Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-29 / 125. szám, péntek

HIREK-VEL

EMENYEK ÚJ SZÓ 1992 MÁJ

US 29 EMIGRÁNSOK A KÖZÖS ÁLLAMÉRT Tizenkilenc emigráns szervezet képviselői írták alá a csehek és a szlovákok közös államának kérdésével foglalkozó nyilatkozatot, melyet szerdán juttattak el a Csehszlovák Sajtóiroda washingtoni képviseletéhez. Az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában, Ausztriában, Svájcban és más nyugat-európai államokban élő honfitársak képviselői a dokumentumban leszögezik: mélységesen nyugtalanítja őket a közös állam alkotmányos alapjáról folytatott tárgyalások sikertelensége. Emlékeztetnek rá, a kommunista diktatúra egész időszaka alatt arra törekedtek, hogy hazájuk visszatérjen a szabad és demokratikus népek családjába. Most azonban, nem egész három évvel a novemberi forradalom után azzal a fenyegetéssel találják magukat , szemben, hogy széthullhat a Cseh ós Szlovák Szövetségi Köztársaság. Ezért nyomatékosan kérik mindazokat a politikusokat, akikre az állampolgárok rábízzák a köztársaság sorsát, hogy ne engedjék meg a közös állam szétverését, fatalista nyilatkozatokkal ne hiúsítsák meg a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság állampolgárai nagy többségének vágyát, miszerint közös államban akarnak élni. Sürgetik a politikai pártokat és szervezeteket, nyilvánosan és egyértelműen foglaljanak állást a közös állam mellett. Felszólítják az állampolgárokat, emlékezzenek Masaryk szavaira, hogy az államot azok az eszmék tartják életben, amelyekből született. LUSZTRÁLÁS LENGYELORSZÁGBAN? Lengyelországban egymást követik a botrányok, a legújabb Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter körül robbant ki. Azzal vádolták meg, hogy korábban együttműködött a titkosrendőrséggel. Ez az affér átcsapott a volt titkosügynökök névsorának nyilvánosságra hozataláért, a közéleti tényezők és újságírók átvilágításáért folytatott politikai harcba. Januáz Korwin-Mikke, az egyik jobboldali párt vezetője a szejm tegnapi ülésén javasolta: a parlament fogadjon el határozatot, amely szerint a belügyminiszter köteles lenne nyilvánosságra hozni azoknak a névsorát, akik 1945-1992 között besúgók voltak. E javaslattal, amely ellentétes az ország jelenlegi törvényeivel, a szejm elnöksége külön foglalkozik. Krzysztof Wyszkówski, a kormányfő volt tanácsadója, aki bizonyítékok előterjesztése nélkül vádolta meg a külügyminisztert a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: reméli, hogy az affér eredményeként eltávolíthatják a volt ügynököket a közéletből. Szerinte az állambiztonság túlburjánzott hálózatának megismertetése a nyilvánossággal elkerülhetetlenül szükséges az állam egészségesebbé tételéhez. Az extanácsadó szerint jelenleg is legalább hatvan olyan képviselő ül a parlamentben, akikről feltételezhető, hogy együttműködtek az államrendőrséggel. Ugyanezt tartja sok újságíróról is. Az a tény pedig - mondotta -, hogy a szejm mindeddig nem foglalkozott ezzel a témával, a volt ügynökök erejét bizonyítja. Hozzá kell tenni, a PAP hírügynökség vezetője is sürgette tegnapi írásában, hogy Lengyelországban kezdjék meg a lusztrálásokat. JELCIN MEGÍGÉRTE: A14. HADSEREG KIVONUL MOLDOVÁBÓL Szerdai rendkívüli ülésén Moldova parlamentje határozatot hagyott jóvá a Dnyeszter bal partján kialakult helyzet normalizálására, összefüggésben a „idegen katonai intervencióval". A parlament elítélte az Oroszország fennhatósága alá tartozó 14. hadsereg agresszióját Moldova ellen. Az orosz vezetéstől követelte a megszállóhadsereg azonnali kivonását, amit Borisz Jelcin orosz államfő időközben meg is ígért. Jelcin kijelentette: Moszkva ezzel a lépéssel meg akarja akadályozni, hogy belerángassák egy katonai konfliktusba. A kisinyovi parlament továbbá feladatul adta a kormánynak, dolgozzon ki intézkedéseket a Dnyeszter menti lakosság védelmére a helyi fegyveres csoportok támadásaival szemben. A dokumentum hangsúlyozza, ezek az intézkedések nem feltételeznek katonai akciókat Moldova részéről. Moldova Szociáldemokrata Pártja kijelentette, Snegur elnöknek feltétlenül eleget kell tennie kötelezettség-vállalásának, hogy létrehozza az állampolgári megbékélés és nemzeti megállapodás kormányát. A szociáldemokraták véleménye szerint a jelenlegi kabinetnek le kell mondania, az újban pedig képviseletet kell kapnia a bal partnak is, ami kormányszinten garantálná az ott élők jogainak védelmét. Alekszandr VIosan, a parlament elnöke benyújtotta lemondását, de azt a képviselők elutasították. Az ügy előzménye, hogy Mosan a közelmúltban úgy nyilatkozottt, Moldovának és Romániának feltétlenül egyesülnie kell. Ion Iliescu román elnök az ITARTASZSZ hírügynökségnek szerdán adott nyilatkozatában elismerte, hogy országa fegyvereket szállít Moldovába és szakértőket bocsát Kisinyov rendelkezésére. Iliescu szerint ezt Bukarest sosem titkolta. Ugyanakkor azt állította, ezt a támogatást nem lehet beavatkozásnak tekinteni a Dnyeszter menti konfliktusba. A teljes képhez tartozik: a Dnyeszter menti hatóságok már hosszabb ideje azt állították, hogy a moldován fegyverek nagy része Romániából származik, de Iliescu mostani nyilatkozatával ellentétben Bukarest az ilyen információkat mindeddig a leghatározottabban cáfolja. TILTAKOZÁS A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Elnöksége megdöbbenéssel szerzett tudomást a Szlovák Televízió vezetőségének szándékáról, mely szerint a nyári hónapokban - hasonlóan mint tavaly szüneteltetik a televízió magyar nyelvű adását. Ez a döntés a Szlovák Televízióról szóló törvény súlyos megsértése és diszkriminálja a magyar nemzetiségű lakosságot. A televízió vezetősége anyagi nehézségekre sem hivatkozhat, hisz a magyar nemzetiségű lakosok rendes adófizető polgárokként havonta, a TV-illetékként befizetett összeg címén - számításaink szerint - kb. 10 millió koronával támogatják a TV költségvetését. Az ellenszolgáltatás szinte a nullával egyenlő, hisz az erősen megkurtított nemzetiségi műsor távolról sem felel meg az elvárásoknak és igényeknek. Mozgalmunk vezetői és a televízió tanácsába delegált képviselője ezt többször is nehezményezték, tárgyaltak a televízió vezetőségével, ám az ígéretek ellenére semmi változás eddig nem törtérjt. Az MKDM vezetősége határozottan tiltakozik a nemzetiségi adás tervezett nyári szüneteltetése ellen, és tárgyalásokat kezdeményez az SZTV központi igazgatójával e diszkriminatív intézkedés megszűnésére. Amennyiben a tévé vezetősége nem hajlandó megváltoztatni döntését, bírósági eljárást indítunk - jogsértés címén. 1992. május 28. Az MKDM Elnöksége SIKERTELEN PROBALKOZAS Az USA nem tesz engedményeket az európaiaknak James Baker amerikai külügyminiszter Washingtonban tárgyalt az Európai Közösségek képviselőivel a kereskedelmet, a vámokat és a mezőgazdasági termékek árait érintő kérdésekről. A The Washington Post tegnapi tájékoztatása szerint az Egyesült Államok semmilyen engedményeket sem ajánlott fel az európaiaknak. A tárgyalások - melyeken amerikai részről jelen volt Carla Hills kereskedelmi kormánymegbízott, Edward Madigan mezőgazdasági miniszter, valamint Frans Andriessen, az Európai Közösségek bizottságának alelnöke - újabb próbálkozást jelentettek az immár öt és fél éve tartó GATT-tárgyalások során felmerült európai-amerikai nézeteltérések áthidalására. A sajtójelentések szerint az eredmény ezúttal is elmaradt. Ä SPANYOLOKNAK NEM TETSZIK GONZALEZ POLITIKÁJA Teynap reggel a spanyolok félnapos általános sztrájkba léptek tiltakozásul Felipe González kormányának szociális és gazdasági politikája ellen. A munkabeszüntetés fő oka, hogy a közelmúltban új sztrájktörvényt hagytak jóvá és csökkentették a munkanélküli segélyeket. Ezt az intézkedést a kormány azzal indokolta, hogy csökkenteni kell az állami költségvetés hiányát. Éppen ezért az általános sztrájkot értelmetlennek nevezte és károsnak Spanyolország gazdaságára és tekintélyére. A félnapos munkabeszüntetésre a két legnagyobb szakszervezeti központ szólított fel. N

émetországban júniustól a vasúti menetrend változásával párhuzamosan új gyorsvonatokat is indítanak, s ezek közül néhány egészen Prágáig fog közlekedni. A Hamburg-Berlin -Drezda vonalon kétóránként indítják a szerelvényekel, s ezek közül naponta kettő Prágába is megy. A keletnémet vasutak történetében a Berlin-Drezda vonalon a szerelvények most először érik el a 160-as óránkénti sebességet, s ez azt jelenti, hogy Berlinből Prágába nem egész öt óra alatt lehet majd eljutni. T

egnap délelőtt pontosan tíz órakor a Montecítorío palotában megszólaltak a harangok, jelezve, hogy a képviselőházba megérkezett Olaszország új államfője, Oscar Luigi Scalfaro. A 73 éves elnököt a honatyák az ilyenkor szokásos ceremóniákkal fogadták. Scalfaro ezt követően tette le a hivatali éskút, majd pedig elmondta első államfői beszédét. Meg kell jegyezni, hogy az olasz államfő a beiktatás alkalmából először és utoljára jár a parlamentben és mond ott beszédet, ugyanis hétéves megbízatási időszaka alatt minden beszédéi és jelenlését írásban nyújtja be a törvényhozásnak. H

aim Herzog izraeli államfő tegnap beszédei mondott a lengyel parlamentben, s az antiszemitizmus veszélyére hívta fel a figyelmet, szerinte ez olyan világkatasztrófához vezethet, mini 1939ben. „Először mindig a zsidókra került sor, de soha sem ért véget a zsidókkal" - mondotta a holocaustra emlékeztetve. Értékelve Walesa elnöknek azt a kijelentését, hogy fel kíván lépni a Lengyelországban megnyilvánuló antiszemita hangulatok ellen. ÖSSZECSAPTAK A ZSIDÓK AZ ARABOKKAL NÉHÁNY SORBAN Tel Aviv elővárosában zavargások voltak, melyek során a zsidók összecsaptak az arabokkal. A helyi zsidó lakosságot felháborította és az utcára kényszerítette annak a 15 éves lánynak a halála, akit május 24-én gyilkolt meg egy 19 éves gázai fiatalember. Felvételünkön az izraeli rendőrök a megmozdulás egyik résztvevőjét hurcolják el. (Telefoto: ČSTK/EPA) •Magyar Polgári Pártfflg ÚP-767/53 Dr. Gaál Imre "Minden olyan törvény, amely bármilyen módon korlátozná a magyar kisebbség jogait, melyet már az első Csehszlovák Köztársaság is szavatolt, jogfosztásnak tekintendő. Képviselőként minden erőmmel az ilyen jogszabályok ellen kívánok küzdeni. j k/\\ Szavazzon a három I Jll ah -es szavazólappal!" Reiter Géza képviselőjelölt iskolaigazgató, Kassa UP-767/39 Magyar Polgári Párt