Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-08 / 133. szám, hétfő

HÍREK-VÉLEMÉNYEK . ÚJ SZÓ. 1992. JUNIUS 8. HOGYAN TOVÁBB A VÁLASZTÁSOK UTÁN? A. képviselő-testületi választással befejeződik egy szakasz. Július 5én véget ér a köztársasági elnök megbízatási időszaka, addig ki kellene nevezni az új szövetségi kormányt. Sikerül idejében megvalósítani ezeket az alkotmányos lépéseket? - tette fel a kérdést a Zemédélské noviny Zdenék Jičínskýnek, a Szövetségi Gyűlés alelnökének. - Az új alkotmányhozó szervek megalakítása nyilván sokkal bonyolultabb lesz, mint két évvel ezelőtt. A politikai térkép olyannyira tagolt, hogy megítélésem szerint nagy adag politikai akarat kell ahhoz, hogy 3 parlamentben képviselt pártok megegyezzenek az egyes szervek összeállításában. Ez alapvető feltétele annak, hogy a mai kormány lemondhasson. A parlament szervei: az elnökség, az elnök, az első elnökhelyettes, a bizottságok és a kamarák elnökei. Szabály ugyan az arányos képviselet, de ezt nem lehet mereven betartani, mivel nem lehet mindént pontosan matematikailag kimutatni. • Kinek nyújtja be lemondását a kormány? - A köztársasági elnöknek, aki elfogadva a lemondást, megbízza az eddigi kormányt, hogy az új kormány megalakulásáig gyakorolja hivatalát. Az új kormánynak bizalmat kell szavaznia a parlamentnek. A probléma abban rejlik, hogy a köztársasági elnök megbízatási időszaka július 5-én lejár. Ezért a Szövetségi Gyűlésnek addig el kell indítania az elnökválasztási folyamatot. Természetesen megtörténhet, hogy az első fordulóban nem választják meg. Ebbeii az esetben 14 napon belül meg kell rendezni a másik fordulót. • Ez azt jelenti, hogy aki az első és a második fordulóban nem lesz eredményes, már nem jelöltetheti magát a következőben? '- Nézetem szerint nem, ez következik az érvényes jogszabályból. • Ki terjeszti elő a jelöléseket az elnöki posztra? - Erre csak a Szövetségi Gyűlés képviselői és szervei jogosultak. • Térjünk vissza a kormányalakításhoz. - A Szövetségi Gyűlés Elnöksége eredetileg azt feltételezte, hogy az új parlament június 15-e körül összeül és így az elnökválasztásig elegendő idő lesz az új kormány megalakítására és kinevezésére. Amennyiben a megalakult kormány nem kapja meg a parlament többségének támogatását, vagyis a kormánynak és programjának a parlament nem szavaz bizalmat, kormány nélkül maradnánk. A kormányt ugyan az elnök nevezi ki, de megalakításához szükség van az alkotmány értelmében a parlament bizalmára is. Ezért megalakítása nagyon, bonyolult lesz. Olyan kormánykoalíciót kell alakítani, amely megszerzi a Szövetségi Gyűlés képviselői többségének támogatását, • Az új kormány megalakulásáig az eddigi kormány folytatja munkáját. Megváltoznak jogkörei ebben az időszakban? - Az alkotmány nem tesz különbséget a lemondott kormány és a „rendes" kormány között. Egyedüli megkötés, hogy lépései nem állhatnak ellenetétben az új parlament többségének nézetével, igy tehát új törvényeket javasolhat, de számolnia kell a parlament új politikai összetételével. Általában annak a kormánynak, amely lemondott, csak olyan ügyekkel kellene foglalkoznia, melyek nélkül elképzelhetetlen az állam működése. Tartózkodnia kellene az olyan fontos politikai döntésektől, amelyek köteleznék az új kormányt. Hommage á Szabó Gyula (Munkatársunktól) - Szabó Gyula festőművész születésének 85. és halálának 20. évfordulója alkalmából tegnap a Nógrádi Galéria és a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága rendezésében emlékünnepséget tartottak Losoncon. Szabó Gyula sírjánál Ján Straško, a városi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke, valamint Nagy János szobrászművész, a Csehszlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának elnöke mondott emlékbeszédet. A Nógrádi Galéria kiállítótermében a besztercebányai Jurovsky-Ouintett és Dráfi Mátyás színművész, a komáromi Jókai Színház tagjának műsora után Rufolf Pfeffer, Losonc polgármestere köszöntötte a Hommage á Szabó Gyula címet viselő tárlat ünnepélyes megnyitására egybegyűlt közönséget, a Pozsonyból, Komáromból, Kassáról és Dél-Szlovákia más tájairól érkezett vendégeket, művészeket. A Szabó Gyula emlékének szentelt kiállítást - melyre 31 szlovákiai magyar képzőművész több mint hetven alkotását küldte el - Kubičkoné Kucsera Klára művészettörténész nyitotta meg. (szaszák) A KÜLFÖLD IS BORÚLÁTÓ A nemzetközi sajtó rendkívül bő terjedelemben foglalkozott a csehszlovák parlamenti választásokkal, a kommentárok többsége természetesen csak az első felmérések alapján íródott. A külföldi megfigyelők szinte kivétel nélkül borús képet festenek hazánk jövőjéről, s a legjobb esetben is azt hangsúlyozzák, hogy a csehszlovák föderáció rendkívül nehéz időszak elébe néz. A francia Le Párisién szerint a jobboldal győzelme Csehországban és a nacionalisták sikere Szlovákiában tovább mélyíti a csehek és a szlovákok közötti szakadékot, lehetetlenné téve az akcióképes többség kialakítását a parlamentben. Ez pedig rendkívüli módon meg fogja nehezíteni a szövetségi kormány megalakítását. Hasonló szellemben írt a The Washington Times, amelynek már a címe is sokatmondó: Választások Csehszlovákiában - lehet, hogy utoljára. Az alcíme pedig a következő: A nemzetiségi rivalizálás Csehszlovákia szétesésével fenyeget. A brit The Daily Telegraph jellemzése szerint Szlovákiában a nacionalista DSZM vitte el a pálmát, amelynek programja tartalmazza a szlovák hadsereg létrehozását, a külön diplomáciai testület felállítását, a szlovák szuverenitás kinyilvánítását, a szlovák államfő megválasztását. És csak ezt követően akarja a DSZM referendum útján szóhoz engedni a népet. A szövetségi parlamentben szerzett mandátumai lehetővé teszik számára, hogy megakadályozza Havel elnök újraválasztását és megnehezítse az új szövetségi kormány létrehozását. Ugyanakkor - teszi hozzá - azok a választók, akik Mečiarra voksoltak, nem akarják a különválást.a csehektől. A The Times úgy vélte, Vladimír Mečiar győzelme kétarcú politikájának tulajdonítható. Azt akarja, hogy Szlovákia lassabban haladjon a piacgazdaság felé, mint Csehország, s védelemben kívánja részesíteni a hadiipart. Ha viszont Szlovákia elszakad, kis és elszegényedett ország lesz, 5 millió lakossal, és olyan iparral, amely nagyrészt az egykori Szovjetunió széteső piacaira orientálódott. A lap következtetése: Szlovákia lehet önálló, de gazdaságilag a szomszédos Ausztriának lesz alárendelve. Ezért Vladimír Mečiar előbb vagy utóbb megsérti választási ígéreteit. Vagy a szeparatista retorikáját adja fel, vagy a gazdaság baloldali megközelítését. Valószínű, hogy a függetlenség kérdésében fog óvatosabban eljárni. Az olasz Corriere della Sera szombaton közölte Pavel Tigridnek, Havel elnök politikai tanácsadójának a nyilatkozatát. Tigrid szerint nem lehet egyszerre két küiönböző gazdasági reformot csinálni, egy radikálisat Csehországban és egy lassúbbat Szlovákiában. Bármilyenek legyenek is a hivatalos végeredmények, Csehszlovákiából nem lesz Jugoszlávia. A történelmi hagyományoknak megvan a maguk súlya, és a csehek nem szerbek. Egyetlen józanul gondolkodó ember sem vitathatja el a szlovákoktól az önrendelkezési jogot, de ezt legális módon, népszavazás útján kell megoldani. A THE GUARDIAN ÉS AZ AMERIKA HANGJA: SOK FÜGG MEČIAR ÚR LÉPÉSEITŐL... Prágai munkatársunknak a nagymúltú angol napilap, a The Guardian csehszlovákiai tudósítója: Susan Greenber röviddel az első választási becslések közzététele után elmondta: - A további fejlődés szempontjából szerintem sok függ Mečiar lépéseitől, illetve a Demokratitikus Szlovákiáért Mozgalom belső viszonyainak alakulásától. Mert ha a DSZM egységes marad, akkor várható, hogy a választásokat megelőzően meghirdetett céljait valóra is akarja váltani. A problémát abban látom, hogy a DSZM-nek nehéz lesz egyezséget kötnie Klaus úr pártjával. További probléma forrása lehet a szuverenitás kikiáltása, ami önmagában még nem jelentene nagy gondot, a nehézségek, szerintem ott kezdődnek majd, amikor az SZNT törvényeit a szövetségi törvények fölé kívánják helyezni. Kemény diónak ígérkezik az alkotmányok elfogadása és egybehangolása is. Az alapvető kérdés a gazdasági reform KI LESZ GALÁNTAN A KÖRZETI HIVATAL ELÖLJAROJA. RÉGI IDŐK PRAKTIKÁI? Szombati számunkban „Botrány Galántán" címmel néhány sorban már beszámoltunk arról, hogy Szeleczky György mérnököt, a körzeti hivatal elöljáróját egy nappal a választások előtt František Gaulider, a járási hivatal elöljárója váratlanul visszahívta tisztségéből. A két érintett fél állítása szöges ellentétben áll egymással. A funkciójától megfosztott vezető politikai motivációt, felettese kizárólag munkajogi okokat emleget. Munkatársunk mindkettőjükkel beszélgetett: • Szeleczky úr, ön a szerkesztőségnek küldött levelében azt írta feletteséről, hogy lépését politikai indítékok vezették, és hogy neosztalinista módszerekkel dolgozik... - Igen, meggyőződésem, hogy eljárása jogtalan és pontosan időzített volt. Négysoros felmondólevelét - egyetlen szó magyarázat nélkül - egy nappal a választások előtt kézbesítették. Az esettel kapcsolatban fontosnak tartom elmondani, hogy a NYEE kettéválása után felettesem a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom tagja lett, én maradtam a PDU-ban. Lépése egyértelműen politikai indíttatású volt. • Korábban is voltak nézeteltéréseik? - Már több mint egy éve mind közigazgatási, mind politikai kérdésekben sok mindenben "eltért a véleményünk. Ez persze nem lenne, baj, hiszen pluralista társadalomban élünk. Az ellentétes nézeteket meg lehet, és meg is kell vitatni. Azzal viszont már nem értek egyet, ha a politikát belekeverik a munkába, az államigazgatásba. Közvetlenül a történtek után egy rádióriporter megkérdezte tőlem, nincs-e konfliktusunk hátterében netán nemzetiségi ellentét. • S mi volt a válasza? - Ezt nem lehet teljesen kizárni. Tavaly Galántán megnyílt egy magyar nyelvű magángimnázium. Én támogattam ennek az alternatív oktatásnak a beindítását, s ezt Gaulider űr felrótta nekem, s betiltott minden effajta tevékenységet. Bár, hogy őszinte legyek, nem hiszem, hogy az említett epizód közrejátszott volna visszahívásomban. • Munkájával kapcsolatban voltak-e felettesének kifogásai? - Nem. Sem szóban,, sem írásban. Igaz, az utolsó hónapokban megkövetelte, hogy jelezzem neki mozgásomat. • Betartotta az említett utasítást? - Általában igen. Amikor elhagytam az épületét, a titkárnők szinte mindig tudták, hol és mi járatban vagyok. Bár szerintem megalázó, ha az embernek reszketnie kell, ha netán Dióspatonynál járva rájön, hogy elmulasztotta bejelenteni: elhagyja a régiót. • On neosztalinista módszereket is emleget. Konkretizálná azokat? - Visszahívásomra június 4-én került sor, Gaulider úr másnap sürgősen összehívta a községek polgármestereit és ismertette velük döntését. Az én bőrömre ment a játék, mégsem lehettem jelen. A gyűlésről - noha az egybegyűltek hiányolták jelenlétemet - egyszerűen kirekesztettek. Felettesem a polgármestereknek sem akarta megmondani, miért mozdított el helyemről. Csak annyit közölt velük, hogy lépését megindokolta a belügyminiszternek. Ügy gondolom, egy jogállamban a vádakat bizonyítani is kell. • És lett volna mit bizonyítani? - Amikor a földtörvényről kezdtek tárgyalni, mint szakembert, többször is meghívtak a szövetségi parlamentbe. Ahányszor csak elmentem Prágába, mindig jeleztem felettesemnek, hová megyek és ő jóváhagyta az utakat. Gaulider úr másik érve az, hogy jogtalanul fizettem ki magamnak prémiumot. Valóban volt egy ilyen eset: tavaly a járási hivatal felszabadított egy bizonyos összeget, amelyből négy körzeti hivatal (Galánta, Dióspatony, Vágsellye, Szered) részesült. A pénzt indokolatlanul fizették s ezért ezj mi egy héten belül visszafizettük. Az eset 1991ben történt. Nem furcsa egy év múlva hivatkozni erre? • Közvetlen munkatársai, beosztottjai hogy reagáltak menesztésére? - Egyértelműen kiálltak mellettem. Megfogalmaztak egy petíciót, s mintegy 50 aláírással elküldték a Belügyminisztériumba és a kormányhivatalba. Ugyanezt megtette több község polgármestere is. • Befejezésül egy utolsó kérdés: hogyan tovább? - Felettesem eljárását jogtalannak érzem, ezért nem nyugszom bele döntésébe. Nem a pozíciómért harcolok, hanem az igazságért. • Gaulider úr, miért szánta rá magát az említett lépésekre, egy nappal a választások előtt? - Mindenekelőtt hangsúlyoznom kell, hogy egyes véleményekkel ellentétben döntésemben sem politikai, sem személyi okok nem játszottak közre. Egyes-egyedül munkajogi kérdésekről van szó, előírások, határozatok és a pénzügyi fegyelem megsértéséről, továbbá a szolgálati gépkocsi jogtalan használatáról. Egyébként Szeleczky urat nem bocsátottam el, csak felmentettem tisztségéből, s ez, úgy gondolom, nagy különbség. • Megismétlem kérdésemet: Miért került sor erre pont egy nappal a választások előtt, és nem mondjuk két héttel vagy egy hónappal ezelőtt? - Mert az említett napon végleg betelt a pohár. Szeleczky úr aznap megint ismeretlen helyen tartózkodott. Amikor a-legtöbb munka volt, nekem fogalmam sem volt, merre jár. Az ilyen fegyelmezetlenséget sehol sem tűrnék el. • Tartózkodási helyének jelentése munkaköri kötelesség? - Igen, a járási elöljáró rendelete, melyet be kell tartani. • On összehívta a polgármestereket, de az érintettet kirekesztette az ülésről. Vajon miért? - Erre jogom van. Sok volt a munkánk, nem akartam felesleges dialógust folytatni. Döntésemért vállalom a felelősséget. • Az ideiglenesen kinevezett körzeti elöljáró, Orbán István álltólag visszautasította előléptetését. - Nem utasította vissza. Megbízólevelét annak rendje és módja szerint átvette. • Orbán úr, szólíthatom elöljárónak? - Nem. • De hiszen átvette a megbízólevelet. - Átvettem, de ez még nem jelenti azt, hogy elvállalom a funkciót. Még csak öt percnyi gondolkodási időt sem kaptam. Egyszerűen a kezembe adta a nyomtatványt. Nem, még ideiglenesen sem leszek körzeti elöljáró. ORDÓDY VILMOS (U. i.: A szerző - állásfoglalás helyett - a konfliktus megítélését az olvasóra bízza.) NÉHÁNY SORBAN R

oss Perot texasi multimillimos a legutóbbi közvéleménykutatási adatok szerint minden elképzelést fölülmúlóan vezet az amerikai elnökválasztás eddigi két fő esélyesével, a republikánus Bushsal és a demokrata Bill Clintonnal szemben. A Time magazin és a CNN televíziós társaság közös felmérése szerint a népszerűségi listán 13 százalékkal előzi meg őket Perot, akire az amerikaiak 37 százaléka adná voksát, míg Bush és Clinton csak 24-24 százalékot kapott. A megkérdezettek 15 százaléka még nem döntötte el, hogy kire fog szavazni. Abban az esetben, ha Perot mégsem indulna az elnökválasztáson, az eredmények szerint Clinton - meglepő módon - 3 százalékkal megelőzné Busht. B

oris Jelcin orosz elnök váratlan gyorsasággal elfogadta Gavriil Popov moszkvai főpolgármester lemondását, a főváros ügyeinek intézésével pedig Jurij Luzsakovot bízta meg. Még mindig Moszkvánál maradva: szinte sokkolta a lakosságot, hogy teljesen felszabadították az alapvető élelmiszerek árát, s ennek következtében például a kenyér és a tej négyszer többe kerül, mint eddig. Ez azt jelenti, hogy fehér cipót már nemigen lehet venni 10 rubel alatt. Ez az intézkedés a legszegényebb rétegeket sújtja, természetesen a nyugdíjasokat is, hiszen viszonylagos olcsósága miatt a kenyér volt a fő táplálékuk. Q_ikh terroristák el akarták rabolni OZ Naraszimha Rao indiai kormányfő unokáját, de ezt a rendőrség megakadályozta. Bombayben a rendőrök és a merénylők között a krimifilmekben látottakhoz hasonló autós üldözési verseny zajlott le, természetesen lövöldözéssel fűszerezve. Két rendőr megsebesült, viszont őrizetbe vettek három szikh szeparatistát és egy hindut, aki segített nekik. A jelenlegi indiai törvények szerint a kormányfő összes közeli rokona igényt tarthat különleges személyi védelemre. Azt nem tudni, hogy Rao leányunokája is az elitkommandók felügyelete alatt állt-e. K

laus Kinkéi német külügyminiszter szombaton Erfurtban azt mondta, hogy országában nem fognak népszavazást tartani a gazdasági, vám- és pénzügyi unióról szóló maastrichti szerződésről. Érvelése szerint a kormány nem is foglalkozik a referendum gondolatával, s a német alkotmány sem írja elő. Hozzátette: az a követelés, hogy Németországban is tartsanak népszavazást ez ügyben, elsietett volt, s főleg az motiválta, hogy Dánia lakossága nemet mondott Maastrichtra. Bonn úgy ítéli meg, hogy az unió létrehozása az egyedüli ésszerű alternatíva. T

örökországban szombaton a kormánycsapatok ismét összecsaptak a kurd szeparatistákkal, s ennek következtében 23 kurd felkelő vesztette életét. A legsúlyosabb harcok az iraki határ közelében fekvő Urudere város térségében törtek ki. Itt a kurd felkelők a török határt átlépve megtámadták a hadsereg egyik alakulatát. A törökországi kurdok 1984 óta folytatnak fegyveres harcot önálló államuk megalakításáért, s eddig közel négyezren vesztették életüket. K

étnapos értekezletet tartottak Ammanban a közel-keleti békefolyamatban közvetlenül részt vevő négy arab állam vezető politikusai. Jordánia, Szíria, Libanon valamint a PFSZ külügyi vezetője zárt ajtók mögött értékelte az eltelt hét hónap béketárgyalásainak eredményeit és kidolgozta az elkövetkező hónapokra szóló stratégiát. Egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakra egyrészt az amerikai elnökválasztás, valamint az Izraelben esedékes parlamenti választások nyomják rá bélyegüket. Részleteket nem tettek közzé, a jordán diplomácia vezetője csupán annyit mondott, azt akarják bizonyítani, hogy az arabok képesek az egységes álláspont megfogalmazására. Ö

rményország azt javasolta a Nahicseváni Köztársaságnak, hogy a közös határon hozzák létre a bizalom övezetét, amely tartalmazná a demilitarizált biztonsági zónát is. Az ajánlat szerint a demilitarizált övezet a határ mindkét oldalán két-két kilométer széles sáv lenne, ezen a területen nem tartózkodhatnának fegyveres alakulatok. A demilitarizált övezetnél szélesebb lenne a biztonsági zóna, itt sem lehetne katonákat és haditechnikát állomásoztatni a határőrség és a vámosok kivételével, akik azonban csak könnyű fegyverzettel lehetnének felszerelve. A megállapodás megtartását nemzetközi szervezetek és a szomszédos államok képviselői ellenőriznék. Az örmény parlament beleegyezett abba, hogy Irán felügyeleti és közvetítő szerepet játszszon. jövője. Nyilván Klaus úr kész valamilyen kompromisszumokra, de azt, hogy Mečiar úrnak mik a tervei - most még nehéz megjósolni. Jana Palcová, az Amerika Hangja prágai tudósítója így nyilatkozott: - A választási kampány, az amerikaihoz képest, csendesnek tűnt. Ám Csehszlovákiában ma sokkal nagyobb az emberek érdeklődése a politika iránt, s ez a választásokon való rendkívüli, közel 90 százalékos részvételben jutott kifejezésre. Az Egyesült Államokban a legutóbbi választásokon a választásra jogosult polgároknak kb. 45 százaléka vett részt. Az itteni nagyarányú részvétel arról tanúskodik, hogy a lakosság tudatában volt a tét nagyságának. (sm)