Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-26 / 122. szám, kedd
tUJSZÓä MOZAIK MAGYAR POLGÁRI PÁRT VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK HOL VÁLASZTANAK A KATONÁK 1992. MÁJUS 26. VÁLASZTÁSI KÖRKÉRDÉSÜNK (Folytatás az 1. oldalról) GÁL ERZSÉBET, Geszte: - Szavazni elmegyek, hiszen szavazatommal hozzájárulhatok ahhoz, hogy a parlaníentben legyenek magyar képviselők is. BALLA MÁRIA, Érsekújvár: - Egy hazában élünk, nekünk is éppen olyan jogunk van határozni, dönteni közös sorsunkról mint másoknak. A magyaroknak is részeseinek kell lenniük annak a folyamatnak, mely meghatározza, mivé formálódjék az ország. MÁZIK ISTVÁN, Fülek: - Elsősorban azért, hogy legyenek képviselőink a parlamentben, akik kiállnak mellettünk, megvédik érdekeinket. Függetlenül attól, melyik pártra adják le voksukat, feltétlenül mindenkinek szavazniá kell, mert ez az egyedüli esély arra, hogy képviselőink legyenek. A pártok konkrét programjának ismeretében mindenki szíve szerint döntsön, ki az, aki érdekeit a legjobban védi. KODAY BERTÄ, Pozsony: - Az az igazság, hogy a napi eseményeket figyelve szkeptikus vagyok. Gyakrán felteszem a kérdést, sorsunk valóban csak azoktól függ, akik a parlamentben ülnek? Ennek ellenére, jövőnkért való felelősségünk tudatában, el kell mennünk szavazni. BÁNYAI GÉZA, Nagykürtös: - Kell, hogy a magyarság képviselve legyen a szlovák parlamentben és a Szövetségi Gyűlésben, hogy nemzetiségi vonalon a problémák megoldódjanak. Az új képviselőknek, remélem sikerül helyrehozni a nemzetiségi kultúrát ért sérelmeket. BALÁZS JUDIT, Szepsi: - Azért, mert ha nem vennénk részt a választásokon, vagy kevesen járulnánk az urnákhoz, akkor ki tudja, hogyan alakulna életünk az elkövetkezendő időszakban. Szerintem le kell adni voksainkat, hogy az itteni társadalmi és gazdasági folyamatokkal egyetemben a magyar tanítási nyelvű iskolák, színházaink a Csemadok, és más közintézményeink jövőjét is az igényeinknek megfelelően alakíthassuk. PÉTER LÁSZLÓNÉ, Kassa: - Azért, mert Szlovákia magyarsága a szavazatok számával bizonyítja létét, ezzel erősítve identitástudatát és meghatározva jövőjének alakulását. TÓTH ÉVA, Balony: - Szavazni mindenképpen elmegyek. Hogy melyik pártra adom szavazatomat, még nem döntöttem el. Azt viszont tudom, hogy magyar pártra adom voksomat. Meglehet, épp az én szavazatommal sikerül magyar jelöltet a parlamentbe juttanti. Szerintem Balonyban jó a hangulat a választások előtt, úgy hiszem, a falu 90 százaléka biztosan elmegy szavazni. KISS ZOLTÁN, Dunaszerdahely: - Üzletember vagyok, a politikával nem nagyon foglalkozom. Szavazni viszont elmegyek. Ha csak egy ember szavazatát vesszük, meglehet, az nem sokat jelent. De ha minden ember érzi voksának súlyát. és él választási jogával - az már jelent valamit. Ezért tartom személyesen is fontosnak, hogy részt vegyek a választásokon. HACSI KRISZTINA, Rimaszombat: - Én első ízben megyek választani. Egyértelmű, hogy minden magyar nemzetiségű választópolgárnak el kell mennie a választóhelyiségekbe, csak így van reális esélye annak, hogy lesznek képviselőink. BORS ALBÍNA, Martonfala: - Szerintem minden magyar nemzetiségű és anyanyelvű személy erkölcsi kötelessége, hogy elmenjen szavazni. Azt hiszem ezt a kérdést mi nők komolyabban, felelősségteljesebben kezeljük - tehát rajtunk nem fog múlni. Csak akkor érjük el az 5 vagy 7 százalékos küszöböt, ha mindannyian leadjuk voksunkat. -belCséplő Ferenc közgazdász képviselőjelölt SZOLIDÁRIS TÁRSADALMAT A hátrányos helyzetűek jogai I. AZ EGÉSZSÉGKÁROSULTAK A kommunista sikerpropaganda elmúltával ma már nem titok, milyen méltatlan körülmények között élnek az egészségkárosultak. Kívülrekedve az egészségesek társadalmán, megfosztva az életforma, a munkahely megválasztásának szabadságától, mozgásukban korlátozva, számukra egyelőre csak illúzió az Alkotmánylevélben rögzített emberi szabadságjogok élvezete. Ezen a helyzeten nem lehet egyik napról a másikra változtatni, de fokozatos lépésekkel rövid időn belül is jelentós javulás érhető el. Mindenekelőtt szemléletváltásra van szükség: a testi- és szellemi fogyatékosok életét nem csupán a méltatlan életkörülmények, de az őket övező előítéletek is megkeserítik. És megkeseríti mindenekelőtt a sorsuk iránt tanúsított közöny. A szemléletváltásnak a törvényhozásban is meg kell jelennie. Bár az egészségkárosultak munkahelyeit már törvény védi, az eddigi tapasztalatok szerint ez a védelem nem kielégítő. A munkaadókat további, elsősorban gazdasági, piackonform módszerekkel kell új munkahelyek megteremtésére ösztönözni. A mi célunk az egészségkárosultak minél teljesebb társadalmi integrációja, nem pedig elszigeteltségünk fenntartása. Hogy ezt a célt elérhessük, szinte minden területen, az iskoláktól a település-fejlesztésen keresztül a gazdasági életig sok feladatot kell elvégezni. Nem szabad megengedni, hogy a jövőben akár egyetlen köz- vagy lakóépület úgy épüljön fel, hogy megközelíthetetlen legyen a testi fogyatékosok számára. Ennek a szempontnak érvényesülnie kell a közlekedés, és általában az infrastruktúra fejlesztésekor is. Különösen fontosnak tartjuk az iskoláskorú, nem súlyosan károsult gyermekek beilleszkedési lehetőségeinek kibővítését. A személyiségfejlődésük szempontjából meghatározó korban nem szabad kiszakítani őket a gyermektársadalomból, és művi környezetbe helyezni. Ha az alaptanterv módosítása árán, egyéni program szerint az általános elemiés középiskolai hálózatban tanulhatnak, a mai helyzethez képest megsokszorozódnak a lehetőségeik mind az elérhető képzettségi szint, mind a megszerezhető szakképesítés tekintetében. Ehhez toleráns, szabad szellemű, a gyerekek egyéni képességeire, eltéréseire figyelni tudó iskolákra és pedagógusokra van szükség. II. A SZEGÉNYEK A családok jelentős része a nyomorküszöb alatt, vagy annak közelében él. A szegénység teljes megszüntetésének, a vagyoni különbségek eltüntetésének utópiájáról egyszer már bebizonyosodott, hogy az nemcsak pazarló, központosított állami újraelosztással, az alapvető szabadságjogok lábbal tiprásával, de a fejlődőképes piacgazdaságokhoz képest általános elszegényedéssel is jár. Ahogy nem szeretnénk, hogy Európa egy gazdag, dinamikusan fejlődő, békés Nyugatra, és egy szegény, állandó válságokkal küszködő, polgárháborús békétlenségben vergődő Keletre osztódjék, ugyanúgy el akarjuk kerülni, hogy saját társadalmunk kettéhasadjon egy jómódú, gyarapodó rétegre, és egy olyan rétegre, amelyen belül mindig újratermelődik a szegénység. Az esélyegyenlőség megteremtésére a szociális intézmények mai rendszere nem alkalmas. Támogatni kívánjuk ezért olyan állami, önkormányzati, regionális pénzügyi alapok létrehozását, amelyek a pénzforrásokkal a leghatékonyabban gazdálkodó, a rászorulóknak a legjobb ellátást nyújtó, nem profitorientált magán- vagy egyesületi alapítású szociális intézményeket finanszíroznák. Sürgős, radikális reformra szorul a társadalombiztosítási rendszer is. Olyan társadalombiztosítási rendszert támogatunk, amely lehetővé teszi, hogy a szegények ne legyenek hosszú időn keresztül az állami, önkormányzati segélyek kiszolgáltatottjai, de amely ösztönzőleg hat mindazokra, akik saját erejükből kívánnak javítani helyzetükön. Az új társadalombiztosítási rendszernek kell, hogy legyenek olyan elemei is, amelyek állami működtetésűek maradnak, és amelyeknek a társadalmi minimum alatt élö emberek, családok állampolgári jogon lehetnek tagjai. Ne feledjük: a demokrácia mércéje a kisebbségekhez való viszony. Társadalmunkban nem csupán etnikai, nemzeti kisebbségek élnek. Támogatásra, megértésre, toleranciára, segítségre várnak a testi és szellemi fogyatékosok, a szegények is! Válasszon olyan képviselőket, akik politikusként sem feledkeznek meg a hétköznapok gondjairól! Megjelent a Magyar Polgári Párt Szabadság és felelősség című programja. Keresse gyűléseinken és az MPP helyi csoportjainál! Csehországban katonai szolgálatát töltő olvasónk kérdezi, választhat-e állandó lakóhelyén vagy csak a katonai alakulatával együtt. A sorkatonai szolgálatukat teljesítő személyeket az alakulat telepítése szerinti község választópolgárainak névjegyzékébe veszik fel. Alapjába véve tehát olvasónk Csehországban rendelkezik választójoggal, képviselőket küldhet a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájába és a Cseh Nemzeti Tanácsba. Ha azonban a választások napjaira sikerül eltávozást kapnia, az illetékes községi szervnél választói igazolvány kiadását kérelmezheti, s ezzel a választói igazolvánnyal, az állandó lakóhelye szavazóköri választási bizottságánál megjelenve, a lakóhelyén is leadhatja szavazatát, (m.n.) NEMSOKÁRA: FÜSTMENTES VILÁGNAP (Munkatársunktól) - A világ számos országában ma már előnyt jelent, ha az ember nem mérgezi önmagát s környezetét cigarettával. Az emberek ráébredtek arra, hogy lehet élni, dolgozni, szórakozni cigaretta nélkül is, sőt! Az egészséges életmód divat lett - vállalkozók figyelem: jól jövedelmező üzlet is -, és vitathatatlan, hogy csökkent a rákos megbetegedések aránya. Az USA-ban elérték, hogy a férfiak csupán 20 százaléka dohányzik, a skandináv államokban pedig eltökélték, hogy 2000-ig meggyőzik a lakosokat arról, hogy egyáltalán ne cigarettázzanak. S mi a helyzet Szlovákiában? A Rákellenes Liga tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a férfiak 50 százaléka, a nők 13 százaléka mérgezi szervezetét nikotinnal. Pedig Szlovákiában évente 18 ezerrel növekszik a rákos betegek száma - az egész országban 62 ezer új beteget regisztrálnak -, közöttük sok az olyan, aki a dohányzásnak „köszönheti" tüdő-, gégestb. daganatát. Eva Siracká, a Rákellenes Liga elnöke a közelgő füstmentes világnap kapcsán figyelmeztetett arra is, hogy a dohányosok nagymértékben veszélyeztetik a nem dohányzókat, főleg a gyerekeket. Tudatosítják-e a felnőttek, hogy ha a lakásban cigarettáznak, gyermekük három, öt cigarettának megfelelő füstöt kénytelen lenyelni? S csodálkozhatunk-e azon, hogy egyre több fiatal nyúl a cigaretta után? - Szemléletváltás nélkül nem várhatjuk a dohányosok számának csökkenését - hangsúlyozta Eva Siracká. Tudatosítanunk kell, hogy az egészség érték, s megőrizni testi-lelki épségünket valamennyiünk kötelessége. (péterfi) AZ OLASZOK MÁR RÉGEN TUDJÁK: jó ételhez és italhoz, finom fagylalthoz és süteményhez kiváló gépek és más eszközök is kellenek! AZ OLASZOK NÁLUNK IS BEMUTATJÁK: minikemencéiket pizzasütéshez, lávaköveiket speciális sültek készítéséhez, könnyen áthelyezhető söröspultjaikat, különböző nagyságú hordóikat, amelyek mindenhol kellő hőmérsékleten tartják a bort; fagylaltkészítő gépeiket, cukrászok számára nélkülözhetetlen kellékeiket. AZ OLASZOK MOST NÁLUNK IS MEGMUTATJÁK: Modenái mesterszakácsok gyakorlati bemutatói, jótanácsai f'iW f 'y '' •• % ^ ^ f > ' f s "''Vi A POZSONYI KORMORÁN CSÁRDÁBAN MÁJUS VÉGÉIG naponta tíz órától este nyolcig, Tisztelt magán vendéglősök és más szakemberek, érdeklődók: JÖJJENEK EL, LEGYENEK A PARTNEREINK!!! A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 9157/91 Budai András, 1926. 3. 2., Szeszta, (Szesztroj) 9284/91 Baláž Ladislav, 1922. 11.16., Kassa (Asztrahány) 9286/91 Bajusz József, 1901. 5. 4., Lelesz (Orel) 9287/91 Bathó Gyula, 1920. 1. 15., Perbete (Leningrád) 9288/91 Bréda Ferenc, 1908. 3. 8., Bart, meghalt (Harkov) 9290/91 Bóna Pál, 1920. 12. 3., Bátorkeszi, meghalt (Murmanszk) 9291/91 Bujdoš Michal, 1921. 9. 20., Imely (Szevasztopol) 9355/91 Balogh Béla, 1924. 5. 3., Tardoskedd (Zaporozsje) 9358/91 Barta Bálint, 1921. 11. 28., Görgő, meghalt 9360/91 Blázsovits Antal, 1915. 5. 3., Bacsfa (Krasznouralszk) 9362/91 Both Pál, 1913. 1. 11., Dunaszerdahely, meghalt 9363/91 Buda József, 1908. 8. 3., Tardoskedd (Darnyica) 9364/91 Brugoš Juraj, 1921. 8. 29., Ďurkov (Ural) 9403/91 Bali István, 1915. 7. 2., Ipolynyék, meghalt (Szaratov) 9405/91 Bastyur Lajos, 1911. 3. 25., Szilice (Vorosilov) 9406/91 Bedécs István, 1913. 1. 26., Jene (Vinica) 9407/91 Benkő Péter, 1914. 2. 23., Kiskövesd (Dombasz) meghalt