Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-07 / 107. szám, csütörtök

Ml LESZ A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR ALAPSZERZŐDÉSSEL? A sajtó alapján, meg más forrásokból is tudjuk, hogy a szövetségi kormánynak és a szlovák kormánynak más az álláspontja. Úgyhogy mi csak széttárhatjuk a karunkat... (3. oldal) FÜGGE TLEN NAP ILAP Csütörtök, 1992. május 7. Ara 2,80 korona XLV. évfolyam, 107. szám A visegrádi hármak csúcstalálkozója Prágában AZ EGYÜnMŰKÖDÉS JOBB, MINT GONDOLTÁK VOLNA HÉT DOKUMENTUM ALÁ KERÜLT ALÁÍRÁS • BŐS ÜGYÉT DEPOLITIZÁLNI KELL (Munkatársunktól) - Ha a külsőségeket tekintjük, a visegrádi hármak tegnapi csúcstalálkozója úgy zajlott le, ahogy a nagykönyvben meg van írva. A repülőtéri fogadások után a várudvaron következtek az üdvözlő ceremóniák - több száz turista örömére, akik igazán élvezték a várőrség és a zenekar látványos egyenruháit. Tíz óra körül Lech Walesa lengyel elnököt, fél órával később pedig Antall József magyar kormányfőt üdvözölte Václav Havel. Hármuk rövid találkozója után, az ő részvéte­lükkel kezdődött meg a küldöttségek tanácskozása. Az ülés előtti jó hangulatból arra lehetett következtetni, hogy a részt­vevők nem az egyes feleket meg­osztó problémákra - például Bősre - helyezték a súlyt, hanem a hármak általános együttműködésének a ja­vítására. Jirí Dienstbier az Új Szó­nak nyilatkozva azt mondta, szerinte a visegrádi hármak együttműködése sok területen jobban alakul, mint gondolták volna, s egészen új terüle­tekre is kiterjed. így például a nem­zetközi bűnözés elleni közös harcra. „Úgy vélem, talán már közelebb vagyunk valamiféle közös piac kiala­kításához is, mint ahogy egy évvel ezelőtt feltételeztük volna" - tette hozzá. Az eredeti programmal ellentét­ben nem került sor a hármak közös nyilatkozatának ünnepélyes aláírá­sára. A hivatalos indoklás szerint azért, mert például Krakkóban sem volt ilyen aktus. A nyilatkozat szöve­gét azonban mindhárman jóvá­hagyták. A négyoldalas dokumen­tum főbb megállapításai a követ­kezők: A hármak a közép-kelet-európai tér­ség stabilizáló tényezőjének tekintik együttműködésüket. A gazdasági kap­csolatok fejlesztésének, egy szabadke­reskedelmi övezet létrehozásának kü­lönleges figyelmet szentelnek. Hozzá kívánnak járulni az új európai biztonsági rendszer építéséhez. Támo­gatják az európai integráció folyamatá­nak felgyorsítását és elmélyítését, az Európai Unióról szóló maastrichti szer­ződés alapján. Hangsúlyozzák, hogy az integráció elmélyítése és kiszélesí­tése összeegyeztethető. Az Európai Közösségekhez való társulásról kötött PÉNZÜGYI KÉRDÉSEK AZ SZNT ELŐTT A HATÁROZATKÉPESSÉG HATÁRÁN (Munkatársunktól) - A szlovák parlament tegnapi ülésén sem tüntették ki magukat megújult munkakedvvel a honatyák. A tanácsterem általá­ban az ürességtől kongott, nem csoda hát, hogy az ülést vezető Ján Klepáč szinte minden szavazás előtt kérte, kérlelte a képviselőket, jöjjenek a terembe, hogy határozatképes legyen a törvényhozó testület. Többórás figyelmet szenteltek a hon­atyák az első, jelentőségében kiemelkedő napirendi pontnak, az 1991-es évi állami költségvetés zárszámadásáról szóló je­lentésnek. A Ján Čarnogurský kormány­fő által előterjesztett mérlegvonás részle­tesen elemezte a költségvetés eredmé­nyesnek távolról sem mondható teljesíté­séi. A jelentésből kiderül, hogy Szlovákiá­ban az ipari termelés 1991 -ben az előző évhez viszonyítva 24,7 százalékkal csök­kent, miközben a magánszektor termelé­se csupán 2,2 százalékkal emelkedett. Az építkezési munkálatok 33,9 százalékkal csökkentek, a mezőgazdasági termelés pedig 3,9 százalékkal. Egyedül a külke­reskedelmi kapcsolatok mutattak ki 7,6 százalékos emelkedést. A költségvetés bevételi részének 8,5 milliárd koronás (Folytatás a 2. oldalon) MEG EGYSZER ÖSSZEÜL A SZÖVETSÉGI PARLAMENT? Ha a CSNT a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a volt állambiztonsági rendőrség által nyilvántartottak jegy­zékének nyilvánosságra hozatalára vonatkozó törvényjavaslatát, még összeülhet a parlament - mondta tegnap Jozef Stank, a Szövetségi Gyűlés alelnöke a sajtóiroda munka­társának. Mivel a köztársasági elnök a tavaszi ülést nem nyilvánította be­fejezettnek, a parlament elnöksége nem fogadhatja el a törvényt törvé­nyes intézkedésként. Az elnökség ugyanis csak akkor veszi át a Szö­vetségi Gyűlés hatáskörét, ha az az ülést befejezte, és erre eddig nem került sor. Jozef Stank kifejtette: ha meg­kapják a törvényjavaslatot, vele kap­csolatban az SZNT-nek és a szövet­ségi kormánynak is állást kell foglal­nia, valamint a bizottságoknak is tárgyalniuk kell róla. Csak ezután kerülhet a kamarák együttes ülésé­nek napirendjére. Az alelnök szerint ez már közvetlenül a választások előtt következne be és nem valószí­nű, hogy a már többször visszauta­sított javaslatot a képviselők épp ekkor fogadnák el. ... „KERJETEK ES ADATIK NEKTEK"... A HARMADIK KOMÁROMI IMA VASÁRNAP ELŐTT „Uram, küldj munkásokat A aratásodba"... szabadság korszaka köszön­tött ránk. A kezdeti lelkesedés el­múltával ebben a pillanatban nem is a szabadság adta lehetőségek bi­zonytalanítanak el bennünket •- ki­sebbségi magyarokat -, hanem ön­magunk elégtelensége, félelme problémáink megoldására. Az önbi­zalmát vesztett, emberi méltóságá­ban évtizedeken át megalázott - jog­fosztottság, deportálás, kitelepítés, reszlovakizáció - hitében és magyar­ságtudatában meggyengült kisebb­ség számára csak az jelenthet fordu­lópontot, ha élni tud az embersége­sebb kor által kínált lehetőségekkel és ki mer állni jogaiért. Ilyen lehetőség kínálkozik szá­munkra vasárnap, a harmadik Ko­máromi Imanapon. Az ateista világ­nézet szorításából is szabadulva a szlovákiai magyarság alapvető cél­ja az, hogy a politikai jogok mellett a hitélet területén is egyenjogúságot élvezzen. Tudvalévő: II. János Pál csehszlovákiai látogatásakor fordul­tak a hazai magyar hívők több tíz­ezer aláírással ellátott kérvénnyel Őszentségéhez, mély tisztelettel kér­ve a Szentatyát, hogy a korábbi évtizedek alatt megrendített hitéle­tünk felújítására és jövőbeni felvirá­goztatása érdekében számunkra atyai szeretettel a szlovákiai Komá­romban egy önálló püspökséget szí­veskedjék alapítani. A több mint 600 ezres szlovákiai magyarság 80 szá­zaléka ugyanis a katolikus egyház kebelén született. A civilizált Euró­pában egyedülálló eset, hogy a fél­millió magyar katolikusnak nincs fő­pásztora, s ez a szomorú tény is alátámasztja kérésünk jogosságát. Ha körülnézünk Európában, láthat­juk, hogy Erdélyben másfélmillió magyar katolikusnak négy egyház­megyéje és érseksége, a jugoszláviai magyarságnak pedig két püspöke, Albániában 120 ezer katolikusnak két főegyházmegyéje, Bulgáriában pedig 25 ezer katolikusnak egy püs­pöke van. Jóleső érzéssel tudatosí­tottuk azt az örvendetes hírt is, hogy az eperjesi görögkeleti püspökség betöltésével Szlovákia ukrán-rutén nemzeti kisebbségének lelki gondo­zása is elrendeződött. A sikeres második Imavasárnap u tán - ahol több mint 15 ezer ember gyűlt össze és imádkozott - egyesek azt kifogásolták, hogy az összejöve­tel nem volt törvényes, meit nem az egyház kezdeményezte. A későbbi­ek folyamán azt hangoztatták, hogy ez a rendezvény politikai színezetet kapott. európai szerződéseiket felhasználják az Európai Unióban való teljes jogú tagságuk előkészítésére. Felhívják az EK 12 tagországát, hogy még ez év vége előtt fejezzék be az európai szer­ződések jóváhagyási eljárását. Számí­tanak arra, hogy az Európai Tanács Szeretném hangsúlyozni, hogy az Imanapnak nincs sern politikai, sem nemzetiségi háttere, nem sért senkit, nem irányul egyetlen szlovák püs­pökség és hívő ellen sem. Kérésünk jogosságát támasztja alá a Szentatya ez év márciusában kiadott encikliká­ja, amely világosan kimondja: min­den nép a saját soraiból válassza ki főpásztorait és egyházi vezetőit. Nemzetiségünknek olyan főpásztor­ra van szüksége, akinek a lelke is magyar. Mi szülőföldünkön magyar­ként, magyarul törekszünk Isten szándékainak, a megváltás művének valóra váltására. Szándékunkat a II. vatikáni zsinat határozata is támo­gatja, sőt, kifejezetten hangsúlyozza, hogy az egyház ügye mindannyiunk ügye, hiszen mindannyian az egyház gyermekei vagyunk, Isten képmásai, egyenjogú tagjai társadalmunknak nemtől, nyelvtől, fajtól, nemzetiség­től függetlenül. Zsinati határozat az is, hogy senki sem hagyhatja figyel­men kívül azt a helyzetet és közeget, amelyben a hit, illetve a hívők élnek - vagy éppen sorvadoznak. A mi sorvadásunk nyilvánvaló, hiszen 1950-től nincs magyar pap­képzés, annak ellenére sem, hogy június 26-27-i lisszaboni ülése elő­mozdítja az EK és a hármak közötti szerves kapcsolatok fejlesztését. Meg­erősítik a hármak érdekeltségét abban, hogy intézményes kapcsolatokat ala­kítsanak ki a Nyugat-európai Unióval, (Folytatás a 2. oldalon) ma már vallásszabadság van. Évente 4-5 magyar pap halálozik el és egyet vagy egyet sem szentelnek. Helyze­tünk kétségbeejtő. Kétezerre kihal­hat a szlovákiai magyar papság. Nem lesz, aki az igét hirdesse, te­messen, kereszteljen. A csángóma­gyarok sorsa fenyegeti kisebbségün­ket, amikor már sem az igehirdetés, sem a szentségek kiszolgáltatása nem történik a hívők anyanyelvén. Szent meggyőződéssel állítjuk, hogy népünk kérésének jogosságá­hoz nem férhet kétség. Talán van­nak, akiknek más a véleményük, de ezekkel szemben türelmesnek kell lennünk, mert erős a hitünk. Tudjuk, hogy Jézus nem uralkodni küldte apostolait, hanem szolgálni és hogy egyetlen ember vagy csoport sem lehet egyedül az igazság birtokosa, mivel a földi igazság az érdekek igazsága. Jézus ezt mondja: az igaz­ság nálam van, keressétek az én igazságomat, mert az megszabadít titeket. A kérés jogos, de vajon megvaló­sul-e, ha a szlovákiai magyarok kép­telenek (nem tudnak, nem mernek, vagy nem akarnak) bénultságukból, közömbösségükből felocsúdni, meg­FELELŐTLEN VAGYONKEZELÉS ÉS BOMBAÜZLET ... december 6-án az objektumot a kikiáltási áron, 10 millió 122 ezer koronáért eladták Tibor Pozsonyi magánvállalkozónak. Azokban a napokban már nyílt titok volt, hogy az ingatlanok árai január 1 -jétől jelentősen emelkednek. (5. oldal) AZ ANC MEGSÉRTŐDÖTT A Dél-afrikai Köztársaságban hi­vatalos látogatáson tartózkodó csehszlovák kormányküldöttség, melyet Marián Čalfa szövetségi mi­niszterelnök vezet, tegnap Fokvá­rosból Dúrban kikötőbe utazott. A delegáció programján szerepeltek a tárgyalások Natal tartomány ke­reskedelmi kamarája és a helyi vál­lalkozói körök képviselőivel. Marián Čalfát még kedden délu­tán fogadta Frederik De Klerk ál­lamfő, s a megbeszéléseken jelen volt Roelof Frederik Botha külügy­miniszter is. „A csehszlovák kor­mányküldöttség látogatása lényegé­ben De Klerk elnök és kormánya politikájának az elismerése" - nyi­latkozta Marián Čalfa a megbeszé­lések után. De Klerk azt hangsúlyoz­ta, hogy Pretoria érdeklődéssel fi­gyeli, milyen sikert ér el a csehszlo­vák gazdasági reform. Az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) képviselői kedden nem voltak hajlandók találkozni a csehszlovák kormányfővel - tájékoztatott a Reu­ter hírügynökség, amely Čalfa sza­vait idézte. Az ANC egyik vezetője azt mondta, a szervezet úgy érzi, a csehszlovák látogatás túl magas szintű. Az ANC-nek az a véleménye, hogy mig nem lesz vége a fehér kisebbség uralmának, addig a kül­földi kormányoknak nyomást kellene gyakorolniuk Pretoriára. MEGKÉRDEZTÜK MILYEN LESZ A HÉTVÉGI MENETREND? Ismét háromnapos ünnep elé né­zünk. A múlt heti tapasztalatok alap­ján egyesek újra bosszankodni fog­nak a közlekedés miatt. Nagyrészt azok, akiknek szombaton munkába kell állniuk. Pavel Reichtől, a pozso­nyi Autóközlekedési Vállalat sze­mélyszállítási részlegének vezetőjé­től érdeklődtem: a hétvégén milyen menetrend szerint közlekednek majd az autóbuszok? (Válasza a 2. oldalon olvasható.) feledkezve a régi igazságról: „Segíts magadon, az Isten is megsegít." A megosztottság, a széthúzás Da­moklész kardja függ felettünk. Itt és most el kell döntenünk: akarunk-e, merünk-e keresztények és magyarok maradni? A magyar kisebbség pilla­natai igen drágák, mert bizonyára utoljára kínálja a megmaradás esé­lyét a történelem. Ha a közeljövő­ben nem találunk megoldást a peda­gógus- és papképzés mind súlyosabb gondjaira, akkor kisebbségi létünk kerül veszélybe. Tehát május 10-én délután há­romkor Komáromban a Jó Pásztor Vasárnapján imádkozzunk együtt a püspökségért, a lelkipásztorokért és a nemzetek békés együttéléséért is. Krisztus példája nyomán az erő­szakmentes, de bátor kiállás mellett vagyunk: a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a vallási és lelkiis­mereti szabadság védelmében. Eh­hez önmagunkat kell legyőznünk, mert csak így tudjuk feloldani három generáció génjeiben kódolt félelmét, csak így tudjuk bizonyítani, hogy ez a kérelem a nép, az Isten adta nép óhaja. Minden magyar hívőnek és pap­nak szent kötelessége jelenlétével bizonyítani kérésünk jogosságát, mert csak így teljesedhet be az írás: „Zörgessetek és megnyittatik, kérje­tek és adatik nektek". Isten adja, hogy így 'egyen! FÓTH Y JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents