Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-29 / 151. szám, hétfő

1992. JÚNIUS 29. ÚJ SZÓ. RIPORT 4 ÚJ IDÉNY ­ÚJ HELYEN LÁTOGATÓBAN AZ IBUSZ POZSONYI KIRENDELTSÉGÉN A körültekintőek időben megszer­vezték szabadságukat, de vannak, akiknek csak az utolsó pillanatba jut eszükbe: itt a nyár. Szerencsére ma már nekik sem kell itthon maradniuk. Elegendő, ha betérnek egy utazási irodába, és máris'összeáll az útiterv. Az Ibusz Pozsonyban a jónevű uta­zási irodák közé tartozik; a tapasz­talt személyzet kiépített kapcsola­tokkal várja az ügyfeleket. Akik ezt az irodát óhajtják Pozsonyban felke­resni - már nem találják meg az évek óta megszokott helyén. -Nemrég elköltöztünk a Hviez­doslav térről. Jelentkezett az épület tulajdonosa, és nem sikerült mege­gyeznünk a bérleti díjban - mondot­ta Julis Rózsa, az iroda vezetője. -' Szerencsére egy nagyon szép utcában leltünk új otthonra. A Panská (volt Nálepka) utca a város szívében van, és rajta ke­resztül vezet az az egyik útvonal, amelyen az idegenvezetők a város külföldi látogatóit és a hazai turistá­kat végigvezetik. Több épületet felú­jítottak itt, rövidesen bizonyára ked­venc sétálóutcává válik. - Valamivel kisebb az irodánk alapterülete, de elférünk, nézzen csak körül - invitált Julis Rózsa. Az irodába vonzó cégtábla csalo­gatja az ügyfeleket, akikkel szép pult mögött álló, három kolléganője fog­lalkozott. Mi éppen róluk kezdtünk beszélgetni, a még utolsó simítások­ra váró fogadószobában. - A politikai helyzet igencsak érezteti hatását az idegenforgalom­ban. Az emberek alaposan meggon­dolják, hogy Jugoszláviába utazza­nak-e, annak ellenére, hogy a tenger sokakat vonz. Azok is tétováznak a háborús térségen való átutazás miatt, akik görögországi üdülést ter­veztek. Pedig idén Görögországban nagyon szép helyen sikerült lakosz­tályokat lefoglalnunk. A nyírői szö­vetkezetből volt ott egy csoportunk, elégedetten tértek vissza. Augusz­tusban és szeptemberben még szí­vesen üdültetnénk ott az érdeklő­dőket. Ilyenkor nyáron természetesen a tengerpart a legvonzóbb. Jugosz­lávián és Görögországon kívül Fran­ciaországban és Olaszországban is szerveznek üdüléseket. A környező államokba, Ausztriába és Németor­szágba is kirándulhatnak hosszabb­rövidebb időre ügyfeleik. - Természetesen Magyarország áll legközelebb hozzánk és az ottani üdülőket szívesen ajánljuk a hoz­zánk betérők figyelmébe. Azt ta­pasztalom, hogy a Balaton iránt a ta­valyinál nagyobb az érdeklődés. Az Ibusz magyarországi kínálatát nem csupán a csehszlovákiai lako­sok veszik igénybe, hanem a kül­földről Pozsonyba érkezők is. A jó hír elterjedt: az Ibusz bármilyen ár­fekvésű szállást - a magánpanziótól a Hiltonig -, mindenféle programot, kis túlzással azt is mondhatnánk, minden kívánságot teljesít. És azt is hozzátehetjük, nemcsak külföldön, hanem itthon is igyekez­nek az utazni vágyók kedvébe járni. A nyár ugyan a vízparton az igazi, de akik nem vágynak tűző napra, a kellemesen hűs Tátrát is élvezhe­tik az Ibusz szervezésében, romanti­kus csehországi tájakra utazhatnak vagy épp prágai látogatást is vá­laszthatnak. Beszélgetés közben képzeletben már bejártuk az utazási iroda által kínált helyeket, de végül is az igen prózai és praktikus tanácsoknál kö­töttünk ki. - Akik még nem döntötték el, hol töltik a nyarat, térjenek be hozzánk, biztosan tudunk az igényeiknek megfelelő utat ajánlani - mondotta Julis Rózsa. - Ügyfeleinknek el Sze­retném mondani, hogy a költözkö­dés után is ugyanolyan szívesen látjuk őket, mint korábban. És még egy apróság, a helyen kívül a tele­fonszámunk is változott: 33 05 75, a faxon pedig a 33 04 71-es számon küldhetik a rendelésüket. DEÁK TERÉZ EXPO UNGVÁR '92 Ml LÁTHATÓ UKRAJNA KAPUJÁBÓL? A régi beidegződésektől nagyon nehezen szabadulnak az emberek. Kárpátalján járva is inkább azt tapasztaltam, hogy azok vannak többen, akik szókészletükből leggyakrabban a „szicsasz"-t használják, és ez a „mindjárt" náluk órákat, néha fél napot is jelent. Mintha nem érdekelné őket, hogy az idő pénz. Ez a jellemzőbb megnyilvánulás azonban korántsem jelenti azt, hogy ez a térség állóvíz lenne. Kárpátalján szerencsére van egy szűkebb réteg - főleg fiatalokból álló -, mely felismerte az új kihívásokat, és cselekedni is kezdett, Emil Landovszkij, az ungvári városi tanács elnöke alighanem rájuk gondolt, amikor az Expo Ungvár '92 nemzetközi vásár résztvevőit köszöntő beszédében leszögezte, hogy ez a város az utóbbi két év alatt több üzleti találkozónak adott otthont, mint az ezt megelőző negyven év alatt együttvéve. Az ungvári nemzetközi kiállítást és vásárt június 19-től 23-ig tartóan az ungvári Expo East kft. rendezte meg, méghozzá az Európa nyugati felében is szokásos színvonalon. A kiállításépítő és -szervező kft-nek egy tehetséges fiatalember, Galicin Péter az ügyvezető igazgatója. Igazgató úr, önök a gyermek- és ifjúsági palotában 1200 négyzetméter alapterületen, kiváló körülmények között mintegy háromszáz hazai és külföldi cégnek teremtettek lehetőséget a bemutatkozáshoz, a kapcso­latteremtéshez és az üzletkötéshez. Ahogy látom, Ma­laysiatói Iránig, Singapore-tól Svédországig, Törökor­szágtól Angliáig, Olaszországtól Ausztráliáig, Németor­szágtól Amerikáig aránylag sok cég és üzletember jött el Ungvárra. Elárulná, miként sikerült őket idecsalogatni? - Nem volt nehéz. Szerencsére e térség iránt most nagy az érdeklődés. Ungvár pedig különben is Ukrajna kapuja. Mi tudatosítottuk: ha nem lépünk, más fog ide betörni. • Ezt értem, de az önök kft-jét alig pár hónappal ezelőtt jegyezték be a cégbíróságon, és máris ilyen nagyszabású rendezvény létrehozására voltak képesek. Honnan ez a profizmus? - Az ungvári vásáriroda alkalmazottja voltam koráb­ban, tehát némi tapasztalatra szert tettem. Ez az érem egyik oldala. A másik: most egy neoprivatizációs folya­matot hajtottunk végre a nyíregyházi kiállításépítő és szervező magyar-kanadai kft-vel, melynek Ausztriában, Németországban, Kanadában és most már Ungváron is van székhelye. A profizmusnak ez adja a hétterét. • Mi lett az ungvári vásáriroda sorsa? - Tavaly megszűnt, addig a városi tanácshoz tartozva működött. • Milyen visszajelzései vannak? Sikeresnek minősít­hető a bemutatkozás? -A vásár mérlegének megvonására csak hónapok múlva nyílik lehetőség. Mindenesetre azok a gyártók és kereskedők, akik részt vettek ezen a kiállításon, szinte kivétel nélkül úgy nyilatkoztak, hogy érdemes volt eljön­niük, jó üzleteket kötöttek. A rajt számunkra is kétségte­lenül sikeres volt, hiszen ezekben a napokban hasonló vásárok építésére már Kijevből és más nagyobb ukrán városokból is kaptunk megrendeléseket, sőt nyugatról is befutottak ajánlatok. 0A véletlen műve volt, hogy az ungvári Expóra Magyarországról érkezett a legtöbb kiállító cég? -Szlovákiából nyolc, Romániából tizenegy és Ma­gyarországról valóban hatvan cég állított k'i, de ez egy cseppet sem a véletlen műve, ugyanis nem titok, hogy ebben a térségben a magyarországi cégek a legtőkeerő­sebbek. * * * Az ungvári Expón a kiállító cégeken kívül sok üzle­tember és kapcsolatokat kereső vállalkozó is megfordult, köztük a csallóközi Varia Kft. igazgatója, Nagy Zoltán is ott volt. - Már régen készültünk Kárpátaljára - mondja és most az Expo jó apropóul szolgált ahhoz, hogy itt legyünk. 0A természetes alapanyagokból készült, nálunk közkedveltté vált ós keresett üdítőitalaikat mégsem állították ki, sem a gyorsan oldódó teagranulátumokat. Miért? -Tájékozódó jellegűnek minősíthető a látogatásunk, szeriőz üzleti partner vagy partnerek felkutatása volt a célunk. Meg kell, hogy mondjam, ebben a vásár igazgatója és más helybeli üzletemberek, valamint az értelmiségiek is a segítségünkre voltak. • Vagyis találtak partnereket? -A kapcsolatfelvételek megtörténtek, hogy milyen eredményt hoznak, az majd a jövőben derül ki. Ugy tapasztaltuk, hogy az üvegházaink iránt is lesz kereslet. • Mennyire megbízhatóak az ukrajnai cégek? Nem félnek attól, hogy esetleg nem tudnak majd önöknek fizetni? - Tudjuk, hogy Ukrajnával ez idő tájt leginkább a bar­ter kereskedelem valósítható meg. Felkínált árunkért cserébe rönkfát szeretnénk kapni, de amint megtudtuk, ennek az engedélyezése eléggé problematikus: a kor­mány csak a feldolgozott fa kiviteléhez járul hozzá. Kellemes meglepetés volt viszont, hogy Ungváron már olyan magánvállalatok is vannak, melyek dollárral tud­nak fizetni. Ukrajna belső helyzetéről, az ország kilátásairól Vik­tor Begygaszt, az Ukrán Köztársaság parlamenti képvi­selőjét, a Viktória Kft. igazgatóját kérdeztem. - Mindenekelőtt azt mondhatom, hogy Ukrajna foko­zatosan kezd kikászálódni a letűnt rendszer béklyóiból. Parlamentünk több olyan törvényt dolgozott ki, mely garantálja a magántulajdont, bizonyos fokig érdekeltté teszik az embereket a külkereskedelemben is, de a gaz­dasági törvényeket illetően mégis helyben topogás ész­lelhető. 0 Mivel magyarázható ez? -Azzal, hogy a mai helyzetre negatívan hatnak a kommunista éra alatt kialakult formációk. Vagyis a néhai megyei meg járási párttitkár ma nagyvállalati vezérigazgató, szövetkezeti elnök, és az ilyen vezető végsőkig azon fáradozik, hogy megakadályozza a ma­gánvállalatok monopolellenes tevékenységét. Ebből ki­folyólag kemény harcok jellemzik az életünket. 0 Miben látja a kibontakozás reményét? - Sok minden azon fog múlni, hogy a parlament és a köztársasági elnök hatalomra juttatja-e azt a képviselői csoportot, amely képes véghezvinni a reformokat. • A gazdaságpolitikai kérdéseken túl milyennek látja a társadalompolitikát? -A kettő szorosan összefügg, de ahelyett, hogy részletezzem, csak annyit mondanék: bármilyen para­dox módon is hangzik, amíg Európában megoldatlan lesz az ukrán kérdés, addig Európa nem lesz stabil. 0 Mire alapozva gondolja ezt? - Ukrajnában is negatív szeparatista folyamatok kez­dődnek - főleg peremvidékeken: a Krimen, Ogyesszá­ban, a Donyec-medencében, Nyugat-Galíciában, de itt, a Kárpátalján is. • Van remény a problematikus dolgok békés megol­dására? - Van, de lehet, hogy önmagunk nem leszünk elegen­dőek hozzá. Nem tudom, hogy a határátkelőhelyen tapasztaltak beszélgetőtársam szavait igazolják-e, de tény: noha csak három kocsi volt előttem, mégis egy órába tellett, míg elvégezték a vámellenőrzést. Meglepetés még ez­után is ért. Amikor útnak bocsájtottak, a határsávban, az egyik bokor alól egy ukrán katona füttyentett ránk, és mi természetesen azonnyomban megálltunk. - Miért nem álltak meg? - kérdezte erélyesen. - Megálltunk, itt vagyunk - mondtuk neki. - De csak azután, hogy füttyentettem. - Korábban kellett volna? - Igen, és ezért most tolassanak vissza. Nem értettük az egészet, nem tudtuk, mi akar ez lenni. Megkértem, engedjen az utunkra, mert sietnünk kell. Nem és nem - hajtogatta makacsul, majd végül mégis engedett, de hogyan. - Felírom a kocsi rendszámát. Ha legközelebb jön­nek, egy napot fognak várni! - vágta a fejünkhöz. Nem szóltunk neki semmit. Szerettem is volna gyor­san elfeledni az egészet, de már Nagymihálynál jártunk, amikor újra töprengéni kezdtem a dolgon: vajon önszán­tából tette, vagy parancsra? SZASZÁK GYÖRGY S amorín-Somorja hirdeti a felirat néhány kilométer­re Pozsony után. Jelzi, hogy a Csallóközhöz közeledünk, ah­hoz a területhez, amelyen ezer éve magyarok élnek, s amelyet 1920-ban a trianoni szerződés ér­telmében Csehszlovákiához csa­toltak. Tizennégy nappal a parla­menti választások után ez a vidék az újságírók figyelmének közép­pontjába került. HÁROM SZÁZALÉK MEČIAR MELLETT ÉS ŠVEJK A járás választási eredményeinek felü­letes áttekintése is megmutatja, hogy Du­naszerdahely környéke Szlovákiában fe­hér hollót jelent. Míg máshol Mečiarék 50, sőt van ahol 60 százalékot szereztek, itt csaj 3,32-t Nagy fölénnyel a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés koalíciója győzött. Elvégre, itt a lakosok 85 százaléka magyar. A házak falain még ott láthatók az MKDM piros-fehér-zöld színű választási plakátjai, de az élet nem állt meg. Látoga­tásunkkor Dunaszerdahely központjában kisebb ünnepség van: cseh sörözőt nyi­tottak, amelyben eredeti cseh sört csapol­nak. És a neve - Švejk. Az üzletvezető­nek kissé hiányosak az ismeretei Hašek­ról (budéjovicei sört fogunk csapolni, hi­szen Švejk ott született), de ez nem lényeges. Inkább az érdekel bennünket, milyen jövőt jósol vállalkozásának, miután Szlovákiában a baloldal győzött. - Nem félek - módja, - rólunk a vendégek dönte­nek és nem valamilyen kormány. Szerinte a köztársaság kettéválása sem hozna mélyreható változásokat. - A cseh sört Amerikába is kiviszik, ezért Szlovákiába is el kell jutnia. A gazdasági hátrányok vagy a vám nem aggasztják, ezt az italt magas ára miatt ezen a vidéken csak a közép- és a felsőbb rétegek isszák. VALASZTAS UTÁNI RIPORT IDEGESSÉG A FELVIDÉKEN - írja csak meg, hogy mi még mindig bízunk a cseh és a szlovák politikusok megegyezésében - búcsúzott tőlünk a söröző vezetője, arra kérve bennünket, hogy nevét ne hozzuk nyilvánosságra. Habár a vendégei kiállnának mellette, állítja... BALKANIZÁLÓDÁSRÓL NINCS SZÓ, DE A BERUHÁZÓK HABOZNAK Ollós Árpádnál, Dunaszerdahely pol­gármesterénél az újságírók egymásnak adják a kilincset. Beszélgetésünk után kanadai, majd svájci látogatói voltak, másnapra pedig a BBC televízósait vár­ták. Nem meglepő ez, hiszen a nyugati sajtóban ezt a régiót Közép-Európa po­tencionális gyújtófejének nevezik. Ollós Árpád úgy tartja, a szlovákiai magyarok már megszokták a Menjetek a Duna má­sik oldalára felszólításokat, de úgy tartják, hogy ez csupán egy maroknyi túlérzékeny szlovák kezdeményezése. A magyarok lakta területeken a két nemzetiség között nincsenek nagyobb problémák. Komá­romban ugyan voltak zavargások, állító­lag az északibb területeken élő szlovákok kezdeményezésére, akik autóbuszokon érkeztek, hogy nyugtalanságot keltsenek. Ennek ellenére Ollós Árpád úgy véleke­dik, hogy az itt lakók nem fogadják majd megjuhászkodva az esetleges támadá­sokat: - Attól félek, hogy a támadások magyar nacionalizmust szülhetnek. Én magam magyar vagyok, ezért mondha­tom ezt. A választások után idegesség, bizony­talanság uralkodik, de a polgármester szerint a balkanizálódás, legfőképpen pe­dig a lövöldözés nem jöhet számításba. Meg kell tartani az alapvető emberi jogo­kat és szabadságjogokat, amelyeket no­vember után az itteni magyarok meg­kaptak az oktatásügy, a nyelvhasználat, a szabad magyar sajtó és kultúra terüle­tén: - Mečiar kijelentette, hogy többek között meg kell változtatni a földtörvényt, ami úgy is magyarázható, hogy vissza kell adni a 89 novembere után visszakapott földet, amelyet a háború után elkoboztak tőlünk - mondja Ollós Árpád. További veszélyt jelenthet az itteni kisebbség szá­mára, ha a szlovák oktatási tárcát a Szlo­vák Nemzeti Párt, a DSZM potencionális koalíciós partnerének tagja kapná meg. Ez azzal járna nyilván, hogy a magyar iskolákban megszűnne a magyar nyelvű oktatás. De nemcsak a nyelvről és földről van szó. Ollós Árpád az elmúlt két év alatt számos kapcsolatot alakított ki a külföld­del, de ezek a kapcsolatok a választások után veszélybe kerültek. így például dán partnerekkel előzetes megállapodást kö­töttek egy hulladékosztályozó és tároló felépítéséről, de „amikor néhány napja Dániában jártak, azt tapasztalták, hogy az érdeklődés csökkent. - Garanciákat kér­nek a szövetségi kormánytól, de nem tudjuk, hogy egyáltalán lesz-e ilyen kor­mány és meddig? - magyarázza a pol­gármester. Amerikaiakkal is tárgyaltak a termálforrások kihasználásáról, néme­tekkel pedig egy háromszáz főt foglalkoz­tató gyár felépítéséről. Félnek, hogy min­debből nem lesz semmi, mivel nemcsak őket, hanem a külföldi beruházókat is idegesíti az a hangnem, amelyet Vladimir Mečiar használ. ÚJVÁROS A DUNA ALATT A szocializmus gigantikus építkezésé­ről ez a vicc járja ezen a vidéken: Tudják, hogy fogják hívni rövidesen Bőst? Újváros a Duna alatt. Ez a fekete humor a tározó feltöltése után valósággá válhat: az itt lakók szerint a tározó környékét három perc alatt elöntheti a víz. A bátrak a temp­lomtorony magasságú gát mellett új háza­kat építenek, de a gát szilárdságában kevesen bíznak. - A gát építésére szánt anyagból akkoriban családi házak épültek Pozsonytól egészen Komáromig, Isten tudja miből is készült a bösi tározó. - mondja az egyik helyi lakos, aki érthető okokból nem árulja el nevét. A gát közelében egy tipikus munkás­kocsma található. Kiszolgálás nincsen, a söntéshez kell menni az alapkínálatért - a. sörért és a borovičkáért. A törzsven­dégek aggódnak a szövetség és a közeli gát jövője miatt. - Itt senki sem szavazott Mečiarra, mi a magyar kereszténydemok­ratákat választottuk, és meg akarjuk tarta­ni a köztársaságot, mindennemű kötőjel nélkül-mondják. Ugyanakkor megtudjuk, hogy a legjobb kormány 89 novembere előtt volt, mert akkor egy kifli 30 fillérbe került és nyugodtan élhettek. Eltérően vélekednek itt a megalomániáról tanúsko­dó építkezésről. Egyesek azt állítják, megbirkózik vele a természet (a beton­teknőben már fák is kinőttek) mások vi­szont meg vannak győződve arról, hogy az építkezést be kell fejezni: - Tőlünk soha senki semmit nem kérdezett, egy­szerűen döntöttek és nekünk alkalmaz­kodnunk kellett. Azt gondoljuk, Mečiar kormánya sem lesz jobb. A meggyfasorra vigyázó öreg esőz így búcsúzott tőlünk: - „Tudják, Havel na­gyon okos ember; a szlovák csak reggel kilencig okos, ezzel vége." Egyébként a csősz szlovák... IVO HORÁK Lidové noviny

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents