Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)
1992-06-26 / 149. szám, péntek
1992. JÚNIUS 26. „VÉLETLEN" BECSAPÁSOK Gyakran jogosan panaszkodunk a kereskedelmi és az idegenforgalmi szolgáltatásokra, ezt igazolják a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség elmúlt héten végzett ellenőrzéseinek eredményei. Hogy a fogyatékosságok milyen széleskörűek, arra néhány kiragadott példából is következtethetünk. A kassai Real Kft. utazási irodában például arra figyeltek fel, hogy itt vendégcsalogatóként az üdítő italokon kívül szeszes italokat is fel• szolgálnak. Az ilyen jellegű árusítás az utazási irodákban megengedhetetlen. Ezenkívül egyéb hibákat is találtak az ellenőrzésük során. Például nem mindig állítják ki a jelentkezési íveket, valamennyi útra nem készítenek ajánlólevelet és már mindebből automatikusan következik, hogy az árkalkulációkat is hiába kérték az ellenőrök. Amikor alaposabban szemügyre vették az üdülések elszámolását, azt is megállapították: az előlegként felvett és el nem költött pénzt nem adják vissza a megrendelőknek. Az idegenvezető szerepét is a saját alkalmazottjuk vállalja, és azt talán már mondani sem kell, hogy erre nins engedélyük. Mindez bizonyára nem egy kedvező reklám az utazási irodának. A boltok látogatásakor a kínált áru minőségét is rendszeresen ellenőrzik. Az észrevételeik nem épperi kecsegtetőek, sőt az elmúlt heti adatok megdöbbentőek: 129 féle iparcikkre leltek, amelyek kifogásolható állapotban kerültek volna a vevőkhöz, ha megvásárolják. Az értékük 1 108 124 korona. Tahát ennyi pénzt csaltak volna ki az eladók a mit sem sejtő vevőktől, ha az ellenőrök nem lépnek közbe. Egészségi szempontból károsnak minősítettek 4880,15 korona értékű élelmiszert — ezt helyben megsemmisítették —, 24 829 koronáért nem megfelelő minőségű élelmiszert találtak, a lejárt szavatossági idejű 75 fajta élelem értéke pedig 306 532,50 koronát tett ki. A prievidzai ATVE kft. olyan hatféle kozmetikumokat akart forgalmazni, amelyekről nem tudták felmutatni a minőségellenőrző intézet jóváhagyását. A nagyszombati Tajovský utcai élelmiszerboltban 4157,10 korona értékű lejárt szavatossági idejű terméket kínáltak. A diószegi vegyeskereskedésben a boltvezetőnek hatféle iparcikkről nem volt szállítólevele. A pozsonyi Družba étterembenn egy szokatlan becsapási móddal találkoztak. A felügyelőség két munkatársa 79,20 koronáért fogyasztott, de a pincér az ő számlájukra írta egy ismeretlen vendég 22,20 koronás rendelését is. A mártoni Slovan Szálló magántulajdonosánál is furcsa tapasztalatokat szereztek. A vállalkozót egyáltalán nem zavarta, hogy nem rendelkezik iparengedélylyel, és az sem, hogy nincs feltüntetve a házirend, az elszállásoltak nyilvántartását és az árjegyzéket is feleslegesnek tartja. Mindezek után már azon kevésbé csodálkoztak, hogy a személyzetnek nem volt egészségügyi igazolványa és az ellenőrző vásárláskor is becsapták őket. Az aprócikkeket forgalmazó vállalat mártoni nagykereskedelmi raktárában még időben sikerült közbelépniük. A szállításra előkészített termékekről megállapították: azokat rosszul csomagolták be, illetve szűken mérték meg a 67 008 korona értékű árut. Az árdrágítások terén semmit sem javult a helyzet: minden második próbavásárláskor a kelleténél többet számláztak a kereskedők. A jogtalan árdrágítás mértéke KözépSzlovákiában volt a legmagasabb, a szlovák fővárosban valamivel kedvezőbb a helyzet e téren. E sok kedvezőtlen információ után bizonyára minden fogyasztó azt várja, vajon a rajtakapottak „részesültek-e az őket megillető elbánásban". Megnyugtathatom, hogy igen, abban viszont nem vagyok biztos, hogy jobb útra téríti-e őket. Helyben 293 büntetést szabtak ki az ellenőrök, az államkasszába 102 600 korona került. Akik súlyosabb vétségeket követtek el, illetve a „félrelépésük" nagyobb mértékű volt, a felügyeletek igazgatóinak döntése alapján lakolnak majd. Az oldalt összeállította: Deák Teréz ft/szá— HOGYAN REKLAMÁLJUNK? VAGY MEGEGYEZÜNK, VAGY A BÍRÓSÁG DÖNT Azt hittük, ha a magánvállakozók megjelennek a kereskedelemben, a fogyasztók igényeinek kielégítése a korábbinál jóval magasabb színvonalú lesz. Sajnos, az eddigi tapasztalataink nem egyértelműen pozitívak, hiszen azokat a fogyatékosságokat, hibákat továbbra is naponta észleljük a maszek boltokban, amelyeket évekig az áilamni és a szövetkezeti üzletekben kénytelenek voltunk eltűrni. Sőt, a fogyasztók egyre többet panaszkodnak, hogy az újdonsült kereskedők nem éppen s legmegfelelőbb módszerekkel dolgoznak, tapasztalatlanságuk vagy túlságos magabiztosságuk nem egy vevőt bosszantott már fel. A céljuk az, hogy mindenáron eladják portékájukat — ami rendben is volna —, de az áru esetleges hibáiért, a minőségért már nem vállalják a felelősséget. Mit tehet ilyenkor a fogyasztó? Reklamálhat? Kihez fordulhat? Erről beszélgettünk Danuša Krkošová mérnökkel, a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség osztályvezetőiével. FOGYASZTÓI FIGYELŐ 10 — A fogyasztóknak tudatosítaniuk kell, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján joguk van a megvásárolt és nem megfelelő minőségű termék kijavíttatására, annak reklamálására. Ezt a jogot abban a boltban, illetve eladónál érvényesíthetik, ahol a szóban forgó árut megvették. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy bizonyítani tudják, valóban abban az üzletben vásároltak, ahová a panaszukkal fordulnak. Ezért egyetlen vásárláskor sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a számlát az esetleges reklamáció érvényesítése miatt gondosan megőrizzük. Nagyon lényeges, hogy a számlán fel legyen tüntetve a vásárlás dátuma. • A hibás termékkel tehát a vásárlás helyére kell visszatérni. Mennyi idő múltán tehetjük meg ezt? — Tudnunk kell, hogy a vásárlás napjától telik a szavatossági, illetve a garanciális idő és ennek eltelte után már nincs jog a reklamálásra. Az egyes áruféleségeknél ezek az időszakok — tehát, hogy milyen időn belül reklamálhatunk az észlelt fogyatékosságok maitt — különbözőek. A gyorsan romló árut a vásárlás utáni napon, az élelmiszereket nyolc napon belül, a takarmányt három héten, az állatokat hat héten belül kell reklamálni. A tartós fogyasztási cikkek esetében ez az időszak hat hónap. Ez azt jelenti, hogy a felsorolt reklamálási határidők a vevők törvényes jogát képezik, és ha az eladó nem tartja be ezeket egyértelműen megszegi a törvényt. • Némely fogyasztási cikkre akár egy éves jótállási idő is vonatkozik... — Valóban így van, de ez nem ütközik a törvénybe. Az előírás az eladót nem korlátozza és ha ő jónak látja, hogy a törvényesnél hosszabb idejű garanciával adja el az árut, ez csak a fogyasztó hasznára válik. Nem kivételesek azok az esetek, hogy a televíziókra, a mosógépekre ós egyéb háztartási gépekre akár egy, másfél, sőt két éves jótállási időt adnak. • Az említett határidők azt jelentik, hogy ha a vevő „későn érkezik", mindenről lekésett? — Igen, az idő az eladónak dolgozik, és a határidő után a fogyasztónak már nincs joga a reklamációra. Kivételesen persze előfordulhatnak ideális esetek, amikor az eladó még ezen túl is kijavíttatja a hibát vagy kicseréli a terméket esetleg árkedvezményt ad a kifogásolt cikkekre. • Ez valóban ideális eset, de többször merülnek fel problémák reklamáláskor. Melyek a leggyakoribb gondok? — Sokszor okoz nehézséget, hogy nem azonosan ítélik meg a felek, mi okozta az észlelt hibát, fogyatékosságot. Az is kérdéses, mennyi idő alatt képes a kereskedő a hibát elhárítani, és ez megfelel-e a vevőnek, az is vita tárgyát képezi, hogy a fogyatékosság felszámolható-e. Megkérdőjelezhető az is, milyen árkedvezményt adjon az eladó. • Tehát nem is olyan egyértelmű megítélni, kinek van igaza. A vevő és az eladó között ki vállalhatja az igazságos döntő szerepét? — Ez lényeges kérdés. A vevő és az eladó közötti viszony ugyanis polgárjogi, és ebbe nem kapcsolódhat be semmiféle szerv, szervezet. Ha nem sikerül megegyezniük, csupán a bíróság döntheti el, kinek van igaza, tehát ő mondja ki, hogy a jog szerint ki tartotta be a törvényt és ki szegte meg azt. • Ha végül is arra kényszerül a fogyasztó, hogy bírósághoz forduljon, számolnia kell azzal is, hogy pluszkiadásai lesznek. Ezeket ki téríti meg neki? —A reklamáció intézésével kapcsolatos kiadásokat az eladónak kell fedeznie — például az úti-, a szállítási és a postai költségeket stb. • Az elmondottakból kitűnik: ha reklamálásra kerül sor, a vevő és az eladó közti megegyezés vagy a bírósági döntés hozhat csak végleges megoldást. A kereskedelmi felügyelőség nem segít az ilyen esetekben? — Nem, a felügyelőség erre nem kompetens. A hozzánk fordulóknak csak a bírósági eljárást tudjuk tanácsolni. MENNYIBE KERÜL A CSEMPE? AZ ARAT A KERESKEDŐ SZABJA MEG Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk kéréssel fordult hozzánk. Februárban egy magánkereskedőnél csempét vásárolt, négyzetméterenként 120 koronát fizetett érte. További csempeszállítmányt is rendelt. Májusban az eladó értesítette, mehet az áruért, de négyzetmétere 160 koronába kerül. „Megvettük a 12 négyzetmétert 2584 koronáért — tizenegy négyzetméter alapszínűt egy négyzetméter mintásat. Kiszámítottuk hogy az egy négyzetméter mintás csempéért 1055 koronát fizettünk — írja levelében. — Másnap telefonon beszéltem az eladóval, megkérdeztem, nem tévedett-e véletlenül, mire azt válaszolta: Két nap után akar reklamálni?" Olvasónk tudni szeretné, mennyit kérhet az eladó a csempéért, mennyi a maximális ára. Válaszunk bizonyára nem nyugtatja meg, de talán segítünk azoknak, akik még. vásárlás előtt állnak. Tudnunk kell, hogy már nem léteznek szabott árak, csupán a gyógyszereknek és az Indulona krémeknek van meghatározva a maximális ára. A többi fogyasztási cikk árát maga a kereskedő szabja meg, maga dönti el, mennyiért kínálja a cikkeket de köteles a fogyasztót előre informálni — az árcédula jól látható elhelyezésével — , mi mennyibe kerül, hogy a vevő előre eldönthesse, kéri-e a kínált árut vagy sem. Drágább cikkek vásárlása előtt ajánlatos körülnézni a piacon, megéri felkeresni néhány boltot, mert az árkülönbözet akár több száz, sőt néhány ezer koronát is kitehet. A levélből nem derül ki, hogy a sokallott összeg a csempe magasabb árának „következménye", vagy pedig a számlázáskor tévedett-e az eladó. Ha olvasónk rendelkezik a számlával — remélhetőleg ennek kiállításáról nem feledkezett meg a kereskedő — könnyen megállapíthatja ezt. A reklamáció csupán kettejük ügye: az eladóé és a vevőé. Az effajta kereskedelem aligha nevezhető kultúráltnak... CSÖKKENNEK IS, EMELKEDNEK IS Néhány fogyasztási cikk és szolgáltatás ára 1992-ben Ar (korona) Ar (korona) Az áru, a szolgáltatás fajtája Egység Január Május Az áru, a szolgáltatás fajtája Egység Január Május marhahús csonttal kg 33,86 32,El stir. 12 K-os. 0,5 liter db 6,45 6,8B sertéscomb kg 83,66 8t,61 férfi öltöny db 1983,00 2063,83 virsli kg 53,16 52,47 nil pamutblúz db 375,00 368,14 sonkásszalámi kg 78,26 81,22 női pulóver db 430,00 448,64 turistaszalámi kg 75,41 75,66 férfiing db 240,00 256,30 csirke aprólék nélkül kg 39,94 41,04 női harisnyanadrág db 21,63 20,44 félzsíros tej, 2 %-os liter 6,65 6,74 férfi bércipő pár 580,00 610,28 félzsíros tej, 3,5 %-os liter 7,93 7,96 nöi bőrcipő pár 536,00 537,67 Primátor sajt kg 79,05 80,29 kétajtóf szekrény db 2708,00 2844,02 Eidam sajt kg 71,10 72,15 hűtőszekrény fehér joghurt,250 mi db 3,91 4,10 mélyhűtővel, 250 I db 11 658,00 11065,49 túró, 250 gramm db 7,59 7,73 hordozható db 8238,00 8174,70 friss 1o|ás A db 2,25 1,44 vasaló db 323,00 309,21 Hera margarin, sztereo asztali rádió db 2232,00 2190,07 250 gramm db 8,13 7,84 hordozható színes napraforgóolaj, televízió db II 613,00 11 488,02 600 gramm úveg 21,95 21,54 női karóra db 489,00 478,17 friss va| kg 83,16 79.61 mosópor,600gramm di> 21,96 26,12 félgrízes liszt kg 6,75 7,48 mosdószappan, rizs kg 18,37 17,90 150 gramm db 10,28 10,52 köménymagos Sparta cigaretta, 20 db doboz 17,64 17,62 kenyér kg 6,83 7,07 Favorit 136 L gépkocsi darab 126131,00 136 656,40 kifli, 60 gramm db 0,74 0,79 gyermekkerékpár darab 1772,00 1851,88 kristálycukor kg 14,84 15,02 barnaszén 0,1 tonna 62,26 61,50 tejcsokoládé,100 gramm db 9,60 10,03 lérfl zakó tisztítása darab 16,59 17,34 kávé, 75 gramm zacskó 14,56 14,45 színes televízió javítása javítás 477,69 492,63 ZÖLDSÉGBŐL, GYÜMÖLCSBŐL BŐ A KÍNÁLAT NYUGODTAN FOGYASZTHATJUK • ÁTLAGON FELÜLI ÁRDRÁGÍTÁSOK Nem panaszkodhatunk Szlovákia fővárosában a gyümölcs- és zöldségkínálatra. Az állami üzletekben és a magánkereskedők standjain egyaránt bő a választók: a déligyümölcsök és a fólia alatt termesztett zöldségféléken kívül már a kertekből is piacra kerülnek a termények. Ha végignézzük a roskadozó pultokat, felmerül bennünk: szép, szép, de vajon milyen a minőségük. Ennek néztek utána a Szlovákiai Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai. Az állami boltokon kívül felkeresték a három legismertebb pozsonyi piacot és jártak a lakótelepeken árusító magánkereskedőknél is. Több mintát vizsgáltak meg a laboratóriumban. örvendetes, hogy a friss zöldségben a nitrátok jelenléte nem ad okot az aggodalomra. Csupán az egyik magánárus által kínált kel tartalmazott a megengedettnél nagyobb mennyiséget — a többi esetben az észlelt értékek nem haladták meg az előírt határérték 50 százalékát sem. S hogy még meggyőzőbb legyen a megállapítás: az ellenőrök hasonló tapasztalatokat szereztek az elmúlt hetekben is. Tehát nyugodtan fogyasztható a sárgarépa, a petrezselyem, a karalábé, az újhagy„Itt a szép virág, hajnalban szedtem.. (Prikler László felvételei) ma, a kel, a saláta, az uborka és a káposzta. A kedvező helyzethez bizonyára hozzájárult az is, hogy a műtrágya ára jócskán megnövekedett, ezért a termelők kevesebbet alkalmaznak a kertekben. Az ellenőrző vásárlások összegezésekor már nem voltak ilyen derűlátóak a felügyelőség munkatársai. Az észlelt árdrágítás mértéke jóval meghaladta az átlagot: a vásárlások 75 százalékánál csapták be őket. Számunkra ebből az a tanulság: ha gyümölcsöt, zöldséget vásárolunk, alaposan vegyük szemügyre a mérleget és nem árt, ha jobban tudunk számolni, mint az ügyeskedő kereskedő. S ha már a pénz került szóba, érdemes áttekintenünk, hogyan is alakulnak a zöldség- és gyümölcsárak az állami üzletekben, a város központjában, illetve a lakótelepi piacokon. Az azonos minőségű gyümölcs és zöldség árai között az említett három helyen minimális az eltérés: a gyökérzöldség és a déligyümölcs egy-két koronával drágább a piacokon, mint a boltokban. A zöldségféléket és a banánt viszont a lakótelepeken jóval drágábban kínálják. A banán kilója 2, 3, sőt 5 koronával is magasabb, a salátauborka 10 koronával, a dinnye kilója 6 koronával kerül többe. A magánárusok kihasználják „monopolhelyzetüket" és a lakótelepeken élőknek nem marad más: vagy megveszik a drágább terméket, vagy pedig órákat veszítenek el az utazással, ha a városközpontban olcsóbban akarnak gyümölcshöz jutni. A belvárosi piacok zöldségárai között nincs nagy különbség, de azért elmondható, hogy a Žilinská utcain lehet viszonylag olcsóbban vásárolni, viszont itt kevesebb az árus. A legdrágább a Miletiő utcai piac, itt bő a választék. A kínálat a vásárcsarnokban is kielégítő — valamivel szerényebb árakon. Ha frissebb zöldséget akarunk venni, akkor ajánlatos a magánárusokhoz menni, mert az állami üzletekben a termelőtől megtett hosszú út nyomai megláthatók a terményeken. Az árak „mozgása" jelentéktelen — csak a fonnyadt zöldségnél engednek az eredeti árból és a túlérett banánt kínálják egy—öt koronával olcsóbban, hogy mielőbb elkeljen. A kínálat tehát jónak, kielégítőnek mondható: az évszaknak megfelelően a termékek szinte egész skálája megtalálható a boltokban és a piacokon. Akik viszont különleges ízekre, az idényre nem jellemző gyümölcsökre vágyik, a magánkeresí<edőknél attraktív csomagolásban és ugyanilyen áron szőlőt, barackot, szilvát is vehet. Az érdekesség kedvéért néhány termék maximális árát is felsoroljuk, annak ellenére, hogy á helyzet naponta és eladónként változhat: eper 50, cseresznye 24, dinnye 30, banán 24, barack 70, szőlő 80, narancs 20, káposzta—kel 7, salátauborka 18, karfiol 20, paprika 70, vagy darabja 7, paradicsom 50 Korona kilónként.