Új Szó, 1992. úniusj (45. évfolyam, 127-152. szám)

1992-06-10 / 135. szám, szerda

MOZAIK LÚJSZÓI Dr. BACULÁK VERA, főorvos, Dunaszerdahely Az eredmények nem leptek meg, a kisebbségek összefogása várható volt. Meggyőződésem viszont, hogy nehéz időknek nézünk elébe. A ki­sebbségeknek eddig sem adtak semmit ingyen - igaz, másnak sem -, de ezentúl nagyon keményen kell majd küzdenünk emberi jogainkért. CSÚCS LÁSZLÓ, iskolaigazgató Rimaszombat A választások eredménye különös­képpen nem lepett meg, csupán a Čarnogurský kormányfő vezette KDM-nek jósoltam nagyobb sikert. Megnyugtató, hogy magyar képvise­lők is ülnek majd mindkét parlament­ben. Ami pedig a magyarság helyze­tét illeti, én nem vagyok pesszimista. Nem hiszem azt, hogy olyan forrón eszik a kását. Egy ilyen nagy létszá­mú nemzeti kisebbséget egy de­mokratikus államban nem lehet a szőnyeg alá seperni. Persze raj­tunk, de főleg a képviselőinken is múlik, hogyan alakul a jövőnk. DUSZA ZOLTÁN, bíró, Tornaija Utólag is sajnálom, hogy nem jött létre a négyes koalíció. A választási eredmények lényegében a prognó­zisok szerint alakultak. Félő, hogy a cseh jobboldal és a szlovák balkö­zép nem tud majd érdemben mege­gyezni. Nehéz megjósolni, mit je­lenthet ez a nemzeti kisebbségek számára. Mindenesetre félek, hogy az egész elfajulhat. A jövőben képvi­selőink józanságára, politikai tisz­tánlátására és a partnerek, a kon­szenzus keresésére mindenképpen nagy szükség lesz. D. KOVÁCS JÓZSEF szerkesztő, Magyarbél Csalódott vagyok, bár a közvéle­mény-kutatások szerint az ered­mény várható volt. Az utolsó percig bíztam abban, hogy az embereknek megjön az eszük, és nem a Meőiar­pártra szavaznak. Tartok a jövőtől, mert a politikai szintéren baloldali eltolódás következett be, s ez Szlo­vákia fejlődését évekre, sőt évtize­dekre visszavetheti. Ami a magyaro­kat illeti, nem hiszem, hogy Mečiar „uralkodása alatt" helyzetük jobbra fordulna. Igaz, a politikában nem lehet semmit előre tudni, azt sem, hogy a kormánypárt mennyire lesz hajlandó kompromisszumot kötni a hazai magyar politikusokkal. SZOLGAI MIKLÓS, a Dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium igazgatója A legfontosabb lépés sikerült, a ma­gyar koalíció bekerült a szövetségi parlamentbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba, Ez gyakorlatilag azt je­lenti, hogy képviselőink a minket érintő problémákat fel tudják majd vetni, s gondjainkkal, problémáink­kal ott leszünk a világ szeme előtt. Úgy gondolom, helyzetünk nem lesz rosszabb, mint eddig volt. Még akkor sem, ha netán válásra kerülne sor. Biztosra veszem, hogy Mečiar harci­as kijelentései, melyekkel sok vá­lasztót szerzett mozgalmának, ha­marosan tompulni fognak, s nem folyamodik majd szélsőséges lépé­sekhez. SIDÓ ZOLTÁN, a Csemadok Országos Választmányának főtitkára Szlovákiában a liberálisok veresége és a nemzetiek előretörése sok min­dent jelez. A győztes pártok és moz­galmak programjából is kiolvasható egyfajta jövőkép, ám én bízom ab­ban, hogy a gyakorlati lépések rjem az ilyen prognózisokat igazolják A KÜLSŐ SEGÍTSÉGHEZ BELSŐ ERŐ IS KELL! SVÁJCI VENDÉGEK BODROGKÖZBEN 5 KISEBBSÉGI AGGODALMAK Szlovákia etnikai kisebbségeinek körében aggodalmat váltott ki Vladi­mír Mečiar szlovák nacionalista ve­zető választási győzelme. Ezekkel a szavakkal jellemezte tegnapi kom­mentárjában a szlovákiai magyar­ság képviselőinek első reakcióit a választások eredményeire az In­ternational Press Service (IPS) ne­ves nemzetközi hírügynökség. Az írás szerzője, Vivianne Schnitzer szerint a Kisebbségek attól tartanak, hogy rosszabbodik helyzetük, elve­szíthetik jogaikat. A hírügynökség idézi Duray Mik­lós szavait arról, hogy a választási kampány során Mečiar nagyon ke­ményen kezelte a kisebbségeket és a 600 ezer szlovákiai magyart ellen­ségnek állította be, ami nagyon ve­szélyes. A magyarság más vezetői szerint Mečiar veszélyes „alternatí­va" és ezért bejelentették, hogy te­rületi autonómiát fognak kérni, ami álatt a magyarság által lakott helysé­gek önkormányzatát értik. Ezzel el­lentétben Mečiar hangsúlyozza, hogy az önrendelkezés csak a szlo­vákokat és nem a nemzetiségeket illeti meg, hozzátéve; a magyar pár­tok vezetői nem képviselik az egész szlovákiai magyarságot. A magyar vezetők azért is aggódnak, mert a szlovák nacionalisták elutasítják kéréseiket. Az IPS szerint a magya­rok őslakosként élnek Szlovákia déli részén és az ország lakosságának 10 százalékát teszik ki. A magyar vezetők szerint Mečiar mostani vá­lasztási győzelme veszélyezteti azo­kat a jogokat, melyeket 1990-ben vívtak ki maguknak, mégpedig azu­tán, hogy 55 évig nem volt reális parlamenti képviseletük. Most a ma­gyarok 7 százalékot szereztek, bár a nacionalisták megfélemlítő kam­pányt folytattak ellenük. Az IPS to­vábbá idézi Duka Zólyomi Árpádot is, aki szerint „katasztrófa esetén" á szlovákiai magyarságnak nem marad más választása, mind a nem­zetközi közvéleményhez és a ma­gyar Kormányhoz fordulni segítsé­gért. Luboä Dobrovský védelmi mi­niszter szerint, a szlovák és a ma­gyar katonai erő a határon „éberen figyeli egymást". A szlovák baloldal vezetője Peter Weiss a hírügynök­ség szerint kijelentette, egyesek azért' veszik elő a magyar kártyát, hogy ezzel leplezzék képtelenségü­ket a gazdasági és szociális problé­mák megoldására. Nyilvánvaló - írja az IPS - egyes magyar politikusok is ijesztgetik a lakosságot a szlovákok támadásával és szerintük ilyen eset­ben a cseheknek is közbe kellene lépniük. Szlovákiában a szlovákok és a ki­sebbségek viszonya, melyek össze­sen egymilliónyian vannak, napról napra romlik. Mečiar legutóbb elve­tette a nyelvtörvényt is, amely eddig jogot adott a magyaroknak anya­nyelvük használatára az állami hiva­talokban és azt mondta, hogy csak egy nyelvre, a szlovákra van szük­ség. A Matica slovenská nacionalis­ta szervezet, mely a magyarellenes kampány élén áll, már 1990-ben megtámadta a Csemadokot és kö­veteli a magyar nyelv teljes betiltását Szlovákiában - fejezi be az IPS. Az amerikai Associated Press (AP) hírügynökség úgy véli, hogy a magyar kisebbség romló helyzete miatt Szlovákiának, Csehországtól való elszakadása után, problémái lehetnek Magyarországgal és fe­szültségre lehet számítani a két or­szág között. Hasonlóan nyilatkozott Zbigniew Brzezinski neves ameri­kai politológus is, aki rámutatott arra, hogy Szlovákiának sürgősen ren­deznie kell a 600 ezres magyarság helyzetét, ha nem akar problémákat a szomszédos Magyarországgal. Röviden: az idézett problémákat még több nemzetközi hírügynökség és külföldi lap is érintette, beszámol­ván a magyar pártok választási eredményeiről. A francia AFP, de mások is, ezzel kapcsolatban újra szóbahozták a bősi erőmű sokat vitatott kérdését. Hangsúlyozták, hogy az ügy, melynek nemzetiségi vonatkozása is van, távolról sincs még lezárva és nyilvánvalóan to­vábbra is feszültségforrás Csehszlo­vákia és Magyarország, illetve Szlo­vákia és Magyarország között. (kokes) Nem mindennapi külföldi vendé­gek látogattak el a közelmúltban a Bodrogközbe és Ung-vidékre. Egy Magyarországon bérelt autóbusszal előbb Borsiban álltak meg, majd Kis­báriban, Szinyérben, Bélyben, Szentesen, Iskén és Vajánban néz­tek szét, s estefelé Deregnyőbe ér­keztek. Ott találkoztak a régió refor­mátus lelkészeivel, presbitereivel, s számoltak be a Tiszaháti kirándu­lásuk céljáról. A csoportot a HEKS, svájci evan­géliumi segélyszolgálat képviselői alkották. Lelkészek, ügyvezetők, adakozók. A 90. zsoltár eléneklése és Cso­rna László helyi léikész német, ma­gyar és szlovák nyelvű üdvözlő sza­vai után Andreas Hess, a HEKS Csehszlovákiával és Magyarország­gal foglalkozó bizottságának szakér­tője megjegyezte: szimpatikus neki a többnyelvűség, mert otthonában, ahol ő szolgál, az igehirdetést olasz­ra és németre, illetve franciára for­dítják. A HEKS-et Tildy Hanhart asz­szony, a szervezet lapjának főszer­kesztője mutatta be. Elmondta: 1946-ban a svájci evangéliumi egy­házak szövetsége alapította. - Jelen vagyunk a világ különböző részein, segíteni igyekszünk mindenütt a rá­szorulókon. Szervezetünk a 2. világ­háborút követően alakult, amikor Európa menekültekkel, hajléktala­nokkal tele rommező volt. Mi tudtuk, hogy vannak egyházainkban embe­rek, akik kontinensünk újjáépítését komolyan gondolják, s azt ilyen jelle­gű munkával is támogatni kívánják. Azaz, hajlandók anyagi és erkölcsi támogatásban részesíteni a hajlék­talanokat, száműzötteket, szűkölkö­dőket saját hazájukban, vagy azon kívül is. Fontos, hogy anyagilag se­gítsék egymást az emberek, ám leg­alább annyira fontos az is, hogy találkozzunk, elbeszélgessünk, is­merkedjünk, közelebb kerüljünk egymáshoz... A kapcsolattartás, kapcsolatte­remtés fontosságát illetően a külföldi csoport egy további tagja, Fornerod úr megjegyezte: - Valóban keveset tudunk egymásról. Megértjük, hogy egyházuk az elmúlt negyven év­ben zárkózottan élt. Az is igaz, hogy mi sem voltunk kellően nyitottak önök felé, mi is többet tehettünk volna a hídépítésben. Az utóbbi idő­majd. Mindez szerintem a nemzeti­ségek „kezelésére" is vonatkozik. Szem előtt kell tartani, hogy Cseh­szlovákia olyan nemzetközi doku­mentumokat írt alá az emberi jogok védelmét illetően, amelyek kötelező érvényűek. Még akkor is, ha az ország netán valóban kettésza­kadna. RAJCI ERZSÉBET, Pozsonyvereknye Az eredményeket lényegében siker­nek mondanám. Megnyugtató, hogy a parlamentekben lesznek magyar képviselők. Sajnálom viszont, hogy a Magyar Polgári Párt néhány tehet­séges képviselője kimarad a politi­kából, tapasztalataikat nem kama­toztathatják kisebbségünk érdeké­ben. Hiszem, hogy társadalmunk nem mond le a demokratikus fejlő­dés lehetőségéről. Jövőnk tőlünk is függeni fog. Attól, mennyire tudjuk vállalni kisebbségi sorsunkat. Meny­nyire élünk majd adott jogainkkal. Nehezíti helyzetünket, hogy mozgal­maink ellenzékben lesznek, bonyo­lultabbá válik a kormánypártokkal való kapcsolat. TÓTH FERENC, kertészmérnök, Bátka Szlovákiában Mečiar győzelme vár­ható volt. Egyetlen pártnak sem volt vidékünkön akkora propagálása, olyan választási hadjárata, mint ne­kik. Nagy hibának tartom, hogy a magyar pártok nem tudtak össze­tartani. A Magyar Polgári Párt több mint hetvenezer szavazata sokat nyomott volna a latba, és másképp alakulhatott volna a helyzet. RÓZSÁR TIBOR, polgármester, Hidaskürt A választási eredményekkel nagyjá­ból elégedett vagyok. Sajnálatosnak tartom viszont, hogy az MPP és az MKDM-Együttélés áhított koalíciója nem jött létre. Községünkben a vá­lasztási eredmények megfeleltek az elvárásoknak. Ami a magyarság jö­vőjét illeti, nem lesz könnyű helyze­tünk. Én bízom az eljövendő kor­mánypárti politikusok józanságában. ben református egyházközöségeink. más-más úton haladtak, de most itt a lehetőség, hogy közös úton jár­junk. A határt átlépni, a faiakat le­dönteni nagy dolog, ám még na­gyobb tett a testvéri együttélés. Egy következő vendég így fogal­mazott: - Megérintett engem az iménti éneklés. Felfedeztem benne az élniakarás, az életerő jeleit. Cso­dálatos valami ez, amiből úgy ér­zem, mi is tanulhatunk... A többórás eszmecsere során a vendégek számos kérdésre is vá­laszoltak. Elmondták például, hogy a HEKS elsősorban a hívek és a kü­lönböző szervezetek, segélyszolgá­latok adományaiból tudja támogatni a rászorulókat, s ugyanakkor a sváj­ci kormánytól is kap egy bizonyos pénzösszeget. Arra a kérdésre, hogy mik a krité­riumai a HEKS-segítségnek, Andre­as Hess úr kifejtette, hogy a legtöbb esetben az egyházak, és az illetékes püspöki hivatalok véleményezése alapján döntenek - segítik ösztön­díjjal a lelkésznövendékeket, vala­mint más főiskolák, egyetemek tá­mogatására szoruló hallgatóit, járul­nak hozzá egyházi épületek, létesít­mények építéséhez, tatarozásához, s lényegében mindenhez, aminek értelmét látják, s amit az emberek nem a különböző viszályok szításá­ra akarnak felhasználni. Ez utóbbi „kritérium" említésével a svájci vendégek tulajdonképpen arra is céloztak, amit a beszélgetés során többször is említettek: - Igyekszünk minél jobban megis­merni a Szlovákiai Református Egy­házat is, de nem azért, hogy itt egyházpolitikát folytassunk, hanem pusztán azért, hogy segíthessünk az itteni gyülekezeteknek. A tartalmas eszmecsere lényegét tömören így foglalnám össze: Jó, ha az ember, egy közösség olykor-oly­kor külső segítségre is számíthat, ám mindig a belső erő a legfonto­sabb. GAZDAG JÓZSEF 1992. JÚNIUS 10. JÓL ÉS SZÉPEN SZLOVÁKUL Hagyományos versenynek lesz színhelye csütörtökön és pénteken Komárom városa. Az oktatási mi­nisztérium idén is megrendezi a ma­gyar tanítási nyelvű iskolák számára az Ismerd meg a szlovák nyelvet! elnevezésű vetélkedőt, amelyen az alapiskolások, a középiskolai tanu­lók, illetve gimnazisták és a s?ak­munkásképzők diákjai mérik össze szlovák nyelvi tudásukat. A járási és területi elődöntők győztesei bekerültek a szlovákiai fordulóba, így a közel negyven tanu­ló a Duklianska utcai ipari szakközépiskolában igyekszik majd nyelvhelyességi, kiejtési készségé­ről meggyőzni a zsűrit, amelyik az első három helyezettet, kategórián­ként, könyvekkel jutalmazza. A mi­nisztérium célja a rendezvénnyel az, hogy népszerűsítse a szlovák nyel­vet, fokozza a nyelvtanulási kedvet, s módot adjon a kiváló nyelvismeret­tel rendelkező tanulók tudásának összemérésére. A szlovákiai forduló ünnepélyes megnyitása június 11-én délelőtt 11­kor, az eredmények kihirdetése pe­dig másnap, június 12-én 10.30-kor lesz a komáromi Jókai Színházépü­letében. (bit) VÁLASZTÁSI MAZSOLÁK GÖMÖRBÖL A két évvel ezelőtti választások során szerzett kedvező tapasztalatok alapján azt hittem, pénteken probléma nélkül in­formációkat kapok a járási helyzetről. A járási hivatal bejáratánál két civilruhás rendfenntartó fogadott, akik megnézve igazolványomat minden további nélkül a járási választási bizottság „rezidenciá­jába" vezettek. Egy jókedvű, hangos tár­saság gyűrőjéből hívták ki a 14 tagú bizottság elnökét, aki kerek-perec közölte velem, hogy semminemű információt ne várjak és legyek szíves, hagyjam el az épületet. - Es egyáltalán, hogyan került ide? - hangoskodott Ján Petergáč, az SZKP '91 színeit képviselő bizottsági el­nök. Aztán egy telefaxon érkezett körle­velet lobogtatott győzelemittasan, meg­kérdőjelezve ugyan mit keresek én ott, a Szlovák Választási Bizottság által kiállí­tott és jóváhagyott igazolványommal. Két nappal később találkoztam a bi­zottság egyik tagjával, aki azt állította: testületileg megegyeztek, hogy a válasz­tások alatt nem tájékoztatják az újságíró­kat. Nos, így értelmezték a demokratikus választásokat a Rimaszombati Járási Vá­lasztási Bizottságban. Lelkük rajta! xxx Egyik vidéki szavazókör bizottsági tag­ja elmesélte, hogy mennyire megtisztelték a bizottságot, az urnát és a választások egészét az ottani idős polgárok. Ünnepé­lyesen kiöltözve, tisztelettudóan léptek a terembe, gondosan, előre elkészített cédulákkal, borítékokkal érkeztek. Itt tör­tént meg, hogy amikor az egyik borítékot a szavazatok összeszámlálásakor felbon­tották, abban egy újabt, leragasztott borí­tékot találtak, s csak ennek felbontása után jutottak hozzá a szavazólapokhoz. Az egyik idős néni vagy bácsi nyilván azt gondolta, ha már titkos a szavazás, ne tudják a borítékot mások csakúgy egy­szerűen felnyitni! xxx Hétfő délelőtt a járási kórház sebészeti osztályán jártam, mert megtudtam, hogy sok (magyar) szavazat itt rekedt. Az egyik szobában a három fekvő beteg közül Nagy Elvira elmondta: - Én nem tudom, miért nem vették el tőlünk a borítékot. Bejöttek az urnával, minden elő volt ké­szítve, be akartuk dobni a borítékot, de azt csak egyikünktől fogadták el, azzal a megjegyzéssel, hogy mihozzánk majd mások jönnek. Bizony nem jött aztán senki; s így végül nem szavaztunk. A járási kórház főnövére szerint két szavazókörhöz tartozott a kórház két kü­lönálló objektuma, tehát biztos, hogy a szóban forgó részlegre is csak egy urna érkezett. Hát ki érti ezt? (polgári) lllllllllllllllllllllllllll Deregnyőben hasznos eszmecsere folyt (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents