Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-12 / 137. szám, péntek

rV v evA KÖRNYEZETVEDELEM ÖKOVÁSÁR - DÜSSELDORFBAN 1992. JÚNIUS 12. á HARMADIK ÚT Helmut Habért, a bécsi Környezetvédelmi Intézet munkatársa a közelmúltban egy sajtóértekezleten cáfolta azt az állítást, hogy Szlovákiában a villanyenergia-ellátás, csak két úton biztosítható, vagyis az atomenergia.. felhasználásának további .bővítésével és a bősi vízlépcső befejezésével vagy a régi, elavult hőerőművek üzemeltetésével, majd hangsúlyozta. — Egy általunk kidolgozott tanulmány szerint a jelenleg működő erőművek hatásfokának növelésével, ezek elavult berendezéseinek cseréjével is fokozható az áramtermelés. Le kell szögeznünk, nem az a célunk, hogy az emberektől megvonjuk a komfortot. A környezet számára elviselhető megterheléssel járó villamosenergia-mennyiség megtermelésének elsőrendű módja a lehető legnagyobb felhasználás. Csehszlovákia ugyanis még mindig azon országok közé tartozik, ahol nagy energiafogyasztás mellett keveset és drágán termeltek. Ez a helyzet a konkurencia miatt sokáig nem tartható fenn, ezért a fajlagos •energiafelhasználás gyors csökkentése a piacképes áruk bevezetését is elősegíti. Ennek érdekében a Természetvédelmi Világalap (WWF) megrendelésére három javaslatot dolgoztunk ki, amelyek közül majd elválik, hogy Szlovákia számára melyik az elfogadható. Mindenesetre komoly energiamegtakarítást tesz * lehetővé. Mi nem kioktatni szeretnénk az itteni közvéleményt, csak átadni a németországi és ausztriai tapasztalatokat. Persze, ez a folyamat még ezekben az országokban . sem zárult le, ott is tovább harcolunk a még létező tartalékok feltárásáért. -tlAMIKOR A LATORCA VIRÁGZIK Aki néhány évvel ezelőtt a televízióban látta a Pisztráng és a tiszavirág című angol természetfilmet, azt bizonyára megragadták e rejtőzködő vízi életmódot folytató rovarról készült szép felvételek. A tiszavirág a legősibb szárnyas rovarok közé tartozik. Élete nagy részét lárvaként a vízben tölti. A feltű-\ nően nagyméretű lárvák a Latorca agyagos partjába vágott folyosókban élnek, amelyeket erős elülső lábaikkal vájnak ki. A halászok kiássák ezeket a lárvákat és elsősorban kecsegére halásznak velük sikeresen: Manuil Semjonov érzékletesen írja le könyvében, hogyan is vadásznak a kecsegék a lárvákra: „A kecsegék a meredek parthoz úsznak és a harkályokhoz hasonlóan vájják ki az agyagot, majd elragadják az így kiszabadított lárvát. Míg azonban a harkályok a férgeket nagy zajjal, mindenki számára hallhatóan és láthatóan vadásszák, a kecsegék a lárvákat rejtőzködve, a hideg áramlatok titokzatos mélységében keresik." Ha eljön az idő, a lárvák szárnyas rovarokká vedlenek nagy, de finom szárnyakkal és a potrohúk végén két hosszú ecsettel, illetve középső, hosszú fonallal. A tiszavirágok rajzása este hat körül kezdődik és ekkor az egész Latorca felett szinte összefüggő felhőt alkotnak. A szélben szinte ritmusosan emelkednek és süllyednek. Alapvető kötelességük teljesítése után először a hímek kezdenek a vízbe hullani, majd a tojások lerakása után a nőstények is követik őket. Elkorcsosult rágószerveik következtében életük rövid ideig tart. A kifejlett tiszavirágok csak néhány óráig, de legjobb esetben is csak két-három napig élnek. A násztánc után a Latorca, de más délkelet-szlovákiai folyók, főként a Bodrog és a Tisza felszínén sodródva óriási bőséget kínálnak a halaknak. Ilyenkor néha még a magányos, éjszakai ragadozó harcsa is a vízfelszínhez húzódik, hogy kivegye részét a lakomából. Az ezután következő napokon azután hiábavaló próbálkozás a halászás. Ez a figyelemre méltó természeti jelenség június elején már évezredek óta hihetetlen pontossággal ismétlődik. Mint a víz tisztaságának fontos indikátorai, a tiszavirágok is annak -bizonyítékai, hogy a kelet-szlovákiai folyók öntisztuló képessége csodálatra méltó. Enélkül ugyanis elvesztenénk ezt, az évente csak egyszer ismétlődő csodálatos színjáté- kot. STANISLAV MINÁRIK Észak-Rajna-Vesztfália tartomány kétségkívül Németország ipari központja. A szénbányászatáról és vasgyárairól ismert Ruhr vidéken kívül ide koncentrálódik a vegyipar jelentős része, de a többi iparág is bőven képviselteti magát. Ezért nem is meglepő, hogy Düsseldorf, a tartomány fővárosa ad kétévente otthont a környezetvédelmi berendezések és technológiák bemutatását cálzó ENVITEC vásárnak. Nagyipari központból itthon is van elég, ezért Frankfurtot elhagyva lassanként felkészülünk a várható látványra. Köln táján az autópályán megszaporodnak a kereszteződések, a forgalom sűrűsödik ós ezért lassúbb, a vasutak négyvágányúra váltanak, a Rajnán mindkét irányban egymást érik a hajók, és amerre a szem ellát, a tájat kisebb-nagyobb villanegyedek pettyezik. Nincs viszont mindent elborító por, piszok, hiányoznak a taszító, lerobbant gyárak, és az ipari munkásság elhelyezése is nyilvánvalóan megoldható volt több tízezres panel rengetegek építése nélkül. Düsseldorfba érkezve rövid sétát teszünk a belvárosban. Feltűnő a teherautók iránya (ezek a mindent behálózó autópályákon közlekednek), annál több viszont a biciklis — számukra városszerte kerékpárutakat jelöltek ki. Nemtől, kortól és foglalkozástól láthatóan függetlenül nagyon sokan közlekednek ily módon, öntudatosan rácsöngetve a számukra fenntartott járdaszakaszon mélázó kelet-európai turistára. ÖNKÉNTES SEGÍTSÉG Németországban a környezet védelme közügy. Ez, persze, csak akkor lehetséges, ha szigorú és megkerülhetetlen törvények kötelezik a potenciális szennyezőket a helyes magaviseletre. Ebben az esetben viszont a hivatalok és közvetve az üzletemberek is a különféle állami és társadalmi szervezetekben szorgalmas segítőtársra akadtak. ENVITEC-en a kiállítási terület egyötödét a nem profitorientált szervezetek foglalták el, és a nevelés, meggyőzés fontosságát hangsúlyozva ezekbe a pavilonokba a belépés ingyenes volt. A nagy nemzetközi szervezetek közül a Természetvédelmi Világalap (WWF) ízléses felvilágosító anyagaival képviseltette magát. Ott volt a Greenpeace is, de ez alkalomból nem az atomenergia felhasználása ellen érvelt, hanem az ózonlyuk következményeit igyekezett bemutatni. A bőrrák, szürkehályog és más, a túlságosan erős ultraibolya sugárzás által élőidé25.-29.5.1992 zett betegségek látványa bizonyosan sok olyan látogatóban tudatosította a veszély nagyságát, aki számára a probléma eddig csak a sajtótémák szintjén csapódott le. Érdekes volt a vendéglátó tartomány ökológiai aktivitását bemutató kiállítás is. Megtudhattuk például, hogy itt működik az ország 750 szélenergia-hasznosító berendezéséből több mint száz — 7,5 MW összteljesítménnyel. Arrafelé, persze, a szövetségi és tartományi szervek különféle támogatásokkal segítik elő a szélerőművek létesítését. Figyelmet szentelnek az ózonproblémának is. Az ózonlyukat előidéző freonok felhasználásának csökkentésén kívül gondként jelentkezik a főként a közúti közlekedés következtében a felszín közelében megjelenő ózon, amely viszont ilyen körülmények közt egészségkárosító hatású. Csak ebben az egy tartományban 33 megfigyelőállomás szolgál az ilyen helyzetek felderítésére. A német városokban az utóbbi időben terjedt el az ún. Tempo 30 program. Ennek keretében lakott területeken a főutak kivételével 30 km-es sebessségkorlátozást vezettek be. A bemutatott anyag alapján a korlátozás megtartását közügyként kezelik, a meggyőzésbe sőt az ellenőrzésbe például a gyermekeket is bevonják. Természetesen Düsseldorf városa is bemutatta környezetvédelmi intézkedéseit. A már említett kerékpárutakon kívül a város számunkra hihetetlenül rendezett, közterületei ápoltak, útjai tiszták. Óriási igyekezetet fejtenek ki a hulladékok begyűjtésére. A Németországban szinte természetesen szeparált hulladékgyűjtésen kívül ebben az 560 ezer lakosú városban hat reciklációs központ várja azokat, akiknek nincs kedve állandóan a kukákhoz járni. Ezekben üveget, textilt, papírt, fém-, fa- és szennyes hulladékot lehet leadni. Naponta egy köbméteres mennyiségig. Ezenkívül tavasszal és őszszel külön akciót szerveznek a kerti hulladékok begyűjtésére. Nincs gond az építkezési törmelék elhelyezésével sem, ezt egy központi lerakat gyűjti. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a veszélyes hulladékoknak, biztosítják a kimerült elemek, feleslegessé váló festékek, savak és más vegyszerek átvételét. Természetesen a lakosság kimerítő tájékoztatást kap a hulladékgyűjtést illető összes címről. Ilyen körülmények közt azután nehezen elképzelhető, hogy a düsseldorfi polgár valamelyik félreeső bokor alá öntsön valamilyen, a háztartásában keletkező hulladékot. Ebben az esetben ugyanis a szigorú büntetésen kívül a barbároknak kijáró közutálatot is megkockáztatja. A ZÖLD ÜZLET Ami a vásár vállalkozói részét illeti, nem marad kétség bennünk, hogy a környezetvédelem világszerte óriási üzlet. Ez különösen Németországra érvényes, hiszen csak az ENVITEC-en 1026 ottani vállalat vett részt. Bár a kínálat gyakorlatilag áttekinthetetlen volt, nyugodtan állíthatjuk, hogy bármilyen probléma megoldása iránt érdeklődő látogató egyszerre több ajánlat közül válogathatott. így például míg hazánkban néhány városban sikerült is beindítani a szeparált hulladékgyűjtést, egyelőre szinte megoldhatatlan gond az egyes frakciók feldolgoztatása. A Felső-Nyitra medencében a levegőt összesen 51 komoly forrás szennyezi, amelyek évente 230 ezer tonna exhalátumot (kén-dioxid, nitrogén-oxidok, arzéntartalmú pernye, mészpor stb.) bocsátanak ki. A legnagyobb mértékű környezetszenynyezés a villanyáramtermeléssel (novákyi és handlovái hőerőmű), a vegyiparral (Novákyi Vegyipari Művek) és a szénbányászattal (privigyei Szlovák Szénbányák) függ öszsze. Az egyes ipari üzemek a vizeket is erősen szennyezik. Legroszszabb a Nyitra folyó állapota, amelynek vizét már a IV. osztályba kellett besorolni. A felszín alatti vizek minőségére erősen hat a Novákyban szabad ég alatt tárolt karbidmész is. Ez a kedvezőtlen állapot bizonyíthatóan befolyásolja a lakosság egészségét is, ennek következtében folyamatosan nő a felső légúti, szív-érrendszeri, idegrendszeri és emésztőrendszeri megbetegedések száma. Hasonlóan rossz a helyzet a garamszentkereszti medencében is. A légkört például az alumíniumgyáron kívül további 42 forrás szennyezi (évi kibocsátásuk összesen 40 ezer tonna). A térségben jelentősen leromlott a termőföld minősége. Ennek oka elsősorban a helyi forrásokból és a szomszédos területekről érkező levegőszennyezés, a helytelenül tárolt kommunális hulladék, az alumíniumgyárból származó vörösiszap, illetve a Selmecbányái ércfejtésekből idehordott cianidtartalmú iszapot. Mivel az előbb említett két régió szorosan összefügg, a gondjaikat is Nos, a düsseldorfi vásáron bármilyen hulladékfajta újrahasznosítására láttunk berendezéseket. Legalább egy tucat vállalat pedig a felhasználatlanul maradó rész tömörítésére alkalmas elmésebbnél elmésebb gépeket kínált. Persze, nem minden esetben kell sok milliós beruházással számolnunk. A Bádreichentalli Pure Kft. például ötletes víztisztító módszert kínált. Az elsősorban 1000 lakosnál kisebb települések számára hasznosítható módszer növényzettel sűrűn benőtt tavacskákon vezeti át a kommunális szennyvizet. Számításaik szerint lakosonként mintegy 5 négyzetméter területre van szükség. Az általuk telepített rendkívül olcsó megoldás néhány helyen már tíz éve különösebb gondok nélkül üzemel. Egy röllbachi vállalkozó pedig olyan műanyaghordókat kínált, amelyekben kaliforniai vörösgiliszták segítségével a háztartási és kerti hulladék 4-6 hónap alatt jó minőségű komposzttá érlelhető. GYENGE CSEHSZLOVÁK RÉSZVÉTEL A volt szocialista országok közül a legnagyobb a csehszlovák részvétel volt. Igaz, egy faszént kínáló hnúšťai vállalaton kívül a többi hat Csehországból érkezett. Miroslav Korántól, a nagyvárosok számára érdekes _ szemétégetőket kínáló prágai ČKD Dukla képviselőjétől megtudtuk, hogy üzleti ajánlatot nem nagyon kaptak, annál többen szerették viszont volna őket rávenni arra, hogy próbálják termékeiket Csehszlovákiában terjeszteni. A vállalat helyzete egyébként nem túlságosan rózsás, hiszen a hagyományos kelet-európai érdeklődők fizetésképtelenek, a hazaiak pedig inkább a nyugati társaságokkal tárgyalnak. Ez azért is furcsa, mert szerinte ők a nyugati ajánlatokhoz képest negyven százalékkal olcsóbban képesek szállítani olyan égetőműveket, amelyek teljességgel megfelelnek a legújabb szabványoknak. Sokszor az is szerepet játszik, hogy érdekesebb Párizsba utazni egy tárgyalásra, mint Prágába — jegyezte meg kesernyés mosollyal. Hazafelé újra keresztülutaztunk a patikatisztaságú Németországon. Rozvadovot elhagyva azonnal megjelentek az útmenti szeméthalmok, a lerobbant házak, Pilzennél pedig újra szembetaláltuk magunkat az első betonrengeteggel. Egyszóval: hazaérkeztünk. TUBA LAJOS közösen kell megoldani. Ennek érdekében napjainkban a Szlovák Környezetvédelmi Hivatal megrendelésére az AGIPLAN német—osztrák vállalat „a Felső-Nyitra és a garamszentkereszti régiók környezetvédelmi helyzete javításának stratégiája" megnevezésű programtervezeten dolgozik. Az 5,4 millió schillingbe kerülő munka tartalmazni fogja a szennyeződések jelenlegi gazdasági körülmények közti felszámolásának többféle lehetőségét és természetesen javaslatokkal él a kommunikális és ipari szféra egyes tagjai felé. Hosszú távú terveken kívül a Novákyi Hőerőmű már most az égéstermékek kéntelen ítésének bevezetését szervezi, aminek köszönhetően évi kéndioxid kibocsátása 40 ezer tonnával csökkenhet. Ez a technológia az eddig hulladékként keletkező karbidos mész kihasználását is lehetővé teszi. Előkészületben van a körzetben bányászott rossz minőségű szén fluid állapotban történő égetésének megoldása is, amely 1995 után a kéndioxid-kibocsátás további 8 420 tonnás csökkenését biztosítaná. A garamszentkereszti környezetszennyezési problémák megoldása elsősorban az alumíniumgyár okozta gondok kiküszöbölésétől függ. A gyár vezetői mindezt a termelés modernizálásától remélik, és szerintük ennek köszönhetően a kátrány, a por és a flórkibocsátás 90 százalékkal csökkenhet. Ezenkívül a vörösiszapok elhelyezését is szeretnék megoldani. T.T. Az ipar egy főre eső villanyáram-fogyasztása nemzetközi összehasonlításban kWh 3000 n 2500 2000 1500 1000 500 0 MMB •Hl m 0 Íl i P&Md —

i •E mm i^Äl^^ípi^S'ii^ v-UI^.V:: r-. y:'M "N i i i r CSSZSZK EUR 12 Németország Franciaország Belgium Hollandia m^ 1987-es év EUR 12 - az Európai Közösségek 12 tagállama Az egy főre eső fajlagos villanyáram-fogyasztás 1980-1987-ben ezer kWó/lakos CSSZSZK Belgium Németország Franciaország Hollandia Nagy-Britannia | 1930ras évi hazai fogyasztás |§||| 1987-es évi Iwai fogyasztás U 1980-as évi fogyasztás az iparban | 1987-es évi fogy. az iparban [

:pl| 1980-as évi lakossági fogyasztás 1987-es évi lakossági fogyasztás SZLOVÁKIA LEGINKÁBB VESZÉLYEZTETETT KÖRZETEI A Felső-Nyitra és Garamszentkereszt környéke