Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-15 / 113. szám, péntek

1992. MÁJUS 15. ÚJSZÓI HAZAI KÖRKÉP 4 MARHAHÚSPIAC ENYHÜL A FESZÜLTSÉG? • A rendszeresen ülésező szövetségi piacszabályozási alap tanácsa legutóbb több gazdasági szempontból fontos kérdést tárgyalt. A döntésekről Podstránsky Vladimiltót, a szövetségi gazdasági miniszter helyettesétől kértünk tájékoztatást. - Amint köztudott, a szövetségi piacszabályozási alapnak ötmilliárd korona áll rendelkezésére ahhoz, hogy a piaci mechanizmus kezdati időszakában mutatkozó értékesítési nehézségeket áthidalja. Az alap legutóbbi ülésén több fontos témában is döntés született. Az élelmiszeripari gabonából is várható bizonyos többlet, amelyet a tavalyi évhez hasonlóan a piacszabályozási alap révén próbálunk meg „elszívni" a piacról. Az ülésen jóváhagytuk azt is, hogy az alap 3000 koronás garantált áron vásárolja majd fel a termelőtől az élelmiszeripari gabonát. Tárgyaltunk a belső piac védelméről. Megállapítást nyert, hogy egyes tejtermé• kek esetében szükség van a kiegyenlítő árpótlék alkalmazására, hogy ne kerüljön a hazai piacra az itteni árszintnél alacsonyabb árú termék. Ezzel kapcsolatban döntés született arról is, hogy operatív információs rendszert kell kiépíteni a piacszabályozási alap döntéseinek megalapozására, amely kellő időben tájékoztat majd a piaci mozgásokról és lehetővé teszi az operativ beavatkozást. Foglalkoztunk a tavaly felvásárolt gabona sorsával is. Ennek a gabonának megkezdődik az exportálása, főleg abból a célból, hogy az új termés betakarításának idejére szabaddá váljanak a raktárkapacitások. A gabonakivitellel várhatóan olyan gazdasági környezetet sikerül kialakítanunk, hogy a termelők az új termést már vélhetően kedvező feltételek között értékesíthetik. Elemeztük a szarvasmarha-termelés adatait is. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a szarvasmarha-kivitel állami támogatása ellenére továbbra is többlet van a belső piacon. Ezért újabb kiviteli támogatásmódosítást határozott el a piacszabályozási alap tanácsa. Mivel a termelők nem tudják értékesíteni a szarvasmarhát 28 koronás kilónkénti áron, szükség volt az intervenciós ár módosítására. Ez a döntés feltételeket teremt, hogy a szarvasmarhapiac megmozduljon. El kell mondani, hogy az interveniált szarvasmarha-kivitel iránt nemcsak a külkereskedelmi vállalatok, hanem az ilyen joggal rendelkező szövetkezetek is jelentkezhetnek. A termelő és az exportőr közötti kiviteli szerződést a piacszabályozási alap nyilvántartja, s miután az exportőr (két héten belül) kifizette a termelőknek a 28 koronás megszabott árat, az alap átutalja számára az állami támogatás összegét. Feltételezhető, hogy miután az exportőrök már keresni fogják a termelőket, a piacszabályozási alapnak a szlovák mezőgazdasági minisztériumban is lesz egy kihelyezett részlege, amely a többletei kimutató térségekbe fogja irányítani az interveniált felvásárlás iránt érdeklődőket. -tszlPÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Márai Sándor Alapítvány tavaly decemberben „1956 és a csehszlovákiai magyarság" címmel hirdetett pályázatot. Az első szakasz lezárása után most ehhez kapcsolódó kutatómunkára hirdet pályázatot. Feltétel: A kutatás tényfeltáró és eszmetörténeti jellegű. A levéltári kutatásoknak és a kor politikai irodalmának a feldolgozásán kivül kapjon hangsúlyt a még élő szemtanúk és érintettek visszaemlékezéseinek az összegyűjtése. A pályázók kutatási tervezetüket 1992. szeptember 30-áig nyújtsák be az alapítvány címére: Márai Sándor Alapítvány, Žabotova 2., 811 02 Bratislava Az alapítvány a magyarországi levéltári kutatásokhoz anyagi és eszmei segítséget nyújt. Az elfogadott kutatási tervezetek nyomán kidolgozott tanulmányokat az alapítvány kuratóriuma által kinevezeti szakbizottság fogja elbírálni és pénzjutalomban részesíteni: 1 dij: 10 000 korona, 2.-3. díj: 5-5 ezer korona. A kuratórium a szakbizottság véleménye alapján fenntartja magának a jogot valamely díj oda nem ítélésére vagy megosztására. Megfelelő számú pályamunka esetében az alapítvány a kutatás lezárása után, tudományos konferenciát szervez, amelyen a nemdíjazott dolgozatok is résztvesznek. Minden anyagot publikálnak. VALASZTASOK '92 HIT, EMBERSEG, SZOLIDARITÁS SZAVAZZON RANK! A SZAVAZAS VALLALASA ÖNVEDELEM Két évvel ezelőtt, 1990 júniusában, megvetettük a lábunkat olyan terepen - ahol minden jel szerint - nem nagyon vártak ránk. A „terep" a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőtestülete volt, ahová a magyar koalíció 292 636 szavazattal, az összes szavazat 8,66 százalékával, ötödik ranggal jutott be tizennégy képviselővel. A további esélyeket latolgatva hangsúlyozni kell, hogy 1990-ben a szavazó polgárok 95,4 százaléka járult urnához, vagyis csak minden huszonegyedik polgár maradt távol. Napjainkban hol halkan, hol élesebb hangvétellel sugalmazzák egyesek a távolmaradás hasznosságát, de tudni kell, hogy nemzeti kisebbség vagyunk, és a törvényhozói jogból való teljes kiesés végzetes katasztrófával járhat. A szlovák társadalom számára elviselhetőbbek a távolmaradás következményei, mert a többségnek számos erős mozgalma van, ha viszont a magyar koalíció esne szét, megszűnne a magyar politizálás bástyája, politikai senkivé válnánk, tengődhetnénk a gottwaldizmus emlékein. Ha egyszer megírják az elmúlt két év szlovákiai törvényhozásának történetét, mindazt, amit a nyilvánosság ma alig ismer, a magyar koalíció súlyának parlamenti jelentőségét, pl. hogy a szlovákiai kormányzó koalíció nélkülünk már 1991 tavaszán súlyos válságba került volna. Olyan erők törtek akkor hatalomra, amelyek számunkra csak fenyegetést jelentettek, de ígéretet semmit. Újra választások előtt állunk, ezért emlékezni kell, hogy voltak napok és órák, amikor szervezett tömegek verték be a nemzetgyűlés épületének kapuját és ablakait, de ne higgye senki, hogy a lázongás irányítói eltűntek a társadalomból, mert csak a tevékenység eszközeit váltották át a sajtóra, a szervező erők fenyegetése nem változott. Az 1990-es választások idején több, mint 360 ezer volt a magyar választópolgárok száma, ezek háromnegyede a magyar koalíciót támogatta. A szavazásra jogosult magyarok száma ma sem kevesebb, de a parlamenti sikerhez el kell érni a Szlovákiában leadott szavazatok 7 százalékát, vagyis mintegy 252 ezer szavazatot. Hisszük és joggal reméljük, hogy a magyar koalícióra leadott szavazatok száma nemcsak eléri a 252 ezres számot, de túl is haladja. Ezzel a ténnyel tisztában kell lennünk, mert a magyar szavazatok ügye nem átmeneti szereposztás mulatsága, hanem sorsunk és jövőnk biztosítása. Fásultsággal és közömbösséggel azokat az erőket támogatnánk, amelyek az 1990-es októberi vad tüntetéseket irányították, ezért vállalni kell a jogos önvédelmet, és leadni szavazatunkat. JANICS KÁLMÁN, az MKDM tiszteletbeli elnöke HIT, EMBERSEG, SZOLIDARITÁS Tisztelt polgártárs, legyen a kedves választónk! (5) (S) (S) KÉRJÜK SZAVAZATÁT! A koalíció a választásokon a Szövetségi Gyiílés kft kamarájába 15-ös számmal indul (Népek Kamarája, Nemzetek Kamarája), a Szlovák Nemzeti Tanácsba pedig a 20-as listaszámmal. Nefeledje: KÉTSZER TIZENÖT, EGYSZER HÚSZ, MINDEN MAGYAR IDE HÚZ! KARPÓTLÁSOK AZ EGYKORI ELÍTÉLTEK JÚNIUS VÉGÉIG JELENTKEZHETNEK Július elsején lesz két éve annak, hogy hatályba lépett a bírósági rehabilitálásokról szóló törvény, amely az 1948 és 1990 között elítélt, illetve jogtalanul sújtott polgárok rehabilitálását tette lehetővé. A törvény a bírósági rehabilitációkat alapvetően két csoportra osztotta. Az elsó csoportba tartozó ügyeket a bíróságok hivatalból vizsgálták fölül, míg a második csoportba tartozó ügyekkel a bíróság az elítélt, a hozzátartozók vagy az ügvész indítványára foglalkozhatnak. Az elsó csoportba tartozó ügyek esetében azokról az 1945 után elkövetett cselekményekről van szó, amelyekről 1948 február 25-étől 1990. január elsejéig hirdettek ki ítéletet, s amelyek tényállását a törvény 2. paragrafusa tételesen felsorolja. A bíróságok az összes ilyen ügyet kikeresték, kérvényezés nélkül is felülbírálták (több mint 60 ezer ember rehabilitálásáról és kárpótlásáról volt szó). A második csoportba tartozó ügyek esetében a törvény a 4. paragrafusában sorolja fel tételesen az egyes büntető tényállásokat az 50/1923., 231/1948., 86/1950., 88/1950., 102/1953. és a 140/1961. Tt. számú törvények alapján. Ide tartozik például az egységes gazdasági terv és az egyházi ügyek rendjének védelmét biztosító szabálysértési tényállás, illetve a magángazdasággal kapcsolatos feladatok nem teljesítésének bűncselekménye. Az ilyen jogcím alapján hozott elmarasztaló bírósági ítéletek felülvizsgálását az elítélten, egyenesági rokonain, testvérén, örökbefogadóján, örökbefogadottján, házastársán vagy élettársán kívül az ügyész is indítványozhatja. Mivel a fennt említett kérvényt az idézett törvény 6. paragrafusának értelmében két éven belül kell előterjeszteni, a Szlovák Köztársaság Legfőbb Ügyészsége felhívta mindazok figyelmét, akiket az elmúlt évtizedekben igazságtalanul sújtott a bíróság, június végéig jelentkezzenek kérvényükkel. Az elmúlt majdnem két év alatt ugyanis csak 372 ilyen esettel foglalkoztak a bíróságok, és így nyilvánvaló, hogy a jogosultak ezrei nem használták ki a törvény által nyújtott lehetőséget, amely egyben jogcímet nyújthat pénzbeli kárpótlásra is. A korábbi ítélet felülvizsgálása iránti eljárást azon a bíróságon kell kezdeményezni, amely a múltban elsőfokú bíróságként járt el az ügyben. (NO) VALASZTASI ETIKAI KÓDEX ELKERÜLIK AZ ÖSSZEÜTKÖZÉSEKET? A Dunaszerdahelyi járásban működő politikai pártok és mozgalmak a választási kampány megkezdése előtt közös nyilatkozatban fejezték ki elhatározásukat: mindent megtesznek azért, hogy a kampány kulturált legyen, ne éleződjenek tovább az esetleg meglévő ellentétek és ne keletkezzenek újak. A választási kampány etikai kódexének nevezett nyilatkozat tiz pontból áll. 1. A nyilatkozatot elfogadó politikai pártok és mozgalmak a köztársaság törvényeit maradéktalanul betartják. 2. A pártok és mozgalmak befolyásukat latbavetve tevőlegesen résztvesznek az etikai kódex szabályainak megismertetésében, elfogadtatásában és betartásában. 3. A választási kampány célja, hogy a felek saját jelöltjeiket bemutassák, programjukat, politikai céljaikat ismertessék és értelmezzék. Ennek során tartózkodnak egymás lejáratásától. 4. A felek a választási kampány során tartózkodnak minden olyan tevékenységtől, amely a választópolgárok nemzeti öntudatának megsértésével jár. 5. A felek tartózkodnak attól, hogy egymás választási gyűléseit és egyéb rendezvényeit megzavarják, azokat céljuktól eltérítsék, vagy saját céljaikra felhasználják. 6. Nemzeti szimbólumaikat a választásokon fellépő politikai pártok és mozgalmak kampányuk során azonos feltételek mellett szabadon használhatják, azok kisajátítása tilos. A felek egymás szimbólumait nem használhatják. A felek választási propagandaanyagaikon kötelesek nevüket feltüntetni. 7. A felek tartózkodnak egymás plakátjainak és egyéb propagandaanyagainak eltávolításától, eltorzításától és a plakátok elhelyezésére alkalmas (kijelölt) helyek kisajátításától. Plakátot magántulajdonban álló épületre vagy kerítésre elhelyezni csak a tulajdonos hozzájárulásával szabad. 8. A felek kívánatosnak .tartják, hogy a tömegkommunikációs eszközök etikai ügyekben csak a sérelmet szen• vedő fél hozzájárulásával tudósítsanak. 9. A felek etikai összeütközés esetén a választókerületben jelöltet állító pártok képviselőiből bizottságot állíthatnak fel. A bizottság a vitában konszenzussal dönt. 10. Ezek a rendelkezések a nyilatkozat megtételének napjától a választás végleges eredményének közzétételéig hatályosak. A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 11120/91 Benčík František, 1911. XII. 19., meghalt Pilis (Kisinyov) 11123/91 Biliczki Sándor, 1902. III. 26., meghalt, Kismácséd (Szovjetunió) 11129/91 Bodó Gyula, 1908. II. 11., meghalt, Bős (Boriszdv) 11130/91 Bujanský Alexej, 1901. VIII. 10., meghalt (Nuzal) 11132/91 Budovský Alexander, 1905. Ill, 10., meghalt Kassa (Dombasz) 11221/91 Beke Imre, 1919. XI. 9., meghalt, Komárom (Szibéria) 11226/91 Borič Stefan, 1926. I. 26., Rimaszombat (Krematorszk) 11458/91 Bela László, 1920. I. 13., Nagyzellő (Gorlovka) 11503/91 Botka János, 1915. I. 21., Töhöl, meghalt, (Sztarij Szambor) 11547/91 Bán Dénes, 1907. II. 2., meghalt, Tamásfala (Minszk) 11548/91 Bohó Lajos, 1916. II. 24., meghalt, Rimaszombat (Dombasz) 11585/91 Belovics János, 1922. X. 1., Jányok (Sztálingrád) 11586/91 Bittó István, 1917. I. 11., Hernád Csány, meghalt (Szovjetunió) 11661/91 Bacsó Benő, 1921. V. 21., meghalt, Berzéte (Kijev) 11663/91 Bacsó István, 1915. III. 18., Berzéte (Kijev) 11799/91 Barkai Bertalan, 1918. X. 24., meghalt, Kecső (Dombasz) 11800/91 Barát Vince, 1907. IX. 8., meghalt Hind (Szovjetunió) 11801/91 Bencsík Gyula, 1911. III. 15., Pilis, meghalt (Szovjetunió) 11935/91 Bari Béla, 1907. VI. 16., meghalt, Alsókálosa (Dombasz) 11969/91 Bari István, 1912. IV. 3., meghalt, Kostelec nad Labem (Szovjetunió) 11991/91 Bedécs Árpád, 1896. II. 16., meghalt, Rimaszombat (Tula) 12074/91 Bettes László, 1921. II. 10., meghalt, Stareň (Baku) 12096/91 Birčák Jozef, 1922. V. 16., meghalt, Besztercebánya (Szovjetunió) 12122/91 Bartók János, 1924. III. 11., meghalt, Görgő (Novorosszijszk) 12124/91 Bartók József, 1920. III. 13., meghalt, Torna (Moszkva) (Folytatjuk)