Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-25 / 121. szám, hétfő

A Cserháti tájegység egyik legnagyobb községének, Buzitának 1056 lakosa van, akik közül a legutóbbi népszámláláskor 811-en magyarnak, 213-an szlováknak, 30-an romának vallották magukat, 1 pedig cseh nemzetiségűnek. A produktív munkaerő közül 243 az ingázó. 105-en a helyi földműves-szövetkezetben dolgoznak. A munkanélküliek száma 42. Török Imre polgármester szerint igen jó eredmény lenne, ha az idei parlamenti választásokkor a 764 választópolgárnak legalább a hatvan százaléka eljönne szavazni. Két évvel ezelőtt a helyzet még egészen más volt. A polgárok 96 százaléka adta le szavazatát. - Akkor az Együttélést, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalmat és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen politikai mozgalmat támogatták, jóllehet mára ezeknek a mozgalmaknak a tevékenysége teljesen visszaesett, de más pártok sem alakultak. Szúrópróbaszerűen ennyi véleményt gyűjtöttem össze Buzitán az 1992-es parlamenti választások kampányának első hetében. Az elhangzott nézetek önmagukban és összességükben is elgondolkodtatóak. Ki-ki saját meggyőződése szerint vonja le belőle a következtetéseket. SZASZÁK GYÖRGY 1992. MÁJUS 25. LENTRŐL NÉZVE KÉT POLGÁRMESTER VÉLEMÉNYE A PARLAMENTEK MUNKÁJÁRÓL Az újabb, parlamenti választások küszöbén országszerte értékelik az elmúlt két esztendőt, a legfelsőbb szintű képviselő-testületek munkáját. Ezzel kapcsolatban két polgármesternek tettük fel a kérdéseket: 1. LENTRŐL NÉZVE MILYEN VOLT A PARLAMENTEK TEVÉKENYSÉGE? 2. MIT VÁRNA EL AZ ÚJ KÉPVISELŐTESTÜLETEKTŐL? Bodnár Tibor, Nagykapos polgármestere: 1.. Válságos, ellentétekkel teli két évet éltünk á( egy gazdaságilag feltápászkodó és politikailag éretlen országban. Nem hiszem, hogy gazdasági vonalon csodát tudott volna művelni a parlament, de az is igaz, hogy politikailag sem remekelt. Szerintem jobban szem előtt tarthatta volna, mire is van szüksége az állampolgároknak - tekintet nélkül arra, hogy baloldali, keresztény, Szlovák, magyar vagy lengyel. Úgy látom, hogy főleg az SZNT az egyes pártok harcának színtere volt. A kedélyek 'gyakran összecsaptak a parlament épületében, ám hogy néhány képviselő kivigye a politikai csatát az utcára is, az már hátborzongató - emlékezzünk csak a nyelvtörvényre. 2. Parlamentjeinknek az utóbbi időben nagyon nehéz dolguk volt, hiszen új történelmünk alapjait rakták le. És hogy milyen "lesz az a ház, amit ezekre az alapokra építünk? Remélem, hogy lakható. Csak az alapokat már ne kelljen lerombolni. A következő törvényhozó testületeknek sem lesz könnyű dolguk, nem hiszem, hogy egy teljesen új államvezetés egykettőre minden gondot megoldhat. Két létfontosságú kérdés áll előtte, az egyik: mi lesz a föderáció sorsa: a másik pedig: hogyan fogja irányítani a gazdasági programot. Itt realista törvényhozásra és politikára van szükségünk. Belpolitikánkat ne 'a kedélyek, illetve a nemzeti szempontok irányítsák. Meg kell erősítenünk a helyi demokráciát, bővíteni kell az állampolgárok döntési jogát. Pásztor István, Királyhelmec polgármestere 1. Az elmúlt két év legjelentősebb eredményének azt tartom, hogy elkezdődhet az önigazgatás demokratikus alapon történő megteremtése, hogy megszületett a szólásszabadságról és a pártokba, mozgalmakba, érdekvédelmi szervezetekbe való szabad tömörülésről szóló törvény, s hogy ha hiányosan is, de napvilágot látott a kárpótlási és földtörvény. S ha már az alapdokumentumoknál tartok: részint hasznos a községi tulajdonokról szóló törvény is, bár az önkormányzat - település - üzemek közötti kapcsolatrendszert, hatásköröket eléggé felületesen szabja meg. Az SZNT szégyenének tartom a nyelvtörvényt. Nem a többség nyelvét kellene védelmeznie, hanem a kisebbségét. Még nagyobb hiba, hogy a nyelvtörvény betartásának ellenőrzésére parlamenti bizottság alakult. Úgy érzem, nem nőtt fel a parlament odáig, hogy az 1945-ös és azt követő sérelmekért bocsánatot kérjen a kollektív bűnösséggel megvádolt itteni magyaroktól. Sajnálom, hogy az államjogi elrendezést sem sikerült dűlőre vinni. Az 1989-es novemberi forradalom után egy ésszerű politika kezdett kibontakozni, de most úgy látom, hogy az ésszerűséget az erősen nemzeti alapon, emócióktól fűtött politizálás váltotta fel. Összegezve: rengeteg új törvényt hoztak, ám azokat az idő rövidsége miatt is lehetetlen volt tökéletesen előkészíteni. Elismerem, a képviselőknek rengeteg munkájuk akadt ebben a nehéz időszakban. Ez kétségtelen, ám az is igaz, hogy egy-egy törvény előkészítésekor, talán többet is időzhettek volna a választópolgárok között, konzultálhattak volna a helyi szakemberekkel. 2. Az új parlamentektől elsősorban ésszerű munkát, ésszerű döntéseket várok. Meg kellene oldaniuk az államjogi elrendezés kérdését. Várom azt, hogy az adótörvény és a költségvetési törvény javítani fog az önkormányzatok, települések anyagi helyzetén, hogy az építkezések és vállalkozások engedélyezésében, továbbá az iskolaügyi kérdésekben, az anyakönyvek vezetésében önállóbbak lesznek. Szeretném, ha az új parlament érvénytelenítené a nyelvtörvényt, továbbá ha a leendő alkotmány kimondaná, hogy az itt élő nemzetek és nemzeti kisebbsé- gek egyenrangúak, egyenjogúak. A képviselőktől elvárnám, hogy profi módon végezzék teendőiket és valóban csak ennek a munkának éljenek, s a gazdasági dolgokat ne tereljék mindenáron politikai vágányra. (gazdag) RIPORT - INTERJÚ BUZITA A VALASZTASOK ELŐTT leségemnek is ez a szakmája, de ő a kassai Priorban dolgozik. Természetesen, néhány árnyi területen saját zöldségszükségletünket magunk szeretnénk megtermelni. Szabó Mária állami lakásban lakik, és ő az alelnöke a 9-tagú választási bizottságnak. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomnak ugyan nincs szervezete Buzitán, de ő mégis ennek a szineit képviseli. - Mi szimpatikus magának ebben a pártban? - kérdezem tőle, váratlanul megzavarva a szombati ebédfőzés közben. Őszintén válaszol: - Az az igazság, én nem is tudom, hogy ez milyen párt. Engem úgy választottak meg ebbe a bizottságba. Azt mondták, hogy nekem csak segítenem kell kiadni a papírokat, meg ilyesmit. - A DSZM vezérpolitikusát ismeri? * - Nem tudomi hogy ki az. - Hát az egykori kormányfő, Mečiar. - Jaj, őt ismerem! - Érdekli magát a politika? - Egyáltalán nem szeretek politizálni. Ha a tévében politika van, mindjárt kikapcsolom. - Mi a foglalkozása? - Munkanélküli vagyok most. Eddig a szövetkezet melléküzemági termelésében dolgoztam. A brünni Zetor gyárnak készítettünk görgőscsapágyakat. Két műhely volt, de az egyiket már felszámolták. Ellenőrként dolgoztam és a fizetéseket számoltam. Mehettem volna fejőnőnek, vagy munkásnak a kertészetbe, de azt nem akartam. - Mi lesz tovább? - Félek, mert az árak lassan már az égig emelkednek. A férjem Kassán villanyszerelő, de az ő munkahelye sem biztos. A szüleim rokkantak, és a férjem szüleitől sem várhatunk támogatást. Két kisfiam van, valamilyen megoldást kell találnunk. Papp Zoltán agrármérnök, az Agroinvest cég társtulajdonosa, sokat utazik, most is a Tátrába indulnának üzleti ügyben, de a véleményét azért még elmondja. - Meggyőződésem, hogy korán lesznek ezek a választások. A két év borzasztóan kevés volt a politikai reprezentáció számára. Azt az időt, amit a szlovák parlament a nemzeti kérdések túlhangsúlyozásával elfecsérelt, nagyon nehéz lesz bepótolni. Sokat járok Csehországba is. Szembetűnő a cseh és szlovák régió polgárai között a mentalitásbeli különbség. Az itteni ember inkább leül sírdogálni a sarokba, hogy neki miiyen rossz, ahelyett, hogy próbálkozna, hogy tenne valamit. Csehországban az átlagemberek nagyrésze tudatosította, hogy most egy borzasztóan nehéz és hosszú időszakot kell átvészelni. Tehát bármilyen kormány jön, sok jót nem tehet. Persze tétlenül várakozni szinte bűn lenne. Gondolkozni, dolgozni kell. Pénzt kell csinálni, mert enélkül nem megy. Nincs mese, meg kell tanulni a ,,magánizmust", de egy bizonyos fokú elszegényedés még így is várható. Hogy mit várok a választásoktól? Szlovákiában aránylag veszélyes a helyzet - ezt mindenki tudja, de azért bízom abban, hogy a nemzetieskedő pártok nem tesznek döntő fölényre szert. A magyarság széttördeiése, — ami a mi szempontunkból borzasztóan veszélyes, - úgy látom, hogy tudatosan történik. Ami a magyar pártokat illeti: nekem az Együttélés egyértelműsége mindig tetszett. Most is rájuk fogok szavazni. Török Imre, polgármester Bodnár András, nyugalmazott iskolaigazgató - Tény, hogy végre szabadság, demokrácia van, de mégsem vagyunk abban a helyzetben, hogy mindennek tapsolni tudnánk - mondja a polgármester. - Úgy láttuk, hogy a két év során a parlamentekben, a kabinetekben meddő politikai harc folyt. Érdemben keveset foglalkoztak az ország gazdasági helyzetével, a községek önkormányzatai nehéz helyzetbe kerültek. A legfőbb probléma az, hogy a kitermelt javakból alig marad nálunk valami. Meglehetősen bizonytalan helyzetben vannak a mezőgazdasági üzemek is, de ilyen körülmények között is minden koronából nyolcvanhárom fillért az államkasszába kénytelenek befizetni. Nincs könnyű dolguk a magánvállalkozóknak sem, hiszen négyszer zsarolják meg őket: a vámmal, $ vámilletékkel, a forgalmi és jövedelemadóval. Félő, hogy ezzel a kisvállalkozókat megfojtják. Az viszont igaz, hogy akik nagy kezdőtőkével rendelkeztek, és monopolhelyzetben vannak, gyorsan meggazdagodnak. Mindezek hatásaként nálunk nehéz lenne elégedettségről beszélni. Nos, a polgármester így vélekedik, de mit mondanak a falu lakosai? A szövetkezet gazdasági udvarának kapujában egy javakorabeli férfit szólítok meg. - Mondja, elmegy szavazni? - Igen, kötelességemnek érzem. - Azt is tudja már, hogy melyik párt képviselőjelöltjeire fog voksolni? Szabó Mária, munkanélküli Hrico László, éjjeliőr Jozef Nežntk, villamosmérnök - Ezen még gondolkodom. - Két éve kire szavazott? - Akkor az Együttélésre. - Volt már választási gyűlés a községben? - Tegnap este, de nem tudom, hogy mi volt a téma, mert én szolgálatban voltam, nem lehettem ott. - Még este is dolgozott? - Kapus, meg éjjeliőr is vagyok. Harminc éve dolgozom a szövetkezetben. Nagy a munkanélküliség, s most csak ezt a munkát tudták nekem felajánlani. - Mit vár a politikusoktól, az új kormánytól? - Ezen nem sokat gondolkodom, én nem politizálok. - Nem érdekli, hogy mi lesz az országgal, velünk? - Az ország kettéválásától félek. Ha önálló Szlovákia lesz, nekünk magyaroknak rosszabb lesz a helyzetünk. - Megkérdezhetem a nevét? - Hrico László vagyok., Bodnár András nyugalmazott iskolaigazgató a palántákat öntözi a kiskertben, amikor benyitok az udvavára. - Már nem vagyok tagja semmilyen tömegszervezetnek, visszavonultan élek - mondja -, de azért nem befeléfordultan. A politikával az embernek még akkor is foglalkoznia kell, ha nyugdíjas. Az Új Szót minden nap elolvasom, szerintem korrektül tájékoztat. - Milyennek tartja a választási esélyeket? Papp Zoltán, magánvállalkozó (A szerző felvételei) tus jelölteket fel sem vették a listára ... Jozef Nežník villamosmérnök takaros családi házat épít, nem meszsze Bodnár András házától. Éppen a kéményt rakják, de néhány mondat erejéig szívesen szóba áll velem. - Itt nőttem fel Buzitán, de Kassán lakom - remélem, hogy már nem sokáig - mondja kérdezés nélkül is. - Én annak örülök a legjobban, hogy a kommunista éra befejeződött. Igaz, hogy az építési költségek mára a duplájára emelkedtek, de ennek ellenére nem panaszkodom. - Csehszlovákia politikai helyzetével kapcsolatosan is ilyen optimista? Elmegy szavazni? - Elmegyek, és a Földművesek Pártjára fogok szavazni, akik Dubčekkal az élen a Csehszlovák Szociáldemokrata Párttal koalícióban indulnak. Ennek a pártnak és a koalíciónak a politikusaiban látok garanciát arra, hogy támogatni fogják a falu - és mindenekelőtt a földtulajdonosok szövetkezetét. - Villamosmérnök létére gazdálkodni kíván? - Nekünk mindössze 12 hektárunk van, abból nem lehet megélni. Számítástechnikusként dolgozom a Kelet-szlovákiai Vasműben. A fe- Sajnálom, hogy az itten magyarság négy pártra szakadt. Ezzel az esélyeink beszűkülnek. Itt, Buzitán, minden bizonnyal az MKDM-Együttélés-MNP koalíció szerzi meg a legtöbb voksot. - A polgármester" viszont azt mondja, hogy ezeknek a pártoknak az aktivitása is teljesen visszaesett ... - A választások előtt biztos, hogy újra fellendül, bár meg kell mondani, hogy téves nézetek is meggyökereztek. Sokan úgy hiszik, hogy az MKDM katolikus szervezet. A helyhatósági választásokkor a, reformá-