Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-15 / 165. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1992. JÚLIUS 15. HATÓK szlovén minisztereiben hangsúlyozta, az knek ahhoz hasonló jlitikai kapcsolatokat írszágával, mint amiággal és a többi kölal kötött. Drnovsek ott Jacques Delorselnökével, akitől köisség nagyobb mérBzlovéniát. A miniszan tudtára adták, olatok attól függnek, cet tesz ez a köztárzlávia területén dúló ek biztosítása érdenincs szándékában get bevezetni az egyneneküló polgárokkal jy azt a szomszédos jyar külügyminisztériBudapest álláspontja jpcsolatban nem váljolitikus kéri a menesát célzó hatékony intését. Magyarország bb mint 50 ezer megoszlávia új, „amerisgnap beszédet moni, nem sokkal azelőtt, 3 jóváhagyta őt ebben cs azt mondotta, deosznia-Hercegovinát, an részt vevő feleket ;e alatt le kell fegyve, hogy a bosnyák tea voll jugoszláv hadgyott nehézfegyvere'ábbi részében azt rádnak átfogó refortania, hogy meggyózI törölnie a Szerbia és eghirdetett szankcióJugoszlávia Boszniát és az ENSZ tagjaként ra megtesz mindent hogy felújítsa a kapjval és más köztársakiváltak a föderáDEMOKRATA KONVENCIÓ NEW YORKBAN BILL CLINTON DERÜLÁTÓ roi ÍTESEKET • a vitás kérdéseket •m ilyen találkozóra sor - mondta BuSzerinte ha ilyen le, akkor a félreértnek. sviselői ismertették üttélés képviselői Szlovákia szuvere:ásával kapcsolatéten pénteken dönl imént. Elmondták, irtékben elismerik endelkezési jogát, ek is joga van iden; érdekében az önn alapuló önrendelar képviselők csak jn szavazzák meg ezt az elvet a pléés alkotmánnyal, zményekkel garan. Ha elismeri, hogy mot állampolgárok inkor megtartják az Iszereket. G. A. sYEN S követeli, hogy az •lé terjesztett határtalmazza a nyilatt követő lépéseket iá az alkotmányosslsö alelnök ismerDontját a nemzetkökérdésében. Hanglapodásra lehetne ídkét köztársaság emzetközi szubjekv/el úgy, hogy megs állam is. -zsár Valóságos népünnepélyhez hasonlít az amerikai Demokrata Párt országos elnökjelölő konvenciója, amely helyi idő szerint hétfőn délután kezdődött meg a New York-i Madison Square Garden koncerttermében és sportcsarnokában. A koncerteken kívül kutyaversenyeket, hoki- és kosárlabdameccseket rendeztek, az érdeklődök ródeón vehettek részt és élvezhették a cirkuszi mutatványokat. A mintegy 5 ezer küldött azért gyűlt össze, hogy ugródeszkát állítson Bili Clinton számára a Fehér Házba, s megmutassa a választóknak: a Demokrata Párt a republikánusok 12 évi kormányzása után kész átvenni a hatalmat az Egyesült Államokban. Amerika változásokat akar, s a Demokrata Párt végrehajtja ezeket a változásokat. Az akciónak valószínűleg ez a fő jelszava, hiszen a konvención elhangzott felszólalásokban ez többször is elhangzott. Az ülések egyébként naponta délután 17 órakor kezdődnek. A háromnapos konvenciónak meg kell győznie a választókat arról, hogy Bili Clinton szilárdan kiáll az amerikai választók túlnyomó többségét alkotó középrétegek érdekeiért. Maga Clinton tegnap a manhattani Central Parkban kocogott, aktív pihenéssel töltötte a délelőttöt. Partnere, Albert Gore szenátor, aki az alelnökjelöltségre pályázik, különböző érdekképviseleteknek szentelte figyelmét. Clinton egyedüli párton belüli riválisának, Jerry Brownnak oly kevés a híve, hogy szinte semmilyen veszélyt nem jelent reá nézve. A volt kaliforniai kormányzó tegnap „Hagyjátok szóhoz jutni Jerrytl" jelszóval új kampányt indított, mert a párt vezetősége nem engedélyezi felszólalását a párt választási programjáról szóló vitában. Brownnak, mint esetleges jelöltnek az alapszabály szerint csak a program jóváhagyása után van joga szólni a konvenció küldötteihez. A küldöttek egyébként a legkülönbözőbb politikái nézeteket vallják. Vannak olyanok, akik teljesen nyíltan támogatják Ross Perot texasi milliomost, aki nem tagja e pártnak és veszélyes ellenfele lehet Bili Clintonnak. Bár az amerikaiaknál nyilvánvalóan elég magas a tolerancia a másként gondolkodókkal szemben, a demokrata küldöttek mégis felzúdultak, amikora „forrongó katlanba" belépett John Sununu, Bush korábbi fehérházi főnöke, akiről közismert, Clinton és felesége az országos pártkongreszszuson hogy túlzottan konzervatív nézeteket vall. A delegátusokat az boszszantotta fel, hogy a republikánus politikus a CNN televízió kommentátoraként jelent meg a demokraták oroszlánbarlangjában, s az óriási füttykoncert elől szinte menekülnie kellett. Az Egyesült Államok már nem fog katonai célokra plutóniumot vagy dúsított uránt gyártani, hogy megakadályozza a tömegpusztító eszközök további terjedését. Ezt hétfőn közölte George Bush amerikai elnök. Bush kezdeményezése olyan javaslatokat is tartalmaz, amelyek megerősítenék a nemzetközi akciókat azokkal szemben, akik hozzájárulnak a tömegpusztító eszközök terjesztéséhez. A legújabb amerikai döntés célja, hogy hasonló lépésre ösztönözze a válságövezetekben levő országokat, például a közel-keleti államokat. George Bush épp egy nappal azelőtt terjesztette elő új javaslatát, hogy New Yorkban megkezdődött a Demokrata Párt elnökjelölő konvenciója. BUSH MEGHÍVTA RAB INT VEGYES ARAB REAGÁLÁS AZ IZRAELI KEZDEMÉNYEZÉSRE George Bush amerikai elnök tegnap egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Jicchak Rabint, az új izraeli kormányfőt. Elmondta továbbá, a Közel-Keletre küldi James Baker külügyminisztert, hogy folytassa békeerőfeszítéseit. Baker a jövő héten utazik a térségbe. A Fehér Ház egyben tájékoztatott róla, Bush telefonbeszélgetést folytatott Rabinnal, s ennek során gratulált neki tisztségébe való kinevezéséhez. A tervek szerint Rabin augusztus elején érkezik az Egyesült Államokba. Az új izraeli miniszterelnök tegnap reggel vette át hivatalosan a kormányfői hivatalt elődjétől, Jichchak Samirtól, a jobboldali Likudtömb vezetőjétől. Erre több mint 12 órával azután került sor, hogy a knesszet 67:53 arányban jóváhagyta az új kabinet összetételét. Mint ismeretes, a 17-tagú kabinetben Rabin miniszterelnök tölti be egyben a védelmi miniszter tisztségét is. Simon Pereszt, a Munkapárt volt vezetőjét nevezték ki külügyminiszternek, s a kormányfővel együtt ő felel majd a közel-keleti békéről szóló tárgyalások további sorsáért. Rabin az új izraeli parlament tagjai előtt mondott beszédében ígéretet tett a közel-keleti békefolyamat meggyorsítására és jeruzsálemi látogatásra hívta meg a szomszédos arab államok képviselőit. Egyben kifejezte hajlandóságát, hogy személyesen látogat el Bejrútba, Damaszkuszba és Ammanba. Hanan Asravi, a béketárgyalásokon résztvevő palesztinok szóvivője Rabin javaslatát új, komoly elemnek nevezte.,, Fontos pontokat tartalmaz és jelzi, hogy Izrael komolyan hajlandó foglalkozni a közel-keleti problémával, azzal a céllal, hogy fokozatosan emelje a tárgyalások szintjét" - mondotta Asravi. ,,Á

m konkrét garanciákra van szükségünk, hogy áthidaljuk azt a kellemetlen érzést, amelyet Jicchak Samir volt kormányfő Likud-pártja keltett bennünk", nyilatkozta a szóvivő a Reuter hírügynökségnek adott interjújában. Asravival ellentétben Abdasz Szalam Madzsali, az Izraellel folytatott tárgyalásokon résztvevő jordán küldöttség vezetője idő előttinek nevezte Rabin javaslatát és felszólította Izraelt, hogy jószándékát az arab-izraeli megbeszélések következő római fordulóján bizonyítsa. A Palesztinai Felszabaditási Szervezet visszafogottan reagált Rabin indítványára, hogy látogatást tesz a szomszédos arab országok fővárosaiban. ,,Nem az a fontos, amit Rabin mondott, hanem az, amiről nem tett említést, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatairól, amelyek felszólítják Izraelt, vonja ki egységeit a megszállt területekről. Nem tett említést a békéért területet formuláról sem" - mondotta Ahmed Abdarrahman, a PFSZ szóvivője. Jasszer Arafat, a szervezet elnöke az As-Saab című egyiptomi ellenzéki napilapnak nyilatkozott, s Rabint egy további cionistának nevezte, aki nemcsak Palesztinát, hanem az összes arab államot le akarja igázni. Ezzel szemben Amr Musza egyiptomi külügyminiszter üdvözölte az izraeli kezdeményezést, ám ő is ismételten figyelmeztetett az ENSZhatározatok teljesítésének a jelentőségére. FIGYELEMELTERELES - ELLENSEGKEPEKKEL „A magyar kormány elkerüli a beavatkozást más államok belügyeibe. A határokon túl élő kisebbségek maguk határozzák meg politikai céljaikat és programjaikat. Budapest természetesen üdvözli a józan és reális elképzeléseket, amelyek hozzájárulnak a magyar kisebbségek életfeltételeinek javításához és biztosítják természetes jogaikat" - írta tegnapi kommentárjában a budapesti kormányhoz közel álló Uj Magyarország. „Valószínű, hogy a szlovákiai magyar politikai pártokkal és a közvetlenül Magyarországgal szemben felhozott vádak szerzői számára is világos, hogy az autonómiával kapcsolatos tervek távolról sem jelentenek szeparatizmust, épp ellenkezőleg" - folytatta a napilap. ,,A szlovákiai belpolitikai helyzetben, amelyre a társadalmi, szociális és gazdasági problémák a jellemzőek, valószínűleg jól jött a régi, bevált recept, amely eltereli a figyelmet a belső problémákról, ebben az esetben a külső ellenségkép létrehozásával is", írta az Új Magyarország. A

hhoz képest, hogy a tavaly októberi parlamenti választások után több mint két hónapig tartott az új kormány megalakítása, Hanna Suchockának hihetetlenül rövid idő alatt sikerült összehoznia a kabinetet. De van közelebbi példa is, hiszen előtte a nagyon fiatal Waldemar Pawlak öt hétig volt megbízott kormányfő, úgy, hogy kormányt nem sikerült öszszeáilitania. Nem elsősorban arról van szó, hogy a miniszterelnök női mivoltára való tekintettel a lengyel politikusok udvariasabbak, hajlékonyabbak, kompromisszumképesebbek lettek. Inkább arról, felismerték, hogy nem tizenkettő előtt vannak öt perccel, hanem utána, az ország kilenc hónapja a kormányozhatatlanság állapotában van, totális politikai és gazdasági káosz fenyeget. A pártok torzsalkodásának keserű levét pedig a lakosság issza meg, az emberek már októberben is az urnáktól való nagyarányú távolmaradásukkal bizonyították, hogy torkig, vannak a piszkos politikával, s azóta a helyzet csak romlott. De lehet, hogy tévedek, hogy a lengyelek tűrőképességét még mindig nem merítették ki teljesen. Hiszen a varsói lapok hónapokkal ezelőtt is arról cikkeztek, hogy a politikai válság már nem is lehetne nagyobb. A politikusok viszont bebizonyították, hogy lehet. Suchocka gyors kormányalakításának másik oka pedig az a felismerés lehetett, hogy ha most sem sikerül egy szélesebb konszenzusra épülő kabinetet létrehozni, akkor csak két rossz közül választhatnak. Vagy olyan helyzet alakul ki, hogy idő előtti parlamenti választásokat kell tartani, erről az utóbbi hetekben, Pawlak sikertelen kormányalakítási kísérletei alatt nagyon sokat beszéltek, vagy beletörődnek Lech Walesa akaratába. Az államfő csak egy receptet tud a politikai helyzet stabilitásának megteremtésére: az erős, francia típusú elnöki rendszer bevezetését. Ami az elsőt, az előrehozott választásokat illeti, ez a megoldás. óriási veszélyekkel járt volna, hiszen az októberi választásokon is igen alacsony volt a részvétel, azok pedig, akik elmentek szavazni, összesen huszonkilenc pártot juttattak be a parlamentbe. És ebből adódik a lengyel politikai élet minden baja, mert egy ennyire felaprózott, szétforgácsolt parlamentben komoly törvényhozói munkát végezni, többséget kialakítani, valamilyen konszenzust elérni eddig szinte lehetetlen vállalkozásnak bizonyult. A másik lehetőséget, a Walesa-féle elnöki diktatúrát a pártok s talán a polgárok többsége is elfogadhatatlannak tartja. Egyébként Walesa október óta nyíltan VARSÓI VASLADY? ezen munkálkodott, mindent elkövetett azért, hogy megbuktassa Jan Olszewski (hat hónapig működött) kabinetjét. Ami sikerült is, amikor Olszewskiék olyan szerencsétlenül felrobbantották a lusztrációs bombát. És a rossznyelvek szerint a 32 éves Pawlakot azért fogadtatta el a parlamenttel, hogy a háttérből ő dirigálhassa a fiatal miniszterelnököt, aki valószínűleg nem lett volna a számára olyan kemény ellenfél, mint Olszewski volt. Sikerül-e Suchockának az úgynevezett nemzeti egyetértés kormányát életben tartani? Kemény dió ez. Hét Szolidaritás-utódpárt áll mögötte, ezek két nagy táborra oszlanak. Az első az úgynevezett balközép, amelynek vezető ereje a Mazowiecki exkormányfő vezette Demokratikus Unió, amelynek Suchocka is a tagja, a másik a négy jobboldali párt tömörülése. E négyek még nemrégiben öten voltak, de a Centrum Megegyezés, amelyet valamikor Walesa pártjának tartottak, hiszen ennek a segítségével lett államfő, kivált a csoportból, mert a miniszteri bársonyszékek elosztásakor nem az ő jelöltje kapta meg a külgazdasági kapcsolatok tárcáját. Ez azért érdekes, mert Olszewski ennek a pártnak az embere volt, s akkor Mazowieckiék még ellenzékben voltak. Olyannyira széles konszenzuson nyugszik tehát ez a kormány, hogy a pesszimisták és a volt kommunisták nem jósolnak neki nagy jövőt, mondván: e pártok homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak az olyan fontos kérdésekben, mint a gazdasági reform, a debolsevizálás, az egyház és az állam viszonya, az Európához való közeledés stb. Mindezek ellenére a lengyel közvélemény megkönnyebbüléssel vette tudomásul Suchocka színrelépését. Azt is lehetne mondani, hogy felfokozott várakozással tekint kormányzása elé, bízva abban, hogy meghozza a régóta várt stabilitást. Három említésre méltó dolog javítja Hanna Suchocka esélyeit. Az egyik az, hogy Walesa is a támogatásáról biztosította őt. A másik: a hétpárti szövetségnek sincs meg a parlamenti többsége, ezt csak úgy érhette el, hogy más, semleges pártok is támogatták. És a harmadik ő maga. Benne nem talál kivetnivalót a jobboldal sem, amely Pawlakot például azért utasította el, mert pártja, a parasztpárt korábban a kommunista hatalom szövetségese volt. Az volt a Demokrata Párt is, amelynek képviselőjeként a ma 46 éves jogásznő 1985-ig tagja volt a szejmnek, viszont Suchocka már a kezdet kezdetén, tehát 1980ban belépett a Szolidaritás szakszervezetbe. Azon kevés parlamenti képviselők közé tartozott, akik 1981 decemberében mertek a rendkívüli állapot bevezetése ellen szavazni, csakúgy, mint 1982 októberében a szakszervezeti törvény jóváhagyásakor - lényegében ezzel a törvénnyel tiltották be a Szolidaritás tevékenységét. M

indenesetre a lengyelek mintha büszkék lennének első nöi kormányfőjükre. Sokan máris Margaret Thatcherrel állították párhuzamba. Ami első beszédeit illeti, nem kizárt, hogy ő lesz a varsói vaslady. Majd meglátjuk... MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J

ohn Major brit kormányfő parlamenti beszédében határozottan elutasította azt a felszólítást, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az európai pénzügyi rendszerből. Kizárta a font devalválásának a lehetőségét is, ezt egyébként a Margaret Thatcherhez közeiálló képviselők követelték, mondván: csak így állítható meg a gazdasági hanyatlás. A honatyák intenzív támadásaira Major azt felelte, ő hű marad „a saját fegyvereihez, nem keményfejúségből, hanem meggyőződésből". Azt mondta, szóba sem jöhet, hogy népszavazást rendezzenek az Európai Unióról szóló maastrichti szerződésről és meggyőződése, hogy azt az alsóház az év végéig a harmadik olvasatban ratifikálni fogja. K

laus Kinkéi német külügyminiszter, aki ankarai látogatáson tartózkodik, felszólította Törökországot, hogy a kurd kérdés megoldása során tartsa tiszteletben a törvényeket és az emberi jogokat. Hozzátette, Bonn tudatában van annak, hogy a török vezetésnek milyen terrorista akciókkal kell szembenéznie, mégis azt szeretné, ha Törökország e problémákat törvényes keretek között oldaná meg. Egyébként Kinkéi látogatásának fő célja elsimítani a két ország között támadt nézeteltéréseket. Ezek azért robbantak ki, mert a török hadsereg a Németországtól kapott fegyvereket is bevetette a kurd felkelők ellen. P

retoriában a Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 10 ezer híve vonult tegnap Frederik de Klerk államfő rezidenciája elé, az elnök lemondását követelve. Az ANC szóvivői azt mondták, a mostani tiltakozó menet csak a főpróbája annak, amit a jövő hónapra terveznek. Az ANC és a vele szimpatizáns szakszervezetek augusztus 3-4-én általános sztrájkot akarnak tartani, hogy így kényszerítsék rá a kisebbségi fehér kormányt a demokratikus reformok meggyorsítására. Mint ismeretes, e reformok keretében a feketék is szavazójogot kapnának. Sam Shilova szakszervezeti vezető felszólította a feketéket, az általános sztrájk előtt egy-két nappal építsenek barikádokat, hogy a rendőrök ne juthassanak be a négerek lakta negyedekbe. T

ajvant rendkívüli módon aggasztják azok a hírek, amelyek szerint Kína Oroszországtól modern vadászgépeket, tankokat és egyéb nehézfegyvereket akar vásárolni - mondotta a tajvani parlamentben John Csang külügyminiszter-helyettes. A tajpeji rádió szerint a politikus azt állította, hogy ez a fegyvervásárlás megbontja a katonai egyensúlyt a Tajvani szorosban. Tajvan hasonló aggodalommal reagált arra a múlt havi bejelentésre is, amely szerint Kína szívesen vásárolnaUkrajnától egy repülőgép-anyahajót. Hozzá kell tenni, Tajvan is szívesen vásárolna az egykori szovjet köztársaságoktól fegyvereket, de ennek egyelőre diplomáciai akadályai vannak. B

utrosz Ghali, az ENSZ főtitkára hét-* főn megalakította az „Igazság Bizottságát", amelynek feladata, hogy kivizsgálja milyen mértékben sértették meg az emberi jogokat a salvadori polgárháború 12 éve alatt. Az 1980-ban kirobbant belháborúnak a becslések szerint 75 ezer halálos áldozata van. E bizottságot azzal a békemegállapodással összhangban hozták létre, amelyet ez év elején írt alá a salvadori kormány a Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Fronttal. A

bdal Sabah iraki mezőgazdasági miniszter megpróbálta megoldani a bagdadi vezetés és az ENSZ között kirobbant vitát. Mint ismeretes, az iraki vezetés nem engedte be a mezőgazdasági minisztérium épületébe az ENSZ ellenőreit. A miniszter tegnap azt mondta, hogy független megfigyelők bemehetnek a minisztériumba és meggyőződhetnek arról, hogy Bagdadnak ott nincs semmi rejtegetnivalója. A miniszter szavai azonban nem jelentik azt, hogy az ENSZ megbízottai tehetnek-e látogatást az épületben. Az általa emlegetett „független megfigyelők" kifejezés egyéb szervezetek képviselőire vonatkozik, hogy kikre, azt közelebbről nem határozták meg. L

engyelországban a két hónapja'tartó szárazság veszélyezteti az idei gabonabetakarítást. Varsói szakemberek szerint az idei az évszázad'legnagyobb szárazsága. Az országnak 25 millió tonna gabonára lenne szüksége, de a mezőgazdasági minisztérium szerint félő, hogy csak 15 milliót aratnak le. A szárazság elsősorban az északnyugati vidékeket sújtja, s a Gazeta Wyborcza szerint a 49 vajdaságból 14-ben katasztrofális a helyzet, 10 vajdaság pedig már azt kérte a kormánytól, hogy rendelje el a katasztrófaállapotot.