Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-05 / 105. szám, kedd

1992. MÁJUS 5. HIREK - VELEMENYEK iÚJSZÓ* VISSZHANG KÖDÖSÍTÜNK, KÖDÖSÍTÜNK... NÉMETORSZÁGBAN FOLYTATÓDIK A BÉRHARC A SZTRÁJKHULLÁM ELÉRTE A REPÜLŐTEREKET IS NÉHÁNY SORBAN Meglepődve olvastam a REŠ­PEKT 1992/16. számában Peter Schutz eszmefuttatását „Hogyan tá­mogathatja a kisebbség a nemzeti szocializmust (A magyar szavazató^ kat elnyeli a második szkrutinium?)'' címen. Miután az Új Szó-ban is megjelent rövidített változata „Me­lyik magyar pártot szereti Mečiar?", még érdekesebbé vált számomra á politikai elemzés. Először olvas­tam cseh lapban, hogy „az Együtt­élés-MKDM együttes nélkülözhetet­len csendestársává vált a kor­mánykoalíciónak; a két magyar poli­tikai erő nélkül már egy éve tökélete­sen működőképtelenné vált volna a-szlovák parlament." Maga ez a tény nem lepett meg különösképpen, hiszen az MKDM-Együttélés parlamenti klubja mindenképpen a politikai és ezáltal a gazdasági stabilitás mellett tette le a voksot. Meglepett azonban az Új Szó-ra való hivatkozás, miszerint egy interjúban Mečiar azt mondta, hogy elképzelhető az MKDM -Együttélés kormánytagsága az ő leendő kormányában, de az MPP-é sohasem. Ezzel Mečiar nyíltan azt akarta jelezni, hogy még emlékszik azokra az órákra, amikor az MPP elsőként nyitott frontális támadást a személye ellen, ugyanis az MKDM Los Angelesben már vasárnap lényegében nyugodt volt a helyzet, s Tom Bradley polgármester közöl­te: hétfőn visszavonja a kijárási tilal­mat. Sajtóértekezletén bejelentette, hogy a csütörtökön kirobbant faji zavargások már 51 halálos áldoza­tot követeltek, a sebesültek száma meghaladja a kétezret, az anyagi károkat több mint fél milliárd dollárra becsülik. Az elnökjelöltek is igyekeznek ki­használni kampánycéljaikra a súlyos faji zavargásokat, amilyenekre 75 éve nem volt példa. Tegnap érkezett meg Los Angelesbe Bili Clinton, a Demokrata Párt legesélyesebb je­löltje, s csütörtökre jelentette be lá­togatását George Bush elnök. Bush tegnap a Fehér Házban ta­nácskozott a kormány vezető tagjai­val a Los Angelest helyzetről. Jelen volt az igazságügy-miniszter, a la­kásépítési miniszter, valamint né­sohasem tárgyalt Mečiarral hasonló ügyekről. Az is nagyon valószínű, hogy a Mečiar-féle politizálás fényé­ben nem is fog sohasem ilyen meg­oldáshoz folyamadni. Az MKDM világosan kifejtette: csak akkor vál­lalná részvételét a kormánykoalíció­ban, ha ezzel a demokrácia meg­szűnésének közvetlen veszélyét há­rítaná el. Nehezményezem, hogy az Új Szó azt sem közölte, hogy az MPP nem fogadta el a Polgári Demokrata Párt és a Holčík-féle Demokrata Párt ugyancsak kemény feltételeit ós azt sem, hogy az MPP a Polgári De­mokrata Uniónak sem kellett. Ezeket a tényeket viszont Peter Schutz leír­ta, nyilván azért, hogy objektíven tájékoztassa az olvasót. A publicista sehol sem kérdezte meg, hogy melyik pártot szereti Me­čiar. Annak ellenére az Új Szó ilyen, megváltoztatott címen hozta külön­ben kitűnő fordításban a fent említett Schutz cikket. Független napila­punktól joggal elvárom, hogy ha le­hozza az ,,A"-t, hozza le a ,,B"-t is. Különben is, az MKDM-nek nem kebelbarátja Mečiar. AGÁRDY GÁBOR SZNT képviselő, az MKDM sajtószolgálatának tagja hány magas rangú katonai szemé­lyiség. A Reuter hírügynökség adatai szerint közel 10 ezer embert tartóz­tattak le. A bírósági szervek valósá­gos rohammunkát végeznek, soro­zatosan vádat emelnek gyújtogatá­sért, fosztogatásért, erőszakért. Az idézett hírügynökség szerint nem ki­zárt, hogy a halálos áldozatok szá­ma még növekedni fog, mivel kb. 200 sebesült állapota válságos. A hajléktalanná vált személyek a templomokban, a kiégett hazak­ban gyülekeznek. A lelkészek gyűj­téseket kezdeményeznek, mivel a legszegényebb rétegek élelmisze­rek nélkül maradtak. Súlyos problé­mákat okoz, hogy a város egyes körzeteiben nem maradtak élelmi­szerüzletek, s a tűz martalékává váltak a szociális segélyeket kifizető postahivatalok is. A sztrájkmozgalom kiszélesítésével teg­nap második hetébe lépett a nyugatnémet közalkalmazottak szociális tiltakozó mozgalma. A bérkö­vetelések támogatá­sára kezdett munka­beszüntetéshez csat­lakoztak Düsseldorf, Hamburg, München, Köln/Bonn, Hannover és Nyugat-Berlin két repülőterének dolgo­zói is. Németország legnagyobb repülőte­rének, a frankfurtinak a személyzete ma lép sztrájkba. Az elmúlt hét nap során a németek fő­leg a tömegközleke­désben, a postai szol­gáltatások terén és a köztisztaságban érezték a sztrájk ha­tását. Ami a köztisz­taságiak sztrájkját il­leti, ennek következ- Hamburg L ményei a május else­jei ünnepségek után lettek igazán súlyosak. A közterüle­teken óriási mennyiségű üveg, papír és élelmiszerhulladék maradt. A közalkalmazottak szakszerve­zeti szövetsége azzal fenyegetőzik, hogy ha a munkáltatók nem terjesz­tenek elő egy új, megnyugtató bér­ajánlatot, akkor az időben nem kor­látozott sztrájk tovább fog bővülni. Mint ismeretes, 2,5 millió tagja szá­mára a szakszervezet 9,5 százalé­kos béremelést követel, míg az ál­lam csak 4,8 százalékot volt hajlan­Tadzsikisztánban a rendkívül feszült belpolitikai helyzet közepette Rahman Nabijev elnök tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel. Az ellenzék képviselői ugyancsak tárgyalóasztalhoz ültek Ken­dzsajev parlamenti elnökkel, akinek va­sárnapi visszatérése ebbe a tisztségbe felháborította az ellenzéket. Többek kö­zött ez volt az oka annak, hogy az ellen­zéki tüntetők hétfőre virradó éjszaka tá­madást intéztek az elnöki palota ellen, amely előtt már több mint egy hónapja tart tiltakozó akciójuk. Az Interfax hírügynök­ség szerint a tüntetők tehergépkocsikkal próbálták áttörni az épület főkapuját, de a különleges biztonsági egységek tagjai megállították őket. Az incidens során csak áin tornyosul a szemét Telefoto: TK SR/AP dó megígérni. A közvetítő bizottság ajánlatát, az 5,4 százalékos bér­emelést sem volt hajlandó elfogadni a szövetségi kormány. Ezután tört ki a sztrájk, melyben a múlt héten naponta 100-200 ezer közalkal­mazott vett részt. Tegnap - a szak­szervezeti központ adatai szerint - már 250 ezren sztrájkoltak. Egyébként hasonló bérkövetelések­kel a múlt héten figyelmeztető sztráj­kot kezdtek a fémipari dolgozók is, kb. 170 ezren. egy levegőbe leadott lövés dördült el. Kendzsajev tegnap azt javasolta mind­két nagygyűlés képviselőinek, hogy egy­idöben oszlassák fel tüntetéseiket. Az ellenzékiek ezt az indítványt aligha fogad­ják el, hiszen egy hónapig tüntettek töb­bek között éppen azért, hogy Kendzsajev távozzon a parlament éléről. Ezt április 22-én sikerült is elérniük, de örömük nem tartott sokáig, vasárnap a képviselők mó­dosították döntésüket. Elégedetlen az el­lenzék a konzervatív Nabijev államfővel is, aki már 20-éve tagja a köztársasági vezetésnek, s a napokban a parlamenttől különleges jogköröket szerzett. Most az­zal fenyegetőzik, hogy keményen fog fel­lépni az ellenzékkel szemben. • a Ö tnapos figyelmeztető sztrájkba lép­tek tegnap a román orvosok azzal, ha a kormány a megadott időn belül nem vonja vissza az idei egészségügyi költ­ségvetés megkurtításáról hozott dönté­sét, akkor a munkabeszüntetés általános lesz. Ezt az illetékes szakszervezeti szö­vetség jelentette be. A figyelmeztető sztrájk lényege az, hogy minden műszak­ban két órára, tehát délelőtt 9-től 11-ig, délután pedig 3-tól 5 óráig szüneteltetik a munkát. A sürgős esetekre a sztrájk nem vonatkozik. Az orvosokat tömörítő szakszervezet már régóta hangoztatja, hogy a rendkívül rossz román egészség­ügyi rendszer - amelyet még Ceausescu­tól örököltek - javítása nem képzelhető el az állam növekvő támogatása nélkül. Hosszas tárgyalások után el is érték, hogy az idei költségvetés 9 százalékkal többet irányozzon elő az egészségügyre, de ezt a kormány nem sokkal később 7,8 százalékra csökkentette. K onsztantinosz Micotakisz görög kormányfő Tiranában kijelentette, hogy országa Albánia számára hidat je­lenthet Európa felé, s ezzel elősegítheti, hogy Albánia felszámolja a négy évtize­des sztálini elszigeteltség időszakát. Mi­cotakisz albániai látogatását megelőzően hónapokon át rendkívül feszült volt a két ország viszonya. Mint ismeretes, Albániá­ban jelentős lélekszámú görög kisebbség él, s a vita éppen az őket érintő kérdések körül robbant ki. Tirana szerint csak 58 ezer, Athén szerint viszont 250 ezer gö­rög él Albániában. R övidesen a jordániai Ammanban ta­lálkoznak az arab-izraeli béketár­gyalásokon részt vevő arab országok kül­ügyminiszterei, hogy megvitassák a 6. tárgyalási forduló lehetséges időpont­ját. Hanan Asravi asszony, a palesztin delegáció szóvivője azt mondotta, Izrael­nek nem áll szándékában az ötödik fordu­ló befejezése, amely az arabok szerint a múlt héten véget ért, s ezt a tényt a Tel Aviv-i kormányzat a saját választási cél­jaira akarja kihasználni. A palesztinok szerint az újabb tárgyalási fordulót csak a június 23-ra tervezett izraeli parlamenti választások után kell megtartani. M ár hatodik napja megállás nélkül folynak a harcok Dél-Libanonban a síita Hezbollah fegyveresei és az Izrael­barát Dél-libanoni Hadsereg között. Bej­rúti források szerint ez utóbbi tűz alá vette Iklim Tufa térségét, ahol síita falvak van­nak. Más szemtanúk viszont azt állították, hogy a Hezbollah lőtte rakétákkal a 15 km széles biztonsági övezetet. Az összecsa­pásokat a múlt szerdán a Hezbollah har­cosai kezdték, amikor katyusákból több rakétát lőttek ki Izrael irányába. I rán részt kíván venni' a közép-ázsiai országok csúcsértekezletén, amelyet május 10-én tartanak meg a türkmén fővárosban. A hírt azután hozták nyilvá­nosságra, hogy Rafszandzsani iráni ál­lamfő vasárnap Teheránban fogadta Atom Harijev türkmén miniszterelnököt, aki kijelentette: a közép-ázsiai szovjet utódköztársaságok nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a teheráni részvételnek, s szeretnék kihasználni Irán felbecsülhe­tetlen értékű tapasztalatait a különböző nemzetközi ügyekben. T egnap érkezett meg Peruba az Ame­rikai Államok Szervezetének máso­dik megfigyelői misszója. Ezt megelőzően Alberto Fujimori elnök - akit sokan bírál­nak azért, hogy a közelmúltban úgyneve­zett alkotmányos puccsot hajtott végre, vagyis feloszlatta a kormányt és a parla­mentet - kijelentette: ha most visszalépne azon változások helyett, amelyeket végre kell hajtani, akkor a perui nép meglincsel­né őt. A nemzetközi bírálatok ellenére Fujimorinak odahaza sok híve van. A leg­utóbbi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka támogat­ta az általa meghirdetett reformokat, s csak 18 százalék ellenezte kategoriku­san Fujimori államcsínyét. S ierra Leonéban a múlt szerdán kato­nai puccsal megdöntötték Joseph Mamoha elnököt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányzó Tanács (NPRC) vasárnap be­jelentette, hogy megalakult, az ország új kormánya, amelynek élén Valentine Strasser kapitány, az NPRC eddigi elnöke áll. Az új kormánynak 19 tagja van, közü­lük 13 katona. Az Egyesült Államok vasár­nap légi úton evakuált 300 amerikai ál­lampolgárt Sierra Leonéból. ALBANIA VÉRBOSSZÚ, BŰNÖZÉS Albániában a kommunista diktatúra megdöntése után kialakult általános anarchiában ismét megjelent és egyre nagyobb méreteket ölt a vérbosszú. Európának ezen a déli részén sok évszázados hagyománya van ennek a kegyetlen, fogat fogért-elvet alkalmazó szokásnak az egyes közösségek, nemzetségek és családok egymás közti kapcsolataiban. Albániában egészen a második világháború végéig hivatalosan is érvényesült a közép­kori szokásokat rögzítő Lek Dukagjini Törvénykönyv, amely biztosította a vérbosszú jogát és a nőket teljes alárendeltségre ítélte. Bár jelenleg a törvény ezt bünteti, de - ahogy azt az olasz maffiafilmekben is láthattuk - a hagyomány sokszor jóval erősebb, mint az esetleges, felelősségrevonástól való félelem. Az élet minden terüle­tét szigorúan ellenőrző totalitárius rendszer félévszáza­dos uralma alatt gyakorlatilag elhanyagolható méretűvé vált ez az ősrégi szokás. Tavaly azonban újra megjelent, és mostanában már komoly gondot okoz a hatóságok­nak, amelyek a mai viszonyok közt nem tudnak mit kezdeni vele. Központosított és átfogó adatok egyelőre nem állnak a tiranai hivatalok rendelkezésére. Azonban a felszaba­dult albán sajtó, de a világlapok is nagy figyelmet szentelnek ennek az érzékeny és véres problémának. A Zeri i Popullit című albán lap például nemrégibén közölte, hogy az északon fekvő Shkodra város környé­kén ez év elejétől már 17 személy esett a vérbosszú áldozatául. A rendőrség Albapol nevű kiadványa pedig tíz más, nemrégiben történt esetről számol be aránylag részletesen. A lap szerint a rendőrség tehetetlen, és egyelőre nem avatkozik be az ügyekbe. Az Albapol azt írta, hogy például „Puke város környékén naponta hallani lövéseket az éjjeli órákban, s ezek a hagyomány szerint azt jelzik, megint valakit meggyilkoltak, valakinek a vérét újra megbosszulták". Szakemberek úgy vélik, nagyon veszélyes jelenség, hogy a közösségek és családok a kialakult légkörben az elmúlt fél évszázad alatt felhalmozódott „sérelmeket" is megpróbálják majd „orvosolni", ami sok felesleges gyilkossághoz vezethet. Néhány ilyen esetet a rendőrség már jelzett is. Az említett Albapol írt részletesen arról a szomorú esetről, amikor egy hétéves kislányt gyilkoltak meg Észak­Albániában csak azért, hogy egy húsz évvel korábbi bűntényt megtoroljanak. Mindez pedig történt annak ellenére, hogy a bűnöst a törvények értelmében koráb­ban már megbüntették. Az érintett család azonban így is válaszolni kívánt, és nem kizárt, hogy idővel a másik fél is hasonló módon fog majd reagálni. Tiranai politikai körökben arról is tájékoztattak, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribb a régiségek, ikonok lopása és külföldre csempészése. Csupán tavaly mint­egy 250 értékes, a 14-18. századból származó ikon tűnt el. Az észak-albániai Fieri város múzeumából 15 szobrot loptak el. Értékük felbecsülhetetlen, mert az időszámítá­sunk előtti harmadik századból valók. Az eltűnt régisé­gek központi számbavétele nagyon hiányos és pontosan senki sem tudja, mi minden tűnt már el vagy került ki külföldre. Nemrégiben például két amerikai „turistát" tartóztattak le a tiranai repülőtéren, mert értékes műtár­gyakat találtak csomagjaikban. Az albán rendőrség arra is fényt derített, hogy ezekben a nagy hasznot hozó üzletekben a hazai múzeumok és intézetek vezető ' káderei sem éppen tiszták. A bűnözés legújabb formái közé tartozik a kábítószer-csempészés, a gyermekke­reskedelem; valamint a fegyverkereskedelem. Néhány nappal ezelőtt a görög biztonsági szolgálat közölte, hogy információi szerint Jugoszlávia és Albánia területére a volt Szovjetunió fegyverraktáraiból csempésznek fegyvereket. Az egész üzlet, állítólag, főként a török bűnszövetkezetek kezében összpontosul, de az olasz maffia is bele van keverve. Nem lepett meg ezért, amikor a helyi viszonyok jó ismerői Tiranában arról szóltak, hogy jelenleg szinte minden albán családnak, minden felnőtt férfinak van valamilyen lőfegyvere. Félhivatalos adatok szerint Albániában csak márciusban 39 gyilkosság tör­tént és 54 személyt sebesítettek meg lőfegyverrel. Külföldi diplomaták mint „társasági csemegét" me­sélték, hogy az év elején, nem messze a fővárostól, egy kocsiban az akkori igazságügy-minisztert és az ország főügyészét is megpróbálták kifosztani. Miután a fegyve­res támadók rájöttek, kik is az áldozataik, megpróbáltak kereket oldani. Ezúttal azónban sikertelenül, mert rövi­desen lefülelték őket. Az esetek többségében azonban nincs így. A gondokat tetézi, hogy az albánok többsége szerint a totalitarizmust felváltó demokrácia olyan rend­szer, melyben az ember azt csinál, amit akar, függetle­nül a törvényektől. Nem véletlen tehát, hogy Szali Berisha, Albánia második világháború utáni első demok­ratikusan megválasztott elnöke a társadalmi rend és biztonság felújítását az új rendszer egyik legaktuálisabb és legszükségesebb feladatának nevezte. KOKÉ*' JÁNOS LOS ANGELES: 51 HALOTT A HAJLÉKTALANOK A TEMPLOMOKBAN GYÜLEKEZNEK • BÍRÓSÁGI ROHAMMUNKA llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll TÁDZSIKISZTÁN TÁMADÁS AZ ELNÖKI PALOTA ELLEN

Next

/
Thumbnails
Contents