Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-02 / 154. szám, csütörtök

1992. JÚLIUS 2. VAGYONJEGYES PRIVATIZÁCIÓ A MÁSODIK HULLÁM ŐSSZEL Június 30-ával lejárt a vagyonjegyes privatizáció második hullámába besorolt vállalatokra kidolgozott konkurens privati­zációs tervek benyújtásának határideje. Ľuboš Lopatka, a szlovák privatizációs miniszter helyettese tájékoztatott arról, hogy Szlovákiában 577 állami vállalatot soroltak be a második hullámba. Ebben egyébként kisebb vagyonértéket kínál­nak tel, mint az elsőben, amelyben 487 részvénytársaságnak összesen 92 mil­liárd korona értékű vagyonát privatizálták. Mivel más szerkezetű vállalatokról van szó, a második hullámban a privatizáció hagyományos tormáit, a versenytárgyalá­sokat, az árveréseket alkalmazzák majd. Az eredeti szándék szerint a második hullám Szlovákia összes privatizálásra szánt vagyonát felölelné, de úgy tűnik - mondta Ľuboš Lopatka -, további hul­lámmal is számolni kell, melyben további állami vagyoni részvényeket kínálnak majd fel a lakosság számára. ÖNGYULLADÁS EGY VEGYSZERRAKTÁRBAN Tűzesetet jelentettek június 30-án a Račice nad Frotinou-i katonai vegyszer­raktár területéről. Mint később kiderült, ismeretlen eredetű, valószínűleg mérge­zőanyag-semlegesitő vegyület kezdett iz­zani öngyulladás által. Speciális katonai egységek láttak hozzá az oltáshoz. A Polgári Védelem Hradec Králové-i járási törzskarának munkatársai elmond­ták, ma már senki sem tudja megmonda­ni, hogy pontosan milyen vegyszert he­lyeztek el a földalatti folyosókon. Eleinte ciánszármazékok jelenlétére is gyana­kodtak a gázok elemzői, végül azonban kiderült, hogy egészségre veszélytelenek az égési termékek. A legközelebbi lakó­házak 2-3 km-re vannak a tűz színhe­lyétől. HOGYAN SZÜLETIK A RÉMHÍR? Kissé zavarosan fogalmazták meg a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksé­ge tegnapi ülésének programját, főleg annak egyik napirendi pontját, amely így szólt: új önkormányzati válasz­tások kiírása. Mivel az SZNT-nek a sajtó tájékoztatásával megbízott hi­vatalnokai a választások óta, finoman fogalmazva, megszűrik az informáci­ókat, kerülik az újságírókat, az elnök­ség ülésterme előtt várakozó tollfor­gatók első reakciója az volt: talán csak nem akarja az új hatalom előre­hozni a helyhatósági választásokat? Csak nem valósul meg az, amiről a parlamenti folyosókon már néhány hete suttognak? Miután megvolt a kellő zűrzavar - a rádióban is beolvasták az elnök­ségi ülés programját -, megkaptuk a magyarázatot: nem új, hanem hely­hatósági pótválasztások kiírásáról van szó. Azokban a községekben, ahol a polgármester valami oknál fog­va lemondott, vagy elhalálozott. Ez pedig, ugyebár, egy kicsit mást jelent. Hát, ilyen félreértést okozhat egy hibás megfogalmazás, és a hiányos tájékoztatás. G. A. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunk elsó oldalán a nyom­da hibájából hibásan jelent meg Tőzsér Árpád neve. Az érintettől és olvasóinktól elnezést kérünk. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. július 2-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53.74 54.52 Francia frank 5.51 5.59 Német márka 18.57 18.85 Olasz líra (1000) 24.52 24.88 Osztrák schilling 2.64 2.67 Svájci frank 20.62 20.95 USA-dollár 28.10 28.52 ÚJSZÓMM ELÉGEDETT A KOALÍCIÓS MEGBESZÉLÉSEKKEL HIREK - VELEMENYEK EURÓPA TANACS BUDAPESTEN ÖSSZEFOGÁST A MIGRÁCIÓBAN (Folytatás az 1. oldalról) Látogatásának utolsó program­pontjaként Václav Havel fogadta a volt szlovák kormány tagjait; meg­köszönte munkájukat, majd a po­zsonyi vár udvarán újságírókkal ta­lálkozott. Ismertette a ma kineve­zésre kerülő szövetségi kormány összetételét. A szövetségi kabinet első alelnöke Rudolf Filkus pro­fesszor (DSZM), aki egyben a Szö­vetségi Ellenőrzési Minisztériumot is vezeti; a legiszlativ tevékenységért felelős alelnök Milan Čič akadémi­kus (DSZM), aki a gazdasági ver­seny tárcája élén áll. További alelnö­kök dr. Miroslav Macek (PDP) - egyben a szövetségi szociális és munkaügyi tárcát, valamint a kör­nyezetvédelmi bizottságot vezeti és Antonín Baudiš, aki egyben a szö­vetségi, közlekedési és távközlési miniszter lesz. A szövetségi külügyminiszter Jo­zef Moravčík, a belügyminiszter dr. Petr Černák, a pénzügyminisz­ter Ján Klac mérnök, a gazdasági tárcát Jaroslav Kubečka vezeti, a védelmi miniszter Imrich Andrej­čák tábornok, akit, a DSZM függet­lenként jelölt. A kormány ma 16 órakor teszi le az alkotmány által előírt esküt. Az újságíróknak válaszolva az ál­lamfő elmondta, hogy nem érzi ma­gát a „bársonyos válás" elnökének, szerinte ugyanis még létezik a szö­vetségi ország, szövetségi szerve­zeteivel együtt. A kormány nem má­sodrendű politikusokból áll, és nem igaz, hogy a pártok , az úgymond „első vonalat" a köztársasági kor­mányokba delegálták volna. - Ettől a kormánytól amíg elnök leszek, felelősségteljes munkát várok el - fűzte hozzá Václav Havel. A köztársasági elnök a kora esti órákban hagyta el a szlovák fővá­rost. -lovász­Jó hangulatban... Balról: Vladimír Mečiar, Václav Havel és Václav Klaus a tegnapi pozsonyi találkozón. (Méry Gábor felvétele) BEMUTATKOZOTT AZ ÚJ GAZDASÁGI MINISZTER SZOCIÁLISAN ELVISELHETŐ REFORMOT - Kormányrajutásunk nem jelenti azt, hogy leállítjuk a privatizációt és letérünk a piacgazdaság útjáról - hangsúlyozta tegnapi sajtótájé­koztatóján Ľudovít Černák, az SZK új gazdasági minisztere. A továb­biakban leszögezte, hogy a szlovák kormány programnyilatkozatában egyértelműen kifejezésre juttatja majd, hogy a reformot folytatja, de úgy, hogy az szociálisan elviselhető legyen. A privatizációban kis módosítá­sokkal számol csupán az új kor­mány, például azzal, hogy a privati­zációra kerülő objektumok alkalma­zottait minimális előnyben részesiti. Az ilyen vállalatok kiválasztásában megszokott, nemzetközi viszonylat­ban is alkalmazott szempontokat ér­vényesít majd. A miniszter szerint úgy kellene privatizálni, hogy a tulaj­donjogi viszonyok megváltozása mindkét fél számára hasznot je­lentsen. Az államigazgatás ésszerűsítése az általa irányított tárcában a volt ipari, kereskedelmi és gazdasági re­szort összevonását jelenti. A gazda­sági szféra egyébként tavaly rossz esztendőt zárt, és az idei első ne­gyedév mérlege sem kedvező. A múlt év azonos időszakához ké­pest ugyanis a termelés 27,3 száza­lékkal, az eladás pedig 30,7 száza­lékkal csökkent. Noha a gazdasági reszort 5,14 milliárd koronás nyere­séget mutatott fel, 91 gazdálkodó szervezet veszteséges volt a szó­ban forgó időszakban. KIRABOLTAK EGY AMERIKAIT Nemrég szlovákiai családja meglátogatására hazánkba utazott S. D. I. amerikai állampolgár. Tegnapelőtt nyomaveszett, majd egy nappal később egy rendőrörszobán jelentkezett, és elmondta, hogy megtámadták és kirabolták. A támadók nyilván elkábították, mert a kárvallott nem tudja, hogyan került a Galántai járásba. A galántai rendőrség szolgálatos tisztje szerint 200 dollárt és egy aranygyűrűt vettek el tőle. Közzétették az Európa Tanács határo­zatát a visegrádi hármakban végbemenő migrációs folyamatokról. A közgyűlés fel­hívta a nevezett országokat, alakítsanak ki átfogó migrációs politikát, kezdemé­nyezzenek tárgyalásokat és megállapo­dásokat szomszédaikkal az illegális be­vándorlók visszaengedésére. Készítse­nek tömeges bevándorlás esetére vész­helyzettervet. Ugyanakkor az Európa Ta­nács tagállamai vállaljanak szerepet a menedékkeresók ellátásában, küldje­nek gyorssegélyt a katasztrófasújtotta or­szágokba. A határozat előírja az Európa Tanács miniszteri tanácsának, hogy a hátrányos helyzetű régiókban szociális alapokból teremtsenek munkahelyeket és szorgalmazzák a kisebbségi jogokat kö­rülíró egyezmény megszövegezését. Horvátország öt-hétmillió dolláros gyorssegélyt kért, mivel 300 ezer állam­polgára kényszerült elhagyni lakóhelyét. A román küldöttség bejelentette, haj­landó az Európa Tanács bármelyik tagjá­nak képviselőit fogadni/hogy azok vizs­gálatot folytathassanak az emberi és a ki­sebbségi jogok érvényesüléséről. Az Európa Tanács tisztségviselőit dél­után hivatalában fogadta Antall József miniszterelnök. VPG ELTEMETTÉK ALGÉRIA ELNÖKÉT TOVÁBBRA IS PUSKAPOROS A LEVEGŐ Tegnap temették Mohammed Budia­fot, a hétfőn meggyilkolt algériai elnököt. Holttestét a fővárosban levő elnöki palo­tában ravatalozták fel, a helyi politikusok és a külföldi delegáció tagjai egymást váltva rótták le kegyeletüket. Ezt követő­en a megjelent vendégek, élükön Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnökével, a francia, belga és egyiptomi miniszterekkel részt vettek a nagy mecsetben megtartott gyászszer­tartáson. Budiaf hat hónapig volt a legfelsőbb államtanács vezetője, megpróbálta egye­síteni a politikailag megosztott és instabil Algériát. A gyászszertartással egyidőben az or­szág keleti részében levő Annabában egy ismeretlen tettes tüzet nyitott a helyi rend­őrállomásra. A biztonsági erők viszonoz­ták a tüzet, ám a hírügynökségek további részleteket nem közöltek. Kedden a fővá­ros környékén is incidensre került sor, szemtanúk szerint a rendőrség lőfegyve­reket is használt az összegyűlt tömeg ellen. Ebben az esetben sem tudni, vol­tak-e áldozatok és sebesültek. MÉG NEM BIZTONSÁGOS A SZARAJEVÓI REPÜLŐTÉR (Folytatás az 1. oldalról) módosította eddigi álláspontját, a Pentagon szóvivője bejelentette, az amerikai haditengerészet és légi­erő alakulatai készen állnak arra, hogy katonai védelemben részesít­sék a volt Jugoszláviába irányuló humanitárius missziókat. A szóvivő ismételten hangsúlyozta, hogy a Pentagon nem tervezi a szárazföl­di erők bevonását az akcióba. El­mondta viszont, hogy az Adriai-ten­geren, a horvát partok közelében tartózkodik hat amerikai hadihajó, fedélzetén 2200 tengerészgyalo­gossal. Nincsenek harckészültség­ben, de vannak harci helikoptereik. A Pentagon szóvivője azt is hangsú­lyozta, hogy az amerikai egységek bevetése csak akkor jöhet szóba, ha az ENSZ segítséget kér, ami eddig nem történt meg. Az amerikai tervek között szerepel - természetesen a világszervezet beleegyezése ese­tében - a légi ellenőrzés a humani­tárius segélyt szállító nemzetközi konvojok útvonala felett. Az ENSZ álláspontjától függ a közvetlen amerikai részvétel a Bosznia-Hercegovinának nyújtan­dó nemzetközi humanitárius segít­ségben is. James Baker külügymi­niszter bejelentette, ha az ENSZ hivatalosan megerősíti, hogy Sza­rajevó repülőtere biztonságos, akkor készek elindítani az élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat. A szállít­mányok már készen állnak a horvát fővárosban, Zágrábban. Az Európai Közösségek is a hor­vát fővárosból akarja indítani se­gélyszállítmányait Boszniába. Ha a szarajevói repülőtér biztonsága ezt lehetővé teszi, akkor, az EK ma megnyitja a Zágráb-Szarajevó légi­hidat. A szervezet hat repülőgépet bérelt erre a célra, s szükség esetén még további négyet tud mozgósíta­ni. Május óta közúton már 1650 tonnányi alapvető cikket szállítottak Zágrábba, ezt a segélyt szeretnék mielőbb a bosnyák fővárosba eljut­tatni. Egyébként a jugoszláviai kon­fliktus kirobbanása óta az EK már 161 millió dollárnyi humanitárius se­gélyt szállított a térségbe. Lord Carrington londoni titkársá­ga bejelentette, hogy az EK Jugo­szlávia-konferenciájának elnöke pénteken érkezik Szarajevóba és tárgyal külön-külön a bosnyák, a horvát és a szerb közösség képvi­selőivel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön jóváhagyta a világszer­vezet főtitkárának javaslatát a hor­vátországi ENSZ-erők hatáskörének bővítéséről. A BT felszólította a hor­vát erőket, vonuljanak vissza a júni­us 21-i offenzívát megelőzően kiala­. kult vonalaik mögé és szüntessék be katonai hadműveleteiket az UNPFtOFOR által ellenőrzött terüle­teken, illetve azok szomszédságá­ban. A BT ilyen módon próbálja megoldani a problémákat az úgyne­vezett rózsaszín zónákban, tehát azokon a horvát területeken, ahol szerbek élnek és veszélyeztetve ér­zik magukat a horvátok által. Belgrádban tegnap már negyedik napja folytatódott az ellenzéki erők tiltakozó akciója. Tegnap reggel kb. ezren voltak a parlament előtti téren, s a szervezők abban biztak, hogy ugyanúgy, mint az előző napokon, a nap folyamán, mindenekelőtt a munkaidő letelte után tovább fog növekedni a tiltakozók száma. Kedden este a téren ismét beszé­det mondott Vuk Draskovics, a leg­erősebb ellenzéki párt vezére. Leg­érdekesebb javaslata az volt, hogy létre kell hozni a nemzeti megmen­tési kormányt, amelyben egyetlen politikai pártnak sem lenne fölénye, de nem zárná ki a kormányból a je­lenleg uralkodó szocialista pártot sem. MIÉRT NINCS PÉNZ A NYUGDIJEMELESRE? WOLEKOVÁ: A HIÁNYRÓL A LEKÖSZÖNT KORMÁNY IS TUDOTT Lapunk - akárcsak a többi hírközlő eszköz - az új kormány első üléséről tudósítva közölte többek között, hogy Ol­ga Keltošová, munka- és szociális ügyi miniszter összesen 3 milliárd koronát igé­nyei az állami költségvetésből egyrészt a szociális segély iránti megnövekedett igény, illetve a június 1 -jétöl érvényes, de egyelőre fedezet nélküli nyugdíjemelés kielégítésére. Tegnap a Rádiožurnál ri­portere megkérdezte Helena Wolekovát, a leköszönt kormány e tárcáért felelős miniszterét, vajon miként volt lehetséges, hogy a nyugdíjemelésre a kormány igent mondott, miközben nem volt rá pénz „Ez egy teljesen szokásos eljárás, akárcsak az, hogy a költségvetést évköz­ben módosítják, és ezt az új kormánynak is meg kell majd tennie - válaszolta az exminiszter, majd folytatta. - Ami a nyug­dijakat illeti: szerintem minden lakos tu­dott a nyugdíjemelési javaslatról, és hogy ez nem a régi kormánynak valamiféle választás előtti ígérete volt, erről ugyanis már a múlt év végén is tanácskozott A költségvetésben csak azokkal a ki­adási tételekkel számolunk, melyeket már törvény is jóváhagyott. Vagyis a költség­vetésben nem szerepel az említett 1,8 milliárd koronás tétel, de a költségvetési javaslat egyértelműen leszögezi, hogy a költségvetésben meg kell teremteni az eszközöket az ilyen igények kielégítésé­re. A kormány nem tett semmi mást, csak amit a törvény szab meg számára. A nyugdíjemelésről szóló törvény pedig ugyancsak egyértelműen meghatározza: amennyiben a létfenntartási költségek az utolsó nyugdíjemeléstől számítva 10 szá­zalékkal növekednek, a parlament és a kormány kötelessége a nyugdíjak mó­dosítása. Jómagam remélem, hogy az új kormány is tiszteletben tartja ezt a tör­vényt. A nyugdijasokat szeretném megnyug­tatni abban az értelemben, hogy az állami költségvetés mindenkori feladata az ál­lampolgárral szembeni törvényes köteles­ségének teljesítése. Tehát legyen bármi­iyen probléma az állami költségvetést illetően, az első helyen azoknak a juttatá­soknak a kifizetése szerepel, amelyek a törvényből következően járnak az ál­lampolgárnak. Hasonló a helyzet a szoci­ális segélyeket illetően is, ez sem újkeletú probléma. Szerintem az új kormánynak nem kellett volna első ülésén ezzel foglal­koznia, mivel a régi kormány is foglalko­zott ezzel a kérdéssel. Már februárban egyértelműen figyelmeztettünk rá, hogy a munkanélküliségi segély folyósításának megváltozása miatt számolnunk kell a szociális segélyek iránti igények meg­növekedésével. Kiértékeltük a május vé­géig kialakult helyzetet, és mi is megkap­tuk a szóban forgó számot. A Čarno­gurský-kormány utolsó ülésén ugyanazt az anyagot terjesztettem elő, amit most Keltošová miniszterasszony, s a kormány akkor három kérdésben hozott döntést: az egyik értelmében a munka- és szociá­lis ügyi tárca augusztusig túllépheti költ­ségvetési keretét szociális segélyek kifi­zetése céljából. Tehát a kormány keddi ülésének a határozata semmi új a nap alatt. A többi intézkedés is hasonlójellegű volt." -pg-

Next

/
Thumbnails
Contents