Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-05 / 105. szám, kedd
1992. MÁJUS 5. HIREK - VELEMENYEK iÚJSZÓ* VISSZHANG KÖDÖSÍTÜNK, KÖDÖSÍTÜNK... NÉMETORSZÁGBAN FOLYTATÓDIK A BÉRHARC A SZTRÁJKHULLÁM ELÉRTE A REPÜLŐTEREKET IS NÉHÁNY SORBAN Meglepődve olvastam a REŠPEKT 1992/16. számában Peter Schutz eszmefuttatását „Hogyan támogathatja a kisebbség a nemzeti szocializmust (A magyar szavazató^ kat elnyeli a második szkrutinium?)'' címen. Miután az Új Szó-ban is megjelent rövidített változata „Melyik magyar pártot szereti Mečiar?", még érdekesebbé vált számomra á politikai elemzés. Először olvastam cseh lapban, hogy „az Együttélés-MKDM együttes nélkülözhetetlen csendestársává vált a kormánykoalíciónak; a két magyar politikai erő nélkül már egy éve tökéletesen működőképtelenné vált volna a-szlovák parlament." Maga ez a tény nem lepett meg különösképpen, hiszen az MKDM-Együttélés parlamenti klubja mindenképpen a politikai és ezáltal a gazdasági stabilitás mellett tette le a voksot. Meglepett azonban az Új Szó-ra való hivatkozás, miszerint egy interjúban Mečiar azt mondta, hogy elképzelhető az MKDM -Együttélés kormánytagsága az ő leendő kormányában, de az MPP-é sohasem. Ezzel Mečiar nyíltan azt akarta jelezni, hogy még emlékszik azokra az órákra, amikor az MPP elsőként nyitott frontális támadást a személye ellen, ugyanis az MKDM Los Angelesben már vasárnap lényegében nyugodt volt a helyzet, s Tom Bradley polgármester közölte: hétfőn visszavonja a kijárási tilalmat. Sajtóértekezletén bejelentette, hogy a csütörtökön kirobbant faji zavargások már 51 halálos áldozatot követeltek, a sebesültek száma meghaladja a kétezret, az anyagi károkat több mint fél milliárd dollárra becsülik. Az elnökjelöltek is igyekeznek kihasználni kampánycéljaikra a súlyos faji zavargásokat, amilyenekre 75 éve nem volt példa. Tegnap érkezett meg Los Angelesbe Bili Clinton, a Demokrata Párt legesélyesebb jelöltje, s csütörtökre jelentette be látogatását George Bush elnök. Bush tegnap a Fehér Házban tanácskozott a kormány vezető tagjaival a Los Angelest helyzetről. Jelen volt az igazságügy-miniszter, a lakásépítési miniszter, valamint nésohasem tárgyalt Mečiarral hasonló ügyekről. Az is nagyon valószínű, hogy a Mečiar-féle politizálás fényében nem is fog sohasem ilyen megoldáshoz folyamadni. Az MKDM világosan kifejtette: csak akkor vállalná részvételét a kormánykoalícióban, ha ezzel a demokrácia megszűnésének közvetlen veszélyét hárítaná el. Nehezményezem, hogy az Új Szó azt sem közölte, hogy az MPP nem fogadta el a Polgári Demokrata Párt és a Holčík-féle Demokrata Párt ugyancsak kemény feltételeit ós azt sem, hogy az MPP a Polgári Demokrata Uniónak sem kellett. Ezeket a tényeket viszont Peter Schutz leírta, nyilván azért, hogy objektíven tájékoztassa az olvasót. A publicista sehol sem kérdezte meg, hogy melyik pártot szereti Mečiar. Annak ellenére az Új Szó ilyen, megváltoztatott címen hozta különben kitűnő fordításban a fent említett Schutz cikket. Független napilapunktól joggal elvárom, hogy ha lehozza az ,,A"-t, hozza le a ,,B"-t is. Különben is, az MKDM-nek nem kebelbarátja Mečiar. AGÁRDY GÁBOR SZNT képviselő, az MKDM sajtószolgálatának tagja hány magas rangú katonai személyiség. A Reuter hírügynökség adatai szerint közel 10 ezer embert tartóztattak le. A bírósági szervek valóságos rohammunkát végeznek, sorozatosan vádat emelnek gyújtogatásért, fosztogatásért, erőszakért. Az idézett hírügynökség szerint nem kizárt, hogy a halálos áldozatok száma még növekedni fog, mivel kb. 200 sebesült állapota válságos. A hajléktalanná vált személyek a templomokban, a kiégett hazakban gyülekeznek. A lelkészek gyűjtéseket kezdeményeznek, mivel a legszegényebb rétegek élelmiszerek nélkül maradtak. Súlyos problémákat okoz, hogy a város egyes körzeteiben nem maradtak élelmiszerüzletek, s a tűz martalékává váltak a szociális segélyeket kifizető postahivatalok is. A sztrájkmozgalom kiszélesítésével tegnap második hetébe lépett a nyugatnémet közalkalmazottak szociális tiltakozó mozgalma. A bérkövetelések támogatására kezdett munkabeszüntetéshez csatlakoztak Düsseldorf, Hamburg, München, Köln/Bonn, Hannover és Nyugat-Berlin két repülőterének dolgozói is. Németország legnagyobb repülőterének, a frankfurtinak a személyzete ma lép sztrájkba. Az elmúlt hét nap során a németek főleg a tömegközlekedésben, a postai szolgáltatások terén és a köztisztaságban érezték a sztrájk hatását. Ami a köztisztaságiak sztrájkját illeti, ennek következ- Hamburg L ményei a május elsejei ünnepségek után lettek igazán súlyosak. A közterületeken óriási mennyiségű üveg, papír és élelmiszerhulladék maradt. A közalkalmazottak szakszervezeti szövetsége azzal fenyegetőzik, hogy ha a munkáltatók nem terjesztenek elő egy új, megnyugtató bérajánlatot, akkor az időben nem korlátozott sztrájk tovább fog bővülni. Mint ismeretes, 2,5 millió tagja számára a szakszervezet 9,5 százalékos béremelést követel, míg az állam csak 4,8 százalékot volt hajlanTadzsikisztánban a rendkívül feszült belpolitikai helyzet közepette Rahman Nabijev elnök tárgyalásokat kezdett az ellenzékkel. Az ellenzék képviselői ugyancsak tárgyalóasztalhoz ültek Kendzsajev parlamenti elnökkel, akinek vasárnapi visszatérése ebbe a tisztségbe felháborította az ellenzéket. Többek között ez volt az oka annak, hogy az ellenzéki tüntetők hétfőre virradó éjszaka támadást intéztek az elnöki palota ellen, amely előtt már több mint egy hónapja tart tiltakozó akciójuk. Az Interfax hírügynökség szerint a tüntetők tehergépkocsikkal próbálták áttörni az épület főkapuját, de a különleges biztonsági egységek tagjai megállították őket. Az incidens során csak áin tornyosul a szemét Telefoto: TK SR/AP dó megígérni. A közvetítő bizottság ajánlatát, az 5,4 százalékos béremelést sem volt hajlandó elfogadni a szövetségi kormány. Ezután tört ki a sztrájk, melyben a múlt héten naponta 100-200 ezer közalkalmazott vett részt. Tegnap - a szakszervezeti központ adatai szerint - már 250 ezren sztrájkoltak. Egyébként hasonló bérkövetelésekkel a múlt héten figyelmeztető sztrájkot kezdtek a fémipari dolgozók is, kb. 170 ezren. egy levegőbe leadott lövés dördült el. Kendzsajev tegnap azt javasolta mindkét nagygyűlés képviselőinek, hogy egyidöben oszlassák fel tüntetéseiket. Az ellenzékiek ezt az indítványt aligha fogadják el, hiszen egy hónapig tüntettek többek között éppen azért, hogy Kendzsajev távozzon a parlament éléről. Ezt április 22-én sikerült is elérniük, de örömük nem tartott sokáig, vasárnap a képviselők módosították döntésüket. Elégedetlen az ellenzék a konzervatív Nabijev államfővel is, aki már 20-éve tagja a köztársasági vezetésnek, s a napokban a parlamenttől különleges jogköröket szerzett. Most azzal fenyegetőzik, hogy keményen fog fellépni az ellenzékkel szemben. • a Ö tnapos figyelmeztető sztrájkba léptek tegnap a román orvosok azzal, ha a kormány a megadott időn belül nem vonja vissza az idei egészségügyi költségvetés megkurtításáról hozott döntését, akkor a munkabeszüntetés általános lesz. Ezt az illetékes szakszervezeti szövetség jelentette be. A figyelmeztető sztrájk lényege az, hogy minden műszakban két órára, tehát délelőtt 9-től 11-ig, délután pedig 3-tól 5 óráig szüneteltetik a munkát. A sürgős esetekre a sztrájk nem vonatkozik. Az orvosokat tömörítő szakszervezet már régóta hangoztatja, hogy a rendkívül rossz román egészségügyi rendszer - amelyet még Ceausescutól örököltek - javítása nem képzelhető el az állam növekvő támogatása nélkül. Hosszas tárgyalások után el is érték, hogy az idei költségvetés 9 százalékkal többet irányozzon elő az egészségügyre, de ezt a kormány nem sokkal később 7,8 százalékra csökkentette. K onsztantinosz Micotakisz görög kormányfő Tiranában kijelentette, hogy országa Albánia számára hidat jelenthet Európa felé, s ezzel elősegítheti, hogy Albánia felszámolja a négy évtizedes sztálini elszigeteltség időszakát. Micotakisz albániai látogatását megelőzően hónapokon át rendkívül feszült volt a két ország viszonya. Mint ismeretes, Albániában jelentős lélekszámú görög kisebbség él, s a vita éppen az őket érintő kérdések körül robbant ki. Tirana szerint csak 58 ezer, Athén szerint viszont 250 ezer görög él Albániában. R övidesen a jordániai Ammanban találkoznak az arab-izraeli béketárgyalásokon részt vevő arab országok külügyminiszterei, hogy megvitassák a 6. tárgyalási forduló lehetséges időpontját. Hanan Asravi asszony, a palesztin delegáció szóvivője azt mondotta, Izraelnek nem áll szándékában az ötödik forduló befejezése, amely az arabok szerint a múlt héten véget ért, s ezt a tényt a Tel Aviv-i kormányzat a saját választási céljaira akarja kihasználni. A palesztinok szerint az újabb tárgyalási fordulót csak a június 23-ra tervezett izraeli parlamenti választások után kell megtartani. M ár hatodik napja megállás nélkül folynak a harcok Dél-Libanonban a síita Hezbollah fegyveresei és az Izraelbarát Dél-libanoni Hadsereg között. Bejrúti források szerint ez utóbbi tűz alá vette Iklim Tufa térségét, ahol síita falvak vannak. Más szemtanúk viszont azt állították, hogy a Hezbollah lőtte rakétákkal a 15 km széles biztonsági övezetet. Az összecsapásokat a múlt szerdán a Hezbollah harcosai kezdték, amikor katyusákból több rakétát lőttek ki Izrael irányába. I rán részt kíván venni' a közép-ázsiai országok csúcsértekezletén, amelyet május 10-én tartanak meg a türkmén fővárosban. A hírt azután hozták nyilvánosságra, hogy Rafszandzsani iráni államfő vasárnap Teheránban fogadta Atom Harijev türkmén miniszterelnököt, aki kijelentette: a közép-ázsiai szovjet utódköztársaságok nagy jelentőséget tulajdonítanak a teheráni részvételnek, s szeretnék kihasználni Irán felbecsülhetetlen értékű tapasztalatait a különböző nemzetközi ügyekben. T egnap érkezett meg Peruba az Amerikai Államok Szervezetének második megfigyelői misszója. Ezt megelőzően Alberto Fujimori elnök - akit sokan bírálnak azért, hogy a közelmúltban úgynevezett alkotmányos puccsot hajtott végre, vagyis feloszlatta a kormányt és a parlamentet - kijelentette: ha most visszalépne azon változások helyett, amelyeket végre kell hajtani, akkor a perui nép meglincselné őt. A nemzetközi bírálatok ellenére Fujimorinak odahaza sok híve van. A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 70 százaléka támogatta az általa meghirdetett reformokat, s csak 18 százalék ellenezte kategorikusan Fujimori államcsínyét. S ierra Leonéban a múlt szerdán katonai puccsal megdöntötték Joseph Mamoha elnököt. Az Ideiglenes Nemzeti Kormányzó Tanács (NPRC) vasárnap bejelentette, hogy megalakult, az ország új kormánya, amelynek élén Valentine Strasser kapitány, az NPRC eddigi elnöke áll. Az új kormánynak 19 tagja van, közülük 13 katona. Az Egyesült Államok vasárnap légi úton evakuált 300 amerikai állampolgárt Sierra Leonéból. ALBANIA VÉRBOSSZÚ, BŰNÖZÉS Albániában a kommunista diktatúra megdöntése után kialakult általános anarchiában ismét megjelent és egyre nagyobb méreteket ölt a vérbosszú. Európának ezen a déli részén sok évszázados hagyománya van ennek a kegyetlen, fogat fogért-elvet alkalmazó szokásnak az egyes közösségek, nemzetségek és családok egymás közti kapcsolataiban. Albániában egészen a második világháború végéig hivatalosan is érvényesült a középkori szokásokat rögzítő Lek Dukagjini Törvénykönyv, amely biztosította a vérbosszú jogát és a nőket teljes alárendeltségre ítélte. Bár jelenleg a törvény ezt bünteti, de - ahogy azt az olasz maffiafilmekben is láthattuk - a hagyomány sokszor jóval erősebb, mint az esetleges, felelősségrevonástól való félelem. Az élet minden területét szigorúan ellenőrző totalitárius rendszer félévszázados uralma alatt gyakorlatilag elhanyagolható méretűvé vált ez az ősrégi szokás. Tavaly azonban újra megjelent, és mostanában már komoly gondot okoz a hatóságoknak, amelyek a mai viszonyok közt nem tudnak mit kezdeni vele. Központosított és átfogó adatok egyelőre nem állnak a tiranai hivatalok rendelkezésére. Azonban a felszabadult albán sajtó, de a világlapok is nagy figyelmet szentelnek ennek az érzékeny és véres problémának. A Zeri i Popullit című albán lap például nemrégibén közölte, hogy az északon fekvő Shkodra város környékén ez év elejétől már 17 személy esett a vérbosszú áldozatául. A rendőrség Albapol nevű kiadványa pedig tíz más, nemrégiben történt esetről számol be aránylag részletesen. A lap szerint a rendőrség tehetetlen, és egyelőre nem avatkozik be az ügyekbe. Az Albapol azt írta, hogy például „Puke város környékén naponta hallani lövéseket az éjjeli órákban, s ezek a hagyomány szerint azt jelzik, megint valakit meggyilkoltak, valakinek a vérét újra megbosszulták". Szakemberek úgy vélik, nagyon veszélyes jelenség, hogy a közösségek és családok a kialakult légkörben az elmúlt fél évszázad alatt felhalmozódott „sérelmeket" is megpróbálják majd „orvosolni", ami sok felesleges gyilkossághoz vezethet. Néhány ilyen esetet a rendőrség már jelzett is. Az említett Albapol írt részletesen arról a szomorú esetről, amikor egy hétéves kislányt gyilkoltak meg ÉszakAlbániában csak azért, hogy egy húsz évvel korábbi bűntényt megtoroljanak. Mindez pedig történt annak ellenére, hogy a bűnöst a törvények értelmében korábban már megbüntették. Az érintett család azonban így is válaszolni kívánt, és nem kizárt, hogy idővel a másik fél is hasonló módon fog majd reagálni. Tiranai politikai körökben arról is tájékoztattak, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribb a régiségek, ikonok lopása és külföldre csempészése. Csupán tavaly mintegy 250 értékes, a 14-18. századból származó ikon tűnt el. Az észak-albániai Fieri város múzeumából 15 szobrot loptak el. Értékük felbecsülhetetlen, mert az időszámításunk előtti harmadik századból valók. Az eltűnt régiségek központi számbavétele nagyon hiányos és pontosan senki sem tudja, mi minden tűnt már el vagy került ki külföldre. Nemrégiben például két amerikai „turistát" tartóztattak le a tiranai repülőtéren, mert értékes műtárgyakat találtak csomagjaikban. Az albán rendőrség arra is fényt derített, hogy ezekben a nagy hasznot hozó üzletekben a hazai múzeumok és intézetek vezető ' káderei sem éppen tiszták. A bűnözés legújabb formái közé tartozik a kábítószer-csempészés, a gyermekkereskedelem; valamint a fegyverkereskedelem. Néhány nappal ezelőtt a görög biztonsági szolgálat közölte, hogy információi szerint Jugoszlávia és Albánia területére a volt Szovjetunió fegyverraktáraiból csempésznek fegyvereket. Az egész üzlet, állítólag, főként a török bűnszövetkezetek kezében összpontosul, de az olasz maffia is bele van keverve. Nem lepett meg ezért, amikor a helyi viszonyok jó ismerői Tiranában arról szóltak, hogy jelenleg szinte minden albán családnak, minden felnőtt férfinak van valamilyen lőfegyvere. Félhivatalos adatok szerint Albániában csak márciusban 39 gyilkosság történt és 54 személyt sebesítettek meg lőfegyverrel. Külföldi diplomaták mint „társasági csemegét" mesélték, hogy az év elején, nem messze a fővárostól, egy kocsiban az akkori igazságügy-minisztert és az ország főügyészét is megpróbálták kifosztani. Miután a fegyveres támadók rájöttek, kik is az áldozataik, megpróbáltak kereket oldani. Ezúttal azónban sikertelenül, mert rövidesen lefülelték őket. Az esetek többségében azonban nincs így. A gondokat tetézi, hogy az albánok többsége szerint a totalitarizmust felváltó demokrácia olyan rendszer, melyben az ember azt csinál, amit akar, függetlenül a törvényektől. Nem véletlen tehát, hogy Szali Berisha, Albánia második világháború utáni első demokratikusan megválasztott elnöke a társadalmi rend és biztonság felújítását az új rendszer egyik legaktuálisabb és legszükségesebb feladatának nevezte. KOKÉ*' JÁNOS LOS ANGELES: 51 HALOTT A HAJLÉKTALANOK A TEMPLOMOKBAN GYÜLEKEZNEK • BÍRÓSÁGI ROHAMMUNKA llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll TÁDZSIKISZTÁN TÁMADÁS AZ ELNÖKI PALOTA ELLEN