elsősorban nem drámaíróként vált ismertté. Drámával sokáig nem is próbálkozott. Csak hosszas rábeszélésre - egyik novellája alapján - írta meg Kaland című játékát. A kassai polgárokat 1942-ben írta, s még abban az évben bemutatta a Nemzeti Színház. Ezt követően az emigrációba kényszerült Márai nem engedélyezte, hogy bármely írása, bármilyen formában Magyarországon közreadassék. „Csak akkor adok engedélyt valamely írásom magyarországi bemutatásához, ha a magyar nép élt a nemzeti önrendelkezés jogával, és demokratikus, szabad és tiszta választásokon kinyilvánította, milyen politikai, társadalmi, gazdasági rendszerben kíván élni" írta egyik levelében. A kassai polgárokat 1990-ben tűzte újra műsorra a Nemzeti, majd 1991-ben a Győri Kisfaludy Színház. A győri előadásban Jakab polgárt, az ékszerészt Át s Gyula Jászai-díjas művész alakította. A komáromi szereposztásban főszerepben, mint János mester kőfaragót láthatja a közönség. Jánost drámai sorsú hősnek, ugyanakkor igaz embernek és alkotó polgárnak, művésznek formálja meg Márai, akinek erkölcsi tartását kettős megpróbáltatás éri: egyrészt az, hogy szülővárosát, a demokráciához szokott Kassát Károly Róbert király a nádornak ajándékozza, kiszolgáltatva így a város békés polgárságát az oligarcha önkényének. Másrészt pedig az, hogy meg kell válnia nemcsak a világba induló fiától, de feleségétől, Ágnestől is, akit a nádor zsoldosai ölnek meg, és nevelt lányától, múzsájától és szerelmétől, Genovévától is. A tragikus sorsú hős azonban nem veszíti el hitét és emberségét. Kassa kézműves polgáraival felkel a zsarnoki uralom ellen... Az emberi és művészi helytállás szép példáját megszemélyesítő János mesternek „az örökkévalóval kellene pereskednie" (ahogy az író mondja), s a jelent, a politikát el kellene kerülnie. Ám ő az 1311-es esztendő egyik vérzivataros napján belekeveredik a politikába, s elfordulva a művészettől, kőfaragó vésőjét fegyverként használja... - Juthat-e hasonló sorsra a ma művésze, előfordulhat-e, hogy politikai tettekre cseréli az alkotást? — kérdeztük a János mestert játszó Áts Gyula színművészt. - Ez itt Csehszlovákiában ékesen bebizonyosodott, és nálunk, Magyarországon is 1956-ban, sőt napjainkban is. A művész igenis közéleti ember, még akkor is, ha ódzkodik a közszerepléstől. Részt kell vennie, nem azt mondom, hogy a politikai csatározásokban, de a közéletben, ahol jelenlétének lelkiismeret-ébresztő és tápláló feladata van. Ez nem egyenlő azzal, amikor a művész eladja magát különféle rendszereknek meg izmusoknak. Az nem helytállás. Véleményem szerint, a művésznek legyen hitvallása és pártos elkötelezettsége. Én életemben nem voltam semmiféle pártnak vagy tömegszervezetnek a tagja (kivéve a Fradi-klubot), és soha, semmilyen körülmények között nem voltam hajlandó politizálni. A színész azzal, ahogyan megformál egy szerepet, már politizál. Igenlő, illetve tagadó válszat ad bizonyos dolgokra. Voltak velem szemben elvárások, amelyeknek nem tudtam és nem akartam megfelelni. Aztán egy idő után békén hagytak, mert rájöttek, hogy nem vagyok becsábítható semmiféle, általam nem becsült dologba. Nehéz volt, sokszor nagyonnagyon nehéz. - Befolyásolta-e a politika ama döntését, hogy ősztől megválik a győri színháztól és Egerbe szerződik? - Egyáltalán nem. Találkoztam egy rendezővel, akiben hiszek. Hívott, megyek. SlüiilS M (Nagy Teodor felvétele) - Hány év után? - Zsinórban tizennégy évet voltam Győrben. Én avattam még az új színházat. - Visszatérve A kassai polgárok Jánosára: hogyan mutatja be a főszereplő a művész helyét a társadalomban? - Márai nemcsak János mester által, hanem más műveiben is kimondja a művész felelősségét és súlyát, például a Halotti beszédben. A kérdés inkább az, hogy van-e egyáltalán helye a művésznek ebben a „fenenagy" új demokráciában. Lépten-nyomon azt vesszük észre, nem túl szükséges rosszként kezelnek bennünket. Szerintem, ez csődbe rohanás, mert minden társadalom erejét kultúrája, művészete, s annak állapota mutatja, jelzi, viszi előre. A demokrácia nem újkeletű találmány. Valaha már üzemeli, mégpedig jobban, mint ahogy nálunk vagy esetleg Szlovákiában. Azt vesszük észre, hogy bizonyos miivészemberek bizonyos pozícióba kerülve, mint itt Havel, vagy nálunk Göncz Árpád vagy Csurka, elfelejtenek művésznek lenni. Nem tudok róla, hogy Havel bármit is írna, Gönczről tudom, hogy semmit sem ír. Csurkáról meg nem tudom elképzelni, mikor lenne rá ideje. - Milyennek látja a Bástya Színház második produkcióját? - Nagyon reményteljesnek - hogy jó órában mondjam. Egy biztos, a rendező, Beke Sándor tudja, mi akar, van egyértelmű koncepciója, Nincsenek nagy „hochmecolások, lila ködök". Csakhát borzasztó sok a nehézség, de nem azért vagyunk, hogy ezen siránkozzunk. A feladatokat meg kell oldanunk. Remélem, sikerül! A kassai polgárok jó választás volt. Ez egy nagyon izgalmas darab, amely a ma emberéhez š I szól, akinek szüksége van példáké-1 pekre. Nem elég a popsztár, a fut-1 ballista, valamivel mélyebben issze-l retne legalább pillanatokra azono-l sülni. Éppen ebben az undorító, to-1 hanó korban van szükség a románt I kára, bizonyosfajta nagy indulatok-1 ra, nagy gesztusokra, hősiességre, I - János mester lenne a hós, a píl-1 dakép? - Igen, János és maga a polgár-1 ság, amely nem egy homogenizál I tömeg, hanem egyéni sorsok, egyé-1 ni tragédiák hordozója. Mert a mail emberek sorsa is bizonytalan, ma I sem tudjuk, mi lesz holnap. De talán I mi, művészek, a kassai poigárctl megszemélyesítői, reményt nyújtha-1 tunk nekik: ha valamit nagyon akar-1 nak, az sikerülhet! « SZÉNÁSSY EDIT • (Méry Gábor felvétele) idő alatt 98 kilóról 74-re fogyott. A kitelepítéseket bátran hasonlíthatom a filmekből ismert zsidódeportációkhoz. A „megbízhatatlan" polgárok kapuját fehér, két ujjnyi vastag pántlikával jelölték meg a csetnyikek. Az így megbélyegzetteknek rövid időn belül el kellett hagyniuk otthonukat. Előzőleg azonban aláírattak velük egy nyilatkozatot, hogy önként, jószántukból távoznak szülőfalujukból. - Milyen a menekültek és a helyi lakosok viszonya? - Csak a legjobbakat tudom mondani. Nem tartanak betolakodóknak, ingyenélőknek. Befogadtak, és ez nagyszerű érzés. A hosszú folyosón, a falat tapogatva egy csaknem vak asszony botorkál. Szobatársnője észreveszi és az ágyához segíti. Éjjeliszekrényén egy pohár és imakönyv, A szomszédos asztalkán egy köteg, spárgával átkötött levél. Tulajdonosa ereklyeként őrzi a régi írásokat, s nap mint nap beléjük olvas. A szoba egyetlen üres ágya felett egy kifakult, de jól olvasható versrészlet. I Ady sorai régebben íródhattak, de I időszerűségük megdöbbentő: ,, Uram háborúból jövök én, Mindennek vége, vége: Békíts ki Magaddal s magammal I Hiszen Te vagy a Béke." ORDÓDY VILMOS I