Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-25 / 121. szám, hétfő

A Cserháti tájegység egyik legnagyobb községének, Buzitá­nak 1056 lakosa van, akik közül a legutóbbi népszámláláskor 811-en magyarnak, 213-an szlováknak, 30-an romának vallották magukat, 1 pedig cseh nemzetiségűnek. A produktív munkaerő közül 243 az ingázó. 105-en a helyi földműves-szövetkezetben dolgoznak. A munkanélküliek száma 42. Török Imre polgármester szerint igen jó eredmény lenne, ha az idei parlamenti választá­sokkor a 764 választópolgárnak legalább a hatvan százaléka eljönne szavazni. Két évvel ezelőtt a helyzet még egészen más volt. A polgárok 96 százaléka adta le szavazatát. - Akkor az Együttélést, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalmat támogatták, jóllehet mára ezeknek a mozgalmaknak a tevékenysége teljesen visszaesett, de más pártok sem alakultak. Szúrópróbaszerűen ennyi véleményt gyűjtöttem össze Buzi­tán az 1992-es parlamenti választások kampányának első heté­ben. Az elhangzott nézetek önmagukban és összességükben is elgondolkodtatóak. Ki-ki saját meggyőződése szerint vonja le belőle a következtetéseket. SZASZÁK GYÖRGY 1992. MÁJUS 25. LENTRŐL NÉZVE KÉT POLGÁRMESTER VÉLEMÉNYE A PARLAMENTEK MUNKÁJÁRÓL Az újabb, parlamenti választások kü­szöbén országszerte értékelik az elmúlt két esztendőt, a legfelsőbb szintű képvi­selő-testületek munkáját. Ezzel kapcso­latban két polgármesternek tettük fel a kérdéseket: 1. LENTRŐL NÉZVE MILYEN VOLT A PARLAMENTEK TEVÉKENYSÉGE? 2. MIT VÁRNA EL AZ ÚJ KÉPVISELŐ­TESTÜLETEKTŐL? Bodnár Tibor, Nagykapos polgár­mestere: 1.. Válságos, ellentétekkel teli két évet éltünk á( egy gazdaságilag feltápászkodó és politikailag éretlen országban. Nem hiszem, hogy gazdasági vonalon csodát tudott volna művelni a parlament, de az is igaz, hogy politikailag sem remekelt. Sze­rintem jobban szem előtt tarthatta volna, mire is van szüksége az állampolgárok­nak - tekintet nélkül arra, hogy baloldali, keresztény, Szlovák, magyar vagy len­gyel. Úgy látom, hogy főleg az SZNT az egyes pártok harcának színtere volt. A ke­délyek 'gyakran összecsaptak a parla­ment épületében, ám hogy néhány képvi­selő kivigye a politikai csatát az utcára is, az már hátborzongató - emlékezzünk csak a nyelvtörvényre. 2. Parlamentjeinknek az utóbbi időben nagyon nehéz dolguk volt, hiszen új törté­nelmünk alapjait rakták le. És hogy milyen "lesz az a ház, amit ezekre az alapokra építünk? Remélem, hogy lakható. Csak az alapokat már ne kelljen lerombolni. A következő törvényhozó testületeknek sem lesz könnyű dolguk, nem hiszem, hogy egy teljesen új államvezetés egyket­tőre minden gondot megoldhat. Két lét­fontosságú kérdés áll előtte, az egyik: mi lesz a föderáció sorsa: a másik pedig: hogyan fogja irányítani a gazdasági prog­ramot. Itt realista törvényhozásra és politi­kára van szükségünk. Belpolitikánkat ne 'a kedélyek, illetve a nemzeti szempontok irányítsák. Meg kell erősítenünk a helyi demokráciát, bővíteni kell az állampolgá­rok döntési jogát. Pásztor István, Királyhelmec polgár­mestere 1. Az elmúlt két év legjelentősebb eredményének azt tartom, hogy elkez­dődhet az önigazgatás demokratikus ala­pon történő megteremtése, hogy megszü­letett a szólásszabadságról és a pártok­ba, mozgalmakba, érdekvédelmi szerve­zetekbe való szabad tömörülésről szóló törvény, s hogy ha hiányosan is, de napvi­lágot látott a kárpótlási és földtörvény. S ha már az alapdokumentumoknál tar­tok: részint hasznos a községi tulajdonok­ról szóló törvény is, bár az önkormányzat - település - üzemek közötti kapcsolat­rendszert, hatásköröket eléggé felülete­sen szabja meg. Az SZNT szégyenének tartom a nyelvtörvényt. Nem a többség nyelvét kellene védelmeznie, hanem a ki­sebbségét. Még nagyobb hiba, hogy a nyelvtörvény betartásának ellenőrzésé­re parlamenti bizottság alakult. Úgy ér­zem, nem nőtt fel a parlament odáig, hogy az 1945-ös és azt követő sérelmekért bocsánatot kérjen a kollektív bűnösséggel megvádolt itteni magyaroktól. Sajnálom, hogy az államjogi elrendezést sem sike­rült dűlőre vinni. Az 1989-es novemberi forradalom után egy ésszerű politika kez­dett kibontakozni, de most úgy látom, hogy az ésszerűséget az erősen nemzeti alapon, emócióktól fűtött politizálás váltot­ta fel. Összegezve: rengeteg új törvényt hoztak, ám azokat az idő rövidsége miatt is lehetetlen volt tökéletesen előkészíteni. Elismerem, a képviselőknek rengeteg munkájuk akadt ebben a nehéz időszak­ban. Ez kétségtelen, ám az is igaz, hogy egy-egy törvény előkészítésekor, talán többet is időzhettek volna a választópol­gárok között, konzultálhattak volna a helyi szakemberekkel. 2. Az új parlamentektől elsősorban ésszerű munkát, ésszerű döntéseket vá­rok. Meg kellene oldaniuk az államjogi elrendezés kérdését. Várom azt, hogy az adótörvény és a költségvetési törvény javítani fog az önkormányzatok, települé­sek anyagi helyzetén, hogy az építkezé­sek és vállalkozások engedélyezésében, továbbá az iskolaügyi kérdésekben, az anyakönyvek vezetésében önállóbbak lesznek. Szeretném, ha az új parlament érvénytelenítené a nyelvtörvényt, továbbá ha a leendő alkotmány kimondaná, hogy az itt élő nemzetek és nemzeti kisebbsé­- gek egyenrangúak, egyenjogúak. A kép­viselőktől elvárnám, hogy profi módon végezzék teendőiket és valóban csak en­nek a munkának éljenek, s a gazdasági dolgokat ne tereljék mindenáron politikai vágányra. (gazdag) RIPORT - INTERJÚ BUZITA A VALASZTASOK ELŐTT leségemnek is ez a szakmája, de ő a kassai Priorban dolgozik. Termé­szetesen, néhány árnyi területen sa­ját zöldségszükségletünket magunk szeretnénk megtermelni. Szabó Mária állami lakásban la­kik, és ő az alelnöke a 9-tagú válasz­tási bizottságnak. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak ugyan nincs szervezete Buzitán, de ő még­is ennek a szineit képviseli. - Mi szimpatikus magának ebben a pártban? - kérdezem tőle, váratla­nul megzavarva a szombati ebédfő­zés közben. Őszintén válaszol: - Az az igazság, én nem is tudom, hogy ez milyen párt. Engem úgy választottak meg ebbe a bizott­ságba. Azt mondták, hogy nekem csak segítenem kell kiadni a papíro­kat, meg ilyesmit. - A DSZM vezérpolitikusát is­meri? * - Nem tudomi hogy ki az. - Hát az egykori kormányfő, Me­čiar. - Jaj, őt ismerem! - Érdekli magát a politika? - Egyáltalán nem szeretek politi­zálni. Ha a tévében politika van, mindjárt kikapcsolom. - Mi a foglalkozása? - Munkanélküli vagyok most. Ed­dig a szövetkezet melléküzemági termelésében dolgoztam. A brünni Zetor gyárnak készítettünk görgős­csapágyakat. Két műhely volt, de az egyiket már felszámolták. Ellenőr­ként dolgoztam és a fizetéseket szá­moltam. Mehettem volna fejőnőnek, vagy munkásnak a kertészetbe, de azt nem akartam. - Mi lesz tovább? - Félek, mert az árak lassan már az égig emelkednek. A férjem Kas­sán villanyszerelő, de az ő munka­helye sem biztos. A szüleim rokkan­tak, és a férjem szüleitől sem várha­tunk támogatást. Két kisfiam van, valamilyen megoldást kell találnunk. Papp Zoltán agrármérnök, az Ag­roinvest cég társtulajdonosa, sokat utazik, most is a Tátrába indulnának üzleti ügyben, de a véleményét azért még elmondja. - Meggyőződésem, hogy korán lesznek ezek a választások. A két év borzasztóan kevés volt a politikai reprezentáció számára. Azt az időt, amit a szlovák parlament a nemzeti kérdések túlhangsúlyozásával elfe­csérelt, nagyon nehéz lesz bepótol­ni. Sokat járok Csehországba is. Szembetűnő a cseh és szlovák régió polgárai között a mentalitásbeli kü­lönbség. Az itteni ember inkább leül sírdogálni a sarokba, hogy neki mi­iyen rossz, ahelyett, hogy próbálkoz­na, hogy tenne valamit. Csehor­szágban az átlagemberek nagyré­sze tudatosította, hogy most egy borzasztóan nehéz és hosszú idő­szakot kell átvészelni. Tehát bármi­lyen kormány jön, sok jót nem tehet. Persze tétlenül várakozni szinte bűn lenne. Gondolkozni, dolgozni kell. Pénzt kell csinálni, mert enélkül nem megy. Nincs mese, meg kell tanulni a ,,magánizmust", de egy bizonyos fokú elszegényedés még így is vár­ható. Hogy mit várok a választások­tól? Szlovákiában aránylag veszé­lyes a helyzet - ezt mindenki tudja, de azért bízom abban, hogy a nem­zetieskedő pártok nem tesznek dön­tő fölényre szert. A magyarság szét­tördeiése, — ami a mi szempontunk­ból borzasztóan veszélyes, - úgy látom, hogy tudatosan történik. Ami a magyar pártokat illeti: nekem az Együttélés egyértelműsége mindig tetszett. Most is rájuk fogok sza­vazni. Török Imre, polgármester Bodnár András, nyugalmazott is­kolaigazgató - Tény, hogy végre szabadság, demokrácia van, de mégsem va­gyunk abban a helyzetben, hogy mindennek tapsolni tudnánk - mondja a polgármester. - Úgy láttuk, hogy a két év során a parla­mentekben, a kabinetekben meddő politikai harc folyt. Érdemben keve­set foglalkoztak az ország gazdasá­gi helyzetével, a községek önkor­mányzatai nehéz helyzetbe kerültek. A legfőbb probléma az, hogy a kiter­melt javakból alig marad nálunk va­lami. Meglehetősen bizonytalan helyzetben vannak a mezőgazdasá­gi üzemek is, de ilyen körülmények között is minden koronából nyolc­vanhárom fillért az államkasszába kénytelenek befizetni. Nincs könnyű dolguk a magánvállalkozóknak sem, hiszen négyszer zsarolják meg őket: a vámmal, $ vámilletékkel, a forgal­mi és jövedelemadóval. Félő, hogy ezzel a kisvállalkozókat meg­fojtják. Az viszont igaz, hogy akik nagy kezdőtőkével rendelkeztek, és monopolhelyzetben vannak, gyor­san meggazdagodnak. Mindezek hatásaként nálunk nehéz lenne elé­gedettségről beszélni. Nos, a polgármester így véleke­dik, de mit mondanak a falu lakosai? A szövetkezet gazdasági udvarának kapujában egy javakorabeli férfit szólítok meg. - Mondja, elmegy szavazni? - Igen, kötelességemnek érzem. - Azt is tudja már, hogy melyik párt képviselőjelöltjeire fog vok­solni? Szabó Mária, munkanélküli Hrico László, éjjeliőr Jozef Nežntk, villamosmérnök - Ezen még gondolkodom. - Két éve kire szavazott? - Akkor az Együttélésre. - Volt már választási gyűlés a községben? - Tegnap este, de nem tudom, hogy mi volt a téma, mert én szolgá­latban voltam, nem lehettem ott. - Még este is dolgozott? - Kapus, meg éjjeliőr is vagyok. Harminc éve dolgozom a szövetke­zetben. Nagy a munkanélküliség, s most csak ezt a munkát tudták nekem felajánlani. - Mit vár a politikusoktól, az új kormánytól? - Ezen nem sokat gondolkodom, én nem politizálok. - Nem érdekli, hogy mi lesz az országgal, velünk? - Az ország kettéválásától félek. Ha önálló Szlovákia lesz, nekünk magyaroknak rosszabb lesz a helyzetünk. - Megkérdezhetem a nevét? - Hrico László vagyok., Bodnár András nyugalmazott is­kolaigazgató a palántákat öntözi a kiskertben, amikor benyitok az udvavára. - Már nem vagyok tagja semmi­lyen tömegszervezetnek, visszavo­nultan élek - mondja -, de azért nem befeléfordultan. A politikával az embernek még akkor is foglalkoznia kell, ha nyugdíjas. Az Új Szót min­den nap elolvasom, szerintem kor­rektül tájékoztat. - Milyennek tartja a választási esélyeket? Papp Zoltán, magánvállalkozó (A szerző felvételei) tus jelölteket fel sem vették a lis­tára ... Jozef Nežník villamosmérnök ta­karos családi házat épít, nem mesz­sze Bodnár András házától. Éppen a kéményt rakják, de néhány mon­dat erejéig szívesen szóba áll velem. - Itt nőttem fel Buzitán, de Kassán lakom - remélem, hogy már nem sokáig - mondja kérdezés nélkül is. - Én annak örülök a legjobban, hogy a kommunista éra befejeződött. Igaz, hogy az építési költségek mára a duplájára emelkedtek, de ennek ellenére nem panaszkodom. - Csehszlovákia politikai helyze­tével kapcsolatosan is ilyen optimis­ta? Elmegy szavazni? - Elmegyek, és a Földművesek Pártjára fogok szavazni, akik Dub­čekkal az élen a Csehszlovák Szo­ciáldemokrata Párttal koalícióban in­dulnak. Ennek a pártnak és a koalí­ciónak a politikusaiban látok garan­ciát arra, hogy támogatni fogják a fa­lu - és mindenekelőtt a földtulajdo­nosok szövetkezetét. - Villamosmérnök létére gazdál­kodni kíván? - Nekünk mindössze 12 hektá­runk van, abból nem lehet megélni. Számítástechnikusként dolgozom a Kelet-szlovákiai Vasműben. A fe­- Sajnálom, hogy az itten magyar­ság négy pártra szakadt. Ezzel az esélyeink beszűkülnek. Itt, Buzitán, minden bizonnyal az MKDM-Együtt­élés-MNP koalíció szerzi meg a leg­több voksot. - A polgármester" viszont azt mondja, hogy ezeknek a pártoknak az aktivitása is teljesen vissza­esett ... - A választások előtt biztos, hogy újra fellendül, bár meg kell mondani, hogy téves nézetek is meggyökerez­tek. Sokan úgy hiszik, hogy az MKDM katolikus szervezet. A hely­hatósági választásokkor a, reformá-

Next

/
Thumbnails
Contents