Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-16 / 166. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ, 1992. JULIUS 16. ;ezett hír a két közlásairól. tűzszünet, ezután in szükség, ha kell, ssztül is. Nem szaa gyilkolás, a puszjy vélte, a szerbek, horvátok egyaránt an dúló háborúért, sem győzhet, mert Azt mondta, bármiisztalhoz ülni ellen,,zöldvonal" létesífelügyelete mellett, larcoló feleket, úgy, i. :ak az, hogy Karaolta komolyan, amit i propagandafogáslarajevóban tegnap t a háború, főleg egyedekre hullottak jgi gránátok. Megfii kétséges, hogy tottak tüzet. A Reualentette, Szarajevó n meg nem határokatonai erők közesolódjanak a szerb i küzdelembe. Mint ág és Bosznia-Herást kötött a katonai A legkritikusabb 'veresek által körüliban, ahol éjszaka Jtak a harcok. este a hírt: a boszviselöje. Haris Silar a lord Carrington:éléseken elutasítotfolytasson béketárir kezdetben kérdéi békefórum jövőjét, érint London lehetövégleges tűzszünet külügyminiszter újette: nem hajlandó i gyermekek gyilkobosnyák kormány ban részt venni, de nindaddig, amíg dúl : halnak meg. RMANY ÁLLAMJOGI ELRENDEZÉS, GAZDASÁGI KÉRDÉSEK A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA PROGRAMNYILATKOZATA (ISMERTETÉS) Kedden a Szlovák Nemzeti Tanács plénumának ülésén Vladimír Mečiar kormányfő előterjesztette a szlovák kormány programnyilatkozatát. Preambuluma hangsúlyozza, hogy a polgárok a szabad választások során fejezték ki akaratukat: rendezni akarják Szlovákia, mint nemzetközi jogalanyisággal bíró ország államjogi és gazdasági kérdéseit. Ezért a kormány hosszú távú politikai stabilitást és a szociális és gazdasági célok egységét óhajtja elérni a demokrácia és a politikai pluralizmus elveinek biztosítása mellett. A programnyilatkozat szerint a kormány kategorikusan kijelenti, hogy a piacgazdaságot tartja szem előtt, tovább folytatja a gazdasági transzformációt, mégpedig a privatizáció, az árfelszabadítás és a külkereskedelmi kapcsolatok irányába. Az államjogi elrendezés kérdésében a cél a cseh és a szlovák nemzet egyenjogúsítása, a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok jogainak figyelembe vételével. A kormány tevékenysége az állampolgárok érdekeiből indul ki. Célja az ember méltó életkörülményeinek megteremtése. Szlovákia államjogi helyzete A szlovák kormány a Cseh Köztársasághoz való viszonyának korrekt és nyugodt megfogalmazására fog törekedni és a két nemzeti köztársaság együttélésének olyan modelljét óhajtja kiépíteni, amelybén befejeződik a szlovák nemzet emancipációs törekvéseinek folyamata, Szlovákia nemzetközi jogalanyiságának elérésével. A programnyilatkozat szerint a kormány kötelezi magát arra, hogy a szuverenitást csakis alkotmányos eszközökkel szerzi meg, beleértve az SZK alkotmányának elfogadását és a népszavazás kiírását a cseh nemzettel való to; rendezéséről. Nemzetközi kapcsolatok A nemzetközi kapcsolatok területén a kormány legfontosabb feladata a Szlovákiában zajló folyamatokról szóló objektív információk terjesztése. Felettébb fontosnak tartja az osztrák-csehszlovák határt, amely „az egyetlen közvetlen kapcsolat a fejlett piacgazdasággal". A kormány tudatosítja az Amerikai Egyesült Államok szerepét kontinensünk biztonsága szempontjából és örömmel veszi tudomásul a fejlett országok érdeklődését a hazánkban zajló gazdasági transzformáció iránt. Az EK-val kötött társulási szerződést kötelező érvényűnek tartja és szavatolja a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság által kötött összes egyezmény betartását. Az államjogi elrendezés megoldásáig a kormány együtt fog működni a szövetségi állam külpolitikájának koordinálásában. Ezzel párhuzamosan azonban saját külkapcsolatokat létesít, elsősorban a külföldi tőke belépésének, az exportlehetőségek bővítésének érdekében. Szociális piacgazdaság A szociális és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő, működő piacgazdaságot a kormány az állampolgár és családja méltó megélhetési feltételei megteremtése döntö tényezőjének tartja. A makroökonómiai stratégia alapja a fejlesztési politika, amely az eddig érvényesített horizontális restriktív gazdaságpolitika helyére lép. A kormány a gazdasági közeg pozitív befolyását, valamint a vállalkozás fejlesztéséhez szükséges tér megteremtését tekinti feladatának. A direktív gazdaságirányítás eszközeit elutasítja, de nem mond le az aktív befolyásolás lehetőségéről. A vállalati szféra viszonylatában átértékeli a vállalatok adósságfelszámolási rendszerét. Ezt a vállalatok és a bank- és pénzügyi rendszer viselkedésének szigorú gazdsági elemzése kíséri, néhány esetben pedig a kis hatékonysággal működő vállalatok felszámolása. A kormány. intézkedéseket foganatosít az adócsalás ellen. Gazdaság A kormány továbbra is érvényesíteni fogja a gazdasági reform alapelveit, folytatja a privatizációt és szem előtt tartja a korona stabilitásának megőrzését. Figyelembe veszi a vagyonjegyes privatizáció első hullámának eredményeit. Stratégiai céljának elérése (a technológiai és kereskedelmi integráció európai folyamataiba való belépésre) szerkezetváltási politikát valósít meg. Feltételeket teremt a már elkezdett komplex lakásépítési program befejezéséhez. Igyekszik megteremteni az SZK energetikai önállóságát. Elsőrendű feladatnak tartja a bősi erőmű befejezését, a meglévő energiaforrások korszerűsítését és a mohi atomerőmű építési ütemtervének optimalizálását. Távközlés és közlekedés A kormány a közlekedésben befejezi az illetékességek teljes átruházását a Szlovák Köztársaság szerveire. Támogatja a nemzetközi útvonalak elsődleges fejlesztését és a kombinált áruszállítást a nemzetközi egyezményekkel összhangban. A Rajna-Majna-Duna csatorna megnyitásával kapcsolatban folytatni fogja a Duna szlovák szakaszának rekonstrukcióját a mélyvízi hajózásra, beleértve a Vág és a Morva folyók alsó szakaszainak hajózhatóságát. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban elsősorban a tulajdonviszonyok megoldására, a hatályos törvények felülvizsgálására és az esetleges jogszabály-módosításra összpontosítunk. A távlati cél a biztonságos élelmiszer-ellátás megteremtése és az élelmiszerfogyasztás mértékének megtartása. A vízgazdálkodásban a kormány aktivitása az ivóvízkészletek védelmére irányul. Szociális igazságosság A kormány programnyilatkozata a családok gazdasági és szociális szuverenitásának erősítésére irányul, beleértve a családok jogainak és kötelességeinek növelését. Elsődleges gazdasági kérdésnek tekinti az új munkahelyek létesítését azzal a céllal, hogy megállítsuk a munkanélküliség növekedését. Az állami bérpolitika terén a jövedelmek és a létfenntartáshoz szükséges eszközök közti egyensúly megteremtéséből indul ki. A kormány szociálpolitikáját az állami paternalizmusról a szociális felelősségre való áttérés fogja jellemezni. A legalapvetőbb szociális igények kielégítését állami szociális támogatás szavatolja majd olyan esetekben, amikor ezt az állampolgár vagyoni helyzete megköveteli. Egészségügy A kormány szükségesnek tartja a lakosság egészségi állapotának javítását. Az „egészséget mindenkinek" elvből kiindulva e terület alapeleme az egészségügyi ellátás, amit a kötelező betegbiztosítás formájában óhajt megvalósítani. Az egészségügyi reform következő fontos lépése az egészségügyi létesítmények egy részének privatizálása, valamint a magánrendelők, a regionális, községi és egyházi egészségügyi intézmények egyenrangúsítása. Oktatásügy, kultúra A kormány elsődleges célja az oktatómunka minőségének javítása, az esélyegyenlőség megteremtése az állami, a magán, az egyházi és az alternatív oktatási intézmények között és az általános műveltség megszerzésének rendszere. A nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a kormány megteremti a feltételeket a szlovák nyelv alapos elsajátításához és az anyanyelven való művelődéshez. Megkülönböztetett figyelmet fordít a sport, a testnevelés és a turisztika legiszlatív, gazdasági és intézményes kereteinek bővítésére. A tudományos kutatás területén szorgalmazni fogja a kutatás szabadságát és függetlenségét minden ideológiától, a versenyképességet és a tudomány fejlődését, a kutató, a fejlesztő és az oktató munka egységének megteremtését. A kultúra alapelvének a kormány a szabadságot tartja, amely biztosítja a szlovák kultúra fejlődését és bemutatását ugyanúgy, mint a nemzeti kisebbségek kultúrájának fejlődését és bemutatását. Támogatni fogja a tömegtájékoztató eszközök függetlenségét, a polgárok jogát az információk terjesztésére és befogadására. A rádiónak és a televíziónak a köztársaságok jogkörébe kell tartoznia. _ Nemzetiségi és egyházpolitika A szlovák kormány a nemzetiségi kisebbségek tagjait egyenrangú partnernek és az SZK polgári társadalma szerves részének tartja, amelynek joga van a nemzeti és etnikai sajátosságok, a nyelvi kultúra és a műveltség szabad fejlesz- • tésére. A nemzetiségi kisebbségekkel való törődés során a kormány a nemzetközi egyezményekből indul ki, s e gondoskodást nem fogja függővé tenni a más államok területén élő szlovák nemzetiségi kisebbségek esetében teendő azonnali reciprok intézkedésektől. A kormány kötelességének tartja, hogy megtalálja az állam és az egyházak kapcsolatának korrekt rendezését. Közbiztonság A szuverenitás alapvető feltételének a kormány azt tartja, hogy állami szervei saját hatáskörükbe vegyék át az államhatár védelmét. Fontosnak tartja a hadsereg rediszlokációjának befejezését. Szorgalmazni fogja a hadsereg szervezeti struktúrájának módosítását, professzionalizálását és a katonai szolgálat lerövidítését. A bűnözés növekedésének megállítása a társadalom stabilitásának alapeleme. A rendőrséget tehát a lakosságnak nyújtott szolgáltatásnak tekinti. Közigazgatás Az állam támogatni fogja a társadalom irányításának decentralizálását. A közigazgatás bürokratikus apparátusának leépítését és a korrupció illeni harcol, valamint a pénzügyi forrástk értelmes kihasználását. A kormányprogram előterjesztése után... mnwmmmamm (Fotók: Méry Gábor) IGY LÁTJA A KÉPVISELŐ DUKA ZÓLYOMI ÁRPAD: A kormányprogram terI vezete homályos megfogalmazások tömkelegét tartalmazza. Én elsősorban arra szeretnék rámutatni, i miben térnek el nézeteink. I Itt van mindenekelőtt I Csehszlovákia alkotmáI nyossága megőrzésének (garanciája. Szlovákia nemzetközi jogi szubjektivitása fogalmának alkalmazása nyilvánvaló konföderációs elem, amely ésszerűen gondolkodva, kizárja a csehszlovák államszövetség nemzetközi jogalanyiságának lehetőségét. Azaz az előterjesztett program már nem szól a közös állam szükségességéről. Az érvényes szövetségi alkotmány szempontjából problematikus az egyes lépések fokozatossága is, ezenkívül pedig az SZK állampolgáraira kifejteti pszichikai nyomás veszélyét is látom. Ami a demokratikus intézmények tevékenységét illeti, a demokrácia garanciáit elsősorban a hatalomnak a végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalom közti fölosztásában látjuk. Csak a következetes decentralizáció vezet a helyi demokrácia megszilárdításához. A kormányprogram ezzel nagyon felületesen foglalkozik, amikor kimondja, hogy a helyi önkormányzat a társadalom alapsejtje. Rendkívül fontos kérdés a sajtószabadság, illetve a szabad médiák létezésének szavatolása. Éppen ezért nyugtalanítanak minket a kormányprogram azon kitételei, amelyek a vélemény szabadságát szubjektív értékelés lehetőségéhez kötik, de nem törvényhez. Ki a jogosult annak meghatározására, hogy mely állampolgár tanúsít érdeklődést Szlovákiafelvirágoztatása iránt. Úgy véljük, hangsúlyozni kellene a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok helyzetéről és problémáiról szóló objektív tájékoztatás szükségességét. A kormányprogram e kérdésben semmiféle elképzelést nem tartalmaz arról, hogy miként lehet megakadályozni az ellenségkép formálását és a torzított tájékoztatást. Ami a gazdasági politikát illeti, Szlovákia gazdasági szuverenitásának kinyilatkoztatása elvben Csehszlovákia felosztásához vezet. Nem azonosulhatunk azzal az elképzeléssel, hogy a piac csak közös lehet, de nem egységes. Hiszen a jövőben az egységes európai piacról kellene gondolkodnunk. A kormány nemzetiségi politikájáról szólva el kell mondanunk, hogy rögvest az erről szóló első mondat diszkriminációt jelent számunkra. Bizonyítja azt, hogy a program alkotói nem ismerik a polgári társadalom lényegét, amely nem azonosítható pusztán csak az állampolgárok összességével. A kormányprogram a nemzeti kisebbségeket csak mint egyéneket ismeri el, de nem csoportként. Ugyanakkor a csoportok, amelyek identitása nem nemzeti, jogbiztonságra és meghatározott védelemre tartanak igényt. Éppen ezért, a nemzeti kisebbségek anyanyelvi művelődésének is prioritása van, nem pedig másodlagos jelentőségű. Hiányoljuk, hogy a kormány a nyilatkozatában nem utasítja vissza az erőszakos asszimilálás különféle formáit, és nem szavatolja a nemzeti kisebbségek önkormányzatának egyes formáit. A rólunk szóló gondosság fogalmát inkább az önkormányzat fogalmával kellene behelyettesíteni. A bösi vízlépcső befejezésével kapcsolatban örülnék annak, ha a kormány sürgősen ki tudná mutatni, hogy a vízlépcső befejezése esetén - a 19 környezetvédelmi feltétel megtartása esetén, ami a korábbi tervektől való eltérést jelenti - mennyiben járulhat hozzá ez a vízerőmű a szlovákiai energetikai helyzet javításához. CSÁKY PÁL: Az SZK kormánya programnyilatkozatának előterjesztett javaslatát nagyon is általánosnak tartjuk, amely számos homályos célkitűzést és megfogalmazást tartalmaz, miközben ezek az egyes ágazatok fejlesztésének irányzatait jól titkoljuk. A kormány nyilván teljesen tudatában van annak, milyen javaslatot terjesztett elő, ám a már említett tág megfogalmazásokkal, a jövőbe tekintve, nagyobb manőverezési lehetőségeket kíván biztosítani magának. Mindenképpen pozitívan értékeljük, hogy a kormány egyértelműen a demokrácia elvének tiszteletben tartását vallja, ám máig sem világos számunkra, miért utasítja el a DSZM a parlament ellenzéki mozgalmaival való dialógust. Térjünk vissza azonban a programnyilatkozathoz: a kormány egyértelműen kijelenti, ragaszkodik a piacgazdasághoz, a gazdaság átalakításához, a privatizáláshoz stb., ám nem lehet figyelmen kívül hagyni az olyan megfogalmazásokat, hogy a pénzügyi piac állami felügyeletének létrehozásával számolnak, örülünk annak, hogy a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogatni kívánják, a kormányprogramból azonban hiányzik az, mely konkrét lépésekkel kívánják megvalósítani ezt a nagyon fontos célt. A gazdaság területén is üdvözöljük a kormány azon igyekezetét, hogy a privatizálást folytassa, támogatnánk a „privatizálásban mutatkozó negatív jelenségek megfékezését" is, ha tudnánk, mit ért a kormány ez alatt. Tanulságos lenne megtudni azt is, milyen forrásokból kívánja a kormány befejezni a bősi vízművet. Tudomásul vesszük, hogy a kormány Szlovákia adminisztratív-területi beosztásának alapelveit véglegesen ki kívánja dolgozni. Ezért már most bejelentjük igényünket arra, hogy az illetékes bizottságokban helyet kapjunk. A kormányprogramnak a mezőgazdaságról szóló részében viszont a kormány már valóban lehetetlent kíván az ellenzéktől. Elvárja tőlünk, hogy azt megelőzően fejezzük ki támogatásunkat a földtörvény a szövetkezetek átalakulásáról szóló törvény és az erdőkről szóló törvény módosításához, hogy tudnánk, valójában mit is' akar a kormány az említett törvényeken változtatni. Támogatjuk az élelmiszerekről szóló törvény megalkotását, de a bősi vízlépcső befejezése iránti törekvéseket tekintve nem egészen értjük, miként akarja a kormány „ivóvízforrások szennyezése csökkenésének feltételeit megteremteni". Nem értjük azt sem, hogy az Oktatási Minisztérium számára miért másodlagos kérdés az anyanyel-. vi művelődés támogatása Szlovákia déli járásaiban, amikor meglátásaink szerint az ilyen művelődés érinti a szlovák oktatási nyelvű iskolák diákjait is az úgynevezett „nemzetiségileg vegyes területeken". Nem értjük azt sem, hogy a valóban művelt emberek nevelésének szükségessége helyett miért csúsztatják előtérbe - a legfontosabb kritériumként - „a szlovák nyelvnek mint államnyelvnek elsajátítását" az említett iskolákban. E „nagylelkű" ajánlat vagy kényszer kapcsán ráadásul olyan fogalmat („államnyelv") használ, amelyet jogrendünk ma nem ismer. Üdvözöljük a kormány azon törekvését, hogy. a tájékoztatási eszközök és a sajtó számára megteremtse a függetlenség feltételeit, habár az elmúlt hetek egyes eseményei e törekvésnek ellentmondanak. Meglehetősen furcsának tartjuk azonban a következő mondatot: „A kormány következetesen tiszteletben tartja az ellenzék jogát az információk szabad terjesztéséhez, valamint ahhoz, hogy a tömegtájékoztató eszközöket konstruktív párbeszédre használhassák fel mindazokkal, akik Szlovákia felvirágoztatása iránt érdeklődést mutatnak". A kormány tehát garanciákat ad, ki és miként nyilatkozhat a független sajtóban? A független sajtó tehát a kormány által ellenőrzött függetlenséget élvezheti? A kisebbségi jogokat érintő egyes nyilatkozatok óvatossá tesznek minket, ezért nem vagyunk hajlandóak egyetérteni azzal a kijelentéssel, hogy a kormány e tekintetben a nemzetközi megállapodások szintjéből fog kiindulni. Ezek a megállapodások ugyanis nem a kisebbségi jogok nemzetközileg elismert színvonalát, hanem a minimumait rögzítik. A kormányprogramból hiányoljuk a kisebbségek önkormányzata elvének elismerését.