Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-14 / 164. szám, kedd

1992. JULIUS 14. iÚJSZÓM HÍREK - VÉLEMÉNYEK A JAPÁN VÁLLALKOZÓK AGGÓDNAK Az aktuális belpolitikai kérdésekről, a szlovákiai magyarok helyzetéről és a magyar mozgalmak tevékenységéről, elképzeléseiről Szlovákia önállósága esetén folytatott tegnap megbeszélést az Együttélés központi irodájában Duka Zó­lyomi Árpád, az Együttélés és Csáky Pál, az MKDM parlamenti képviselője Hiroshi Szakuraival, a prágai japán nagykövetség első nagykövet helyettesé­vel. A találkozó magyar résztvevői la­punknak elmondták, vendégük tolmácso­lása szerint a japán vállalkozók aggódva figyelik a térségünkben végbemenő válto­zásokat. ÁLLAPOTA VÁLTOZATLAN František Tomášek bíboros álla­pota továbbra sem javul, közölte tegnap a Csehszlovák Sajtóirodával Miroslav Fiala, a CSSZSZK Püspö­•ki Konferenciájának szóvivője. Mint ismeretes, a bíborost június 29-e, 93. születésnapiának előestéje óta otthon kezelik. Állapota július 4-én, szombaton újra romlott, de saját ké­résére eltekintettek az újbóli kórházi kezeléstől. A CSEH KORMÁNY CÉLJA AZ ÖNÁLLÓ ÁLLAM Tegnap nyilvánosságra hozták a cseh ' kormány programnyilatkozatát, amely egyebek között megállapítja: a kormány feladata, hogy egyértelműen felvázolja a Cseh Köztársaság érdekeit. Ezek közé az alapvető érdekek közé tartozik a de­mokratikus jogállam építése, a gazdaság "radikális transzformálása, és a Cseh Köz­társaság csatlakozása az európai és más nemzetközi intézményekhez. A kormány­nak mandátuma van arra, hogy a Cseh Nemzeti Tanáccsal együtt megteremtse a Cseh Köztársaságnak, mint önálló ál­lamalakulatnak az alapjait, mely köztársa­ság képes az önálló állami létre. A cseh külpolitika közvetlen feladata, hogy előkészítse a nemzetközi közvéle­ményt az önálló Cseh Köztársaság létre­jöttének lehetőségére. A kormánynyilatkozat feltételezi a cseh köztársasági elnöki funkció létesí­tését. Ez a hivatal nemcsak külsőleg fogja jelképezni a cseh államiságot, de része lesz a müködö jogrendszernek. A MŰVÉSZET IDEOLOGIZÁLÁSA ELLEN - Nem értünk egyet azzal, hogy a Szlo­vákiai Képzőművészeti Uniót, amely ön­kéntes, szakmai és apolitikus szervezet, bármilyen politikai mozgalommal azono­sítsák, beleértve a DSZM kulturális prog­ramját" is, állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet több mint harminc szlovákiai kép­zőművész és elméleti szakember írt alá. így tiltakoznak a kultúra ideologizálása ellen. Egyebek között elutasítják a művé­szet olyan kategorizálását, amely a DSZM-hez közelálló kulturális és művé­szeti klub kulturális stratégiájába található meg. - Támogatjuk a nézetek pluralizmusát és az alkotó munka függetlenségét. E szellemben követeljük, hogy a kulturális minisztérium olyan kapcsolatot tartson fenn a művészekkel, amilyen az a műkö­dő demokráciával rendelkező kulturált or­szágokban természetes. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. július 14-én Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre koronában Deviza Valuta Angol font 53,66 54,44 Francia frank 5,57 5,64 Német márka 18,78 19,05 Olasz líra (1000) 24,80 25,15 Osztrák schilling 2,67 2,70 Svájci frank 20,71 21,03 USA-dollár 27,81 28,23 PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI A PDU BIRALJA A KORMÁNYPROGRAMOT (Munkatársunktól) - A Polgári Demok­rata Unió volt miniszterei is túlságosan általánosnak és több helyen ellentmondá­sosnak tartják Vladimír Mečiar kormá­nyának programtervezetét, amelyet ma tárgyal a Szlovák Nemzeti Tanács,. Az új szlovák kormánynak nincs saját pénzpoli­tikája, nincs felkészülve az új adórend­szerre, nincs védelmi koncepciója, külpo­litikai és külkereskedelmi elképzelése, s nincs lelkészülve polgárai érdekeinek védelmére - sorolták a volt kormányta­gok, és példákkal is alátámasztották állí­tásaikat. Ivan Mikloš volt privatizációs minisz­ter szerint a programnyilatkozat gazdasá­gi része nem ad képet a kormány terve­zett gazdaságpolitikai koncepciójáról. He­lena Woleková arra mutatott rá, hogy a dokumentum nem tartalmazza, Cseh­szlovákia szétesése esetén ki fizeti majd a Csehországban élö vagy oda költöző szlovák állampolgárok nyugdíját: a fize­tésátutalást a polgároknak kell-e majd egyénileg intézniük, vagy a kormány ve­szi magára ezt a feladatot. Jozef Dančo, a pénzügyi tárca egykori vezetője el­mondta: a Mečiar-kormány ugyan mér nem akar önálló jegybankot létrehozni, hanem nemzeti bankot, ám a nemzeti bank a világon mindenütt az, amely a pénzkibocsátással foglalkozik. - A kor­mánynyilatkozat azt a benyomást kelti - mondta Martin Porubjak -, hogy az SZNT a szlovák kormány utasításainak, elképzeléseinek jóváhagyójává válik. A PDU félelmének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az új kormány nem­csak a gazdaságirányítás terén kívánja alkalmazni az „állami dirigizmust", ha­nem más területeken, így például a kultú­ra terén is. A PDU képviselői figyelmez­tettek arra, hogy amíg a szlovák kormány a központi irányítást vezeti be, a cseh programnyilatkozatában egyértelműen a piacgazdaság, a piaci feltételek megte­remtése és a demokrácia mellett teszi le voksát. AZ SZKDM FELSZÓLÍT: A Ján Klepac vezette szlovák keresz­ténydemokraták üdvözlik, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács pénteken kinyilvánítja Szlovákia szuverenitását. A deklaráció szövegét ugyan nem ismerik, de annak alapján, ami a sajtóban eddig megjelent, feltételezik, hogy rossz nem lehet, ellen­kezőleg. Ezért nyilatkozatban szólítják fel a takossáaot. hogy „nyíltan fejezze ki az SZNT eme lépése feletti örömét, és meg­felelő formában nyilvánítsák ki támogatá­sát s egyetértését a szlovák államiság beteljesülésével kapcsolatban". A parlamentben ma napirendre kerülő kérdéssel, a kormányprogram tervezeté­vel kapcsolatban az SZKDM vezetői teg­napi sajtótájékoztatójukon kifejtették: a programtervezet jó kiinduló alapul szol­gálhat. Ugyanakkor enyhe aggályaikat is kifejezték azzal kapcsolatban, hogy a be­harangozott állami beavatkozások nem mennek-e majd a versenyhelyzet rovásá­ra. Az adórendszert is ködösnek tartják, s hiányolják az önálló szlovák jegybankot. Az SZKDM sajtótájékoztatóin elma­radhatatlannak számít a magyarkérdés. A mozgalom vezetői szerint Duray Mik­lósnak van köze ahhoz, hogy a szomszéd országban milyen nyilatkozatok hangza­nak el, jelennek meg a szlovákiai magyar­sággal kapcsolatban. Ezért - véli Barto­lomej Kunc, a mozgalom alelnöke - a Szövetségi Gyűlés képviselőinek meg kellene vizsgálniuk, nincs-e ellentétben Duray Miklós tevékenysége a Szövetsé­gi Gyűlés képviselői statútumával. „A szlovákiai magyarok Szlovákia állampol­gárai, Magyarországnak nincs joga be­avatkozni Szlovákia belügyeibe" - hang­súlyozta az alelnök, aki a magyar parla­ment külügyi bizottságának véleményét már ilyen belügyekbe való beavatkozás­nak tartja. G A PÉNTEKEN: ÖRÖMTÜZEK SZERVEZETTEN„SPONTÁN"RENDEZVÉNYEK Július 17-én, azaz pénteken este 19 órakor Szlovákia templomaiban megszólalnak a „szuverenitás hangjai"; este 21 órakor pedig a „szuvereni­tás máglyái" lobbannak fel Szlovákia számtalan magaslati pontján, vár­dombján, hegycsúcsán... - tájékoztatta tegnap az újságírókat a Matica slovenská Pozsonyban. A Matica helyi szervezetei „spontán akciókat szerveznek" Galántán és Újvárott is. Az általuk szervezett „spontán" (értsd: ösztönös) rendezvények oka, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács aznap fogadja el a Szlovák Köztársaság függetlenségi nyilatkozatát. A sajtótájékoztatón, természetesen, szóba került Szlovákia déli, magyar­lakta területe is. Jozef Darmo, a „Valós képet Szlovákiáról" nevű újságíró­szervezet vezetője elmondta: nagyon fontosnak tartja, hogy Dél-Szlovákiá­ban is megünnepeljék a Szlovák Köztársaság szuverenitását, hogy teljesen egyértelművé váljon: Szlovákia déli területei Szlovákiához tartoznak. A továbbiakban agresszívebb nézetek is elhangzottak. Ezek szerint tudatosí­tanunk kell (nekünk: magyaroknak), hogy Szlovákia állampolgárai vagyunk, itt kell élnünk, a Szlovák Köztársaság a szülőhazánk, és - főleg - meg kell tanulnunk a szlovák nemzet önrendelkezési jogának tiszteletben tartását. A sajtóértekezlet szóvivői szerint nyilván éppen ezért kellene nekünk is megünnepelni a Szlovák Szuverenitási Nyilatkozat elfogadását. Ezzel kap­csolatban engedményt is tettek; nem kell dombot vagy hegyet keresnünk, a Duna partján is máglyát gyújthatunk. A pénteken várható szuverenitási nyilatkozattal kapcsolatban egyébként elmondták; hogy teljesen mindegy, politikai vagy jogi erejű határozatként fogadja el azt a Szlovák Nemzeti Tanács, hiszen a nemzetközi közvélemény mindenképpen olyan jelentőséget tulajdonít majd néki, mint más kelet­európai államalakulatok függetlenségi nyilatkozatainak. A legnagyobb ünnepség a szlovák szuverenitás kihirdetése alkalmából a'körmöci bányák melletti Szent János templomban lesz, ahol - állítólag - a szlovák kormányfő is megjelenik. (m-n.) KI BESZÉL ITT HADGYAKORLATOKRÓL, FELFORGATÁSRÓL? (Folytatás az 1. oldalról) Václav Havel véleményét az elnöki jogkörökről. Szerinte arra nincs szükség, hogy az államfő rendkívüli, túlságosan a tekintélyuralomra tá­maszkodó hatalommal rendelkez­zen. Havel felfogása szerint az ál­lamfő biztosítékot jelenthetne az al­kotmányválság, illetve a törvényho­zói és végrehajtó hatalom közti vitás kérdés rendezése során. A kérdésre, egyetért-e Václav Ha­vel a Cseh Köztársaság elnöki tiszt­ségébe való jelöléssel, Žantovský kifejtette: Václav Havel mint szövet­ségi elnök nem kíván közvetlenül nyilatkozni ebben a kérdésben. Elfo­gadását a parlamenti pártok többsé­gének, illetve a vele azonos alapel­veket valló pártok támogatásától te­szi függővé. Egy kíváncsi kérdésre, Michael Žantovský kitért washingtoni nagykövetté történt kinevezésére is. Elmondta, a nagyköveti posztra a szövetségi kormány javasolta, s e javaslattal az Egyesült Államok kormánya is egyetértett. A nagykö­veti kinevezést Jozef Moravčík új külügyminiszter is ténynek tekintet­te. - Helsinkiben, amikor Havel el­nök mint Csehszlovákia egyesült ál­lamokbeli új nagykövetét mutatott be Bush elnöknek, az Egyesült Álla­mok elnöke kijelentette, tárt karokkal vár... Egyébként csak igazolhatom a szlovák kormányfő szavait, hogy nagyköveteket a köztársasági elnök nevezi ki - fűzte hozzá Žantovský. (sm) A NYUGAT TEHETETLEN BOSZNIÁBAN FOLYTATÓDIK A NYÍLT NÉPIRTÁS EGYIPTOM HAJLANDÓ BEFOGADNI 50 EZER BOSZNIAI GYEREKET Lord Carrington, az EK védnöksége alatt folytatott úgynevezett Jugoszlávia­konferencia elnöke tegnap reggel a BBC­nek adott nyilatkozatában tagadta, hogy le kíván mondani közvetítői tisztségéről. Nyilatkozatában üdvözölte, hogy az ENSZ több katonát akar küldeni a huma­nitárius segélyszállítmányokat fogadó szarajevói repülőtér védelmére. A dolog hátterében az áll, hogy a The Daily Tele­graphban megjelent egy hír, amely szerint Carrington le akar mondani közvetítői missziójáról, mert a boszniai béketárgya­lások sikerét illetően pesszimista. A lap ezt a Carrington családjához közelálló forrásokra hivatkozva közölte. Annak elle­nére, hogy a brit diplomata cáfolta az állítást, a BBC-nek elmondta, Bosznia jövőjéről" a tárgyalások sorsa tényleg rendkívül bizonytalan, mert az érintett felek közül igazából egyik sem akarja a békét. És nemcsak Bosznia az egyedüli probléma. Az egykori Jugoszlávia terüle­tén vannak további potenciális tűzfészkek is, így például Koszovo, ahol 2 millió albán és 200 ezer szerb él. Nemzetközi katasztrófa lenne, ha itt is kitörne az erőszakhullám - szögezte le lord Car­rington. Haris Siladzic bosnyák külügyminisz­ter a Der Standard című osztrák napilap­nak adott nyilatkozatában arra mutatott rá, minden eddigi politikai lépés kudarcot vallott, Bosznia-Hercegovinában a hely­zet katasztrofális. Kijelentette, ha a nem­zetközi közösség képtelen lesz erre gyor­san reagálni, akkor megtörténhet, hogy később már nem is kell, mert a belgrádi rezsim célja e köztársaság muzulmán és hon/át lakosságának kiirtása. Nyílt népir­tás folyik Európa közepében, ezért nem lehet igazolást keresni a nemzetközi kö­zösség habozására. A tekintélyes párizsi Le Figaro vezér­cikke is e témával foglalkozott: az új offenzíva, amelyet a szerbek Kelet-Bosz­niában indítottak, csak megerősíti azt a dilemmát, amely gúzsba köti a nyugati világot. Milosevics szerb elnökre nem volt hatással, hogy a Nyugat-európai Unió és a NATO hadihajókat küld a térségbe, mert az amerikaiak is és az európaiak is egy ellentmondásnak a foglyai. Úgy akar­nak véget vetni a háborúnak, hogy ne keveredjenek bele. Az elsó pillanatban úgy tűnhet, hogy az elfogadott döntések •katonai eszkalációhoz vezetnek. Mint is­meretes, 12 hadihajóból álló flotta fog járőrözni az Adria-tengeren, hogy ellenő­rizze az ENSZ-embargó tiszteletben tar­tását. De az igazság az: az Irak-ellenes blokádtól eltérően ezeknek a hadihajók­nak nincs felhatalmazásuk arra, hogy tü­zet nyissanak a gyanús úszóművekre. Ugyanakkor a célok is korlátozottabbak, mert ez az intervenció semmilyen politikai célt sem proklamál. Egyiptom hajlandó 50 ezer boszniai gyereket befogadni - közölte tegnap az Al-Ahram ellenzéki napilap, hozzátéve, többnyire olyan gyerekekről van szó, akik a háborúban megsebesültek vagy árvák maradtak. Ahmed Sallah bosnyák mufti szerint Egyiptom az első iszlám ország, amely ilyen segítséget ajánlott fel Bosz­nia-Hercegovina muzulmánjainak. A 'vasárnapi szarajevói harcokban nyolc ember vesztette életét, a sebesültek száma több tucatra tehető. A szarajevói rádió szerint egészen éjfélig tartottak az utcai harcok, a hajnali és reggeli órákban viszonylagos nyugalom volt. Ez azonban nem tartott sokáig, mert a délelőtt folya­mán ismét nehéztüzérséggel lőtték a bos­nyák fővárost. Egész éjszaka szünetelt az áramszolgáltatás, és ismét nagy gondo­kat okoz az ivóvízhiány. A telefonössze­köttetés a főváros és a köztársaság más területei között gyakorlatilag a minimumra korlátozódik, a külföldi vonalak terén még rosszabb a helyzet. Rendkívül súlyos a helyzet Gorazsde városban, amelyet a szerbek már régeb­ben gyűrűbe zártak. Itt többnyire muzul­mánok élnek, akik már utolsó erejükkel próbálják visszaverni a szerb támadáso­kat. Az AFP tegnap arról számolt be, hogy a bosnyák katonai vezetés erősítést indí­tott útnak Gorazsde (elét. Egyébként az ENSZ genfi központja megkezdte a hu­manitárius segélyek megszervezését e város lakossága számára is. A tegnap délutáni értesülések szerint újabb össze­csapások robbantak ki Bosznia-Hercego­vina északi és nyugati területein is. A szerb csapatoknak állítólag sikerült el­foglalniuk a stratégiai szempontból rend­kívül fontos Doboj kisvárost. Szerb ellen­őrzés alá került Odza és Gradac is. Horvátországban sem hallgattak a fegyverek, a zágrábi beszámolók sze­rint ismét lőtték Dubrovnikot. A városban vasárnap rendeltek el riadót, amely még tegnap délelőtt is érvényben volt. NÉMETORSZÁG DRÁGÁBB LESZ AZ AUTÓZÁS A bonni kormány olyan úthasználati díjak bevezetésére készül, amelyek nem­csak a német, hanem a külföldi gépkocsi­vezetőkre is vonatkoznának. Az időpontot egyelőre nem határozták meg, de Gün­ther Krause, a közlekedési tárca vezető­ie a Der Spiegel legutóbbi számában megjelent nyilatkozatában 1995-öt vagy 1996-ot tartotta valószínűnek. A feltétele­zések szerint a díj nagysága 200-400 márka között lenne, s ezt évente egyszer mindenkinek meg kellene fizetnie, aki a német utakon közlekedni akar a gépko­csijával. Valószínű, hogy a németek a svájci gyakorlatot veszik át, - itt a hatá­ron minden gépkocsi szélvédőjére rára­gasztanak egy igazolást a befizetésről. Igaz, Svájcban jóval alacsonyabb a tarifa, 30 svájci frank. A német ellenzéki pártok máris felszólaltak a tervezet ellen, nem értenek egyet azzal, hogy az átlagon felüli jövedelemmel rendelkezők ugyanannyit fizessenek, mint a nyugdíjasok. A közlekedésügyi miniszterrel készí­tett interjúból kiderült, hogy a gépkocsik fenntartásának költségei hozzávetőleg 30 százalékkal emelkednek majd Németor­szágban. Ehhez az is hozzájárul, hogy ősztől 10 pfenniggel drágul a benzin, amelynek literje jelenleg 1,44 márka. En­nek ellenére Németország még mindig nem lépi majd túl az európai átlagot, mert például Olaszországban vagy Hollandiá­ban drágább a benzin. HIVATALBA LÉPETT AZ ÚJ IZRAELI KORMÁNYFŐ RABIN MEGLEPETÉSE Tegnap tartotta első ülését az új izraeli parlament, s a tanácskozáson Jicchak Rabin, a kormányalakítással megbízott miniszterelnök hivatalosan is átveszi a tisztséget elődjétől. Ugyanakkor Rabin a választásokon győztes Munkapárt ve­zetője egy nappal korábban, a párt köz­ponti bizottságának vasárnapi ülésén is­mertette kormányának összetételét. A kormányfő meghagyta magának a honvédelmi tárcát is, azzal, hogy a mi­nisztérium mindennapi munkáját a mi­niszterhelyettes, az izraeli fegyveres erők eddigi vezérkari főnöke fogja irányítani. Megfigyelők körében nem kis meglepe­tést keltett, hogy Rabín a külügyminiszté­rium irányításával legnagyobb párton be­lüli riválisát, Simon Pereszt bízta meg. Ugyanakkor a kormányfő fenntartja ma­gának azt a jogot, hogy meghatározza, milyen magatartást tanúsítson Izrael a kö­zel-keleti béketárgyalásokon. Rabin kormánya nem egyszínű, ha­nem koalíciós, helyet kaptak benne a bal­oldali koalíció, a Meretz, valamint a Sasz ultraortodox párt képviselői is. Az izraeli rendőrség vasárnap néhány órára őrizetbe vette az arab-izraeli tár­gyalásokon résztvevő palesztin delegáció szóvivőjét, Hanan Asravi asszonyt, s ki­hallgatta őt azzal kapcsolatban, hogy a megszállt területen élö palesztinok kép­viselői a közelmúltban Jasszer Arafattal, a PFSZ vezetőjével tárgyaltak. Asravi asszony a szabadon bocsátása után fel­szólította az Egyesült Államokat: annak ellenére, hogy a Rabin-kormány megala­kulását általános optimizmus kiséri, ne engedjen abból a követelésből, hogy Izra­el vessen véget az új zsidó települések építésének a megszállt területeken. ÖRÜLJÜNK A SZUVERENITÁSNAK!

Next

/
Thumbnails
Contents