Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-08 / 108. szám, péntek

HIREK - VELEMENYEK , ÚJ szól 1992. MÁJUS 8. TARGYAL AZ EURÓPA TANACS VÁLASZTÁSOKKAL KEZDŐDÖTT.,. Kedden kezdődött az Európa Tanács parlamenti gyűlésének negyven­negyedik ülésszaka. Gémesi Károly, a Szövetségi Gyűlés képviselője (MPP), az Európa Tanács csehszlovák delegációjának tagja telefonon közölte, miről tárgyal e nemzetközi fórum. Mint általában lenni szokott, a tár­gyalás az új elnök és a tisztségvise­lők megválasztásával kezdődött. A választások eredményeképpen az új elnök Anguel Miguel Martinez ismert spanyol szocialista lett. A 15 alelnök között találhatjuk František Šebej nevé\ is, aki a Polgári Demok­, rata Unió parlamenti képviselője. A választások után Francois Mit­terrand jelenlétében helyezték el az emberi jogok alapkövét és elhang­zott az új európai himnusz, amely nem más, mint Beethoven IX. szim­fóniájának Örömódája. Este Mitter­rand elnök félórás beszédet tartott a francia forradalomból ismert „Sza­badság, testvériség, egyenlőség" jelszavak kiegészítéseként fogal­mazva meg a demokráciát és az alapvető emberi jogokat. A tanácskozás során új bírákat választottak az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságába, egyet-egyet Csehszlovákiából és Lengyelor­szágból. A csehszlovák jelöltekkel kisebb huzavona történt, mert a Szövetségi Gyűlés április 30-án határozatban szólítja fel a kormányt a jelöltek visszavonására és az új javaslat beterjesztésére. A határozat valószínűleg a múlt hét csütörtökéig nem került a kormány elé, így a kül­ügyminiszter által kiválasztott jelölt fogja - mint bíró - képviselni Csehszlovákiát 2001-ig. -a­KÖZLEMÉNY A Márai Sándor Alapítvány a Naumann Alapítvány támogatásával időszerű gazdasági tematikájú előadássorozatot indít vállalkozók részére különböző helyszíneken (Pozsony, Kassa, Tornaija stb.). Az első találkozás helye és időpontja: Pozsony, Ventúr utca 10.1992. május 16., szombat, 9.00 óra. Témája: a magánvállalkozás törvényes, gazdasági és anyagi lehető­ségei Szlovákiában. Előadók: Marián Jusko, privatizációs miniszterhelyettes; Molnár Rozália, ellenőrzési miniszterhelyettes, Németh Zsuzsa közgazdász. Kérünk minden kedves érdeklődőt, részvételét május 13-ig a következő telefonszámon jelezze: 495-322, 497-684; vagy a következő címen: Márai Sándor Alapítvány, Žabotova 2., 811 02 Bratislava. BEJRÚT KORMÁNYELLENES TÜNTETÉSEK Libanon még sosem volt ilyen válságos helyzetben, mint most, jelentette ki Mi­chel Aun tábornok, a libanoni hadsereg volt főparancsnoka, aki egyértelműen tá­mogatja a Bejrútban már napok óta zajló kormányellenes tüntetéseket. Szavai sze­rint eljött az idő, hogy valamennyi libanoni egyesüljön az idegen katonai jelenlét elle­ni harcban. Közölte, szándékában áll visszatérni Libanonba, ahonnan kényte­len volt elmenekülni, miután hívei veresé­get szenvedtek a szíriai egységektől. A Karami kormányfő lemondásához ve­zető kormányellenes akciókat támogatja Amin Gemajel volt elnök is, aki szerint az a legfőbb probléma, hogy a bejrúti kor­mány teljes mértékben aláveti magát a damaszkuszi döntéseknek. Egy nemze­ti megmentési front létrehozására szólított fel, melynek felül kellene bírálnia Bejrút és Damaszkusz viszonyát. Közben Libanonban folytatódik a szer­dán kezdődött általános sztrájk, amely megbénította a bejrúti nemzetközi repülő­teret és gyakorlatilag valamennyi kikötő életét. A libanoni font devalválódása és az árak emelkedése ellen tüntető tömeg Bej­rút utcáin barikádokat emelt, kifosztja az üzleteket, kormányellenes jelszavakat hangoztat. A Bejrútban állomásozó szíriai egységek egyelőre állítólag nem léplek fel a tüntetőkkel szemben. Ebben a feszült helyzetben Eliasz Hravi elnök megkezdte a konzultációkat Damaszkuszban az új kormányfő személyéről. EGYOLDALÚAN FELMONDJÁK A SZERZŐDÉST? Szerdán ülésezett a magyar parlament környezetvédelmi bizottsága és úgy döntött, a parlament korábbi álláspontjával összhangban legközelebbi ülésén a kormánynak döntenie kellene a Bős-Nagymaros vízlépcső felépítéséről 1977-ben kötött csehszlo­vák-magyar szerződés egyoldalú felmondásáról. A bizottság egyben arról is döntött, kérni fogja a napirendet összeállító illetékes bizottságot, hogy a május 11 -i plenáris ülés programjába sorolja be az államközi szerződés felmondását. A szerződés felmondásá­hoz külön tön/ényt kell elfogadni. ÚJ SZOCIÁLIS PROGRAM SZÜKSÉGES AZ AMERIKAI ELNÖK LEVONJA A KÖVETKEZTETÉSEKET A LOS ANGELES-I FAJI ZAVARGÁSOKBÓL George Bush amerikai elnök teg­napra virradó éjszaka Los Angeles­be érkezett. A helyszínen akar vá­laszt kapni arra a kérdésre, mi veze­tett a véres faji zavargásokhoz, amelyek a múlt héten robbantak ki azt követően, hogy az esküdtszék felmentett négy fehér bőrű rendőrt. Mint ismeretes, a rendőröket azzal vádolták, hogy brutálisan megverték Rodney King néger sofőrt. Bush elnök, miután befejezte tár­gyalásait Leonyid Kravcsuk ukrán elnökkel, Washingtonban sajtóérte­kezletet tartott. Az újságírók meg­kérdezték tőle, vajon hatékony-e a legszegényebb rétegeknek nyúj­tott támogatás programja. ,, Valami mást kell kipróbálnunk" - mondotta az elnök. Los Angelesben Bush találkozik a várós vezető képviselőivel és fel­tételezhető, hogy még a látogatás során vagy néhány nappal később már Washingtonban új szövetségi programokat terjeszt elő. Tegnap a kaliforniai fővárosban mintegy 400-an tüntettek a zavargá­sok elején tanúsított óvatoskodó rendőri reagálás ellen. A tüntetés során tíz személyt letartóztattak. A tiltakozók ugyanis megkísérelték áttörni a rendőri kordont és megpró­báltak eljutni ahhoz a szállodához, amelyben George Bush tartózko­dott. IRÁNI KÖZVETÍTÉSSEL ÖRMÉNY-AZERI CSÚCSTALÁLKOZÓ A KARABAHI KONFLIKTUS RENDEZÉSÉRŐL Teheránban tegnap örmény-aze­ri csúcstalálkozó kezdődött a kara­bahi konfliktusról. Az iráni elnök iro­dájának tájékoztatása szerint előbb egy rövid találkozót tartottak az iráni közvetítők részvételével, majd pedig megkezdődtek a tárgyalások magá­ról a konfliktusról. A korábbi tájékoz­tatással ellentétben Levon-Ter Pet­roszjan örmény elnök és Jagub Mamedov megbízott azerbajdzsáni államfő megbeszélésein nem vesz­nek részt sem Oroszország, sem pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet képvise­lői, bár az EBEÉ az utóbbi időben maga is közvetített a konfliktus ügyében. Hasimi Rafszandzsani iráni ál­lamfő tegnap közzétett hivatalos közleményében reményét fejezte ki, hogy a csúcstalálkozó eredménye­ként megszületik a béke Kara­bahban. SZÖUL A KOREAI MEGBÉKÉLÉS JEGYÉBEN Jon Hjon Muk és Csöng Von Szik Észak-, illetve Dél-Korea kor­mányfői tegnap Szöulban három jegyzőkönyvet írtak alá, amelyek le­hetővé teszik, hogy érvényt szerez­zenek a megbékélésről szóló tavaly decemberi történelmi szerződésnek. A kétoldalú dokumentumok felté­telezik közös bizottság felállítását, melynek az lenne a feladata, hogy megakadályozza az esetleges fegy­veres konfliktusok kirobbanását a megosztott Koreai félszigeten. Egy további kétoldalú bizottságnak kelle­ne biztosítania a kölcsönös cserét a kultúra és a szociális ügyek terén. A két miniszterelnök megállapodott a családok kölcsönös cseréjében is. Eszerint mintegy 200, túlnyomó többségükben idős koreainak 47 év után alkalma nyílik arra, hogy talál­kozzon családtagjaival. TÁMOGATÁS TUDÓSAINKNAK A Reuter hírügynökség tegnap közöl­te, hogy az Európai Közösség hozzávető­leg 69 millió dollárt (mintegy 2 milliárd koronát) szán a közép- és kelet-európai tudományos dolgozók felkészítésére. Ez az összeg elegendő ahhoz, hogy hozzá­vetőleg kétezer tudós, illetve tudósjelölt háromhavi tanulmányi tartózkodáson ve­gyen részt, miközben maradnak anyagi eszközök a közös kutatási tervezetek ki­dolgozására is. VONZÓ PÁLYÁZAT Japán országos turistaszervezete teg­nap világpályázatot hirdetett meg. Felté­telei értelmében fődíját - kétszemélyes tokiói és kiotói tartózkodás - az nyeri el, aki angolul megfogalmazza a Japán láto­gatására ösztönző leghatékonyabb jel­szót. Bárki pályázhat július végéig. A pá­lyázat eredményeit októberben jelentik be. Kiíróit nyilván az vezérelte, hogy a külföldre látogató japánok számára több mint háromszorosa a felkelő nap országát felkeresőknek. M indent elkövettek a visegrádi hármak kül­ügyminiszterei, majd pedig a legfelsőbb vezetők is annak érdekében, hogy prágai találko­zójuk látványos politikai eredményekkel záruljon. A közönséges halandót persze inkább a konkrét eredmények érdeklik, az, hogy a hét közös doku­mentumból mi válik a lehető leghamarabb kézzel­foghatóvá. Ez így van rendjén, de az államférfiak­nak is igazuk van abban, hogy ők csak a fő irányvonalat szabhatják meg. Az, hogy egy-egy falu, város vagy gyár miként használja ki például a határ menti együttműködés lehetőségeit, sze­rintük az érintett helyi vezetőkön múlik. Hozzá kell tenni: a jogszabályokon is, amelyek nem egy esetben még mindig visszafogják a helyi kezde­ményezések lendületét. Például mindenkinek volt mondanivalója a ha­tárátkelőhelyekről. Az idén három, jövőre pedig egy új magyar-csehszlovák átkelőt nyitnak meg. A lengyel kollégák a regionális együttműködés fékezőjének tartották, hogy bár hosszú a közös határunk, csak 12 átkelőhely van. Amire Walesa azt felelte, igen, kellenek az újak, de ő bízik abban, hogy 2000-re már teljesen nyitottak lesz­nek a határok. Most ez eléggé irreálisnak tűnik, a lengyel államfőre jellemző, hogy sohasem fu­karkodott a bombasztikus szavakkal. J3ár— nem­zárható ki, hogy neki lesz igaza. Walesa szavai pedig már a politikai dimenziók­ra is utalnak, a csúcstalálkozó lényegére: milyen ütemű lesz a jövőben a hármak együttműködé­se? Ha ebből a szempontból elemezzük a prágai tárgyalásokat, akkor tényleg a politikai döntések a legfontosabbak. Néhány elvi megállapítást min­denképpen ki kell emelni. A három legfelsőbb vezető úgy vélte, hogy a teljes jogú EK-tagság iránti kérelmet nem külön-külön, hanem együtt kell majd benyújtani. Ez válasz azoknak, akik megkérdőjelezik Prága, Budapest és Varsó együttműködésének célszerűségét, mondván, hogy inkább rivalizálni fognak. Egy nappal koráb­ban Frans Andriessen, az EK bizottságának alelnöke azt mondta, csak a hármakon múlik, hogy melyik utat választják. Nos, a közös elhatá­rozás jelzi, a mai vezetők stabilnak érzik a hár­mak jövőjét, vagyis: bíznak abban, hogy az olyan kétoldalú problémák, mint Bős, nem fogják szét­verni az együttműködést. Antall József szerint nem szabad, hogy Bős megzavarja a sokkal átfogóbb visegrádi megállapodást. Az előbb PRÁGAI TANULSÁGOK szándékosan írtam, hogy a mai vezetők, hiszen nálunk egy hónap múlva választások lesznek. Azt is látni kell, hogy a prágai szövetségi kormány és a szlovák kabinet álláspontja nem teljesen azonos. Prágából nézve BősJ<isebb jelentőségű­~nek tűnhet, mint Pozsonyból, márpedig~ Bősről­Pozsonyban fogják kimondani a döntő szót. Más­részt viszont kiszámíthatatlanná teszi a dolgokat, hogy ma a hazai politikusok szavait nem lehet készpénznek venni a választási kampány miatt. A kortesbeszéd és á megfontolt döntés - az két külön kategória. Most pedig egyetlen szlovák politikus sem engedheti meg magának, hogy Bős ügyében ne a kemény álláspontot képviselje Budapesttel szemben, mert ellenkező esetben szavazatokat veszítene. Mindhárom ország társadalmi, gazdasági és szociális feszültségei magyarázzák, hogy Közép­Európában az átlagpolgár túl lassúnak érzi a fel­zárkózást Európához. Mindenki azt szeretné, ha csak olyan gondjaink lennének, mint például a most sztrájkoló nyugatnémet közalkalmazottak­nak. Talán ez is motiválta, hogy számos keleti és nyugati újságíró - eléggé naivan - azt szerette volna megtudni, mikor leszünk az EK teljes jogú tagjai. Pedig egy nappal korábban, amikor a há­rom külügyminiszter a brit, a holland és a portugál kollégájával, valamint Andrienssennei tárgyalt, a nyugatiak egyértelművé tették: számíthatunk a támogatásukra, s elismerik a piacgazdaság irányába tett eddigi lépéseinket is, de a közöspia­ci tagságnak rendkívül kemény feltételei vannak, elsősorban a gazdaság fejlettségét illetően. Azt pedig nem kell magyarázni, hogy a hármak és a tizenkettek színvonala között ma még szaka­déknyi a távolság. Egyelőre azzal is elégedettek lehetnénk, ha a társult tagságban rejlő lehetősé­geket teljes mértékben ki tudnánk használni. Komolyan kell venni azokat a nyugati szakértői véleményeket, amelyek szerint ha a közép-euró­paiak túl korán kerülnének be az EK-ba, az ott érvényes játékszabályok miatt gazdaságilag ösz­szeroppanriának. E bből tehát levonható az a tanulság, hogy a fejlődés egyes lépcsőfokait nem lehet átugorni, és felzárkózásunk Európához csak fo­kozatosan mehet végbe. A fokozatosság bizton­ságot is ad. Ugyanakkor a felzárkózás nemcsak gazdasági kérdés, hiszen, mint a jóváhagyott dokumentumok is igazolják, a posztkommunista kelet-európai rendszereknek egész jogrendsze­rüket is át kell alakítaniuk, pontosabban: hozzá­igazítaniuk a fejlett nyugati demokráciákhoz. MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN M arián Čalfa szövetségi minisz­terelnök és a csehszlovák kor­mányküldöttség tegnap befejezte dél-afrikai látogatását és Johannes­burgból hazautazott. A nap folya­mán a kormányfő és a delegáció egyes tagjai Ulundiba utaztak, ahol tárgyalásokat folytattak Mangosuthu Buthelezivel, az Inkatha mozgalom vezetőjével. Szerdán Roelof Frede­rik Botha külügyminiszter Marián Čalfával folytatott tárgyalásain ígé­retet tett arra, hogy Pretoria főkon­zulátust nyit Pozsonyban. A fganisztánban az ideiglenes iszlám tanács különleges bírói tanácsot, úgynevezett népi bírósá­got hozott létre. Ez előtt vonják fele­lősségre az „árulókat és betolako­dókat" - tájékoztatott Aszif Mohszi­ni, a tanács szóvivője. A testület a múlt héten közölte, hogy csak Nadzsibullah volt elnök kerül bíró­ság elé. Mohszini azonban most azt közölte, hogy az egyes személyek bárkit följelenthetnek, a bíróság ki­vizsgálja az ügyet és ítéletet hoz. Hírügynökségi jelentések szerint az afgán fővárosban viszonylag nyuga­lom van, s úgy tűnik, hogy a kedden aláírt tűzszüneti megállapodást tisz­teletben tartják. r gnap a krími parlament módosí­totta keddi függetlenségi hatá­rozatát és úgy döntött, hogy a félszi­get Ukrajna része marad. A parla­ment kedden hirdette ki a Krími Köztársaság függetlenségét és ezt a lépést az augusztus 2-ra tervezett népszavazásnak kellett volna meg­erősítenie. A keddi szavazás reagá­lás volt az ukrán parlament korábbi határozatára, mely szerint a Krími Köztársaság Ukrajna autonóm ré­sze. A Reuter úgy véli, hogy a mó­dosított döntés kísérlet a kompro­misszumra, amely tágabb terét biz­tosítana a képviselők számára érde­keik érvényesítésére anélkül, hogy kockáztatnák a konfliktust Kijevvel. K airói jelentések szerint az egyip­tomi ügyészség elrendelte an­nak a négy izraeli és két egyiptomi állampolgárnak a szabadon bácsá­tását, akiket Izrael javára folytatott kémkedéssel vádoltak. A döntés ér­telmében az izraelieket kitoloncolják Egyiptomból. A bírósági hatóságok adatai szerint a szabadon bocsátás eredménye azoknak a vizsgálatok­nak, tárgyalásoknak, amelyek febru­árban, vagyis közvetlenül az állítóla­gos kémek letartóztatása után kez­dődtek meg. A kitoloncolás ebben az esetben megfelel a nemzetközi jogi normáknak és Egyiptom bizton­sági érdekeinek. R ahman Nabijev tádzsik elnök, akit az ellenzék lemondásra kényszerít, a köztársasági állambiz­tonság székházában rejtőzik - kö­zölte tegnap a tádzsik televízió, amely az ellenzék kezében van. Szafarali Kendzsajev parlamenti el­nök, akinek lemondása, majd visz­szatérése a tisztségbe fegyveres összecsapásokat robbantott ki Du­sanbeban, állítólag szintén a tádzsik KGB székházában tartózkodik. Köz­ben a tádzsik felkelők és a kormány előzetes megállapodást kötött a ko­alíciós kormány létrehozásáról, amelyben helyet kapna az ellenzék is - tájékoztatott a NEGA orosz hírügynökség. I zrael szerdán hivatalosan tájékoz­tatta az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy a következő héten bojkottálni fogja a közel-keleti tárgyalások azon részét, amely a menekülteket és a gazdasági fejlő­dést érinti. Ezt Washingtonban kö­zölték izraeli képviselők. A doku­mentumban az izraeli kormány hangsúlyozta, a béketárgyalások keretében nem hajlandó megbeszé­léseket folytatni azokkal a paleszti­nokkal, akik a megszállt területeken kívül élnek. S zergej Sahraj, Borisz Jelcin orosz elnök jogi tanácsadója fi­zikai és pszichikai kimerültség miatt felmentését kérte tisztségéből. Erről tegnap tájékoztatott az Interfax hír­ügynökség. Kérvényét azután nyúj­totta be, hogy a népi képviselők kongresszusán „kimerítő harc" folyt Jelcin elnök reformszárnya és a konzervatívok között. Az Interfax szerint Sahraj 1986 óta nem volt szabadságon.

Next

/
Thumbnails
Contents