Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-14 / 112. szám, csütörtök

1992. MÁJUS 14. ÚJ szól ANKÉT 6 Mit sikerült megvalósítani azokból az elképzelésekből, amelyekkel két éve elvállalták a képviselői megbízatást? Ezt a kérdést tettük fel a Szlovák Nemzeti Tanács azon magyar nemzeti­ségű képviselőinek, akik az egész megbízatási időszak alatt részt vettek a törvényhozás munkájában. A megkérdezetteket arra kértük: tizenöt gépelt sorba foglalják össze gondolataikat. vidékeken a helységek és az utcák megjelölése magyarul is lehetséges. Legnagyobb eredménynek azt tar­tom, hogy az SZNT-ben a választási időszak alatt meg tudtuk őrizni és éltünk is a magyar mozgalmak koa­líciós egységével. BAUER EDIT (EGYÜTTÉLÉS): Két évvel ezelőtti elképzeléseim­hez képest — sajnos, jóval keve­sebbet. A politikai légkörhöz képest sajnos, az is eredmény, hogy az adott jogokat védeni tudtuk, s talán valamicskét hozzá is ragasztottunk. A legnagyobb megnyugvást szá­momra az jelentette, hogy talán sike­rült sok meggyötört embernek segí­teni. Persze, ez nem egyéni érdem, hisz minden személyesnek tűnő siller mögött is csapatmunka van. Sikerült a költségvetésből „kikaparnunk" a nemzetiségi kultúrák támogatására kétszer annyit, mint tavaly. S ha nem kis vihart is kavart az elosztás körül keletkezett érdekellentét, talán a kulturális autonómia magvát hintet­tük el... S talán sikerült megértetni annak a fontosságát a jövő szem­pontjából, hogy a jogokkal és lehető­ségekkel élni kell, különben értel­metlenekké válnak az elgondolások. S ami legalább ilyen fontos, hogy a jogsértés ellen tiltakozni kell, hogy az önkény újra el ne hatalmasodjék, s hogy végre elfelejthessük az értelmet­len és megalázó félelem érzését. Egyébként tettem, amit tennem kellett. ugyanúgy hátrál s lőtt, mint 199t; okti zúzás idején. Kété' erővonalak ugyan cászati eszközök 1 Pár sorban lehetetlen értékelni a képviselő kétéves tevékenységét. .Ennek ellenére egyértelműen siker­nek tartom, hogy a két év alatt a mi szavazataink segítségével is sikerült megőrizni a demokráciát és az or­szág kormányozhatóságát. Mi, ma­gyar kereszténydemokraták elértük, hogy legalább részben rendeződjék -az állam ós az egyházak .viszonya. Elértük, hogy a gazdasági átalaku­láshoz nélkülözhetetlen törvényeket a parlament elfogadta. Ugyancsak sikerként könyvelhetjük el, hogy tör­vényben rögzítették a költségvetés­ből a nemzeti kisebbségeknek járó pénzösszegeket. Ezeket a törvé­nyeket most már csak be kellene tartani. Annak ellenére, hogy időben megtettünk minden szükséges lé­pést, nem értük el, hogy mint a zsidó­kat és a kárpáti németeket, a ma­gyarokat is megkövessék az 1945— 48-as deportálások miatt. Szemé­lyesen úgy érzem, hogy tudásom és lehetőségeim keretében mint parla­menti képviselő megtettem mindent, hogy törékeny demokráciánk meg­maradjon és tovább fejlődhessen. ÁSVÁNYI LÁSZLÓ (MKDM): BARTAKOVICS ISTVÁN (MKDM): Képviselői célkitűzéseim alapja a Magyar Kereszténydemokrata Moz­galom választási programja volt: a jogos kárpótlások törvényes meg­valósítása, a tulajdonjog visszaállí­tása, a törvénytelen meghurcolások igazságos jóvátétele. Munkámmal mindenképpen ezeket a társadalmi feladatokat kívántam szorgalmazni. A törvényhozásban csakis a keresz­tény igazságkeresés elvét tartottam szem előtt. Hogy mi valósult meg el­képzeléseimből? Mindenképpen nagy eredménynek tartom a mező­gazdasági vagyonkárpótlást és a földtulajdonjog törvényes rendezé­sét, aminek kidolgozásában én is ki­vettem a részem. Magyarságunk Az összkép féloldalas, némileg tü­körképe annak a két évnek — an­nak minden erényével és visszássá­gával egyetemben —, amelyben mindannyian kénytelenek voltunk élni. Magam igyekeztem a lehetősé­gekhez mérten megtenni, ami a tisz­tem volt, s igyekeztem tevékenysé­gemet maximálisan a nyilvánosság előtt végezni. Remélem, egy pillana­tig sem volt kétséges, hogy kollégá­immal együtt melyik oldalon álltam, s kiket képviseltem. Ugyanakkor meg törvényjavaslatot az egyházi házas­ság törvényessé tételére, így július 1­től már nem kell polgári házasságot kötni annak, aki nem azt a formát választja. Benyújtottam egy tör­vényjavaslatot, amely meggyorsí­totta volna a lusztrációt a rendőrtes­tületben, sajnos a parlament már képtelen volt elfogadni. Javaslatom­mal szélesítettem a kárpótlást nye­rők számát a Szovjetunióba elhur­coltak köréből. Indítványoztam a hadifoglyok névsorának kikérését. Több ízben kiálltam a kisebbségek jogos követelményeinek védelmére, ami annál is hatékonyabb volt az én pozíciómból, mert közvetlen tudtam hatni a mozgalmon belüli barátaim­ra. Aktívan politizáltam, igyekeztem az ocsút és a konkolyt elválasztani. JANICS KÁLMÁN (MKDM): 1990 júniusában az volt a meg­győződésünk, hogy bár a forradalmi hatalmi szervek a nemzetiségi kér­désben 1989 novembere óta megle­pően tartózkodóak voltak, elmarad­tak az állásfoglalások, az ígéretek, mégis feltételeztük, hogy rövidesen megszületik egy új nemzetiségi al­kotmánytörvény. Négy hónap múl­va, 1990 októberére minden tisztázó­dott, kisebbségvédelem helyett nyelvtörvény született, miközben a még szélsőségesebb maticás nyelv­törvény hívei kapuk és ablakok szétzúzásával érveltek a törvényho­zók óvatosságával szemben. A bel­ügyi szervek tétlenségét is nehéz mentegetni, de akkor döbbentem meg, amikor vezető kormánytag is­mételten tárgyalásokba bocsátko­zott az éhségsztrájkot majmoló szél­sőséges elemekkel. Illúzióim végleg szertefoszlottak, azóta már nem le­pett meg semmi. Két év alatt nem­egyszer mentettük meg a koalíciós kormány puszta létét. Ma már nirrcs ablakbeverés, utcai zaj, de az októ­beri napok zajának helyezkedése nem változott, a támadók áttértek a tollforgatásra, a hatalom pedig KARDOS (DE Azt hiszem, az rninden polgárnak változtatta az éle politikai mozgás I nagy divat lett • amikor sértő mó dobtak mindenkit, nem kellett. A Ro; jeként indultam, mozgalomnak erő kerei vannak. Telj hogy mint balolda selő mindig követi a bérből is fizété! szociális biztonság; mezőgazdasági bi; ként az adott lehető lően igyekeztem si helyzetbe került mi meken. Nem hiszen tevékenységünk io nehéz gazdasági ós közepette, bármely is meg lehetne elé< Ez teljes mértékber Az elért eredmény kormányban levő p kellene elszámolniu MARKOT/ (PC Még nem vag­arról, hogy mindé terveztünk, mert i Nem lehetünk nagyon elégedettek az elért eredményeinkkel. Nem azért, mert nem igyekeztünk, mert kezdő politikusok voltunk. Nagyon rossz korszakban vagyunk a tör­vényhozó testület tagjai. A többség .nacionalista fölbuzdulása közepette még a legjobb javaslatokat, gazda­sági életünket javító, eredményekkel kecsegtető módosításokat is gyak­ran elvetette a plénum, mert azokat más nemzetiségű, más pártállású képviselő javasolta. Ilyen körülmé­nyek közepette nem meglepő, de sajnálatos, hogy a kollektív bűnös­ség megkülönböztető bélyegét nem sikerült megszüntetni. Azért vannak eredmények is. A rádió- és a tv­adást szabályozó törvényekbe sike­rült befoglaltatni a magyar, illetve a nemzetiségi adás anyanyelven való kötelező sugárzását, a nyelvtörvény visszás paragrafusait úgy tudtuk át­fogalmaztatni, hogy a magyar lakta HARNA ISTVÁN (Együttélés): A konstruktív ellenzék szerepét vállaltuk és folytattuk, vagyis támo­gattuk a kormány mindazon törek­véseit, amelyek programunkkal összhangban a politikai és gazdasá­gi rendszerváltást segítették elő. Ha mint közgazdász próbálom értékelni az elmúlt időszakot, akkor a sikere­ket és a kudarcokat egyaránt meg kell említenem. Örülök annak, hogy gazdasági programunkkal össz­hangban, jelentős előrehaladás tör­tént a piacgazdaság kialakítása irá­nyában. Elszomorító viszont az a tény, hogy a kormányzat hibás dön­tései következtében a gazdasági visszaesés, a munkanélküliség és az életszínvonal romlása nagyobb mé­reteket öltött, mint az a rend­szerváltás velejárójaként elkerülhe­tetlen volt. Ami a legnagyobb csaló­dás számomra, az a társadalomban megjelent és egyes politikai mozgal­mak által szított intolerancia a má­sok és a másként gondolkodókkal, főleg a kisebbségekkel szemben. Erőteljesen érződik a politikai kultúra alacsony színvonala. Tudnunk kell, hogy a valóban demokratikusan működő jogállam és a prosperáló pi­acgazdaság megvalósítása hosszú távú, sok évet igénylő feladat. AGÁRDY GÁBOR (MKDM): demokratikusabb helyzetéért többet akartam tenni, mint amennyit tettem, de eredményesebben csakis közös erővel, elszánt bátorsággal lehet munkálkodni. Negatív példa a nyelvtörvény megszavazása során tapasztalt megosztottságunk is. Összegezve: sok volt az aratni valö, de kevesen voltunk hozzá. A ma­gyar választók is többet tehettek vol­na és többet tehetnek a jövőben is. kell, hogy mondjam, sok tervem ma­radt megvalósítatlanul, ez a poszt­kommunizmus és a nemzeti diktatú­ra elemeit is hordozó kor nemigen kedvezett a megvalósításuknak. Én azt a kisebbségi politizálást, amelyet két évvel ezelőtt megkezdtünk, s amelynek azért az eredményei is nyilvánvalóak, egy folyamatnak tar­tom, s amennyiben a választóktól erre lehetőséget kapok, ezt az utat szeretném folytatni a választások után is. Az öntudatos, gazdaságilag, politikailag, kulturálisan fejlett, erős magyar mikrotársadalom megte­remtésén szeretnék munkálkodni. HAMERLIK RUDOLF (KDM): Mit tettem? Elsősorban felkészül­ve, rendszeresen részt vettem az SZNT összes bizottsági- és plénum­ülésén. Törvénymódosító javaslata­imnak kb. 40 százalékát elfogadta a parlament. Módosításom mentette meg lényegében a közerkölcsöt sér­tő nyomtatványok és tárgyak eladá­sának és terjesztésének feltételeiről szóló törvényt. Kidolgoztam egy 1990-ben Csehszlovákiában meg­kezdődött a demokratikus intéz­ményrendszer, a piacgazdaság ki­épülése. Az 1991-es évet azonban az új rendszeren belüli feszültségek ki­éleződése, az életszínvonal zuhaná­sa jellemezte. A kelet-európai kis nemzetek nemzeti öntudatkeresése és államigénylése meghatározta a Szlovák Nemzeti Tanács működését is. A liberális és keresz­ténydemokrata kormánypártok vál­ságba jutottak. A kormánykoalíció magyar nemzetiségű képviselője­ként ezért egy sor kompromisszum meghozatalában kellett szerepet vállalnom, a kisebb rossz elve alap­ján. A lángoló Jugoszlávia és a volt Szovjetunió láttán, vállaltuk a nép­szerűtlen és nem látványos szerepet, a jövő konszolidációja reményében. Ilyen helyzetben a 89 és 90-ben elért eredmények megtartása lett az idő­szerű feladat, a további elképzelése­im megvalósítására a lehetőségek leszűkültek. Ezen elképzelések közé tartozott a magyar nemzetiség és más itt élő kisebbségek pedagógus­képzését megoldó Nemzetiségi és Etnikai Kultúra Kara létesítésének politikai elősegítése. CSÁKY PÁL (MKDM): DOBOS LÁSZLÓ (Együttélés): Konstruktív ellenzékként működ­tünk. Ez afféle kettős szerep számos alkalommal egyértelmű ellenzékiség, szembenállás. Voltak helyzetek, amikor a kormánykoalícióval egyez­tetve szavaztunk, Voltak fura hely­zetek is, amikor bizalmi szavazásnál erőteljesen besegítettünk a kor­mánykoalíciónak. A politikai stabili­tás elvét tartottuk szem előtt. Utóla­gos kételyeim: nem vagyok benne biztos, hogy támogatásunkkal nem voltunk-e naivak. Az elmúlt két év politikai értékei? Az önkormányzat, a politikai szerveződés lehetősége. Parlamentbe jutásunkkal a törvény­hozás falain belül sikerült meghono­sítani a nemzetiségi lét gondjait, megerősíteni a szlovákiai magyar­ság politikai pozícióit. Elégedetlen vagyok az elmúlt két évvel és ma­gammal is. Az elmúlt két év a de­mokrácia reménye és a demokrácia vesztésének az ideje is volt. Az állam erejének, intézményeinek az erősödé­sét hozta. Ismét megnőtt a centrumok szerepe, a nemzetiségek számára ez egyértelműen rossz. A szlovák politi­ka velünk szemben megnyilvánuló ál­landó bizalmatlansága Szlovákiában gyengítette a demokrácia pozícióit és nyilván fékezte a nemzetiségek ki­bontakozását is. BERÉNYI JÓZSEF (MPP):

Next

/
Thumbnails
Contents