Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-13 / 138. szám, szombat

HIREK - VELEMENYEK ÍÚJSZÓM 1992. JÚNIUS 13. MECIAR KIENGEDTE A SZELLEMET A PALACKBÓL (Folytatás az 1. oldalról) • Közben elterjedtek olyan találgatások, 1 hogy a DSZP a kommunisták által támogatott Richard Sacher volt belügyminisztert látnák szívesen Havel elnöki székében - írta a napilap. Sacher állítólag el is fogadta az ajánlatot, de a cseh képviselők korlátozottnak tartják esélyeit. A The Guardian egy nyugati diplomatát idézett, aki szerint Mečiar kiengedte a szellemet a palackból, s nem tudja majd oda visszakényszeríteni. Kari Péter Schwarz, a bécsi Die Pressében azt írta, Jirí Dienstbier szinte el sem akarja hinni, hogy milyen helyzet alakult ki. A külügyminiszter rádiónyilatkozatában azt mondta, jelenleg Váelav Havel az egyedüli elnökjelölt, aki a csehek és a szlovákok számára is elfogadható. „De már régen nem az - Írja Schwarz, hozzátéve: a választási eredmények lerombolták a prágai vár politikai stratégiáinak illúzióit. Szlovákiában már nincs semmilyen ,,hallgató többség", amely Havelt és a föderációt akarná. A csehek és szlovákok közötti kapcsolatok megítélésében az elnök és tanácsadói kezdetektől fogva lényeges tévedéseket követtek el." A szerző a továbbiakban azt fejtegette, hogy Havel kalandornak tartja Mečiart, aki viszont Havelt az összeesküvők fejének tekinti. Mečiar még ma is úgy véli, Havel volt annak a tavaly márciusi összeesküvésnek a szellemi atyja, amelynek következtében áprilisban eltávolították a kormányfői posztról és Ján Čarnogurský került a helyére. Az mindenesetre biztos, hogy Havel örömmel fogadta ezt a változást. Csemadok kulturális ünnepély és szövetkezeti nap A BŐSI PARKBAN! Sokfele szórakozás, jó műsor, értékes nyeremények! JÖJJÖN EL ÖN ÉS BECSES CSALÁDJA IS BŐSRE! • MAGYAR ALLASFOGLALAS A JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOKRÓL Magyarország jószomszédi kapcsolatokat akar fenntartani az összes környező országgal, nyitott határokra törekszik, a kormány pedig tiszteletben tartja a szomszédos országokban történő változásokat, ha azokat demokratikus úton hajtják végre. Ezt Herman János külügyi szóvivő mondotta a Budapesten akkreditált csehszlovák újságírók csoportjával megtartott csütörtöki találkozóján. A csehszlovákiai helyzet alakulásáról közzétett sajtójelentések csak egyéni véleményéket tükröznek, nem alapúinak a hivatalos magyar vezetők nyilatkozatain, folytatta Herman János. Említést tett a Szlovákiában élő magyar kisebbség kérdéséről is, ezzel összefüggésben megismételte, hogy a kisebbség képviselőinek nyilatkozatai saját álláspontjukat tükrözik. A magyar kormány a nemzeti kisebbségek kérdésében a nemzetközileg elismert elvek szerint foglal állást. Ezen elvek közé tartozik az önrendelkezésre való jog, s ezért üdvözli, hogy a magyar kisebbség képviselve van a csehszlovák parlamentekben. JELCIN RENGETEG PÉNZT VÁR A NYUGATTÓL AZ OROSZ KORMÁNY PRIVATIZÁCIÓS TERVE • A KÖZÉP-ÁZSIAIAK A FEJLŐDŐK KÖZÉ Borisz Jelcin orosz elnök, aki a jövő kedden találkozik Washingtonban Bush elnökkel, egyesült államokbeli látogatásáról nyilatkozott az Izvesztyijának. Hangsúlyozta, az orosz-amerikai csúcstalálkozó, majd ezt követően a G 7 csoport vezetőinek értekezlete lehetőséget fog adni arra, hogy felszámolják a Nyugat és Oroszország közötti régi problémákat. A 24 milliárd dolláros hitelkeret megnyitja az utat a magántőke előtt, amely közvetlen beruházásokhoz fog vezetni. Mint ismeretes, a hét legfejlettebb ország kívánja az idén Moszkva rendelkezésére bocsátani ezt az összeget. Jelcin ehhez hozzátette, reméli, hogy nemcsak 24 milliárdról, hanem több százmilliárdról lesz szó. A Nyugat bizonyos óvatosságáról megjegyezte: Oroszország valóban tett néhány olyan lépést, amelyek nem erősítették a bizalmat. Nem szabadította fel az olajárakat, ahogyan azt a Nemzetközi Valuta Alap követelte, s ez befagyasztotta a nyugati segélyek második hullámát. Moszkva ugyanis úgy döntött, hogy az energiahordozók árait szabályozza, s csak szakaszosan liberalizálja. A továbbiakban arra mutatott rá, a világnak tudatosítania kell, hogy az orosz reformok sikertelensége az .egész nemzetközi közösségre hatással lenne, főleg az Egyesült Államokra. A leszereléssel kapcsolatban elmondta, Moszkva kész az USA-val együtt a fegyverek számának csökkentésére. Elutasította azokat az állításokat, amelyek szerint ő konzervatívabb lett, s megerősítette, nem áll szándékában lemondani, ahogyan azt az ellenzéki körök követelik. A miniszterelnöki posztról akkor hajlandó távozni, ha a kormányt olyan erős csapat fogja alkotni, amely ki tud állítani egy új kormányfőt. Interjújának végén Jelcin ismét védelmébe vette Jegor Gajdar miniszterelnök-helyettest, az orosz reformprogram szerzőjét. Az orosz parlament caütüilüKün fugadta el az állami és községi vagyon privatizálásának idei tervét. E dokumentum szerint december elsejéig minden nagykorú orosz állampolgár kaphat privatizációs kupont, amely feljogosítja őt arra, hogy részt vegyen az egész műveletben. Tiltja viszont a program a természeti források, a történelmi és kulturális emlékek, valamint a televíziós és rádiós hálózat privatizálását. xxx Az öt egykori szovjet közép-ázsiai köztársaságot valószínűleg a legrövidebb időn belül a fejlődő országok közé sorolják, ami lehetővé teszi számukra, hogy hivatalos fejlesztési segélyeket kapjanak - jelentette a Kjodo japán hírügynökség. Kazahsztán, Kirgizia, Tádzsikisztán, Türkménia és Üzbegisztán besorolása a segélykérők közé az ENSZ gazdasági fejlesztési és együttműködési alapjának június végi párizsi konferenciáján történik meg. Nagy szerepe volt az ügyben Japánnak, amely áprilisban terjesztette elő az erre vonatkozó javaslatot. A PANAMAIAK NEM ÖRÜLTEK BUSHNAK A RIÓI VILÁGKONFERENCIA ZÁRÓSZAKASZA George Bush amerikai elnök útban Rio de Janeiróba csütörtökön négyórás látogatást tett Panamavárosban, ahol tárgyalásokat folytatott Guillermo Endara államfővel. Egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a lakosság szívélyesen fogadta Busht, aki az 1989-es amerikai invázió óta most először utazott Panamába. Csütörtökön, egy órával Bush érkezése előtt a tiltakozók megtámadták az amerikai katonai támaszpontot, az utcákon gépkocsikat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg az arra haladó személyautókat. A repülőtérről a központba vezető úton szintén tömeg gyűlt össze A rendőri egységek kénytelenek voltak könnygázzal feloszlatni a tiltakozókat. Bush elnök tegnapra virradó éjszaka megérkezett Rio de Janeiróba, ahol részt vesz a környezetvédelmi világkonferencián. Még Washingtonban jelezte, az ökológiai kérdésekről szóló döntéshozatalnál figyelembe kell venni a gazdasági aspektusokat is. ,,Kész vagyok védeni a környezetet, de védeni akarom az amerikai adófizetőt is" - mondotta. Kizárta annak lehetősé9°t, ho

3y MG A RifShan aláirta 37 úgynevezett biodiverzitásról szóló dokumentumot. A riói környezetvédelmi csúcs a leghosszabb karnevál; amit a város valaha is rendezett -írta tegnapi számában a Le Figaro című francia napilap. Rio azonban jó példaként szolgálhat. Az előrejelzésekkel ellentétben nem került sor az Észak és Dél közötti csatára, a fejlődő országok végül is aláírták az előterjesztett határozatok többségét, kivéve az erdők védelméről szóló dokumentumot. A lap a továbbiakban figyelmeztet rá, a konferencián kitértek az elsődleges problémák elől. Ezzel összefüggésben példaként említi Jacques Attalinak, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezetőjének felszólalását. Attali szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja a volt kommunista országokban levő „beteg" atomerőműveket. A bankigazgató becslései szerint a felújítási munkálatok 700 millió dollárt emésztenek fel. Ezzel mindenki egyetértett, ám senki sem tanúsított túlságosan nagy érdeklődést e probléma iránt. A konferencián csütörtökön felszólalt Josef Vavroušek csehszlovák környezetvédelmi miniszter is. Elmondta: a mostani időszakban, amikor széthullóban van Kelet-Európa, a környezetvédelem biztosíthatja a legjobb keretet a jövendőbeli integrációhoz. Vavroušek emlékeztetett rá, hogy egy ország vagy orszáacsoDort problémáit képtelenség megoldani a ÍODDI anarn EYYUUI MŰködése nélkül. Rióban tegnap Fernando Collor, a vendéglátó ország elnöke nyitotta meg a környezetvédelmi világkonferencia zárószakaszát. A vasárnapig tartó csúcsértekezleten mintegy 106 állam- és kormányfő vesz részt. IZRAELI-LIBANONI INCIDENS Tegnap reggel izraeli tankok vonultak be libanoni területre és megtámadták Szribbin falut. Ezt a Libanonban állomásozó ENSZ-békeerők (UNIFIL) forrásai közölték a Reuter hírügynökséggel. Az izraeli hadsereg hét harckocsija átlépte az Izrael által ellenőrzött 15 kilométeres üktözőzónát és egy kilométeres mélységben behatolt libanoni tertületre. Az említett falunál összecsapásokra került sor az Iránpárti síita Hezbollah szervezet fegyvereseivel. A Hezbollah egységei az utóbbi hetekben fokozták támadásaikat az izraeliek és szövetségeseik, a dél-libanoni hadsereg ellen. Izrael pedig légitámadásokkal válaszolt, de tegnap először vetett be szárazföldi egységeket is. Megfigyelők szerint a feszültség a közelgő izraeli választásokkal összefüggésben éleződött ki. ľ

udatában vagyok annak, hogy ez a külpolitikai hírek, a külföldi eseményekkel kapcsolatos vélemények helye, én most mégis hazabeszélek. Hiába telt el egy hét a választások óta, még semmi sem tisztázódott, még minden lehetséges, bármi megtörténhet. Jó és rossz is. Az, hogy egyre pesszimistábbak vagyunk, a jóra már szinte nem is számítunk, csak a rossztól tartunk, bizonyára annak az ígérgetést és mocskolódási hadjáratnak a következménye, amelyet hivatalosan választási kampánynak illik nevezni. De különösen az nyugtalanít, hogy ez a kampány - más formában ugyan - még mindig folytatódik, méghozzá számtannal kiegészítve. Mindenki összead és kivon, oszt és szoroz. Végeredmény még nincs, de egyre világosabb, hogy a politikai matematikában az osztás lesz errefelé az uralkodó, pedig az annyira vágyott „igazi" Európában éppen az összeadás a nyerő. Ennyire belénksulykolták volna negyven év alatt, hogy nem kell a Nyugatot majmolni? Nem hinném, hogy erről van szó. Sokkal inkább az tűnik valószínűnek, hogy a bukott rendszer második garnitúrája végre első akar lenni - bármi áron. Akár olyan áron is, hogy egyszerűen féíresöprík az útból azokat, akik gyengéden megbuktatták az első garnitúrát. Mi jöhet ezután? Bármi. S ez a bizonytalanság mindennél félelmetesebb. Olvassuk, hallgatjuk a híreket, nem tudjuk nem végignézni a harcok véres képeit - és szorongunk. A legborzalmasabb számunkra az, ami Jugoszláviában történik. Szlávok ölik egymást, miközben ágyútölteléknek, a politikai zsarolás eszközének használnak magyarokat, albánokat, muzulmánokat. Minden kisebbséget, amely objektíve képtelen érdemben befolyásolni a nagyok viszonyát, viszályát. De ott van az örmény Karabah Azerbajdzsán szívében, s ott van az azerik lakta Nahicseván, elszakadva KENYSZER az anyaországtól, Örményország szomszédjaként. Miután hónapokig, sőt évekik zajlottak a harcok Karababban anélkül, hogy bármit eldöntötték volna, hát kiterjesztették a konfliktust Nahicsevánra is, hátha így sikerül kicsikarni a remélt döntést. S mi jut erről az ember eszébe? Hát a reciprocitás! Vagy: van Oszétia Grúziában és van Oroszországban. Tbiliszi és Moszkva már hetek óta intenzíven keresi annak a módját, hogyan lehetne véget vetni a déli, grúz részen zajló összetűzéseknek, mielőtt azok a menekültekkel együtt eljutnának az északi, orosz részbe is. Érdekes módon az oszétokat nem nagyon kérdezik, mit is szeretnének, az pedig fel sem merült, mi lenne, ha esetleg egy államalakulatban akarnának élni. Sem a kicsi Grúzia, sem a nagy Oroszország nem akar területet veszteni. Vagyis osztódni szabad - lásd; Moldova —, de egyesülni nem? A németek lennének a szabályt erősítő kivétel? S ha már Moldováról esett sző: biztos, hogy jó megoldás a „sok kicsi sokra megy" kétes bölcsességének elvét az államokra is kiterjeszteni? De említhetném még a kurdokat, a palesztinokat, az íreket... Kényszerképzeteink lennének? Aligha. Félelmeink megalapozottak. Sajnos. S bár vannak pozitív példák - Finnország, Svédország, Svájc jobb, ha nem állatjuk magunkat. Igaz, nem is nagyon tudjuk annyi rossz tapasztalat után, amiben részünk volt. A fenntartások beivódlak a génjeinkbe. Nem hiszünk az ígéreteknek, minden szót üresnek érziink, csak a tetteket vagyunk hajlandók mérlegelni. Ami nem biztos, hogy mindig helyes. Mert előbb gondolat kell, terv, hogy legyen mit valóra váltani. A megvalósítóknak pedig támogatás, segítség, de legalább megelőlegezett bizalom. Bízunk-e eléggé? Nem hiszem. Abban viszont biztos vagyok, hogy kényszerből lettünk kétkedők, sokszor magunkba fordulók. Mert megtapasztaltuk az egymásnak vetett vállak erejét és a közösség oltalmát. Meg a csalárdságot, a kisemmizést, a lenézést, de még a megalázást is. Ezért nincsenek rózsaszín álmaink Svájcról, ezért borzongunk Jugoszlávia lidércétől. Kényszerből. Egyébként köszönjük, megvagyunk. Még megvagyunk. GÖRFÖLZSUZSA NÉHÁNY SORBAN H

elsinkiben befejezték négynapos ta-' nácskozásukat Karabahról az EBEÉ különmegbízottai. Nyilatkozatukban hangsúlyozták, hogy a békefolyamatot folytatni kell. Amint Antonio Armellini olasz diplomata elmondta, ezt azért kellett külön kiemelni, mert a szervezet 52 tagországa közül többen ellenezték a tárgyalások' folytatását. Ö sikernek nevezte; hogy ezeket a fenntartásokat leküzdötték. Mint ismeretes, a Karabahról szóló tárgyalások június elsején, 11 ország részvételével kezdődtek meg Rómában. E fórum feladata a Minszkben sorra kerülő békekonferencia anyagainak az előkészítése. S

emmilyen haladást nem értek el Kanada angol ajkú tartományaiban az alkotmány reformjáról folytatott tárgyalásokon. E reformok célja az lenne, hogy kielégítsék a francia Quebec követeléseit. Quebec tartomány azt szeretné, ha vétójoga lenne azon alkotmánykiegészítésekkel szemben, amelyek veszélyeztetik kulturális örökségét. A tartomány vezetői már többször fenyegetőztek azzal, hogy Qubec elszakad Kanadától, ha nem kapja meg ezt a jogot. Egyébként Quebecben október 26-án tartanak népszavazást a szuverenitásról, s ha eddig nem kapja meg a különleges státust, akkor a szakadás nem zárható ki. O

roszország kemény pénzügyi politikát kíván folytatni a rubelzónában, s határain kívül is ragaszkodni fog a sziqorú monetáris politikához. Ezt Jegor UajUdl [MII ll&ZIGI Oil.urv I , , ki, hangsúlyozva: azoknak az egykori szovjet köztársaságoknak, amelyek megtartják a rubelt, be kell majd tartaniuk a nagyon szigorú feltételeket, s ezek közé tartozik például az, hogy Oroszország akarja ellenőrizni központi bankjaikat. A Reuter véleménye szerint Gajdar a Nyugat azon bírálataira reagált, amelyek szerint az orosz kormány nem tartja tiszteletben a Nemzetközi Valuta Alappal szemben vállalt kötelezettségeit, s nem ellenőrzi a pénzügyi- és hitelpolitikát. Az orosz kormány egyre nagyobb névértékű bankjegyeket bocsát ki, hogy lépést tartson az inflációval, amely az idei év első felében már elérte az 1000 százalékot. Az egyes köztársaságok központi bankjai azzal vádolják Moszkvát, nem ad nekik elég rubelt, s ezért saját pénzügyi politikát folytatnak. G

eorge Vasziliu ciprusi elnök Athénban kijelentette: nem vár jelentős előrelépést azoktól a görög-török-ciprusi tárgyalásoktól, amelyek Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár kezdeményezésére a jövő héten kezdődnek New Yorkban a ciprusi válság rendezéséről. Vasziliu úgy véli, az ENSZ-nek jelenleg nincs alkalmas térve a kettéosztott szigetország problémáinak rendezésére. Szerinte a rendezés elsősorban Törökországtól és a ciprusiaktól függ. Ezzel szemben Mitzotakisz görög kormányfő, akivel Vasziliu tárgyalt, úgy ítélte meg, hogy a ciprusi kérdés rendezése a görög-török kapcsolatok javításának a függvénye. J

uríj Levada, az orosz közvéleménykutató intézet igazgatója megállapította: annak ellenére, hogy a volt Szovjetunió területén katasztrófálisan kiéleződtek a nemzetiségi viszonyok, a zsidókkal szemben agresszív indulatok csak elvétve tapasztalhatók. A legutóbbi szociológiai felmérés szerint, amelyet az Amerikai Zsidó Bizottság megrendelésére végeztek, az elmúlt két esztendőben nem változott meg a lakosság viszonya a zsidók iránt. Ezt általános jelenségnek nevezte, de említett kivételt is, például Üzbegisztánt, ahol erősödött a zsidókkal szembeni ellenérzés. Ennek kissé ellentmondanak az AFP értesülései. A francia hírügynökség a közelmúltban azt írta, hogy az orosz fővárosban is szaporodnak az antiszemi-' ta megnyilvánulások. Például kifejezetten zsidóellenes beállítottságúra szélsőjobboldali Pamjaty szervezet.