Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-08 / 133. szám, hétfő
1992. JÚNIUS 8. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 4 MOZGALMAS HÉT VOLT... (Folytatás a 3. oldalról) Úgy délelőtt tizenegy körül négytagú család érkezik. Középkorú, szolid ünneplőbe öltözött házaspár, két csinos leányukkal. Mindketten először járulnak az urnához életükben. : - Nemsokára " húszéves leszek - mondja az idősebbik -, két éve tehát még nem szavazhattam. Most viszont eleve eltökéltem, hogy eljövök, nem kellett hozzá semmiféle külső meggyőzés. Olyasminek tartom a jogot, hogy választhatok, amellyel feltétlenül élnem kell. Főleg, hogy életemben először tehetem. - Én csak nemrég múltam tizennyolc - válaszolja kérdő tekintetemre a húga, miközben önkéntelenül összemosolyognak. - Ilyenkor úgy illik, hogy az ember éljen a friss jogaival, no nem? De komolyan: én is teljesen függetlenül döntöttem, arról is, hogy eljövök, no meg a szavazólapok kiválasztásánál is... - Elhallgat egy pillanatra, szemlátomást erősen töpreng, mit is nyilatkozhatna még ilyen fontos kérdésben, aztán hirtelen újra felderül az arca, és egy szuszra kiböki: - Egyébként azért jöttünk ma, a második napon, mert tegnap volt a bankettem -- kedden érettségiztem... Elismerően rábólintok: tényleg mozgalmas hét volt... (vas) Q—ombat. Végre a Csallóközre is OZ elkezdett kiadós eső záporozni, melynek talán jobban örül most e táj népe, mint a választásoknak. Persze, a két dolgot nem lehet összehasonlítani, noha átvitt értelemben az utóbbiaktól is nem kevésbé függ, milyen lesz a holnapi termés, egyáltalán lesz-e. A választásoknak nem örülnünk kell elsősorban, hanem inkább élnünk az általa kínált lehetőségESERNYŐVEL AZ URNÁK FELÉ gel. Úgy tapasztaltam, hogy felelősségérzettől vezérelve jól tudják ezt a bósiek is. Tíz órát mutat az óra, és a negyedik szavazókörbe tartozó mintegy 900 választópolgár közül már közel 600-an járultak az urnák elé. És egyre érkeznek minden korosztály képviselői, esernyővel a kezükben; a legidősebb választó eddig a 88 esztendős Tóth Károly bácsi volt. -Meggyőződésből jönnek az emberek. Ha nehéz is a gazdasági helyzet, ha elégedetlenek is és fel vannak háborodva, nem közömbös számukra, hogyan alakul a magyar nemzeti kisebbség sorsa. A legtöbben ezért jönnek el mindenekelőtt - mondja Izsmán Klára, a választási bizottság elnöke. Bodó Imrével, a bizottság tagjával együtt 80-90 százalékos részvételt jósol. Vajon Bősön választanak-e azok a távoli vidékeken lakó állampolgárok is, akik a vízi erőművön dolgoznak? - Igen, ebben a helyiségben is megfordultak már néhányan, köztük csehek, akik a hétvégére nem utazhattak haza, azaz szolgálatban vannak - válaszolják. Közben szlovákul is folyik a beszélgetés. Ellenőrző körútja során éppen itt tartózkodik Štefan Kovačič, a kerületi választásibizottság tagja. Azt mondja, a Dunaszerdahelyi járásban mindenütt rendben zajlanak a választások a törvény előírta keretek között és formában. Egykét községben fordult elő csupán, hogy elfelejtették kitenni a zászlókat, illetve lepecsételni az urnát. Az érdeklődést is megfelelőnek tartja, következésképpen lesz mit számlálni a szavazókörökben, majd a dunaszerdahelyi választási központban. -bor RENDŐRI BEAVATKOZÁS NÉLKÜL Pénteken és szombaton Szlovákia utcáin valamivel több rendőrjárőrt láttunk, mint általában a hétvégeken megszoktuk, de a régi rendszer bevett szokásától eltérően a „belügyesek" ezúttal nem voltak teljes készültségben. A rend őrei elsősorban a szavazóhelyiségek, a számlálóközpontok és a statisztikai hivatal külső védelmét biztosították, ezen kívül a voksokat szállító gépkocsikat kísérték. Természetesen ügyeltek arra is, hogy garázda elemek ne zavarják az állampolgárokat. A totalitárius rendszerből ismert alkoholtilalom ugyanis már nem létezik, és a szeszes italok mérésének engedélye, illetve betiltása a polgármesterek jogkörébe tartozik. Legnagyobb részük nem tartotta szükségesnek az alkoholtilalmat. Az élet őket igazolta. A szesztestvérek ezúttal mintha fegyelmezettebbek lettek volna. A pozsonyi kijózanítóban például a két nap alatt mindössze kilencen háltak, s ez átlagon aluli „teljesítmény". Ezúttal szerencsére egyetlen névtelen telefonos ,,tréfacsináló" sem akadt, aki miatt bombariadót kellett volna elrendelni. A tűzszerészek azonban a biztonság kedvéért átvizsgálták a pozsonyi, besztercebányai és kassai számlálóközpontokat. Rendőri beavatkozásra a választások alatt sehol sem volt szükség. Az egyetlen kisebb incidensre Losoncon került sor, ahol á Szlovák Sajtóiroda jelentése szerint a magyar tévések forgatási engedély nélkül hatoltak be az egyik szavazóhelyiségbe. -ovKINT VAGY BENT Készséges vendéglátóként igyekezett viselkedni a Csehszlovák Televízió szombaton, azután, hogy bezárták a választóhelyiségeket. A riporterek újságírókat, politikusokat és politológusokat faggattak a csehszlovák politika várható fejleményeiről - meglehetős előzékenységgel. Szinte körüludvarolták a kerekasztal-beszélgetések résztvevőit. Mármint azokat, akik eleget , tettek a meghívásnak és ott voltak a stúdióban. A szlovákiai magyar közélet képviselői - nem tudni mi okból - távolmaradtak a szóban forgó eszmecserékről. Látható volt viszont, a résztvevőket ez nem nagyon nyugtalanítja. A magyar kisebbségről - a táblázatokon megjelenő számadatokon kívül - szinte szó sem esett. Azaz, hogy mégis. A prágai műsorvezető, biztosra véve a 7 százalékos küszöb átlépését, megállapította: jó, hogy a magyarok bejutottak a parlamentbe. Ellenkező eredmény ugyanis veszélyes lehet egy utódállamban. Gondolatának akarva-akaratlanul is az a megállapítás adott nyomatékot, amely rögvest ezután, a Sládek-féle szélsőségesekkel kapcsolatban hangzott el - a parlament nagyon jó arra, hogy féken lehessen tartani őket. Miközben kiugathatják magukat. No nem, ez azért nem egészen így hangzott el. De a szlovákiai magyar néző számára így is csenghetett. Főként, ha pár órával korábban odafigyelt arra, hogy mit is mond Jerguš Ferko, aki a jövendőbeli kormánylap főszerkesztőjeként természetesen nem hiányozhatott a meghívottak közül. Nos, a Koridor főszerkesztője ezúttal nem a délszlovákiai magyarok úgymond túlzásba vitt kisebbségi jogairól fejtette ki aggályos véleményét. Ugy tűnt, mintha vigasztalni próbálná azokat, akik kívülrekednek a kormányzat berkein. Kijelentette, hogy a sokszínű ellenzék szerepe ezután valószínűleg megváltozik, hangja nem lesz csak afféle kutyaugatás. De akkor mi? A szlovákiai magyarság ugyancsak kíváncsi erre. Mert kormányzati részvétel és parlamenti ellenzék lehetősége felidézi ^számára a szólásmondást: mi hát a jobb, bentről morogni, vagy kintről ugatni... (k-s) „ITTHON SZERETNENK EREZNI MAGUNKAT" Szádalmáson a szavazóhelyiség felé tartó emberek közül megszólítottam két, gyermekeiket is magukkal hozó fiatal házaspárt, hogy szavazataik leadása után hajlandóak lennének-e elmondani lapunknak: - az általunk kiválasztott listákkal együtt gondolatban milyen vágyukat helyezték az urnába? Hajlandóak voltak, s mindkét családból a férjek vállalták a „szóvivő" szerepet. Pogány Zoltán igy fogalmazott: Gyermekeink érdekében egy békés jövőre szavaztunk. Arra, hogy Valóban a példaként emlegetett Európához tartozzunk. Hiányoltam, hogy a magukat legjelentősebbnek minősített pártok és mozgalmak a választási kampányban egyáltalán nem, vagy csak tessék-lássék módon szóltak a nemzeti kisebbséggel való tisztességes együttélésről. További vágyam, hogy ne feledkezzünk meg a természetről, annak védelméről, hiszen mi is a természet egy része vagyunk... Pásztor Péter Peti fiára nézett válasz közben: Én két szempontot tartok fölöttébb fontosnak. Az egyik, hogy az ország egyben maradjon, a másik pedig, hogy a parlamentben ott legyenek az itteni magyarság helyzetét legjobban ismerő, s minket legjobban képviselni tudó embereink is. Egyébként az én munkahelyemen magyarok, szlovákok és csehek békésen megférünk egymás mellett. Szeretném, ha ezt a jövőben is elmondhatnánk. Körtvélyesen is egy kisgyermekes házaspárnak, Ágika szüleinek tettem fel az iménti kérdést. Válaszuk: - Az a kívánságunk, hogy a magyar mozgalmak és pártok képvielőjelöltjei egy listán induljanak, sajnos nem valósult meg. Szeretnénk, ha ennek ellenére is bejutnának jelöltjeink a parlamentbe.' Mi tagadás, itthon szeretnénk érezni magunkat szülőföldünkön. (gazdag) A BETEGEK IS SZAVAZHATTAK A választások második napjának reggelén a pozsonyi Ružinov kórház betegei örömmel fogadták a hírt, hogy választói igazolvány híján is választhattak. - Nem tartottuk volna igazságosnak, ha bennünket kihagynak. Csütörtök hajnalán hozott be a mentő, ki gondolt akkor arra, választások lesznek... - vallotta be a még kissé sápadt idős bácsi, majd hozzáfűzte: - Azért akarok voksolni, nehogy azok kerüljenek hatalomra, akik az ország kettészakadását szorgalmazzák. - Csak nyugalom - intette kedveIGENIS, NEM IS Kamocsán a választásra jogosultak 91 százaléka ment el szavazni. - Elégedett? - kérdeztem Lukács Vince polgármestertől szombaton este hétkor. - Igen is, meg nem is. A 91 százalékkal igen, de azzal már nem, hogy éppen a fiatalok voltak azok, akik távol maradtak. Holott a 90 éves szavazónk fontosnak tartotta, hogy elmenjünk hozzá az urnával. (kop) sen betegét dr. Pálházy Béla, a kórház igazgatója, aki elmondta, munkatársai sokat tettek annak érdekében, hogy a választások lebonyolítása zökkenőmentes legyen. - Dr. Magdaléna Fučeková osztályvezető és dr. Zdenka Mičulíková, a kórház szociológusa, végigjárták a kórtermeket, összeszedték a betegek személyi igazolványait, összeírták a választani kívánók névsorát és intézkedtek. Pénteken még úgy álltak a dolgok, hogy a választási igazolvánnyal nem rendelkező, újonnan érkező betegek nem választhatnak. - Talán előbb is gondolni kellett volna rájuk, és előkészíteni a szavazást? Persze a lényeg most az, hogy itt helyben, a kórházban létesített szavazókörben járóbetegeink élhetnek állampolgári jogukkal. Az ágyhoz kötöttek a kórházi ágyon voksolhatnak - közölte, majd elvezetett a plasztikai sebészeti osztály kórtermébe, ahol Kamil Staňo választott. - A feleségemmel készítettem el a szavazólapokat, mert egy kézzel nehezen ment volna - közölte csendesen a 33 éves Nyitra környéki fiatalember. - A hetedik műtéten estem keresztül a minap, jól ismerem ennek a kórháznak a gondjait. Bízom az itteni orvosokban. Szeretném hinni, hogy higgadt politikusok irányításával fellendül a gazdaság, s valamennyien könnyebben élünk majd. (péterfi) (Méry Gábor felvétele) RENDHAGYÓ KÖRKÉRDÉS A KAMPÁNYCSEND UTOLSÓ ÓRÁIBAN: ÖNÖK KIRE TIPPELNEK? A választások első napján, alig néhány órával a szavazóhelyiségek megnyitása előtt nem minden kockázat nélküli előrejelzést, „tippet" tudakolni bárkitől. Főleg akkor, ha jóslata csak az eredmények hivatalos nyilvánosságra hozatala után láthat nyomdafestéket. Ennek ellenére vállaltuk a dolog szokatlanságát, és riportalanyaink is vállalták az említett kockázatot. Két kérdést tettünk fel nekik telefonon: 1 Milyen eredményt hoznak szerintük az idei parlamenti választások, m elsősorban Szlovákiában? 2 Milyennek látják a magyar pártok és mozgalmak bekerülésének esélyeit? • íme a válaszok: BORAROS IMRE színművész, Komárom: 1 Konkrét befutókra nem tippelek. • Abban azonban bízom, hogy bárki győz is Szlovákiában, a választások után a józan ész politikájának útjára lép. Függetlenül attól, milyen populista szólamokat hangoztatott - esetleg csak minél több szavazat megszerzése céljából - eddig. S hogy az, amit ígéretei közül valóban be fog tartani, ennek az országnak és minden nemzetiségű állampolgárnak csakis a javára válik majd. 2 Én a hármas magyar koalícióra . szavazok, és ez egyben előlegezett bizalmamat is jelenti. Politikájukat és parlamenti esélyeiket illetően egyaránt. TURCZEL LAJOS, nyugalmazott egyetemi tanár, Pozsony: I Az országos esélyeket latolgat• va úgy vélem, hogy a Cseh országrészekben a reformpártok abszolút többséget szereznek, így a Cseh Köztársaságnak erős reformkormánya lesz. Ami Szlovákiát illeti, az a véleményem, hogy - a közvélemény-kutatásokkal ellentétben - az önállóságot szorgalmazó pártok és mozgalmak 40 százaléknál többet nem szereznek, így nem vehetik kézbe a politikai élet döntő irányítását. Ebben az új helyzetben a népszavazás az államszövetség fennmaradását biztosítja majd. 2 Meg vagyok győződve arról, . hogy a magyar választók ismét bizonyítanak, s hogy ennek eredményeképpen mindkét magyar politikai tömörülés megszerzi a parlamenti képviselethez szükséges százalékszámot. Utána pedig az lenne a legideálisabb, ha a finnországi Svéd Néppárthoz, vagy a dél-tiroli német párthoz hasonlóan Szlovákiában is egységes keretben fejlődne a nemzeti, keresztény és liberális összetételű politikai pluralizmus. A kisebbségi politikai erők intézményes egységére addig lenne szükség, amíg Csehszlovákiában is kikristályosodna a nyugat-európai színvonalú demokrácia, amelyben a kisebbségek jogait erős nemzetközi garanciák biztosítják. FÓNOD ZOLTÁN, a Komenský Egyetem tanára, Pozsony: 1 Optimista lennék, ha abban bíz. nék, hogy a polgári jólét és a felhőtlen demokrácia időszaka következik. Túlságosan „nemzeti" színűek ahhoz a kilátások, mármint Szlovákiában: A társadalom súlyosan megosztott, dúl az arrogancia, az együtt élő nemzetek közötti uszítás, a „vezéri" ambíciók kiélésének vágya. Ebben a helyzetben bölcs politikai konszenzusra lenne szükség. De hol ez a politikai erő, és a kohézióra képes koalíció? 2 A hármas koalíciót beérkezőnek . tartom, a Magyar Polgári Párt esélyei jóval szerényebbek. Nem kizárt, hogy ők azok közé keverednek majd, akiknek fizetniük kell a számlát az elmúlt két év vargabetűiért. Számukra most egyébként az önvizsgálat ideje következik. Kérdés, képesek lesznek-e a tanulság felmérésére azok, akik eddig jobbára csak önmagukat hallották... VARGA BÉLA, orvos, Dunaszerdahely: 1 Szlovákiában Mečiar mozgalma . lesz az első, a DBP és az SZNP következik majd, feltehetőleg ilyen - esetleg fordított - sorrendben. Bízom azonban abban, hogy a nacionalista erők fölénye nem lesz akkora, mint ahogy azt az előzetes felmérések jelezték, és a parlamentben meglesz a kellő ellensúly! 2 Mint képviselőjelölt, természete. sen, bízom a Magyar Polgári Párt bekerülésében, de realistaként azt kell mondanom, hogy a hármas koalíció esélyei nagyobbak. Mint magyar nemzetiségű állampolgárnak pedig az a kívánságom: mindegy melyiküknek, csak valamelyiknek sikerüljön. Ez a legfontosabb. VAS GYULA