Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-11 / 162. szám, szombat

1992. JÚLIUS 11. . ÚJ SZÓ, HÍREK - VÉLEMÉNYEK MINISZTERELNÖK-ASSZONYA VAN LENGYELORSZÁGNAK A lengyel szejm tegnap tisztségé­ből visszahívta Waldemar Pawlak miniszterelnököt, aki öt héten át eredménytelenül kísérletezett kabi­nettje összeállításával. A visszahí­vásra 286 képviselő szavazott, elle­ne 11 -en és 107-en tartózkodtak. A szejm úgyszintén tegnap Han­na Suchockát kinevezte miniszter­elnöknek. A kormány új elnökére 233 képviselő adta szavazatát 61 ellenében, 113 tartózkodással. KAPUNYITÁS AUGUSZTUS 15-ÉN (Folytatás az 1. oldalról) kiállítási részlegek megtartásával is, amelyek elsődlegesen nem üzleti célokat szolgálnak. így például az idén is régi pompájukban várják a lá­togatókat, elsősorban a kertbaráto­kat a mintaföldek. Bár nehezen hi­hető, hogy a mezőgazdaság jelenle­gi helyzetében vásárlók tolonganak majd a bemutatott gazdasági állatok körül, a kiállítóknak nyújtott messze­menő kedvezmények révén ez a részleg is a megszokott színvona­lon képviselteti magát. Márcsak 'azért is, mert milyen mezőgazdasági kiállítás lenne az, amelyikről hiá­nyoznának a gyerekek kedvencei. A kiállítás más megszokott kísérői sem maradnak el, így az Agrofilm ' nemzetközi filmszemle, akárcsak a különböző szakrendezvények, szemináriumok és a nagyobb kiállító vállalatok szakmai napjai. (egri) T0MÁŠEK BÍBOROS HÁZI KEZELÉSBEN Mint ismeretes, František Tomá­šek bíborost először június 11-én szállították be kórházi kezelésre. Ál­lapotának részleges javulása után június 21-én - 93. születésnapja előestéjén - haza engedték. Egészségi állapotában július 4-én újabb válság következett be ám ek­kor, saját kérésének eleget téve nem szállították kórházba. Azóta a püspöki palotában ápolják, ahol megfelelő orvosi ellátásban ré­szesül. DURAY MIKLÓS ES BUGÁR BÉLA BORÚLÁTÓ Duray Miklós, az Együttélés és Bugár Béla, az MKDM elnöke teg­nap az Európai Közösségek Bizott­ságának képviselőivel tárgyalt a fö­deráció szétesésének lehetőségéről és a parlamenti választások után kialakult helyzetről. A magyar képvi­selők aggodalommal szóltak a szlo­vákiai magyar nemzeti kisebbség helyzetéről és jövőjéről. Duray Mik­lós és Bugár Béla nyilatkozatot adott ki, amelyben megállapítja: Vladimír Mečiar kétségbe vonja legitimitásu­kat és fenyegeti őket. Szerintük a DSZM, az SZNP és a DBP pszi­chózist kelt a nemzeti kisebbségek ellen. - A választások után azonnal ta­lálkozót javasoltunk Vladimír Meči­arnak. Sajnos, eddig nem nyílt lehe­tőség nézeteink kifejtésére, állapítja meg a nyilatkozat. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. JÚLIUS 13-ÁN Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA -Angol font 53,49 54,27 Francia frank 5,52 5,60 Német márka 18,62 18,90 Olasz líra (1000) 24,59 .24,95 Osztrák schilling 2,65 2,68 - Svájci frank 20,53 20,86 USA-dollár 28,04 " 28,46 ELKÉSZÜLT A SZÖVETSÉGI KORMÁNY PROGRAMTERVEZETE A REFORMOK FOLYTATÓDNAK A szövetségi kormány biztosítani akarja az 1989 novembere után megkezdett folyamatok kontinuitá­sát és folytatni kívánja az elkezdett reformokat, hangsúlyozza a szövet­ségi kormány programnyilatkozata, amelyet tegnap terjesztett a Szövet­ségi Gyűlés elé. A kormány javasolja, hogy lénye­gesen csökkentsék az államigazga­tási szervek számát és nagyságát, s hogy a megszüntetett központi állami szervek jogkörét a megma­radt szervek vegyék át, vagy a meg­állapodás szerint a köztársaságok szervei lássák el. Ha a kormányt erre felhatalmaz­zák, akkor kidolgozza a két nemzet­közi szubjektivitású szuverén állam működéséhez szükséges feltétele­ket. A kormány teljesíteni fogja az államjogi kérdések rendezésével kapcsolatos feladatait, a nemzeti ta­nácsok közötti egyezmény alapján. Javasolja, hogy ez az egyezmény legkésőbb ez év szeptember végéig szülessen meg. A szövetségi kabinet elsőrendű feladatának a szövetségi minisztéri­umok struktúrájában végrehajtandó változások jogi módosításának elő­készítését és az ezzel kapcsolatos jogköri, vagyonjogi és munkajogi kérdések megoldását tartja. A külpolitika terén a kormány az államjogi elrendezés megoldásáig biztosítani fogja, hogy nemzetközi téren az ország egységesen lépjen fel, s hogy Csehszlovákia a két- és sokoldalú kapcsolatok szintjén telje­sítse minden kötelezettségét, s hogy védje az ország érdekeit külföldön. A kormány folytatni fogja a gyors privatizálást. Fejleszteni kívánja a piaci kapcsolatokat, támogatni a magánszektor fejlesztését, első­sorban a kis- és középvállalkozókat. A hangsúlyt a hatékony regionális politikára fogja helyezni. Támogatni fogja a külföldi tőke beáramlását és a hozzáférhető nemzetközi pénzü­gyi forrásokat a hatékony infrastruk­turális tervek végrehajtására fogja felhasználni. POMPA HELYETT „SZÉPSÉGHIBA" (Folytatás az 1. oldalról) a Csendes Don kozákjai és a Volt egyszer egy vadnyugat western-hösei is, természetesen nyeregben ülve. És akkor a lovak, szépen egymás után, mintha csak időzítették volna, végigpotyogtatták az egész sétányt. A csinnadratta, a Cannes-ból és Hollywoodból ismert ,,nagy bevonulás" elmaradt, jegyezte meg a nyitófilm előtt Jirí Menzel, a fesztiválbizottság elnöke, ,,a legszívesebben azokról szólnék, akik egyetlen fillérrel sem támogatták az idei filmes mustrát: a kulturális minisztériumokról. De nem akarok ünneprontó lenni, s különben is úgy érzem, a tények magukért beszélnek. Pompa és villogás helyett lócitromok. Most már csak az lehet a kérdés: milyenek lesznek a filmek?" Az elsó, a nyitófilm, František Vláčil 1966-ban készült alkotása, a Vladislav Vančura regénye nyomán forgatott Rablólovagok nem aratott osztatlan sikert a nézők körében. Hiába hangsúlyozták, hogy 1968 óta többet volt polcon a film, mint a mozigépészek kezében, és hiába hajolt meg mélyen első rendezője előtt a film női főszereplője, Magda Vášáryová, hazánk bécsi nagykövete, a csaknem háromórás középkori történet keveseket fogott meg. Nem így a spanyolok ásza, Pedro Almodovar 1991-es rendezése, a Tűsarkú cipők. Ez mozi marad akár húsz, harminc év múlva is. Izgalmas, lebilincselő mozi. (szabó) A HALÁLRA ÍTÉLT CSECSEMŐK A közelmúltban egy nap két csecsemőgyilkosság történt. Két anya - az is lehet, hogy ugyanabban az órában - megölte újszülött gyermekét. A 21 éves Mónika Stará Túrában vetett véget gyermeke életének - szinte hihetetlen - 21 ollódöféssel és kötőtúszúrással a kisfiú szívébe. Mindezt tette szülei lakásának vécéjén, észrevétle­nül, jajszó nélkül, miközben anyja, apja a konyhában kávézott. Ismertek a részletek, de most nem az a célunk, hogy elmondjuk, amit az esettel kapcsolatban tudunk. A másik kisbabát az érsekújvári állomáson, a síneken találták. Holtan. Apja, anyja ismeretlen, az esetet vizsgáló rendörök úgy vélik, hogy a szerencsétlen nő a vonatban szülte meg gyermekét, majd kihajította. Néhány héttel ezelőtt az abortusztörvényről cikkeztünk. A parla­mentben törvényt ugyan nem hoztak, ám feltételezhető, hogy a mos­tani választások után, idővel ismét napirendre kerül. Nem titok, nyíltan kimondjuk és velünk együtt sok olvasónk, levélírónk is: az anyának döntési lehetőséget kell adni, vállalja-e vagy sem a magzat kihordá­sát, a gyermek megszülését, mert különben akár gyilkosságra is vetemedhet. Mint az a két szerencsétlen hajadon (anya?), aki segítség híján más megoldást nem talált - gyilkolt... (ozo) BEKESEN ES ALKOTMÁNYOSAN BUSH NYILATKOZATA A CSSZSZK MEGOSZTÁSÁRÓL George Bush, az Egyesült Államok elnöke tegnap Helsinkiben kijelen­tette: Tiszteletben tartja a csehek és a szlovákok önrendelkezési jogát, de Csehszlovákiának, ha erre sor kerül, békés és alkotmányos úton kellene különválnia. Ezt azt megelőzően nyilatkozta, hogy találkozott Antall József magyar miniszterelnökkel. Az újságírókkal egyébként közölte azt is, hogy csütörtökön Václav Havel elnökkel megtárgyalta a csehszlovákiai helyzetet, s ebből az alkalomból Havelnek kifejezte tiszteletét. Hozzátette:,,Ezekben az országokban óriási változások következnek be, amelyek az Egyesült Álla­mok teljes tiszteletét és támogatását élvezik." A Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap tegnap tett közzé egy 1943 januárjában keltezett levelet, melyben a Szovjetunióban fogva tartott öt amerikai repülős Alek­szandr Vasszilevszki tábornoktól, a Vörös Hadsereg vezérkari főnöké­től kérte szabadonbocsátását. A York parancsnok által aláírt leve­let a volt szovjet hadsereg levéltárá­ban találták meg. Szerzői, akiket az egyik uráli táborban tartottak fogva, annak az egységnek a pilótái voltak, amelyet 1942 áprilisában Japán fölé küldtek. A 16 amerikai vadászbom­bázó egyike kényszerleszállást haj­tott végre a Szovjetunió területén. A Vörös Hadsereg parancsnok­sága nem tett eleget a repülősök kérésének, s eddig nem tisztázott, hogy mi lett az öt amerikai sorsa. Borisz Jelcin orosz elnök az Egyesült Államokban tett nemrégi látogatása során megemlítette Da­vid Martin amerikai hadifogoly ese­tét. Azt mondta, hogy a koreai hábo­rú idején elfogott amerikai még talán életben lehet. Ám Volkogonov tá­bornok, a Szovjetunióban fogva tar­tott amerikai polgárok sorsának fel­kutatásával foglalkozó orosz-ameri­kai bizottság vezetőjének tanács­adója megerősítette az amerikai vizsgálócsoport feltevéseit, melyek szerint a hasonló remények megala­pozatlanok. A témával kapcsolatos az a hír is, amelyét tegnap tett közzé a pekingi külügyminisztérium szóvivője. Esze­rint Kínában jelenleg már csak két olyan amerikai él, akiket a koreai háború idején fogtak el. A harmadik 1954-ben meghalt. Azok a volt ame­rikai katonák, akik 1953-ban, a ko­reai háború befejezése után nem akartak hazatérni és Kínában tele­pedtek le, időközben elhagyták az országot. Egy amerikai hadifogoly az ötvenes években Pekingben egy csehszlovák diáklányt vett feleségül és a házaspár Zsolnán telepedett le. BEFEJEZŐDÖTT A HELSINKI CSÚCSÉRTEKEZLET (Folytatás az 1. oldalról) nem Európa más részeiben is gyor­sabb megoldáshoz vezethetnek. Felszólította az országokat, hogy a demokratikus változásokat tegyék visszafordíthatatlanná. Úgy vélte, az EBEÉ-nek már a konfliktusok kelet­kezésének pillanatában meg kellene azokat akadályozni, s ezzel kapcso­latban üdvözölte azt a holland javas­latot, hogy hozzák létre a nemzeti­ségi ügyekkel foglalkozó főbiztosi hivatalt. Végezetül az amerikai elnök javasolta, azonnal állapodjanak meg a béke megőrzésének hatékony euroatlanti mechanizmusában, amelybe a NATO-t is bekapcsolnák. Boszniával kapcsolatban azt állapí­totta meg, hogy mindenáron el kell juttatni a humanitárius segélyt a köz­társaságba és szigorúan be kell tar­tatni az ENSZ-szankciókat Szerbia ellen. Szorosan e témakörhöz tartozik Borisz Jelcin orosz elnök tegnapi felszólalása, aki azt javasolta, hogy létre kell hozni a gyors reagálású erőket, s azokat preventív módon letelepíteni a válságövezetekben, még mielőtt a konfliktusok kirob­bannak. A Jugoszláviából elfogadott nyi­latkozatban a résztvevők élesen elí­télték Szerbiát, mondván, hogy a háborúért Belgrádot terheli a fő felelősség. Aggodalmuknak adtak hangot, amiatt, hogy a volt Jugo­szláviában egyre romlik a helyzet, s hangsúlyozzák, itt az ideje befe­jezni a háborút. A dokumentum sze­rint ehhez összehangolt nemzetközi erőfeszítések kellenek, továbbá az, hogy az egyes köztársaságokból vonják ki és szereljék le a rendsze­res és a félkatonai idegen fegyveres erőket. Az EBEÉ békemissziókat kí­ván küldeni Koszovóba, Szandzsak­ba és a Vajdaságba, ugyanis eze­ken a Szerbiához tartozó területe­ken a kisebbségek a szerb hivatalok egyre növekedő nyomásának van­nak kitéve. Ezt a dokumentumot szavazás nélkül, Alija Izetbegovic kérésére fogadták el. A változások korának kihívása cí­mű dokumentumban a felek beis­merték, az EBEÉ térségében, amely Vlagyivosztoktól Vancouverig terjed, több évtized után most először vált ismét háborúk, fegyveres konfliktu­sok, katonai agressziók térségévé. A dokumentumban a biztonság fo­galma nemcsak katonai, hanem ki­terjedt a gazdasági, ökológiai, szoci­ális és humanitárius szempontokra is. Most értelmezték biztonságpoliti­kai szempontból a nemzeti kisebb­ségek problémakörét is. Előrelépés­nek számít, hogy fokozatosan létre akarják hozni az együttműködés rendszerét az EBEÉ és a fő európai meg transzatlanti szervezetek kö­zött. Név szerint az Európai Közös­ségektől, a NATO-ról és a Nyugat­európai Unióról van szó. Az EBEÉ fő szerkezeti és intézményei változásai kiterjednek a csúcstalálkozók, a kül­ügyminiszteri bizottság, a külön­megbízottak bizottsága szerepének az erősítésére. Továbbá az időbeni figyelmeztetés új rendszerét is meg­teremtik. Ide tartoznak például az EBEÉ békeműveletei megvalósítá­sának új lehetőségei, továbbá az EBEÉ nemzetiségi kisebbségekkel foglalkozó főbiztosának a kinevezé­se. A dokumentum nagy súlyt helyez az EBEÉ keretében vállalt kötele­zettségek következetes teljesítésére az emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása terén. Jelentős minőségi változásnak számít az a döntés, hogy szeptember végéig Bécsben kezdje meg tevékenységét az EBEÉ biztonsági együttműködési fóruma. Jozef Moravčík csehszlovák kül­ügyminiszter tegnap Helsinkiben részt vett a visegrádi hármak és a Benelux országok külügyminiszte­reinek értekezletén. Az informatív jellegű találkozón értékelték a három plusz háromnak nevezett csoport prágai májusi ülésén hozott határo­zatainak a teljesítését. Egyetértettek abban, a visegrádi hármak és a há­rom Benelux ország együttműködé­sének célja nem az, hogy megdup­lázzák a már létező regionális kez­deményezéseket, hanem ki akarják használni azokat a specifikumokat, amelyek a hat országot összekötik. Döntöttek arról, hogy az év végéig szakértői találkozókat rendeznek, decemberben pedig újabb miniszteri szintű értekezletre kerül sor. Milan Panics, az új Jugoszlávia kinevezett miniszterelnöke tegnap Helsinkibe érkezett azzal a céllal, hogy részt vegyen az EBEÉ-érte­kezleten. Figyelmen kívül hagyta azt a szerdai döntést, amellyel felfüg­gesztették Jugoszlávia tagságát eb­ben a szervezetben. A finn televízió azt jelentette, hogy Panics gépe elő­zetes engedély nélkül szállt le Hel­sinkiben. AMERIKAI HADIFOGLYOK SORSA

Next

/
Thumbnails
Contents