Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-08 / 133. szám, hétfő

1992. JÚNIUS 8. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 4 MOZGALMAS HÉT VOLT... (Folytatás a 3. oldalról) Úgy délelőtt tizenegy körül négy­tagú család érkezik. Középkorú, szolid ünneplőbe öltözött házaspár, két csinos leányukkal. Mindketten először járulnak az urnához éle­tükben. : - Nemsokára " húszéves leszek - mondja az idősebbik -, két éve tehát még nem szavazhattam. Most viszont eleve eltökéltem, hogy eljö­vök, nem kellett hozzá semmiféle külső meggyőzés. Olyasminek tar­tom a jogot, hogy választhatok, amellyel feltétlenül élnem kell. Fő­leg, hogy életemben először te­hetem. - Én csak nemrég múltam tizen­nyolc - válaszolja kérdő tekintetem­re a húga, miközben önkéntelenül összemosolyognak. - Ilyenkor úgy illik, hogy az ember éljen a friss jogaival, no nem? De komolyan: én is teljesen függetlenül döntöttem, ar­ról is, hogy eljövök, no meg a szava­zólapok kiválasztásánál is... - El­hallgat egy pillanatra, szemlátomást erősen töpreng, mit is nyilatkozhat­na még ilyen fontos kérdésben, az­tán hirtelen újra felderül az arca, és egy szuszra kiböki: - Egyébként azért jöttünk ma, a második napon, mert tegnap volt a bankettem -- ked­den érettségiztem... Elismerően rábólintok: tényleg mozgalmas hét volt... (vas) Q—ombat. Végre a Csallóközre is OZ elkezdett kiadós eső záporoz­ni, melynek talán jobban örül most e táj népe, mint a választásoknak. Persze, a két dolgot nem lehet összehasonlítani, noha átvitt értelemben az utóbbiaktól is nem kevésbé függ, milyen lesz a holnapi termés, egyáltalán lesz-e. A választások­nak nem örülnünk kell elsősorban, hanem inkább élnünk az általa kínált lehetőség­ESERNYŐVEL AZ URNÁK FELÉ gel. Úgy tapasztaltam, hogy felelősségér­zettől vezérelve jól tudják ezt a bósiek is. Tíz órát mutat az óra, és a negyedik szavazókörbe tartozó mintegy 900 vá­lasztópolgár közül már közel 600-an járul­tak az urnák elé. És egyre érkeznek minden korosztály képviselői, esernyővel a kezükben; a legidősebb választó eddig a 88 esztendős Tóth Károly bácsi volt. -Meggyőződésből jönnek az embe­rek. Ha nehéz is a gazdasági helyzet, ha elégedetlenek is és fel vannak háborod­va, nem közömbös számukra, hogyan alakul a magyar nemzeti kisebbség sorsa. A legtöbben ezért jönnek el mindenekelőtt - mondja Izsmán Klára, a választási bi­zottság elnöke. Bodó Imrével, a bizottság tagjával együtt 80-90 százalékos részvé­telt jósol. Vajon Bősön választanak-e azok a tá­voli vidékeken lakó állampolgárok is, akik a vízi erőművön dolgoznak? - Igen, eb­ben a helyiségben is megfordultak már néhányan, köztük csehek, akik a hétvé­gére nem utazhattak haza, azaz szolgá­latban vannak - válaszolják. Közben szlovákul is folyik a beszélge­tés. Ellenőrző körútja során éppen itt tartózkodik Štefan Kovačič, a kerületi vá­lasztásibizottság tagja. Azt mondja, a Du­naszerdahelyi járásban mindenütt rend­ben zajlanak a választások a törvény előírta keretek között és formában. Egy­két községben fordult elő csupán, hogy elfelejtették kitenni a zászlókat, illetve lepecsételni az urnát. Az érdeklődést is megfelelőnek tartja, következésképpen lesz mit számlálni a szavazókörökben, majd a dunaszerdahelyi választási köz­pontban. -bor RENDŐRI BEAVATKOZÁS NÉLKÜL Pénteken és szombaton Szlová­kia utcáin valamivel több rendőrjár­őrt láttunk, mint általában a hétvé­geken megszoktuk, de a régi rend­szer bevett szokásától eltérően a „belügyesek" ezúttal nem voltak teljes készültségben. A rend őrei elsősorban a szavazóhelyiségek, a számlálóközpontok és a statiszti­kai hivatal külső védelmét biztosítot­ták, ezen kívül a voksokat szállító gépkocsikat kísérték. Természete­sen ügyeltek arra is, hogy garázda elemek ne zavarják az állampolgá­rokat. A totalitárius rendszerből is­mert alkoholtilalom ugyanis már nem létezik, és a szeszes italok mérésének engedélye, illetve betil­tása a polgármesterek jogkörébe tartozik. Legnagyobb részük nem tartotta szükségesnek az alkoholti­lalmat. Az élet őket igazolta. A szesztestvérek ezúttal mintha fe­gyelmezettebbek lettek volna. A po­zsonyi kijózanítóban például a két nap alatt mindössze kilencen háltak, s ez átlagon aluli „teljesítmény". Ezúttal szerencsére egyetlen névtelen telefonos ,,tréfacsináló" sem akadt, aki miatt bombariadót kellett volna elrendelni. A tűzszeré­szek azonban a biztonság kedvéért átvizsgálták a pozsonyi, beszterce­bányai és kassai számlálóközpon­tokat. Rendőri beavatkozásra a válasz­tások alatt sehol sem volt szükség. Az egyetlen kisebb incidensre Lo­soncon került sor, ahol á Szlovák Sajtóiroda jelentése szerint a ma­gyar tévések forgatási engedély nél­kül hatoltak be az egyik szavazóhe­lyiségbe. -ov­KINT VAGY BENT Készséges vendéglátóként igyekezett viselkedni a Csehszlovák Televízió szombaton, azután, hogy bezárták a választóhelyiségeket. A riporterek újságírókat, politikusokat és politológusokat faggattak a csehszlovák politika várható fejleményeiről - meglehetős előzékenységgel. Szinte körüludvarol­ták a kerekasztal-beszélgetések résztvevőit. Mármint azokat, akik eleget , tettek a meghívásnak és ott voltak a stúdióban. A szlovákiai magyar közélet képviselői - nem tudni mi okból - távolmaradtak a szóban forgó eszmecse­rékről. Látható volt viszont, a résztvevőket ez nem nagyon nyugtalanítja. A magyar kisebbségről - a táblázatokon megjelenő számadatokon kívül - szinte szó sem esett. Azaz, hogy mégis. A prágai műsorvezető, biztosra véve a 7 százalékos küszöb átlépését, megállapította: jó, hogy a magyarok bejutottak a parlamentbe. Ellenkező eredmény ugyanis veszélyes lehet egy utódállamban. Gondolatának akarva-akaratlanul is az a megállapítás adott nyomatékot, amely rögvest ezután, a Sládek-féle szélsőségesekkel kapcso­latban hangzott el - a parlament nagyon jó arra, hogy féken lehessen tartani őket. Miközben kiugathatják magukat. No nem, ez azért nem egészen így hangzott el. De a szlovákiai magyar néző számára így is csenghetett. Főként, ha pár órával korábban odafigyelt arra, hogy mit is mond Jerguš Ferko, aki a jövendőbeli kormánylap főszerkesztőjeként természetesen nem hiányoz­hatott a meghívottak közül. Nos, a Koridor főszerkesztője ezúttal nem a dél­szlovákiai magyarok úgymond túlzásba vitt kisebbségi jogairól fejtette ki aggályos véleményét. Ugy tűnt, mintha vigasztalni próbálná azokat, akik kívülrekednek a kormányzat berkein. Kijelentette, hogy a sokszínű ellenzék szerepe ezután valószínűleg megváltozik, hangja nem lesz csak afféle kutyaugatás. De akkor mi? A szlovákiai magyarság ugyancsak kíváncsi erre. Mert kormányzati részvétel és parlamenti ellenzék lehetősége felidézi ^számára a szólásmondást: mi hát a jobb, bentről morogni, vagy kintről ugatni... (k-s) „ITTHON SZERETNENK EREZNI MAGUNKAT" Szádalmáson a szavazóhelyiség felé tartó emberek közül megszólítottam két, gyermekeiket is magukkal hozó fiatal házaspárt, hogy szavazataik leadása után hajlandóak lennének-e elmondani lapunknak: - az álta­lunk kiválasztott listákkal együtt gondolatban milyen vágyukat helyezték az urnába? Hajlandóak voltak, s mindkét családból a férjek vállal­ták a „szóvivő" szerepet. Pogány Zoltán igy fogalma­zott: Gyermekeink érdekében egy békés jövőre szavaz­tunk. Arra, hogy Valóban a példaként emlegetett Európá­hoz tartozzunk. Hiányoltam, hogy a magukat legjelentő­sebbnek minősített pártok és mozgalmak a választási kampányban egyáltalán nem, vagy csak tessék-lássék módon szóltak a nemzeti kisebbséggel való tisztességes együttélésről. További vágyam, hogy ne feledkezzünk meg a természetről, annak védelméről, hiszen mi is a természet egy része vagyunk... Pásztor Péter Peti fiára nézett válasz közben: Én két szempontot tartok fölöttébb fontosnak. Az egyik, hogy az ország egyben maradjon, a másik pedig, hogy a parla­mentben ott legyenek az itteni magyarság helyzetét legjobban ismerő, s minket legjobban képviselni tudó embereink is. Egyébként az én munkahelyemen magya­rok, szlovákok és csehek békésen megférünk egymás mellett. Szeretném, ha ezt a jövőben is elmondhatnánk. Körtvélyesen is egy kisgyermekes házaspárnak, Ági­ka szüleinek tettem fel az iménti kérdést. Válaszuk: - Az a kívánságunk, hogy a magyar mozgalmak és pártok képvielőjelöltjei egy listán induljanak, sajnos nem való­sult meg. Szeretnénk, ha ennek ellenére is bejutnának jelöltjeink a parlamentbe.' Mi tagadás, itthon szeretnénk érezni magunkat szülőföldünkön. (gazdag) A BETEGEK IS SZAVAZHATTAK A választások második napjának reggelén a pozsonyi Ružinov kórház betegei örömmel fogadták a hírt, hogy választói igazolvány híján is választhattak. - Nem tartottuk volna igazságos­nak, ha bennünket kihagynak. Csü­törtök hajnalán hozott be a mentő, ki gondolt akkor arra, választások lesznek... - vallotta be a még kissé sápadt idős bácsi, majd hozzáfűzte: - Azért akarok voksolni, nehogy azok kerüljenek hatalomra, akik az ország kettészakadását szorgal­mazzák. - Csak nyugalom - intette kedve­IGENIS, NEM IS Kamocsán a választásra jo­gosultak 91 százaléka ment el szavazni. - Elégedett? - kérdeztem Lu­kács Vince polgármestertől szombaton este hétkor. - Igen is, meg nem is. A 91 százalékkal igen, de azzal már nem, hogy éppen a fiatalok vol­tak azok, akik távol maradtak. Holott a 90 éves szavazónk fon­tosnak tartotta, hogy elmenjünk hozzá az urnával. (kop) sen betegét dr. Pálházy Béla, a kór­ház igazgatója, aki elmondta, mun­katársai sokat tettek annak érdeké­ben, hogy a választások lebonyolítá­sa zökkenőmentes legyen. - Dr. Magdaléna Fučeková osztályvezető és dr. Zdenka Mičulíková, a kórház szociológusa, végigjárták a kórter­meket, összeszedték a betegek sze­mélyi igazolványait, összeírták a vá­lasztani kívánók név­sorát és intézkedtek. Pénteken még úgy álltak a dolgok, hogy a választási igazol­vánnyal nem rendel­kező, újonnan érkező betegek nem vá­laszthatnak. - Talán előbb is gondolni kel­lett volna rájuk, és előkészíteni a szava­zást? Persze a lé­nyeg most az, hogy itt helyben, a kórházban létesített szavazókör­ben járóbetegeink él­hetnek állampolgári jogukkal. Az ágyhoz kötöttek a kórházi ágyon voksolhatnak - közölte, majd elvezetett a plaszti­kai sebészeti osztály kórtermébe, ahol Kamil Staňo választott. - A feleségemmel készítettem el a szavazólapokat, mert egy kézzel nehezen ment volna - közölte csen­desen a 33 éves Nyitra környéki fiatalember. - A hetedik műtéten estem keresztül a minap, jól isme­rem ennek a kórháznak a gondjait. Bízom az itteni orvosokban. Szeret­ném hinni, hogy higgadt politikusok irányításával fellendül a gazdaság, s valamennyien könnyebben élünk majd. (péterfi) (Méry Gábor felvétele) RENDHAGYÓ KÖRKÉRDÉS A KAMPÁNYCSEND UTOLSÓ ÓRÁIBAN: ÖNÖK KIRE TIPPELNEK? A választások első napján, alig néhány órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt nem minden kockázat nélküli előrejelzést, „tippet" tudakolni bárkitől. Főleg akkor, ha jóslata csak az eredmények hivatalos nyilvánosságra hozatala után láthat nyomdafestéket. Ennek ellenére vállaltuk a dolog szokatlanságát, és riportalanyaink is vállalták az említett kockázatot. Két kérdést tettünk fel nekik telefonon: 1 Milyen eredményt hoznak szerintük az idei parlamenti választások, m elsősorban Szlovákiában? 2 Milyennek látják a magyar pártok és mozgalmak bekerülésének esélyeit? • íme a válaszok: BORAROS IMRE színművész, Komárom: 1 Konkrét befutókra nem tippelek. • Abban azonban bízom, hogy bárki győz is Szlovákiában, a választások után a józan ész politikájának útjára lép. Függetlenül attól, milyen populista szóla­mokat hangoztatott - esetleg csak minél több szavazat megszerzése céljából - ed­dig. S hogy az, amit ígéretei közül való­ban be fog tartani, ennek az országnak és minden nemzetiségű állampolgárnak csakis a javára válik majd. 2 Én a hármas magyar koalícióra . szavazok, és ez egyben előlege­zett bizalmamat is jelenti. Politikájukat és parlamenti esélyeiket illetően egyaránt. TURCZEL LAJOS, nyugalmazott egye­temi tanár, Pozsony: I Az országos esélyeket latolgat­• va úgy vélem, hogy a Cseh or­szágrészekben a reformpártok abszolút többséget szereznek, így a Cseh Köztár­saságnak erős reformkormánya lesz. Ami Szlovákiát illeti, az a véleményem, hogy - a közvélemény-kutatásokkal ellentét­ben - az önállóságot szorgalmazó pártok és mozgalmak 40 százaléknál többet nem szereznek, így nem vehetik kézbe a politi­kai élet döntő irányítását. Ebben az új helyzetben a népszavazás az államszö­vetség fennmaradását biztosítja majd. 2 Meg vagyok győződve arról, . hogy a magyar választók ismét bizonyítanak, s hogy ennek eredménye­képpen mindkét magyar politikai tömörü­lés megszerzi a parlamenti képviselethez szükséges százalékszámot. Utána pedig az lenne a legideálisabb, ha a finnországi Svéd Néppárthoz, vagy a dél-tiroli német párthoz hasonlóan Szlovákiában is egységes keretben fejlődne a nemzeti, keresztény és liberális összetételű politi­kai pluralizmus. A kisebbségi politikai erők intézményes egységére addig lenne szükség, amíg Csehszlovákiában is ki­kristályosodna a nyugat-európai színvo­nalú demokrácia, amelyben a kisebbsé­gek jogait erős nemzetközi garanciák biz­tosítják. FÓNOD ZOLTÁN, a Komenský Egyetem tanára, Pozsony: 1 Optimista lennék, ha abban bíz­. nék, hogy a polgári jólét és a fel­hőtlen demokrácia időszaka következik. Túlságosan „nemzeti" színűek ahhoz a kilátások, mármint Szlovákiában: A tár­sadalom súlyosan megosztott, dúl az ar­rogancia, az együtt élő nemzetek közötti uszítás, a „vezéri" ambíciók kiélésének vágya. Ebben a helyzetben bölcs politikai konszenzusra lenne szükség. De hol ez a politikai erő, és a kohézióra képes koalíció? 2 A hármas koalíciót beérkezőnek . tartom, a Magyar Polgári Párt esélyei jóval szerényebbek. Nem kizárt, hogy ők azok közé keverednek majd, akiknek fizetniük kell a számlát az elmúlt két év vargabetűiért. Számukra most egyébként az önvizsgálat ideje követke­zik. Kérdés, képesek lesznek-e a tanul­ság felmérésére azok, akik eddig jobbára csak önmagukat hallották... VARGA BÉLA, orvos, Dunaszerda­hely: 1 Szlovákiában Mečiar mozgalma . lesz az első, a DBP és az SZNP következik majd, feltehetőleg ilyen - eset­leg fordított - sorrendben. Bízom azon­ban abban, hogy a nacionalista erők fölé­nye nem lesz akkora, mint ahogy azt az előzetes felmérések jelezték, és a parla­mentben meglesz a kellő ellensúly! 2 Mint képviselőjelölt, természete­. sen, bízom a Magyar Polgári Párt bekerülésében, de realistaként azt kell mondanom, hogy a hármas koalíció esélyei nagyobbak. Mint magyar nemzeti­ségű állampolgárnak pedig az a kívánsá­gom: mindegy melyiküknek, csak valame­lyiknek sikerüljön. Ez a legfontosabb. VAS GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents