Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-26 / 122. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK iÚJSZÓM 1992. MÁJUS 26. ARCKÉPCSARNOK THOMAS KLESTIL Ausztria államlője a következő hat év­ben Thomas Klestil, az Osztrák Néppárt jelöltje lesz - döntöttek a szavazópolgá­rok az elnökválasztás vasárnapi második lordulójában. A közkedvelt néppárti diplo­mata politikus a szavazatok 56,85 száza­lékát szerezte meg, míg vetélytársa, Ru­dolf Slreicher (SPÖ) a voksoknak csupán a 43,15 százalékát tudta összegyűjteni. Nos, az új elnökről tudni illik, hogy 1932-ben született Bécsben, ott járt isko­lába, ott szerzett közgazdasági diplomát és doktori titulust. A háromgyermekes családapa a diplomaták útját járta be: 1959-től 1962-ig a párizsi székhelyű Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben, majd Ausztria washingtoni nagykövetségén dolgozott. Az Egyesült Államokból 1966-ban Josef Klaus akkori osztrák szövetségi kancellár hívta haza és hivatalában biztosított helyet számára. Klestil 1969-től fókonzul Los Angeles­ben, 1978-tól a ENSZ-ben állandó nagy­tövet, majd Ausztria washingtoni és AÁSZ-nagykövete. 1987-tól egészen 1991 novemberéig osztrák külügyi állam­titkár. Thomas Klestil júliusban költözik be a Hofburgba. XXX Túlságosan optimisták voltak az oszt­rák szociáldemokraták, amikor az elnök­választás április 26-i első fordulója után a tartalékos szavazók mozgósításában bíztak. Elszámították magukat, méghozzá alaposan. Most búslakodnak, a néppárti­ak viszont örülnek, ünnepelnek. Jó okuk van rá, hiszen az ÖVP a sok kudarc után fergeteges sikert ért el: jelöltje, Thomas Klestil meghódította a Hofburgot. Hogy miért Klestii és nem a szociálde­mokrata Rudolf Streicher győzött, annak több oka van. Először is figyelembe kell venni, hogy az elnökválasztáson teljesen más kritériumok alapján szavaznak a pol­gárok, mint a parlamenti választásokon. Személyekre voksolnak, aszerint, ki volt meggyőzőbb a kampány során, ki a szim­patikusabb, ki festene jobban az ország kirakatában. Ilyen szempontból Klestilnek óriási előnye volt Streicherrel szemben, hiszen mint hivatásos - és mindig ele­gáns megjelenésű - diplomata, sokáig távol állt a belpolitikától, a pártharcoktól, vitáktól. Nem szerepelt a hazai porondon, „tiszta maradt", semmit sem tudtak a szemére vetni. Viszont Streicher, a köz­lekedés és a köztulajdonban levó gazda­ság minisztere, a kormánykoalíció, ezen belül az erősebb SPÖ tagja jelentós mér­tékben közrejátszott a belpolitikai helyzet alakításában, a problémák - menekült­kérdés, lakás-, oktatás-, szociálpolitika - megoldásában, de inkább tartósításá­ban. A választópolgárok pedig vasárnap szavazólapjaikkal figyelmeztettek: elége­detlenek a szociáldemokraták mozdulat­lanságával, változást követelnek. Kudarcot vallott az SPÖ, s ennek, nyilván még a győztesnél is jobban örül a Haider vezette FPÖ. Annak ellenére, hogy a szabadságpárti jelölt kiesett az első forduló rostáján, az FPÖ bizonyos mértékben saját sikerének könyveli el a választási eredményt. Benne látja az esélyt az előrelépésre, s a „tehetetlen" SPÖ végső bukására. Haidér nem is titkolja, hogy már a közeljövőben - az esetleg előrehozott választások eredmé­nyeként - az SPÖ-ÖVP helyett szívesen látná az FPÖ-ÖVP felállást a kormány­ban. Ez még azért odébb van, hiszen a néppártiak, akik ugyan felbuzdulva a si­kertől bizonyára megpróbálnak majd ki­bújni a szociáldemokraták erős szorításá­ból, még nem mutatnak hajlandóságot a szorosabb barátságra Haider kompáni­ájával. Egyelőre? Bármit is mondanak, jósolnak a politi­kusok, Ausztria új elnöke hat éven át a polgárok javát fogja szolgálni és ném a pártokét, pártvezetókét - nyilatkozta Klestil, mintegy lezárva a választások utá­ni vitákat, találgatásokat. URBÁN GABRIELLA Antall József a két évről NINCS KIALAKULÓBAN EGY ÚJABB DIKTATÚRA Antall József magyar kormányfő va­sárnapi rádióinterjújában értékelte az első demokratikus kormány hatalomra kerülé­se óta eltelt két esztendőt. Azt hangsú­lyozta, hogy ebben az időszakban a kabi­net a politikai erők stabilizálására töreke­dett. Az eredmények közé tartozik: mega­lapozott remény van a gazdaság lassú fellendülésére, természetesen akkor, ha nem fejtenek ki negatív hatást váratlan belső vagy külső konfliktusok. A két esztendőt számos probléma jel­lemezte, s ennek kapcsán jegyezte meg: az ellenzéknek van mit bírálnia, de nem szabad hazudnia. Visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a kormány az újabb diktatúra felé tart. Magyarországon sajtó- és szólásszabadság van, jogosan beszélnek arról, hogy enyhén bánnak azokkal, akiket felelősségre keltene von­ni, ezért képtelenség diktatúrát emlegetni. Antall József elutasította azt az állítást is, hogy kormánya működő államot vett át az elődöktől. Az ilyen kinyilatkoztatásokat olyan politikai pornográfiának nevezte, amely a jó ízlés határát súrolja. Igaz, hogy az előző kormány ellenállás nélkül adta át a hatalmat, de - mint mondotta -, egy válság felé tartó országot örököltek, s ezt a válságot csupán azért sikerült elkerülni, mert éppen a mai kormány vette át a ha­talmat. Ha olyan államban kíván élni amelyben teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetek, a nemzeti kisebbségek önrendelkezési jogát, amelyben érvényesül a köztársaságok, a tartományok és a kisebbségek kulturális és területi önigazgatása, akkor 15 SZAVAZZON A HÁRMAS KOALICIORA! 20 UP-995 A HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYEI SZERINT BERLIN MÉG MEGOSZTOTT Vasárnap tartották 1946 óta az első összberlini helyhatósági választásokat. A CDU/SPD kormánykoalíció pártjai gyengültek, a baloídali Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) valamint a jobboldali radikális Republikánus Párt stabilizálta pozícióit, s mérsékelten erő­södtek a zöldek. Tekintettel arra, hogy csupán 23 képviselőtestületbe választot­tak új tagokat, a tartományi, vagyis az összberlini kereszténydemokrata-szociál­demokrata kormánykoalíció pozíciója nem módosult. A hivatalos eredmények szerint a szociáldemokraták (SPD) kapták a legtöbb szavazatot, 31,8 százalékot. A második helyre a CDU került 27,5 százalékkal, a harmadik erő pedig 13,3 százalékkal a kelet-berlini állampolgári és környezetvédelmi kezdeményezések (Szövetség 90-Zöldek) lett. Viszonylag alacsony volt a részvétel, a nyugati városrészben 63,5, a keletiben pedig 57,2 százalék volt az arány. A két városrész különböző választási eredmé­nyei jelzik, hogy Berlin az egyesülés után is megosztott. Nyugaton ugyanis a CDU győzött 35 százalékkal, de keleten csak 14,3-mat kapott. Ugyanakkor Kelet-Ber­linben a kommunista PDS volt a második legerősebb párt 29,7 százalékkal, míg Nyugaton csak 0,9 százalékot, összesítve pedig 11,3 százalékot kapott. VENDÉGÜNK: JOHN MAJOR Igazi sikerpolitikusként érkezik ma hazánkba John Major brit miniszterelnök, hiszen pártja minden ellenke­zőjóslat ellenére, tizenegy esztendei kormányzás után, sorrendben negyedszer is győzni tudott. Ebben a győze­lemben a politikai program mellett a személyiségnek volf nagy szerepe, sokan úgy vélekedtek, ha nem Neil Kinnock az ellenzéki Munkáspárt vezére, akkor talán kiütötték volna a nyeregből Majorékot. Ezzel csak jelezni kívántam azt az egyre jobban érvényesülő tendenciát - s ez a korábbi évekhez képest Britanniában is jobban szembetűnt az idei kampányharcban -, amely az egyes politikusokat helyezi előtérbe, egy-egy húzóember el­döntheti a csatát. Nem érdektelen erre pár nappal a hazai parlamenti választások előtt felhívni a fi­gyelmet... Major mindhárom közép-európai országot felkeresi, s látogatása két szempontból is rendkívül fontos. Július 1-től Nagy-Britannia veszi át az Európai Közösségek elnöki tisztét. Emlékezhetünk, hogy a visegrádi hármak társult EK-tagságának London az egyik legvehemen­sebb támogatója volt. Nem kell zavarjon bennünket: aThatcher kormány ezzel saját bel- és közösségpolitikai céljait követte, minden áron fékezni kívánta az európai integrációs folyamatot. London nem szívesen mond le kompetenciáiról a közösség javára, a konzervatív politi­kusok túlnyomó többsége a brit szuverenitást tartja a legfontosabbnak. Ezért úgy vélték: a volt kommunista országok felvétele lassítani fogja a fejlett tizenkettek integrációját. Ez a szemlélet még mindig elég erős Londonban, de Major színrelépésével módosult a kor­mánypolitika. Ő azt vallja, Nagy-Britannia nem késhet le a közös európai vonatról. E hónap elején kijelentette: nemzetközi téren kormányának leglényegesebb felada­ta, hogy az EK elnökeként előmozdítsa a közösség kibővítését. (Természetesen nemcsak rólunk van szó, hanem olyan fejlett nyugati országokról is, mint Svájc, Ausztria, Svédország stb.) Major véleménye szerint az EFTA-tagállamok az évtized közepén, a visegrádi hár­mak pedig az évtized végén válhatnak az EK teljes jogú tagjaivá. Lehet, hogy ez a derűlátás még a választási hangulat utózengése volt, hiszen külügyminisztere, Douglas Hurd május 5-én sokkal óvatosabban fogalmazott a visegrádi hármak és az EK-hármak találkozóján. Ö a legfontosabb kritériumként a gazdaság fejlettség szintjét jelölte meg. Tehát az EK-tagság akkor lesz időszerű, ha gazdasá­gunk, gazdasági törvénykezésünk beilleszkedik a fejlett európai vonalba. Minden esetre külföldi megfigyelők is felhívták a fi­gyelmet arra, hogy Major újraválasztása utáni első külföldi útján éppen a visegrádi hármakat keresi fel, demonstrálva: támogatni kívánja Prága, Budapest és Varsó reformjainak felgyorsítását. A Reuter szerint a ke­let-európaiak számára a brit stabilitás modellértékű, Major az új típusú konzervativizmus jelképe és ez Csehszlovákiában is sokakra nagy hatással van. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illeti: valószínű, hogy Prágában is, meg Pozsonyban is a brit beruházások lesznek a legfontosabb témakörök. A szigetország vál­lalkozói e téren kétségkívül lemaradtak például a néme­tek mögött. Ezt sokan nem nézik jó szemmel és elvárják: London tegyen arról, hogy ellensúlyozza a német tőke túlsúlyát Kelet-Európában, és más EK-országokkal töre­kedjen valamiféle egyensúly helyreállítására e tekin­tetben. John Major első állomáshelye Varsó, ahonnan ma este érkezik Prágába. Pozsonyba holnap este érkezik, s a szlovák fővárosból utazik csütörtökön Budapestre. MALINAK ISTVÁN Sz a vazgoE a MitoBságrá! Takács János Fülek város alpolgármestere "53 éves vagyok. Feleségem, fiam és két szép unokám teszik teljessé az életemet. Eletem értelme és célja a tisztesség és a becsület. Ez az iránytű tette lehetővé, hogy egyenes gerinccel éljem meg 1989 novemberét. Az élet arra tanított, hogy bízzam önmagamban. Ezért tudok ott lenni, ahol a jövőnkről döntenek. Szavazzon a három ^k&'JC&ľ Ví -es szavazólappal!" ^wriá n h I Magyar Polgári Párt NÉHÁNY SORBAN r bb mint egy héten át tartó véres összecsapások után Szucsinda thai­földi kormányfő vasárnap végre benyúj­totta lemondását. A bangkoki parlament pedig tegnap kezdte meg az alkotmány módosításáról a vitát. A tanácskozás előtt az összes parlamenti párt bejelentette, támogatják az alaptörvény megváltozta­tását, hogy az garantálja: a jövőben csak olyan politikus lehet az ország miniszter­elnöke, akit megválasztottak parlamenti képviselőnek. H aim Herzog izraeli államfő, aki vasár­nap érkezett Varsóba, tegnap kezdte meg ötnapos hivatalos lengyelországi lá­togatásának programját. A vendéget Wa­lesa a Belweder palotában fogadta, ahol megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Izraeli államfő most jár először Lengyel­országban, s a látogatás célja a kapcsola­tok javítása. B ush amerikai elnök vasárnap utasítot­ta a parti őrséget, kezdjék meg a ha­iti menekültek visszatelepítését hazájuk­ba, mert a guantanamói támaszponton felépített menekülttábor már megtelt. Bush szerint az akció célja a haítiak életének megmentése, mivel hajóik alkal; matlanok az 1000 kilométeres út megté­telére.

Next

/
Thumbnails
Contents