Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-05 / 105. szám, kedd

1992. MÁJUS 5. 6 TELKEK A FIATALOKNAK Vízkeleten aggódnak a magyar iskoláért A Galántától délre, alig 10 kilométerre fekvő mátyusföldi község eredeti nevét nem kell keresnie az erre járónak. Azt a szlovák nyelvű tábla alatt magyar is hirdeti: Vízkelet. Szakadó esőben hajtok át a Dudvág felett átívelő hídon. Izgalom fog el, hisz gyermekkoromból jól ismert faluba érkezem. Hasonlítok, a változások jeleit * kutatom, amíg a híd és a községi hivatal közti 500 méternyi utat megteszem. A polgármesterrel folytatott beszélgetésem, a faluban szerzett tapasztalataim meggyőznek: Vízkeleten a fejlődés jelei egyértelműek. Erről nemcsak a községi hivatalban már természetessé vált számítógépek győznek meg, hanem az eredmények is. — Lassan elöregedik községünk lakossága. Ezért a fiatalokat itthon szeretnénk tartani. A mai napig már 11 telket mértünk ki fiatal házasok számára ebben az évben — kezdi ismertetőjét Kürtössy Sándor, az 1550 lelket számláló falu független jelöltként megválasztott polgármestere. — Hogy a falu gyermekei felszabadultan játszhassanak, két korszerű játszóteret építettünk számukra. A közművesítéssel, a vízvezetékés villanyhálózat bővítésével is a fiatal családokat igyekszünk segíteni. Fiatalok nélkül a község saját jövőjét szalasztja el! — tudatosította az önkormányzat, s a napokban baráti véleménycserére hívja az ifjú nemzedék képviselőit. Időtakar szakítani problémáik orvoslására, meg akarja hallgatni véleményüket, elképzeléseiket. — Összefogni, a cserkészmozgalom, sport- vagy szakkörök segítségével felrázni, tevékenységre bírni őket— ez a cél — magyarázza meggyőződéssel a polgármester. Azt hiszem, kevés község büszkélkedhet azzal, hogy kétnyelvű tájékoztatót ad ki. Első száma a község történetével is foglalkozik: korabeli feljegyzések először 1297-ben Wyzkeleth alakban említik nevét. III. Endre a falunak több kiváltságot adott. A községet birtokolták a pozsonyi várurak, de Csák Máté és legutoljára Majláth és Esterházy grófok is. 1687-bó'l származó címerén hal és rák kapott helyet. Afalut 1763-ban földrengés, 1932-ben tűzvész tette próbára. Háborúk, árvizek, tűzvészek ellenére a község él, fejlődőképes. Magyar tanítási nyelvű alapiskoláját — amelynek az 1964/65-ös tanévben 188(!) tanulója volt — viszont a megszűnés veszélye fenyegeti. Tavaly két osztályra zsugorodott, mivel egy újabb ügyfél beteszi maga mögött az ajtót. — Bevezettük a községben a vízvezetéket, kiépítettük a szennyvízcsatornát. Rendbetettük a falu két temetőjét és vállaltuk rendszeres karbantartásukat. Felépítettünk egy kilométernyi aszfaltutat is. Jómagam azonban nagyon fontosnak tartom a kulturális, a polgáraink javára végzett munkát is. Például rendszeresen megszervezzük — 100—120 polgár A szolgáltatóház mindössze 36 gyermek látogatta, jelenleg három osztályban 49 a tanulók száma. A községben 166 tanulóval szlovák tanítási nyelvű alapiskola is működik, amelyet a környező hét község gyermekei látogatnak. A magyar iskola létkérdése első számú problémaként foglalkoztatja a község érdekelt pedagógusait, értelmiségét. Az önkormányzatnak az ifjú családok, a fiatalok támogatására irányuló törekvései az iskola problémáját is hivatottak megoldani. Amíg beszélgetünk, a polgármesterhez több — fiatalabb, idősebb — falubeli kopogtat, s ő mindannyiukat türelemmel meghallgatja, tájékoztatja, tanáccsal látja el. Tapasztalom, hogy Kürtössy Sándornak tekintélye van a polgárok előtt, élvezi bizalmukat. — Az elmondottakon kívül mit teljesítettek a választási programból? — kérdezem a polgármestert, amint Közben elállt az eső, a felhők mögül a tavaszi nap is előbújt. Kigyalogolok a Dudvág töltésére. A patak sekélyebb és piszkosabb lett. A délceg jegenyék többsége viszont — amelyek már 15 évvel ezelőtt is óriásoknak tűntek — él, s dacol a széllel. S ez sem elhanyagolható tapasztalat: szeretik és védik a szülőföldbe mélyen gyökeret eresztő fákat Vízkeleten. MÁZSÁR LÁSZLÓ AMIT SZABAD JUPITERNEK... NEMCSAK A VALUTÁT HAMISÍTJÁK A pénzváltó előtt várakozva beszélgetnek az emberek. Egyikük ném kis öniróniával mondja: „Törőkországban majdnem megjártam. A bazárban idehaza feketén vásárolt 10 dolláros bankjeggyel akartam fizetni, de az árus nem fogadta el, azzal az indoklással, hogy hamis. Gyorsan kereket oldottam, nehogy a rendőrséggel gyűljön meg a bajom. Idehaza megnézettem . szakemberrel is. Igaza volt az árusnak. Azóta inkább sortja állok, és többet fizetek a valutáért, de nem kockáztatom meg a börtönt. A pénzhamisítás olyan idős, mint maga a pénz. Bár mindenkor szigorúan büntették, mégis ma is virágzik, Nyugaton éppúgy, mint hazánkban és a környező országokban. Általában a hamis bankjegyek forgalomba hozói, nem pedig a készítői buknak le, kerülnek rendőrkézre. A pénzhamisító bandák csupán 1978ban 772 ezer névértékű hamis dollárt és 6 millió hamis holland guldent hoztak forgalomba. Ez volt az utóbbi évek egyik legnagyobb ilyen akciói

a- . Míg egy par evvel ezelőtt alig néhány hamis bankjeggyel, valutával találkoztak a szakemberek, addig tavaly országos viszonylatban 3254 külföldi fizetőeszközt és 383 , hazai bankjegyet - ebből 313 darab volt az ezer koronás - vontak ki a forgalomból. Az amerikai dollárt a szakemberek szerint nemcsak azért hamisítják, mert minden országban jól be. váltható, illetve eladható a feketepiacon, hanem mert hamisítása műszaki szempontból nem okoz különösebb gondot. Ugyanis 1928-tól a méretek, színek és az előállítás módja nem változott. Ennek az az oka, hogy Amerikában ritkábban fizetnek ' készpénzzel, ezért nem fordítanak különösebb gondot a védelmére. Nem így Németországban és Svájcban, ahol a pénzkészítés igen magas fokon áll. A szakemberek könnyen felismerik a hamis dollárt, de a laikus csak nagyon ritkán, főleg nálunk, mert azelőtt nemigen találkozott vele. Ezért megy jól a hamisítóknak, akik a márkát, a schillinget, de a frankot sem kímélik. A korszerű lézeres másológépek segítségével csaknem olyan bankjegyet készítenek, mint a valódi. Ám van más lehetőség is a hamisításra, mégpedig az, hogy egy vagy két nullával „kiegészítik" a valódi bankjegyen látható számot, s ha a megvásárolni szándékozó nem tudja elolvasni a szóban is feltüntetett névértéket, könynyen becsapják. Az utóbbi években Csehszlovákiában felbukkantak már hamis két- és ötkoronás érmék, valamint száz-, ötszáz és ezerkoronások is. Két évvel ezelő'tt a szlovák fővárosban megtalálták a hamis ezerkoronások készítőjét. A napokban pedig a rendőrség azokat vette őrizetbe, akik a múlt ősszel megjelent hamis ezerkoronásokat hozták forgalomba. Az ügyben a nyomozás még tart. Készítőjük 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetésre számíthat. Az egyik pénzhamisítási affér még le sem csillapodott, máris itt a másik. Április első felében hamis ötszázkoronások kerültek forgalomba. Az állami pénzintézeteknek 20 darabot sikerült kivonniuk a forgalomból. A hamisítvány szinte megtévesztésig hasonlít az eredetihez. Fennáll annak a veszélye, hogy sok embert — főleg idősebbeket — csapnak be vele, de amint a tapasztalat is bizonyítja, üzletben is adnak vissza hamisítványt. Meg kell mondani, ezeket sehol sem cserélik be valódi bankjegyekre, só't akinél ilyet találnak, vagy ilyennel fizet, rendőrségi zaklatásnak is kiteszi magát. A szóban forgó hamis ötszázkoronások a Kelet- és Közép-szlovákiai kerületben tűntek fel W 25793628-as, U 59794192-es és Z 76862261-es sorszámmal. A bűnüldöző szervek ilyen esetekben az Interpol segítségére is támaszkodnak. Áz állampolgároknak pedig jobban oda kell figyelniük, szemügyre kell venniük a bankjegyeket, esetleg meggyőződni arról, hogy látható-e rajtuk a víz- és a mélynyomás jelei. A hamisítók a technika fejlődésével egyre tökéletesebb bankjegyeket tudnak készíteni. Ha pénzt kapunk, vagy valutát vásároíunk, saját érdekünkben jó lesz az eddigieknél is jobban vigyázni. -néjA föld, amelynek birtoklásáért a harag és a gyűlölet „nehézfegyvereivel" folyik a harc, Ballabás Antal koloni lakos 64 áras kertjének negyednyi része. Persze, már ez is hadüzenetre okot adó megfogalmazás, mert bár igaz, hogy a tulajdonos kertjének vitatott részét édesapjától örökölte — és a telekkönyvi bejegyzés szerint is az övé —, a bíróság 1983-ban kimondta, hogy nem őt illeti meg, hanem M.J. helyi lakost. Sőt — derült ki vagy három év múltán — vele együtt a faluban élő D.R. és D.E. lakosok is társtulajdonosok. Ekével az ellenfél ellen Közel egy évtizeden át kisebb-nagyobb intenzitással folyt a küzdelem. A harcteret hol az egyik, hol a másik fél uralta, aszerint, hogy éppen melyik szántotta ki a másik veteményét. Az ide-oda csapkolódást a telekkönyvi tulajdonos unta meg elsőként, és 1990 májusában levelet írt a községi hivatalnak. Kérte, hogy vizsgáljafelül szocialista elődje döntésének helyességét és a kertrészt, amit elvettek tőle, adják vissza a tulajdonába. Hat nap híján négy hónap elteltével a polgármester megírta válaszát. Ebben az érdekelt tudtára adja, hogy földügyének megoldásában a községi hivatal semmit sem tehet. Időközben a kérelmező vitatott kertrészét beültette és 1991-ben, miután a földtörvény szentesítette a tulajdonjogot, megnyugodott. Nem úgy ellenfelei. Ismét a bírósághoz fordultak és a bíróság 1992 februári határozata szerint visszakapták a kérdéses kertrészt. S bár beígért leválasztása a mai napig nem történt meg, a telekkönyv szerinti tulajdonos csalódott és elkeseKOLONI MAZSOLÁK redett. Nem érti, hogy apai jussát 1992-ben milyen alapon vehetik el tőle. A polgármester megmagyarázta Balkó István polgármester 1980tól áll a falu élén, így részleteiben ismeri az ügyet. Elmondása szerint a földháború tárgyát képező kertrészt Ballabás Antal édesapja beadta az akkori efsz-be, a szövetkezet pedig kimérte mint pótföldet a három helyi lakosnak. A kérdéses kertrész a polgármester szerint is a telekkönyvben nyilvántartott tulajdonost illeti meg, de azok sem maradhatnak föld nélkül, akik a vitatott részt eddig pótföldként használták. Ezért a telekkönyv szerinti tulajdonos szólítsa fel a földet egykor átvevő efsz jogutódját, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola Gazdaságát, hogy adja vissza a kertrészt, az azt pótfőidként használók pedig szintén adják be igényüket az illetékes jogi személynél új pótföld kimérésére. Ez igy logikus, de csak annak, aki nem tudja azt, amit a polgármester is tud. Ballabás Antal kertrészét jogi személytől nem kérheti vissza, mivel a főiskola gazdasága írásban közölte, ők ilyen területtel nem rendelkeznek. Ebből az következik, hogy ilyen területet a jogelődtől az iskola gazdasága nem kapott. Igy pedig már jogos a gyanú, hogy annak idején a vitatott kertrészt az efsz hivatalosan nem vette használatba. Erre a helyzetre már egy más, járhatóbb utat javasolt a polgármester. Azt, hogy a kárvallott kérje

r vissza kertrészét a használóktól. O is ezt tette. írásban felszólította a földjét pótföldként használót, hogy szeptember elsejével adja vissza (értsd részvételével — a nyugdíjasok találkozóját. Korszerű nyugdíjasklubot nyitottunk könyvtárral, pihenő- és varrószobával, társalgóval. Idős polgárainkat évente gyógykezeléssel egybekötött, ingyenes kirándulásra visszük Pőstyénbe. A falu fiatalabb nemzedéke számára társadalmi összefogással már harmadszor rendeztünk kulturális és sportnapokat. Szép téli hagyomány Vízkeleten, hogy egy szombati napon pedagógusok, szülők kíséretében a falu gyerekei síelni, szánkázni mennek a hegyekbe. Idén három autóbuszt is indítottunk. — Hogyan tudták előteremteni a pénzt az említett rendezvényekre? Balkó Istvánnak) a földet, és kérjen helyette pótföldet az illetékes jogi személytől. Ez valóban használható tanács (lett volna), ha a polgármester a kertrész februárban elmaradt visszamérését követően az érdekelteknek is elmondja. Csakhogy ő azóta — saját szavai szerint — egyikkel se beszélt. Igy valószínűleg azt se tudják az érdekeltek, hogy a polgármester két héttel az elmaradt visszamérés után találkozott a geodétával, aki elmondta neki: „új fejlemények merültek fel s a visszamérés M.J., D.R, és D.E. javára nem időszerű". Ördögi kör Sok év földharcát nem lehet és nem is szükséges összefoglalni, de Soňa Géciová doktor, Ballabás ügyvédjének elmondásából egy dolog mindenképpen figyelemre méltó. Az ügyvédnő szerint lényeges, hogy a kertrészre jogot tartók közül egyik sem tudja okmánnyal igazolni, miszerint ő azt pótföldként valaha is megkapta. Furcsa, hogy ilyen jellegű okmány a volt járási nemzeti bizottság levéltárában sincs, és — milyen pech, a szerk. megjegyzése — a helyi nemzeti bizottságon 1980ban volt tűzeset során az ide vonatkozó okmányok is elégtek. így a járásbíróság 1983. október 17-én keltezett határozatában a Koloni Nemzetei Bizottság 1983. május 10-én írt levelére hivatkozik, miszerint 1962ben a földrendezést végrehajtották és Ballabás Antal kertrészére M.J. jogosult. Ebben van az ördögi kör, amelynek nyitját emberi jóindulat és megértés nélkül lehetetlen megtalálni. Vissza kellene kérni egy kertrészt, de nincs kitől. Miután az érintett felek — Pénzforrásaink szerények, mindenekelőtt a helyi illetékekből, különböző adókból, bérleti és helyhasználati díjakból állnak össze. 1991-ben az összbevételünk 2 507 000 korona volt. Takarékosan gazdálkodunk, tevékenységünkben alkalmazkodunk lehetőségeinkhez. Községünk mezőgazdasági szövetkezetével megtaláltuk a kölcsönösen hasznos kapcsolatformákat. Mivel jelenleg fizetésképtelen, a falu fejlesztéséhez különböző szakmunkák elvégzésével járul hozzá. Vízkeleten jelenleg több mint száz munkanélküli van. Elég azonban körbejárni afalut, s arról is meggyőződhet a látogató, hogy a községben megjelentek a bátor vállalkozók: öt élelmiszerüzlet, cipó'bolt, három vendéglő létesült, s a szövetkezet is húsboltot nyitott. Kárpitos, asztalos, lakatos, festők, mázolok; kőművesek és fodrász kínálják szolgálataikat. — A vállalkozási kedv optimizmusra vall. Az önkormányzat terveire is jellemző a derűlátás? — érdeklődőm a falufejlesztési elképzelésekről. — Két komoly tervünk egyikének megvalósítását— az 1911-ben épült templomunk nagyjavítását—már lényegében elkezdtük. A 818 ezer koronás ráfordításból 400 ezret a községi hivatal fedez. A fennmaradó részt, remélem, állami és egyházi támogatásból, hívők adományaiból elő tudjuk teremteni. A másik, valamivel távolabbi, de rendkívül jelentős beruházásunk a földgázvezeték megépítése lesz. Öt község összefogásává/, a szomszédos Kosút mellett haladó fő ágról vezetnénk Vízkeletre s a környező falvakba a gázt. Vízkelet kulturális és sportéletéről sokat és lelkesen beszél a polgármester. Pék Éva, Óvári Lászlóné, Horváth József, Bodri György pedagógusok és mások áldozatkészségéről beszél, akik nélkül nem lenne ismert járásszerte a község sokrétű Csemadok-tevékenységéró'l, a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő vegyeskaráról és menyecskekórusáról, sporteredményeiről... nem tudnak megegyezni, az illetékes hivatal 1991 márciusában kiadott engedélye szerint a faluban az eredeti földrendezési tervre (ha lenne) részleges elosztást kellene kidolgozni. Es végül, de majdhogynem elsősorban, a községi hivatal, az ügyet elindító nemzeti bizottság jogutódja úgy érzi, hogy az egészhez semmi köze. Sok év és intézmény eredménytelen próbálkozása után a nyitrai földhivatalravárafeladat, hogy pontot tegyen a koloni rejtélyes földháború után. Lévén az ügy elemzés alatt, a földhivatalban a tájékoztatást megtagadták. ígérték viszont, hogy két-három hét múlva már lesz véleményük, akkor majd nyilatkoznak. Addig várjon mindenki türelemmel, és ha jónak látja, fogadja meg a semleges kívülálló tanácsát. Mivel az 1983-as bírói végzés a volt nemzeti bizottság állítására épül, a hnb hivatalának pedig a községi hivatal a folytatója, vegye úgy, hogy érdekelt az ügy megoldásában. A polgármester magánszemélyként szeptembertől használatba veszi a saját földjét, amit eddig pótföldként más használt. Ballabás Antal vágya, álma is csak ennyi. Szeretné, ha teljes egészében és végérvényesen jussának azt a részét is visszakapná, amit mások használnak pótföldként. Mit tegyen? Tegye lépésről lépésre azt, amit Balkó István tett. Balkó István pedig személyes ügyének rendezésében szerzett tapasztalatai alapján polgármesterként segítse Ballabás Antalt és kertügyi ellenfeleit, mint a falu polgárait, problémájuk megoldásában. Ha a polgármester földügyénék rendezésében az elégett levéltári anyag nem hiányzik, akkor a Ballabás-ügyben sem okozhat áthidalhatatlan problémát. Mert az ugye, hogy amit szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek, remélhetőleg már Kolonban sem érvényes. EGRI FERENC