Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-02 / 154. szám, csütörtök

HÍREK - VELEMENYEK . ÚJ SZÓM 1992. JÚLIUS 2. A T. A. OLYMP utazási iroda SZUPERAJANLATA SPANYOLORSZÁG |11 NAPOS~ | LÁTVÁNYOS KIRÁNDULÁS A NAPFÉNYES TENGER­PARTRA, COSTA BRAVÓRA. SZÁLLÁS PART MENTI SZÁLLODÁKBAN, 2-3 ÁG^AS SZOBÁKBAN. TELJES ELLÁTÁS. SZÁLLODAI MEDENCE. ÁRA: 8290 KORONA SZEMELYENKENT AZ ÁR TARTALMAZZA A SZÁLLÁS, AZ UTAZÁS, A TELJES ELLÁTÁS ÉS A BIZTOSÍTÁS KÖLTSÉGÉT. GÖRÖGORSZÁG ATTRAKTÍV 113 NAPOS~ | KIRÁNDULÁS GÖRÖGORSZÁG NAPSUGA­RAS TENGERPARTJÁN, AZ OLYMPOS CSÚCSAI ALATT. SZÁLLÁS 2, 3, 4, ÁGYAS KOMFORTOS SZOBÁKBAN (ZUHANY, WC ÉS BERENDE­ZETT KONYHA). ÁRAK: I I 2445 KORONÁTÓL 4550 KORONÁIG SZEMÉLYENKÉNT. AZ ÁR TARTALMAZZA A SZÁLLÁS, AZ UTAZÁS és A BIZTOSÍTÁS TELEFON KÖLTSÉGEIT. 0819/2037 FELHÁNYTORGATJÁK MÚLTJUKAT NINCS MÉG TELJES FEGYVERNYUGVÁS DÉL-OSZÉTIÁBAN Tbilisziben további egy hónappal meghosszabbították az éjszakai ki­járási tilalmat, melyet a városi ható­ságok még az év elején, Zviad Gamszahurdia elnök megdöntése után rendeltek el. Gamszahurdia hí­veinek múlt heti puccskísérlete után az Eduard Sevardnadze vezette grúz kormányzat nyilvánvalóan tart ellenfelei további hasonló akcióitól. Egyébként Sevardnadze kedden fa­sisztának titulálta Gamszahurdiát. Ezzel kapcsolatban érdemes emlé­keztetni arra, hogy Gamszahurdia disszidensként börtönben élt, ami­kor Sevardnadze a köztársaság kommunista szervezetének vezére volt. Éppen múltja miatt jelenleg is súrlódások vannak közte, illetve Tengiz Kitovani és Dzsaba Josze­liani között, akik korábban Gamsza­hurdia harcostársai, majd megbuk­tatói voltak. Pillanatnyilag azt róják föl a volt szovjet külügyminiszternek, hogy ragaszkodik az általuk vezetett fegyveres osztagok feloszlatásához, illetve beolvasztásukhoz az egysé­ges fegyveres erőkbe. Márpedig ezek a félkatonai szervezetek har­colnak Dél-Oszétiában és bonyolít­ják Sevardnadze törekvéseit az otta­ni konfliktus megoldására. Dél-Oszétiában változatlanul nincs teljes fegyvernyugvás, a terü­let központját, Chinvalit tegnapra vir­radó éjszaka is súlyos támadások érték. A területi parlament elnöké­nek közlése szerint legkevesebb há­rom ember vesztette életét és kb. 10 megsebesült. Pedig még vasárnap érvénybe kellett volna lépni annak a tűzszünetnek, amelyben a múlt héten egyezett meg Dagomiszban Eduard Sevardnadze és Borisz Jelcin. BIZTOS, AMI BIZTOS A CIA SZORGALMAZZA A START SZERZŐDÉS RATIFIKÁLÁSÁT Az amerikai központi hírszerző hivatal (CIA) kedden felszólította az Egyesült Államok szenátusát, hogy mielőbb hagyja jóvá az USA és a volt Szovjetunió közötti START szerződést a hadászati atomfegyve­rek csökkentéséről. Ezzel létrejönne egy bizonyos garancia a leszerelési folyamatban esetleg bekövetkezhe­tő fordulatra, abban az esetben, ha Oroszországban eltávolítanák Bo­risz Jelcin elnököt. Robert Gates, a CIA igazgatója attól tart, hogy az új leszerelési szer­ződés, amelyben George Bush és Borisz Jelcin állapodott meg a közel­múltban Washingtonban megtartott orosz-amerikai csúcstalálkozón, ve­szélyeztetve lehetne, ha az orosz elnököt megbuktatnák. Gates a sze­nátus külügyi bizottságában el­mondta, ha valami történne Jelcin­nel, jó lenne, ha országát és az atomfegyverekkel rendelkező szov­jet utódállamot kötelezné a START szerződés. A MÜNCHENI CSÚCSRA KÉSZÜLNÉK BUSHSAL TÁRGYAL A JAPÁN KORMÁNYFŐ Mijazava Kiicsi japán kormányfő tegnap Washingtonba érkezett, ahol találkozott George Bush elnökkel. A megbeszéléseken elsősorban a hét legfejlettebb ipari ország jövő heti müncheni csúcsértekezletének előkészítéséről volt szó. A helyi sajtó véleménye szerint azonban a talál­kozónak mindenekelőtt Bush elnök januári tokiói látogatása utáni rossz benyomást kellene enyhítenie. Bush akkor nem kapta meg az engedményeket, amelyekre szüksé­ge van az amerikai iparnak, és ami még kellemetlenebb volt, az ünnepi vacsorán elájult. Az amerikai válasz­tókra, akik idén novemberben dön­tenek a Fehér Ház új lakójáról, ez nem tett jó benyomást. A két államférfi a továbbiakban tárgyalásokat folytat a kölcsönös gazdasági együttműködésről és az amerikai várakozásoknak megfele­lően Mijazava ezúttal jó hírekkel szolgálhat. A japán kormány ugyan­is elsősorban saját érdekében úgy döntött, hogy beruházásokkal és to­vábbi kormányprogramokkal élénkíti fel a japán gazdaságot. Az Egyesült Államok viszont ettől reméli az ame­rikai áru iránti nagyobb keresletet. A VILÁGSAJTÓBÓL A magyar kormány maximálisan tar­tózkodó, ami a csehszlovákiai és ju­goszláviai eseményeket illeti - állapí­totta meg tegnap a FRANKFURTER ALLGEMEINE ZEITUNG című német napilap a szlovákiai és vajdasági nem­zeti kisebbségek helyzetével foglalko­zó írásában. Leszögezi, hogy ezért a magatartásáért Budapest dicséretet érdemelt ki a Nyugaton, de ezzel nem oldódtak meg a szomszédos orszá­gok fejlődéséből eredő problémák. Magyar politikai körökben általá­nos a vélemény, hogy az önálló Szlo­vákia mindenképpen nacionalistább módon fog eljárni. Vagyis Magyaror­szág és Szlovákia viszonya bonyolul­tabbá válhat a kisebbségek problémái és a bösi vízerőmű miatt. Szlovákia keretében növekszik a magyar kisebbség jelentősége, de éppen ezért fokozottabban van kitéve a konfrontációnak is. A német napilap szerint a konfliktusok máris megkez­dődtek azzal, hogy a szlovák parla­ment bejelentette tervét: módosítja a nemzeti kisebbségek jogait a magya­rok kárára. Egyelőre azonban nem tud­ni, milyenek is lesznek ezek a módosí­tások. Eddig Magyarország sem adta ki régóta várt kisebbségi törvényét, amely érintené a Magyarországon élő szlovákokat is - szögezi le a frankfurti lap. MEZŐGAZDASÁGI REFORM AZ EK-BAN A KÖVETKEZMÉNYEK A TERMELÖKET SÚJTJÁK Az Európai Közösségek mezőgazdasági miniszterei tegnapra virradó éjszaka Luxemburgban egyhangúlag jóváhagyták a közösség mezőgazdasági politikájának reformjáról szóló megállapodást - közölték diplomáciai források. Ezek szerint az egyezményt, melynek alapja a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak csökken­tése és a szubvenciók korlátozása röviddel éjfél előtt hagyták jóvá, közvetlenül azelőtt, hogy Nagy-Britannia Portugáliától átvette az EK elnökségét. A miniszterek keddi tanácskozását néhány órával elhalasztották, mert Franciaország és Olaszország olyan követelésekkel állt elő, melyeknek teljesítése megnyugtathatná a radikális reform következményei miatt aggódó parasztokat. H étfőn megölték, tegnap már el is temették Algéria államfő­jét. Mohamed Budiaf harminc évi száműzetés után tért vissza hazájá­ba, hogy a lemondásra kényszerült Sedli Bendzsedid elnök, a függet­lenségi háború egy másik élő legen­dája után az ország élére álljon, mint a kollektiv államfői testület, a Legfel­sőbb Államtanács elnöke. Ahmed Ben Bellát, a független Algéria első elnökét a nacionalista katona, Huari Bumedien ütötte ki a nyeregből, tar­totta háziőrizetben, majd kényszerí­tette emigrációba. Bumedien, a nem kapitalista irányzatú fejlődés atyja, miközben kétségkívül nevet szerzett magának és országának, olyan ter­veket kényszerített a népre, ame­lyek teljesen idegenek voltak az észak-afrikaiak mentalitásától, szo­kásaitól, életformájától. A bizalmát feltétlenül élvező és így könnyen korrumpálható hivatalnokokat ülte­tett a nép nyakába, s éberen őrkö­dött a hadsereg kiváltságai felett - szembetűnő nosztalgiával gondol­va a felszabadító háború dicső éveire. Sedli Bendzsedid azzal, az ígéret­tel lépett az elnöki posztra, hogy folytatni fogja elődje politikáját, ott­hon és külföldi vonatkozásban egy­aránt. Amit nem lehet biztosan tudni még ma sem: valóban ez volt az elképzelése, vagy az adott helyzet­ben nem mondhatott mást? Tény azonban, hogy sok mindent más­képpen csinált. Elsősorban jobban alkalmazkodott a környező világ vál­tozásaihoz, Algériából nemcsak a Maghreb, hanem az egész afrikai kontinens, az arab államok és áz el nem kötelezettek mozgalmának na­gyon fontos tényezője lett. Ami már sokkal gyengébben ment neki, az a honi gazdasági élet, a társadalmi folyamatok irányítása, kezelése volt. Számtalan, az adott esetben részle­tezésre nem érdemes tényező köl­csönhatása folytán egyre süllyedt ÍTÉLET a lakosság életszínvonala, növeke­dett a munkanélküliek száma, rom­lott az ellátás, krónikussá vált a la­káshiány. S mindez évről évre több és több embert érintett, mivel na­gyon magas volt a születési ráta. S minél több ember élt egyre rosz­szabbul, annál irritálóbb volt szá­mukra a privilegizált hivatalnokréteg mohó harácsolása. Mivel Bendzsedid képtelen volt megfékezni a korrupciót, képtelen volt elérni az egyébként nem rossz gazdasági tervek végrehajtását, ki­csúszott a hatalom a kezéből. A nép úgy érezte, a sok kicsi diktátort csak az isten tudja megállítani - s az iszlám fundamentalisták felismerték a kedvező körülményeket, Allah ne­vével vitték előbb a mecsetekbe, majd az utcára az embereket. A fa­natizált tömeg az emberáldozatokat sem bánta, valóságos polgárhábo­rús állapotok alakultak ki Algériában - előbb tavaly nyáron, majd az idén januárban. Voksolással mondott ítéletet a nép a hatalom ténykedéséről: a ta­valyi helyhatósági választásokon a képviseleti testületek több mint felét az Iszlám Megmentési Front, a FIS kezébe juttatta, amely ezután simán megnyerte a parlamenti vá­lasztások első fordulóját is. A máso­dik fordulóra már nem került sor, mert a hadseregre támaszkodó, úgynevezett elnöki puccs sikeres volt. Jött a váltás a hatalom élén, amivel sikerült kifogni egy kis szelet a bírálók vitorlájából. Amikor ez nem bizonyult elegendőnek, február kö­zepén bevezették egy évre a rendkí­vüli állapotot, rövidesen betiltották a FIS-t, amelynek vezetői akkor már börtönben, aktivistái szaharai inter­nálótáborokban voltak. Általános volt a vélemény Algé­riában és külföldön, hogy ha valaki,, akkor éppen Mohamed Budiaf ké­nem vezetett be általános cenzúrát és fokoztosan kiengedte az iszlám fundamentalisták egy részét is a lá­gerekből. Viszont a hétvégén meg­kezdődött a vezérek pere, amelyet ugyan nyomban el is napoltak, de nem volt kétséges, hogy rövidesen megszületnek a halálos ítéletek. E zt azonban nem várták ki a fundamentalisták, az ő rög­tönítélő törvényszékük kimondta Bu­diaf halálos ítéletét. Már két héttel ezelőtt Algírban is megkísérelték a merényletet, most Annabában si­került is nekik. Amitől tartani kell: a sikeres merénylet után bizonyára vérszemet kapnak, s nem csak Al­pes kivezetni az országot a válságos helyzetből. Ő maga is elég erősnek érezte magát ehhez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az elrendelt rendkívüli állapot viszonylagos eny­hesége -, ha lehet így fogalmazni. A rezsim ugyanis engedélyezte a nem iszlám pártok működését, gériában. Ami ennél is veszélye­sebb: a világi rezsimeken, az emberi jogok hívein feltehetően eluralkodik a félelem, rettegni fognak a fegyve­res vallási fanatikusoktól. A legrosz­szabb, ami jöhet, hogy a terror tör­vényszerűen terrort fog szülni. GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN N agy-Britanrria tegnap hat hó­napra átvette az elnökséget az Európai Közösségekben, s ezzel összefüggésben Brüsszelből Lon­donba utazhatnak a tizenkettek bi­zottságának tagjai, hogy megbeszé­léseket folytassanak John Major mi­niszterelnök kabinettjével. A Brit Igazgatóintézmény tegnap felszólí­totta a kormányt, használja ki ezt az alkalmat az EK-bizottság jogkörének korlátozására. A londoni kommentá­torok azonban emlékeztetnek rá, hogy az elnökség nem jár semmi­lyen rendkívüli végrehajtó hatalom­mal. Ennek ellenére Major konzer­vatív kormánya az elkövetkezendő hat hónap során kész olyan javasla­tokat tenni, amelyek megváltoztat­nák az Európai Közösségek arcula­tát és funkcióját. G eorge Bush amerikai elnök Washingtonban fogadta Klaus Kinkéi német külügyminisztert. A DPA hírügynökség szerint a Fehér Ház főnöke ebből az alkalomból kije­lentette, hogy az Egyesült Államok és Németország közötti kapcsolatok „erősek". Kinkéi ugyancsak találko­zott amerikai partnerével, James Bakerrel és Richard Cheney védelmi miniszterrel, akikkel többek között az európai hadtest tervezett építésé­vel kapcsolatos kérdésekről tárgyalt. J asszer Arafat, a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet elnöke az Afrikai Egységszervezet dakari ülé­sén kijelentette: Izrael népe a békét választotta, amikor nem Jicchak Sa­mir eddigi kormányfőre és a jobbol­dali Likud tömbjére voksolt. Arafat hangsúlyozta, a haladás a közel­keleti béketárgyalásokon a Rabin vezette Izraeli Munkapárt politikájá­tól függ majd. Rabinnak elsősorban le kell állítania a zsidó telepek építé­sét a megszállt területeken, állapí­totta meg Arafat. Végül jelezte, Jic­chak Rabinnak november 31-ig van ideje arra, hogy felújítsa a közel­keleti tárgyalásokat, amelyek Samir miatt zsákutcába jutottak. E rich Honecker, a volt NDK veze­tője július 10 és 15-e között elhagyja Chile moszkvai nagykövet­ségét. Ezt állította tegnapi számá­ban az El Diario című lap, jól infor­mált kormányforrásokra hivatkozva. A lap szerint ebben az időpontban június 12-én a riói környezetvédelmi világkonferencián állapodott meg Patricio Aylwin chilei elnök és Hel­mut Kohl német kancellár. A kül­ügyminisztérium nem kommentálta a napilap tájékoztatását. N émetország Nemzeti Demokra­tikus Pártja (NPD) - amelyet általában neonáci szervezetnek tar­tanak - felszólította Klaus Kinkéi szövetségi külügyminisztert, hogy Németország azonnal ismerje el Szlovákiát, amint kihirdeti független­ségét. Ezt tartalmazza az az infor­máció, amelyet az NPD juttatott el a Csehszlovák Sajtóiroda bonni iro­dájába. A párt támogatja Szlovákia erőfeszítését a szövetségből történő kilépésre - állapította meg az NPD. Egyben síkra szállt az „önálló szlo­vák köztársaság felújítása felé tett politikai lépésekért". W ashington fontolóra vette az illegális áruszállítások leállítá­sát Jordániából Irakba - tájékozta­tott tegnap a The New York Times. A Fehér Ház Jordániába küldte Wil­liam Gatest, a CIA igazgatóját. Rá kellett vennie Husszein királyt arra, egyezzen bele abba, hogy felügye­lőket helyezzenek el Akaba kikötő­ben. Amerikai kormányforrásokra hi­vatkozva a lap közölte, Husszein királynak kifogásai voltak az ellen, hogy leállítsák a Bagdadba irányuló szállítmányokat. Ám hangsúlyozta, kész együttműködni bárminemű más titkos akcióban, amelynek az iraki rezsim destabilizálása lenne a célja. a oszország átadja a német fél­nek a levéltáraiban található dokumentumokat Erich Mielkenek, a volt keletnémet állambiztonság fő­nökének múltjáról. A berlini tartomá­nyi bíróság már májusban hivatalo­san kért jogsegélyt Moszkvától Erich Mielke ügyében. A Stasi főnökét két berlini rendőr 1931-ben elkövetett gyilkossága miatt állították bíróság elé. Mielke akkor röviddel a gyilkos­ság után Moszkvába szökött. T. A. OLYMP ] UTAZÁSI IRODA ­ZÁHRADNÍCKA 16, P. O. BOX 37, KOMÁRNO

Next

/
Thumbnails
Contents