Új Szó, 1992. július (45. évfolyam, 153-179. szám)

1992-07-11 / 162. szám, szombat

HÍREK - VÉLEMENYEK I ÚJSZÓÄ 1992. JULIUS 11. AZ ALAPÁLLÁSOK ÁTTEKINTHETŐEK (Folytatás az 1. oldalról) A legfontosabb kétoldalú problémák kapcsán természetesen szóba került a bősi vízerőmű is. Antall 'József azt mondta, Bőst ökológiai alapon, az Európai Közösségekkel együttműködésben kell rendezni. Ezzel a véleménnyel a csehszlovák fél is egyetért - mondotta Žantovský. Hozzátette még, ezen a találkozón nem került szóba a magyar kisebbség politikai autonómiájának az ügye., Václav Havel csehszlovák államfő tegnap Helsinkiben az Európai Közösségek delegációjával is tárgyalt, amelyet Jacques Delors, az EK bizottságának elnöke vezetett. A tanácskozáson elhangzott: ,,Ha sor kerül Csehszlovákia szétválására, újra kell tárgyalni az EK-val kötött társulási szerződést, főleg a már érvénybe lépett kereskedelmi részt. Žantovský elnöki szóvivő ehhez hozzátette, a Cseh Köztársaságnak meg kellene állapodnia Szlovákiával a kereskedelmi kvóták elosztásában. Lesznek bizonyos technikai problémák is. Jelenleg nem létezik valamilyen automatikus megoldás az állam esetleges kettéválására vonatkozóan, és az EK miniszteri tanácsától függ, hogy milyen álláspontra helyezkedik a egyes újonnan létrejött országokkal szemben. A szóvivő szavai szerint arról van szó, megvannak-e a feltételek ahhoz, hogy az EK hasonlóan intenzív kapcsolatokat alakítson ki mindkét új állam viszonylatában. Az EK képviselői elmondták, mindenesetre számolni kell a már aláirt társulási szerződés ratifikációs folyamatának a lelassulásával. Havel elnöknek azt mondták, sok múlik azon, milyen lesz a két köztársaság közötti viszony. Az új tárgyalások a EK-val egyszerűbbek lennének, ha például a köztársaságok a külkereskedelem terén megőriznék a közös kompetenciákat. Delorsék elmondták, az EK arra fog törekedni, hogy a változások miatt a két köztársaság közül egyik se szenvedjen kárt. INOG AZ OROSZ KÜLÜGYMINISZTER SZÉKE NYÍLT LEVÉLBEN VÁDASKODIK A KGB VOLT FŐNÖKE A Nezaviszimaja Gazeta című napilap jólértesült forrásokra hivatkozva közölte: Oroszország Állambiztonsági Tanácsa kinyilvánította a bizalmatlanságát Andrej Kozirev külügyminiszter és helyettese, Fjodor Sevolov-Kovegyiajev iránt. A testület felszólította Borisz Jelcint, hogy mindkettőt mentse fel tisztségéből. A lap tudni véli, hogy a külügyminiszter-helyettes állítólag már egy héttel ezelőtt távozott tisztségéből, s Kozirev lemondását állítólag az orosz vezetés egyik legbefolyásosabb embere, Gennagyij Burgulisz államtitkár akadályozza meg. Az orosz külügyminisztérium szóvivője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának kérdésére nem volt hajlandó kommentálni ezt az információt. A Nezaviszimaja Gazeta egyéb részleteket nem közölt, és azt sem, hogy mikor ülésezett a tanács. Egyébként az utóbbi két hét folyamán már másodszor került szóba Kozirev külügyminiszter lemondatása. Az orosz parlament egyik kamarája június 30.-án elutasította azt a képviselői javaslatot, hogy a törvényhozás plénumülése vitassa meg a Kozirevvel szembeni bizalmatlanság kérdését. Helyi megfigyelők szerint a külügyminisztert a hazai keményvonalasok azért támadják, mert túl.,puha" a Nyugattal szemben és ,, helytelen politikát folytat" a volt Szovjetunói válsággócaiban. Ugyanez a lap számolt be arról, hogy Vlagyimir Krjucskov, a KGB egykori főnöke, a tavaly augusztusi puccskísérlet egyik fő szervezője 14 oldalas nyílt levelet intézett. Jelcin elnökhöz, s ebben amellett, hogy az orosz elnököt tette felelőssé a Szovjetunió széteséséért, meg is fenyegette öt, mondván, a saját népe előtt kell majd felelnie. Krjucskov védelmébe vette a sikertélen puccskísérletet és nyíltan kijelentette, hogy semmiért sem kell szégyelnie magát. ,, Az egyedüli dolog, amit sajnálok, az az, amit nem tudtam, vagy amit nem volt érkezésem megtenni" - szögezte le a KGB-fönök. xxx 1992. december 31 -e előtt Oroszország nem tudja megkezdeni a vegyi fegyverek felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződés teljesítését - közölte Anatolij Kuncevics, a vegyi és biológiai fegyverekkel foglalkozó bizottság elnöke. Ennek oka az, ez évig Oroszországban nem is létezett olyan szerv, amely állami szinten felelt volna e fegyverek megsemmisítésének előkészítéséért. Korábban a szovjet védelmi és vegyipari minisztérium kidolgozott egy átfogó programot, ezt azonban különböző okok miatt sosem hagyták jóvá, tehát ilyen célra a szükséges anyagi eszközöket se utalták ki. Az új koncepcióval az említett bizottság február óta foglalkozik, ekkor hozták létre magát a bizottságot is. LORD CARRINGTON: NEM HISZEK A CSODÁKBAN (ENNEK ELLENÉRE ÚJABB TÁRGYALÁSOKAT KEZDEMÉNYEZ A SZERBEK, A HORVÁTOK ÉS A MUZULMÁNOK KÖZÖTT) A tegnapra virradó éjszaka sem telt nyugodtan Szarajevóban. A belgrádi televízió szerint intenzív utcai harcok folytak, az átlagosnál gyengébb volt viszont a nehéztüzérségi aktivitás. A zágrábi rádió viszont azt állítja, hogy a szerbek három negyedet, Starí Gradot, Novo Sarajevotés Dobrinját ágyúkkal lőtték. A Nyugat-európai Ünió kilenc tagországának külügyminiszteréi tegnap úgy döntöttek, haditengerészeti akciót kezdenek annak ellenőrzésére, hogy betartják-e a Szerbia ellen elrendelt ENSZ-embargót. Erről az AFP hírügynökség számolt be diplomáciai forrásokra hivatkozva azzal, hogy a lehető leghamarabb meg akarják kezdeni nemzetközi vizeken az akció szervezését. Mint ismeretes, ez a biztonságpolitikai szervezet az EK-országokat tömöríti Dánia, Írország és Görögország kivételével. A haditengerészeti művelet irányítója Olaszország lesz, s tegnap reggel Manfred Wörner főtitkár bejelentette, a NATO egyetért azzal, hogy saját erői is részt vegyenek a Nyugat-európai Unió által kezdeményezett műveletben. A két szervezet e téren szorosan együttműködik és összehangolja lépéseit. Wörner mindezt a NATO-országok külügyminisztereinek helsinki értekezlete után hozta nyilvánosságra. Lord Peter Carrington, az Európai Közösségek különmegbízottja, aki a Jugoszlávia-konferenciát is vezeti, csütörtökön New Yorkban bejelentette, újabb tárgyalásokat kezdeményez a Bosznia-Hercegovinában szembenálló felek között. Azt szeretné, ha a szerbek, a horvátok és a muzulmánok képviselői Londonban ülnének össze. Carrington reméli, hogy Szlobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát elnök is elmegy a brit fővárosba. Carrington a sajtóértekezlete előtt a Biztonsági Tanácsban tárgyalt, azon az ülésen jelen volt Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára, valamint Cyrus Vance, az ENSZ Jugoszláviával foglalkozó különmegbízottja is. A BT támogatásáról biztosította Carrington erőfeszítéseit, Vance pedig azt mondotta, jobban össze akarják hangolni az Európai Közösségek és az ENSZ akcióit. A BT-ben megtartott tárgyalások után Carrington arra is figyelmeztetett, ha esetleg megoldanák Bosznia -Hercegovina problémáját, az még mindig nem jelentené az egész egykori Jugoszlávia gondjainak a megoldását. Hiszen ott van még Koszovó, Krajina, Szlavónia, s Carrington szerint például Koszovó nemzetközi szempontból még veszélyesebb lehet, mint Bosznia-Hercegovina. A brit diplomata azt mondotta, a békeerőfeszítések csupán olyan Ml KOMENSKÝRA HIVATKOZUNK, ŐK APPONYIKÉNT ÉRVELNEK A középkorban egy-egy új uralkodó trónra lépésekor főképp azt figyelte a főrendüek, papok, katonák és pórok serege, hogy a jogar kézbevételének órájában fontosnak tartja-e a koronás fő a korábbi kiváltságok megerősítését. Nos, ezekben a napokban úgy érzem magam, mintha egy kicsit a középkorban élnék: lélegzetemet visszafogva figyelem, mennyit hagynak meg nekünk, szlovákiai magyaroknak a hatalom új birtokosai azokból a jogokból, amelyeket a kormányváltást megelőzően magunkénak mondhattunk. És itt elsősorban az anyanyelvi oktatás lehetőségeire gondolok. Olyan helyzetbe kerültünk, hogy tájékozódásunk érdekében kénytelenek vagyunk legalább fél tucat imperátorocska ajkát figyelni, vajon hogyan nyilatkoznak az országos politikában látszólag mellékes, a nemzeti szellem ébresztgetése szempontjából azonban (lépten-nyomon tapasztalhatjuk ezt) kardinális kérdésben. Kissé abszurd helyzetben vagyunk. Mi, magyarok olyan tekintélyre hivatkozunk, aki országunk egyik államalkotó nemzetéből vétetett, míg a szlovák nemzeti eszme megszállottai - akik élenjáróinak döntéseitől majd a legközelebbi években kisebbségünk iskolarendszere függ -, tulajdonképpen egy magyar arisztokratával, Apponyi Albert gróffal érvelnek. A mi hivatkozási alapunk az a coméniusi tétel, hogy a serdülő ember anyanyelvén tudja a legkönnyebben elsajátítani az ismereteket. A szlovák nacionalista viszont Apponyi „felfedezését" szajkózva járási tanügyi bácsiként, a családban vendégségben levő keresztapaként, de még miniszterelnökként is. Persze anélkül, hogy Apponyi nevét kimondaná. Lám-lám milyen internacionalistának bizonyulnak a nacionalista alap-igazságok! Apponyi az elmúlt évszázadban feltalálta a mézes madzagot: jobb, ha államnyelven tanul a zsolnai szlovák gyerek, a brassói román kamasz pedig csak járjon magyar gimnáziumba, hogy érvényesülni tudjon. Pontosan ezt tanácsolják most is a nemzeti tanügyi bácsik és a hejszlovák keresztapák a dél-szlovákiai magyarnak, csak más történelmi feltételek között, és ezt sugalmazza a vadonatúj miniszterelnök is. Az alapige pedig - sajnos, némely magyar szülők szájából is így hangzik: „Van ebben valami igazság. Legyen abból agyerekből valami!" Mintha soha nem járt volna e földön Jan Amos Komenský, és mintha még mindig itt járna közöttünk Apponyi Albert, a gróf. Most pedig, hogy a demokrácia két és fél esztendei ügyetlen próbálkozásai után immár azt vagyunk kénytelenek összeszoruló gyomorral figyelni, vajon a demokráciát nem leszünk-e kénytelenek múlt időben emlegetni. Szorongva lessük, nem építik-e le intézményesen is anyanyelvű oktatási intézményeinket. Félelmünk korántsem mendemondákon, találgatásokon alapszik. Mert mit várhatunk el attól a parlamenti képviselőtől, akinek minden magyar iskola láttán csak az jut az eszébe, hogy túlzottak a jogaink. Vagy a szlovák parlament törvényhozási szándékaitól mit várhatunk? Mit, ha számos képviselő alig várja, hogy megszavazhassa a nyelvtörvény módosítását. Természetesen a Matica-koncepció szerint. Vagy mit gondoljak a szlovák kormányfő ama (külföldi lapnak adott) nyilatkozatáról, amelyben azt állította, hogy a magyarok szemtelensége már odáig terjed, hogy még a személyi igazolványukat is magyarul akarják kiállíttatni. Mit várhatunk el ilyen hangulatkeltés után a szlovák törvényhozók többségétől? A kérdés szónoki, már a feleletet is tartalmazza. De kérdezzük meg azt is, milyen feladatok várnak a szlovák parlamentben ülő magyar képviselőkre. Véleményem szerint nem tehetnek mást, minthogy mindannyian átértékelik pártjuknak a szlovák önállósulási törekvésekkel kapcsolatos álláspontját. Ugyanis Szlovákia önállósulása enyhén szólva nem elméleti kérdés. Lehetetlen észre nem venni egyáltalán nem mindegy, hogy a demokratikus erők játsszák-e a főszerepet ebben a folyamatban, vagy olyan erők, amilyenek most dominánssá váltak. És az sem ártana, ha egyesek revideálnák a „kisebbik rossz" politikájával kapcsolatos nézeteiket. Illenék észrevenni, hogy demokráciában a „kisebbik rossz" nagyon jóvá fejlődhet, totalitarizmusban azonban csak nagyon rosszá fajulhat. TÓTH MIHÁLY NÉHÁNY SORBAN Í

oannina, észak-görögországi város rendőrkapitánysága csütörtökön közölte: a napokban a görög hadsereg, a rendőrség mintegy 3600 albán állampolgárt tartóztatott fel, akik illegálisan lépték át a görög határt. A rendőrség szerint az albánokat haladéktalanul visszatoloncolják hazájukba. Az említett források arról is tájékoztattak; hogy egyre több albán próbálkozik illegális úton eljutni a szomszédos Görögországba. Míg áprilisban 16 ezer albánt toloncoltak ki Görögországból, májusban 34 300-ra növekedett a számuk. M

agyarországon augusztus 1-től drágább lesz a földgáz és a villanyáram és többet kell majd fizetni a fűtésért - tájékoztatott a magyar ipari minisztérium. A legnagyobb mértékben az elektromos energia árát emelik, átlagosan 24 százalékkal. A földgázért 15 százalékkal, a fűtésért pedig 10 százalékkal kell többet fizetni. O^ófiában csütörtökön letartóztatták OZ Andrej Lukanov volt bolgár kormányfőt. Erről a BTA hírügynökség tájékoztatott. Lukanovot azzal vádolják, hogy visszaélt tisztségeivel és támogatta a nemzetközi terrorizmust. A bolgár főügyészség szerint Bulgária kommunista vezetése, melynek Lukanov is tagja volt, 1986 és 1989 között mintegy 264 millió dollárt és 56 millió rubelt bocsátott a chilei és az argentin kommunista pártok, valamint Kuba, Afganisztán, Mozambik és a nemzetközi terrorizmussal vádolt további országok rendelkezésére. Amennyiben bizonyítást nyert a vádlottak bűnössége, Lukanovot és további 15 magas rangú bolgár kommunista vezetőt akár 30 évi börtönbüntetésre is ítélhetik. G

oebbels, a nácik propagandafőnöke 1944-ben kész volt átvenni a hatalmat Adolf Hitlertől. Ez derült ki naplójából, amelyből tegnap közölt részleteket a Daily Mail című brit napilap. A naplóból kiderült - írja a lap -, hogy Goebbels a hatalomra vágyott és saját magát tartotta a náci hatalom kulcsfontosságú elemének. ,,A vezér egyszeriben nagyon megöregedett... én pedjg elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy átvegyem a diktátori szerepet" - írta naplójának közzétett részletében, amelyben a náci tábornokok által Hitler ellen végrehajtott merényletkísérlet utáni időszakkal foglakozik. A lap szerint Goebbels naplójában beismerte, hogy mélységesen gyűlölte a náci vezetés több más tagját is, például Hermann Göringet.. J

elenleg a kubai Guantanamon levő amerikai támaszponton 394 haiti menekült tartózkodik, közülük 233-an HIVvírushordozók. Mint ismeretes, ez a vírus okozza az AIDS-betegséget. A hírt tegnap közölte az AFP hírügynökség a Pentagon csütörtöki tájékoztatására hivatkozva. Pete Williams, a Pentagon szóvivője azonban arról is tájékoztatott, hogy további 105 egészséges haiti számára az amerikai bevándorlási hivatal engedélyezte a belépést az Egyesült Államok területére. A tavaly szeptemberi katonai puccs után 38 ezer személy menekült el Haitiről, s közülük 10 400-an kaptak politikai menedékjogot az USA-ban, B

jll Clinton, az amerika Demokrata Párt elnökjelöltje csütörtökön Albert Gore szenátort jelöltette az Egyesült Államok alelnöki tisztségére. Clinton a következőképpen indokolta döntését: olyan embert akar az alelnöki tisztségben látni, aki megérti őt és hasonló nézeteket vall. Meggyőződését fejezte ki, hogy Gore olyan politikus, aki majd gondoskodik a kívánatos változásokról az Egyesült Államokban. B

ordeaux-ban tegnap kezdődött meg a kormányzó Francia Szocialista Párt rendkívüli kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson a résztvevők előkészítik a maastrichti szerződésről szóló szeptemberi referendum kampányát, és tárgyalásokat folytatnak a jövő évi parlamenti választások programjáról. A párton belüli problémákról - a frakciók közötti rivalizálásról - nem lesz szó a mostani tanácskozáson, hiszen a kongresszusnak az a célja, hogy demonstrálja a szocialisták egységét. N

ew York Washington Height negyedében csütörtökön este ismét összecsapásokra került sor a rendőrök és a tüntetők között. Az összetűzés során 14 tüntetőt letartóztattak és öt rendőr megsebesült. A negyedben, ahol főleg latinamerikai származású polgárok élnek, hétfőn robbantak ki az összecsapások, annak következményeként, hogy a rendőrség állítólag ok nélkül lelőtt egy dominikai férfit. mértékben lehetnek sikeresek, amilyen mértékben a szembenálló felek akarják a békét. Ha ez nem igy van, akkor nincs mód arra, hogy békekonferenciát lehessen szervezni. Ha ezek az emberek nem akarják igazából a békét, akkor nem lehet őket rákényszeríteni, esetleg csak akkor, ha katonai úton avatkozunk közbe. És ha megtörténne a katonai beavatkozás, mi következne azután? Ottmaradnának a katonák - tette fel a kérdést lord Carrington, aki a Jugoszláviáról folytatott tárgyalásokat Libanonhoz hasonlította. Hozzátette még, már tíz hónapja próbál közvetíteni a béke érdekében, de nem hisz a csodákban. John Major brit kormányfő tegnap azt mondotta, London hajlandó légi fedezetet nyújtani azon szárazföldi folyosók számára, amelyen a humanitárius segélyeket juttatnák el Szarajevóba. Mint ismeretes, jelenleg egyedül légi úton érkezik oda a segítség, amióta ENSZ-katonák ellenőrzik a szarajevói repülőteret. A légikikötő azonban nem alkalmas nagyobb mennyiségű áru fogadására, s ezért kérte csütörtökön Helsinkiben Alija Izetbegovic bosnyák elnök a nyugati országoktól, hogy próbáljanak meg szárazföldi folyosót is nyitni. Major az ajánlatához hozzátette, a végső döntés előtt azonban fel akarják mérni a terepet, hogy egy ilyen müvelet egyáltalán megvalósítható-e. A londoni kormányfő egyúttal kizárta annak a lehetőségét, hogy brit szárazföldi csapatokat küldjenek Bosznia-Hercegovinába. Sajtóértekezletén elmondta azt is, hogy egy brit fregatt is részt vesz a WEU és a NATO közös tengeri hadműveletében. Szintén e témához tartozik: Francois Mitterrand francia elnök ugyancsak Helsinkiben hangsúlyozta, hogy Párizsnak nem áll szándékában csapatokkal beavatkozni a jugoszláviai háborúba. Hajlandó viszont katonákat küldeni a humanitárius konvojok védelmére. A szerb parlament csütörtökön több olyan törvényt fogadott el, amelyeknek enyhíteniük kellene az ENSZ által elrendelt szankciók következményeit. A honatyák között heves viták robbantak ki. Például a Nemzeti Párt elnöke, Milan Paroski azt mondta, hogy lenini típusú hadikommunizmust akarnak Szerbiában bevezetni. Az ellenzéki képviselők döntő többsége még a szavazás előtt ki is vonult az ülésteremből.