Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-30 / 152. szám, kedd

1992. JÚNIUS 30. FÚJSZÓ* HIREK - VELEMENYEK MA LEJÁR A HATÁRIDŐ KÉT ELNÖKJELÖLT Tegnap 14 óráig az országnak hivatalosan két elnökjelöltje volt Václav Havel és Juraj Čop szemé­lyébén. A Szövetségi Gyűlés Elnö­ki Irodája bejelentette, hogy a PDP-KDP koalíció jelöltjeként Vác­lav Havelt jegyezték be elsőként, még pénteken. A kassai Juraj Copot az Egyesülés a Köztársaságért - Csehszlovák Republikánus Párt képviselői klubja jelölte. A jelentés­ből kiderül, hogy a Szövetségi Gyű­lés elnöki irodájába közel 60 jelölést juttattak, ám az esetek többségében önjelöltekről volt szó. Jelölésük ak­kor válna hivatalossá, ha a Szövet­ségi Gyűlés valamelyik képviselője támogatná. Ennek határideje ma 10.00 órakor lejár. HAVEL MEGBÍZATÁSI IDŐSZAKA NEM LESZ HOSSZABB A Szövetségi Gyűlés petíciós bi­zottsága nem hagyta jóvá a cseh­szlovák föderációról szóló alkot­mánytörvény módosítását, melyben a Kereszténydemokrata Unió és a Csehszlovák Néppárt azt javasol­ta, hogy a köztársasági elnök meg­bízatási időszaka 24 hónapról 36-ra hosszabbodjon meg. A beterjesztőknek az volt a céljuk, hogy elegendő idő legyen az elnöki jogkör tisztázására a három parla­ment tárgyalásai nyomán kialakuló államjogi rendezéssel kapcsolatban. A visszautasítás ellenére a KDU-CSNP bízik abban, hogy a parlament szervei még ezen a hé­ten foglalkozni fognak a javaslattal. KELET-SZLOVÁKIÁBAN: GYENGE FÖLDRENGÉS A Szlovák Tudományos Akadé­mia Geofizikai Intézete vaskúti sze­izmológiai állomásának műszerei hétfőn három gyenge földrengést je­leztek, melyek epicentruma Kelet­Szlovákiában volt. A mérőállomástól 315-320 km-re fekvő Bártfán a la­kosok is is észlelték a legerősebb földlökést, a közép-európai (nyári) időszámítás szerint 2 óra 30 perckor. Kelet-Szlovákiában erősebb föld­rengés utoljára 1941-ben volt Strážske környékén. Akkor a löké­sek a Richter-skála szerint 4,6 foko­sak voltak. Az intézet felkéri a lako­sokat, hogy akik észlelték a föld­mozgást, jelentkezzenek a 07/378­2360-as, vagy 07/375-280-as tele­fonszámon, illetve írásban a követ­kező címen: Geofyzikálky ústav SAV, Dúbravská cesta, 842 29 Bratislava. GRENDEL LAJOS IS A Szlovákiai írószervezetek Tár­sulásának 1991. évi díját Lámpa című regényéért - in memoriam - Dušan Kužela kapta. A hetvenes évek elején íródott regény a letűnt rendszerben nem jelenhetett meg. örvendetes, hogy a tegnapi díjki­osztó ünnepségen több szlovák és ukrán kolléga mellett Grendel Lajos csehszlovákiai magyar író is juta­lomban részesült. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. június 30-án Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában Deviza Valuta Angol font 53,78 54,56 Francia frank 5,50 5,58 Német márka 18,53 18,81 Olasz líra (1000) 24,49 24,85 Osztrák schilling 2,63 2,66 Svájci frank 20,59 20,92 USA-dollár 28,17 28,59 HABSBURG OTTÓ: KETTESZAKADAS ESETÉN ÁT KELL ÉRTÉKELNI A TÁRSULÁSI SZERZŐDÉST Habsburg Ottó, az Európai Par­lament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke szerint a köztársaság kettészakadása esetén az EK és a CSSZSZK közötti társulási szerző­dést át kellene értékelni. A találko­zóról Václav Benda (KDP), a Szö­vetségi Gyűlés Népi Kamarájának elnöke tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítóját. -Vendégünk további erőfeszíté­sekre bíztatott, s azt ajánlotta, hogy a maximális áttekinthetőségre töre­kedjünk, hogy legalább a cseh or­szágrészre vonatkozóan hosszab­bítsák meg a szerződést. Arra a kérdésre, miként véleke­dett Habsburg Ottó a csehek és a szlovákok további együttéléséről, Václav Benda azt válaszolta, hogy a vendég meghallgatta a helyzetje­lentést, de arról, mit szeretne, nem nyilvánított véleményt. Ajánlotta vi­szont a gyors döntéshozatalokat, de azt is, hogy a közös állam erőszakos megtartása érdekében semmi eset­re se kockáztassuk - se gazdasági, se politikai téren - a demokratikus fejlődést. Vádav Benda, a Szövetségi Gyű­lés Népi Kamarájának elnöke a Habsburg Ottóval folytatott mai tanácskozás után kijelentette: Vác­lav Havel köztársasági elnök kulcs­szerepet játszik abban, hogy az or­szágban ne fordulhasson elő bal­oldali puccs. -A parlamentben képesek va­gyunk a baloldal blokkolására. Ab­ban az esetben viszont, ha a köztár­sasági elnök nem őrködne az alkot­mány szigorú megtartása felett, a baloldal számára szabaddá válna az út a hatalom felé. Hisszük, hogy a köztársasági elnök továbbra is szilárd marad idézte, Vádav Benda szavait Ondrej Turek, a KDP szóvi­vője. KŐOLAJ-BEHOZATAL CSÖKKENT, DE ELÉG A Barátság kőolajvezeték kapacitása nagyobb annál, amennyit a cseh­szlovák fél képes feldolgozni - nyilatkozta Jana Hejsková, a Chemapol Rt. dolgozója mintegy válaszul Ljubomír Bučoknak, a Barátság vezeték ukrajnai szakasza igazgatójának bejelentésére, hogy a köoiajszállítást 25 százalékkal csökkentették. - Néhány hónapja nagyobb a kínálat, mint a kereslet - hangsúlyozta Jana Hejsková, majd megmagyarázta, hogy a 25 százalékos csökkentéssel a szállító csak a csehszlovák igényekhez igazodott. A DSZM IDOHUZASA ÖTNEVŰ ISMERETLEN A PDP a mai napig nem tudja, ki képviseli majd a DSZM-et a szövet­ségi kormányban. - Izgatottan vár­juk a neveket - közölte a sajtóiroda tudósítójával Miroslav Macek, a PDP alelnöke. Megerősítette, hogy a DSZM a szövetségi kormány elnöki posztjának betöltésére nem állít képviselőt. A hivatalba a PDP jelöltje: Jan Stráský, a cseh kor­mány jelenlegi alelnöke. A Legfel­sőbb Bíróság elnökének tisztsége - hangsúlyozta Miroslav Macek - nem lehet politikai egyezkedés tárgya. A két győztes párt vezetői utolsó közös tárgyalásukon megegyeztek abban, hogy mielőtt bejelentenék a köztársasági elnöknek az új szö­vetségi kormányfő nevét, a két fél tájékoztatja egymást arról, kiket jelöl a miniszterségre. - Eredetileg úgy terveztük, hogy a találkozóra még a múlt héten sor kerül. A DSZM részéről időhúzásról van szó - szögezte le Miroslav Macek. ÖSSZEÜLT AZ ÚJ CSEH PARLAMENT Röviddel 13 óra után a cseh him­nusz hangjaival kezdődött meg Prá­gában a Cseh Nemzeti Tanács ala­kuló ülése, amely előreláthatólag jú­nius 2-án fejeződik be. A cseh parlament képviselői töb­bek között leteszik a hivatalos foga­dalmat, megválasztják a CSNT mandátumvizsgáló és mentelmi bi­zottságának elnökét és tagjait, meg­vitatják a parlament elnökére, illetve az elnökségre tett javaslatokat. A 200 tagot számláló CSNT-ben a PDP-KDP koalíció 76 mandátu­mot kapott, a Baloldali Blokk 35-őt, az Egyesülés a Köztársaságért -Csehszlovák Republikánus Párt 14, a Liberális Szodális Unió 16, a KDU-Csehszlovák Néppárt 15, a Demokratikus Önigazgatási Moz­galom-Morvaország és Szilézia Társaság 14, a Csehszlovák Szod­áldemokrácía 16 és a Polgári De­mokratikus Szövetség 14 képviselő­vel van jelen. KIZÁRJÁK JUGOSZLÁVIÁT AZ ET PARLAMENTI KÖZGYŰLÉSE BUDAPESTEN Az Európa Tanács parlamenti közgyű­lése kész kizárni soraiból Jugoszláviát, annak jeleként, hogy nem ért egyet a foly­tatódó véres etnikai háborúval. Ezt Mi­guel Angel Martinez, a testület elnöke jelentette ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlése budapesti ülésének kezdetén. Sajtóértekezletén hangsúlyozta továbbá: az ET mostani közgyűlése rendkívüli ese­mény, ugyanis a testület először tart ren­des ülést Magyarországon. Ezt a szerve­zet 43 éves fennállása alatt sohasem rendezte Strasbourgon kívül. A tanácskozáson többek között szó lesz az ET sorainak bővítéséről, a kisebb­ségek jogairól, a jugoszláviai helyzetről, továbbá a migrációs áramlásról a visegrá­di hármak országaiban, az emberi jogok helyzetéről Törökországban, valamint a kelet-európai országok nukleáris prog­ramjairól. Tegnap a prágai várban Egon Lánský, az Európa Tanács csehszlovákiai nagy­követe átadta Vádav Havel köztársasági elnöknek Catherine Lalumiére-nek, az Európa Tanács főtitkárának üzenetét, amely a közös csehszlovák állam megtar­tását támogatja. Amint azt az elnöki hivatal közölte, a nagykövet szerdán részt vesz az Euró­pa Tanács parlamenti közgyűlésének bu­dapesti ülésén, ahol valószínűleg szóba kerül a Csehszlovákiában kialakult hely­zet is. AZ ELSŐ ÁTVILÁGÍTÁSI PER TOMIS VÁDJÁT ELUTASÍTOTTÁK... A prágai bíróság elutasította Vádav Tomisnak, a Szövetségi Gyűlés volt képviselőjé­nek vádját, amelyet a Szövetségi Gyűlés, a belügy- és védelmi minisztérium által képviselt csehszlovák állam, illetve a november 17-i eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság ellen nyújtott be. Először döntött a bíróság olyan perben, amelynek tárgyát a lusztráció képezte. Pontosabban az, hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői tiltakoztak amiatt, hogy az átvilágítás eredményeként a parlamenti bizottság nyilvánosságra hozta azt a tényt, hogy a volt ŠtB munkatársai jegyzékén szerepeltek. A bíróság döntése egyelőre nem jogerős. ENSZ-EROK ELLENŐRZIK A SZARAJEVÓI REPÜLŐTERET Tegnap egymásnak ellentmondó hírek érkeztek arról, átvették-e az ENSZ-erök a szarajevói repülőtér ellenőrzését vagy sem. A francia televízió bejelentette, hogy a szerbek átadták a repülőteret, később Lewis McKenzie tábornok, az UNPRO­FOR parancsnoka a Reuter hírügynök­ségnek azt mondta, hogy az objektumo­kat még mindig a szerb szabadcsapatok ellenőrzik. A Tanjug hírügynökség pedig már a reggeli órákban azt közölte, hogy a szerb erök már vasárnap este bejelen­tették a repülőtéri létesítmények átadását az ENSZ-erök ellenőrzése alá. Egyébként a különböző források egy­behangzóan arról számoltak be, hogy viszonylag nyugalmas volt Szarajevóban a hétfőre virradó éjszaka, csak szórvá­nyos lövöldözéseket lehetett hallani. Vagyis a tűzszünet gyakorlatilag 48 órán át érvényben maradt, s ezzel teljesült a humanitárius segélyakciók elindításá­nak egyik alapvető feltétele. A megbékélés és a segélyakciók elin­dításának előmozdítása volt a célja Fran­cois Mitterrand elnöknek, aki az egész világot meglepte váraltan szarajevói láto­gatásával. A francia közvélemény pártál­lásra való tekintet nélkül kedvezően fo­gadta Mitterrand „szép humánus gesztu­sát". Csak a szélsőjobbddal beszélt blöffről és tnikkröl. Le Pen szerint a láto­gatás inkább show volt, semmint diplo­mácia. Belgrádban tegnap folytatódott az el­lenzék vasárnap kezdődött tiltakozó akci­ója, melynek fó célja Szlobodan Milose­vics elnök távozásának elérése. Vasár­nap több mini százezren vettek részt a megmozduláson, s közülük kb. 5 ezren az éjszakát is a helyszínen töltötték. Teg­nap délelőtt 10-re az ellenzék újra össze­hívta szimpatizánsait. A tüntetők még a délelőtt küldöttséget menesztettek követeléseikkel Milosevics­hez. Kb. egy órán át tárgyaltak az elnök­kel, aki egyetértett azzal, hogy a kormány és az ellenzék kezdjen kerekasztal-lár­gyalásokat, s hogy választásokon bírálják felül elnöki mandátumát. Milosevics kö­zölte, az ellenzék többi követeléseire csak azok áttanulmányozása után válaszol. A szerb ellenzék szerint a jelenlegi válság csak úgy oldható meg, ha Milose­vics lemond, a rezsim és az ellenzék kerekasztal-tárgyalásokat folytat, új par­lamenti választásokat írnak ki és biztosí­tott lesz a szerb rádió és televízió függet­lensége. A tüntetők további három dele­gációja az említett követeléseket eljuttatta Radoman Bozsovics kormányfőhöz, Alekszander Bakocsevicshez, a parla­ment elnökéhez, valamint a szerb rádió és televízió vezetéséhez. Jugoszlávia nem vesz részt az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet júliusi ülésén - ezt a Helsinkiben folyó szakértői tanácskozáson közölte a jugoszláv küldöttség. Korábban már több EBEÉ-tagállam javasolta, hogy a ju­goszláv delegációt zárják ki a szervezet munkájából. John Major brit kormányfő és George Bush amerikai elnök az elmúlt napokban többször is telefonbeszélgetést folytatott a boszniai helyzetről - közölte tegnap Major hivatala anélkül, hogy tájékoztatott volna a részletekről. Közben Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter megerősí­tette, hogy Nagy-Britannia kész részt venni a humanitárius légi híd létrehozásá­ban. Hangsúlyozta azonban, hogy orszá­gának nincs szándékában harci egysége­ket küldeni Szarajevóba. Butrosz Ghali, a világszervezet fótit­kára tegnap felkérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, egyezzen bele a szarajevói repülőtér elfoglalásába. A fótitkár szerint ki kell használni a jelenlegi kedvező hely­zetet, amikor a szerbek hajlandóságot mutatnak ana, hogy teljesítsék a korábbi megállapodásokat. Egyben felkérteaBT-t, szólítsa fel Bosznia-Hercegovina kor­mányát, ne próbáljon katonai előnyökre szert tenni. A BT a tegnapi tanácskozás során beleegyezett abba, hogy az ENSZ­egységek elfoglalják a szarajevói repülő­teret. A hadműveletnek az a célja, hogy biztosítsák a humanitárius segély átszállí­tását Bosznia-Hercegovina lakossá­gának. A szerb egységek tegnap este 18 óra után elhagyták a szarajevói repülőteret és átadták az ENSZ békeeröknek - tájékoz­tatott a Tanjug hírügynökség. MEGRENDELÉS 7,9 MILLIÁRD PONTÉRT (Folytatás az 1. oldalról) vénykínálatból az első fordulóban a részvények 29,87 százalékát ad­ták el, vagyis mintegy 90 millió ezerkoronás részvény lel gazdára. (Hogy milyen árfolyamon és melyik fordulóban, az a közeljövőben kide­rül.) Ebből a mennyiségből egyéb­ként a befektetési privatizációs ala­pok 70 milliót szereztek meg, az egyéni befektetők pedig 20 milliót. Túlkereslet 469 részvénytársaság kínálata iránt nyilvánult meg, ennek következtében 48 esetben rövidítet­ték meg a privatizációs alapok meg­rendelését. „KÉSZEK VAGYUNK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSRE" (Folytatás az 1. oldalról) lódási folyamata, melyben szintén részt kívánnak venni. - Készek vagyunk, hogy együtt­működjünk a hazai magyar politikai erőkkel - emelte ki A. Nagy László. Megtudtuk: az MPP lépéseket is tett, hogy új alapokra helyezzék kölcsö­nös viszonyukat és kidolgozzák kö­zös stratégiájukat, de hiányzik a fo­gadókészség. - Keserűen meg kell állapítanunk, hogy viszonyunk nem fejlődik jő irányban - összegezték véleményüket. Az MKDM által hangoztatott auto­nómiaigény kapcsán az MPP veze­tői figyelmeztettek, hogy nem té­veszthető össze a községi és a ki­sebbségi önkormányzat, mivel ez funkciózavart keltene és végered­ményében ahhoz vezetne, hogy lát­szat-önkormányzat alakulna ki. Az MPP továbbra is azon a véleményen van, hogy a helyi önkormányzatokon keresztül kell elérni az oktatási és kulturális autonómiát. ALLAMFOKÉNT UTOLJÁRA? (Folytatás az 1. oldalról) A népszavazásról szóló hatályos törvény az elnök úr szerint nem a legmegfelelőbb, s több politikussal egybehangzóan, úgy véli, jelenleg nem alkalmazható. A törvény első cikkelyének 2. bekezdése jelenti ed­dig az egyetlen alkotmányos utat, amely dönthet a két köztársaság egyikének az államszövetségből va­ló kilépéséről. Ha a Szövetségi Gyű­lés a népszavazásról szóló törvény módosításával talál a jelenleginél vi­lágosabb és egyszerűbb megoldást, akkor ezt az elnök úr tiszteletben fogja tartani. Havel elnök véleménye szerint megfelelőbb lenne, ha a szövetségi védelmi miniszter posztját nem hiva­tásos katona, hanem polgári sze­mély töltené be. Ebben Havel elnök­kel hasonló nézetet vall Václav Klaus, Vladimír Mečiar pedig meg­értéssel hallgatta meg az elnök úr véleményét. Mind Havel elnök, mind a koalíciós tárgyalásokat folytató két párt vezetője egyetért abban, hogy a teljes értékű szövetségi kormány­nak megfelelő jogkörökkel, döntési hatáskörökkel kell rendelkeznie. Egy kérdésre válaszolva a szóvi­vő elmondta: Az elnök úr véleménye szerint klasszikus értelemben vett államcsínyről nálunk szó sem le­het. (sm)

Next

/
Thumbnails
Contents