Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-14 / 164. szám, kedd

SOK HŰHÓ SEMMIERT? Nem hiszem, hogy a világ hatalmasságai ne látnák: a boszniai háború annyira embertelen, kegyetlen, 1 hiszen fő célja a polgári lakosság kiirtása a területszerzési ambíciók miatt, hogy ezt csak katonai úton lehet megállítani. (3. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP SZÍNHÁZI ESEMENY! Nem másról, mint arról van szó, hogy ha valaki szabad polgár akar lenni, azért tenni is kell valamit, és ha ezt a szabadságot veszély fenyegeti tudni kell megvédeni. (4. oidal) Kedd, 1992. július 14. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 164. szám A szarajevói központi kórház orvosa a 12 éves pácienst kezeli, akit az utcán, játszás közben ért találat. (Híranyagunk a 2. oldalon.) Telefoto: TK SR/AP VÁCLAV HAVEL CÁFOLJA VLADIMÍR MEČIAR ÉRTESÜLÉSEIT KIBESZÉL ITT HADGYAKORLATOKRÓL, FELFORGATÁSRÓL? HOLNAP JÖN THOMAS KLESTIL (Munkatársunktól) - Václav Havel köztársasági elnök meghívására július 15-én Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság új elnöke rövid látogatásra Csehszlovákiába érkezik. A két államfő szerdán, az esti órákban találkozik Dél-Morvaországban - közölte_ tegnap az újságírókkal Michael Žantovský elnöki szóvivő. Žantovský tolmácsolta Václav Havel véleményét Vladimír Mečiar szlovák kormányfőnek a Hű Képet Szlovákiáról nevű újságíróklub találkozóján tett néhány kijelentéséről. Václav Havel úgy véli, hogy hű kép nyújtása a valóságról, a társadalomról minden újságíró elsőrendű és alapvető kötelessége, ezért nincs szükség külön kihangsúlyozására. A magyar részről észlelt fokozott légi tevékenységre, illetve hadgyakorlatokra vonatkozó információkkal kapcsolatban a szóvivő megállapította: ilyen tényekről az elnök úrnak nincs tudomása. Ugyancsak nincs tudomása valamiféle köztársaságellenes felforgató tevékenységről, sem pedig mészárlások előkészületeiről. - Az elnök úr - mondotta Žantovský - Helsinkiben Antall József magyar miniszterelnöknek elmondta: dél-szlovákiai útjai során az ellenségeskedésnek semmilyen jelét nem tapasztalta az ott élő szlovák és magyar lakosság közt. Antall úr ezt a megállapítást örömmel fogadta. A szóvivő közelebbről ismertette (Folytatás a 2. oldalon) KÉTFELÉ HÚZUNK Csehszlovákia Európához való gyors csatlakozásának szükségességét hangoztatta tegnap Jan Stráský, a szövetségi kormány elnöke a Robert Bermúdez Ruiz spanyol nagykövettel folytatott megbeszélésén. Az államjogi elrendezéssel kapcsolatban kijelentette: a CSSZSZK-ban jelenleg két ellentétes folyamat zajlik; az egyik tábor számára a gyors transzformáció és az Európához való csatlakozás, a másik számára pedig a nemzeti emancipáció a fontos. Reméli viszont, hogy ezeket a kérdéseket demokratikus úton sikerül rendezni, annak ellenére, hogy a gazdasági helyzet gyors megoldást kíván. Fontosnak tartja a Spanyolországgal folytatott együttműködést. Az utolsó két év folyamán a spanyol import 19 százalékkal nőtt, és a hazai piacon 40 ottani vállalat jelent meg. NINCS MIÉRT AGGÓDNI? AZ EURÓPA TANÁCS FŐTITKÁRA ÉRDEKLŐDIK A NEMZETISÉGI KÉRDÉS IRÁNT Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára, aki a vasárnap megnyílt Fiatalok II. Európai Hetének keretében tartózkodik Pozsonyban, tegnap sajtóértekezleten tájékoztatott a fórum céljairól, s mindenekelőtt arról, hogy miről is volt szó a szlovák kormányfővel és az SZNT elnökével folytatott megbeszéléseken. Nagyon nyugtalanítja az Európa Tanácsot a csehek és a szlovákok közötti vita, az a lehetőség, hogy Csehszlovákia kettészakad - nyilatkozta Mme. Lalumiére. Bárhogy is végződjék ez a folyamat, a szervezet tiszteletben fogja tartani a csehek és a szlovákok döntését. Bár a tanács az ország egységének megőrzését szorgalmazza, de fontos számára, hogy az esetleges változás mindkét fél javát szolgálja, demokratikus legyen és mentes az Európát oly nagy mértékben fenyegető nacionalizmus és intolerancia minden megnyilvánulásától. Örömmel vette tudomásul, hogy a szlovák vezetőknek továbbra is elsődleges céljuk a nyitás Európa felé, a reformok folytatása, a demokrácia, az emberi jogok és... - érezhetően nagy hangsúllyal mondta ki Lalumiére asszony - a kisebbségek jogainak betartása. Külön kitért rá: tudomása van róla, hogy a Szlovákiában élő magyarok aggodalommal tekintenek a bizonytalan jövő felé. Catherine Lalumiére nem győzte eleget hangsúlyozni: az Európa Tanács alapvető feltételé a kisebbségeket megillető jogok tiszteletben tartása, s a testület többek között ezt a kérdést fogja vizsgálni Szlovákiában, abban az esetben, ha az ország kettészakadása után a két új államalakulat ismételten kéri majd (kérnie kell) felvételét a szervezetbe. Épp ezért reménykeltő a pozsonyi vezetők „világos állásfoglalása" - mondotta az ET főtitkára, miközben a jelen levő Milan Kňažko, a nemzetközi kapcsolatok minisztere egyetértően bólogatott. Nos, az állásfoglalás szerint Szlovákiában tiszteletben fogják tartani a kisebbségek jogait. Eszerint a magyarságnak nincs is miért aggódnia? (ug) AZ SZNT GRÉMIUMA A NYILATKOZATRÓL UTOLSÓ SIMÍTÁSOK Az önrendelkezési nyilatkozat magába foglalja nemcsak a szlovák nemzet, hanem a Szlovák Köztársaságban élő kisebbségek összes jogát és kötelességét is - jelentette ki tegnap a Szlovák Nemzeti Tanács politikai grémiumának ülése után Ivan Gašparovič, a parlament elnöke. Szerinte a Szlovák Köztársaság önrendelkezési nyilatkozatát mind a hat politikai klub tárgyilagosan és konkrétan ítélte meg, gondok csak a nemzeti kisebbség bizonyos önigazgatását illető résznél voltak - tette hozzá. A Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés a nyilatkozat szövegét még megtárgyalja saját politikai szerveivel, s a mai nap folyamán ezzel kapcsolatos álláspontjukat eljuttatják az SZNT elnökéhez. A Demokratikus Baloldal Pártja pedig az SZNT-nek a nyilatkozathoz kapcsolódó határozatáról tanácskozik. A Szlovák Köztársaság önrendelkezéséről szóló nyilatkozatot egyszerű többséggel fogadják el, feltételezhető viszont, hogy néhány képviselő a háromötödös többséggel történő elfogadást javasolja majd. „LASSAN KOPIK BELŐLÜNK A FÉLELEM, A BELÉNK SZORULT BIZONYTALANSÁG..." ÉS AZTÁN? INTERJÚ DOBOS LÁSZLÓVAL - Vágjunk rögvest a dolgok elevenébe! Milyen a pozsonyi parlament magyar képviselőjének a közérzete pár nappal azután, hogy a prágai Szövetségi Gyűlésben a szlovák honatyák, honfiúi dacból, meggátolták Václav Havel újraválasztását? - A közérzetem? Őszintén szólva nem jó. Számomra a köztársasági elnök félreállításának szándéka egy döbbenet; bár az ösztöneimben éreztem, hogy így lesz. Egyre szaporodnak bennem a megválaszolatlan kérdések, maga a helyzet pedig tele van bizonytalansággal. -Képviselő úr, ma már nyilvánvaló, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács 1992. július 17-én kikiáltja Szlovákia szuverenitását. Ennek kapcsán vajon milyen a közérzete? - Az ember ilyenkor a politikának már valami megfogalmazott, az élet elemi szintjeire egyszerűsített tételéhez nyúl. Én azon tűnődöm: mi lesz azután? Vaion mit hord majd magában az új állapot? Érzéseim szerint talán nem is tudjuk azonnal felfogni e történések jelentését. Azt, hogy tulajdonképpen egy bő hetven évig működő állam szakad itt ketté. Egy állam, amely megérte 1938-at és 1945-öt, megérte a pártállam évtizedeit, a szovjet birodalom ránehezedő nyomásának hullámait, 1989-ben pedig a demokráciát ígérő rendszerváltást. Sok mindent kiállt ez az állam, ám most, minden külső nyomás nélkül, pusztán belső erőinek szembesülése révén kettészakadni látszik. A nagy nyugtalanság forrása Szlovákiában van, az elindult folyamat innen feszül. Újra beigazolódni látszik az a történelmi tanulság, hogy az erőszakkal létrehozott közösségek, államszövetségek előbb-utóbb elgyöngülnek. Tájainkon hetven esztendő múltán jelentkezik másként az a történelmi erőszak, amely KözépEurópát Trianonban kialakította. - Dobos úr, úgy tudni, hogy az SZNTben a szavazás július 17-én nyilvános és névreszóló lesz. Sőt! Pozsony főterére a Matica slovenská, állítólag, tömeget toboroz, amely torkaszakadtából üvöltheti majd a hozsannát vagy a „leszítsd meg"et, mert a szavazási procedúrát - akárcsak valami rockkoncertet - egy hatalmas képernyőre is kivetítik... ön hogyan fog szavazni a szóban forgó ülésen? - Ezen már sokat tűnődtem, de nem a tévéközvetítés fenyegető veszélye miatt! Én ezt már régebben úgy fogtam fel magamban, hogy az önrendelkezés elve az, ami megszabja a mai Európa államjogi gondolkodását, az egyének és a közösségek szerepét. És mert tiszteletben tartom az önrendelkezés jogát, elvben Szlovákia esetében sem mondhatom azt, hogy nem. Feltéve, ha az önrendelkezés joga és elve mindenkire egyöntetűen vonatkozik. Tehát: nem mondok ellen a szlovákság önrendelkezésének, de ugyanezt megkövetelem a nemzeti kisebbségek vonatkozásában is. Ily módon én feltételhez kötöm a szavazatomat. A szlovák szuverenitásról azzal a kikötéssel fogok szavazni, hogy ez a dokumentum foglalja magában a nemzeti kisebbségek önigazgatásának jogát is. -Magyarán: ön azt szeretné, hogy Szlovákja szuverenitásához - az oktatásügy a kultúra és a közigazgatás regionális kérdéseiben - egyúttal mondják hozzá a kisebbségi autonómiák jogát? —Igen. Én ugyanis biankócsekket már nem írok alá, mert nagyon keserűek az ilyen irányú tapasztalataim. Jól emlékszem még 1968-ra, a Husákkal folytatott (Folytatás a 7. oldalon) Munkatársunk, Ordódy Vilmos az elmúlt napokban Nagyatádon járt, ahol Magyarország legnagyobb menekülttáborát létesítették. Élményeiről számol be riportsorozatában, amelynek második része a 6. oldalon olvasható. (Méry Gábor felvétele) SLÁDEK ESÉLYTELEN Erich Kríž a Szövetségi Gyűlés választási bizottságainak tegnapi ülése után közölte, hogy az új jelöltekkel tartandó elnökválasztás egyetlen jelöltje Miroslav Sládek, a Republikánus Párt elnöke.. A választásra csütörtökön kerül sor, és ha a jelölt az első fordulóban nem kapja meg a hármötödös többséget, második fordulót tartanak. Ebben már elegendő egyszerű többség is. A Szövetségi Gyűlés egyik magas rangú tisztségviselője szerint Miroslav Sládek esélyei minimálisak, szerinte nehezen kap 14 szavazatnál többet. Pontosan ennyi ugyanis a Republikánus Párt szövetségi gyűlésbeli képviselőinek HOLNAPI SZÁMUNKBAN Xivándorlunk a XXI. száradba - Bodor: Pál cikksorozatának 5. része Olyan, mint a többi, mégis más - Polgárt Ltetó írása Tíz nehéz prö'ia - Sido Zoltán cikke Robert Zméíik •tfepróbázóról