Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-15 / 165. szám, szerda

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1992. JÚLIUS 15. HATÓK szlovén miniszterei­ben hangsúlyozta, az knek ahhoz hasonló jlitikai kapcsolatokat írszágával, mint ami­ággal és a többi kö­lal kötött. Drnovsek ott Jacques Delors­elnökével, akitől kö­isség nagyobb mér­Bzlovéniát. A minisz­an tudtára adták, olatok attól függnek, cet tesz ez a köztár­zlávia területén dúló ek biztosítása érde­nincs szándékában get bevezetni az egy­neneküló polgárokkal jy azt a szomszédos jyar külügyminisztéri­Budapest álláspontja jpcsolatban nem vál­jolitikus kéri a mene­sát célzó hatékony in­tését. Magyarország bb mint 50 ezer me­goszlávia új, „ameri­sgnap beszédet mon­i, nem sokkal azelőtt, 3 jóváhagyta őt ebben cs azt mondotta, de­osznia-Hercegovinát, an részt vevő feleket ;e alatt le kell fegyve­, hogy a bosnyák te­a voll jugoszláv had­gyott nehézfegyvere­'ábbi részében azt rádnak átfogó refor­tania, hogy meggyóz­I törölnie a Szerbia és eghirdetett szankció­Jugoszlávia Boszniát és az ENSZ tagjaként ra megtesz mindent hogy felújítsa a kap­jval és más köztársa­kiváltak a föderá­DEMOKRATA KONVENCIÓ NEW YORKBAN BILL CLINTON DERÜLÁTÓ roi ÍTESEKET • a vitás kérdéseket •m ilyen találkozóra sor - mondta Bu­Szerinte ha ilyen le, akkor a félreér­tnek. sviselői ismertették üttélés képviselői Szlovákia szuvere­:ásával kapcsolat­éten pénteken dönl imént. Elmondták, irtékben elismerik endelkezési jogát, ek is joga van iden­; érdekében az ön­n alapuló önrendel­ar képviselők csak jn szavazzák meg ezt az elvet a plé­és alkotmánnyal, zményekkel garan­. Ha elismeri, hogy mot állampolgárok inkor megtartják az Iszereket. G. A. sYEN S követeli, hogy az •lé terjesztett hatá­rtalmazza a nyilat­t követő lépéseket iá az alkotmányos­slsö alelnök ismer­Dontját a nemzetkö­kérdésében. Hang­lapodásra lehetne ídkét köztársaság emzetközi szubjek­v/el úgy, hogy meg­s állam is. -zsár Valóságos népünnepélyhez ha­sonlít az amerikai Demokrata Párt országos elnökjelölő konvenciója, amely helyi idő szerint hétfőn dél­után kezdődött meg a New York-i Madison Square Garden koncertter­mében és sportcsarnokában. A kon­certeken kívül kutyaversenyeket, hoki- és kosárlabdameccseket ren­deztek, az érdeklődök ródeón vehet­tek részt és élvezhették a cirkuszi mutatványokat. A mintegy 5 ezer küldött azért gyűlt össze, hogy ugró­deszkát állítson Bili Clinton számára a Fehér Házba, s megmutassa a vá­lasztóknak: a Demok­rata Párt a republiká­nusok 12 évi kor­mányzása után kész átvenni a hatalmat az Egyesült Államokban. Amerika változá­sokat akar, s a De­mokrata Párt végre­hajtja ezeket a válto­zásokat. Az akciónak valószínűleg ez a fő jelszava, hiszen a konvención elhang­zott felszólalásokban ez többször is el­hangzott. Az ülések egyébként naponta délután 17 óra­kor kezdődnek. A háromnapos konvenciónak meg kell győznie a választókat arról, hogy Bili Clinton szilárdan kiáll az amerikai választók túlnyomó több­ségét alkotó középrétegek érdekei­ért. Maga Clinton tegnap a manhat­tani Central Parkban kocogott, aktív pihenéssel töltötte a délelőttöt. Part­nere, Albert Gore szenátor, aki az alelnökjelöltségre pályázik, különbö­ző érdekképviseleteknek szentelte figyelmét. Clinton egyedüli párton belüli ri­válisának, Jerry Brownnak oly ke­vés a híve, hogy szinte semmilyen veszélyt nem jelent reá nézve. A volt kaliforniai kormányzó tegnap „Hagyjátok szóhoz jutni Jerrytl" jel­szóval új kampányt indított, mert a párt vezetősége nem engedélyezi felszólalását a párt választási prog­ramjáról szóló vitában. Brownnak, mint esetleges jelöltnek az alapsza­bály szerint csak a program jóváha­gyása után van joga szólni a kon­venció küldötteihez. A küldöttek egyébként a legkülön­bözőbb politikái nézeteket vallják. Vannak olyanok, akik teljesen nyíl­tan támogatják Ross Perot texasi milliomost, aki nem tagja e pártnak és veszélyes ellenfele lehet Bili Clin­tonnak. Bár az amerikaiaknál nyilvánvaló­an elég magas a tolerancia a más­ként gondolkodókkal szemben, a demokrata küldöttek mégis felzú­dultak, amikora „forrongó katlanba" belépett John Sununu, Bush koráb­bi fehérházi főnöke, akiről közismert, Clinton és felesége az országos pártkongresz­szuson hogy túlzottan konzervatív nézete­ket vall. A delegátusokat az bosz­szantotta fel, hogy a republikánus politikus a CNN televízió kommentá­toraként jelent meg a demokraták oroszlánbarlangjában, s az óriási füttykoncert elől szinte menekülnie kellett. Az Egyesült Államok már nem fog katonai célokra plutóniumot vagy dúsított uránt gyártani, hogy meg­akadályozza a tömegpusztító esz­közök további terjedését. Ezt hétfőn közölte George Bush amerikai elnök. Bush kezdeményezése olyan ja­vaslatokat is tartalmaz, amelyek megerősítenék a nemzetközi akció­kat azokkal szemben, akik hozzájá­rulnak a tömegpusztító eszközök terjesztéséhez. A legújabb amerikai döntés célja, hogy hasonló lépésre ösztönözze a válságövezetekben le­vő országokat, például a közel-keleti államokat. George Bush épp egy nappal azelőtt terjesztette elő új javaslatát, hogy New Yorkban megkezdődött a Demokrata Párt elnökjelölő kon­venciója. BUSH MEGHÍVTA RAB INT VEGYES ARAB REAGÁLÁS AZ IZRAELI KEZDEMÉNYEZÉSRE George Bush amerikai elnök teg­nap egyesült államokbeli látogatásra hívta meg Jicchak Rabint, az új izraeli kormányfőt. Elmondta továb­bá, a Közel-Keletre küldi James Baker külügyminisztert, hogy foly­tassa békeerőfeszítéseit. Baker a jö­vő héten utazik a térségbe. A Fehér Ház egyben tájékoztatott róla, Bush telefonbeszélgetést folytatott Rabin­nal, s ennek során gratulált neki tisztségébe való kinevezéséhez. A tervek szerint Rabin augusztus elején érkezik az Egyesült Álla­mokba. Az új izraeli miniszterelnök teg­nap reggel vette át hivatalosan a kormányfői hivatalt elődjétől, Jich­chak Samirtól, a jobboldali Likud­tömb vezetőjétől. Erre több mint 12 órával azután került sor, hogy a knesszet 67:53 arányban jóvá­hagyta az új kabinet összetételét. Mint ismeretes, a 17-tagú kabinet­ben Rabin miniszterelnök tölti be egyben a védelmi miniszter tisztsé­gét is. Simon Pereszt, a Munkapárt volt vezetőjét nevezték ki külügymi­niszternek, s a kormányfővel együtt ő felel majd a közel-keleti békéről szóló tárgyalások további sorsáért. Rabin az új izraeli parlament tag­jai előtt mondott beszédében ígére­tet tett a közel-keleti békefolyamat meggyorsítására és jeruzsálemi lá­togatásra hívta meg a szomszédos arab államok képviselőit. Egyben ki­fejezte hajlandóságát, hogy szemé­lyesen látogat el Bejrútba, Damasz­kuszba és Ammanba. Hanan Asravi, a béketárgyaláso­kon résztvevő palesztinok szóvivője Rabin javaslatát új, komoly elemnek nevezte.,, Fontos pontokat tartalmaz és jelzi, hogy Izrael komolyan haj­landó foglalkozni a közel-keleti problémával, azzal a céllal, hogy fokozatosan emelje a tárgyalások szintjét" - mondotta Asravi. ,,Á m konkrét garanciákra van szüksé­günk, hogy áthidaljuk azt a kellemet­len érzést, amelyet Jicchak Samir volt kormányfő Likud-pártja keltett bennünk", nyilatkozta a szóvivő a Reuter hírügynökségnek adott in­terjújában. Asravival ellentétben Ab­dasz Szalam Madzsali, az Izraellel folytatott tárgyalásokon résztvevő jordán küldöttség vezetője idő előtti­nek nevezte Rabin javaslatát és fel­szólította Izraelt, hogy jószándékát az arab-izraeli megbeszélések kö­vetkező római fordulóján bizonyítsa. A Palesztinai Felszabaditási Szervezet visszafogottan reagált Rabin indítványára, hogy látogatást tesz a szomszédos arab országok fővárosaiban. ,,Nem az a fontos, amit Rabin mondott, hanem az, ami­ről nem tett említést, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának hatá­rozatairól, amelyek felszólítják Izra­elt, vonja ki egységeit a megszállt területekről. Nem tett említést a bé­kéért területet formuláról sem" - mondotta Ahmed Abdarrahman, a PFSZ szóvivője. Jasszer Arafat, a szervezet elnöke az As-Saab című egyiptomi ellenzéki napilapnak nyi­latkozott, s Rabint egy további cio­nistának nevezte, aki nemcsak Pa­lesztinát, hanem az összes arab államot le akarja igázni. Ezzel szemben Amr Musza egyiptomi külügyminiszter üdvözölte az izraeli kezdeményezést, ám ő is ismételten figyelmeztetett az ENSZ­határozatok teljesítésének a jelentő­ségére. FIGYELEMELTERELES - ELLENSEGKEPEKKEL „A magyar kormány elkerüli a beavatkozást más államok belügyeibe. A határokon túl élő kisebbségek maguk határozzák meg politikai céljaikat és programjaikat. Budapest természetesen üdvözli a józan és reális elképzelé­seket, amelyek hozzájárulnak a magyar kisebbségek életfeltételeinek javítá­sához és biztosítják természetes jogaikat" - írta tegnapi kommentárjában a budapesti kormányhoz közel álló Uj Magyarország. „Valószínű, hogy a szlovákiai magyar politikai pártokkal és a közvetlenül Magyarországgal szemben felhozott vádak szerzői számára is világos, hogy az autonómiával kapcsolatos tervek távolról sem jelentenek szeparatizmust, épp ellenkezőleg" - folytatta a napilap. ,,A szlovákiai belpolitikai helyzetben, amelyre a társadalmi, szociális és gazdasági problémák a jellemzőek, valószínűleg jól jött a régi, bevált recept, amely eltereli a figyelmet a belső problémákról, ebben az esetben a külső ellenségkép létrehozásával is", írta az Új Magyarország. A hhoz képest, hogy a tavaly októberi parla­menti választások után több mint két hónapig tartott az új kormány megalakí­tása, Hanna Suchockának hihetetlenül rövid idő alatt sikerült összehoznia a kabinetet. De van közelebbi példa is, hiszen előtte a nagyon fiatal Waldemar Pawlak öt hétig volt megbízott kor­mányfő, úgy, hogy kormányt nem sikerült ösz­szeáilitania. Nem elsősorban arról van szó, hogy a miniszterelnök női mivoltára való tekintettel a lengyel politikusok udvariasabbak, hajléko­nyabbak, kompromisszumképesebbek lettek. In­kább arról, felismerték, hogy nem tizenkettő előtt vannak öt perccel, hanem utána, az ország kilenc hónapja a kormányozhatatlanság állapotában van, totális politikai és gazdasági káosz fenyeget. A pártok torzsalkodásának keserű levét pedig a lakosság issza meg, az emberek már október­ben is az urnáktól való nagyarányú távolmaradá­sukkal bizonyították, hogy torkig, vannak a pisz­kos politikával, s azóta a helyzet csak romlott. De lehet, hogy tévedek, hogy a lengyelek tűrőképes­ségét még mindig nem merítették ki teljesen. Hiszen a varsói lapok hónapokkal ezelőtt is arról cikkeztek, hogy a politikai válság már nem is lehetne nagyobb. A politikusok viszont bebizonyí­tották, hogy lehet. Suchocka gyors kormányalakításának másik oka pedig az a felismerés lehetett, hogy ha most sem sikerül egy szélesebb konszenzusra épülő kabinetet létrehozni, akkor csak két rossz közül választhatnak. Vagy olyan helyzet alakul ki, hogy idő előtti parlamenti választásokat kell tartani, erről az utóbbi hetekben, Pawlak sikertelen kor­mányalakítási kísérletei alatt nagyon sokat be­széltek, vagy beletörődnek Lech Walesa akaratá­ba. Az államfő csak egy receptet tud a politikai helyzet stabilitásának megteremtésére: az erős, francia típusú elnöki rendszer bevezetését. Ami az elsőt, az előrehozott választásokat illeti, ez a megoldás. óriási veszélyekkel járt volna, hiszen az októberi választásokon is igen ala­csony volt a részvétel, azok pedig, akik elmentek szavazni, összesen huszonkilenc pártot juttattak be a parlamentbe. És ebből adódik a lengyel politikai élet minden baja, mert egy ennyire felap­rózott, szétforgácsolt parlamentben komoly tör­vényhozói munkát végezni, többséget kialakítani, valamilyen konszenzust elérni eddig szinte lehe­tetlen vállalkozásnak bizonyult. A másik lehető­séget, a Walesa-féle elnöki diktatúrát a pártok s talán a polgárok többsége is elfogadhatatlan­nak tartja. Egyébként Walesa október óta nyíltan VARSÓI VASLADY? ezen munkálkodott, mindent elkövetett azért, hogy megbuktassa Jan Olszewski (hat hónapig működött) kabinetjét. Ami sikerült is, amikor Ol­szewskiék olyan szerencsétlenül felrobbantották a lusztrációs bombát. És a rossznyelvek szerint a 32 éves Pawlakot azért fogadtatta el a parla­menttel, hogy a háttérből ő dirigálhassa a fiatal miniszterelnököt, aki valószínűleg nem lett volna a számára olyan kemény ellenfél, mint Olszewski volt. Sikerül-e Suchockának az úgynevezett nem­zeti egyetértés kormányát életben tartani? Ke­mény dió ez. Hét Szolidaritás-utódpárt áll mögöt­te, ezek két nagy táborra oszlanak. Az első az úgynevezett balközép, amelynek vezető ereje a Mazowiecki exkormányfő vezette Demokrati­kus Unió, amelynek Suchocka is a tagja, a másik a négy jobboldali párt tömörülése. E négyek még nemrégiben öten voltak, de a Centrum Megegye­zés, amelyet valamikor Walesa pártjának tartot­tak, hiszen ennek a segítségével lett államfő, kivált a csoportból, mert a miniszteri bársonyszé­kek elosztásakor nem az ő jelöltje kapta meg a külgazdasági kapcsolatok tárcáját. Ez azért érdekes, mert Olszewski ennek a pártnak az embere volt, s akkor Mazowieckiék még ellen­zékben voltak. Olyannyira széles konszenzuson nyugszik tehát ez a kormány, hogy a pesszimis­ták és a volt kommunisták nem jósolnak neki nagy jövőt, mondván: e pártok homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak az olyan fontos kérdésekben, mint a gazdasági reform, a debol­sevizálás, az egyház és az állam viszonya, az Európához való közeledés stb. Mindezek ellenére a lengyel közvélemény megkönnyebbüléssel vette tudomásul Suchocka színrelépését. Azt is lehetne mondani, hogy felfo­kozott várakozással tekint kormányzása elé, bíz­va abban, hogy meghozza a régóta várt stabili­tást. Három említésre méltó dolog javítja Hanna Suchocka esélyeit. Az egyik az, hogy Walesa is a támogatásáról biztosította őt. A másik: a hét­párti szövetségnek sincs meg a parlamenti több­sége, ezt csak úgy érhette el, hogy más, semle­ges pártok is támogatták. És a harmadik ő maga. Benne nem talál kivetnivalót a jobboldal sem, amely Pawlakot például azért utasította el, mert pártja, a parasztpárt korábban a kommunista hatalom szövetségese volt. Az volt a Demokrata Párt is, amelynek képviselőjeként a ma 46 éves jogásznő 1985-ig tagja volt a szejmnek, viszont Suchocka már a kezdet kezdetén, tehát 1980­ban belépett a Szolidaritás szakszervezetbe. Azon kevés parlamenti képviselők közé tartozott, akik 1981 decemberében mertek a rendkívüli állapot bevezetése ellen szavazni, csakúgy, mint 1982 októberében a szakszervezeti törvény jóvá­hagyásakor - lényegében ezzel a törvénnyel tiltották be a Szolidaritás tevékenységét. M indenesetre a lengyelek mintha büszkék lennének első nöi kormányfőjükre. So­kan máris Margaret Thatcherrel állították párhuzamba. Ami első beszédeit illeti, nem kizárt, hogy ő lesz a varsói vaslady. Majd meglátjuk... MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN J ohn Major brit kormányfő parlamenti beszédében határozottan elutasítot­ta azt a felszólítást, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az európai pénzügyi rendszer­ből. Kizárta a font devalválásának a lehe­tőségét is, ezt egyébként a Margaret Thatcherhez közeiálló képviselők követel­ték, mondván: csak így állítható meg a gazdasági hanyatlás. A honatyák inten­zív támadásaira Major azt felelte, ő hű marad „a saját fegyvereihez, nem ke­ményfejúségből, hanem meggyőződés­ből". Azt mondta, szóba sem jöhet, hogy népszavazást rendezzenek az Európai Unióról szóló maastrichti szerződésről és meggyőződése, hogy azt az alsóház az év végéig a harmadik olvasatban ratifikál­ni fogja. K laus Kinkéi német külügyminiszter, aki ankarai látogatáson tartózkodik, felszólította Törökországot, hogy a kurd kérdés megoldása során tartsa tisztelet­ben a törvényeket és az emberi jogokat. Hozzátette, Bonn tudatában van annak, hogy a török vezetésnek milyen terrorista akciókkal kell szembenéznie, mégis azt szeretné, ha Törökország e problémákat törvényes keretek között oldaná meg. Egyébként Kinkéi látogatásának fő célja elsimítani a két ország között támadt nézeteltéréseket. Ezek azért robbantak ki, mert a török hadsereg a Németország­tól kapott fegyvereket is bevetette a kurd felkelők ellen. P retoriában a Nelson Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) 10 ezer híve vonult tegnap Frederik de Klerk államfő rezidenciája elé, az elnök lemondását követelve. Az ANC szóvivői azt mondták, a mostani tiltakozó menet csak a főpróbája annak, amit a jövő hónapra terveznek. Az ANC és a vele szimpatizáns szakszervezetek augusztus 3-4-én általános sztrájkot akarnak tartani, hogy így kényszerítsék rá a kisebbségi fehér kormányt a demokratikus reformok meggyorsítására. Mint ismeretes, e refor­mok keretében a feketék is szavazójogot kapnának. Sam Shilova szakszervezeti vezető felszólította a feketéket, az általá­nos sztrájk előtt egy-két nappal építsenek barikádokat, hogy a rendőrök ne juthas­sanak be a négerek lakta negyedekbe. T ajvant rendkívüli módon aggasztják azok a hírek, amelyek szerint Kína Oroszországtól modern vadászgépeket, tankokat és egyéb nehézfegyvereket akar vásárolni - mondotta a tajvani parlament­ben John Csang külügyminiszter-helyet­tes. A tajpeji rádió szerint a politikus azt állította, hogy ez a fegyvervásárlás meg­bontja a katonai egyensúlyt a Tajvani szorosban. Tajvan hasonló aggodalom­mal reagált arra a múlt havi bejelentésre is, amely szerint Kína szívesen vásárolna­Ukrajnától egy repülőgép-anyahajót. Hoz­zá kell tenni, Tajvan is szívesen vásárolna az egykori szovjet köztársaságoktól fegyvereket, de ennek egyelőre diplomá­ciai akadályai vannak. B utrosz Ghali, az ENSZ főtitkára hét-* főn megalakította az „Igazság Bi­zottságát", amelynek feladata, hogy ki­vizsgálja milyen mértékben sértették meg az emberi jogokat a salvadori polgárhábo­rú 12 éve alatt. Az 1980-ban kirobbant belháborúnak a becslések szerint 75 ezer halálos áldozata van. E bizottságot azzal a békemegállapodással összhangban hozták létre, amelyet ez év elején írt alá a salvadori kormány a Farabundo Marti Nemzeti Felszabaditási Fronttal. A bdal Sabah iraki mezőgazdasági mi­niszter megpróbálta megoldani a bagdadi vezetés és az ENSZ között kirobbant vitát. Mint ismeretes, az iraki vezetés nem engedte be a mezőgazdasá­gi minisztérium épületébe az ENSZ ellen­őreit. A miniszter tegnap azt mondta, hogy független megfigyelők bemehetnek a minisztériumba és meggyőződhetnek arról, hogy Bagdadnak ott nincs semmi rejtegetnivalója. A miniszter szavai azon­ban nem jelentik azt, hogy az ENSZ meg­bízottai tehetnek-e látogatást az épület­ben. Az általa emlegetett „független meg­figyelők" kifejezés egyéb szervezetek képviselőire vonatkozik, hogy kikre, azt közelebbről nem határozták meg. L engyelországban a két hónapja'tartó szárazság veszélyezteti az idei ga­bonabetakarítást. Varsói szakemberek szerint az idei az évszázad'legnagyobb szárazsága. Az országnak 25 millió tonna gabonára lenne szüksége, de a mezőgaz­dasági minisztérium szerint félő, hogy csak 15 milliót aratnak le. A szárazság elsősorban az északnyugati vidékeket sújtja, s a Gazeta Wyborcza szerint a 49 vajdaságból 14-ben katasztrofális a helyzet, 10 vajdaság pedig már azt kérte a kormánytól, hogy rendelje el a ka­tasztrófaállapotot.

Next

/
Thumbnails
Contents