Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-18 / 142. szám, csütörtök

JÓLNEVELTSÉG - EXPORTRA ÉJSZÓM HAZAI KÖRKÉP HOGYAN SZAVAZNA? SZKUKÁLEK LÁSZLÓ, mérnök, polgármester, Nemesócsa: Népszavazást szerintem abban az országrészben kell tartani, amely ki akar válni. Hogy mire szavaznék? Maradjon ez az én titkom. A kérdés az, demokratikus maradna-e az or­szágrész, vagy sem. Tudjuk, érez­zük, hogy a kisebbségi jogokat sza­vatoló nemzetközi egyezmények elavultak. Valódi jogokra van szük­ségünk nemcsak nekünk, hanem ál­talában a nemzetiségeknek. Ha erre gondolok, a nemzeti kisebbségek jogainak komplex megoldására, már nem is annyira fontos, az állam, az országrész neve. JESSO TIBOR, mérnök, techni­kus, Hegyi: A népszavazást csak abban az országrészben kellene kiírni, amely­ben a különválási tendenciák érvé­nyesülnek. Ellenkező esetben meg­történhetne, hogy míg az egyik or­szágrész a különválás mellett vok­sol, a másik ellene. így ismét patt­helyzet alakulhatna ki. Én a közös állam föderatív elrendezésére ad­nám le voksomat, mert a különválás, vagy más államjogi kapcsolat Szlo­vákia elszegényedéséhez vezetne, és az veszélyeztetné Közép-Európa stabilitását. ROMAN FIKAR, építész, Po­zsony: Hogy egyszerre vagy külön-külön írják ki a referendumot, szerintem nincs jelentősége, lényeg, hogy mind a két köztársaság véleményt mondjon. A közös államra szavazok, mert gazdasági szempontból úgy nézünk ki, mint a gazdag és a sze­gény rokon, s nem titok, hogy a vá­lásból Szlovákia kerülne ki üres zsebbel. TÓTH ZOLTÁN művezető, Ve­reknye: Egyszerre kellene kiírni a szava­zást. A közös áliam, a központi irá­nyítás elvét támogatom. De igaz­ságos, egyforma lehetőségeket kell teremteni a gazdasági fejlődéshez, mert eddig sajnos mindig a cseh országrész volt gazdaságilag ked­vezőbb helyzetben. A közös államra voksolok, Szlovákia egyedül nem tud magának a nemzetközi életben rangot kivívni. SZÁRAZ DÉNES, Csemadok­titkár, Érsekújvár: Egyértelműen külön kellene meg­ejteni a referendumot, s az eddigi közös föderáció megőrzésére ad­nám voksomat. Szükségesnek tar­tom, hogy mihamarabb szavazzunk, mivel a bizonytalanság csak fokozza a feszültséget. Az ország feldarabo­lásának következménye politikailag sújtaná a szlovákiai magyarságot, de a gazdaság szétesése egyaránt érintene minden állampolgárt. TRESŤANSKÝ MÁRIA, mérnök­statisztikus, Losonc: Szerintem egyszerre kellene kiírni a népszavazást. Politikai meggyő­ződésem szerint a közös államra szavaznék. Nem látom az önálló Szlovákia értelmét, most, amikor a világon integrációs folyamat megy végbe. A különválás elszigetelődés­sel járna. A közös államban jobb az esély a túlélésre. GULYÁS IMRE, üzemvezető, Fülek: A népszavazást szerintem mind a két köztársaságban, egyidőben kellene kiírni, s a közös államra adnám voksomat. Az önállósulás merőben megváltoztatná Cseh­ország és Szlovákia gazdaságpoliti­kai helyzetét, befolyásolná a nyugati tőke beáramlását. Bármilyen áron, de Szükség van a további együtté­lésre, a föderációra. Változtatni kell az eddigi tárgyalásokhoz való hoz­záálláson, a két félnek mindent latba kell vetnie a megegyezés érde­kében. SAMARJAY ZOLTÁN, magán­vállalkozó, Pozsony: Nézetem szerint a népszavazást minél rövidebb időn belül, mindkét köztársaságban egyidőben kellene megtartani. így világos lenne a la­kosság akarata, s az államjogi elren­dezés kérdése nem lehetne többé politikai spekulációk tárgya. Én a kö­zös államra szavaznék. Szlovákia önállósulása bonyolítaná a belpoliti­kai helyzetet, súlyosbítaná a gazda­sági válságot. Lelassulna a gazda­sági reform üteme, és veszélybe kerülne a demokratikus fejlődés. V. FRANKÓ MÁRIA, nyugdíjas, Pozsony: Szerintem mindenkit meg kellene kérdezni, a cseheket, a szlovákokat, a magyarokat, Csehországban és Szlovákiában egyaránt, hogy akar­ják-e a válást. Én nem vagyok a szakadás híve. VIERA KUBÍKOVÁ, közgaz­dász, Léva: Szerintem szövetségi szinten kel­lene megrendezni a népszavazást. Nemet válaszolnék egy olyan meg­fogalmazású kérdésre, hogy olyan föderációban akarok-e élni, mint amilyen az eddigi szövetségi állam volt. A csehek lépten-nyomon bo­londot csinálnak belőlünk. De az is igaz, hogy a szlovák közgazdászok még nem számolták ki, mivel járna a válás. Hogy kinek származna elő­nye, illetve hátránya belőle? Való­színűleg a szakadás után Szlovákia visszakapná az aranytartalékot, amelyet '68-ban szállítottak el Prá­gába, s azóta nem kaptuk azt vissza. BAREÁN LÁSZLÓNÉ, pedagó­gus, Rozsnyó: Mind a két országrész lakóit meg kellene kérdezni, ez közös ügy, egy nemzet erről nem dönthet. Én a szö-" vetségi államformára voksolnék, mert úgy vélem, nekünk, magyarok­nak ez jelentene nagyobb garanciát CSÖKKENT Ä MUNKANÉLKÜLISÉG Májusban a Cseh Köztársaságban tovább csökken] a munkanélküliség aránya. A hónap végén lényegesen alacsonyabb volt az európai átlagnál - Prágában az arány mindössze 0,42 százalék volt. A legmagasabb munkanélküliség Észak-Morvaországban van. A Szlovák Köztársaságban a helyzet rosszabb - az átlagos arány 11,31 százalék. Nyugat-Szlovákiában és Kelet-Szlovákiában a munkanélküliség túllépte a 12 százalékot. A munkaügyi hivatalokban Csehszlovákiában összesen 43 ezer embert regisztráltak. Átképző tanfolyamot a CSK-ban 4092-en, Szlovákiában 6206­an látogattak. Munka iránt Segélyben Szabad Munkanél­érdeklődők részesülők munka­küliségi IV. 30-ig V. 31-ig hely arany Prága 3 672 2 935 1 610 17 804 0,42 Közép-Csehország 16 907 15 350 8 999 8 844 2,97 Dél-Csehország 10 267 8 907 6 351 4 914 2,57 Nyugat-Csehország 9 695 8 662 4 490 8 211 2,00 Eszak-Csehország 21 191 19 307 7 375 9 818 3,17 Kelet-Csehűrszág 19 168 16 751 10 302 9 715 2,64 Dél-Morvaország 39 159 34 450 17 375 8 638 . 3,36 Eszak-Morvaország 48 863 43 303 19 230 10 362 4,37 Csehország összesen 168 922 149 665 75 732 78 306 2,85 Pozsony 21 123 19 170 8 443 3 752 6,70 Nyugat-Szlovákia 99 121 94 121 37 216 2 320 12,46 Közép-Szlovákia 87 701 83 382 34 439 2 786 10,83 Kelet-Szlovákia 88 274 86 688 29 588 3 675 12,47 Szlovákia összesen 296 219 283 361 109 686 12 533 11,31 (Hn) JÚNIUSBAN IS ARANYAT ÉR 1992. JÚNIUS 18. A KORMÁNY AGGÓDIK A Szlovák Köztársaság kormánya júni­us 16-án, kedden megtartott ülésén nyi­latkozatot fogadott el, melyben egyebek között megállapítja, hogy a kommunista diktatúra négy évtizede után, az elsó szabad választások eredményeként létre­jött kormány működésének ideje alatt megteremtette a feltételeket a demokrati­kus viszonyok kialakításához, valamint a jogállam funkcióinak ellátásához; átfogó változtatásokat hajtott végre a piacgazda­ságra történg átmenet során; törekedett arra, hogy Szlovákia lakosai minél na­gyobb számban vegyenek részt a privati­zációs folyamatban. A Szlovák Köztársaság kormánya mű­ködő szociális hálózatot hozott létre; megállt a munkanélküliség növekedése, sőt, az utóbbi időben csökken a munka­nélküliek száma. Az infláció mértéke lé­nyegesen alacsonyabb, mint a hasonló, vagy fejlettebb gazdasággal rendelkező országokban. A kormány hozzájárult a politikai stabilitás megtartásához a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársa­ságban. A külpolitika területén sikerült magasabb elismerést szerezni Szlovákia számára. Ilyen eredményekkel adjuk át a kor­mányt az újabb szabad választásokon győztes politikai pártok kezébe - hangzik a nyilatkozatban, mely következő részé­ben a DSZM és a PDP között folyó tárgyalásokkal kapcsolatban megállapít­ja: aggodalommal tölti el a kormányt a destabilizálás lehetősége. „Főként a közös állam szétesésének veszélye nyugtalanít bennünket, amely bizonyta­lansági tényezővé válhat a közép-európai régióban." Ezt követően- röviden kitér a nyilatkozat a kettéválás gazdasági és szociális következményeire, a különböző területeken várható, illetve törvényszerű­en bekövetkező negatív hatásaira. A fölött a tény fölött sem húnyhatunk szemet, hogy az Európai Közösségek, a nemzet­közi szervezetek, valamint a demokrati­kus országok képviselői már kifejezték nyugtalanságukat a nálunk tapasztalható újabb jelenségekkel kapcsolatban. „Felszólítjuk az új politikai képvisele­tet, hogy további lépései során megfontol­tan és felelősségteljesen járjon el, a Szlo­vák Köztársaság lakosságának javára és érdekében cselekedjen" - fejeződik be a nyilatkozat. GYORS, OLCSÓ, HATÁSOS (Munkatársunktól) - A több mint négy­ezer éves gyógymódra, az akupunktúrára sokan esküdnek. Főleg azok a betegek, akik a tűszúrások következtében meg­szabadultak kínzó gerinc- és fejfájásuktól, akiknél enyhültek az allergiás és egyéb panaszok. - Felsorolni is sok volna, mely beteg­ségeknél eredményes ez a gyógymód. Közel háromszáz kór és tünet orvosolható a gyógyító tűvel - közölte pozsonyi sajtó­tájékoztatóján dr. Bangha András, az 1992. június 21-23 között Pozsonyban rendezett, akupunktúrával, homeopátiá­val, illetve alternatív gyógyászattal foglal­kozó kongresszus kapcsán/amelyen 120 hazai és kb. 20 külföldi szakember véle­mény- és tapasztalatcseréjére kerül sor. Nem tagadta, a kongresszus célja többek között az is, hogy segítse a módszer tudományos alátámasztását. - Sajnos, hazánkban bármennyire is közismertek az alternatív (komplementá­ris) gyógyászati eljárások, számos orvos nem tudja mikor, a betegség mely stádiu­mában segíthet pl. az akupunktúra, illetve alkalmazható a homeopátia. Pedig a világ számos országában - nemcsak Kínában és Japánban hanem pl. Hollandiában is - a betegek 47 százaléka a keleti, s nem a modern nyugati orvoslási módot vá­lasztja. Hogy miért? Azért, mert korai alkalmazása azonnal a fájdalom enyhülé­sével jár, nincsenek káros mellékhatásai s jóval kevesebbe kerül, ami nem elha­nyagolható szempont. Dr. Bangha András rámutatott arra is, hogy a népi gyógyászok egyre gyakrab­ban végeznek olyan műveleteket, (keze­léseket), amelyekhez előzetes kivizsgálá­sok, a pontos diagnózis felállítása s nem utolsósorban szakértelem kell. Veszé­lyesnek tartja a piacon megjelenő számos öngyógyító „csoda" gyógyeszközt, me­lyek használata ideig-óráig megszüntet­heti ugyan a fájdalmakat, ám a kiváltó okot nem. Utalt arra, hogy a fájdalom - bizonyos súlyos betegségeknél - figyel­meztető jel. Elnyomása, figyelmen kívül hagyása a beteg számára végzetes le­het. (péterfi) AHOGY ÉN LÁTOM Csehszlovákia nem olyan ország, amelynek lakossága tömegtüntetést ren­dez, valahányszor megsértik a sajtósza­badságot. Sőt, nálunk akkor sem telik meg a metropolisok főtere tüntetőkkel, ha az ország miniszterelnökéről kiderül, hogy enyhény szólva nem mindig mond igazat. Vagy a főügyész háza előtt sem rendeznek éjnek évadján macskazenét, ha a törvényesség legfőbb őre meglehe­tősen liberálisan szemléli a jelenségeket, és mondjuk a fasiszta múlt dicsőitőit ha­zafiaknak minősíti, megfeledkezve arról, hogy ilyenkor a prokurátornak a politikai széljárás tanulmányozása helyett büntető eljárást illenék kezdeményeznie. De az is lehet, hogy csak a mesékben vannak olyan országok, amelyeknek de­rék igazságszerető népe mindig megtalál­ja a módját, hogy figyelmeztesse a magá­ról megfeledkezett minisztert, tábornokot, vagy főügyészt a jólneveltség szükséges­ségére. Azóta, hogy Vladimír Mečiar tegnap­előtt vendége volt az osztrák televízió Zeit im Bild cimű műsorának, az a benyomá­som, hogy a választások szlovákiai győz­tese szabad perceiben ilyen meséket ol­vas, és elhiszi, hogy a Lajtán túl és az Atlanti óceánon innen léteznek országok, amelyekben a tömegek még nagyra tart­ják az olyan értékeket mint amilyen pél­dául a sajtószabadság és a kisebbségvé­delem. Elhiszi, mert ha nem hinné el, a müveit Nyugat előtti imidzsének (image) formálá­sa során nem vette volna fel legelbájolóbb mosolyát. „Ilyen Meőiar-mosoly pedig nincs" - kiáltottam fel a tévékészülék előtt ülve. Ha nem hallottam volna a jött, látott és győzött politikus senki máséhoz nem hasonlítható hangját, bizony, bizony meg­esküszöm rá, hogy alteregót alkalmaz a nyugati újságírók elbűvölésére. Már számos szerepben láttam. Láttam, ahogy - talán két esztendeje és Komáromban - a politizálni próbáló Csemadok ellen irányult dörgedelme. Pozsonyban a főté­ren - ugyanilyen hangnemben - a kom­munistákat ijesztgette börtönnel. Majd a magyar nyelv védőszentjének szerepé­ben volt jelenése az SZNT ama emléke­zetes ülésén, ahol Markuš, a Matica elnö­ke lett a kárvallott. - „Vajon nem jogosak a 600 ezer ma­gyar félelmei, amikor ön kerül hatalom­ra?" Ezt kérdezte Vladimír Meőiartól egy nyugati újságíró, mire a hírlapírói vallatás pergőtüzében ülő politikus arca a szó szoros értelmében megszépült és átszel­lemült. „Világszínvonalon garantáljuk a nemzetiségi kisebbségek állampolgári és emberi jogait". Ezt mondta, és én (Folytatás az 1. oldalról) azt még nem tudni. A biztosítónak már jelentettük a kárt, így inkább ez, mint az aszály, amelynek kára nem­csak hogy nagyobb lett volna, ha­nem térítésmentes. Eső helyett most már meleget rendelne az agronómus. Ez kellene a kukoricának és a dinnyének, no meg a szenázsolóknak is, hogy jobb minőségű legyen az állatok téli ele­dele. Nemcsak hasznot és kárt je­lentett, gondokat oldott meg, hanem gondokat is hozott a bőséges júniusi eső. Minthogy nem oszlott meg leg­alább három tételre, és mélyen átáz­tatta a talajt, ideális gombaképzó alapot teremtett. így most a változa­tosság kedvéért ez válik napirendi témává. A növényzet rendszeres ellenőrzése, hogy ha kell, azonnal elvégezzék a gombabetegségek el­leni növényvédelmet. Ez pedig újabb kiadás, és nem is kicsi, hiszen a növényvédő szerek áremelkedése csúcsokat döntött. Az utóbbi hetekben Lelesz hatá­rát csakúgy, mint a Bodrogköz nagy részét, általában elkerülte az eső, vagy csak igen gyengén öntözte meg. Szerencsére az elmúlt hét vé-' gén ez a szomjazó vidék is elegendő abban a pillanatban de szeréttem volna elfelejteni mindazt, amit az utóbbi hóna­pokban a minket leginkább érdeklő kérdé­sek megvitatása során például Milan Kňažkótól vagy Dušan Slobodníktól, a kulturálisminiszter-jelölttől hallottam. Vagy amit Jozef Markuš mondott azóta is, hogy nemzeti alapon elásta Mečiarral a csatabárdot, és egyre szaporábban em­legeti a nyelvtörvény „tökéletesítésének" szükségességét. „Vajon nem kötnek útilaput azoknak az újságíróknak a talpa alá, akik az elmúlt két év alatt nem a leghízelgőbb jelzőkkel illették Mečiar urat?" A kérdezett a szó szoros értelmében felháborodott már magán a kérdésfeltevé­sen is. Hogy ő? A sajtószabadságot? Bántaná? Akár egy kisujjal is? Pirulni kezdtem ennél a „pengeváltás­nálgeHogy mennyire félreértettem én már megint az erőteljességéről közismert poli­tikust! Nem voltam képes helyesen értel­mezni azt a kijelentését, amikor fenékbe­rúgást helyezett kilátásba azok számára, akik tőle eltérően interpretálják a sajtó szerepét. Csak most, a Zeit im Bild-del folytatott beszélgetésen jöttem rá, meny­nyire félreértettem őt, amikor sajtókonfe­renciájáról kidobta a Mladá fronta Dnes tudósítóját, illetve néhány nappal a vá­lasztási győzelme után csak az ő politikai ízlésének megfelelő újságírókat hívta meg tájékoztatásra. Jólneveltség - exportra. Reméljük, Szlovákiában részünk lesz egy kis export­ból visszamaradt politikai jólneveltség­ben. TÓTH MIHÁLY égi áldásban részesült, s még ked­den délután is esett egy öntözéssel felérő mennyiség. Takács Péter, a helyi .mezőgaz­dasági szövetkezet növénytermesz­tési ágazatvezetője szerint a termé­szet ezen a téren valóban az utolsó pillanatban könyörült meg rajtunk: ha most nem esett volna, igen gyen­ge termésre lenne kilátás. - Sajnos, a gabonafélékre már korábban kellett volna néhány ki­adós eső, ellenben a kapásnövé­nyekre - kukoricára, répára - és borsóra talán még ez is idejében jött. Ha azt vesszük, hogy az őszön a ga­bonafélék vetését nem tudtuk befe­jezni, s a bevetetlenül maradt terüle­ten végül kukorica került a földbe, akkor most elégedettek lehetünk. Úgy látszik, a természet igyekszik jóvátenni az őszi mulasztását, s a búza helyett a kukoricának ked­vez. Ha a folytatás tűrhető lesz, akkor a tervezettnél jóval nagyobb termést fogunk majd betakarítani belőle - hallottuk az agronómustól. Beszélgetésünk során megjegyezte: furcsállja, hogy az állami biztosító az árvízpusztításért hajlandó lenne kár­térítést fizetni nekik, viszont az aszálykárokért nem. -ef-, gazdag MEGMENTIK A FÖLDET? Az ENSZ égisze alatt Rio de Ja­neiróban megrendezett környezet­védelmi konferencián elfogadott öt alapvető dokumentum az egyes or­szágok számára hatalmas mennyi­ségű kötelezettséget tartalmaz. Ha ezeket meg is tartják, az egész világ nagy lépést tesz előre - jelentette ki Josef Vavroušek szövetségi kör­nyezetvédelmi miniszter röviddel azután, hogy hazatért a brazil vá­rosból. Elmondta továbbá, hogy Cseh­szlovákia egyelőre csak három egyezményt írt alá, mégpedig a kör­nyezet védelmére és javítására szol­gáló, a „21. század teendői" elne­vezésűt, a Rio de Janieró-i Kiált­ványt és az erdők védelméről szó­lót. A biodiverzitás, illetve a légkör védelmére irányuló megegyezések tervezetét későn kaptuk meg, és a választások előtti hangulatban nem nyílt lehetőség a megfelelő szintű megtárgyalásukra. Ez volt az oka annak, hogy a csehszlovák kül­döttség nem kapott felhatalmazást aláírásukra. Josef Vavroušek fontoknak tartja, hogy a világ legalább erre a kis időre felismerte az ökológiai problémák fontosságát és a megoldásukra irá­nyuló intézkedések szükségessé­gét. _ t

Next

/
Thumbnails
Contents