Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-23 / 146. szám, kedd

1992. JÚ NIUS 20. HIREK - VELEMENYEK NO COMMENT... Václav Klaus, a Polgári Demok­rata Rárt elnöke nem kívánt kom­mentárt fűzni Vladimír Mečiarnak, a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom elnökének azon nyilatkozatá­hoz, mely szerint Václav Klausnak a szövetségi kormány tagjaival kap­csolatos kijelentései koraiak és el­hamarkodottak. Václav Klaus szerint a két párt szóbeli egyezsége úgy szól, hogy az új szövetségi kormány elnökének posztját a Cseh Köztár­saság állampolgára tölti majd be. - Megállapodtunk, hogy ezekről a dolgokról nem beszélünk - reagált erre a kijelentésre tegnap Vladimír Mečiar. Klaus ehhez csak annyit fűzött hozzá, a DSZM elnökének szavait tudomásul veszi, de ő maga ezzel kapcsolatan nem nyilvánít véle­ményt. APDU AGGÓDIK (Munkatársunktól) - A Polgári Demok r rata Unió szerint a közös állam tényleges szétesését vetíti elő a Demokratikus Bal­• oldal .Pártja országos tanácsának hét végi döntése, hogy nem támogatják Vác­lav Havel újrajelölését. Václav Havel min­dig nagyfokú megértést tanúsított a szlo­vákiai ügyek iránt - fejtette ki Martin . Porubjak, a PDU elnöke, aki szerint már szinte elképzelhetetlen, hogy olyan elnök­jelöltet találnának, akit a cseh és a szlo­vák fél is el tudna fogadni. Érvényes alkotmánytörvényeink alapján a köztársa­sági elnököt legkésőbb október 5-éíg kell megválasztani. Ha ez eddig nem sikerül, akkor az elnöki jogkört a szövetségi parla­• ment elnöksége és a szövetségi kormány venné át. A PDU nyilatkozatot adott ki a Polgári Demokrata Párt - Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalom politikai egyezményéről is. Ebben egyebek között hatáskör-túllé­pésnek minősítik azt a tételt, hogy a két . nemzeti parlamentnek kell eldöntenie az államjogi berendezkedéssel kapcsolatos kérdést. A PDU szerint a lakosságnak kell népszavazás formájában véleményt nyil­vánítania. Nem tartja demokratikusnak azt sem, hogy a Szövetségi Gyűlés képvi­selői az ország szétválása esetén a nem­zeti parlament második kamaráját alkot­nák. A PDU szerint az ilyen kamarára nincsen szükség, szól a kitétel, csak azért van. hogy a Szövetségi Gyűlés képviselői biztosak lehessenek abban, az állam szétesése után is megkapják képviselői fizetésüket. -gyor TŐKEEMELÉS ÚJ SZOLGÁLTATÁS (Munkatársunktól) - A hazai bizto­sítási piacon immár másfél éve je­lenlevő OTČINA biztosító Rt. az alaptőke emelésén kívül jelentősen bővíteni kívánja szolgáltatásainak körét és színvonalát, jelentették be tegnap az Rt. sajtótájékoztatóján. A nyitrai székhelyű biztosító társa­ság 25 százalékos osztrák tőkeré­szesedéssel az egyik legnagyobb osztrák biztosító társasággal, a Bun­desländerrel társult. A tőkeemelés után magánszemélyek számára is lehetőség nyílt 10 ezer koronás részvények vásárlására. A szolgál­tatások színvonalának emelésére és terjedelmének bővítésére az osztrák partner által hozott know-how lesz a biztosíték. Bár a cég képviselője a jelenlegi politikai helyzet kapcsán megjegyezte, hogy vannak bizonyos aggodalmaik a várható változások miatt, bíznak a további együttműkö­dés sikerében. A OTČINA új szolgáltatásai közül a háztartási biztosítások mellett a la­kás és családi ház biztosítását is bevezetik. Újdonság, hogy olyan életbiztosítás is köthető, amely a biztosított számára a nyereségből való részesedést is lehetővé teszi. -tszl- . VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1991. június 23-án Pénznem Eladási árfolyam 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 53,25 54,03 Francia frank 5,41 5,49 Német márka 18,24 18,52 Olasz líra (1000) 24,12 24,48 Osztrák schilling 2,59 2,62 Svájci frank 20,22 20,55 USA-dollár 28,63 29,05 TANÁCSKOZTAK A PARLAMENTI PÁRTOK KÉPVISELŐI EGYELŐRE CSAK HÁROM ALELNÖK A parlamenti pártok harmadik ta­nácskozásán sem döntöttek a Szö­vetségi Gyűlés negyedik alelnöké­nek személyéről. Amint azt Miros­lav Macek, a PDP alelnöke elmond­ta: Zdenék Jičínskýn (szociálde­mokrata) és Pavel Jajtneren (Ke­reszténydemokrata Unió) kívül Jo­sef Mečlt (Baloldali Blokk) javasolják ebbe a tisztségbe. Igy aztán a ne­gyedik alelnök személyéről a Szö­vetségi Gyűlés eláő ülésén határoz- • nak majd. Lehetséges azonban, hogy ezt a tisztséget nem töltik be. Miroslav Macek szerint a Szövet­ségi Gyűlés vezetőit nyilvános sza­vazással választják majd meg, bár lehetséges, hogy felvetik, a titkos választást is. A tegnapi tanácskozá­son, amelyen név szerint döntöttek az egyes parlamenti bizottságok el­nökeiről és alelnökeiről, valamennyi parlamenti párt képviselője részt vett. A Nemzetek Kamarájának és a Népi Kamarának alakuló ülése június 25-én lesz. Nem hivatalos hírek szerint az új kormányt még július 3-a, az elnökválasztás előtt kinevezik. Miroslav Macek közölte: a parlament eddig 34 javaslatot ka­pott az államfői tisztség betöltésére. Harminchárom esetben önjelölésről van sző. A jelöltek közt szerepel Miroslav Vacek volt nemzetvédelmi miniszter is. Alexander Dubček szerint ismét felcsillant a remény a közös állam megőrzésére. Optimizmusának oka: újra a Szövetségi Gyűlés és a köz­társasági parlamentek kezdenek tárgyalni a cseh-szlovák viszonyról. Szerinte még mindig van remény arra, hogy megállapodás szülessen egy olyan közös államról, amelyet a föderáció és a konföderáció ismér­vei jellemeznének. MIRÓLTÁRGYALTAK? Tegnap délelőtt a Szlovák Nemzeti Tanács üléstermében közel 20 percet beszélgetett Vladimír Mečiar Dobos Lászlóval. Hogy miről tárgyal­tak, azt az Együttélés képviselője így foglalta össze lapunknak: - Megegyeztünk arról, hogy csü­törtökön vagy pénteken sor kerül egy találkozóra, ahol tárgyiasítani és részletezni kívánjuk a DSZM és a magyar koalíció egymás közti vi­szonyát. Ennek kapcsán természet­szerűen a nemzetiségi kérdés gond­jait, problémáit is. Rosszallásomat fejeztem ki afelett, hogy nem gon­doltak, illetve gondolnak arra, hogy az SZNT-nek magyar alelnöke le­gyen. Még a pártállam legsötétebb éveiben is volt magyar alelnöke a törvényhozásnak. Az elmúlt két évben A. Nagy László látta el, véle­ményem szerint nagyon jól, az alel­nöki teendőket. Éppen ezért nem értjük, az új felállású politikában, a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galom győzelme után miért szűnik ez meg. Elmondtam, hogy rosszallá­somnak hangot adok a parlament alakuló ülésén is. Vladimír Mečiar­tól azt a választ kaptam, a DSZM elképzelése szerint a szlovák parla­ment vezetése átmeneti, mert az SZNT-t egy új mechanizmus elve alapján akarják működtetni. (Azáltal, hogy Szlovákiának elnöke lesz, a szlovák parlament elnökségének államfői tiszte megszűnik.) Ellenvé­leményként azt is mondta: miért ép­pen az Együttélés-MKDM koalíciója tart erre a tisztre igényt, amikor a többi pártban is vannak magyar képviselők? Válaszom az volt: a tör­vényhozásban a mi koalíciónk a leg­tömörebb erő. Mečiar felrótta továb­bá, hogy tavaly nyári találkozónk óta, amikor a DSZM felajánlott egy­fajta együttműködési szövetséget az Együttélésnek, azóta mi nem nem jelentkeztünk. Mečiar ezt követően kifejezte, hogy ombudsman-rend­szert akarnak kialakítani, amely felü­gyelné a nemzetiségi életet. Ezzel összefüggésben és emlékeztettem őt arra, hogy egy évvel ezelőtti talál­kozásunkkor mi felvetettük elképze­lésünket a nemzeti önigazgatásról. Mečiar azt mondta, hogy ő ezt akkor és most is a regionális önigazgatás gyakorlataként fogja fel. G. A. HAVEL-KLAUS-MECIAR - A MÁSODIK TALÁLKOZÓ (Folytatás az 1. oldalról) ságnak, úgy gondolom, az lenne a tisztességes eljárás, ha Slobodník úr bocsánatot kérne tőlem. A szóvivő reagált Dušan Slobod­níknak az ominózus tévéműsorban elhangzott további állítására is, mi­szerint annak idején a prágai várban készítették volna elő Vladimír Me­čiar megbuktatását. -Abszurd állításra reagálni ab­szurditás lenne - hangoztatta Žan­tovský, majd elmondta, hogy Václav Havel 1991. március 17-én, három nappal a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés téren lejátszódott esemé­nyek után azt nyilatkozta a Cseh­szlovák Televízió adásában, hogy Szlovákiában a helyzet bizonyára feszült lesz, de reméli, hogy két héten belül megnyugszik. Vladimír Mečiar leváltásának kérdésében Václav Havel szigorúan semleges állásponton volt. A szóvivő cáfolta azt is, hogy az elnök szlovákiai útjai­nak időpontjai összefüggésben let­tek volna Vladimír Mečiar pozsonyi távollétével. Az elnöki megbízatás esetleges meghosszabbításával kapcsolatban Žantovský elmondta, ez a Szövetsé­gi Gyűlés döntésétől függ. - Az elnök úr a meghosszabbítás gondo­latát érdekesnek tartja; szerinte en­nek az lenne az előnye, hogy nem kellene négyéves időszakra válasz­tani elnököt olyan helyzetben, ami­kor nem biztos, hogy négy évig fennmaradnak a szövetségi állam­hatalmi szervek. Václav Havel véleménye szerint a közös állam fennmaradásával kapcsolatos kérdések, eldöntésében a legerkölcsösebb és legdemokrati­kusabb út a népszavazás, de ha találnák más alkotmányos utat, ak­kor az elnöknek kötelessége azt is tiszteletben tartani. SOMOGYI MÁTYÁS HÁTTÉRINFORMÁCIÓK - ELSŐ KÉZBŐL (Folytatás az 1. oldalról) rületi autonómiára, amely - szerinte - csak bizonyos feltételek között jöhetne létre, alulról jövő kezdemé­nyezésre épülve. A hazai magyar pártokról szólva elmondta, hogy az Együttélés a magyar pártok közötti szövetség híve, de fúzióról már csak azért sem lehet szó, mert mozgal­muknak lengyel, ukrán és német szárnya is van. A szövetség széte­sése esetében a helyzet megváltoz­na, de ma még korai arról beszélni, hogy miként alakulna az együttmű­ködés. Természetesen, szóba került a sajtó is. Az Együttélés a jövőben javítani akarja kapcsolatait a tömeg­tájékoztató eszközökkel, valószínű, hogy kisebb-nagyobb rendszeres­séggel sajtóértekezleteket is össze hívnak - közölte Duray Miklós. Külö­nösen fontosnak tartja, hogy felve­gyék a párbeszédet a szlovák lapok­kal, hogy ezen az úton is elejét vegyék a félretájékoztatásoknak. Az Együttélés elnöke azzal búcsúzott: reméli, hogy az Együttélés vezető képviselői a közeljövőben ismét ta­lálkoznak szerkesztőségünk munka­társaival. RENDKÍVÜL FESZÜLT AZ OROSZ-MOLDOVAI ÉS OROSZ-GRÚZ VISZONY JELCINRE OTTHON KEMÉNY CSATÁK VÁRNAK Az Egyesült Államokban és Kanadá­ban tett egyhetes útjáról hazaérkezve Borisz Jelcin orosz elnök vasárnap már a repülőtéren reagált azokra a hírekre, hogy egyesítik soraikat a radikális refor­mokat elutasító ellenzéki erők. Kijelentet­te, a helyzetet ellenőrzése alatt tartja. Kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy már a közeljövőben megmutatkozik, széthullik-e az összetört rendszer marad­ványa vagy valódi konfrontációra kerül sor, amikor harcolni kell majd. Nyomaté­kosan elutasította a parlamenti ellenzék álláspontját, hogy a Washingtonban aláírt megállapodások engedmények a másik félnek, és károsítják az orosz érdekeket. Jelcin szerint az ilyen állítások nem csak igazságtalanok, de egyenesen sértőek. A Jelcinnel szembeni ellenzék erősö­désének jele, hogy a centrista és mérsé­kelt mozgalmak a hét végén egy új társa­dalmi-politikai tömböt hoztak létre Polgári Szövetség néven, amely mindenekelőtt, a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájá­nak módosítását akarja elérni. Abból a célból, hogy enyhüljenek a lakosság terhei, melyeket a reform okoz. A szövet­ségben helyet kapott az Alekszandr Ruckoj alelnök vezette Szabad Oroszor­szág Néppártja, Nyikolaj Travkin Orosz Demokrata Pártja, valamint a Megujulás nevű szövetség, melynek élén Arkagyij Volszkij, a vállalkozók szövetségének befolyásos elnöke áll. Az új platformhoz csatlakoztak a parlament egyes centrista frakcióinak képviselői is. Nyilatkozata szerint az új szövetség a konstruktív el­lenzék szerepét akarja átvenni, nem tö­rekszik a jelenlegi kormány eltávolítására, csak a realitások figyelembe vételével a kabinet gazdasági politikájának módo­sítására. Érdemes megjegyezni, hogy Ruszlán Haszbulatov parlamenti elnök olyan erőként üdvözölte a szövetség megalakulását, amely - szavai szerint - elősegíti a társadalom stabilizálását. Ezzel kapcsolatban érdemes megje­gyezni, hogy Haszbulatov az utóbbi idő­ben nagyon gyakran kerül szembe Jelcin elnökkel, ugyanúgy, mint Ruckoj, aki a polgári szövetség vasárnapi alakuló ülésén - ellentétben Jelcin megegyezési törekvéseivel - heves kirohanásokat inté­zett a moldován és a grúz vezetés ellen a Dnyeszter menti, illetve a dél-oszétiai konfliktus miatt. Többek között kijelentet­te: JVIircea Snegur moldovai és Eduard Sevardnadze grúz államfőnek előbb­utóbb majd felelniük kell a kiontott vérért. Kisinyov és Tbiliszi nagyon ingerülten reagált erre a beszédre, egyben Ruckoj szombati tévényilatkozatára, hogy az orosz kormány esetleg beavatkozik ezek­be a nemzetiségi konfliktusokba a polgári lakosság tömeges mészárlásának mega­kadályozása érdekében. Ilyen előzmények után szinte törvény­szerűnek mondható, hogy Snegur elnök tegnap Kisinyovban, a parlament ülésén javasolta: a Dnyeszter baľ partján kiala­kult helyzetről szóló határozat tartalmaz­za azt a megállapítást, miszerint az orosz hadsereg megszállta a Moldovához,tarto­zó területet és Oroszország ezzel hadü­zenet nélküli hábprúba kezdett Moldova ellen. Ukrán hírügynökségi jelentések sze­rint a 14. hadsereghez tartozó katonák tegnap elfoglalták Benderi város központ­ját. A Dnyeszter bal partján fekvő város­ban a hét végén rendkívül neves harcok folytak. Tegnapra virradó éjszaka az összetűzések a Benderi környékén fekvő falvakra összpontosultak. Benderi parla­menti képviselője viszont azt állította, hogy nem az orosz katonák, hanem a Dnyeszter menti gárdisták foglalták el Benderi központját, amely helyi források szerint teljesen elpusztult. Az emberek kifosztják az üzleteket, hiszen az élelmi­szerhiány már most is nagy, az utánpót­lást pedig lehetetlenné teszi a moldován rendőrség, amely a Benderibe vezető összes utat ellenőrzése alatt tartja. Igor Szmirnov, az ún. Dnyeszter Menti Köz­társaság elnöke arról igyekszik biztosítani a lakosságot, hogy Oroszországtól sok­oldalú segítséget kapnak. A bal parti par­lament sajtóközpontja tegnap azt közölte, hogy jelentős mennyiségű román hadi­technikát dob át a kisinyovi vezetés a konfliktus térségébe, többek között har­ci repülőgépeket is. A bal parti orosz vezetés védelmi mi­niszterré nevezte ki Stefan Kicakot, a Dnyeszter menti gárda parancsnokát. Az újdonsült miniszter nagyon harcias nyilatkozatot adott az Infotag moldován hírügynökségnek. Kijelentette, az orosz katonák azért ontották vérüket Magyaror­szágon, Csehszlovákiában és Afganisz­tánban, hogy az ország erős és hatalmas legyen, nem pedig azért, hogy különböző kalandorok, mint Gorbacsov, Jelcin, Kravcsuk és Suskevics tönkretegyék. Örményország is azzal vádolja Orosz­országot, hogy beavatkozik a karabahi konfliktusba, mégpedig Azerbajdzsán ol­dalán azzal, hogy haditechnikával látja el. Az azeri elnök sajtóközpontja cáfolta ezt az állítást és azt közölte, a volt szovjet hadsereg felszerelésének egy része az Oroszországgal kötött államközi szerző­dés alapján került az azeri katonákhoz. Egyébként Karabahban teljesen átte­kinthetetlen a helyzet, az örmények és azeriek egymást vádolják támadásokkal és mindketten azt állítják, hogy nem visz­szavonulnak, hanem előrenyomulnak. RÉGI ELNÖK, RÉGI POLITIKA A Berliner Zeitung tegnap kom­mentárban foglalkozott a német Ki­telepítettek Szövetségének (BdV) hét végi berlini ülésével, amelyen ismét a 78 éves Herbert Czaját választották meg a szervezet elnö­kének. A kelet-európai országokból kite­lepített németeket tömörítő szövet­ség kontinuitását bizonyítja, hogy Czaja és további szudétanémet ve­zetők nyíltan támadják a Prágával és Varsóval kötött szerződéseket, és ellenőrzésük alá szeretnék vonni a régi hazájukban levő területeket. A napilap szerint téved az, aki ezt elhanyagolható problémának tekinti. Ugyanis a mintegy 2,2 millió kitelepí­tett évtizedekig a CDU választói bá­zisát alkotta. Németország egyesí­tése óta a BdV politikai vákuumba került, és egyedüli lobbija (CDU) nem meri nyíltan elítélni az 1937-es határok visszaállításával kapcsola­tos illúzióikat. Ehelyett az állam­kasszából követel milliós szubvenci­ókat a BdV számára. RÖVIDEN ZÁRÁSKOR kaptuk a Reuter által köz­zétett hírt, amely szerint Genfben előter­jesztették a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó szerződés első átfogó terveze­tét. A javaslat 24 éven át folytatott tárgya­lások eredményeként készült el, s az ENSZ ad-hoc bizottságának elnöke, Adolf von Wagner ismertette a vegyi fegyverek­kel foglalkozó bizottság tagjaival. TOKIÓBAN véget éri a Kambodzsa újjáépítésével foglalkozó nemzetközi kon­ferencia, amelyen 30 ország és 11 nem­zetközi szervezet képviselői vettek részt. A tanácskozáson váratlanul 880 millió dolláros nemzetközi segélyre tettek ígére­tet a résztvevők. Ez azért meglepő, mert a számítások szerint meghaladja Kam­bodzsa pillanatnyi szükségleteit. Az or­szágnak a választásokig hátralévő idő­szakban nem egész 600 millió dollárra van szüksége. OLYANNYIRA súlyos Dél-Afrikában a helyzet, hogy a Spanyolországban tar­tózkodó Frederik De Klerk elnök idő előtt befejezte madridi látogatását és hazauta­zott. Mint ismeretes, a néger gettókban az utóbbi napokban több brutális tömegmé­szárlás is történt, s ezt követően éleződött ki a helyzet a Mandela vezette ANC és a kormány között. Mandela az államfőt is azzal vádolta meg, hogy köze volt a véres eseményekhez. PÁRIZSBAN bejelentették, az AWACS-rendszerrel felszerelt francia gé­pek figyelemmel kísérik a Jugoszlávia és Líbia feletti légiforgalmat, hogy megálla­pítsák, tiszteletben tartják-e az ENSZ által a két ország ellen elrendelt szankciókat. FATOS NÁNO volt albán kormány­főt választották tegnap a jelenlegi legerő­sebb ellenzéki párt, a Szocialista Párt (a volt KP) elnökévé. Albániában március­ban tartották az első szabad parlamenti választásokat, s a kommunista utódpárt a képviselői mandátumok egyharmadát szerezte meg. A párt most kérte felvételét a Szocialista Internacionáléba is.

Next

/
Thumbnails
Contents