Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-01 / 127. szám, hétfő

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. JÚNIUS 1. Szavazzon a biz tonságra! | Szabó Béla | nyugdíjas tanár, Boly NÉHÁNY SORBAN V ietnam és Laosz várhatóan még jú­niusban csatlakozik az ASEAN-hoz, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségé­hez. A szervezet manilai külügyminiszteri értekezletén ez a két ország is aláírja az ASEAN pillérét képező barátsági szerző­dést. Kezdetben megfigyelőként, később pedig esetleg már teljes jogú tagként működhetnek majd az ASEAN-ban. G örögország felszólította Oroszor­szágot, hogy ne ismerje el Macedó­niát, mivel ezt e lépést „barátságtalan aktusként" értékelné. Athén határozott lépéseket tett annak érdekében, hogy eltanácsolja a moszkvai vezetést egy ilyen döntéstől, még azelőtt, hogy a Kö­zös Piac elismerné Macedóniát. Görög részről azért ellenzik ennek az egykori jugoszláv tagköztársaságnak az elisme­rését, mert álláspontjuk szerint Macedó­níá régi hellén fogalom, amely a mai Görögország északi részét jelenti. V arsóban mind nagyobb kétségek mu­tatkoznak a szejm átvilágítási hatá­rozata körül, s a vita elsősorban az emlí­tett döntés megvalósításának az akadá­lyaira irányul. A belügyminiszter a múlt csütörtökön feladatul kapta a szejmtől, hogy átfogó tájékoztatást nyújtson arról, hogy a jelenlegi közéleti személyiségek közül kik működtek együtt a kommunista rendszer politikai rendőrségével. A luszt­rálás csak azután kezdődhet meg, ha a szejm elnöke a határozatot aláírja és ez megjelenik a közlönyben. Walesa elnök felkérte a belügyminisztert, hogy legké­sőbb máig közölje, milyen módon hajtja végre ezt a vizsgálatot, hogy az megfelel­jen a törvénynek és az igazságosság elveinek. J elcin orosz elnök a kormány tagjaival a hét végén az olajipar helyzetéről és az,ágazatot fenyegető csőd elhárításának lehetőségéről tanácskozott. Az elnök fel­szólította a központi bankot, hogy rendkí­vüli hiteleket nyújtson az összeomlás előtt álló kulcsfontosságú ágazatnak. A talál­kozó előestéjén a tyumeni olajközpont általános sztrájkkal fenyegetőzött, ha a kormány nem nyújt kellő mennyiségű készpénztámogatást a térségnek, mivel az ottani alkalmazottak már több hónapja nem kaptak fizetést. "Szabó Béla vagyok, hetvenéves nyugdíjas tanító. Itt, Kassán 1950-ben cellatársam, a vikárius úr azt jósolta: - Maga még képviselő lesz! Remélem, ez most megvalósul! Szavazzon a három -es szavazólappal!" ÚP-767/31 I Magyar Polgári Párt JÓKAI NAPOK KELL A SZÍNPAD - MA IS Csatározások, hangsúlyelto­lódások, nagy átrendeződések idején - amikor hátrább szorul vagy eltűnik, mi nem oly régen még az előtérben állt, amire any­nyit áldoztunk őszintén, hittel no meg azért is, mert mégiscsak tavasz van, jó lenne valami szé­pet, felemelőt írni a tegnap meg­nyitott, de az új műsorok szem­léjével valójában csak ma kez­dődő Jókai Napok elé. A „kellé­kek" meglennének hozzá. A múlt, a huszonnyolc esztendő emlékei, emlékezetes teljesítmé­nyei, szereplői, a magyarságun­kat megtartani, erősíteni segítő, máig ható-sugárzó szellemi érté­kek létrehozóinak ezrei, akiket a hatalom újság mögül figyelgető jelenléte, gáncsvetései, egyenes támadásai semiudtak elrettente­ni a munkától, a folytatástól, kifejezőbb fordulattal élve: akiknek csak azért sem tudták befogni a szájukat. Legalább a színpadról hangozzék, ha me­taforákba bújtatva is, mi hazug­ság, képmutatás, megcsonkítása a szabadságnak, börtöne az élet­nek, röviden, ami nagyon fáj. Mindezen kívül, lenne termé­szetesen rajtpont is, bármennyi, á jelzett szándék megvalósításá­hoz. Például a Jókai Napok szín­házi előadásairól készült, szer­kesztőségi szekrényünkben megőrzött fényképek tucatjai. Időről időre kezem ügyébe ke­rülnek mostanság is a többi fotó között, s nem egyen, nem kettőn régi ismerősök, egykori színházi játszótársak tűnnek szemembe, színdarabok szereplőiként rög­zítve az előadás valamely pilla­natában, köztük olyanok, akik azóta politikai pályára léptek, és együttéléseként, emkádéesemes­ként, empépésként képviselik színeinket a parlamentben. Azaz más fórumon és formában foly­tatják azt, amit annak idején a színpadon elkezdtek. Mondtak és kimondták. A dolgok össze­függnek. Tehát lenne honnan elindulni is a szép, felemelő szavak felé, de el kell állnom tőlük, egyelőre fölöslegesnek tetszenek, sőt fél­revezetők lehetnek ott, ahol egy kicsit más a jelen valósága. Nem akarok ünneprontó lenni, de előbb ezt a valóságot kell szem­revételeznünk, már amennyire e tenyérnyi helyen lehetséges. Látnunk kell egyebek között, hogy nyolcvankilenc után vesze­delmesen megcsappant amatőr színjátszó együtteseink száma. Ha átfutjuk az idei seregszemle programját, új hazai magyar cso­portnak nevét benne nem talál­juk, s a korábbi erős és megbíz­ható társulatok közül is több megszűnt. A kettő együtt baj igazán. A demokrácia köntösébe öltöztetett cselszövések, újfajta elhallgattatási módszerek mind gyakoribb felbukkanásának ide­jén különösen. Nem lenne sza­bad, sosem szabad elhagynunk a művészetet, a szellem tájait, viszavonulnunk, jelen esetben, a színpadokról. Persze, az okok ismertek. Figyelmünk más irá­nyokba terelődik, akarva-aka­ratlanul. A nagy átrendeződés közben a remények idejét éljük, továbbra is. Aztán eszembe jut gyermek és felnőtt színjátszóink országos fesztiváljának egyik mostani fő­szervezője, a szőke hölgy. Amikor ezeket a sorokat írom, még fogalma sincs arról, kik al­kotják majd a zsűrit. Hetek óta keres, kér, könyörög, és nem talál embert, színházi szakem­bert, honi berkeinkben. Akik lennének, a régiek, időközben más helyzetbe kerültek, arra a néhány napra is képtelenek szabadulni munkahelyükről. Újak meg: jószerivel nincsenek. Egy pillanatig személyesre for­dítva a szót, a mi nemzedékünk után, akik már túl vagyunk a negyvenen, újságírók, írók, kritikusok, dramaturgok, szín­művészek, díszlettervezők, szín­házi szakelőadók, és akik végig­zsűriztünk sok-sok Jókai Napo­kat, Duna Menti Tavaszt, nem követte olyan, színházhoz értő fiatal szakembercsapat, akikre zsűritagokként is számítani lehe­tett volna, illetve lehetne. Okunk tehát mostanság in­kább a töprengésre van több, mint a dalolásra. Éppen ezért ebben a helyzetben, illesse min­den előzőnél nagyobb köszönet azokat, akik nem adták fel, akik nem vonultak vissza a színpad­ról. Akik munkájának eredmé­nyeként idén is találkozhatunk Komáromban, a Jókai Napo­kon. BODNÁR GYULA Katona László képviselőjelölt népművész, Vágsellye IMagyar Polgári Párti ÚP-767/45 Szavazzon a b izt onságra! A MAGYAR POLGÁRI PART TAJEKOZTAT A Magyar Polgári Párt vezetőinek tudomására jutott, hogy a választásokat megelőző kampánycsend idején - a két évvel ezelőtti esetekhez hasonlóan - egyes magyarországi hírközlő eszközökben különféle félrevezető és hamis információkat kívánnak megjelentetni a Magyar Polgári Pártról. Valószínűnek tartunk olyan bejelentéseket is. melyek szerint az MPP megszűnt, illetve visszalépett a választásoktól. Mindez természetesen hazugság. A Magyar Polgári Párt vezetése örömmel nyugtázza, hogy a párt népszerűsége folymatosan növekszik, s hogy egyre reálisabb parlamenti bejutásunk, s ezáltal a csehszlovákiai magyarság parlamenti képviselete is. Ez a tény arra ösztönöz bennünket, hogy tovább hangsúlyozzuk választási programunk fő elemeit: az egységes Csehszlovákia megőrzésének szükségességét, a jóléthez vezető gazdasági reform meggyorsítását, valamint a magyar kisebbség további felemelkedését. Éppen ezért arra kérünk mindenkit, aki félre kívánja tájékoztatni a csehszlovákiai magyarságot, álljon el szándékától! Ne alázzák meg a csehszlovákiai magyar választópolgárokat, ne sértsék őket emberi és polgári méltóságukban! A Magyar Polgári Párt egységes, nagy önbizalommal és örömmel várja a választások napját és bízik a választók akaratában. Szavazzanak a három -es listával! év^Z A. NAGY LÁSZLÓ a Magyar Polgári Párt elnöke ÚP-767/63 IMagyar Polgári Párt

Next

/
Thumbnails
Contents