Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-05 / 131. szám, péntek

1992. JÚNIUS 5. ••••HMMiii NÉHÄIITŠÔRBÄN HIREK-VELEMENYEK I ÚJ SZÓ. SZARAJEVÓBAN FOLYTATODIK AZ ÖLDÖKLÉS KOSZTICS: NINCS HOVÁ HÁTRÁLNUNK A MEGKÉSETT JELENTÉS • SZERBIA ELNÖKE KÉSZ LEMONDANI, HA... . A szerb fegyveresek a tegnap reggeli órákban ágyúkkal és tankokkal lőtték Szarajevót. A hozzávetőleg 40 ezres polgári lakosság - már csak ennyien maradtak a boszniai fővárosban - csapdában érezheti magát, ráadásul kevés az élelem és a gyógyszer. A szerb félkatonai alakulatok Dobrinja városrészben tüzet nyitottak arra a nemzetközi konvojra, amely" humanitárius segítséget vitt Szarajevónak. Egy embert megöltek. A szarajevói rádió szerint Dobrinjában rengeteg gyerek tartózkodik, s a lakosság helyzete egyre kilátástalanabb. Újabb tűzharc robbant ki a dalmát tengerparton, a Horvátországhoz tartozó Dubrovnik térségében is. A New York-i ENSZ-központban szerdán hozták nyilvánosságra Butrosz Ghali főtitkár azon jelentését, •^mely megállapítja, hogy a boszniai szerb fegyveresek már nem tartoznak közvetlenül Belgrád irányítása alá, s nem veszik figyelembe Belgrád önmérsékletre intő felhívásait. Az AP szerint ez a dokumentum különbözik az előző értékelésektől, amelyek a boszniai harcokért a jugoszláv hadsereget tették felelőssé. Ebben a jelentésben ugyanis a Boszniában tartózkodó horvátországi katonák támadásairól is szó van. A Biztonsági Tanács tagjai állítólag egy órával azután kapták kézhez ezt a dokumentumot, tehát a múlt szombaton, hogy megszavazták a Kis-Jugoszlávia elleni szankciókat. Egy belga diplomata szerint ez technikai hiba miatt történt. Többen úgy vélték, ha a BTtagok előbb ismerkednek meg a jelentés tartalmával, lehet hogy másként szavaztak volna. Branko Kosztics a Kis-Jugoszlávia államelnökségének vezetője a belgrádi televíziónak adott nyilatkozatában kijelentette: „Már egészen a falhoz vagyunk szorítva, nincs hová hátrálnunk." Ezt a figyelmeztetést nyilvánvalóan az ENSZnek . szánta. Hozzátette: az előbb említett főtitkári jelentés azzal, hogy említést tesz a horvát erők boszniai jelenlétéről és a boszniai szerbekre gyakorolt belgrádi befolyás csökkenéséről, erősíti a jugoszláv vezetés bizalmát a nemzetközi közösségben és az ENSZ-ben. Úgy vélte, a jelentést szándékosan tartották vissza, hogy a BT elfogadhassa a szankciókat. Rámutatott, szerinte a szankciók bevezetéséről szóló értelmetlen határozat célja az volt, hogy megfélemlítsék a szerb nemzetet, sokkolják az új Jugoszlávia állampolgárait, annak érdekében, hogy ne vegyenek részt a választásokon. Hozzáfűzte: Szerbia és Crna Gora népe a választásokon való tömeges részvétellel adta meg a választ azoknak, akik arra törekednek, hogy külföldről döntsék meg a szerb és a montenegrói kormányt és egy bábrezsimet juttassanak hatalomra. Szlobodan Milosevics szerb elnök a BBC-nek adott interjújában kijelentette: kész lemondani, ha ennek fejében véget vetnek a Szerbia elleni szankcióknak. A továbbiakban úgy fogalmazott, az ő lemondása a legkisebb ár, amit ezért fizetni kellene. ,,De nem ez a gond, a probléma Szerbia túlélése, népünk joga, hogy rendet tegyen a saját országában és a saját akarata szerint éljen anélkül, hogy kívülről bármit is rákényszerítenének" - hangsúlyozta. Milosevics nem tartotta valószínűnek a külföldi katonai beavatkozás lehetőségét, mert szerinte egy ilyen , intervenció igazságtalan lenne. KAMPÁNYSZAKÉRTOK PEROT SZOLGÁLATÁBAN Minden jel arra utal, Ross Perót texasi multimilliomos komolyan gondolja azt, hogy indulni kíván az amerikai elnökválasztáson, bár ezt még hivatalosan nem jelentette be. Szerdán két igazi profi politikust, kampányszakértőt fogadott fel: Hamilton Jordánt és Edward Rollinst. A demokrata Hamilton Jordan irányította 1976-ban Carter győztes kampányát, Carter akkor Gerald Fordot ütötte ki a nyeregből. Igaz, négy évvel később is Jordan volt Carter főnöke, amikor az veszített Ronald Reagan ellen. Megfigyelők szerint Perot aduja a republikánus Edward Rollins lehet, aki 1984-ben az újraválasztásáért küzdő Reagan kampányát vitte sikerre. Rollins 1980-től tíz éven át dolgozott a Fehér Házban. A Washington Post tudósítója szerint mind a Fehér Házat, mind a Republikánus Pártot sokkolta Rollinsnak az a döntése, hogy a texasi multimilliomos szolgálatába áll. A NATO-TANÁCS ELFOGADTA A BÉKETERVET A SZÖVETSÉG CSAPATOKAT KÜLDHET A TAGORSZÁGOKON KÍVÜLI TERÜLETEKRE A norvég fővárosban Oslóban tegnap kezdődött meg a NATO tanácsának külügyminiszteri szintű ülése. A legfontosabb téma az volt, miként járuljon hozzá a szervezet a béke biztosításához Európában. A tizenhat tagállam illetékesei azt vitatták meg, küldhet-e a NATO békefenntartó csapatokat a válságövezetekbe, ha erre az EBEÉ felkéri. A tegnap délután érkezett gyorshír szerint a külügyminiszterek elfogadták azt a határozatot, amely erre a kérdésre Igenlő választ ad. Ez azt jelenti, hogy az Észak-atlanti Szerződés több mint négy évtizedes fennállása óta most először küld majd csapatokat a tagországok határain kivül eső területekre. Ezzel a döntéssel alapvető módon változnak a NATO alapelvei is, amelyek eddig nem engedték meg katonai erő bevetését a NATO hatálya alá eső területeken túl. Német diplomáciai források közölték, a külügyminiszterek a Jugoszláviában dúló véres polgárháború miatt döntöttek így. Még a tanácskozás megkezdése előtt szakértők úgy nyilatkoztak, a végsó döntés Franciaország álláspontjától függ majd, Párizs ugyanis korlátozott szerepet szánt a NATO-nak. Valószínű, hogy brit és amerikai nyomásra módosította álláspontját. E két utóbbi ország ugyanis attól tart, hogy a 35 ezer fős német-francia dandár, amelynek megalakításáról a közelmúltban döntöttek, jelentősen gyengítheti a NATO-t. Mint ismeretes, Bonn és Párizs azt szeretné, ha az európai országok katonai téren is nagyobb szerepet játszanának a kontinens védelmében. Manfred Wömer, a NATO főtitkára az ülésen mondott beszédében kijelentette: a jövőben nemcsak politikai támogatásban kell részesíteni és tapasztalatokkal segíteni az összeurópai folyamatot, hanem katonai erővel is. Figyelmeztetett, hogy Kelet-Európábari a nacionalizmus és az erőszak lett a politikai konfliktusok rendezésének az eszköze. A jugoszláviai polgárháború szerinte közvetlenül fenyegeti Európa békéjét és biztonságát. Lavrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes pedig azt mondta, a NATO egyik legfontosabb új feladata, •hogy támogassa a Varsói Szerződés volt országaiban a reformtörekvéseket. Szerinte az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács létrehozása jó kezdeti lépés, de a volt kommunista országoknak a hadiipar konverziójában és a polgári repülés összehangolásában is segítséget kell nyújtani. UJ FORMAT KAP A MAASTRICHTI SZERZŐDÉS SJffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter tegnap, miután megérkezett Oslóba az Európai Közösségek külügyminisztereinek tanácskozására, kijelentette: a dán politikai pártok egyetértettek abban, nem fogják kérni a maastrichti szerződés újratárgyalását, mivel tudják, hogy ez lehetetlen. Roland Dumas francia külügyminiszter szerda esti rádiónyilatkozatában - reagálva a keddi dániai népszavazás elutasító eredményére - kijelentette: az EK-tagországok módosítani fogják a maastrichti szerződést az európai unióról olyan módon, hogy az csak 11 országra fog korlátozódni. Ez azonban nem jelenti a szerződés újratárgyalását. Közölte, hogy nemcsak Franciaország, hanem Németország és a többi partner is, akikkel konzultált, egyetért az ilyen megoldással. Dumas szerint az oslói tanácskozáson kell eldőlnie, egyetért-e a 11 tagállam azzal, hogy az integrációs folyamat Dánia nélkül folytatódjon. Ha igen, a szerződés új formát kap és az egyesülési folyamat újra mozgásba lendül. A SZUDETÄNEIHETEK TÁRGYAIMNAK Münchenben a hét végén rendezik meg immár 43. alkalommal a szudétanémet napokat. Ebből az alkalomból a honfitársi szövetség elnöke, Franz Neubauer Münchenben tegnap hangsúlyozta: a szudétanémetek készek a párbeszédre a csehszlovák féllel. Ugy vélekedett, hogy az egyesülő Európa lehetőséget kínál a kölcsönös kapcsolatokat terhelő problémák közös megtárgyalására. A szudétanémetek érdekei alapjának nevezte a hazára való jogokat, aminek szavai szerint semmi köze valamiféle „új kiűzéshez". H

uszonöt évvel a fényes izraeli győzelemmel végződő háború után meg merem kockáztatni, vannak olyan izraeliek is, akik sokat adnának legalább hat nap igazi békéért. 1967. június 5-én reggel az izraeli fegyveres erők megtámadták Egyiptomot, majd pedig behatoltak Jordániába és Szíriába. Június 10-ig elfoglalták a Sínai-félszigetet, Gázát, Ciszjordániát, Sharm el-Sheiket, a szíriai Golan-fennsikot és - Jeruzsálem arab részét. A zsidó állam addigi területének háromszorosát szállta meg, és katasztrofális katonai vereséget mért ellenfeleire. S ezzel arra kárhoztatta magát, hogy állandó hadiállapotban éljen szomszédaival. Igaz, Egyiptommal már békét kötött, de meg is fizette az árát: kénytelen volt visszaadni a Sínai-félszigetet. Vagyis Izrael maga bizonyította be, hogy a területet békéért elv. amelyet most olyan vehemensen elutasít az úgy-ahogy folytatódó arab-izraeli tárgyalásokon - valóban használható, működik. Az egyedüliként mindazon tervek, elvek ötletek közül, amelyek Camp David óta felmerültek. Nem sikerült az 1973-as visszavágás az araboknak, az izraeli vezetést - pártállásától függetlenül - viszont megerősítette abban, hogy az ország biztonságát kizárólag katonai eszközökkel próbálja szavatolni. Egy Szadat kellett ahhoz, egy olyan politikus, akitől a kalandorság egyáltalán nem állt messze, hogy mutasson egy más alternatívát. Ahogy Szadatot nem értették meg az arabok, úgy nagyon sok izraeli nem bocsátotta meg Menahem Beginnek sem a békét. Pedig Beginnek csak azért kellett a garantált biztonság délen, hogy hadat tudjon viselni északon. Mégis elismerést érdemel, mert precedenst teremtett. Sájnos, nemcsak a rendezés lehetséges módjára, hanem arra is, hogyan lehet a komoly áron szerzett békével visszaélni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint Libanon romjai, a már tíz éve vérző, újra és újra felszaggatott sebei. Látni kell még valamit ezzel az idestova öt évtizedes konfliktussal kapcsolatban: nem tarthatott volna ilyen sokáig, ha nincs a szovjet-amerikai rivalizálás, amelynek ez a régió volt az egyik, talán HAT NAP legfontosabb gyakorlótere. Ez volt az a térség, ahol több ízben is lőtávolon belül néztek egymással farkasszemet a szovjet és az amerikai - tanácsadónak nevezett - katonák. Itt próbálták ki az amerikai és a szovjet fegyvereket. Az arabok és a zsidók voltak a kísérleti nyulak. Ugyanúgy, mint később Afganisztánban a mudzsahedek és á kormánypártiak. Egy piszkos HÁBORÚ politika éltette a piszkos háborút, miközben valamennyi fél aranyigazságokat szajkózott. Arabok haltak meg ezrével és zsidók százával. Eltűnt a térképről egy ország, az arab Palesztina, még mielőtt megszületett volna. Elkezdődött egy gerillaháború, amely még mindig tart, bár most már engedetlenségi mozgalom, népi felkelés vagy éppen intifada a neve. Merényletek és megtorlások követik egymást, fel-felcsillan némi remény, hogy újra helyet adjon a még nagyobb csalódottságnak. Az egész konfliktusban talán mégis Jeruzsálem a legtragikusabb fejezet. Izrael fővárosává tette, teljesen kisajátította magának azzal, hogy minden zsidó számára ez a legszentebb város. Igy igaz. De ugyanezt elmondhatják a muzulmánok és a keresztények is. Vagyis a politikai és katonai konfliktust még vallási sérelmek is tetézik. Van kiút? Kell lennie. Nem vagyok túl optimista, ami a most zajló tárgyalásokat illeti. Két nép békéje, békés együttélése - főleg ha olyan különbözőek, sokban mégis olyan hasonlóak, mint a zsidók és arabok - sokkal komolyabb probléma, semhogy katonákra és pártvezérekre léhetne bízni a megoldást. Ezt mi itt, Közép-Európában talán mindenki másnál jobban átérezzük. Ahelyett, hogy részié- tesen elemezni kezdeném, mire is gondolok, inkább elmesélem egyik kedvenc zsidó viccemet: Kohn egy arab géppuskát zsákmányol a háborúban és ezért két hét jutalomszabadságot kap. Otthon körüludvarolják és kérik, mesélje el hőstettét. -Miféle hőstett? Találtam egy arab katonát, aki szintén szabadságra akart menni, hát kicseréltük a géppuskánkat! Ugye, világos? Csak ki kell várni, mig a megfelelő zsidók a megfelelő arabokkal találkoznak. GÖRFÖL ZSUZSA W

ashingtonban a képviselőház a tegnapra virradó éjszaka megszavazta azt a javaslatot, hogy csökkentsék a külföldön állomásozó amerikai katonák számát abban "az esetben, ha fenntartásuk finanszírozásához nem járulnak hozzá az USA szövetségesei. Ha a törvénytervezetet a Kongresszus másik háza is elfogadja, akkor felszólítják a védelmi minisztériumot, hogy az Európában, Dél-Koreában és Japánban állomásozó katonák számával párhuzamosan 3,5 milliárd dollárral csökkentse a hadikiadásokat is. Ezzel az intézkedéssel a honatyák az állami költségvetési hiányt is le szeretnék faragni, amely jelenleg 400 milliárd dollár körül mozog. R

endkívül fontos intézkedéseket várnak Varsóban a szejm tegnap kezdődött háromnapos tanácskozásától. Az állami pénzügyekről, a kormány visszahívásáról vagy maradásáról van szó, ezen túlmenően a belügyminiszternek szombatig elő kell terjesztenie a volt titkosrendőrség azon ügynökeinek névsorát, akik jelenleg tagjai a parlamentnek, vagy magas állami tisztségeket töltenek be. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy a szejm lusztrációs határozatát még előbb teljesitik. Arról, hogy visszahívják-e Jan Olszewski kormányát, csak ma fognak szavazni a képviselők. A helyzet eléggé áttekinthetetlen, mivel e pillanatban sem a kormánykoalíció, sem nyilvánvaló ellenzéke nem rendelkezik szavazattöbbséggel, úgyhogy a még habozó pártok fogják eldönteni a kérdést. H

ozzávetőleg kétezer albán lakos tett szerdán este sikertelen kísérletet arra, hogy feljusson a vlorai kikötőben horgonyzó Partizani teherhajóra, s úgy próbálja meg elhagyni az országot. Ezt a helyszínen tartózkodó újságírók közölték az AFP hírügynökséggel. Szemtanúk szerint rendőri kordont vontak a móló köré, s a karhatalom így akarta megakadályozni a hajó elfoglalását. A tömeget azonban csak riasztólövésekkel sikerült feloszlatni. Mint emlékezhetünk, tavaly több ezer albán hagyta így el az országot. N

émetország bejelentette, eltörli a Törökország katonai megsegítésére korábban kimondott tilalmat, azt követően, hogy az ankarai kormány megígérte: a német fegyvereket nem vetik be az ottani felkelők ellen. Bonn ez év márciusában rendelt el tilalmat a törökországi fegyverexportra, miután megbizonyosodott arról, hogy német páncélozott járműveket vetett be a török hadsereg a kurd erők ellen. Ez a lépés két NATO-tagállam között feszültségeket keltett. O

scar Luigi Scalfaro, az új olasz államfő megkezdte a konzultációkat az új kormány létrehozásáról. Szerdán este.a leköszönő miniszterelnökkel, Giulio Andreottival tanácskozott, tegnap délelőtt két volt elnökkollégájával, Giovanni Leonéval és Francesco Cossigával folytatott megbeszéléseket, délután pedig a szenátus és a képviselőház elnökeit fogadta: Giovanni Spadolinit, illetve Giorgio Napolitanót. Ma több politikai párt vezetőit fogadja. r Á

tmeneti időre Washington felfüggesztette a Nicaraguának nyújtandó 150 millió dolláros segély folyósítását. Az ok: még mindig erős a sandinisták befolyása, akik több mint két évvel ezelőtt adták át a kormányrudat Violeta Chamorro asszonynak. Ennek ellenére továbbra is a sandinisták ellenőrzik a hadsereget. Az amerikai lépést a törvényhozás kezdeményezte. Ezt megelőzően Carlos Hurtado volt nicaraguai belügyminiszter járt az Egyesült Államokban, őt Chamorro aszszony két hónappal ezelőtt hívta vissza tisztségéből. Hurtado arról tájékoztatta vendéglátóit, hogy Nicaraguában a sandinista hatalom szinte érintetlenül megmaradt. | smét szaporodik Olaszországban a tu1 berkulózisos megbetegedések száma, pedig az orvosok azt hitték, hogy már teljes mértékben sikerült felszámolni. Úgy tűnik, a tüdőbaj egyre súlyosabb gondokat fog okozni, 1987-ben még csak 3500 esetet jegyeztek fel, tavaly pedig már 20 ezret. Szakértők szerint ez a szám sokkal nagyobb is lehet, mert a betegek gyakran otthon, orvos nélkül próbálják kezelni magukat. Giuseppe Ippolito professzor szerint a megbetegedések számának növekedését egy újfajta vírus okozhatja, amely sokkalta ellenállóbb az alkalmazott antibiotikumokkal szemben.