Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-25 / 148. szám, csütörtök

1992. JÚNIUS 26. ft/szá— FOGYASZTÓI FIGYELŐ 6 Javában tart a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációja, melyben a jogosult személyeknek jelentkezett vagyonrészek elosztására kerül sor. Ki-ki megtudja a végén, mennyit is kap földjéért, ledolgozott éveiért, bevitt ingó és ingatlan vagyonáért. Persze, csak akkor, ha a hatályban levő törvényben lényeges változást már nem eszközölnek, ha Vladimír Mečiar megfeledkezik ígéretéről, miszerint felülvizsgálja némely törvény (köztük a földtörvény) némely paragrafusát, ha elkészülnek a transzformációs tervezetek és ezek esetleges konkurens tervei is, s akkor a következő közgyűlésen már az elsőn megválasztott transzformációs tanács mindenki megelégedésére adhat számot munkájáról. Összeállításunkban arra próbáltunk rávilágítani, hogy a szövetkezeti transzformációs törvényt miképp alkalmazzák a gyakorlatban, milyen buktatói vannak, illetve a törvény érteimében egy-egy szövetkezetben napjainkban mire összpontosítanak. MENEDZSEREK KERESTETNEK A mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjáról szóló törvény rendelkezései értelmében május végéig lezajlottak a szövetkezeti vagyon felosztásában jogosult személyek közgyűlései. Közismert tény, hogy a törvény körüli számtalan kérdés, mennyi gátat támasztott a végrehajtás útjába. Ennek ellenére a tanácskozások sikeresen lezajlottak. A tapasztalatokról a Galántai járásban Martin Žiiinčfk mérnököt, a Regionális Földügyi és Információs Szolgálat vezetőjét kérdeztük. • Milyen előzményekkel indult és tapasztalatokkal zárult a transzformáció második fordulója? — Járásunkban mind a 32 mezőgazdasági szövetkezetben lezajlottak a jogosult személyek közgyűlései. A nagygurabi szövetkezet kivételével mindenütt sikerült betartani a május 28-i időpontot. A tanácskozásokon megválasztották a transzformációs tanács tagjait, illetve ezek elnökeit. Az ülésekre való felkészülés időszakában nagy hangsúlyt helyeztünk a törvény jogi értelmezésének magyarázatára annak érdekében, hogy a végrehajtás során mindenütt egyformán, a törvény betűjének szellemében járjanak el, s a tulajdonosok egyértelműen érvényesíthessék jogaikat. Köztudott, hogy a törvény néhány homályos megfogalmazása különböző értelmezésekre adhat okot, ráadásul a tulajdonjog bizonyítása is nagyon hosszadalmas. Ezekre szerettünk volna rámutatni, s igyekeztünk elérni, hogy a tulajdonjog időleges bizonyítására a becsületbeli nyilatkozatot is elfogadják. A közgyűlések általában nyugodt körülmények között zajlottak. A jogosult személyek 85—90 százaléka személyesen részt vett rajtuk, csak kevesen voltak, akik megbíztak valakit érdekeik képviseletére. • A közgyűlések lefolyásából ítélve pozitív a tanácskozások visszhangja. Mégis, melyek azok a tapasztalatok, amelyek megítélése felemás? — Nagyon sok szövetkezetben előre elkészített javaslatot tettek a közgyűlés elé a transzformációs tanács összetételére vonatkozóan. Ezt a tényt volt, ahol kedvezően fogadták, volt, ahol nemtetszést váltott ki, s felszólaltak ellene. A másik tényező, ami nem az elképzeléseink szerint alakult, a szövetkezet vezetőinek részvétele a transzformációs tanácsok munkájában. Azt szerettük volna elérni, hogy az elnökök, illetve vezető funkcionáriusok ne kerüljenek be a tanácsokba, hiszen nekik továbbra is a szövetkezetek gazdasági irányítása a fő feladatuk. Ennek ellenére négy szövetkezeti elnök is tagja lett, sőt elnöke a transzformációs tanácsnak. • Kiegészítené a tájékoztatást néhány statisztikai adattal? — A Galántai járásban a mezőgazdasági szövetkezetek 52 ezer hektár körüli termőterületen gazdálkodnak. A transzformáció során azonban ennek a földterületnek csupán mintegy 50 százalékára jelentkezett tulajdonos, hogy a vagyonát nevesítse. A járásban a szövetkezetek összesen 24 555 jogosult személyt tartanak nyilván. Tudomásom szerint azonban még sokan vannak olyanok, akik valamilyen ok miatt nem kerültek bele a vagyonnevesítés folyamatába. Elsősorban a tulajdonjogot bizonyító dokumentumok beszerzési nehézségei miatt tettek le szándékukról, másokat pedig a szövetkezetek példátlanul nehéz gazdasági helyzete riasztotta el, félve attól, hogy a transzformáció során netán a veszteséget is a majdani tulajdonosok nyakába varrják. * Hogyan tovább...? — A transzformációs tanácsok megválasztása után most már munkájuk segítését tartjuk nagyon fontos feladatnak. A közeljövőben a földműves-szövetkezeti szövetség járási vezetésével közösen tájékoztatást szervezünk a transzformációs tanács tagjai számára, mivel nagyon sokan vannak köztük, akik nem dolgoznak az ágazatban, szeretnénk egyértelműen ismertetni velük a megválasztott funkcióból eredő jogaikat ós kötelességeiket. Gyakorlati munkájuk támogatására pedig minisztériumi segédlettel egy alapszabály-tervezetet adunk ki, amely tartalmazza a legfontosabb alapelveket, amelyeket egy-egy konkrét alapszabály se nélkülözhet. A transzformációs folyamatot bizonyára nagymértékben befolyásolja majd a szövetkezetek rendkívül nehéz gazdaság helyzete. Ennek ellenére reméljük, hogy a jogosult személyek érdekei kapcsán lezajló szemléletváltás a kisebb és hatékonyabb gazdasági egységek működése révén megtalálja a kiutat ebből a nehéz helyzetből. Ugy véljük,, a jelenlegi helyzetben a legmegfelelőbb megoldás az lenne, ha a hatékony és működőképes egységeket menedzserek vennék kézbe, illetve bérbe, és a gazdasági szempontok figyelembe vételével szerveznék újjá a szövetkezetek működését. • Köszönöm a tájékoztatást. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A KIS LEPESEK TAKTIKAJAT VÁLASZTOTTAK RIMAJÁNOSIBAN SEM ZÖKKENŐMENTES A SZÖVETKEZET TRANSZFORMÁCIÓJA Május 15-e bizonyára fontos dátumként íródott be a Rimajánosi Mezőgazdasági Szövetkezet krónikájába. Ezen a napon ülésezett ugyanis a szövetkezet ingó és ingatlan vagyonának nevesítésében érdekelt jogosult személyek transzformációs nagygyűlése. A meghívott 636 személyből 431-en jelentek meg. Másokhoz hasonlóan a tényállás felvázolása után itt is parázs vita keletkezett a jövőt illető elképzelésekről. A transzformációs tanácsba javasolt személyeket a közel nyolcórás ülés végéig kitartók már nem tudták megszavazni, mivel oly kevesen maradtak. (gy erre csak a második összejövetelükön kerülhetett sor. A 15 tagú tanács elnöke végül is Samu János mérnök lett, aki 24 évesen az egyik legfiatalabb, de van 70 éven felüli tanácstag is. Tudatosan választottak így, mert az idős, tapasztalt és főleg az egykori dolgokra (birtokviszonyokra, határvonalakra, társulásokra stb.) emlékező „öreg rókák" mellett több a fiatal húzóember is, aki vállalja az ügyintézés kálváriáját. Ezt az elnök szavai is igazolni látszanak. — A tanács azóta már kétszer ülésezett, mert bizony egy összekuszált helyzetben vagyunk. Nemcsak a jelenlegi földalapunkkal van baj — ami egyébként 1815 hektár, de a környező szomszédokkal is főleg a Magtermesztő Állami Gazdaságnál levő földjeinkkel. Ők, ugye, annak idején simán bekebelezték a Pálfalai határban levő földeket. Ezek visszaszolgáltatását a szövetkezet vezetősége már a múltban is kérte, és akkor az volt a válasz, hogy kérvényünkhöz a volt tulajdonosok kérelmét, aláírását és beleegyezését is mellékeljük. És tulajdonképpen itt kezdődnek, vagy úgy is mondhatnám, folytatódnak a véget nem érő problémák. Kevés az olyan jogosult személy, akinek rendben vannak a tulajdonjogot egyértelműen bizonyító okmányai. Én személyesen már több ízben is kilincseltem ez ügyben a földhivatalban és a geodézián is, de kicsi a valószínűsége annak, hogy belátható időn belül el tudjuk végeztetni a parcellák azonosítását. Sajnos, erre a szövetkezet vezetősége sem gondolt. Mit tegyen az ember, amikor a geodézián jövő évi terminusokat emlegetnek? Kassáról hívtunk segítségül egy ügyvédcsoportot, mely ugyan segített az okmányok elbírálásában és a szövetkezet nyilvántartásával való adategyeztetésben, de így is csak mintegy 800 hektár földterületnek van ezidáig nevesített tulajdonosa. Július 18-ig mindenképpen le akarjuk tenni az asztalra a szövetkezet transzformációs tervezetét, de hogy ez nem lesz végleges és pontos, azt már most meg tudom mondani. Tanácsunk két tagja csak azon dolgozik, hogy a birtokviszonyok figyelembevételével ésszerű alternatív javaslatokat, a jogosult személyekkel kötendő szerződésjavaslatokat dolgozzon ki, de mi többiek is mindannyian azon fáradozunk, hogy a transzformációs tervezet minél objektívebb ós optimális legyen. Rimajánosiban és Pálfalában is akadtak már olyanok, akik érvényes okmányokkal jelentkeztek mint jogosult személyek, és földet igényeltek. Ezeknek eddig mintegy 200 hektárt mértünk ki. Elsősorban az állami és egyházi földekhez nyúltunk, de sajnos már ezek is elfogytak, úgyhogy újabb ütközési pontok keletkeztek. Alapos megfontolás tárgyává kell tennünk ugyanis azt, hogy odaadjuk-e az igénylőknek eredeti földjeiket, nadrágszíj-parcelláikat, vagy pedig adjunk nekik olyan földet, melynek nem rendezett az ügye, de van vélt, esetleg majdan valós tulajdonosa. Ami leginkább fékez minket a munkánkban, az a tulajdonjogok adminisztratív rendezésének csigalassúsága. Az egykor volt három szövetkezet (a rimajánosi, sárközi-pusztai és pálfalai) földjével rendelkező rimajánosi központú szövetkezet helyzetképének elemzése után a problémák általánosításához érkeztünk el. Érdekelt, hogyan értékeli egy olyan ember, aki maga is aktív részt vállal a megvalósításban, magát a transzformációs törvényt. — Az elgondolás, az elv jó, hiszen nagyapáink földjét annak idején törvénytelenül vették el, és most az utódok, az örökösök kapják (kaphatják) vissza az ősi jussot, de... Úgy érzem, sem az emberek, sem a hivatalok nem voltak felkészülve ilyen gyors menetelésre. Mindent rövid határidőkhöz kötnek. Mint tudjuk, a parlamenti szalagról egymásután gördültek le a törvények: a földtörvény, a restitúciós törvény, a transzformációs törvény és sok más, a privatizálással szorosan összefüggő legiszlatív intézkedés, s ezzel nem tudott lépést tartani sem a polgár, sem a hivatali apparátus. Én egyébként a növénytermesztésben dolgozom, és nem szívesén mondom ki, de úgy látom, sok magánkézben levő föld is elhanyagolt. Ez Szerintem azért van, mert nem olyan a földhöz való viszony, mint elődeink esetében volt. A másik dolog, hogy jószerivel nincs is mivel megművelni őket, hiszen gépekkel — kevés kivételtől eltekintve — nem rendelkeznek, s van egy további buktató, mégpedig az, hogy bevételük sem nagyon van, a tejgyár, a húsgyár és mások nekik sem fizetnek, a rimaszombati konzervgyár nemcsak tőlünk vásárolja fel áron alul a zöldséget, de tőlük is. A transzformáció megvalósítása így előkészületek nélkül bizony nehéz, de sok múlik az emberek magatartásán, azon, segítenek-e ebben a folyamatban. Mi mindenesetre a kis, de biztonságos lépések taktikáját választjuk, s bízom benne, hogy az eredmények is hamarosan jelentkeznek. POLGÁRI LÁSZLÓ „A TORVÉNY NE* ERDEKEGYEZTE — Mi lesz ebből, vihar, vagy békés áldás? — kérdezem köszönés után az ezer hektáros helyi mezőgazdasági szövetkezet gépjavító műhelyének udvarán szorgoskodó emberektől. Néhányan azonnyomban megismerik a hozzájuk betoppant „idegent", hiszen akad közöttük, akivel annak idején egy oszföldtulajdonosok közül néhányan már türelmetlenül várják, hogy mikor kapnak valamilyen illetéket, haszonbért a földjük után. Mindenki a maga szempontjából magyarázza a dolgokat, s ez némi feszültséget kelt a faluközösségben. Szerencsére eddig valóban zavartalan nálunk ez a folyamat, s remélem, később is a jóTranszformáció ide, transzformáció oda, üzemképes gépek nélkül nem boldogulna a földműves Restén sem tályba jártunk a buzitai alapiskolában, így mivel sejtik, mi járatban lehetek, valamelyikük válaszként azt feleli: — Attól függ, mire gondolsz? Arra ott — int fejével a Királyhegy fölött tornyosuló mogorva fellegekre — vagy a tanszformációra? Miután közlöm velük, hogy valóban a szövetkezetük, s egyáltalán az agrártemrelés jövőjét illető véleményükre lennék kíváncsi, Haraszti Béla, Haraszti Gyula és Sivák Bálint abbahagyja a gabonakombájn javítását, s vállalja a rövid diskurzust. Nem tagadják, érzik, róluk van szó. A föld tulajdonosairól és művelőiről. — Nálunk is javában tart a tulajdonjogi viszonyok rendezése, s a jelenlegi szövetkezeti vagyon nevesítése. Mindez aránylag simán zajlik, bár itt—ott észrevehető, hogy a föld nélküli tagok nagyban tartanak a szövetkezet felbomlásától, egyes itt dolgozó földtulajdonosok a magángazdálkodástól ódzkódnak, míg a másutt dolgozó helyi zan ész lesz a meghatározó — fogalmaz Haraszti Béla gépjavító, a falu polgármestere. . A „kinek mi jár"-ra terelődik a szó. Haraszti Gyula a „kintiek" és „beintiek" igényeivel, valamint jogaival kapcsolatban egy kérdéssel érvel: — Igazságos lenne vajon, ha a nem itt gürcölő ember több haszonbért kapna a földje után, mint amennyi fizeiést kapna az itt dolgozó, s mondjuk szintén ugyanannyi földdel rendelkező egyén?! Egy pillanatnyi csend után folytatja: — Igen körültekintően kell meghatározni a játékszabályokat. Úgy, hogy egyikünk se legyen megkárosítva... — Megértem a kártérítést követelőket — lép hozzánk és kapcsolódik be a beszélgetésbe a nyugdíjas kora ellenére még mindig dolgozó Lukács Dezső, a hét tagú transzformációs tanács földdel is rendelkező tagja —, ám nekik is be kell látniuk, hogy a vagyon nevesítését és az osztozkodást nem lehet megejteni egyik napról a másikra, csak esetleg has annyi igazságtal mozott szövet ke: Nem körtönfs rec kijelentik, őí ha a szövetkeze Sőt, bíznak is bi ják, az ezer heh nem nagy, nem olyan, amelyik rT — Természeti dönt, hogy ő kivt gángazdaként í dolga, abban £ lyozhatja őt meg raszti Béla. A fejőnők A gazdasági t két kerékpáros meg egy szóra, váncsi, ők hogyí kezet jövőjét. A tizenöt es; szakmában doh vagyonából egy számító Körívéi

j „a fiatalok nem ledni, s én megél Szabó—Bartk kódik a választó az ott eddig letö van egy pici jog zös dolgokba. retném, ha továl hatnék — vála megjegyezni, hoi kellett tavaly ors kenteni a tehéná: dig azt hallja min a tej... Őt is meg A helyi adatok nevesítést kérő kétszázan vann; donosok, de nem dolgoznak Közé let-szlovákiai Vs számgép-javľtó zetője, Orosz Jói Összkomfortos beszélgetünk Ki< na k idején 5t> he! tak el, s elvitté Bántja az igazsái leit ért pofonok. L még azok a sebe nem követel „sze várja viszont, hog A

' prilisban újabb lépéssel jutott előbbre a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációja. A jogosult személyek első közgyűlésén megválasztották a transzformációs tanácsot, amely a törvényben lefektetett feladataival és jogaival összhangban munkához látott. Ezekről, valamint a jogosult személyek közgyűlésén szerzett tapasztalatairól beszélgettem a dunaszerdahelyi Pongrácz László magánügyvéddel, a mezőgazdasági jogszabályok szakértőjével. • Felkérésre vagy tíz közgyűlésen vert részt. Kezdjük a személyes tapasztalatokkal. — Ahol komolyan veszik a transzformációt, ott a közgyűléssel lerakták egy életképes ós átalakult mezőgazdasági szövetkezet alapjait. Azok. a szövetkezetek, amelyek közgyűlésén részt vettem, feladták kezdeti merev hozzáállásukat. A rendelkezésükre álló telekkönyvi kivonatok és kataszteri térképek segítségével segítenek a földtulajdonosoknak a parcellaazonosításban. Tudom, merész az állítás, de szerintem a Dunaszerdahelyi járásban nem lesz földtulajdonos, akit a geodéziai parcellaazonosítás hiánya miatt zártak ki a transzformációból. Itt jegyzem meg, hogy a földtörvény módosított változata a 93/1992-es számú novella 4 a paragrafusának /1/ bekezdése a földet használót kötelezi, hogy a jogosult személynek segítsen a bizonyítási eljárásban. Jó tapasztalatom még, hogy a szövetkezetek sikeresen ofdották meg azt a szervezési többletet, amit a nagyszámú, a szövetkezeten kívüli tulajdonosok esetében ráadásul egymásnak is ismeretlen személy jelentett. * E csoport részéről sokan tartottak a túlfűtött érzelmi megnyilatkozásoktól. — Elvétve ilyen is előfordult. Az illető személyt vagy örökhagyóját ért egykori sérelem kiváltotta ellenszenv, közbekiáltás, hangos megjegyzés formájában. A problémát azonban nem ez jelentette, hanem az, hogy -a szövetkezeten kívül álló jogosult személyek többsége nem ismerte a törvényt. Nehezen hitték el, hogy az első közgyűlésen csak a transzformációs tanács megválasztása a feladat, hogy azon még nem osztanak vagyonrészt. A törvény nem ismerete miatt azt is furcsállották, hogy bár a másik csoport jelöltjeire is szavaznak, azok kiválasztásába nincs beleszólásuk. így, ha szabad tanálcsonom, aki jogosult személy és eddig nem tette meg, a második közgyűlés előtt tanulmányozza át a transzformációs törvényt. • Amelynek 8-os paragrafusa a most megválasztott transzformációs tanácsok h lyozza. — Ezt a parag mációs tanácsok t figyelmébe ajánló transzformációja r a vezetőség, han; is. Ha nem úgy sií ahogy azt a jogosi retnék, az a tanác hiszen jogköre vé ügye! a törvény megtartására, ell nösszeírást és -el ket tehet, hogy a vi parcel laazonosítá; donosokat. A tani transzformációs te jeszti a közgyűlé össze. Tagjaira rer s mivel tisztségük rintem jó lenne, hf munkatervet dolgi gán belül bizonyos kat hozna létre. • Kinek a felad ga transzf->rmáci dolgozni? — A mezőgazd vezetősége egy te: en kidolgoz. Ezen Ml ÉRII