Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-20 / 144. szám, szombat

HIREK - VELEMENYEK . ÚJ SZÓ, 1992. JÚNIUS 20. VISEGRÁDI HARMAK KÉSIK A VÁMMENTES ÖVEZET KIALAKÍTÁSA Magyar vélemény szerint bármilyen jól haladnak is a tárgyalások a visegrádi hármak - Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország - közti vámmentes öve•zet létrehozásáról, a szerződést semmiképpen sem lehet aláirni július 1-ig, ahogy arról az illetékes minisztériumok döntöttek - írta tegnap a Magyar Hírlap Ez azonban nem jelenti, hogy változott volna a hármak álláspontja ezzel a kérdéssel kapcsolatban, a probléma az, hogy a kitűzött idö kevés volt minden részlet megvitatására. Az illetékes magyar minisztérium szerint a szerződés aláírásának legközelebbi reális időpontja 1993. január 1-e. A Magyar Hírlap szerint teljesen nyilvánvaló, hogy szükség van ilyen megállapodásra., mivel állandóan csökken a visegrádi hármak közti kölcsönös kereskedelmi forgalom. Az idei év első négy hónapjában Magyarország 120 millió dollár értékben importált árut Csehszlovákiából, és 60 millióért Lengyelországból, ami mindkét ország esetében 10 millióval kevesebb az előző év hasonló időszakához viszonyítva, bár már tavaly is a kereskedelmi forgalom jelentős csökkenése volt a jellemző. Ugyanilyen arányban csökken a magyar kivitel is, amely 1991 első négy hónapjában 70 millió dollár értékű volt Csehszlovákia és 55 millió Lengyelország irányába. Csemadok kulturális ünnepély és szövetkezeti nap A BŐSI PARKBAN! Sokféle szórakozás, jó műsor, értékes nyeremények! JÖJJÖN EL ÖN ÉS BECSES CSALÁDJA IS BŐSRE! AZ ÍREK IGENT MONDTAK MAASTRICHTRA A FRANCIÁK UGYANERRŐL SZEPTEMBERBEN TARTJÁK A NÉPSZAVAZÁST ÚJABB IZRAELI LÉGITÁMADÁS JERUZSÁLEM MEGFENYEGETTE AZ ARAFATTAL TÁRGYALÓ PALESZTINOKAT NÉHÁNY SORBAN Az első előzetes eredmények szerint az ír Köztársaság választásra jogosult állampolgárainak többsé• ge a csütörtöki népszavazáson jóváhagyta a maastrichti megállapodást, s ezzel az ország részvételét a jövőbeni egyesített Európában. A politikai pártok képviselői szerint bár még tart a szavazatszámlálás, a végeredmény már biztos. Albert Reynolds kormányfő és kabinetjének tagjai már csütörtökön ismételten azt állították, meggyőződésük, hogy az Európai Unió több mint 60 százalékos támogatást kap, ennek ellenére az Európai Közösségek többi tagországa és az EK brüsszeli központja is izgalommal figyelte a voksolást. Ha ugyanis a dánok után az írek is elutasították volna a maastrichti megállapodásokat, akkor - ahogy a Reuter hírügynökség írta - végérvényesen kisiklott volna az unió vonata. Tegnapra virradó éjszaka a francia parlament nagy szavazattöbbséggel jóváhagyta az alkotmánymódosítást, amely összhangba hozza az ország törvényeit a maastrichti megállapodások célkitűzéseivel. A képviselők 388 szavazattal 43 ellenében elfogadták a javaslatot, amelyet a szenátus már szerdán Görögország panaszt tett a NATO-nál Törökország ellen amiatt az incidens miatt, amely csütörtökön reggel játszódott le. Két török repülőgép megsértette Görögország légterét, s az F 16-osok üldözésére felszállt Mirage F-1 görög vadászgép az Égei-tengerbe zuhant loannisz Varvitsziotisz görög védelmi miniszter élesen tiltakozott a légtérsértések miatt, ugyanakkor megerősítette, hogy a görög repülőgépet nem lőtték le, hanem a pilóta hibája vagy motorhiba miatt zuhant le. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az incidens során további három török repüAz írek többsége meghallgatta a politikai pártok felhívását. jóváhagyott. Ezt követően tehát még ebben a hónapban jóváhagyja az alkotmánymódosítást. A népszavazást a maastrichti szerződésről szeptemberre tervezik. lögép-kötelék is behatolt Görögország légterébe. A török védelmi minisztérium szóvivője kijelentette, nem vállalnak semmiféle felelősséget az incidensért. Azt állította, hogy az F 16-osok gyakorlatozás során csak a nemzetközi légtérbe hatoltak be, a görög légteret nem sértették meg. Az incidensnek äz ad különös jelentőséget, hogy három nappal előzte meg Mitszotakisz görög és Demirel török miniszterelnök Isztambulba tervezett találkozóját. Izraeli repülőgépek hatoltak be csütörtök este Dél-Libanon területére, ahol támadást intéztek az Irán-barát Hezbollah felkelőinek állásai- ellen - jelentette tegnap a Reuter hírügynökség az izraeli hadsereg, szóvivőjére hivatkozva. Az elmúlt egy hónap alatt ez volt a 14. légitámadás a dél- és kelet-libanoni gerillacélpontok ellen. A csütörtök esti támadásra mindössze két órával azután került sor, hogy a Hezbollah fegyveresei Dél-Libanonban megtámadtak egy izraeli konvojt és két katonát megsebesítettek. Az Izraellel folytatott béketárgyalásokon részt vevő palesztin küldöttség tagjai csütörtökön első ízben találkoztak hivatalosan Jasszer Arafattal, a PFSZ elnökével. Az ammani palesztin nagykövet szerint ez volt az utolsó lépés annak bizonyítására, hogy a PFSZ a delegáció védnöke. Érdemes megjegyezni, hogy a megszállt területek palesztinjai számára tilos a kapcsolattartás a PFSZ-szel, ezért az ammani találkozóra Izrael nagyon negatívan reagált. Ronni Milo izraeli biztonsági miniszter Máris bejelentette: amint Fejszál Huszszeini, Hajdar Abdar Safi és Hanan Asravi visszatér Izraelbe, mindhármukat őrizetbe veszik és megindítják ellenük az eljárást. A miniszter szerint ugyanis különbség van a korábbi, Arafattal való találkozókról szóló híresztelések és a mostani helyzet között, amikor a világ szeme láttára tudatosan megsértették az izraeli törvényeket. F

rederik de Klerk dél-afrikai államfő határozottan elítélte azt az értelmetlen tömegmészárlást, amelyet csütörtökön hajtottak végre a Johannesburg mellett levő Boipatong nevű, feketék lakta gettóban. Az államfő ígéretet tett arra, mindaddig nem nyugszik, amíg a szörnyű mészárlás tetteseit bíróság elé nem állítják. A korábbi rendőri jelentés szerint 35 embert gyilkoltak meg, köztük gyerekeket és terhes anyákat is. Frederik de Klerk nyilatkozatában már 39 áldozatról beszélt. A Mandela vezette Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) a rivális néger szervezetet, a zulukat tömörítő Inkathát vádolja. Az ANC főtitkára azt mondta, hogy az áldozatok száma eléri az ötvenet. C

iprus újraegyesítéséről kezdődött tegnap újabb tárgyalási forduló New Yorkban. A találkozót, amelyen részt vesz Jorgosz Vesziliu ciprusi elnök, valamint az úgynevezett ciprusi török állam vezetője, Rauf Denktas is, Butrosz Ghali, az ENSZ főtitkára kezdeményezte. A vele való találkozó után Vasziliu újságírók előtt azt mondta, nagyon reméli, hogy ezúttal sikerül haladást elérni. Ezt követően Butrosz Ghali külön tárgyalt Denktasszal, s a főtitkár azt mondta, bízik abban, hogy sikerül összehoznia a két ciprusi fél vezetőinek négyszemközti tárgyalásait. R

óbert Kimmitt, az Egyesült Államok bonni nagykövete előadást tartott az Adenauer Alapítvány szervezésében, s arra hívta fel a figyelmet, Washington aggódik amiatt, hogy Európában csökkenhet a NATO szerepe. Ebben főleg az önálló európai védelem megteremtését célzó erőfeszítések játszanak közre. Az USA nem vette jónéven például a közös francia-német hadtest létrehozását sem, mivel ezt Bonn és Párizs a jövőben európai hadsereg alapjának tekinti. F

lorida államban, Tavares város bírája nem volt hajlandó megtárgyalni azt a kérvényt, amelyet egy 11 éves fiú nyújtott be azzal, hogy „el akar válni" a szüleitől. Gregory K. külön kíván élni a családjától, s azt szeretné, ha egy másik házaspár adoptálná őt. Kérését azzal indokolta, hogy az apja fizikailag, az anyja pedig lelkileg bántalmazza. A gyermekek jogainak védelmével foglalkozó szervezetek aktivistái azt remélik az ügytől, Gregory esete törvényes precedenst teremt, és végre választ ad arra a kérdésre, hogy joguk van-e a gyermekeknek megválasztaniuk hozzátartozóikat. BESTIÁLIS EMBERRABLÓK A nyolcesztendős Faruk Kassam, akit január 15-én raboltak el szardíniai emberrablók, az olasz bűnözés történetében az első olyan gyermek, akit a banditák megcsonkítottak: levágták a fülét. A Kassam család ügyvédje eleinte tagadta a hírt, de a fiú édesanyja, Marton Blériot megerősítette, hogy igaz. Az első, aki tudomást szerzett az emberrablók szörnyű tettéről, Luigino Monni páter volt, akivel egy ismeretlen telefonáló éjszaka közölte, hogy az egyik közeli útkereszteződésben egy csomagot hagytak a számára. Ebben a fiú füle mellett egy fényképfelvételen is dokumentálták tettüket. Valószínű, így akarják rákényszeríteni a gyermek szüleit, hogy fizessék ki a 10 milliárd lírás (230 millió korona) váltságdíjat. v-; GÖRÖG-TÖRÖK LÉGI INCIDENS LEONYID KRAVCSUK: OROSZORSZÁGNAK SEMMI KOZE A KRÍMHEZ Csütörtök este a parlament épületében tartotta tanácskozását az ukrán ellenzék. A 350 képviselő közül csak 40 támogatta azt a javaslatot, hogy alakítsák meg a demokratikus ellenzéki frakciót a parlamentben, amely folytatná a Népi Tanács hagyományait. A Népi Tanács tavaly augusztus óta folytatta harcát a parlamentben a kommunista többség ellen. Az ellenzék ezúttal is megállapította, hogy erősen aktivizálja tevékenységét a volt kommunistákat tömörítő Ukrán Szocialista Párt. A felszólalók hangsúlyozták, mozgósítani kell a közvéleményt, mivel az elnök támogatását élvező kormány csak az utcától fél. A demokratikus irányzatú pártok és szervezetek képviselői javasolták, Leonyid Kravcsuk a közeljövőben vegye át a kormányfői tisztséget, s ha ő sem lesz képes leküzdeni a gazdasági válságot, akkor szintén távoznia kell. Nem nyert egyértelmű támogatást az a javaslat sem, hogy rendezzenek népszavazást a jelenlegi parlament visszahívásáról. A jelenlévők többsége úgy vélte, az állampolgárok közül nagyon sokan nem élnének szavazati jogukkal. Leonyid Kravcsuk hétfőn Dagomiszban találkozik Borisz Jelcin orosz elnökkel, akivel a kölcsönös kapcsolatokban felmerült ellentétek megoldásáról fog tárgyalni. Az ukrán elnök kijelentette, azt szeretné, ha Oroszország és Ukrajna közt ugyanolyan kapcsolatok lennének, mint az Egyesült Államok és Ukrajna között. A Nyezaviszimaja Gazetában jelent meg tegnap az az interjú, amelyben Kravcsuk kijelentette: a krími kérdést csak Ukrajnát és magát a félszigetet érinti, ez nem olyan probléma, amellyel más államoknak, akár Oroszországnak foglalkoznia kellene. Kravcsuk szerint Oroszország Ukrajnával szemben egyetlen dolgot tehet: elismerheti egyenrangú partnernek. GONDOLATOK A CSÚCSRÓL Ronald Reagan 1983-ban, amikor megálmodta a csillagháborús program keretében létrehozandó űrpajzsot, vagyis rakétavédelmi rendszert, gondolni sem mert volna arra, hogy az valamikor az oroszokat fogja védeni. Pedig most, némi pontatlansággal szólva, Bush és Jelcin erről (is) megállapodást írt alá Washingtonban. Közösen fejlesztenek ki egy rakétaelhárító rendszert arra az esetre, ha harmadik ország ballisztikus rakétákkal indítana ellenük korlátozott támadást. Ennek a valószínűsége nem túl nagy, de a világnak a közelmúlt és jelen példáiból is tudomásul kell vennie, hogy mindig számítani kell a józan ésszel össze nem egyeztethető politikát folytató kalandorrezsimekre. Igaz, a ballisztikus rakéta nem „egyszerű" atomfegyver, nehéz titokban kifejleszteni és eldugni a mindentlátó műholdak elől. Viszont ugyancsak napjaink szolgáltatnak konkrét példákat arra, hogy nemcsak a felderítés tökéletesedik, hanem az elhárítás is. De az ilyen eszmefuttatásnál még lényegesebb, ha azt vesszük figyelembe, milyen rövid idö kellett a lázas fegyverkezéstől a közös védelemig vezető út megtételéhez. Ebben rejlik e megállapodás igazi jelentősége, csakúgy, mint a másik szerződésé, amely még ennél is fontosabb. Most, amikor Oroszország és Amerika kötelezte magát arra, hogy 2003-ig kétharmaddal csökkentik a hadászati atompotenciált, fel lehet mérni, milyen kár volt a korábbi évtizedekben dollárok és rubelek százmilliárdjait beleölni ezekbe a rendszerekbe. Késő bánat, nem is célszerű utólag ezen keseregni, de annyit megér a dolog, "hogy az ember megfogalmazzon - legalább saját használatra - egy általánosabb érvényű következtetést, amelyet jó lenne alapelvvé tenni a nemzetközi politikában. Ha például nem lett volna hidegháború és az említett horribilis összegeket a társadalmi fejlődés céljaira fordítják, akkor az emberiségnek most nem kellene olyan égető gondokkal szembenéznie, mint amilyeneket a riói környezetvédelmi világkonferencián is megfogalmaztak. A két társadalmi rendszer szembenállása felmérhetetlen károkat okozott globális mértékben, nemcsak az érintett rendszereknek, hanem a fejlődő világnak is. A hidegháborút úgy is lehet jellemezni, mint a rendszerek közötti tartós és nagyfokú feszültséget, s ebből logikusan adódik a következtetés: fel sem tudjuk fogni, hogy napjaink feszültségei, súlyos válságai mekkora regionális és globális károkat, pusztításokat okoznak. Majd évek-évtizedek múlva lóghatjuk a fejünket, hogy úristen, hová tette az emberiség az eszét, s különösen azok, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy előre lássanak, és cselekedjenek. Talán olcsó poén azt mondani, hogy ebből a feszültségből csippentenek le valamit az első orosz-amerikai hivatalos csúcson, de van benne valami. Persze, az adott politikai helyzetre való tekintettel az ember nem lehet ennyire idealista és ott mocorog benne a kérdés: a történelminek minősített csúcs hozott-e volna ilyen jó eredményeket - például ennyire gyors megállapodást a hadászati leszerelés terén ha a két elnöknek nincs olyan égetően nagy szüksége a sikerre, az elismerésre. Személyes okokból is: mindkettejüket szorítja az idő. A népszerűsége romjait toldozó-foltozó Bush ismét elnökké szeretné. választatni magát, Jelcini pedig pár hónap alatt elsöpörhetik az orosz gazdasági gondok. Ezért ők ketten most nagyon jól jöttek egymásnak. Még akkor is, ha nem voltak egy súlycsoportban. Mert hiába mondta Jelcin, hogy nem kéregetni akar Washingtonban, ő mégis kapni ment oda, s azért, amit adott, még megfájdulhat otthon a feje. Az. első orosz-amerikai csúcs azért is történelmi volt, mert Moszkva „hivatalosan" is elismerte azt, amiről az Öböl-háború és különösen a szovjet birodalom szétesése óta tanulmányok százait jelentették meg: a világpolitikában nem két, hanem csak egy szuperhatalommal kell számolni. Ha belegondolunk, ez nem is olyan egyszerű dolog. Az egyik oldalon különleges felelősséggel jár, alapjaiban átdolgozott hosszú távú külügyi stratégiát igényel. A másik oldalon pedig hihetetlenül fájdalmas lehet annak, azoknak, akik szuperhatalmi emlőkön nevelkedtek. Hiszen maga Jelcin mondta, Oroszországban a lakosság fele a szegénységi küszöb alatt él, ezért nem engedhetik meg maguknak a régi, az imperiális politikát. Ugyanakkor Jelcin, aki kongresszusi beszédében nagyon hatásosan tudta elegyíteni az amerikai szájíznek megfelelő általános jelszavakat a konkrét ügyekkel, különösen, ha azok szenzációnak számítottak, ténylegesen csak egyetlen dolgot akart: pénzt. Az utóbbi időben nemegyszer értésre adta, hogy a Nyugat által beígért 24 milliárd dollárból Oroszország lényegében még nem kapott semmit, s ideje lenne már készpénzre váltani azokat az általános szólamokat, hogy a Nyugat támogatja az orosz reformokat. Egyébként erről az összegről nemsokára kemény alkudozásokat folytatnak Münchenben a hét legfejlettebb ország vezetői. Jelcin úgy vélte, ha megnyeri magának Busht, akkor nyert ügye lesz a heteknél is, ami szintén fontos tapasztalat lehet a jövőre nézve. Márpedig Jelcin meggyőzte Busht, hiszen az amerikai elnöknek is ez volt az érdeke. A támogatás fejében pedig teljesítette vendéglátója minden leszerelési követelését: ha Amerika azt mondhatja magáról, hogy megnyerte a hidegháborút és eltemette az Szovjetuniót, Bush tehesse hozzá: ő pedig megmentette Amerikát a legveszélyesebb orosz atomfegyverektől. És ez az, amiért otthon még megfájdulhat Jelcin feje. Kérdés, hogy a szovjetből orosszá vált tábornokok, akik eddig nem hallottak mást, mint hogy mennyire fontos a nukleáris erőegyensúly fenntartása, a szigorú kölcsönösség, hajlandók-e ezt lenyelni. Jelcinnek, akit e kérdésben dilettánsnak tartanak, máris felrótták, hogy nem szakértőkre bízta a dolgot. A főkatonákat egyelőre az vigasztalhatja, hogy a fegyverek megsemmisítéséhez is nagyon sok pénz kellene, amiből még sokáig nem lesz elegendő. Úgyhogy lehet, Jelcin nem annyira dilettáns, mint amilyen bátor. MALINAK ISTVÁN P

árizsben a Francia Munkáltatók Országos Tanácsa (CNPFj csütörtökön megállapodást írt alá a Szlovák Ipari Szövetség képviselőivel a Franciaország és Szlovákia közötti kereskedelmi, ipari és műszaki cseréről. A CNPF közleménye szerint nemrégiben hasonló dokumentumot írtak alá a csehországi vállalkozókkal is. A szerződés értelmében a felek széles körű információcserét valósítanak meg az olyan szakterületeken, mint az irányítás, a kádernevelés, a szociális problémák elemzése, gazdasági prognózisok készítése stb.