Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-25 / 148. szám, csütörtök

7 MEZŐGAZDASÁG ÚJ szól 1992. JÚNIUS 25. I ROSSZ, CSAK..." TGETES RESTEN nló módon, mint az nságot, hibát hal3tesítéskor. aznak. Kerek-peannak örülnének, jk nem esne szét. nne, mert az állítáros gazdaságuk icsi, hanem éppen sg tud élni. sen, ha valaki'úgy szi a földjét, s maši ytat ja, az az ő snki sem akadá— jegyzi meg Havéleménye ílepre vezető úton asszonyt állítok Arra vagyok kirí látják a szövettendeje ebben a jozó, s édesapja darabka földdel is ' Ferencné szerint akarnak szétszétem ebben őket". o Mártonná ódzI, hiszen neki csak itött 9 éve alapján a beleszólni a kő- Mi tagadás, sze)bra is itt dolgozszolja, majd siet jy nem érti, miért zágszerte lecsöklományt, most pejenütt, hogy kevés keli érteni szerint a vagyon< sorában majd tk, akik főldtulaja szövetkezetben jük tartozik a Keismű egyik szercsoportjának ve•sef is. ; családi házában Jerü

1 szüleitől an<tár földet kobozk jószágaikat is. jtalan múlt, a szü.átom rajta, fájnak k, de... Nem pöröl, ímet szemért". Ely a transzformációs törvény legalább részben „rehabilitálja" őket. — Szerintem a törvény jó — vélekedik —, csak a gyakorlati megvalósítása döcög... • Merthogy? — Annak idején egyik napról a másikra elvették vagyonunkat, most pedig túl lassú az igazságszolgáltatás, bizonytalan a kártérítés... Nem kötöttünk még földhasználati szerződést sem a szövetkezettel, mert azt mondják, nincs anyagi fedezetük. Elhiszem, hogy nincs, s lehet, hogy másutt is ilyen a helyzet, ám szerintem az ilyen megoldás nem megoldás. Hogy itt a lehetőség, k'ivehetem a földet, az tévedés, ugyanis az elmúlt négy évtizedben én a már említett okok miatt is más pályára kerültem, kényszerültem, tehát lehetetlenség ott folytatnom a gazdálkodást, ahol szüleimmel erőszakkal abbahagyatták. A nagy kiesést nem lehet rövid idő alatt bepótolni. Remélem azonban, hogy földünk használóival meg fogunk tudni egyezni. A két hektár is valami Reste határában, az országút menti síkságon egy felparcellázott táblánál állok meg. Odabátorkodom a legközelebb kapáló családhoz. — Ez a két hektáros darab magántulajdon — tudom meg a nyugdíjas Palencsár Bélától. — Meg a többi is az ezen a 37 hektáros táblán — egészíti őt ki a felesége, Erzsi néni. S folytatja: — Itt mérettük ki magunknak. Ki egy hektárt, ki kettőt, A gépjavítók annak örülnének, ha maradna a szövetkezet A nyugdíjas Palencsár házaspár lassan átadhatja a kapát az unokáknak vagy hármat, s aztán ki-ki búzát vagy árpát vetett bele, ki pedig, mint mi is, még egy kis burgonyát is ültettünk ide. • Ez az összes földjük? — Áááá, dehogy — legyint Erzsi néni. — Még van egy négy hektárunk, de azt nem vettük ki, mert nem győznénk megművelni. • Ezt hogy győzik? — Látja, a lányommal, menyemmel, az unokákkal — mutat az ott tébláboló kicsikre is a nagyanyjuk. — Meg úgy, kérem, hogy a talajmunkákat és a vetést a szövetkezettel végeztettük el, persze pénzért... • Mennyiért? — Sokért. Több száz koronát kér érte a szövetkezet, de mi azt sokalljuk, s egyelőre nem is fizetünk. Valahogy csak megegyezünk, elvégre a többi földünket tovább használja... Néhány parcellával arrébb a szintén nyugdíjas Izsoly házaspár kapál: Amint a hetvenéves István bácsitól hallom, nekik még vagy harminc hektár maradt a közősben. Azt nem kérték vissza. • S ha kérték volna? — Akkor kiadták volna mind — mondja Margit néni. • Mi lesz földjük további sorsa? — Vannak gyermekeink, unokáink is már... Tőlük függ majd. • Kapnak bért a többi szántóért, rétért? Ismét Margit néni válaszol: — Még nem tudjuk. Megvolt ugyan a gyűlés a minap, de ezt illetően ném lettem okosabb. Azt rebesgetik, ha jut ránk a szövetkezetnek, akkor kapunk érte, ha pedig nem, akkor... Miután némi fájdalommal elmesélik, hogy az ötvenes évek elején István bácsi több mint egy évet töltött a börtönben azért, mert nagygazdáknak számítottak a faluban, rátértek ismét a mára. Örömmel mondják, hogy szeretik a földet, szeretnek rajta dolgozni, A vérükben van a földhöz való ragaszkodás. A falu érdekében is Lucskai Béla nyugdíjas korú, de még mindig aktív közgazdász. Szinte mindent tud a szövetkezetről. Azt is, hogy a vezetőség senkit sem akadályoz az őt megillető tulajdonjog intézésében, rendezésébén. Még a helyi rétek hilyói és idabukóci tulajdonosait sem. Sőt, 22 ezer koronáért elkészíttette a telekkönyv másolatát, hogy az érdeklődőknek megkönynyítse az ügyintézést. Hogy eddig egyetlen olyan földtulajdonos sem jelentkezett, aki az összes földjét ki akarná venni, arról ők nem tehetnek. — A bérletfizetéssel kapcsolatban pedig azt mondhatom, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Mindenesetre szeretnénk, ha pénzben vagy terményben minél több jutna a tagoknak, a földtulajdonosoknak s a föld megművelőinek egyaránt. Bodnár Lajos mérnök, a szövetkezet alelnöke tömören fogalmazott. — Én úgy látom, hogy kedvezőbb állami agrárpolitika is kellene ahhoz, hogy a falvak üzemei, azaz a mezőgazdasági szövetkezetek, állami gazdaságok és magántermelők életerősebbek lehessenek, megéljenek. Mert ha a belépő költségek továbbra is jóval magasabbak lesznek a felvásárlási áraknál, akkor nehezen fogunk tudni boldogulni az átszervezett szövetkezetekben ís. A Királyhegy fölött gyülekezett felhőkből végül vihar lett. Szokatlan mennyiségű eső ömlött az ígéretes restei határra. Lehet, a transzformáció valóban békésebben fog lezajlani? GAZDAG JÓZSEF (A szerző' felvételei) (TI ES ERDEKLIA JOGOSULT SZEMELVEKET? atáskörét szabárafust a transzforagjainak külön is a 'm. A szövetkezet nost már nemcsak 3m a tanács ügye <erül az átalakítás, jlt személyek sze;s lelkén is szárad, ilóban nagy. Felben lefektetettek enőrzi a vagyoósztást, s lépéseezetőség segítse a sban a földtulajács gyűjti össze a írvezeteket és ters elé, amit ő hív . igeteg feladat vár, nem fizetett, szei a tanács pontos azna ki, és őnma; munkácsoportoata és kinek a joós termzetet kiasági szövetkezet rvezetet kötelezőtúlmenően — ha akar — a jogosult személy is benyújthat tervezetet. Elméletileg tehát annyi tervezet lehetséges, ahány jogosult személy van. Itt mondom el, hogy amennyiben legkevesebb öt földtulajdonos külön szövetkezetet akar létrehozni, szándékukat, elképzelésüket már most, a második közgyűlés előtt, egy transzformációs tervezet formájában is benyújthatják. Ha nem teszik meg, akkor — miután már megalakult az új jogi személy — nem válnak a részévé, nem írják alá az új szabályzatot, hanem egyenként kikérik földjüket és vagyoni betétjük értékét, s ingatlanaikat—ingóságaikat összeadva közösen kezdenek gazdálkodni. Ehhez azonban megint fontos tudni, hogy most ősszel az veheti saját használatba a földjót, aki ilyen szándókát augusztus végéig írásban bejelenti. Még akkor is, ha korábban az illetékes mezőgazdasági szövetkezettel, üzemmel nem kötött bérleti szerződést. A bérleti viszony ugyanis a földtörvény életbe lépésének napján automatikusan létrejött. • Az előbb szóba került a vagyoni betét. Ezzel kapcsolatban első számú probléma, hogy a mezőgazdasági szövetkezetben milyen tételekből áll össze a vagyoni betét? — Egy plusz négy, személyenként legtöbb öt tételből. Az „egy" tételt a földtörvény 20-as paragrafusa szerint kárpótlásra jogosult személyek kapják az egykor elvett élő és holt leltár ellenértékeként. A kárpótlás értékét az elvett élő és holt leltár jegyzéke szerint állapítják meg. Ha ilyen nincs, akkor a kárpótlásra jogosult személy hektárnormatívát kap. A vagyoni betét „négy" tételét, illetve ezek közül valamelyiket a jogosult személy a transzformációs törvény alapján kap(hat)ja meg abból a vagyonból, ami a szövetkezet fennállása alatt jött létre. Először: megveheti a tiszta vagyon 25 százalékából neki jutó részt; másodszor: a 75 százalékból vagyonrészt kap a ledolgozott évekért; harmadszor: földjéért; negyedszer: az egykorvolt egyéb vagyonáért, ha ennek összértéke meghaladja a harmincezer koronát. • Mit kezdhet a jogosult személy a vagyoni betétjével? — Ha mezőgazdasági tevékenységet folytat, akkor a vagyoni betét értékét ingóságok, gazdasági állatok,, szolgáltatások stb. formájában kiválthatja a szövetkezettől. Ha a vagyonbetéttel rendelkező személy munkaviszonyban van a szövetkezetben, akkor vagyonbetétjónek nagysága szerint részesedni fog a nyereségből. A vagyoni betétje után részesedni- fog a nyereségből, és földjéért valószínűleg bérleti díjat kap, ha a létrejövő jogi személy, az új szövetkezet alapszabályzata nem rendelkezik majd másként. • Mi lesz azzal a földtulajdonossal, aki (idejében) nem jelentkezett a transzformációba? — Az földjét, ha nem akarja használni, bérleti díj ellenében odaadhatja művelésre a szövetkezetnek. • A transzformációs törvénnyel kapcsolatosan új, korábban ritkán használt fogalom, az auditor is bekerült a köztudatba. — A szövetkezet vezetősége vagy a transzformációs tanács 1990. január elsejéig visszamenően az arra engedéllyel rendelkező könyvvizsgálóval, auditorral ellenőriztetheti a könyvelési mérleget és okmányokat, akárcsak a vagyoni betétek kiszámításának a helyességét. • A szövetkezeti transzformáció rázós kérdése, amikor az érvényben levő törvény szerint a földtulajdont csak egy örökös nevére írták. Az egyik mezőgazdasági szövetkezetben a többi örököst nem vették be a jogosult személyek sorába, míg a másikban igen, és vagyoni betétet is írtak a nevére. — De jure az első változat a helyes. Vagyis az, hogy a mezőgazdasági szövetkezet csak azt fogadta el jogosult személynek, aki korábban megkapta a földet, és a többi örököst nem. Viszont ha emberileg és a jövőbe nézve vesszük az ügyet, akkor a második változattal a szövetkezet egy plusz munkától kímélte meg magát. Ugyanis azok az örökösök, akikre korábban nem írtak földtulajdont, és az illetékes járási közjegyzőségen kérték a hagyaték újratárgyalását, ennek megtörténte után megkapják a föld arányos részét. Függetlenül attól, hogy ezt az, akinek jelenleg a nevén van a föld, akarja vagy nem. Miután a földet kérő örökösök megkapták a nekik járó részt, a szövetkezet köteles lesz a most egy névre írt vagyoni betétet is arányosan megosztani. Ugyanez vonatkozik a kárpótlás címén és az egyéb vagyon alapján kapott vagyoni betét megfelelő tételeire. A föld igazságos és egyenlő arányban való újraelosztása után a vagyoni betét ilyen tételeit is el kell osztani, akár tetszik az érintettnek, akár nem. EGRI FERENC VESZI, NEM VESZI? Komoly döntés előtt állnak a mezőgazdasági szövetkezetek transzformációjában jogosult személyek. Egyesek már megkapták az ajánlatot, másoknak a napokban vagy a közeljövőben kézbesíti a posta, hogy amennyiben akarják, a transzformációs törvény megfelelő paragrafusának értelmében megvehetik a nekik jutó vagyoni hányadot, s ezzel az értékkel személyes vagyoni betétüket növelhetik. Nem véletlen a feltételes mód, ugyanis ez a vásár nem kötelező. Akinek van pénze, az a felajánlott vagyonértéket megveszi, vagyis készpénzben kifizeti. Aki úgy dönt, hogy nem veszi meg, annak ebből csak annyi hátránya származik, hogy a felajánlott összeggel kevesebb lesz a vagyoni hányada, s az elkövetkező években annyival kisebb arányban részesedik a nyereségből. Előfordulhat, hogy testvérek, rokonok, szomszédok, ismerősök közül — ha más-más mezőgazdasági szövetkezetben jogosult személyek — az egyik két-három, a másik tízhúsz, a harmadik harmincegynéhány ezer korona, vagy még ennél is nagyobb értékű vagyoni betét megvételére kap ajánlatot. Ez teljesen szabályszerű, ugyanis az, hogy mennyi jut a jogosult személyeknek, egyrészt a személyek számától, másrészt a szövetkezet tiszta vagyonának az értékétől függ. A megvételre felajánlott vagyonrészt ugyanis úgy számolják ki, hogy a szövetkezet tiszta vagyonának 25 százalékát elosztják a jogosult személyek számával. (gy fordulhat elő, hogy a gazdag szövetkezetben egy-két árnyi földdel jogosult személy többszörösen nagyobb értékű vagyonrészt vehet meg, mint a szegény, rosszul gazdálkodott szövetkezetben akár a „százhektáros" jogosult személy. Sőt, esetenként semmit sem vehet, mert amennyiben a tiszta vagyon negyedének egy jogosult személyre jutó része nem haladja meg az ezer korona értéket, akkor azt nem adják el. Aki nagyobb értékű vagyonrész megvételére kap ajánlatot, és mondjuk csak ezer korona befektethető pénze van, ne keseredjen el. Ezer koronával is vállalkozhat, mivel nem kell okvetlenül megvennie az egész felajánlott értéket, hanem annak ezer koronánál nem kisebb hányadát is megvásárolhatja. De — és ez nagyon fontos — ne gondolkozzon sokat, és alaposan nézze meg a levélben a felkínálás napjául megjelölt időpontot, mivel a vétel lebonyolítására ezt követően csak tizenöt nap áll rendelkezésére. A vásárnak egy másik, szintén tizenöt napig tartó fordulója is van. Ebben a fordulóban az első tizenöt napon nem eladott vagyoni betéteket vehetik meg a jogosult személyek. Azzal a különbséggel, hogy amíg az első fordulóban mindenki csak egy részt vásárolhat, addig a második fordulóban a nem eladott részekből egy jogosult személy már tetszés szerinti mennyiséget vehet meg. Akinek tehát sok a pénze, az már most jelentkezhet írásban a második fordulóba. Ez a lehetőség elsősorban a földdel nem rendelkező fiataloknak kedvez, akik a ledolgozott évek után a tiszta vagyon 75 százalékából ingyen csak kis értékű vagyoni betétet kapnak. Előfordulhat ugyanis, hogy a jelenlegi mezőgazdasági szövetkezetből megalakuló új jogi személy, a tulajdonosok szövetkezetének vezetősége a tagsági viszonyt húszharminc (negyven-ötven?) ezer korona értékű vagyoni betét meglétéhez köti. Ha így történik, a fiatal, aki csak ledolgozott munkaéveivel jogosult személy, s vagyoni betétének értéke nem éri el a megszabott alsó határt, két rossz között választhat. Vagy elhagyja a szövetkezetet, vagy tagsági viszony nélkül a szövetkezet dolgozójává válik. Feltéve, hogy a tagok igényt tartanak a munkájára. Mert, bár erről egyelőre kevés szó esik, szinte bizonyos, hogy a transz- • formálódott mezőgazdasági szövetkezeiben a mostanival azonos munkamennyiség elvégzésére és azonos munkateljesítmény elérésére a jelenleginél lényegesen kevesebb munkaerőre lesz szükség.