Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-30 / 152. szám, kedd

1992. JUNIUS 30. IDEGENFORGALOM HULLÁMZÓ BALATONI ÁRAK Á BALATON - már néhány éve ­megszűnt a kispénzű (keleti) turisták nyári üdülőhelye lenni. Közép-Euró­pa legnagyobb édesvizű tavának partján az árak az idén átlagosan 30 . százalékkal magasabbak a tavalyi­aknál. Ma, a Balatonon, egy szimpla faházért naponta többet kérnek, mint egy apartmanért a görög ten­gerparton - írta a minap a Népsza­badság. Igaz, javult a tó vizének mi­nősége, s vannak a parton kulturált kempingek é%szórakozóhelyek... A fizetővendég-szobák szabadá­rasak és rendkívül nagy a kért ősz­szegek közti szóródás. Egy két­ágyas szobát esetenként ezer forint alatt is lehet kapni, de van.-^hol en­nek többszörösét kérik el. A keszthe­lyi négycsillagos kempingben napi 4-10 Dm-et kérnek a szállóvendég­től. Egy négyágyas, mosdó nélküli motelszobát pedig 1500 forintért ad­nak ki. A kispénzű turisták vigyenek ma­gukkal elegendő konzervet, mert a vendéglőkben az árak nagyon ma­gasak. Például a siófoki Fogasban 700 forintot kérnek a harcsáért, a rá­kért, 500-at a tintahalért, 400-at a bél­színért, 300-at a hátszínért. A cigány­pecsenye és á sertésborda 220 fo­rint körül van, a leves, saláta, köret ára egyaránt 50 forint. Még egy jó tanács a Balatonhoz utazóknak. Poggyászunk összeállí­tásakor ne feledkezzünk meg a szú­nyogriasztó krémekről, szprékró'l. A Balaton-parton 1976 óta védekeztek tervszerűen a szúnyogok ellen. Ám az idén az illetékesek nem tudták elő­keríteni a szúnyogok elleni biológiai védekezéshez szükséges 6 millió fo­rintot. Ha tehát száraz marad az idő, akkor a nyaralás a tó partján nem lesz annyira kellemetlen. Ám ha a nyár csapadékos jasg, úgy az eddi­ginél nagyobb szúnybginvázióval kell számolnir A Balaton-parti strandok és kem­pingek legtöbbjében található köl­csönző. Ezeket többnyire magán­vállalkozók üzemeltetik, Adataink szerint kerékpárt hozzávetőleg 70 forintért, szörföt 350-ért, vízibiciklit 480-ért, csónakot 280 forintért, kaja­kot 120-ért, a kempingszéket 60-ért, kempingágyat 80'forintért lehet köl­csönözni egy órára. A vitorlázni óhajtók 650 forintért bérelhetnek egy kalóz típusú hajót 60 percre. Matracot 150 forintért, nyugágyat 200-ért kölcsönözhetünk egy napra. KÖSSÜNK BIZTOSÍTÁST A NÉMETORSZÁGBA utazók­nak azt ajánlják a berlini külképvise­letünk munkatársai, hogy az utazás előtt feltétlenül kössenek beteg-, il­letve balesetbiztosítást, amelyet ko­ronában kell befizetni. Ugyanis az esetleges kórházi kezelésért napon­ta 600-tól 800 DM-et kérnek, egy fog­húzásért pedig 100 márkát. A cseh­szlovák külképviselet csak életve­szély esetén segítheti ki pénzzel a rászorulókat, illetve, ha találnak va­lakit Csehszlovákiában, aki garanci­át vállal a pénz visszafizetésére. Út­levél elvesztése esetén ideiglenes útiokmányt állítanak ki, de ez csak visszautazásra érvényes. Németországban ajánlatos betar­tani a közlekedési szabályokat. Nem érdemes figyelmen kívül hagyni a parkolni tilos táblát sem. Például Berlinben az elvontatott személy­gépkocsi kiváltásáért 170-től 220 DM-et kérnek, autóbuszért pedig 330 márkát. Németországban sem ajánlatos az értéktárgyakat a gépko­csiban hagyni. Szigorúan büntetik az országban az áruházi szarkákat. Ajánlatos a pénztárblokkot az üzletben mindvé­gig magunknál tartani. Németor­szágban szigorúan büntetik a fekete munkavállalókat. Az oldalt összeállította: Gágyor Aliz MENNYI TARTALEKBENZINNEL UTAZHATUNK KÜLFÖLDRE? MIELŐTT ÁTLÉPNÉNK AZ ORSZÁGHATÁRT A vakáció megkezdése már hagyományosan kisebbfajta nép­vándorlás rajtját is jelenti. Sokan autóba, vonatra, buszra ülnek, hogy egy-két hetet külföldön töltsenek. Szerencsére már elmúlt az az idő, amikor teljesen kiszolgáltatottan, összeszorított torok­kal (még akkor is, ha nem volt rá okunk) vártuk a vámkezelést. A helyzet a rendszerváltás ütán gyökeresen megváltozott, ez azonban nem jelenti azt, hogy a határátlépésnél nem kell betar­tani bizonyos játékszabályokat. Június elsejével novellizálták a vámtörvényeket. Hogy milyen lényeges változások történtek, ar­ról BANECKÝ RUDOLF, a Szlovák Vámigazgatóság osztályveze­tője tájékoztatta lapunkat. - Az utasok szempontjából tulaj­donképpen nincsenek jelentősebb változások. Vámmentesen szemé­lyenként továbbra is 3000 korona ér­tékű árut lehet behozni. Termé­szetesen bizonyos tárgyak kivitele és behozatala tilos. • Például? - Az előírások tiltják a régiségek kivitelét, valamint a tömény szesz, a fasizmust, kommunizmust, háborút és erőszakot propagáló anyagok, va­lamint a kétütemű autók behozatalát. • A legálisan kiváltott 7500 ko­rona értékű valután kívül lehet-e nálunk több külföldi pénz akkor is, ha mondjuk nincs devizaszám­lánk? - Igen, s nemcsak valuta, de fejen­ként ezer korona is. A múlttal ellentét­ben most már az ezres bankó kivitele is engedélyezett. A hivatalosan kivál­tott valután kívül pénztárcánkban le­het még további 5000 korona értékű külföldi fizetőeszköz, s olyan valuta is, melyre az állami bank nem tart igényt, például rubel, rúpia stb. A vám­ellenőrzés során be kell jelenteni, mi­lyen ajándékokat viszünk magunkkal. Ugyanez vonatkozik a nagyobb mennyiségű élelmiszerre is, továbbá az értékesebb műszaki tárgyakra, pl. a kamerákra, sátrakra, szörfökre. Ezekről ajánlatos nyugtát kérni, ne­hogy a visszatérésnél azzal gyanúsít­hassanak, hogy mondjuk a videoka­merát odakint vettük. engedélyre. Ha az ára magasabb, a kiviteli engedélyen kívül szükséges még egy hivatalos okmány az élő portéka értékéről. Ezt az apróállat-te­nyésztők, kinológusok, állatorvosok adják meg. Ha valaki kedvenc kutyá­jával, vagy cicájával akar szabad­ságra menni, mert nem tudja kire hagyni, szükséges az állatorvosi iga­zolvány, mely nem lehet öregebb há­rom napnál. Ez nagyon fontos, mert külföldön szigorúan ellenőrzik a dátu ­mokat. • Az autólopás hazánkban nem­zeti sporttá nőtte ki magát. Az idei év első négy hónapjában eltulaj­donísott gépkocsik közül 1200-nak Nagyüzem a vámon • Mik a szabályok, ha valaki álla­tot akar külföldre vinni? - Ha az állatot ajándékba visszük, 500 korona értékig nincs szükségünk (A szerző felvétele) reménytelenül nyoma veszett. Nem csoda, hogy a vámosok fokozot­tabb figyelmet szentelnek a márkás nyugati kocsikon érkezőknek. Mit ajánlana például egy BMW tulajdo­nosának, hogy a vámkezelés gyors és zökkenőmentes legyen? - Elég, ha a keze ügyében van a forgalmi igazolvány, hiszen abból nemcsak a tulajdonos neve olvasha­tó ki, hanem leellenőrizhető a motor és a karosszéria száma is. Az emiitett adatokat gyakran kell összehasonlí­tanunk, mert rengetegen próbálnak a lopott gépkocsik ki- vagy becsempé­szésével. Némelyek, hogy elkerüljék a vámot, a külföldön vásárolt gépkocsi­ra hamis rendszámot szerelnek. Ilyen turpisságokra általában rájövünk, s a gépkocsit elkobozzuk. S még egy fontos dolgot említenék. Ha valaki ro­kona, barátja vagy ismerőse autóján utazik külföldre, kérjen tőle egy, a közjegyzőnél hitelesített igazolást. A múltkor is előfordult, hogy egy fiatal­ember édesanyja - aki másodszor ment férjhez és nevet változtatott ­lakókocsijával akarta átlépni a határt, s mi jó ideig feltartottuk, mert ellenő­riznünk kellett, hogy kinek a tulajdo­náról van szó. • Sok autós, takarékossági okokból, kannában üzemanyagot is visz magával. Mennyi a megenge­dett benzinmennyiség? - Mi nem korlátozzuk a kivitelt. A legtöbb országban, például Ausztriá­ban, Németországban, Franciaor­szágban, Belgiumban tíz liter a meg­engedett többlet. Norvégiába 15, Nagy-Britanniába 22, Svájcba 25 liter üzemanyagot lehet kannákban be­vinni. Ellenben az olaszok és a görö­gök tiltják ezt a lehetőséget. A svédek engedélyezik, de a többletbenzint megvámolják. (ordódy) KÜLFÖLDRE AUTÓVAL... Sohasem volt egyszerű vállalkozás. Utazás előtt jó tudni, hogy milyen szol­gáltatások várják az autóst, például milyen sűrűn található benzinkút a kivá­lasztott útvonalon. ROMANIABAN a helyi közleke­dési szokások, az útburkolat és a szűk utakhoz képest nagy teher- és személygépkocsi-forgalom alapo­san lassítja a haladást. Külföldi csak jegyre tankolhat, ám ezeket a szigo­rításokat a szomszédos ország ben­zinkutasai nem veszik túlságosan komolyan. Valutáért, vagy a magyar határhoz közel eső falvakban, váro­sokban forintért is lehet üzemanya­got vásárolni. Benzinkút csak a na­gyobb lélekszámú falvakban és vá­rosokban van. Ám a benzinhiány gyakori. Az üzemanyag nem túl drá­ga, de rendszerint rossz minőségű és vizes. A benzinnél is ritkábban le­het gázolajat kapni, az ólommentes üzemanyag szinte ismeretlen foga­lom. Ha az autó meghibásodik - a Dacia kivétel - a javíttatás szinte re­ménytelen, az alkatrészhiány, a drá­gaság és a kevés szerviz miatt. Hasonló - ha nem még rosszabb - a helyzet BULGÁRIÁBAN, ahol még ritkábban van benzin. Itt a ku­taknál nagyon sokan várakoznak, még azoknál is, amelyek kizárólag valutáért árusítanak. Nem jelent e­lőnyt a külföldieknek járó benzin­jegy sem, akkora az országban az üzemanyagínség. A bolgár autó­parkban szinte minden keleti autó megtalálható, így a szervizekben a volt szocialista típusok kisebb hibáit meg tudják javítani. Viszont itt is nagy az alkatrészhiány, ezért a na­gyobb javításoknak meglehetősen kicsi az esélye. UKRAJNÁBAN szintén rossz utak és gyenge minőségű benzin várja az autóst. Itt nemcsak az a baj, hogy az üzemanyag vizes - sőt ez a ritkább eset -, gyakrabban előfor­dul, hogy igen alacsony az oktán­száma, esetenként csak 82-84. Az autós szakemberek szerint, aki arra­felé tankol, ne hajtsa nagyon kocsi­ját, mert csak a motor látja kárát. A legjobb körülmények AUSZT­RIÁBAN várják az utazót: itt nem le­het gond sem az üzemanyaggal ­legfeljebb az árával -, sem a szerviz­hálózattal. Itt szállást találni sem je­lent problémát, feltéve, ha az utazó elég pénzt visz magával, még a kemping is nagyon sokba kerül. Romániában alig van szállodai szoba, kemping is csak a városok szélén akad. Bulgáriában több a kemping, s ezeket meg is tudja fizet­ni az utazó, a szállodaárak azonban már itt is nagyon magasak. Az ukraj­nai helyzet még rövidebben jelle­mezhető: se szálloda, se kemping. (NSZ) ÁLLAMI ÉS HIVATALOS ÜNNEPEK Mielőtt útrakelnének, jó ha tudják, augusztus 15 hogy a kiszemelt országban mikor Görögország augusztus 15 vannak az állami és hivatalos ün- Hongkong augusztus 15, nepnapok. Az alábbi összeállítás- augusztus 26-28 ban mindössze júliust és augusztust Kanada júliusi térképeztük fel. Lengyelország július 22 Nagy-Britannia augusztus 26 Amerikai Egyesült Államok július 4 Olaszország augusztus 15 Argentína július 9, augusztus 17 Portugália augusztus 15 Ausztria augusztus 15 Románia augusztus 23 Belgium július 21,"augusztus 15 Spanyolország július 25, Franciaország július 14, augusztus 15 CSEHSZLOVÁK TURISTÁK KÜLFÖLDÖN A luxemburgi Európan Travel Data Center ügynökség az osztrák szabadidő információs központ, az Österreich Werbung felkérésére felmérte, hogy 1991-ben hány csehszlovák állampolgár utazott kül­földre, s milyen céllal. Az alábbiakban ismertetjük a tanulmány érde­kesebb megállapításait. A felmérés csak a 24 óránál hosszabb utakat veszi alapul. Az elmúlt évben csaknem 5,8 millió egy napnál hosszabb kül­földi úton vettek részt a cseh­szlovák állampolgárok. Az utak 80 százaléka magánjellegű volt, s csak 20 százalék volt szolgálati vagy üzleti-út. Az utakra becslé­sek szerint összesen 8,7 milliárd schillinget költöttünk (ebben már benne van az útiköltség, a szállásdíj, az étkezésre fordított pénz, valamint az ajándékvásár­lás is), tehát utanként átlagosan 1500 schillinget, éjszakánként 290 schillinget költöttünk. A leggyakoribb úticél, amint az az alábbi táblázatból is kiolvasható, Közép-Európa, valamint a medi­terrán országok voltak. A Né­metországba irányuló turizmus­sal kapcsolatban a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy az egykori NDK csak elvétve szerepelt a célországok között. Sorrend Leggyakrabban látogatott ország Külföldi utak 1991-ben Sorrend Leggyakrabban látogatott ország milliókban %-ban 1. Németország 2,3 39 2. Ausztria 1,3 22 3. Olaszország 0,8 13 4. Franciaország 0,7 11 5. Magyarország 0,3 5 6. Svájc 0,3 5 7. Lengyelország 0,3 4 8. Törökország 0,2 4 9. Spanyolország 0,1 2 10 Görögország 0,1 2 A legtöbben (28 százalék) a néhány napos városnéző utakra fizettek be. 25 százalék vízparti üdülésre, 24 százalék pedig or­szágjáró körutakra. A falusi turiz­mus, a sportnyaralás, a téli üdü­lés a hegyekben, vagy a külföldi gyógykezelés mindössze 3-4 százalékot tett ki. A honi turisták többsége (39 százalék) szállodákban, főleg alacsonyabb komfortfokozatú­akban szállt meg. Magánszemé­lyeknél vagy diákszállókban 21 százalék, rokonoknál, ismerő­söknél, ahol nem fizettek a szállá­sért, 19 százalék. A kempinge­zést a turisták mindössze 10 szá­zaléka választotta. A külföldre utazók többsége (60 százalék) maga szervezte meg útját - ren­delte meg előre a szolgáltatást nyújtó cégnél a szállást és egyéb szolgáltatásokat. Mindössze 40 százalék bízta a szervezést vala­milyen utazási irodára.

Next

/
Thumbnails
Contents