Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-16 / 166. szám, csütörtök

r 1992. JÚLIUS 1764. ÚJ szói ÉRDEKESSÉG HÍREK - VÉLEMÉNYEK MBiTMBlMiiflBBtfl^ PENTEKEN: SZUVERENITÁSI NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) • Ez azt jelenti, hogy sem a nyilatkozat sem a határozat szövege nem végleges, számolni kell a kiegészítésével? - Igen, erre lehetőség lesz. A pénteki ülés előtt még az elnökség is tárgyal, dönt arról, hogy milyen lesz a pontos eljárás. • Megítélése szerint milyen következménye lesz a nyilatkozat elfogadásának? - Abból indulok ki, hogy politikai aktusról van szó, amelynek semmilyen következményének nem kellene lennie. A valóságban azonban csírája lesz annak az útnak, amely az önálló Szlovákiához vezet. További lépések követik majd az állami szuverenitás deklarálásához. Ezért mi nem tudjuk támogatni. • Az erőviszonyokból kiindulva biztosra vehető, hogy a nyilatkozatot elfogadják. Egyetért ezzel? - Igen. Nem csak a DSZM fogja megszavazni, ott vannak a csendes támogatók is. A viták ellenére nyilván a DBP szintén - ha nem is minden tagja - csatlakozik hozzájuk. • A szavazás módjával kapcsolatban sem egységes a vélemény. -A grémiumban kiderült, hogy nem az elnökség javasolta a névre szóló szavazást. A parlament elnöke csak megemlítette, hogy van ilyen lehetőség. A DBP, a KDM és koalíciónk szerint nem ez a legalkalmasabb mód, mert bizonyos nyomást gyakorolna a képviselőkre. • Koalíciójuk nyilatkozata szerint csak akkor fogadják el a deklarációt, ha az tartalmazza a kisebbségek önrendelkezési jogát, és az összes polgárt a szuverén állam alapjának tekinti. - A frakciók elutasították javaslatunkat, arra hivatkozva, hogy a nyilatkozat megemlíti a kisebbségeket, és ez elegendő. Szerintük követeléseinket az alkotmányba kellene beépíteni. Ezért ellenjavaslatunkat felolvassuk majd a pénteki ülésen, és ettől függően előreláthatóan nem támogatjuk a deklarációt. Ha a parlament mégis elfogadná állásfoglalásunkat, de a deklaráció egy nemzetállamot hirdetne ki, akkor mi azt sem szavazhatnánk meg. -esiLESZ PÉNZ A NYUGDÍJAKRA (Folytatás az 1. oldalról) tatást. Többek között megtudhattuk, hogy a szociális rászorultság fokának megítélését az emberekhez legközelebb álló önkormányzatok hatáskörébe szeretnék helyezni, a családi pótlék kifizetését pedig a személyi jövedelemtől teszik majd függővé. Mindezek azonban még csak elképzelések, amelyeket a kormányprogram elfogadása után konkretizálnak. Megtudhattuk azt is, hogy még mindig a Tóketerebesi, Čadcai és a Dunaszerdahelyi járásban legmagasabb a munkanélküliség. Megoldásként a miniszteraszszony egyik tanácsadója itt is a kisés középvállalkozások fokozottabb támogatását javasolta. -tszlVALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. július 16-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 53,44 54,22 Francia frank 5,56 5,63 Német márka 18,75 19,02 Olasz líra (1000) 24,76 25,11 Osztrák schilling 2,67 2,70 Svájci frank 20,71 21,03 USA-dollár 27,85 28,27 BIZALMAT KAPOTT A MECIAR-KORMANY (Folytatás az 1. oldalról) jén Milan Kňažko, a külkapcsolatok minisztere oktatta ki őket. Szavaira Rózsa Ernő és Dobos László (Együttélés) is reagált. Milan Sečanský (DSZM) elnökségi tag sajátosan értelmezte Farkas Pálnak (MKDM) a restitúció felülvizsgálásáról kedden mondott szavait. Úgy állította be felszólalását, mintha Farkas Pál azt szorgalmazta volna, adják vissza vagyonukat a grófoknak és báróknak, ami miatt szerinte a szlovák nép koldussá válna. - Nem engedjük meg, hogy a szlovákok idegeneknek érezzék magu kat hazájukban - hangsúlyozta, és nemzetközi megfigyelők meghívását szorgalmazta a szerinte nem létező problémák felülvizsgálására. Farkas Pál figyelmeztette képviselőtársát: szóba sem hozta az 1945 előtti időszakot, amivel Sečanský úr megvá dolta őt. Ö csak a kisemmizett magyarok kártalanításáról beszélt. MEČIAR: BÖLCS KORMÁNYUK VAN Jóakarat kérdése a kormányprogramhoz való viszonyulás - ezzel a gondolattal nyitotta hosszú, több mint egyórás záróbeszédét Vladimír Mečiar. Megpróbálta kivédeni az előterjesztett program hiányosságait, mondván, nem enciklopédia, csak tézisekben sorolja fel az elképzeléseket. Nem felejtett viszont figyelmeztetni, hogy a hibák egy részéért a volt kormánypártok képviselőit terheli a felelősség. - Alkossanak bölcs törvényeket - kérte a képviselőket és hozzátette: bölcs kormányuk már van. Ezután rátért az egyes pártok képviselőinek felszólalásaira, mondván, hogy a sok észrevétel mellett rosszakaratról tanúskodó bírálatok is elhangzottak. Sajnálatosnak nevezte, hogy így kell értékelni egyes magyar képviselők felszólalását is. Leszögezte, hogy az Együttélés és az MKDM nem lehet a magyar kisebbség képviselője; a kisebbségeket az állam képviseli, nem politikai pártok. Ezért az állam struktúrájában olyan szerveket kell kialakítani, amelyek továbbfejlesztik majd jogaikat. Megalázónak nevezte a nyelvhasználattal kapcsolatban elhangzott megjegyzéseket, amelyekre a DSZM nem is reagált. A kormánynak kötelessége, hogy foglalkozzon a szlovák nyelv oktatásával a magyar iskolákban, mert erre kötelezik a nemzetközi szerződések. Arra a következtetésre jutott, hogy azok a képviselők, akik ezt a kérdést bírálták, nem szeretik a magyarokat, mert meg akarják őket fosztani annak lehetőségétől, hogy a többség nyelvén kommunikáljanak. Az érvényes törvényekre emlékeztette azokat, akik a déli járásokban a kitelepítés veszélyéről beszélnek. Elítélte az egyoldalú autonómiaköveteléseket, hangsúlyozva, hogy az önkormányzatok már léteznek. - Tudjuk, hogy ezt Budapest kezdeményezi - mondta. Nem támaszthatnak aránytalan követeléseket - figyelmeztette a magyar képviselőket. Ezzel összefüggésben megjegyezte, hogy a múltbeli sérelmek tisztázása a történészekre tartozik, a politikában nem szabad ezekhez visszatérni. A KDM képviselőit emlékeztette, hogy elvesztették a választók bizalmát. Elmarasztalta politikusait, hogy nem terjesztettek elő megfelelő törvényeket az egyházra vonatkozóan, nem szervezték át a központi szerveket és az államjogi rendezéssel kapcsolatos álláspontjuk is kifogásolható volt. A DBP-nek azt vetette a szemére, hogy nincs világos irányvonala, nem tudni milyen mértékben akar pártjával együttműködni. Nagy teret szentelt az államjogi rendezés kérdésének, hangsúlyozva, hogy 1928 óta egy politikai párt sem tett annyit Szlovákiáért, mint a DSZM. Szerinte Szlovákiát nem fenyegeti nemzetközi elszigeteltség, az Európa Tanács sem zárkózik el csatlakozása elől. Nincs más lehetőség, mint a nemzetközi jogalanyiság kivívása. Ismét említést tett a cseh kormány titkos tervéről, amely a Szlovákia elleni intézkedések sorát tartalmazza, s ezek, szavai szerint, a rasszizmus határát súrolják. Ha az új cseh kormány nem határolja el magát ettől a dokumentumtól, a szlovák fél nyilvánosságra hozza, hadd tudják meg a világban, hogy a kettéválás esetére a szlovák-cseh határon torlaszokat akartak emelni. A cseh félre hárította a felelősséget a szövetség esetleges széteséséért, mondván a DSZM több engedménye ellenére meggyorsította a fejle1 ményeket. Most a képviselőknek kell

1 dönteniük, mondotta, de Cseh-' országban nincs partner, aki a la-, zább szövetséggel egyetértene. Be1 fejezésül egységre szólított fel min-' denkit, pártállásra való tekintet nélkül, mivel Szlovákia csak igy állhat helyt az új feltételek között. A parlament határozatot hozott (104 igen, 14 ellen, 17 tartózkodás) amely értelmében a képviselők néhány módosítással jóváhagyták a kormány programnyilatkozatát és bizalmat szavaztak Mečiar kabinetjének. A magyar képviselők tartózkodtak. A szlovák parlament pénteken ismét összeül, hogy döntsön a szuverenitási nyilatkozatról. (csizmár-gágyor) KÖZLEMÉNY Tegnap a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vezetősége a mozgalom pozsonyi irodájában fogadta a Polgári Demokrata Uniónak, majd .a szövetségi Zöldek Pártjának küldöttségét. Az MKDM folytatni kívánja kapcsolatait a szlovákiai demokratikus pártokkal és mozgalmakkal, ennek érdekében megállapodtak a további együttműködés formájáról. Az MKDM sajtószolgálata „AUTONÓMIÁT AZ ÉRVÉNYES HATÁROKON BELÜL" (Folytatás az 1. oldalról) természetes joga van. Annál is inkább, mivel Szlovákia, illetve Csehszlovákia részese azoknak a nemzetközi egyezményeknek, az ENSZ Alapokmányának, a helsinki dokumentumoknak stb., amelyek biztosítják az állampolgárok számára az autonómiát, legyen az területi, kulturális vagy bármilyen más. Nem tudom, mi jelent meg a szlovák sajtóban. Mi azt mondtuk: autonómiát az érvényes határokon belül. Nem hiszem, hogy ez sértené a szlovákok nemzeti érzéseit. • Ezt a nyilatkozatot sokan Szlovákia belügyeibe való beavatkozásként értékelték... - Én ebben semmiféle beavatkozást nem látok. Nekünk is, Magyarországon jogunk van állást foglalni a magyarság törekvéseivel kapcsolatban. Hiszen ugyanazoknak az európai folyamatoknak, szervezeteknek vagyunk részesei, mint Szlovákia. Horn Gyula a találkozót követően rögtönzött sajtótájékoztatót tartott, ahol egyebek között elmondta: - Szó sincs arról, hogy Magyarországon bármiféle komoly politikai erőnek területi követelései lennének; mi maximálisan tiszteletben tartjuk Szlovákia önállóságát és területi integritását. S nagyon sajnáljuk, hogy egyes cseh vezetők megpróbálják szembeállítani Szlovákiát és Magyarországot, amikor azt nyilatkozzék, hogy Szlovákiát Magyarország részéről veszély fenyegeti. Ezeket a vádaskodásokat közös érdekünk visszautasítani. A szlovák-magyar viszony alakulását illetően a magyar parlament külügyi bizottságának elnöke két dolgot tart fontosnak: a tárgyalások folytatását, valamint hogy mindkét részről foglaljanak állást a szlovákiai magyarság jogainak érvényesítésével kapcsolatban. - A magyar fél ezt már megtette - mondta Horn Gyula, s reményét fejezte ki, hogy a szlovák fél is megteszi. G. A. VÁCLAV HAVEL ÉS THOMAS KLESTIL TALÁLKOZÓJA A KÖLCSÖNÖS KAPCSOLATOKRÓL, AZ EURÓPAI HELYZETRŐL Václav Havel tagnap a židlochovicei kastélyban találkozott Thomas Klestil osztrák köztársasági elnökkel. Václav Havelt több mint 1500 környékbeli állampolgár üdvözölte. Fél hétkor érkezett meg, s röviddel ezután találkozott az osztrák köztársasági elnökkel. Thomas Klestil első külföldi útjáról van szó azóta, hogy köztársasági elnökké választották. A megbeszélésen elsősorban a két szomszédos ország kapcsolatainak fejlesztését és az európai helyzetet vitatják meg. A tárgyalások megkezdése előtt Thomas Klestil elmondta: Václav Havellal Csehszlovákia jövőjéről is véleményt cserél majd. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi elnökök közül kí áll hozzá a legközelebb, elsősorban Václav Havelt említette. Hasonló a véleményük például az újonnan formálódó Európa népeinek együttélését illetően. Az együttélés legfontosabb értékének az emberi jogok tiszteletben tartását tartja. A szomszédos államokhoz fűződő kapcsolatokról kijelentette: a jövő biztosításához szükségünk van a szomszédokra. Az együttműködés alapja az emberi jogok tiszteletben tartása és a demokrácia kell hogy legyen. Václav Havel nagyra értékelte, hogy az osztrák köztársasági elnök külföldiig épp Csehszlovákiába vezetett. - Meg vagyok győződve arról, hogy Thomas Klestil megválasztásával megerősödött Ausztria nemzetközi szerepe. Ezzel bővült Csehszlovákia és Ausztria kapcsolatai elmélyítésének lehetősége, mondotta Václav Havel még a találkozó előtt. Lapzártáig nem érkezett hír a két köztársasági elnök tárgyalásairól. A BONNI KORMÁNY TÖRTÉNELMI DÖNTÉSE AKADOZÓ BÉKETÁRGYALÁSOK LONDONBAN A bonni kormány tegnap úgy döntött, hogy harci egységeket küld a Szerbia és Crna Gora elleni ENSZ-szankciók teljesítésének ellenőrzésére. A Bayern torpedóromboló és a haditengerészet három felderítő repülőgépe ma kezdi meg tevékenységét az Adriai-tengeren a NATO és a Nyugat-európai Unió tagországainak közös akciója keretében. E történelmi döntés szorgalmazói, Helmut Kohl kancellár, Klaus Kinkéi külügyminiszter és Volker Rühe védelmi miniszter szerint az egyesült Németországnak nagyobb felelősséget kell vállalnia a világpolitikai helyzet alakulásáért. A német közvélemény nem egységes ebben a kérdésben, a szociáldemokraták (SPD) ellenzik harci egységek kiküldését a NATO-országok területén kívülre. Azzal érvelnek, hogy ez ellenkezik a jelenlegi német alkotmánnyal, s ezért azzal fenyegetőznek, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak. A kormány szerint szó sincs ilyesmiről, mivel a német egységek Olaszország felségvizein fognak tartózkodni és nem hatolnak be az egykori Jugoszlávia vizeire. A bonni külügyminisztérium nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az egész akció összhangban van az alaptörvénnyel, mert nem tengeri blokádról, hanem megfigyelő misszióról vah szó. Ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa meghirdetné a tengeri blokádot, akkor a német haditengerészetnek vissza kellene vonulnia az Adriai-tengerről. Újabb béketárgyalások kezdődtek tegnap Londonban a Boszniával szembenálló felek, a muzulmánok, a horvátok és a szerbek között. Lord Carrington, aki az EK nevében közvetít, tegnap elsőként Radovan Karadzsics-csal, a szerbek vezetőjével tárgyalt. Ezt követően Karadzsics újságírók előtt kijelentette: beleegyezett abba, hogy szárazföldi folyosót nyissanak a Bosznia-Hercegovinába irányuló humanitárius segélyek számára. Egy nappal a londoni találkozó előtt, kedden, az esti órákban Karadzsics azonnali túzszünetre szólított fel. Nála szokatlanul békés hangot ütött meg, amikor kijelentette, az elsó dolog, amit meg kell tenni, az a feltétlen tűzszünet, ezután pedig tárgyalásokra van szükség, ha kel, akár tíz hónapon keresztül is. Nem szabad, hogy folytatódjon a gyilkolás, a pusztítás, a szenvedés. Úgy vélte, a szerbek, a muzulmánok és a horvátok egyaránt felelősek a Boszniában dúló háborúéit, s hogy ebben senki sem győzhet, mert mindenki csak veszít. Azt mondta, bármikor hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni ellenfeleivel. Javasolta egy „zöldvonal" létesítését az ENSZ-erók felügyelete melleit amely elválasztaná a harcoló feleket, úgy, mint egykor Bejrútban. A nagy kérdés csak az, hogy Karadzsics mennyire gondolta komolyan, amit mondott, nem pusztán propagandafogás-1 ról van-e szó. Mert Szarajevóban tegnap I reggel is folytatódott a háború, Meg I a muzulmánok lakta negyedekre hullottak I a rakéták és a tüzérségi gránátok. Megf-1 gyelók szerint nem kétséges, hogy I a szerb állásokból nyitottak tüzet. A Reu-1 ter hírügynökség azt jelentette, Szarajew I felé egyelőre pontosan meg nem haláro- I zott létszámú horvát katonai erők köze- I lednek, hogy bekapcsolódjanak a szerb I szabadcsapatok elleni küzdelembe. Mini I ismeretes, Horvátország és Bosznia-Her-1 cegovina megállapodást kötött a katonai I együttműködésről. A legkritikusabb I a helyzet a szerb fegyveresek által körül-1 zárt Gorazsde városban, ahol éjszaka I szünet nélkül folytatódtak a harcok. Londonból kaptuk este a hírt: a bosz-1 mai muzulmánok képviselóie, Haris Sill- j dzsic külügyminiszter a lord Carrington-1 nal folytatott megbeszéléseken elutasítói-1 ta, hogy a szerbekkel folytasson béketár-1 gyalásokat, s így már kezdetben kérdé-1 sessé tette a londoni békefórum jövójéL I Pedig megfigyelők szerint London leheti-1 séget adott volna a végleges túzszúnä I megteremtésére. A külügyminiszter ýj-1 ságírók előtt kijelentette: nem hajlani) | tárgyalóasztalhoz ülni gyermekek gyilkosával. Hozzátette: a bosnyák kormány kész a békefolyamatban részt venni, óe ez nem kezdhető el mindaddig, amíg dä a háború és emberek halnak meg. ÜLÉSEZETT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY KORREKTÜL ÉS KONSTRUKTÍVAN (Munkatársunktól) - Antonín Baudyš (KDU-CSNP) szerint konstruktív, Milan Čič (DSZM) szerint nagyon jó, Rudolf Filkus (DSZM) szerint korrekt, Miroslav Macek (PDP) szerint normális a szövetségi kormány üléseinek a légköre - derült ki tegnap késő délután a szövetségi kormány második ülését követő sajtótájékoztatón. A kormány alelnökei után Jan Stráský (PDP) miniszterelnök is válaszol* a sajtótájékoztató vége felé elhangzott kérdésre: „Egyelőre belső szervezési problémák megoldásával és általános kérdésekkel foglalkozunk, és én úgy vélem, hogy az előttem szólók találóan jellemezték az üléseink légkörét" - mondta. A szövetségi kormány tegnapi ülésének témájául azok a megjegyzések, illetve módosító javaslatok szolgáltak, melyeket a Szövetségi Gyűlés bizottságainak képviselői fűztek a kormány programnyilatkozatához. A kormányfő elmondta, hogy az egyik leggyakrabban ismétlődő megjegyzés az volt, hogy a programnyilatkozatban kimondottan háromhónapos időtávlatról van szó. „Sokadszor ismétlem: ez nem azt jelenti, hogy a kormány csak három hónapig akarná betölteni a szerepét. Ez. a három hónap a PDP és a DSZM közötti politikai egyezménybe foglaltak alapján került a programnyilatkozatba" '- hangsúlyozta Jan Stráský, majd hangot adott annak a meggyőződésének is, hogy a programnyilatkozatot, melynek megvitatása a Szövetségi Gyűlés kamarái ma kezdődó második együttes ülésének a nap-1 rendi pontjai között szerepel, jóvá fogják hagyni a képviselők. (klukaj