Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-12 / 137. szám, péntek

HIREK - VELEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1992. JUNIUS 12. A dalai láma, Tibet szellemi vezére is részt vesz a riói környezetvédelmi világcsúcson. A napokban Sao Paolo polgármestere átadta neki A város díszpolgára címet. (ČSTK/EPA telefoto) FOLYTATÓDIK A RIÓI FOLYAMAT? A Rio de Janeiro-i környezetvédelmi és fejlesztési világkonferencián (UNCED) a leglényegesebb kérdésekről, mint ami­lyen az erdő és az atmoszféra védelmé­nek elvei, valamint a pénzügyi segítség, a viták, egyelőre eldöntetlenek, ezzel szemben néhány részletkérdés megoldá­sa sikerrel kecsegtet. Az UNCED szóvi­vője szerint az államok egyetértettek a szinten tartható fejlesztéssel foglalkozó ENSZ-bizottság felállításával. E bizottság a világszervezet Gazdasági és Szociális Tanácsának keretében működne, munka­töltetét még az ENSZ Közgyűlésének kell jóváhagynia. Klaus Töpfer német kör­nyezetvédelmi miniszter szerint garantál­ni fogja, hogy a Rióban megkezdődött folyamat nem szakad meg, s az egyik legfontosabb eszköz lesz arra, hogy fel­számolják a fejlett Észak és a fejlődő Dél országai közötti bizalmatlanságot. Ha már a bizalmatlanságnál tartunk: ezt jelenleg a pénzügyi kérdésekről foly­tatott viták táplálják. Ez ügyben Észak és Dél szembekerült egymással, súlyos né­zeteltéréseik pedig veszélyeztetik a kon­ferencia sikerét. A fejlődők konkrét kötele­zettségeket követelnek arra vonatkozóan, „hogy a gazdag Észak mikor milyen mó­don és milyen összegű segélyekben ré­szesíti őket. A becslések szerint a gazda­sági fejlődéshez, a nyomor felszámolásá­hoz, a környezet védelméhez és javításá­hoz szükséges programok évente a 600 milliárd amerikai dollárt is meghaladó be­ruházásokatigényelnének, ebből 125 mil­liárdot kellene az északi országoknak fe­dezniük. A déli országok továbbá azt követelik, az iparilag fejlett országok vállaljanak kö­telezettséget arra, hogy 2000-től meg­duplázzák a külföldnek szánt segélyösz­szegeket. Ezt például Japán, Németor­szág és az USA sokallja. Az ökológiai diplomácia sikerének tart­ják az Európai Közösségek azon dönté­sét, amely szerint a tagországok aláírják a szabad természet védelméről szóló nemzetközi konvenciót. Mint ismeretes, Bush amerikai elnök többször is meg­erősítette, hogy nem látja el kézjegyével ezt a dokumentumot. Ennek ellenére, fő­leg az EK csatlakozása után, gyakorlati­lag biztosra vehető, hogy a konvenció érvénybe fog lépni. Ugyancsak sikernek számít az az előzetes megállapodás, amely szerint a résztvevők tárgyalásokat kezdenek az elsivatagosodás megakadá­lyozásáról szóló nemzetközi konvencióról is. Az elsivatagosodás főleg a földközi­tengeri és az afrikai országokat veszé­lyezteti. Ezt a dokumentumot két éven belül kellene kidolgozni. EGYEZKEDÉS HUSSZEIN UTÓDJÁRÓL Az iraki ellenzék magukat megnevezni nem kívánó magas rangú képviselői azzal vádolják Szaúd-Arábiát, Szíriát és Iránt, hogy akadályozzák őket Szaddam Husz­szein megdöntésében és a demokratikus kormány megalakításában, mert nem ér­tenek egyet az utód személyére tett ja­vaslattal. Elmondták továbbá, hogy mind­három ország, amely egyébként anyagi­lag támogatja a Szaddam-ellenes csopor­tokat, követeli a jövő keddre Bécsbe összehívott találkozó lemondását. A bécsi ülést az Iraki Nemzeti Kong­resszus hívta össze abban a reményben, hogy a 45 ellenzéki csoportot sikerül egy­séges koalícióba tömöríteni. A résztve­vőknek tárgyalniuk kellett volna a Husz­szein megdöntésére irányuló stratégiáról, az új képviselők megválasztásáról. AGGODALOMMAL, DE VISSZAFOGOTTAN A VILÁGSAJTÓ REAGÁLÁSA HAZAI FEJLEMÉNYEINKRE A világsajtó továbbra is nagy terjedelemben és vezető helyen foglalkozik a múlt hétvégi csehszlovákiai parlamenti választások után kialakult helyzettel. Vladimi Mečiar szavai a nemzete­ket és nem a nemzetiségeket megille­tő önrendelkezési jogról magyaráz­zák, hogy a Szlovákiában élő magya­rok, ruszinok, a romák vagy németek miért kívánják inkább a föderáció megőrzését - írta tegnapi számában a Süddeutsche Zeitung című német napilap, amely a szlovák politikus profilját közölte. A lap szerint Mečiar alkatával, humorával és spontanei­tásával, ám a tömegekre gyakorolt befolyásával és változékonyságával is egy baloldali „kiadású" Franz Jo­sef Straussra emlékeztet. A csehek és a szlovákok föderá­ciójának a jelenlegi formájában nincs jövője - állapította meg a Frankfurter Rundschau. Eddig azonban még nem világos, hogy a választások győztesei, Václav Kla­us és Vladimír Mečiar csak ijesztget­nek-e. Klaus szerint a kettészaka­dás nagyon sokba fog kerülni, s je­lenleg sem a föderalisták, sem pedig az autonomisták nem is merik felbe­csülni a várható gazdasági károkat. Világos azonban, hogy az esetleges szakadás Szlovákiának többe fog kerülni, mint a Cseh Köztársaság­nak. A nyugat-európai államok most nem járulnak hozzá az enyhüléshez, ha a szlovákokat a sarokba állítanák a rontópálok közé, mert érthető, hogy a gazdaságilag sújtott köztár­saságok saját útjukat keresik. Ám fő az óvatosság - figyelmeztet a napi­lap. Mečiar az elmúlt hetekben olyan kijelentéseket tett, melyek szerint éppenséggel nem a legjobban fog bánni a szabad sajtóval, a magyar kisebbseggel vagy a budapesti kor­mánnyal. Ha szavai nemcsak kam­pányjelszavak voltak, hanem kicsí­ráznának diktatórikus hajlamainak magvaként, akkor az Európai Kö­zösségek sem fognak úgy tenni, mintha ezt nem látnák - állapította meg a Frankfurter Rundschau. Václav Havel és barátai számára a választási kudarc keserű megle­petést és sokkot jelentett - írta az olasz La Repubblica, című lap. Ezek az emberek valószínűleg túlságosan eltávolodtak a társadalomtól és gondjaitól, talán azért, mert mint volt disszidensek hozzászoktak a „belső száműzetéshez", ám lehet, hogy azért, mert az erkölcsöt előnyben részesítő elnök által hangoztatott idealizmusra építettek. „Václav Klausnak meg kell álla­podnia Mečiarral. Ajánljon fel szlo­vák külügyminisztert és védelmi mi­nisztert. Ajánljon fel még többet, mert megéri." Igy írt az amerikai The Christian Science Monitor kommen­tátora. A csehszlovákiai választások is bizonyítják, hogy Kelet-Európá­ban felduzzad a romboló etnikai szeparatizmus hulláma. Csehszlo­vákiának azonban nem kell ketté­szakadnia. Léteznek közös komoly erkölcsi és gyakorlati okok is, hogy miért kellene Csehszlovákiának egységesnek maradnia, és miért kellene Havelnak hivatalában ma­radnia - hangsúlyozta a napilap. OSZÉTIÁBAN NINCS FEGYVERNYUGVÁS Az észak-oszét parlament tegnap reggel éjszakai kijárási tilalmat ren­delt el a köztársaság közigazgatási központjában, Vlagyikaukazban és több körzetben rendkívüli állapotot hirdetett ki. Ahsarbek Galazov par­lamenti elnök szerint a képviselők így reagáltak a dél-oszét menekül­tek aktivitására. Ök ugyanis minden eszközzel arra törekednek, hogy a köztársaság északi részét rákény­szerítsék a katonai támogatásra. Mintegy 3 ezer menekült zárta körül Vlagyikaukazban a katonai vá­roskát, s most azzal fenyegetőznek, hogy elfoglalják, ha az észak-oszét vezetés nem tesz határozott lépése­ket Chinvali védelmére. Az elmúlt három nap alatt 10 ezer menekült érkezett délről Vlagyikaukazba. A dél-oszét lakosság egy cso­portja a hét folyamán nagy mennyi­ségű fegyvert kobozott el a volt szovjet hadsereg tagjaitól. A kato­náknak a fegyvereknek csak egy kis részét sikerült visszaszerezniük. Galazov tegnapi közlése szerint a dél-oszét szélsőségesek megtá­madták a helyőrség katonai raktárát és onnan is lőfegyvereket raboltak. Annak ellenére, hogy Észak­Oszétia és Grúzia legfelsőbb vezetői szerdán megállapodtak a tűzszünet­ben, Chinvali környékén tovább foly­tatódnak a harcok - jelentették oszét források. A grúz fegyveres csopor­tok elfoglalták a városkörnyéki stra­tégiai fontosságú magaslatokat, s onnan lövik Chinvalit. A városba vezető utakat a dél-oszét gárdisták és a területvédelmi alakulatok tagjai védik. Oleg Tezijev, dél-oszét kormány­fő, aki a közelmúltban azt állította, hogy Dél-Oszétia atomfegyverrel rendelkezik, a NEGA hírügynökség­nek adott nyilatkozatában kijelentet­te, a grúz egységekben a volt szov­jet, a mostani orosz hadsereg zsol­dosai is harcolnak. AZ ATOMPÓKER ÉS HÁTTERE Nem úgy alakult Jelcin orosz elnök jövő keddi wa­shingtoni látogatásának az előkészítése, ahogy eredeti­leg elképzelték. Az orosz-amerikai viszonyban ismét nagyobb hangsúlyt kapnak az atomfegyverek, a kapcso­latok másik fő pillére, a gazdaság, s elsősorban az amerikai segítségnyújtás mellett. Az orosz-amerikai viszonyt jónak lehet nevezni, mégis megfigyelhetők bizonyos előítéletek, aggodalmak. Érdemes párhuzam­ba állítani két tegnapi keltezésű washingtoni hírt. Az amerikai képviselőház külügyi bizottsága jóváhagyta a szovjet utódállamoknak nyújtandó segélycsomagot. Bush még április elején ismertette ezt a 12 milliárd dolláros programot, s arról van szó, hogy az összeget a Nemzetközi Valuta Alap rendelkezésére bocsátják, és ez a szervezet osztja majd el. Tekintettel arra, hogy már a szenátus külügyi bizottsága is igent mondott rá, a mostani bizottsági ajánlás valószínűvé teszi, hogy a képviselőház is jóvá fogja hagyni. A felszólaló hona­tyák pedig már Jelcinnek címezték mondandójukat, amikor azt hangsúlyozták, hogy a segélyprogram elfo­gadása az amerikai törvényhozás legfontosabb idei külpolitikai aktusa. Persze, ez még mindig nem készpénz, amit Jelcin egyszerűen zsebre vághat, hiszen néhány szavazási procedúra még hátra van. A végső döntés attól függ majd, hogyan viselkedik az orosz elnök az atomfegyve­rek ügyében. Mit vár Washington? Amerikai stratégák szerint addig kell ütni a vasat, amíg forró, most van a legjobb alkalom arra, hogy felszámolják az őket leginkább aggasztó szovjet fegyverrendszereket. Úgy vélik, minél előbb olyan újabb leszerelési megállapodást kell kötni, amely túllépi a Bush és Gorbacsov által tavaly aláírt START-szerzödést is. Ez az, amit ezen a héten nem sikerült tető alá hozni az orosz és az amerikai külügyminiszternek, bár sokan remélték, hogy Kozirev tisztázni fogja a részleteket Bakerrel, s így Jelcin és Bush akár alá is írhatja az okmányt. A másik tegnapi hír szerint Kozirev, aki kedden utazott el Washingtonból, telefonon ismét tárgyalt partnerével - ugyancsak ered­ménytelenül. Pedig a feltételek adottak voltak a siker­hez. Még egy hónapja sincs annak, hogy a kétoldalú szovjet-amerikai START-ból ötoldalú szerződést csinál­tak. Az USA a szovjet atomarzenálnak mind a négy örökösével jegyzőkönyvet irt alá arról, hogy teljesítik azon kötelezettségeket, amelyeket még a Szovjetunió vállalt magára. Ennek érdekében az amerikai hadászati atompotenciált 12 ezer egységről 10 ezerre, az utódokét 10-ről 8 ezerre csökkentik. Jelcin nemcsak egyetért a leszerelési szándékokkal, hanem még rá is licitált az amerikai elnökre, amikor az 4700-as plafont ajánlott. Az orosz elnök felvetette a radi­kálisabb csökkentés lehetőségét, a határt 2500-ban szabta meg. De ez már túl soknak tűnt az amerikai tábornokok számára, szerintük van egy határ, amely alá az USA nem mehet, ha meg akarja őrizni az egyedüli szuperhatalom státusát. Azt nem bánnák, ha Jelciriék egyoldalúan csökkentenének, de ők erre valószínűleg nem lesznek hajlandók. Illetve, nem lehet tudni, jó pénzért, további segélyekért talán ez is elképzelhető lenne. Az USA atomleszerelési igyekezetét a Szovjet­unió szétesését kővetően az utódállamokban tapasztal­ható gazdasági és politikai káosz miatti félelem ösztönzi, s ezt csak tetézi a katonai bizonytalanság. Mert bármit is mond Jelcin, a FÁK egyesített hadereje gyakorlatilag nem létezik, működésképtelen. Ha az utódállamokban alakult-alakuló hadseregeket, nemzeti gárdákat, félka­tonai csoportokat tekintjük, valószínű, hogy együttesen már több embert tartanak fegyverben, mind annakidején a szovjet hadsereg, a világ legnagyobb hadserege volt. A nyugati aggodalmakat tehát meg lehet érteni. Ugyanakkor az amerikaiak sem annyira magabizto­sak, határozottak, eltérő vélemények vannak arról, mi­lyen legyen az USA új hosszú távra szóló stratégiája, Amerika világpolitikai szerepe. Még februárban szivá­rogtattak ki részleteket a Pentagon által kidolgozott hosszú távú stratégiai koncepcióból. Ezt azonnal több amerikai politológus bírálta, felhördültek miatta a szövet­séges nyugati fővárosokban is. Az akkori tervet a legrö­videbben úgy lehetne jellemezni, hogy nyomokat ha­gyott rajta a régi, a hidegháborús gondolkodásmód. A lehetséges konfliktusok megoldását, illetve megelőzé­sét taglalva nem tulajdonított nagy jelentőséget a nem­zetközi szervezeteknek, így például az ENSZ-nek sem, s valójában ismét valamilyen „világcsendőri" szerepet szánt Amerikának. A heves bírálatok miatt a Pentagon a terv átfogalmazására kényszerült, sok kifogásolt, ese­tenként a szövetségeseket, például Németországot és Japánt is sértő részt kihagytak belőle. De a fő cél továbbra is az olyan amerikai katonai potenciál megőr­zése, amely lehetővé teszi, hogy Washington mindenütt meg tudjon akadályozni „bármely ellenséges hatalmat abban, hogy megsértse az amerikai érdekeket, hogy az amerikai érdekek szempontjából kritikus térségeket uraljon". Nem érdemtelen ezeket a körülményeket figyelembe venni az orosz-amerikai vita során. Mert ez már vita a javából, hiszen Jelcin tegnap keményen - látogatás előtt szokatlanul keményen - bírálta Washingtont, mondván, az amerikaiak zsarolni próbálják Moszkvát, egyoldalú előnyöket akarnak szerezni a leszerelési tár­gyalásokon. Ebben mintha a régi hangnem köszönne vissza, ezért is lesz igazán érdekes a jövő heti orosz -amerikai csúcstalálkozó. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN L ondon, központjában a szerda éjszakai bombarobbanás követ­keztében több üzlet megrongálódott a parlament közelében, ám személyi sérülés nem történt. Annak ellenére, hogy a merényletért eddig senki sem vállalta a felelősséget, a brit rendőrség az ír Köztársasági Had­sereget gyanúsítja és vádolja. Mint ismeretes, az IRÁ erőszakos eszkö­zökkel harcol Észak-Írország elsza­kadásáért Nagy-Britanniától és most idegháborút folytat London lakossá­ga ellen. Vasárnap a Royal Festival Hall színház előtt robbantott fel egy pokolgépet. J icchak Samir izraeli kormányfő és Jicchak Rabin, az ellenzéki Munkapárt elnöke tegnap ismét megerősítették, hogy a szíriai Go­lan-fennsík, amelyet Izrael 25 évvel ezelőtt szállt meg és 1981-ben ke­belezett be, az izraeli terület elvá­laszthatatlan része. A két vezető a Golan-fennsíkon tett hivatalos lá­togatása során hangsúlyozta: Izrael biztonsága számára ez a terület rendkívül fontos, s ezért lehetetlen, hogy lemondjon róla. I ránban kivégeztek négy személyt és további ötöt halálra ítéltek a dél-iráni Siraz városban április 15­én kirobbantott zavargásokban való részvételért-közölte tegnap az ÍRNA hírügynökség. Szerdán négy fér­fit végeztek ki a Mashad városban szított zavargásokért. Az ÍRNA idéz­te Mohammad Karamit, Siraz főbírá­ját: további 45 személyt ítéltek el négy hónaptól tO évig terjedő bör­tönbüntetésre azért, mert részt vet­tek az áprilisi zavargásokban, ame­lyek során több mint 240 embert tartóztattak le. F aruz Avi, a bagdadi Szaddam kórház igazgatója tegnap tájé­koztatta a Csehszlovák Sajtóirodát: 1990 augusztusától 1992 januárjáig 31 330, öt évnél fiatalabb és 67 636 öt évnél idősebb gyerek halt meg alultápláltságban vagy különböző betegségekben. Az ENSZ gyermek­alapja (UNICEF) által finanszírozott szakértői csoport jelentése szerint az Öböl-háború óta 380 százalékkal nőtt a gyermekhalandóság Irakban. Ennek több társadalmi oka van, a gyerekek alultápláltságban szen­vednek, ennek következtében gyen­gül az immunrendszerük, s az iraki egészségügynek még a legalapve­tőbb gyógyszerek sem állnak a ren­delkezésére. P eruban a kormány felszólította a szélsőbaloldali Tupac Amaru forradalmi mozgalom képviselőjét, hogy két héten belül adják meg magukat a hatóságoknak és tegyék le a fegyvert. A felhívásra két nappal azután került sor, hogy letartóztatták Victor Polay Campost, a Kuba-párti mozgalom vezetőjét. A perui bel­ügyminiszter sajtóértekezletén kije­lentette: a letartóztatás „a biztonsá­gi erők sikerét jelenti a terrorizmus elleni harcban". A zt bizonyítják az SZKP titkos dokumentumai, hogy Armand Hammer, az amerikai multimilliomos a húszas években a szovjetek által szponzorált és ellenőrzött Kommu­nista Internacionálé futára volt. Erről szerdán tájékoztatott az Izvesztyija című orosz napilap. Az Occidental Petroleum igazgatótanácsának 1990-ben 92 éves korában elhunyt elnöke gyakran utazott a Szovjet­unióba és barátja volt a kommunista vezetőknek, kezdve Leninnel, egé­szen Mihail Gorbacsovig. Hammer mindig azt állította, hogy ő csak kereskedő ós nem híve a kommu­nista szervezeteknek. * É rdekes közvélemény-kutatást hajtottak végre Németország­ban. Az eredményekből kiderült, hogy a németek túlnyomó többsége legszívesebben alkoholba fojtja gondjait, a szexszel szemben előny­ben részesíti a sört vagy a pezsgőt. Az 1007 megkérdezett 37 százaléka azt válaszolta, hogy rendszeresen italozik. Ök nem tudják elképzelni az életet sör vagy pezsgő nélkül. A Stern folyóiratban közzétett ered­mények szerint a megkérdezettek 21 százaléka a szexet részesíti előnyben.

Next

/
Thumbnails
Contents