Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-04 / 130. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 4. HAZAI KÖRKÉP 4 TITKOS IRATOK: ITT AZ ELLENSÉG, HOL AZ ELLENSÉG? Ugyancsak tanulságos olvasmány az ŠtB XII. ügyosztályának jelentése a belsó ellenség 1989. első negyedévi tevékenységéről, illetve a várható fejleményekről. A jelentés ötödik részét közölte tegnap a Slovenský denník. A belső ellenséggel foglalkozó ügyosztály többek között beszámolt arról, hogy a kommunista ideológia ellen működő központok a „magyar nemzetiségű állampolgárok nemzetiségi érzelmeivel va|p visszaéléssel számolnak. A magyar népköztársaságbeli ellenzéki csoportosulások, valamint a nacionalista beállítottságú magyar értelmiségiek hatékony támogatásával azt akarják elérni, hogy a világ közvéleményének figyelmét felhívják a Csehszlovákiában élő magyar kisebbség kritikus helyzetére." Nagy felháborodással szól a jelentés arról, hogy különféle „csatornákon át bekerülnek az országba az olyan független lapok, mint a Hitel, a Kapu és a Beszélő, amelyek a magyar nacionalisták körében terjednek." Az StB minden jel szerint nem ismerte azt az évszázados megállapítást, miszerint a gondolatot nem lehet elvámolni. A továbbiakban szomorúan konstatálja, hogy Duray Miklós USA-beli tartózkodása ellenére, a Magyar Jogvédő Bizottság továbbra is megjelenteti dokumentumait, „amelyekben irreális követeléseket támaszt", sót - micsoda pimaszság! - „megküldte ezeket a párt- és állami szerveknek is". A ténybeszámoló a továbbiakban konkrét személyekre is kitér, akik a magyarországi „Demokrata Fórum (ellenzéki csoportosulás) utasítására tendenciózus anyagokat továbbítanak az említett szervezet címére a magyar kisebbség társadalmi és szociális helyzetéről". Név szerint említik Janics Kálmánt, Szatmári Gyulát, Ziíizi Tihamért, Hodossy Gyulát és László Bélát. Rosszallással szólnak a Panoráma által készített műsorokról, és a műsorokban szereplő személyekről is, főként Koller Gyula, római katolikus papról és a lévai Dolník Erzsébet tanárnőről. Különösen sértette az ŠtB proletár internacionalista felfogását, hogy „a magyar nemzetiségű. állampolgárok helyzetét a romániai magyarok helyzetével összehasonlithatóként mutatta be a Panoráma." Természetesen, nem maradhatott ki a jelentésből a Panoráma Dubček-interjúja sem, aki: „tendenciózusan értékelte az 1968-69-es éveket". Persze, az ŠtB is tévedhetett! Bizonyítja ezt az a megállapítása: „a magyar nacionalizmus képviselőinek igyekezete ellenére nem sikerült jelentősebb tömegalapot teremteniük céljaik számára, és tevékenységük többé-kevésbé individuális, nélkülözi az átfonódásokat, kölcsönös kapcsolatokat". E ténybeszámoló alapján dolgozták ki a magyar „ellenség" tevékenységének prognózisát. Érdemes szóról szóra idézni: „A magyar nacionalizmus törekvései, feltehetőleg, elsősorban a 144/1968. Tt. számú nemzetiségi alkotmánytörvény módosítására irányulnak majd, mivel ez a törvény a magyar nacionalizmus képviselői szerint nem szavatolja a magyar nemzetiségű állampolgárok szociális, gazdasági és kulturális fejlődését; nem biztosítja - a nemzetiségi oktatásügy egyenjogú fejlesztését; nem garantálja a magyar nemzetiségű állampolgárok kollektív részvételét az állam politikai életében; nem biztosítja az ipar fejlesztését Szlovákia déli járásaiban; nem biztosítja a képviselői mandátumok megfelelő elosztását; a nemzetiségileg vegyes lakosságú járásokban pedig a teljes kétnyelvűséget és az anyanyelven történő művelődés lehetőségét sem szavatolja teljes mértékben stb." Eddig az ŠtB prognózisa, amely - jóslat helyett - inkább ellenségkép-alkotásnak minősült. Az 1989 novembere utáni történéseket tekintve pedig ennél is több" nek. Konkrét haditervnek, amelyet a Matica slovenská, a Štúr Társaság, a Szlovák Nemzeti Párt és a hozzájuk közel állók használtak fel abban az értelemben, hogy mit kell az 1989-es szinthez képest is leépíteni. Végül is ezen nincs mit csodálkoznunk: az ŠtB prognózisából lehetett csak konkrét stratégiát és taktikát kidolgozni a belsó magyar „ellenséggel" szemben. Tudjuk, kik tekintenek bennünket ellenségnek! A kérdés csupán az: az említett szervezetek képviselői milyen minőségben jutottak hozzá az ellenségkép megalkotásához, illetve a kisebbségi jogok leépítéséhez szükséges stratégiai anyaghoz?! FEKETE MARIAN A GEODÉZIA SEGÍT(ENE)... AVAGY KINEK ÉRDEKE A PARCELLAAZONOSÍTÁS (Folytatás az 1. oldalról) Leegyszerűsítve a dolgot, a kataszteri térkép a volt kataszteri állapotot, az ingatlan-nyilvántartó térkép pedig az 1964-es állapotot és az azóta bekövetkezett változásokattartalmazza. Ha tehát a kataszteri térképrészletet a mindkét térképen rajta lévő utak, folyók stb. alapján ráhelyezik az ingatlan-nyilvántartó térképre, akkor megtudják, hogy az egykori (kis) parcella most melyik mezőgazdasági üzem (vagy más szervezet) milyen számú (nagy) parcellájának a része, s ez a parcella jelenleg szántó, szőlő, gyümölcsös stb. Ez az a bizonyos parcellaazonosítás, amire 10-15, esetenként még ennél is több hónapot kell várnunk. Amitől tátva marad a száj Ennyit a szakmából, hogy megértsük, miért kell felkötnünk az állunkat. Ahhoz, hogy jogosult személy lehessen valaki a mezőgazdasági szövetkezet vagyonának transzformációjában^ illetve, hogy a földjét használó mezőgazdasági szövetkezettől, állami gazdaságtól stb. 1991 júniusától bérleti díját kérhessen, be kell bizonyítania, hogy az ő földje (kis parcellája) a kérdéses mezőgazdasági üzem nagy parcellájának a része. Ezt bizonyítani parcellaazonosítással lehet, amihez kell a telekkönyvi kivonat, a kataszteri és az ingatlan-nyilvántartó térkép. És most jön az, amire kinyílik... a bicska az ember zsebében. A dunaszerdahelyi központ, miután látta, hogy a korábbi kéri az azonosítást, az 1994 februárjában kapja meg. Ugy miért gyors, így miért lassú? Ennek megértéséhez tudni kell, hogy egy átlagkataszter 8-10 térképlap, egy tulajdonosnak esetenként pedig valamennyi lapon lehet parcellája. Ennyi lapot kell a fentebb leíírt módon kézbe venni... ráadásul annyiszor (tízszer, hússzor), ahányan a kérdéses parcellára azonosítást kérnek. Mert ugye emberek vagyunk, s testvér a testvérnek, rokon a rokonnak nem adja (sőt eltitkolja) a már kezében lévő azonosítást. A kataszter komplex azonosításánál egy térképlapot csak egyszer kell összevetni a másikkal, hogy a kataszteri térképen lévő, esetenként több száz parcellát azonosítsák. Gyorsítja az ügymenetet, hogy az ingatlan-nyilvántartó térképeket átmásolják fólialapra, s így a múlt és jelen összevetéséhez már térképrészletet sem kell rajzolni, hanem elég, ha az átlátszó térképlapot ráhelyezik a másikra. Nemcsak a dunaszerdahelyiek Mielőtt bárki elkönyvelné, hogy „ezek a dunaszerdahelyiek...", elmondom, bár a tapasztalatok itteniek, az elmondottak más járásokra is érvényesek. A Geodézia Pozsonyi Kerületi Igazgatósága összesen tizenkét járási központot irányit, a fóliás megoldás és a kataszter komplex azonosítása tehát éppúgy én/ényes a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai jáHol van a földem? három helyett harminc parcellaazonosító sem győzi a munkát, és a várakozási idő egyre hosszabbodik, néhány hónappal ezelőtt felajánlotta valamennyi földet használó jogi személynek (mezőgazdasági szövetkezet, állami gazdaság stb ), hogy elkészíti számukra a komplex kataszteri azonosítást. Ez annyit jelent, hogy például a Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezet által használt kataszteri területen minden egykorvolt parcellára kiadják az azonosítást, és így valamennyi földtulajdonos esetében maga a szövetkezet meg tudja állapítani, hogy az illető jogosult vagy nem a transzformációban, és jár-e neki bérleti díj. Nem véletlenül említettem a somorjaiakat. Ugyanis csak ők, és rajtuk kívül a légi, a lúcsi és a felbári szövetkezet vette igénybe a geodézia ajánlatát. Három hét alatt mind a négy szövetkezet megkapta a komplex azonosítást, így e négy helyről a transzformáció és a bérleti díj miatt - a rendkívüli eseteket kivéve - azonosításért már senkit sem kell(ene) a geodéziába küldeni. Vajon a többi mezőgazdasági üzem és földet használó jogi személy miért nem él e lehetőséggel? Nincs hét-tíz ezer koronájuk, amennyibe kerül? Esetleg azért nem, mert mindhárom dolog - telekkönyvi kivonat és a két térkép - már régen a tulajdonukban van, csak titkolják? Vagy azért, mert eszük ágában sincs segíteni transzformáció és a bérleti dij miatt idegbajt kapó földtulajdonosoknak? Úgy miért gyors, így miért lassú? A geodézia dunaszerdahelyi központja már 1990-ben (!!!) felajánlotta az érdekelt üzemeknek a komplex kataszteri azonosítást, de még most sincs későn. A járásban 113 katászteri egység van, a komplex azonosítást - ha megrendelnék a mezőgazdasági üzemek - legkésőbb szeptember elsejére az egész járásban el lehetne végezni. Viszont aki jelenleg egyénileg (A HVG karikatúrája) rásban, mint a Nyugat-szlovákiai kerület egészében. Sőt, aligha lehet akadálya, hogy az illetékes járási geodéziai központ Szlovákia bármelyik mezőgazdasági üzeme számára elkészítse a komplex kataszteri azonosítást, ami a transzformációhoz és a bérleti díj megítéléséhez elégséges alapot ad. Sőt - aki nem hiszi, az látogasson el az Ekecsi Mezőgazdasági Szövetkezetbe - átmenetileg és egy kis jóakarattal még a föld egyéni használatba vételéhez is elég. Mi lenne, ha így lenne? A geodézia megszabadulna azoktól a megrendelésektől (azonosításoktól), amelyek a transzformációval és a bérleti díjjal kapcsolatosak, és határidőre elkészíthetnék azokat az azonosításokat (föld kiadása, restitúció, konfiskáció, a kataszteri térképeken nem jelzett, hanem csak iratilag dokumentált tulajdonjogi változások stb.), amelyeket valóban csak a geodézia adhat ki. Mi kellene mindehhez? Elsősorban megértőbb hozzáállás a mezőgazdasági üzemek és más, földet használó jogi szervezetek részéről. Másodsorban olyan polgármesterek, akik hivatalból odafigyelnek a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjára és a falu polgárainak érdekeit a szívügyüknek tekintik. Harmadsorban a politikai pártok és mozgalmak helyi csoportjai a járási földhivatalban és a geodéziában felmérhetnék, vajon az általuk támogatott elnök, igazgató, polgármester miként segíti a törvények helyi érvényesítését. Mert bár igaz, hogy földjéhez a tulajdonjogot senki sem veszti el, az is igaz, hogy a telekkönyvi kivonat és a geodéziai parcellaazonosítás nélkül a föld eddig is mellőzött tulajdonosát további anyagi jellegű károk érik. Végül, de elsősorban minderre a közelmúltban megválasztott transzformációs tanácsok is odafigyelhetnének. A tulajdonjog tiszteletben tartása és én/ényesítésének segítése nemcsak joguk, hanem kötelességük. EGRI FERENC MUZSIKÁRA HANGOLVA RÉGI ZENEI NAPOK SQMQRJÄN Közhírré tétetik: Samaria városában augusztus havának nyolcadik napjától egészen a tizenhatodikig hangszeres zenészek, operaénekesek, régi zenét játszó társulások lépnek a nagyérdemű elé. Akinek még ennél is több kell, annak a tudatára adatik az is, hogy Samaria főterén ugyanezen napokon reneszánsz és barokk táncokat sajátíthat el, lovagi tornákat csodálhat és kirakodóvásáron költekezhet. Csak készüljenek, gyűjtsék a garast, az Úr 1992. esztendejében aligha lesz jelesebb összejövetel a városban. Ki tudja, hogy toborozna nézősereget mostanság egy dörgedelmes hangú kisbíró, talán így, talán máshogy, a somorjai Régi Zenei Napok szórólapja mindenesetre remekül helyettesíti az altiszti jellegű szegődményes alkalmazottat. És előttem ü| Németh Imre, a Samaria koncertiroda igazgatója, a Régi Zenei Napok főrendezője, aki a Szlovák Filharmónia tagjaként az elmúlt tíz év alatt nem egy rangos zenei fesztiválon és szemináriumon vett már részt. -Kecskeméten, Szombathelyen, Sopronban jártam talán a legtöbbször, de a cseheknél is hagyománya van az ilyen zenei napoknak, zenei táboroknak. Somorján 1990-ben rendeztünk először Régi Zenei Napokat, ez a mostani a harmadik, de nagyon remélem, hogy nem az utolsó. - Ha csak a hangversenyeket nézzük: a programfüzet elég sokat ígér. - A barokk zene éve ez a mostani, és nyugodt szívvel mondhatom: a legjobb hazai együtteseket hívtam meg, azokat, amelyek a régi zenét felső fokon tolmácsolják. Augusztus 8-án, az evangélikus templomban a Gaudium koncertjét hallhatják az érdeklődők, másnap, a református templomban, a Capella Istropolitana hangversenyét. Eljön a régi hangszereken, 415-ös hangolással játszó Musica Aeterna, a két hónappal ezelőtt alakult Camerata Basso Generáli, a Kecskeméti Régizene Együttes, a Varsányi zenekar és utoljára hagytam a Prágai Madrigalistákat, akik somorjai fellépésük után Franciaországba mennek. Csiba Júlia, aki több nemzetközi versenyen nyert már díjat, az evangélikus templom orgonáján játszik majd, Czidra László, a Camerata Hungarica művészeti vezetője, a régi zene egyik legismertebb közép-európai előadóművésze, akinek 15 nagylemeze jelent már meg, augusztus 11 én a művészeti alapiskolában lép közönség elé. Ugyanott hallhatja a közönség Kamila Zajíőkovát, a Musica Aeterna szopránénekesnőjét, Feríenőík Ágnest, a Gaudium tagját és Nagy Ottót, a Camerata Hungarica zenészét. - Marta Benačková, a neves szlovák operaénekesnő, nemcsak koncertet, hanem mesterkurzust is ad Somorján. - Bár évek óta szoros kapcsolatban vagyunk, be kell, hogy valljam, nem vettem biztosra, hogy eljön. Közvetlenül a mi rendezvényünk előtt Pöstyénben ad ugyanis mesterkurzust, s ha azt mondta volna, hogy fáradt lesz, nem vállal ennyit magára, én egyáltalán nem csodálkoztam volna. De nem mondott ilyet, töprengés nélkül elfogadta a meghívásunkat. - S a többiek, akik szintén mesterkurzust adnak, honnan jönnek? - Jozef Kopelman, a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hegedűtanára, Maceőková Izsák Judit Prágában végzett, nagyon tehetséges csembalós, Csiba Péter a pozsonyi Gaudium blockflötése, Juraj Struhárik az ugyancsak pozsonyi Musica Aeterna lantosa, Ladislav Kyselák a brünni Janáček-kvartett tagja, Smuta Attila és Kócsó Mária pedig a kecskeméti Kodály Zoltán Enekés Zenei Általános Iskola és Gimnázium tanárai. - A szimpózium milyen programokat takar? - Elsősorban pedagógiával és barokk zenével kapcsolatos előadásokat. Itt lesz Jan Albrecht profeszszor, a Musica Aeterna megalapítója és számos könyv szerzője. A szimpózium mellett említem meg azt a szemináriumot is, amelyet a Nyári Zenei Tábor keretén belül zenetanárok és óvónők részére szervezünk. A zenei nevelés progresszív módszerei címmel. Orff és Kodály módszeréről hallhatnak majd a szeminárium résztvevői, eredeti videoanyagot is megtekintve. -A mesterkurzusok nyelve magyar, szlovák és német lesz. Ezek szerint külföldi hallgatókkal is számolnak. - Igen, ausztriai és németországi konzervatóriumokból, sőt még egy olaszországi zeneiskolából is várunk érdeklődőket. - Somorja főterén lép majd közönség elé a Csali gyermektánccsoport és ott ad majd ízelítőt reneszánsz és barokk táncokból Aranyos Ágnes. - Kevesen foglalkoznak régi korok táncaival, a budapesti Aranyos Ágnesnek is külföldre kellett mennie, hogy elsajátítsa őket. - A Nyári Zenei Tábor programja napi négy órás szakmai foglalkozásokról, kirándulásokról és különböző szórakoztató műsorokról beszél. A mesterkurzusok részvételi díja 500, a csoportos foglalkozásoké 200 korona. Kiknek a jelentkezését várják június 15-ig? - A mesterkurzusokra tíztől harminc éves korig tehetséges zenészek részvételével számolunk, a csoportos foglalkozásokra inkább azok jelentkezését várjuk, akik szeretik a zenét és a tánc sem áll távol tőlük. Külföldön az ilyen mesterkurzusok sokkal drágábbak, nálunk a részvételi díjban az is benne van, hogy az összes koncertre ingyen mehet a hallgató. Szállást és étkezést természetesen mindenkinek biztosítani tudunk. SZ. G. L. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 9483/91 Bartalos Ferenc, Í919. 8. 11., Feketenyék (Ivanov) 9484/91 Básti János, 1896. 9. 3., Gömöralmágy, meghalt (Ogyessza) 9485/91 Batyka Béla, 1913. 4. 11., Vágsellye (Tikvin) 9488/91 Bébi Károly, 1924. 12. 22., Tardoskedd, meghalt (Kalinyin) 9490/91 Brezík Ferenc, 1911. 3. 8., Nagykér (Szamborg) 9491/91 Bukovszký József, 1920. 9. 6., Komárom, meghalt (Minszk) 9673/91 Baláž Vojtech, 1916. 9. 12., Pukanec (Kijev) 9576/91 Baka Lajos, 1908. 4. 12., Bielovce (Pakamasz) 9578/91 Bánczi Mihály, Tardoskedd (Leningrád) 9579/91 Beke János, 1917. 11. 14., Komárom (Sztrij) 9580/91 Benő László, 1928. 2. 14., Berzéte, meghalt (Kijev) 9581/91 Bárczi Béla, 1924. 1. 24., Körtvélyes (Baksajov) 9582/91 Bikki István, 1914. 6. 5., Petróc (Bölcs) 9584/91 Bušák Ondrej, 1921. 3. 2., Kuntapolca (Kisinyov) 9638/91 Balián Boldizsár, 1903. 1. 5., Jóka (Remlja) 9639/91 Bartakovics Lajos, 1914. 10. 17., Tallós (Ural) 9640/91 Bezúr Ferenc, 1918. 9. 28., Gúta (Harkov) 9641/91 Brezina Ján, 1921. 8. 6„ Vágbeszterce (Oszmán) (Folytatjuk)