Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-26 / 122. szám, kedd
HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1992. MÁJUS 26. ARCKÉPCSARNOK THOMAS KLESTIL Ausztria államlője a következő hat évben Thomas Klestil, az Osztrák Néppárt jelöltje lesz - döntöttek a szavazópolgárok az elnökválasztás vasárnapi második lordulójában. A közkedvelt néppárti diplomata politikus a szavazatok 56,85 százalékát szerezte meg, míg vetélytársa, Rudolf Slreicher (SPÖ) a voksoknak csupán a 43,15 százalékát tudta összegyűjteni. Nos, az új elnökről tudni illik, hogy 1932-ben született Bécsben, ott járt iskolába, ott szerzett közgazdasági diplomát és doktori titulust. A háromgyermekes családapa a diplomaták útját járta be: 1959-től 1962-ig a párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben, majd Ausztria washingtoni nagykövetségén dolgozott. Az Egyesült Államokból 1966-ban Josef Klaus akkori osztrák szövetségi kancellár hívta haza és hivatalában biztosított helyet számára. Klestil 1969-től fókonzul Los Angelesben, 1978-tól a ENSZ-ben állandó nagytövet, majd Ausztria washingtoni és AÁSZ-nagykövete. 1987-tól egészen 1991 novemberéig osztrák külügyi államtitkár. Thomas Klestil júliusban költözik be a Hofburgba. XXX Túlságosan optimisták voltak az osztrák szociáldemokraták, amikor az elnökválasztás április 26-i első fordulója után a tartalékos szavazók mozgósításában bíztak. Elszámították magukat, méghozzá alaposan. Most búslakodnak, a néppártiak viszont örülnek, ünnepelnek. Jó okuk van rá, hiszen az ÖVP a sok kudarc után fergeteges sikert ért el: jelöltje, Thomas Klestil meghódította a Hofburgot. Hogy miért Klestii és nem a szociáldemokrata Rudolf Streicher győzött, annak több oka van. Először is figyelembe kell venni, hogy az elnökválasztáson teljesen más kritériumok alapján szavaznak a polgárok, mint a parlamenti választásokon. Személyekre voksolnak, aszerint, ki volt meggyőzőbb a kampány során, ki a szimpatikusabb, ki festene jobban az ország kirakatában. Ilyen szempontból Klestilnek óriási előnye volt Streicherrel szemben, hiszen mint hivatásos - és mindig elegáns megjelenésű - diplomata, sokáig távol állt a belpolitikától, a pártharcoktól, vitáktól. Nem szerepelt a hazai porondon, „tiszta maradt", semmit sem tudtak a szemére vetni. Viszont Streicher, a közlekedés és a köztulajdonban levó gazdaság minisztere, a kormánykoalíció, ezen belül az erősebb SPÖ tagja jelentós mértékben közrejátszott a belpolitikai helyzet alakításában, a problémák - menekültkérdés, lakás-, oktatás-, szociálpolitika - megoldásában, de inkább tartósításában. A választópolgárok pedig vasárnap szavazólapjaikkal figyelmeztettek: elégedetlenek a szociáldemokraták mozdulatlanságával, változást követelnek. Kudarcot vallott az SPÖ, s ennek, nyilván még a győztesnél is jobban örül a Haider vezette FPÖ. Annak ellenére, hogy a szabadságpárti jelölt kiesett az első forduló rostáján, az FPÖ bizonyos mértékben saját sikerének könyveli el a választási eredményt. Benne látja az esélyt az előrelépésre, s a „tehetetlen" SPÖ végső bukására. Haidér nem is titkolja, hogy már a közeljövőben - az esetleg előrehozott választások eredményeként - az SPÖ-ÖVP helyett szívesen látná az FPÖ-ÖVP felállást a kormányban. Ez még azért odébb van, hiszen a néppártiak, akik ugyan felbuzdulva a sikertől bizonyára megpróbálnak majd kibújni a szociáldemokraták erős szorításából, még nem mutatnak hajlandóságot a szorosabb barátságra Haider kompániájával. Egyelőre? Bármit is mondanak, jósolnak a politikusok, Ausztria új elnöke hat éven át a polgárok javát fogja szolgálni és ném a pártokét, pártvezetókét - nyilatkozta Klestil, mintegy lezárva a választások utáni vitákat, találgatásokat. URBÁN GABRIELLA Antall József a két évről NINCS KIALAKULÓBAN EGY ÚJABB DIKTATÚRA Antall József magyar kormányfő vasárnapi rádióinterjújában értékelte az első demokratikus kormány hatalomra kerülése óta eltelt két esztendőt. Azt hangsúlyozta, hogy ebben az időszakban a kabinet a politikai erők stabilizálására törekedett. Az eredmények közé tartozik: megalapozott remény van a gazdaság lassú fellendülésére, természetesen akkor, ha nem fejtenek ki negatív hatást váratlan belső vagy külső konfliktusok. A két esztendőt számos probléma jellemezte, s ennek kapcsán jegyezte meg: az ellenzéknek van mit bírálnia, de nem szabad hazudnia. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány az újabb diktatúra felé tart. Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van, jogosan beszélnek arról, hogy enyhén bánnak azokkal, akiket felelősségre keltene vonni, ezért képtelenség diktatúrát emlegetni. Antall József elutasította azt az állítást is, hogy kormánya működő államot vett át az elődöktől. Az ilyen kinyilatkoztatásokat olyan politikai pornográfiának nevezte, amely a jó ízlés határát súrolja. Igaz, hogy az előző kormány ellenállás nélkül adta át a hatalmat, de - mint mondotta -, egy válság felé tartó országot örököltek, s ezt a válságot csupán azért sikerült elkerülni, mert éppen a mai kormány vette át a hatalmat. Ha olyan államban kíván élni amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetek, a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát, amelyben érvényesül a köztársaságok, a tartományok és a kisebbségek kulturális és területi önigazgatása, akkor 15 SZAVAZZON A HÁRMAS KOALICIORA! 20 UP-995 A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI SZERINT BERLIN MÉG MEGOSZTOTT Vasárnap tartották 1946 óta az első összberlini helyhatósági választásokat. A CDU/SPD kormánykoalíció pártjai gyengültek, a baloídali Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) valamint a jobboldali radikális Republikánus Párt stabilizálta pozícióit, s mérsékelten erősödtek a zöldek. Tekintettel arra, hogy csupán 23 képviselőtestületbe választottak új tagokat, a tartományi, vagyis az összberlini kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánykoalíció pozíciója nem módosult. A hivatalos eredmények szerint a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot, 31,8 százalékot. A második helyre a CDU került 27,5 százalékkal, a harmadik erő pedig 13,3 százalékkal a kelet-berlini állampolgári és környezetvédelmi kezdeményezések (Szövetség 90-Zöldek) lett. Viszonylag alacsony volt a részvétel, a nyugati városrészben 63,5, a keletiben pedig 57,2 százalék volt az arány. A két városrész különböző választási eredményei jelzik, hogy Berlin az egyesülés után is megosztott. Nyugaton ugyanis a CDU győzött 35 százalékkal, de keleten csak 14,3-mat kapott. Ugyanakkor Kelet-Berlinben a kommunista PDS volt a második legerősebb párt 29,7 százalékkal, míg Nyugaton csak 0,9 százalékot, összesítve pedig 11,3 százalékot kapott. VENDÉGÜNK: JOHN MAJOR Igazi sikerpolitikusként érkezik ma hazánkba John Major brit miniszterelnök, hiszen pártja minden ellenkezőjóslat ellenére, tizenegy esztendei kormányzás után, sorrendben negyedszer is győzni tudott. Ebben a győzelemben a politikai program mellett a személyiségnek volf nagy szerepe, sokan úgy vélekedtek, ha nem Neil Kinnock az ellenzéki Munkáspárt vezére, akkor talán kiütötték volna a nyeregből Majorékot. Ezzel csak jelezni kívántam azt az egyre jobban érvényesülő tendenciát - s ez a korábbi évekhez képest Britanniában is jobban szembetűnt az idei kampányharcban -, amely az egyes politikusokat helyezi előtérbe, egy-egy húzóember eldöntheti a csatát. Nem érdektelen erre pár nappal a hazai parlamenti választások előtt felhívni a figyelmet... Major mindhárom közép-európai országot felkeresi, s látogatása két szempontból is rendkívül fontos. Július 1-től Nagy-Britannia veszi át az Európai Közösségek elnöki tisztét. Emlékezhetünk, hogy a visegrádi hármak társult EK-tagságának London az egyik legvehemensebb támogatója volt. Nem kell zavarjon bennünket: aThatcher kormány ezzel saját bel- és közösségpolitikai céljait követte, minden áron fékezni kívánta az európai integrációs folyamatot. London nem szívesen mond le kompetenciáiról a közösség javára, a konzervatív politikusok túlnyomó többsége a brit szuverenitást tartja a legfontosabbnak. Ezért úgy vélték: a volt kommunista országok felvétele lassítani fogja a fejlett tizenkettek integrációját. Ez a szemlélet még mindig elég erős Londonban, de Major színrelépésével módosult a kormánypolitika. Ő azt vallja, Nagy-Britannia nem késhet le a közös európai vonatról. E hónap elején kijelentette: nemzetközi téren kormányának leglényegesebb feladata, hogy az EK elnökeként előmozdítsa a közösség kibővítését. (Természetesen nemcsak rólunk van szó, hanem olyan fejlett nyugati országokról is, mint Svájc, Ausztria, Svédország stb.) Major véleménye szerint az EFTA-tagállamok az évtized közepén, a visegrádi hármak pedig az évtized végén válhatnak az EK teljes jogú tagjaivá. Lehet, hogy ez a derűlátás még a választási hangulat utózengése volt, hiszen külügyminisztere, Douglas Hurd május 5-én sokkal óvatosabban fogalmazott a visegrádi hármak és az EK-hármak találkozóján. Ö a legfontosabb kritériumként a gazdaság fejlettség szintjét jelölte meg. Tehát az EK-tagság akkor lesz időszerű, ha gazdaságunk, gazdasági törvénykezésünk beilleszkedik a fejlett európai vonalba. Minden esetre külföldi megfigyelők is felhívták a figyelmet arra, hogy Major újraválasztása utáni első külföldi útján éppen a visegrádi hármakat keresi fel, demonstrálva: támogatni kívánja Prága, Budapest és Varsó reformjainak felgyorsítását. A Reuter szerint a kelet-európaiak számára a brit stabilitás modellértékű, Major az új típusú konzervativizmus jelképe és ez Csehszlovákiában is sokakra nagy hatással van. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti: valószínű, hogy Prágában is, meg Pozsonyban is a brit beruházások lesznek a legfontosabb témakörök. A szigetország vállalkozói e téren kétségkívül lemaradtak például a németek mögött. Ezt sokan nem nézik jó szemmel és elvárják: London tegyen arról, hogy ellensúlyozza a német tőke túlsúlyát Kelet-Európában, és más EK-országokkal törekedjen valamiféle egyensúly helyreállítására e tekintetben. John Major első állomáshelye Varsó, ahonnan ma este érkezik Prágába. Pozsonyba holnap este érkezik, s a szlovák fővárosból utazik csütörtökön Budapestre. MALINAK ISTVÁN Sz a vazgoE a MitoBságrá! Takács János Fülek város alpolgármestere "53 éves vagyok. Feleségem, fiam és két szép unokám teszik teljessé az életemet. Eletem értelme és célja a tisztesség és a becsület. Ez az iránytű tette lehetővé, hogy egyenes gerinccel éljem meg 1989 novemberét. Az élet arra tanított, hogy bízzam önmagamban. Ezért tudok ott lenni, ahol a jövőnkről döntenek. Szavazzon a három ^k&'JC&ľ Ví -es szavazólappal!" ^wriá n h I Magyar Polgári Párt NÉHÁNY SORBAN r bb mint egy héten át tartó véres összecsapások után Szucsinda thaiföldi kormányfő vasárnap végre benyújtotta lemondását. A bangkoki parlament pedig tegnap kezdte meg az alkotmány módosításáról a vitát. A tanácskozás előtt az összes parlamenti párt bejelentette, támogatják az alaptörvény megváltoztatását, hogy az garantálja: a jövőben csak olyan politikus lehet az ország miniszterelnöke, akit megválasztottak parlamenti képviselőnek. H aim Herzog izraeli államfő, aki vasárnap érkezett Varsóba, tegnap kezdte meg ötnapos hivatalos lengyelországi látogatásának programját. A vendéget Walesa a Belweder palotában fogadta, ahol megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Izraeli államfő most jár először Lengyelországban, s a látogatás célja a kapcsolatok javítása. B ush amerikai elnök vasárnap utasította a parti őrséget, kezdjék meg a haiti menekültek visszatelepítését hazájukba, mert a guantanamói támaszponton felépített menekülttábor már megtelt. Bush szerint az akció célja a haítiak életének megmentése, mivel hajóik alkal; matlanok az 1000 kilométeres út megtételére.
