Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-27 / 150. szám, szombat

1597 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ SZÓ, 1992. JÚNIUS 25. NÉHÁNY SORBAN MÁSOK ÍRTÁK TÖRVÉNYELLENES LENNE AZ SZK ALKOTMÁNYÁNAK KIHIRDETÉSE A NÉPSZAVAZÁS FÉLMILLIÁRDBA KERÜL Vladimír Mečiar kedden bejelentette: a Szlovák Nemzeti Tanács júliusban kihirdeti Szlovákia szuverenitását, augusztusban pedig a Szlovák Köztársaság alkotmányát. Hogyan értékelhetők ezek az egyoldalú lépések az érvényes alkotmányos törvények szempontjából? A kérdést a Mladá Fronta Dnes Zdenék Kesslernek, az alkotmánybíróság bírájának tette fel. - Szlovákia szuverenitásának kihirdetését nem szabad dramatizálni. Tulajdonképpen politikai deklarációról vaň szó, amelynek jogi alapja a csehszlovák szövetség érvényes alkotmánya. Az alkotmány ugyanis a két nemzetközi köztársaság szuverenitásáról és önrendelkezéséről beszél, pzért a cseh félnek nincs oka a pánikra. • • És a Szlovák Köztársaság alkotmánya? - Kihirdetése már törvényellenes lenne, mivel ellentétben állna a szövetségi alkotmánnyal. Sok függ a tartalmától is. Amennyiben tartalmazni fogja a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke funkciójának létesítését és kimondja Szlovákia nemzetközi jogalanyiságát, nyíltan megsérti a törvényeket. Ha a szlovák fél be akarja tartani a törvényes eljárást, Szlovákia területén népszavazást kellene kiírni erről a lépésről. Ez azonban ellentétben áll a népszavazásról szóló törvénnyel, amely meghatározza Csehszlovákia nem pedig az egyes köztársaságok államjogi elrendezését. Személyesen azt gondolom, augusztusban nem fogadják el a szlovák alkotmányt, mivel öt változata létezik és a politikai pártok ilyen rövid idő alatt nem egyeznek meg az egyik variánsban. • Bízik az esetleges csehszlovák válás alkotmányosságában? - Václav Klaus és Vladimír Mečiar tudják, hogy a Csehszlovákia jövőjéről rendezett népszavazás félmilliárd koronába kerülne. Ez az összeg azonos arányban terhelné a két köztársaság költségvetését, vagyis negyedmilliárddal. Ezért bizonyos ellenkezés tapasztalható a népszavazással kapcsolatban. Csakhogy a népszavazás az egyedüli alkotmányos módja az államjogi kérdések megoldásának. Ha, valóban szétesik a szövetség, hihetetlen bonyodalmakat okoz majd a vagyonelosztás. Szükség van ugyan arra, hogy betartsák a jó modort, de amikor pénzről van szó, még a testvérükkel is összevesznek majd. A volt parlament ugyanis nem hagyta jóvá a vagyonjogi rendezésről szóló törvényt, amely azt javasolta, hogy a vagyont a lakosság száma szerint, 2:1-hez arányban osszák el. A törvény hiánya miatt hosszas huzavona kezdődik majd. VESZÉLYES NACIONALISTA SZÍNJÁTÉK KOLOZSVÁROTT (Folytatás az 1. oldalról) -magyar feszültséget Erdélyben. Több román ellenzéki lap is bírálóan írt róla. Az európai formátumú Cotidianul pedig nyíltan megírta a napokban: Kolozsvár nacionalista vezetősége eddigi tevékenységével feszültséget keltett a városban, és ha ez így megy tovább, nem kizárt, hogy Kolozsvárott olyan magyarellenes zavargások robbannak ki, mint 1990 márciusában Marosvásárhelyen. Nem kétséges, hogy fején találta a szöget a lap. A problémát azonban ez nem oldja meg, főként nem akkor, ha ezt a magyarellenes irányvonalat -' részben leplezve - a legfelsőbb román politikai körök is támogatják. Maga Ion Iliescu elnök is nemrégiben szerényen bírálta ugyan a nacionalista túlkapásokat, de mindjárt hozzá is tette, hogy ezekért a magyarok elsősorban önmagukat okolhatják, mert magukba zárkóznak, elszigetelődnek és dédelgetik a nagy Magyarországról szőtt álmaikat. Kommentár nem szükséges. Kolozsvárhoz hasonló problémák vannak Nagybányán és több más erdélyi városban is, ahol román nacionalisták foglalták el a helyi kulcspozíciókat. Külön kell megemlíteni a marosvásárhelyi polgármester-választás körüli szinte abszurd színjátékot, melyre bizony aligha lehetnek büszkék azok, akik naponta a demokráciáról szónokolnak. A bukaresti politikai központ ez esetben is tétlenül szemlélte a román soviniszták manővereit. Pedig végre tudatosítania kellene, hogy nem szabad a tűzzel játszani. Példa erre a szomszédos Jugoszlávia. Moldova, ahogy erre már többször is figyelmeztetett, de sajnos eredménytelenül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség is. KQKES JÁNOS A BUNDESRAT JÓVÁHAGYTA A CSEHSZLOVÁK-NÉMET SZERZŐDÉST BAJORORSZÁG NEMMEL VOKSOLT A Szövetségi Tanács, a német parlament felsőháza Bonnban tegnap jóváhagyta a csehszlovák-német szerződést a jószomszédságról és a baráti együttműködésről. Ezzel lezárult az államközi dokumentum ratifikálási folyamata, amely május 20-án kezdődött jóváhagyásával a Bundestagban. A tizenhat tartomány közül 15 szavazott a szerződés elfogadása mellett. Ellenezte Bajorország, mivel véleménye szerint a szerződés nem oldja meg kielégítő módon a szudétanémetek igényeit az egykoron konfiskált vagyonuk visszaadására, és volt hazájukba. Ursula Seiler-Albring (FDP) külügyminiszter-helyettes, a vitában egyértelműen pozitívan értékelte a dokumentumot és arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországnak nem szabad elszalasztania a keleteurópai országok támogatásának lehetőségét a demokráciához vezető útjuk során. Max Streibl bajor kormányfő kijelentette, hogy az elutasítása nem jelenti a megértés elutasítását keleti szomszédjával és állampolgáraival szemben. Ellenkezőleg, Bajorországnak, mint Csehország közvetlen szomszédjának érdeke a jó kapcsolatok fenntartása Csehszlovákiával. A megbékélés feltétele azonban ,,a közös történelem igazságának az elismerése". MINSZK NAPIRENDEN A KÖZÖS RUBELZÓNA KÉRDÉSE A belorusz fővárosban, Minszk ben tegnap megkezdődött a Független Államok Közössége 11 tagköztársasága miniszterelnökeinek tanácskozása. A napirenden gazdasági, katonapolitikai és ökológiai kérdések szerepelnek. Megfigyelőként Grúzia is jelen van. Az eredeti tervekkel ellentétben azonban Belorusszia, Oroszország és Tádzsikisztán képviseltette magát kabinetfőnöki szinten, a többi köztársaság első miniszterelnök-helyetteseit küldte Minszkbe. Azerbajdzsán és Moldova pedig a területükön zajló fegyveres konfliktusokra való tekintettel csak szavazati jog nélküli küldötteket. összesen 20 fontos kérdés került a találkozó tárgyalási programjára, elsősorban a közös rubelzóna kérdése, amelyről a megállapodást mindenekelőtt Oroszország szorgalmazza. Ennek a problémának a megoldása különösen azt követően vált sürgőssé, hogy Észtország bevezette saját fizetőeszközét. A volt Szovjetunió utódállamainak most dönteniük kell arról, saját pénznemet választanak-e, vagy alárendelik magukat az orosz központi bank szabályainak. A VILÁGSAJTÓBÓL Az ADN német hírügynökség tegnap a csehszlovákiai helyzettel foglalkozva megállapította: Bár Vladimír Mečiar pártja Szlovákiában minden kulcspozíciót elfoglalt, tekintettel az egyre szélesebb körű és mind jobban összekuszálódó problémákra, aligha hihető, hogy meg tudja őrizni az egységet. Szlovákia jelentős mértékben megelőzte Prágát, a törvényhozás és a kormány megalakításában. Mečiar mozgalma csaknem teljes mértékben magához ragadta a hatalmat Szlovákiában. Ha ki akarná nyilvánítani Szlovákia függetlenségét, akkor a parlamenti ellenállás nem jelentene számára többet, mint egy vihart egy pohár vízben... Sőt, még a szlovák parlament elnöki tisztjét is a DSZM embere, Gasparovič tölti be, akivel Mečiar a Prága elleni gyűlöletet illetően nagyon jól megérti magát. Az egyedüli, aki képes volt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egységes frontját áttörni, az nem más, mint Peter Weiss, az exkommunista DBP vezetője, aki ma szociáldemokrata irányzatú baloldali alternatívát kínál. Fényi Tibor, a DIE PRESSE budapesti tudósítója a napilap tegnapi számában megjelent írásában megállapítja: míg a Nyugaton vegyes érzelmeket vált ki a csehek és a szlovákok várható szakítása, Magyarországon ez mély aggodalomra szolgáltat okot. A történelem során éppen azok váltak a hasonló konfliktusok áldozataivá, akik megpróbálták megőrizni tartózkodásukat. Ebben a konkrét esetben a 650 ezres szlovákiai magyar kisebbségről van szó. A szerző szerint Budapesten attól tartanak, hogy Vladimír Mečiar esetleg belső ellenségnek nyilvánítja a magyarokat. Erre egyes magyar csoportok nacionalista kijelentései szolgáltatnának okot. Kétoldalú konfliktussá válhat a Bős körüli vita is. A Die Persse szerint Budapest lát kiutat a helyzetből, mégpedig oly módon, hogy ha a szlovákiai magyarok autonómiát kapnának Szlovákia függetlenségének esetében, s ha biztosítanák a megfelelő környezetvédelmi intézkedéseket, Magyarország kész lenne akceptálni a bősi vízerőművet is. A szerző szerint ezzel meg lehetne akadályozni, hogy a Csallóköz védett területét a közeljövőben kénytelenek lennének elfoglalni az ENSZ békeerói. A

román politikai élet, úgy tűnik, a dürrenmatti abszurd dramaturgia szabályait követi: mindig a várható legrosszabb végkifejlet következik be. A politikai színtér szereplői egyszerűen képtelenek számot vetni az ország valóságos helyzetével. A túlhajtott nemzeti önérzet és az üldözési mániával határos bizalmatlanság, a megalapozatlan alacsonyabbrendüségi érzés és az éppoly megalapozatlan übermensch-tudat, a ravasz simulékonyság és az esztelen indulatok közt hányódó „nemzetmentők" végleg kirúgták maguk alói a deszkát. A mitikus ködképek, a vágyálmok és személyes érdekek elegyétól bódultan, egyszerre légiesen könnyűnek érzik magukat. Éppen csak azt nem veszik észre, hogy 'amit éreznek, az a szabadesés súlytalansága. A Ceausescu-féle „aranykorszakra" emlékeztető egyöntetűséggel 1990 májusában megválasztott román parlament mandátuma két esztendőre szólt. A hatalomnak tehát legkésőbb május 20-ig új választásokat kellett volna kiírnia. A lázasan tevékeny képviselőknek és szenátoroknak azonban a múlt év decembere óta nem jutott idejük arra, hogy a parlamenti, illetve elnökválasztásokra vonatkozó törvénytervezeteket megvitassák. Olyan, a nemzet szempontjából létfontosságú kérdésekkel voltak elfoglalva, mint a székelyföldi őshonos románság emberi jogainak semmibevétele, eíüldözése, elmagyarosítása. A fenti ügyekben a római jog alkalmazásának olyan gyöngyszemeit sikerült kigyötrődniük, hogy ha látnák, a büszke latin ősök is belesápadnának - a meglepetésbe. Az időközben megtartott helyhatósági választásókon azonban Dél-Erdély összes jelentós városában a magyarság politikai szervezetét, az RMDSZ-t is magában foglaló Demokratikus Konvenció került hatalomra. A nacionalisták a bécsi döntés traumáját elevenebben őrző Észak-Erdély nagyvárosaiban, Kolozsvárott, Nagyváradon, Szatmáron is csak szoros küzdelemben őrizhették meg hatalmukat. A Nemzeti Megmentési Frontot a vereség megrendítette.' A Front két szárnya, a Petre Roman ex-miniszterelnök vezette a kölcsönök és a segélyek folyósítását felfüggesztik. A következményeket Teodor Stolojan miniszterelnök a parlament előtt sötét színekben ecsetelte, s a választások egyetlen, az ország alapvető érdekei szempontjából elfogadható dátumát július 26ban jelölte meg. A parlament két házának együttes ülése azonban a javaslatot elutasította, s igy a választásokra legkorábban szeptember végén kerülhet sor. A roDecewbal óta Románia nemzeti érdekei ellen politizálnak, s hogy az ország létezik, az kizárólag a román nép 2000 esztendőn át folytatott hősi harcának, rettenthetetlen szabadságvágyának köszönhető. Az évtizedeken át hivatalos államvallásként hirdetett hamis történelmi koncepciók, ím, anyagi erővé váltak, s fokozatosan hozzásegítik a Nyugatot, hogy az uralkodó román nemzeti eszme valóságos politikai tartalmát tárgyilagosan, a pánlatin, illetve németellenes elfogultságoktól mentesen ítélhesse meg, ahogyan az szerb vonatkozásban már bekövetkezett. Persze valószínű, hogy a választásokat követően Románia (sem) kapna rögtön látványos nyugati segítséget, csupán az ország lesújtó nemzeti megítélése enyhülne, s megnyílna az út az önerőből való kilábalás belső és külső feltételrendszerének megteremtéséhez. A választások elnapolása csak ronthatja a nemzetközi közvéleményben rólunk kialakult képet. S az ország szempontjából nem az azonnali segélyek és kölcsönök az igazán létfontosságúak, hanem az image. Távlatilag minden ezen múlik majd. Mert nem mindegy, hogy a mára már elkerülhetetlen gazdaságitársadalmi krízis mélypontján a világ Romániában az európai kultúra és civilizáció megrögzött ellenségét, vagy az európai közösség egyik, a kommunizmus által koldusbotra juttatott tagját látja-e majd. Ez utóbbi esetben az ország demokratikus esélyei megőrizhetőek. Az előbbiben valóban a drámai abszurd világához illő végkifejletre számíthatunk. BÍRÓ BÉLA, Sepsiszentgyörgy M

intimer Sajmijev tatár elnök a Nyezaviszimaja Gazeta tegnapi számában megjelent interjújában nem zárta ki, hogy a tatár alkotmányban rögzítik: Tatársztán független állam, amely társult Oroszországhoz. Ennek feltétele, hogy Oroszország ugyanilyen vonatkozású módosítást hajtson végre alkotmányában. Sajmijev szerint az orosz fél jól tudatosítja a tatár nemzet akaratát, amely a márciusi népszavazáskor a függetlenség melletti állásfoglalásban nyilvánult meg. Az orosz-tatár viszonynak ezen az alapon kellene fejlődnie. F

ranciaországban a parasztok folytatják tiltakozó megmozdulásaikat az Európai Közösségek mezőgazdasági politikájának reformja ellen. Akcióik részeként tegnap reggel blokád alá vonták a Párizs "melletti Euro-Disneyland vidámparkba vezető utat. A blokádban kb. 100 traktor vesz részt. L

ondonban a Cityben, a brit főváros pénzügyi központjában csütörtökön bomba robbant. A rendőrség röviddel a robbanás előtt lezárta a negyedet. Ennek köszönhetően a terrorakció nem követelt emberéletet. Néhány héttel ezelőtt a Cityben egy robbanás három ember életét követelte, további 91 személy megsebesült. Az akcióért akkor az Ir Köztársasági Hadsereg (IRA) vállalta a felelősséget. W

alsh ügyész, aki az Irangatebotrány kivizsgálását folytatja, bejelentette, most arra próbál fényt deríteni, hogy legfelsőbb kormányzati szinten ki sértette meg a törvényeket 1985-ben az Iránba történő fegyvereladással, s az így befolyt összegek Nicaraguába történt átutalásával kapcsolatban.— A botrány annak idején megrendítette a Reagan-kormányt, de Wals ügyész a Kongresszus elé terjesztett 7 oldalas jelentésében név szerint nem említette a volt elnököt. V

arsóban csütörtökön este több száz személy tüntetett Lech Walesa elnök lemondását követelve. A tüntetők azzal vádolták az államfőt, hogy a volt kommunista • titkosrendőrség ügynöke volt, s most újra a kommunista módszerek viszszaállítását szorgalmazza. Felrótták Walesának, hogy saját érdekeit szem előtt tartva támogatja a kommunista nomenklatúrát, megpróbálja elérni annak megmaradását a befolyásos posztokon. T

heodor Stolojan román miniszterelnök a parlamenttől csütörtökön ideiglenesen rendkívüli jogköröket kért a gazdasági és társadalmi reform végrehajtásának meggyorsítása érdekében. Az elkövetkező nyári hónapokat sorsdöntőeknek nevezte a gazdasági reform sorsának szempontjából. S mivel ebben az időszakban a parlament nem fog ülésezni, kabinetje számára engedélyt kért a különböző operatív intézkedések elfogadásához a gazdaság, pénzügy és szociálpolitika" t& rén. A szenátus, a parlament felsőháza eleget tett a keresnek. - így a román kormány október végéig rendkívüli intézkedésekeť"fôgädhat el azzal a feltétellel, hogy ezeket a parlament azután jóváhagyja. J

acques Attali, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (BERD) elnöke tegnap kétnapos látogatásra Bulgáriába érkezett, minek során ellátogat a kozlőduji atomerőműbe is. Megérkezése után bejelentette, meg akar ismerkedni az atomerőmű helyzetével a hét legfejlettebb ország csúcstalálkozója előtt, amely az atomerőművekkel és biztonságukkal fog foglalkozni. F

idei. Ramos, a Fülöp-szigetek új államfője tegnap kinevezte kormánya első hat tagját. Június 30-i beiktatására pedig meghívta Richard Cheney amerikai védelmi minisztert, s egyben bejelentette, hogy elnökségének első száz napja alatt át akarja értékelni országának az Egyesült Államokkal szembeni viszonya valamennyi vonatkozását. (ÓK IS) EGYEDÜL VANNAK „reformszárny" és az Iliescu államelnök befolyása alatt álló, a katonai testületek által is támogatott konzervatívok közti ellentétek a szakításig erősödtek. A Frontból kivált antidemokratikus kisebbség a nagy román vígjáték-író, Ion Luca Caragiale tollára méltó leleménnyel a Nemzetmegmentés Demokratikus Frontja néven szerveződött párttá. A konzervatívoknak azonban időre van szükségük, hogy területi szerveiket - a választási kampány helyi bázisait - kialakíthassák. A szenátus és a képviselőház konzervatív elnökei ezért odázták hónapokon át a választási törvények megvitatását. A kormány mandátuma időközben lejárt, a Nyugat által neokommunistának tekintett rendszerrel szembeni bizalmatlanság is óvatosságra készteti a nyugati tőkét, mely nélkül az egyre működésképtelenebb román gazdaság korszerűsítése, sót egyszerű életbén tartása is elképzelhetetlen. A nyugati gazdasági intézmények és vállalkozók világosan tudtára adták a román hatalmi tényezőknek, hogy amig a politikai helyzet nem stabilizálódik, mán nép ás nemzet nevében két esztendőn át patetikusan ágáló „nemzetmentők" számára (ezúttal is) fontosabbriak bizonyultak a pártérdekek és a nyári szabadság idejére járó - kelet-közép-európai vonatkozásban is nyomorúságos, de a román lakosság jövedelmeit messze meghaladó - parlamenti renumeráció. Marx Károly bizonyára tapsikol örömében klasszikus gondolatának (A lét meghatározza a tudatot) ily evidens igazolódása láttán. S elkészült már a társadalom számára váratlan, a politikai megfigyelők szerint azonban jó ideje előre látható döntés ideológiai indoklása is. Politikusaink fennhangon hirdetik, hogy a Nyugattól nincs mit várni. Ha engedünk a zsarolásnak, a Nyugat újabb és újabb, a román önérzetet súlyosan sértő feltételekkel rukkol elő. Következésképpen, ha nyíltan szembeszegülünk elvárásaival, nem kockáztatunk semmit, legfeljebb megtanítjuk az imperialistákat, hogy a zsarolás velünk szemben nem megy. Egyedül vagyunk, önmagunkra utalva, ahogy mindig is voltunk. A nagyhatalmak a mitikus dák és