Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám, csütörtök

JÓLNEVELTSÉG - EXPORTRA ÉJSZÓM HAZAI KÖRKÉP HOGYAN SZAVAZNA? SZKUKÁLEK LÁSZLÓ, mérnök, polgármester, Nemesócsa: Népszavazást szerintem abban az országrészben kell tartani, amely ki akar válni. Hogy mire szavaznék? Maradjon ez az én titkom. A kérdés az, demokratikus maradna-e az országrész, vagy sem. Tudjuk, érezzük, hogy a kisebbségi jogokat szavatoló nemzetközi egyezmények elavultak. Valódi jogokra van szükségünk nemcsak nekünk, hanem általában a nemzetiségeknek. Ha erre gondolok, a nemzeti kisebbségek jogainak komplex megoldására, már nem is annyira fontos, az állam, az országrész neve. JESSO TIBOR, mérnök, technikus, Hegyi: A népszavazást csak abban az országrészben kellene kiírni, amelyben a különválási tendenciák érvényesülnek. Ellenkező esetben megtörténhetne, hogy míg az egyik országrész a különválás mellett voksol, a másik ellene. így ismét patthelyzet alakulhatna ki. Én a közös állam föderatív elrendezésére adnám le voksomat, mert a különválás, vagy más államjogi kapcsolat Szlovákia elszegényedéséhez vezetne, és az veszélyeztetné Közép-Európa stabilitását. ROMAN FIKAR, építész, Pozsony: Hogy egyszerre vagy külön-külön írják ki a referendumot, szerintem nincs jelentősége, lényeg, hogy mind a két köztársaság véleményt mondjon. A közös államra szavazok, mert gazdasági szempontból úgy nézünk ki, mint a gazdag és a szegény rokon, s nem titok, hogy a válásból Szlovákia kerülne ki üres zsebbel. TÓTH ZOLTÁN művezető, Vereknye: Egyszerre kellene kiírni a szavazást. A közös áliam, a központi irányítás elvét támogatom. De igazságos, egyforma lehetőségeket kell teremteni a gazdasági fejlődéshez, mert eddig sajnos mindig a cseh országrész volt gazdaságilag kedvezőbb helyzetben. A közös államra voksolok, Szlovákia egyedül nem tud magának a nemzetközi életben rangot kivívni. SZÁRAZ DÉNES, Csemadoktitkár, Érsekújvár: Egyértelműen külön kellene megejteni a referendumot, s az eddigi közös föderáció megőrzésére adnám voksomat. Szükségesnek tartom, hogy mihamarabb szavazzunk, mivel a bizonytalanság csak fokozza a feszültséget. Az ország feldarabolásának következménye politikailag sújtaná a szlovákiai magyarságot, de a gazdaság szétesése egyaránt érintene minden állampolgárt. TRESŤANSKÝ MÁRIA, mérnökstatisztikus, Losonc: Szerintem egyszerre kellene kiírni a népszavazást. Politikai meggyőződésem szerint a közös államra szavaznék. Nem látom az önálló Szlovákia értelmét, most, amikor a világon integrációs folyamat megy végbe. A különválás elszigetelődéssel járna. A közös államban jobb az esély a túlélésre. GULYÁS IMRE, üzemvezető, Fülek: A népszavazást szerintem mind a két köztársaságban, egyidőben kellene kiírni, s a közös államra adnám voksomat. Az önállósulás merőben megváltoztatná Csehország és Szlovákia gazdaságpolitikai helyzetét, befolyásolná a nyugati tőke beáramlását. Bármilyen áron, de Szükség van a további együttélésre, a föderációra. Változtatni kell az eddigi tárgyalásokhoz való hozzáálláson, a két félnek mindent latba kell vetnie a megegyezés érdekében. SAMARJAY ZOLTÁN, magánvállalkozó, Pozsony: Nézetem szerint a népszavazást minél rövidebb időn belül, mindkét köztársaságban egyidőben kellene megtartani. így világos lenne a lakosság akarata, s az államjogi elrendezés kérdése nem lehetne többé politikai spekulációk tárgya. Én a közös államra szavaznék. Szlovákia önállósulása bonyolítaná a belpolitikai helyzetet, súlyosbítaná a gazdasági válságot. Lelassulna a gazdasági reform üteme, és veszélybe kerülne a demokratikus fejlődés. V. FRANKÓ MÁRIA, nyugdíjas, Pozsony: Szerintem mindenkit meg kellene kérdezni, a cseheket, a szlovákokat, a magyarokat, Csehországban és Szlovákiában egyaránt, hogy akarják-e a válást. Én nem vagyok a szakadás híve. VIERA KUBÍKOVÁ, közgazdász, Léva: Szerintem szövetségi szinten kellene megrendezni a népszavazást. Nemet válaszolnék egy olyan megfogalmazású kérdésre, hogy olyan föderációban akarok-e élni, mint amilyen az eddigi szövetségi állam volt. A csehek lépten-nyomon bolondot csinálnak belőlünk. De az is igaz, hogy a szlovák közgazdászok még nem számolták ki, mivel járna a válás. Hogy kinek származna előnye, illetve hátránya belőle? Valószínűleg a szakadás után Szlovákia visszakapná az aranytartalékot, amelyet '68-ban szállítottak el Prágába, s azóta nem kaptuk azt vissza. BAREÁN LÁSZLÓNÉ, pedagógus, Rozsnyó: Mind a két országrész lakóit meg kellene kérdezni, ez közös ügy, egy nemzet erről nem dönthet. Én a szö-" vetségi államformára voksolnék, mert úgy vélem, nekünk, magyaroknak ez jelentene nagyobb garanciát CSÖKKENT Ä MUNKANÉLKÜLISÉG Májusban a Cseh Köztársaságban tovább csökken] a munkanélküliség aránya. A hónap végén lényegesen alacsonyabb volt az európai átlagnál - Prágában az arány mindössze 0,42 százalék volt. A legmagasabb munkanélküliség Észak-Morvaországban van. A Szlovák Köztársaságban a helyzet rosszabb - az átlagos arány 11,31 százalék. Nyugat-Szlovákiában és Kelet-Szlovákiában a munkanélküliség túllépte a 12 százalékot. A munkaügyi hivatalokban Csehszlovákiában összesen 43 ezer embert regisztráltak. Átképző tanfolyamot a CSK-ban 4092-en, Szlovákiában 6206an látogattak. Munka iránt Segélyben Szabad Munkanélérdeklődők részesülők munkaküliségi IV. 30-ig V. 31-ig hely arany Prága 3 672 2 935 1 610 17 804 0,42 Közép-Csehország 16 907 15 350 8 999 8 844 2,97 Dél-Csehország 10 267 8 907 6 351 4 914 2,57 Nyugat-Csehország 9 695 8 662 4 490 8 211 2,00 Eszak-Csehország 21 191 19 307 7 375 9 818 3,17 Kelet-Csehűrszág 19 168 16 751 10 302 9 715 2,64 Dél-Morvaország 39 159 34 450 17 375 8 638 . 3,36 Eszak-Morvaország 48 863 43 303 19 230 10 362 4,37 Csehország összesen 168 922 149 665 75 732 78 306 2,85 Pozsony 21 123 19 170 8 443 3 752 6,70 Nyugat-Szlovákia 99 121 94 121 37 216 2 320 12,46 Közép-Szlovákia 87 701 83 382 34 439 2 786 10,83 Kelet-Szlovákia 88 274 86 688 29 588 3 675 12,47 Szlovákia összesen 296 219 283 361 109 686 12 533 11,31 (Hn) JÚNIUSBAN IS ARANYAT ÉR 1992. JÚNIUS 18. A KORMÁNY AGGÓDIK A Szlovák Köztársaság kormánya június 16-án, kedden megtartott ülésén nyilatkozatot fogadott el, melyben egyebek között megállapítja, hogy a kommunista diktatúra négy évtizede után, az elsó szabad választások eredményeként létrejött kormány működésének ideje alatt megteremtette a feltételeket a demokratikus viszonyok kialakításához, valamint a jogállam funkcióinak ellátásához; átfogó változtatásokat hajtott végre a piacgazdaságra történg átmenet során; törekedett arra, hogy Szlovákia lakosai minél nagyobb számban vegyenek részt a privatizációs folyamatban. A Szlovák Köztársaság kormánya működő szociális hálózatot hozott létre; megállt a munkanélküliség növekedése, sőt, az utóbbi időben csökken a munkanélküliek száma. Az infláció mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a hasonló, vagy fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban. A kormány hozzájárult a politikai stabilitás megtartásához a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaságban. A külpolitika területén sikerült magasabb elismerést szerezni Szlovákia számára. Ilyen eredményekkel adjuk át a kormányt az újabb szabad választásokon győztes politikai pártok kezébe - hangzik a nyilatkozatban, mely következő részében a DSZM és a PDP között folyó tárgyalásokkal kapcsolatban megállapítja: aggodalommal tölti el a kormányt a destabilizálás lehetősége. „Főként a közös állam szétesésének veszélye nyugtalanít bennünket, amely bizonytalansági tényezővé válhat a közép-európai régióban." Ezt követően- röviden kitér a nyilatkozat a kettéválás gazdasági és szociális következményeire, a különböző területeken várható, illetve törvényszerűen bekövetkező negatív hatásaira. A fölött a tény fölött sem húnyhatunk szemet, hogy az Európai Közösségek, a nemzetközi szervezetek, valamint a demokratikus országok képviselői már kifejezték nyugtalanságukat a nálunk tapasztalható újabb jelenségekkel kapcsolatban. „Felszólítjuk az új politikai képviseletet, hogy további lépései során megfontoltan és felelősségteljesen járjon el, a Szlovák Köztársaság lakosságának javára és érdekében cselekedjen" - fejeződik be a nyilatkozat. GYORS, OLCSÓ, HATÁSOS (Munkatársunktól) - A több mint négyezer éves gyógymódra, az akupunktúrára sokan esküdnek. Főleg azok a betegek, akik a tűszúrások következtében megszabadultak kínzó gerinc- és fejfájásuktól, akiknél enyhültek az allergiás és egyéb panaszok. - Felsorolni is sok volna, mely betegségeknél eredményes ez a gyógymód. Közel háromszáz kór és tünet orvosolható a gyógyító tűvel - közölte pozsonyi sajtótájékoztatóján dr. Bangha András, az 1992. június 21-23 között Pozsonyban rendezett, akupunktúrával, homeopátiával, illetve alternatív gyógyászattal foglalkozó kongresszus kapcsán/amelyen 120 hazai és kb. 20 külföldi szakember vélemény- és tapasztalatcseréjére kerül sor. Nem tagadta, a kongresszus célja többek között az is, hogy segítse a módszer tudományos alátámasztását. - Sajnos, hazánkban bármennyire is közismertek az alternatív (komplementáris) gyógyászati eljárások, számos orvos nem tudja mikor, a betegség mely stádiumában segíthet pl. az akupunktúra, illetve alkalmazható a homeopátia. Pedig a világ számos országában - nemcsak Kínában és Japánban hanem pl. Hollandiában is - a betegek 47 százaléka a keleti, s nem a modern nyugati orvoslási módot választja. Hogy miért? Azért, mert korai alkalmazása azonnal a fájdalom enyhülésével jár, nincsenek káros mellékhatásai s jóval kevesebbe kerül, ami nem elhanyagolható szempont. Dr. Bangha András rámutatott arra is, hogy a népi gyógyászok egyre gyakrabban végeznek olyan műveleteket, (kezeléseket), amelyekhez előzetes kivizsgálások, a pontos diagnózis felállítása s nem utolsósorban szakértelem kell. Veszélyesnek tartja a piacon megjelenő számos öngyógyító „csoda" gyógyeszközt, melyek használata ideig-óráig megszüntetheti ugyan a fájdalmakat, ám a kiváltó okot nem. Utalt arra, hogy a fájdalom - bizonyos súlyos betegségeknél - figyelmeztető jel. Elnyomása, figyelmen kívül hagyása a beteg számára végzetes lehet. (péterfi) AHOGY ÉN LÁTOM Csehszlovákia nem olyan ország, amelynek lakossága tömegtüntetést rendez, valahányszor megsértik a sajtószabadságot. Sőt, nálunk akkor sem telik meg a metropolisok főtere tüntetőkkel, ha az ország miniszterelnökéről kiderül, hogy enyhény szólva nem mindig mond igazat. Vagy a főügyész háza előtt sem rendeznek éjnek évadján macskazenét, ha a törvényesség legfőbb őre meglehetősen liberálisan szemléli a jelenségeket, és mondjuk a fasiszta múlt dicsőitőit hazafiaknak minősíti, megfeledkezve arról, hogy ilyenkor a prokurátornak a politikai széljárás tanulmányozása helyett büntető eljárást illenék kezdeményeznie. De az is lehet, hogy csak a mesékben vannak olyan országok, amelyeknek derék igazságszerető népe mindig megtalálja a módját, hogy figyelmeztesse a magáról megfeledkezett minisztert, tábornokot, vagy főügyészt a jólneveltség szükségességére. Azóta, hogy Vladimír Mečiar tegnapelőtt vendége volt az osztrák televízió Zeit im Bild cimű műsorának, az a benyomásom, hogy a választások szlovákiai győztese szabad perceiben ilyen meséket olvas, és elhiszi, hogy a Lajtán túl és az Atlanti óceánon innen léteznek országok, amelyekben a tömegek még nagyra tartják az olyan értékeket mint amilyen például a sajtószabadság és a kisebbségvédelem. Elhiszi, mert ha nem hinné el, a müveit Nyugat előtti imidzsének (image) formálása során nem vette volna fel legelbájolóbb mosolyát. „Ilyen Meőiar-mosoly pedig nincs" - kiáltottam fel a tévékészülék előtt ülve. Ha nem hallottam volna a jött, látott és győzött politikus senki máséhoz nem hasonlítható hangját, bizony, bizony megesküszöm rá, hogy alteregót alkalmaz a nyugati újságírók elbűvölésére. Már számos szerepben láttam. Láttam, ahogy - talán két esztendeje és Komáromban - a politizálni próbáló Csemadok ellen irányult dörgedelme. Pozsonyban a főtéren - ugyanilyen hangnemben - a kommunistákat ijesztgette börtönnel. Majd a magyar nyelv védőszentjének szerepében volt jelenése az SZNT ama emlékezetes ülésén, ahol Markuš, a Matica elnöke lett a kárvallott. - „Vajon nem jogosak a 600 ezer magyar félelmei, amikor ön kerül hatalomra?" Ezt kérdezte Vladimír Meőiartól egy nyugati újságíró, mire a hírlapírói vallatás pergőtüzében ülő politikus arca a szó szoros értelmében megszépült és átszellemült. „Világszínvonalon garantáljuk a nemzetiségi kisebbségek állampolgári és emberi jogait". Ezt mondta, és én (Folytatás az 1. oldalról) azt még nem tudni. A biztosítónak már jelentettük a kárt, így inkább ez, mint az aszály, amelynek kára nemcsak hogy nagyobb lett volna, hanem térítésmentes. Eső helyett most már meleget rendelne az agronómus. Ez kellene a kukoricának és a dinnyének, no meg a szenázsolóknak is, hogy jobb minőségű legyen az állatok téli eledele. Nemcsak hasznot és kárt jelentett, gondokat oldott meg, hanem gondokat is hozott a bőséges júniusi eső. Minthogy nem oszlott meg legalább három tételre, és mélyen átáztatta a talajt, ideális gombaképzó alapot teremtett. így most a változatosság kedvéért ez válik napirendi témává. A növényzet rendszeres ellenőrzése, hogy ha kell, azonnal elvégezzék a gombabetegségek elleni növényvédelmet. Ez pedig újabb kiadás, és nem is kicsi, hiszen a növényvédő szerek áremelkedése csúcsokat döntött. Az utóbbi hetekben Lelesz határát csakúgy, mint a Bodrogköz nagy részét, általában elkerülte az eső, vagy csak igen gyengén öntözte meg. Szerencsére az elmúlt hét vé-' gén ez a szomjazó vidék is elegendő abban a pillanatban de szeréttem volna elfelejteni mindazt, amit az utóbbi hónapokban a minket leginkább érdeklő kérdések megvitatása során például Milan Kňažkótól vagy Dušan Slobodníktól, a kulturálisminiszter-jelölttől hallottam. Vagy amit Jozef Markuš mondott azóta is, hogy nemzeti alapon elásta Mečiarral a csatabárdot, és egyre szaporábban emlegeti a nyelvtörvény „tökéletesítésének" szükségességét. „Vajon nem kötnek útilaput azoknak az újságíróknak a talpa alá, akik az elmúlt két év alatt nem a leghízelgőbb jelzőkkel illették Mečiar urat?" A kérdezett a szó szoros értelmében felháborodott már magán a kérdésfeltevésen is. Hogy ő? A sajtószabadságot? Bántaná? Akár egy kisujjal is? Pirulni kezdtem ennél a „pengeváltásnálgeHogy mennyire félreértettem én már megint az erőteljességéről közismert politikust! Nem voltam képes helyesen értelmezni azt a kijelentését, amikor fenékberúgást helyezett kilátásba azok számára, akik tőle eltérően interpretálják a sajtó szerepét. Csak most, a Zeit im Bild-del folytatott beszélgetésen jöttem rá, menynyire félreértettem őt, amikor sajtókonferenciájáról kidobta a Mladá fronta Dnes tudósítóját, illetve néhány nappal a választási győzelme után csak az ő politikai ízlésének megfelelő újságírókat hívta meg tájékoztatásra. Jólneveltség - exportra. Reméljük, Szlovákiában részünk lesz egy kis exportból visszamaradt politikai jólneveltségben. TÓTH MIHÁLY égi áldásban részesült, s még kedden délután is esett egy öntözéssel felérő mennyiség. Takács Péter, a helyi .mezőgazdasági szövetkezet növénytermesztési ágazatvezetője szerint a természet ezen a téren valóban az utolsó pillanatban könyörült meg rajtunk: ha most nem esett volna, igen gyenge termésre lenne kilátás. - Sajnos, a gabonafélékre már korábban kellett volna néhány kiadós eső, ellenben a kapásnövényekre - kukoricára, répára - és borsóra talán még ez is idejében jött. Ha azt vesszük, hogy az őszön a gabonafélék vetését nem tudtuk befejezni, s a bevetetlenül maradt területen végül kukorica került a földbe, akkor most elégedettek lehetünk. Úgy látszik, a természet igyekszik jóvátenni az őszi mulasztását, s a búza helyett a kukoricának kedvez. Ha a folytatás tűrhető lesz, akkor a tervezettnél jóval nagyobb termést fogunk majd betakarítani belőle - hallottuk az agronómustól. Beszélgetésünk során megjegyezte: furcsállja, hogy az állami biztosító az árvízpusztításért hajlandó lenne kártérítést fizetni nekik, viszont az aszálykárokért nem. -ef-, gazdag MEGMENTIK A FÖLDET? Az ENSZ égisze alatt Rio de Janeiróban megrendezett környezetvédelmi konferencián elfogadott öt alapvető dokumentum az egyes országok számára hatalmas mennyiségű kötelezettséget tartalmaz. Ha ezeket meg is tartják, az egész világ nagy lépést tesz előre - jelentette ki Josef Vavroušek szövetségi környezetvédelmi miniszter röviddel azután, hogy hazatért a brazil városból. Elmondta továbbá, hogy Csehszlovákia egyelőre csak három egyezményt írt alá, mégpedig a környezet védelmére és javítására szolgáló, a „21. század teendői" elnevezésűt, a Rio de Janieró-i Kiáltványt és az erdők védelméről szólót. A biodiverzitás, illetve a légkör védelmére irányuló megegyezések tervezetét későn kaptuk meg, és a választások előtti hangulatban nem nyílt lehetőség a megfelelő szintű megtárgyalásukra. Ez volt az oka annak, hogy a csehszlovák küldöttség nem kapott felhatalmazást aláírásukra. Josef Vavroušek fontoknak tartja, hogy a világ legalább erre a kis időre felismerte az ökológiai problémák fontosságát és a megoldásukra irányuló intézkedések szükségességét. _

t