Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-27 / 123. szám, szerda

3 HÍREK - VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1992. MÁJUS 27. OLASZORSZÁGNAK VAN ELNÖKE CSAK A 16. FORDULÓBAN SZÜLETETT MEG A DÖNTÉS Oscar Luigi Scalfarót választották hétlön este az olasz parlament két kamarájának kibővített ülésén a köztársaság új elnökévé.- A tanácskozáson a megválasztott képviselők mellett jelen voltak az egyes tartományok küldöttei is. Az 1002 jelenlévő közül Scalfaróra 672-en adták szavazatukat. A 74 esztendős kereszténydemokrata politikus eddig a képviselőház elnöki tisztét töltötte be, egyébként ezt a funkciói április 24. óta látta el. Mindez azt" jelenti, hogy az olasz 'elnökválasztásnak csak a 16. fordulója járt sikerrel, miután Scalfarót támogtásáról biztosította a három legnagyobb politikai párt: a Kereszténydemokrata Párt, a Szocialista Párt és a Demokratikus Baloldal Pártja. Ezenkívül a zöldek és a liberálisok is őreá voksoltak, míg a Lombard Liga, a Kommunista Újjáépítés Pártja, valamint az újfasiszta MSI más jelöltet támogatott. Oscar Luigi Scalfaro 1918. szeptember 19-én született. Jogi tanulmányokat folytatott a milánói katolikus egyetemen. A második világháború idején kapcsolatba került az ellenállási mozgalommal. 1946-ban kereszténydemokrata színekben tagja lett az alkotmányozó nemzetgyűlésnek, később ő vezette a párt parlamenti frakcióját. 1959-től 1962-ig magas állami tisztségeket töltött be, több ízben vezette a közlekedésügyi és egyszer az oktatásügyi tárcát. 1983 és 1987 között belügyminiszter volt. Cossiga elnök 1987-ben, Bettino Craxi lemondása után ideiglenes kormányfővé nevezte ki, de a törvényhozás ebben a tisztségében később nem hagyta jóvá. . A Kereszténydemokrata Párton belül is Scalfaro mindig centrista pozíciókra helyezkedett, igyekezett magát távol tartani a különböző áramlatoktól. Szkeptikus politikusnak tartják, nem szimpatizál az ún. elnöki köztársaság koncepciójával. Mindig a parlamentet tartotta az egyedüli, a legfelsőbb fórumnak, amely megtestesíti a nép politikai akaratát. Az amerikai FBI kész arra, hogy legjobb ügynökeit Olaszországba küldje a Giovanni Falcone bíró elleni merénylet körülményeinek a kivizsgálására. Mint ismeretes, Falconét a múlt szombaton ölték meg egy terrortámadás során. AFGANISZTÁN: MOST MÁR BÉKE? Az afgán felkelők egymással szemben álló, két legjelentősebb csoportjának vezetői, vagyis Ahmed Sah Maszud védelmi miniszter és Gulbuddin Hekmatjar, a szélsőséges fundamentalista Hezbe Iszlami vezetője bejelentette, hogy tűzszüneti megállapodást kötöttek. Kabultól nem messze hétórás tárgyalásokat folytattak, s ennek eredményeként úgy döntöttek, fegyvereseik tartózkodni fognak a nyílt összecsapásoktól. Mint ismeretes, a két mudzsahid vezető közötti polgárháború áprilisban, a Nadzsibullahrezsim bukása után robbant ki. A mostani megbeszéléseken pakisztáni és szaúd-arábiai közvetítők is részt vettek. Úgy tűnik, e megállapodás eredményeként pontot lehet tenni a 14 éve tartó polgárháború után. Maszud és Hekmatjar egyetértett abban,, hogy hat hónapon belül meg lehet tartani a parlamenti választásokat, és a Kabul biztonsága feletti ellenőrzést a Maszud irányítása alá tartozó védelmi minisztérium fogja végrehajtani. Az egyezség lényeges pontja, hogy az ún. idegen milíciáknak el kell hagyniuk a fővárost. A BRIT KORMÁNYFŐ VARSÓBAN „RENDES VISZONY" KÍVÁNATOS A VISEGRÁDI HÁRMAK ÉS AZ EK KÖZÖTT John Major brit kormányfő a tegnapra virradó éjszaka Varsóba érkezett. A lengyel fővárosban kezdte meg többnapos közép-európai körútját, amelynek során hazánkat és Magyarországot is felkeresi. Az előre kiadott program szerint Major tegnap tárgyalt Lech Walesa elnökkel és Jan Olszewski kormányfővel. A brit miniszterelnök Varsóba való megérkezése után megerősítettel támogatja a visegrádi hármak teljes jogú tagságát az Európai Közösségekben,.amelynek London július egytől az elnöke lesz. Egyébként a lengyelek örülhetnek annak, hogy hamarosan vízum nélkül utazhatnak a szigetországba. Erről született tegnap megállapodás a lengyel-brit kormányfői tárgyalásokon. London ugyanis mindeddig nem volt hajlandó eltörölni a vízumkényszert, mindenáram meg akarta védeni saját munkaerőpiacát az esetleges lengyel jelentkezőktől. Mint ismeretes, Csehszlovákiával szemben a brit kormány már 1990 októberében eltörölte a vízumkötelezettséget. Major Varsóba való megérkezése előtt a BBC-nek adott nyilatkozatában azt mondotta, olyan politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok kiépítésére törekszik a visegrádi hármakkal, amelyek lehetővé teszik a három ország számára a teljes demokráciába való átmenetet. Ezen túlmenően azt szeretné, ha a hármak és az EK között „rendes viszony alakulna ki" annak érdekében, hogy a társult tagság csak rövidlejáratú ügy legyen. Major számára elsődleges lesz mindhárom országban a társult tagságról szóló szerződések teljesítése. OROSZ-KAZAH SZERZŐDÉS AZ SZKP ÜGYE AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELÓTT Nurszultan Nazarbajev kazah elnök és orosz partnere, Borisz Jelcin hétfőn Moszkvában aláírta a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződést. Ilyen egyezményt most kötött először két szovjet utódállam. A dokumentum szerint Oroszország és Kazahsztán megállapodott a katonai támaszpontok kölcsönös kihasználásában és a kazah területen levő Bajkonur űrállomás közös igazgatásában. Kazahsztán, amely Belorussziával, Ukrajnával és Oroszországgal együtt aláírta a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szerződést, minimálisan hét évig fogja ellenőrizni a területén levő nukleáris rakétákat. Orosz szakértők szerint Kazahsztánban jelenleg 108 SS-18 típusú rakéta van. A 25 éve kötött szerződésben a két köztársaság megegyezett abban, hogy a gazdasági reformok végrehajtása során egyeztetik lépéseiket. xxx Az orosz alkotmánybíróság foglalkozni fog az SZKP ellen felhozott vádakkal és megvizsgálja, hogy az SZKP tevékenysége összhangban van-e az alkotmánnyal. Ezt Valerij Zorkin közölte tegnap Moszkvában annak a bírósági tárgyalásnak a kezdetén, amely Borisz Jelcin elnök tavalyi május 23-ai és 25-ei, illetve november 6-ai rendeleteivel foglalkozik. Mint ismeretes, Jelcin a Szovjetunióban végrehajtott puccskísérlet után ezekkel a rendeletekkel állította le a kommunista párt tevékenységét. K

i lepődik meg már azon, ha egy író, műfordító vagy villanyszerelő kerül az államfői székbe, popénekes tárgyal tábornokokkal létfontosságú kérdésekről? Igy aztán az sem meglepő, hogy Litvánia parlamentjének élén egy zenetudós áll. Az már sokkal inkább, hogy számtalan jel szerint nem a harmóniára törekszik, s beszédeit kizárólag dúrban komponálja, mintha moll hangsorról sosem hallott volna. Bár igaz, keménysége, harciassága nagyon rokonszenves volt abban az időszakban, úgy két évvel ezelőtt, amikor a még szilárdnak hitt szovjet rendszernek dobta oda a kesztyűt, s küzdött keményen Litvánia régen elvesztett függetlenségének visszaszerzéséért. Lelket tudott önteni a tömegekbe, ki tudta vinni őket az utcára, s az emberek a véráldozattól sem riadtak vissza. Vytautas Landsbergis rövid idő alatt nemzeti hős lett, valamiféle szimbólum, amolyan huszadik századi Dávid. De nem telt el hosszú idő, s ő király akart lenni. Mint Dávid? Persze, senki sem tévedhetetlen, mindenki követhet el hibákat is. Ám egészen más az, ha egy zenetudós téved, mint amikor egy államfő hoz rossz döntést. Márpedig Landsbergis rövid politikai pályafutása alatt elég gyakran ütött meg fals hangot, méghozzá úgy, hogy annak külföldön is volt visszhangja. Legelőször akkor, amikor egészen szokatlanul liberális amnesztiatörvényt fogadtatott el a parlamenttel, s ráadásul olyan kárpótlási intézkedéseket is, melyek kedvezményezettjei között voltak a német fasisztákkal aktívan kollaboráló litvánok. További komoly melléfogása volt a Moszkvával való tárgyalások merev elutasítása, minek következtében most, a formális függetlenség elnyerésének tizedik hónapjában sem tisztázottak a vagyonjogi kérdések, de még az egykori szovjet csapatok kivonásának ügye sem. Landsbergis tett egy kísérletet arra, hogy mindent egycsapásra oldjon meg, de ez halva született ötletnek bizonyult. A parlament, melyben nagyon komoly pozíciókat foglalnak el az elnök által baloldalinak nevezett erők, nem szavazta meg ötletét, hogy egy f üst alatt tartsanak FALS HANGOK népszavazást a kemény elnöki rezsim bevezetéséről és az ex-szovjet csapatok kivonásáról. Látni kell ugyanis, hogy akiket az elnök kimondottan becsmérlóen baloldaliaknak nevez, azok között ott vannak a saját népfrontjából, a Sajudisból kivált centristák is, akik nem tartották ésszerűnek az ő kemény, szemellenzős jobboldaliságát, sajátságos nihilizmusát. Mára lényegében a parlamenti elnök ellenzéke lett az a népfront, amely úgy két évvel ezelőtt harcba indult Litvánia függetlenségéért. Ez az erőátrendezódés előrevetítette a hétvégi népszavazás kudarcát is. Mármint Landsbergis szempontjából. A választásra jogosultaknak csak 57 százaléka járult az urnákhoz, s bár több mint kétharmaduk az erős elnöki rendszerre szavazott, ez távolról sem volt a választásra jogosultak abszolút többsége, ahogy azt a törvény megköveteli. Számítani lehet arra, hogy azután a súlyos csapás után Landsbergisnek még egy kudarccal szembe kell néznie: egyáltalán nem biztos, hogy a június 14-ére kiirt újabb, a szovjet csapatok kivonásáról döntő népszavazáson. Moszkva számára is meggyőzően magas lesz a részvételi arány és az igenek száma. A litvánok ugyanis nagyon unják azt a politikai taktikázgatást, amelybe Landsbergis kezdett. Mindezek tetejébe holnaptól még kormányfője sincs Litvániának, mivel Vagnorius még a múlt héten benyújtotta lemondását, azzal a céllal, hogy siettesse a parlamenti választásokat, melyek kiírásáról és megtartásának módjáról már az új, nagy hatalmú államfő döntött volna. A remények nem váltak valóra, úgyhogy Landsbergisnek csak egy lehetősége van: fog egy tiszta papírt, s nem a titkos vágyait, hanem a reális hangokat kottázza le, és eszerint dirigálja a politikai zenekart. Vagy visszaadja a karmesteri pálcát. G0RFÖL ZSUZSA Nógell Imre képviselőjelölt főosztályvezető, Pozsony IMagyar Polgári Párti ÚP-767/42 NÉHÁNY SORBAN P

etr Pithart cseh kormányfő, aki kétnapos munkalátogatáson tartózkodik Ausztriában, tegnap Bécsben találkozott Franz Vranitzky szövetségi kancellárral, akivel a Közép-Európában kialakult politikai helyzetről tárgyalt. Szóba került Temelín kérdése is, és a kancellár ezzel összefüggésben közölte: a cseh kormányfőt a közeljövőben tájékoztatja a kérdés megoldását célzó konkrét javaslatokról és állásfoglalásokról. B

rüsszelben hétfőn az Észak-atlanti Szövetségben közölték: a FÁK köztársaságai megállapodtak a volt Szovjetunió fegyvereinek kölcsönös elosztásában, valamint a haditechnika mennyiségi mutatóiban. A megállapodást bonyolult tárgyalások előzték meg, melyek a május eleji taskenti csúcson kezdődtek. A NATO attól tartott, amennyiben a FÁK nem egyeznek meg, érvényét veszti az európai hagyományos erők csökkentéséről szóló szerződés, amelyet Moszkva és a kelet-európai államok két évvel ezelőtt írtak alá a NATO-val. K

laus Töpfer német környezetvédelmi miniszter hétfőn este Düsseldorfban közölte: az ukrán hatóságok bezáratták a csernobili atomerőmüvet. Az atomenergetika biztonságával foglalkozó nemzetközi konferencia keretében tartott sajtóértekezletén Töpfer ukrán reszortkollégájára, Jurij Scserbakra hivatkozva tájékoztatott róla, hogy a három csernobili reaktort leállították. A negyediket, amely 1986ban a nukleáris balesetet okozta, továbbra is a szarkofág borltja. Szavazzon a biztonságra! Grendel Lajos iro "Meggyőződésem, hogy a kultúra és a művelődés problémáinak megfogalmazása nem lehet politikai pártok feladata. A kultúra alapvetően és lényegileg szabad! A politikai párt csak arra vállalkozhat, hogy biztosítsa ennek feltételeit. Ez viszont kötelessége. Szavazzon a három -es szavazólappal!" ÚP-767/27 Jp-ij i.ííŕŕj'ŕVV^V'. IMagyar Polgári Párt