Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-12 / 137. szám, péntek

HIREK - VELEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1992. JUNIUS 12. A dalai láma, Tibet szellemi vezére is részt vesz a riói környezetvédelmi világcsúcson. A napokban Sao Paolo polgármestere átadta neki A város díszpolgára címet. (ČSTK/EPA telefoto) FOLYTATÓDIK A RIÓI FOLYAMAT? A Rio de Janeiro-i környezetvédelmi és fejlesztési világkonferencián (UNCED) a leglényegesebb kérdésekről, mint amilyen az erdő és az atmoszféra védelmének elvei, valamint a pénzügyi segítség, a viták, egyelőre eldöntetlenek, ezzel szemben néhány részletkérdés megoldása sikerrel kecsegtet. Az UNCED szóvivője szerint az államok egyetértettek a szinten tartható fejlesztéssel foglalkozó ENSZ-bizottság felállításával. E bizottság a világszervezet Gazdasági és Szociális Tanácsának keretében működne, munkatöltetét még az ENSZ Közgyűlésének kell jóváhagynia. Klaus Töpfer német környezetvédelmi miniszter szerint garantálni fogja, hogy a Rióban megkezdődött folyamat nem szakad meg, s az egyik legfontosabb eszköz lesz arra, hogy felszámolják a fejlett Észak és a fejlődő Dél országai közötti bizalmatlanságot. Ha már a bizalmatlanságnál tartunk: ezt jelenleg a pénzügyi kérdésekről folytatott viták táplálják. Ez ügyben Észak és Dél szembekerült egymással, súlyos nézeteltéréseik pedig veszélyeztetik a konferencia sikerét. A fejlődők konkrét kötelezettségeket követelnek arra vonatkozóan, „hogy a gazdag Észak mikor milyen módon és milyen összegű segélyekben részesíti őket. A becslések szerint a gazdasági fejlődéshez, a nyomor felszámolásához, a környezet védelméhez és javításához szükséges programok évente a 600 milliárd amerikai dollárt is meghaladó beruházásokatigényelnének, ebből 125 milliárdot kellene az északi országoknak fedezniük. A déli országok továbbá azt követelik, az iparilag fejlett országok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy 2000-től megduplázzák a külföldnek szánt segélyöszszegeket. Ezt például Japán, Németország és az USA sokallja. Az ökológiai diplomácia sikerének tartják az Európai Közösségek azon döntését, amely szerint a tagországok aláírják a szabad természet védelméről szóló nemzetközi konvenciót. Mint ismeretes, Bush amerikai elnök többször is megerősítette, hogy nem látja el kézjegyével ezt a dokumentumot. Ennek ellenére, főleg az EK csatlakozása után, gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a konvenció érvénybe fog lépni. Ugyancsak sikernek számít az az előzetes megállapodás, amely szerint a résztvevők tárgyalásokat kezdenek az elsivatagosodás megakadályozásáról szóló nemzetközi konvencióról is. Az elsivatagosodás főleg a földközitengeri és az afrikai országokat veszélyezteti. Ezt a dokumentumot két éven belül kellene kidolgozni. EGYEZKEDÉS HUSSZEIN UTÓDJÁRÓL Az iraki ellenzék magukat megnevezni nem kívánó magas rangú képviselői azzal vádolják Szaúd-Arábiát, Szíriát és Iránt, hogy akadályozzák őket Szaddam Huszszein megdöntésében és a demokratikus kormány megalakításában, mert nem értenek egyet az utód személyére tett javaslattal. Elmondták továbbá, hogy mindhárom ország, amely egyébként anyagilag támogatja a Szaddam-ellenes csoportokat, követeli a jövő keddre Bécsbe összehívott találkozó lemondását. A bécsi ülést az Iraki Nemzeti Kongresszus hívta össze abban a reményben, hogy a 45 ellenzéki csoportot sikerül egységes koalícióba tömöríteni. A résztvevőknek tárgyalniuk kellett volna a Huszszein megdöntésére irányuló stratégiáról, az új képviselők megválasztásáról. AGGODALOMMAL, DE VISSZAFOGOTTAN A VILÁGSAJTÓ REAGÁLÁSA HAZAI FEJLEMÉNYEINKRE A világsajtó továbbra is nagy terjedelemben és vezető helyen foglalkozik a múlt hétvégi csehszlovákiai parlamenti választások után kialakult helyzettel. Vladimi Mečiar szavai a nemzeteket és nem a nemzetiségeket megillető önrendelkezési jogról magyarázzák, hogy a Szlovákiában élő magyarok, ruszinok, a romák vagy németek miért kívánják inkább a föderáció megőrzését - írta tegnapi számában a Süddeutsche Zeitung című német napilap, amely a szlovák politikus profilját közölte. A lap szerint Mečiar alkatával, humorával és spontaneitásával, ám a tömegekre gyakorolt befolyásával és változékonyságával is egy baloldali „kiadású" Franz Josef Straussra emlékeztet. A csehek és a szlovákok föderációjának a jelenlegi formájában nincs jövője - állapította meg a Frankfurter Rundschau. Eddig azonban még nem világos, hogy a választások győztesei, Václav Klaus és Vladimír Mečiar csak ijesztgetnek-e. Klaus szerint a kettészakadás nagyon sokba fog kerülni, s jelenleg sem a föderalisták, sem pedig az autonomisták nem is merik felbecsülni a várható gazdasági károkat. Világos azonban, hogy az esetleges szakadás Szlovákiának többe fog kerülni, mint a Cseh Köztársaságnak. A nyugat-európai államok most nem járulnak hozzá az enyhüléshez, ha a szlovákokat a sarokba állítanák a rontópálok közé, mert érthető, hogy a gazdaságilag sújtott köztársaságok saját útjukat keresik. Ám fő az óvatosság - figyelmeztet a napilap. Mečiar az elmúlt hetekben olyan kijelentéseket tett, melyek szerint éppenséggel nem a legjobban fog bánni a szabad sajtóval, a magyar kisebbseggel vagy a budapesti kormánnyal. Ha szavai nemcsak kampányjelszavak voltak, hanem kicsíráznának diktatórikus hajlamainak magvaként, akkor az Európai Közösségek sem fognak úgy tenni, mintha ezt nem látnák - állapította meg a Frankfurter Rundschau. Václav Havel és barátai számára a választási kudarc keserű meglepetést és sokkot jelentett - írta az olasz La Repubblica, című lap. Ezek az emberek valószínűleg túlságosan eltávolodtak a társadalomtól és gondjaitól, talán azért, mert mint volt disszidensek hozzászoktak a „belső száműzetéshez", ám lehet, hogy azért, mert az erkölcsöt előnyben részesítő elnök által hangoztatott idealizmusra építettek. „Václav Klausnak meg kell állapodnia Mečiarral. Ajánljon fel szlovák külügyminisztert és védelmi minisztert. Ajánljon fel még többet, mert megéri." Igy írt az amerikai The Christian Science Monitor kommentátora. A csehszlovákiai választások is bizonyítják, hogy Kelet-Európában felduzzad a romboló etnikai szeparatizmus hulláma. Csehszlovákiának azonban nem kell kettészakadnia. Léteznek közös komoly erkölcsi és gyakorlati okok is, hogy miért kellene Csehszlovákiának egységesnek maradnia, és miért kellene Havelnak hivatalában maradnia - hangsúlyozta a napilap. OSZÉTIÁBAN NINCS FEGYVERNYUGVÁS Az észak-oszét parlament tegnap reggel éjszakai kijárási tilalmat rendelt el a köztársaság közigazgatási központjában, Vlagyikaukazban és több körzetben rendkívüli állapotot hirdetett ki. Ahsarbek Galazov parlamenti elnök szerint a képviselők így reagáltak a dél-oszét menekültek aktivitására. Ök ugyanis minden eszközzel arra törekednek, hogy a köztársaság északi részét rákényszerítsék a katonai támogatásra. Mintegy 3 ezer menekült zárta körül Vlagyikaukazban a katonai városkát, s most azzal fenyegetőznek, hogy elfoglalják, ha az észak-oszét vezetés nem tesz határozott lépéseket Chinvali védelmére. Az elmúlt három nap alatt 10 ezer menekült érkezett délről Vlagyikaukazba. A dél-oszét lakosság egy csoportja a hét folyamán nagy mennyiségű fegyvert kobozott el a volt szovjet hadsereg tagjaitól. A katonáknak a fegyvereknek csak egy kis részét sikerült visszaszerezniük. Galazov tegnapi közlése szerint a dél-oszét szélsőségesek megtámadták a helyőrség katonai raktárát és onnan is lőfegyvereket raboltak. Annak ellenére, hogy ÉszakOszétia és Grúzia legfelsőbb vezetői szerdán megállapodtak a tűzszünetben, Chinvali környékén tovább folytatódnak a harcok - jelentették oszét források. A grúz fegyveres csoportok elfoglalták a városkörnyéki stratégiai fontosságú magaslatokat, s onnan lövik Chinvalit. A városba vezető utakat a dél-oszét gárdisták és a területvédelmi alakulatok tagjai védik. Oleg Tezijev, dél-oszét kormányfő, aki a közelmúltban azt állította, hogy Dél-Oszétia atomfegyverrel rendelkezik, a NEGA hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette, a grúz egységekben a volt szovjet, a mostani orosz hadsereg zsoldosai is harcolnak. AZ ATOMPÓKER ÉS HÁTTERE Nem úgy alakult Jelcin orosz elnök jövő keddi washingtoni látogatásának az előkészítése, ahogy eredetileg elképzelték. Az orosz-amerikai viszonyban ismét nagyobb hangsúlyt kapnak az atomfegyverek, a kapcsolatok másik fő pillére, a gazdaság, s elsősorban az amerikai segítségnyújtás mellett. Az orosz-amerikai viszonyt jónak lehet nevezni, mégis megfigyelhetők bizonyos előítéletek, aggodalmak. Érdemes párhuzamba állítani két tegnapi keltezésű washingtoni hírt. Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága jóváhagyta a szovjet utódállamoknak nyújtandó segélycsomagot. Bush még április elején ismertette ezt a 12 milliárd dolláros programot, s arról van szó, hogy az összeget a Nemzetközi Valuta Alap rendelkezésére bocsátják, és ez a szervezet osztja majd el. Tekintettel arra, hogy már a szenátus külügyi bizottsága is igent mondott rá, a mostani bizottsági ajánlás valószínűvé teszi, hogy a képviselőház is jóvá fogja hagyni. A felszólaló honatyák pedig már Jelcinnek címezték mondandójukat, amikor azt hangsúlyozták, hogy a segélyprogram elfogadása az amerikai törvényhozás legfontosabb idei külpolitikai aktusa. Persze, ez még mindig nem készpénz, amit Jelcin egyszerűen zsebre vághat, hiszen néhány szavazási procedúra még hátra van. A végső döntés attól függ majd, hogyan viselkedik az orosz elnök az atomfegyverek ügyében. Mit vár Washington? Amerikai stratégák szerint addig kell ütni a vasat, amíg forró, most van a legjobb alkalom arra, hogy felszámolják az őket leginkább aggasztó szovjet fegyverrendszereket. Úgy vélik, minél előbb olyan újabb leszerelési megállapodást kell kötni, amely túllépi a Bush és Gorbacsov által tavaly aláírt START-szerzödést is. Ez az, amit ezen a héten nem sikerült tető alá hozni az orosz és az amerikai külügyminiszternek, bár sokan remélték, hogy Kozirev tisztázni fogja a részleteket Bakerrel, s így Jelcin és Bush akár alá is írhatja az okmányt. A másik tegnapi hír szerint Kozirev, aki kedden utazott el Washingtonból, telefonon ismét tárgyalt partnerével - ugyancsak eredménytelenül. Pedig a feltételek adottak voltak a sikerhez. Még egy hónapja sincs annak, hogy a kétoldalú szovjet-amerikai START-ból ötoldalú szerződést csináltak. Az USA a szovjet atomarzenálnak mind a négy örökösével jegyzőkönyvet irt alá arról, hogy teljesítik azon kötelezettségeket, amelyeket még a Szovjetunió vállalt magára. Ennek érdekében az amerikai hadászati atompotenciált 12 ezer egységről 10 ezerre, az utódokét 10-ről 8 ezerre csökkentik. Jelcin nemcsak egyetért a leszerelési szándékokkal, hanem még rá is licitált az amerikai elnökre, amikor az 4700-as plafont ajánlott. Az orosz elnök felvetette a radikálisabb csökkentés lehetőségét, a határt 2500-ban szabta meg. De ez már túl soknak tűnt az amerikai tábornokok számára, szerintük van egy határ, amely alá az USA nem mehet, ha meg akarja őrizni az egyedüli szuperhatalom státusát. Azt nem bánnák, ha Jelciriék egyoldalúan csökkentenének, de ők erre valószínűleg nem lesznek hajlandók. Illetve, nem lehet tudni, jó pénzért, további segélyekért talán ez is elképzelhető lenne. Az USA atomleszerelési igyekezetét a Szovjetunió szétesését kővetően az utódállamokban tapasztalható gazdasági és politikai káosz miatti félelem ösztönzi, s ezt csak tetézi a katonai bizonytalanság. Mert bármit is mond Jelcin, a FÁK egyesített hadereje gyakorlatilag nem létezik, működésképtelen. Ha az utódállamokban alakult-alakuló hadseregeket, nemzeti gárdákat, félkatonai csoportokat tekintjük, valószínű, hogy együttesen már több embert tartanak fegyverben, mind annakidején a szovjet hadsereg, a világ legnagyobb hadserege volt. A nyugati aggodalmakat tehát meg lehet érteni. Ugyanakkor az amerikaiak sem annyira magabiztosak, határozottak, eltérő vélemények vannak arról, milyen legyen az USA új hosszú távra szóló stratégiája, Amerika világpolitikai szerepe. Még februárban szivárogtattak ki részleteket a Pentagon által kidolgozott hosszú távú stratégiai koncepcióból. Ezt azonnal több amerikai politológus bírálta, felhördültek miatta a szövetséges nyugati fővárosokban is. Az akkori tervet a legrövidebben úgy lehetne jellemezni, hogy nyomokat hagyott rajta a régi, a hidegháborús gondolkodásmód. A lehetséges konfliktusok megoldását, illetve megelőzését taglalva nem tulajdonított nagy jelentőséget a nemzetközi szervezeteknek, így például az ENSZ-nek sem, s valójában ismét valamilyen „világcsendőri" szerepet szánt Amerikának. A heves bírálatok miatt a Pentagon a terv átfogalmazására kényszerült, sok kifogásolt, esetenként a szövetségeseket, például Németországot és Japánt is sértő részt kihagytak belőle. De a fő cél továbbra is az olyan amerikai katonai potenciál megőrzése, amely lehetővé teszi, hogy Washington mindenütt meg tudjon akadályozni „bármely ellenséges hatalmat abban, hogy megsértse az amerikai érdekeket, hogy az amerikai érdekek szempontjából kritikus térségeket uraljon". Nem érdemtelen ezeket a körülményeket figyelembe venni az orosz-amerikai vita során. Mert ez már vita a javából, hiszen Jelcin tegnap keményen - látogatás előtt szokatlanul keményen - bírálta Washingtont, mondván, az amerikaiak zsarolni próbálják Moszkvát, egyoldalú előnyöket akarnak szerezni a leszerelési tárgyalásokon. Ebben mintha a régi hangnem köszönne vissza, ezért is lesz igazán érdekes a jövő heti orosz -amerikai csúcstalálkozó. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L

ondon, központjában a szerda éjszakai bombarobbanás következtében több üzlet megrongálódott a parlament közelében, ám személyi sérülés nem történt. Annak ellenére, hogy a merényletért eddig senki sem vállalta a felelősséget, a brit rendőrség az ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja és vádolja. Mint ismeretes, az IRÁ erőszakos eszközökkel harcol Észak-Írország elszakadásáért Nagy-Britanniától és most idegháborút folytat London lakossága ellen. Vasárnap a Royal Festival Hall színház előtt robbantott fel egy pokolgépet. J

icchak Samir izraeli kormányfő és Jicchak Rabin, az ellenzéki Munkapárt elnöke tegnap ismét megerősítették, hogy a szíriai Golan-fennsík, amelyet Izrael 25 évvel ezelőtt szállt meg és 1981-ben kebelezett be, az izraeli terület elválaszthatatlan része. A két vezető a Golan-fennsíkon tett hivatalos látogatása során hangsúlyozta: Izrael biztonsága számára ez a terület rendkívül fontos, s ezért lehetetlen, hogy lemondjon róla. I

ránban kivégeztek négy személyt és további ötöt halálra ítéltek a dél-iráni Siraz városban április 15én kirobbantott zavargásokban való részvételért-közölte tegnap az ÍRNA hírügynökség. Szerdán négy férfit végeztek ki a Mashad városban szított zavargásokért. Az ÍRNA idézte Mohammad Karamit, Siraz főbíráját: további 45 személyt ítéltek el négy hónaptól tO évig terjedő börtönbüntetésre azért, mert részt vettek az áprilisi zavargásokban, amelyek során több mint 240 embert tartóztattak le. F

aruz Avi, a bagdadi Szaddam kórház igazgatója tegnap tájékoztatta a Csehszlovák Sajtóirodát: 1990 augusztusától 1992 januárjáig 31 330, öt évnél fiatalabb és 67 636 öt évnél idősebb gyerek halt meg alultápláltságban vagy különböző betegségekben. Az ENSZ gyermekalapja (UNICEF) által finanszírozott szakértői csoport jelentése szerint az Öböl-háború óta 380 százalékkal nőtt a gyermekhalandóság Irakban. Ennek több társadalmi oka van, a gyerekek alultápláltságban szenvednek, ennek következtében gyengül az immunrendszerük, s az iraki egészségügynek még a legalapvetőbb gyógyszerek sem állnak a rendelkezésére. P

eruban a kormány felszólította a szélsőbaloldali Tupac Amaru forradalmi mozgalom képviselőjét, hogy két héten belül adják meg magukat a hatóságoknak és tegyék le a fegyvert. A felhívásra két nappal azután került sor, hogy letartóztatták Victor Polay Campost, a Kuba-párti mozgalom vezetőjét. A perui belügyminiszter sajtóértekezletén kijelentette: a letartóztatás „a biztonsági erők sikerét jelenti a terrorizmus elleni harcban". A

zt bizonyítják az SZKP titkos dokumentumai, hogy Armand Hammer, az amerikai multimilliomos a húszas években a szovjetek által szponzorált és ellenőrzött Kommunista Internacionálé futára volt. Erről szerdán tájékoztatott az Izvesztyija című orosz napilap. Az Occidental Petroleum igazgatótanácsának 1990-ben 92 éves korában elhunyt elnöke gyakran utazott a Szovjetunióba és barátja volt a kommunista vezetőknek, kezdve Leninnel, egészen Mihail Gorbacsovig. Hammer mindig azt állította, hogy ő csak kereskedő ós nem híve a kommunista szervezeteknek. * É

rdekes közvélemény-kutatást hajtottak végre Németországban. Az eredményekből kiderült, hogy a németek túlnyomó többsége legszívesebben alkoholba fojtja gondjait, a szexszel szemben előnyben részesíti a sört vagy a pezsgőt. Az 1007 megkérdezett 37 százaléka azt válaszolta, hogy rendszeresen italozik. Ök nem tudják elképzelni az életet sör vagy pezsgő nélkül. A Stern folyóiratban közzétett eredmények szerint a megkérdezettek 21 százaléka a szexet részesíti előnyben.