Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-22 / 119. szám, péntek

13 ÉRDEKESSÉG 1992. MÁJUS 22. MARILYN MONROE LANYA VAGYOK ' Ezt a határozott és milliókat meghökkentő kijelentést Nancy Maniscalco.. Green, egy 46 éves, jelenleg Honoluluban élő asszony tette a Hard Copy című, egyik legnépszerűbb 'ámerikai tévésorozatban, amely gyakran nagyon provokatív témákat vet fel. Nancy hangja tele volt feszültséggel, amikor megtette drámai nyilatkozatát: Marilyn Monroe eltitkolt lánya vagyok, Az apám nős volt és nem akart elismerni. A jogi normák szerint törvénytelen gyerek voltam, s Marilyn akkor még nem volt ünnepelt sztár. Ezért döntött úgy, hogy elszakad tőlem, de nem mondott le rólam. Gyakran meglátogatott és nagyon sok barátjának bemutatott. Meggyőződésem, hogy ha nem gyilkolták volna meg, egy napon vállalt volna engem. Még mindig nincs későn, hogy ezen változtassunk. • Marilyn barátai és életrajzírói mindig azt állították, hogy nem volt gyermeke, sőt egészségi okokból nem is lehetett. A tévéműsorban azonban ennek az ellenkezőjét mondta Jeanne Carmen, Monroe egyik legközelebbi barátnője és bizalmasa: Igen, volt egy kislánya. Kénytelen volt lemondani róla, mivel egy titkos viszonyból született, s Marilyn meggyőződött róla, hogy egy magánéleti botrány után nem talál munkát a filmnél. Az együtt töltött hosszú esték során Marilyn nagy szeretettel és sok vágyakozással beszélt a lányáról. Nancyt, aki titkárnőként dolgozik és közös lakásban él egy barátnőjével, természetesen felszólították, hogy bizonyítsa be állítását. Ime, a legfontosabb tények - egyes szám első személyben, de némileg rövidítve: 1946. szeptember 14-én születtem egy New York-i kórházban, Brooklyn és Queens határán: Mint ismeretes, ezt a két negyedet jobbára olasz származású amerikaiak lakják. Anyám nem véletlenül választotta ezt a kórházat, számított az olasz orvosok és nővérek diszkréciójára. Maga is olasz-amerikai származású volt, s amikor egyfolytában azt állította, hogy nem ismerte az apját, akkor hazudott. Tudta, hogy Vito Genovese, a New York-i maffiózók egyik leghatalmarült, s akkor Genovese elvált tőle és új családot alapított. De a lányait szemmel tartotta, s ő tudta meg elsőként, hogy Marilyn terhes lett. Ismerte apámat is, Vincent Bruno olasz származású ügyvédet. Genovese „családjának" dolgozott, Marilyn onnan ismerte. Nyomban egymásba szerettek. Anyám akkor húszéves volt, röviddel azelőtt vált el Jim Doughertytől, s akkor aratta első ' sikereit, mint fotomodell. Apám kérte, hogy tartsa meg a gyereket, Ezen a felvételen Nancy 14 éves és éppen egy szépségversenyről távozik. A fotó nem a legjobb minőségű, de azért... sabb „keresztapjának" a lánya. Végső soron saját apja nyitotta meg előtte Hollywood kapuit, befolyásával ós pénzével elindította a pályáját. Marilyn nem volt törvénytelen gyermek, volt egy nővére, az én Jenny nénim is. De Gladys nagymamának gyenge volt az idegzete, rövidesen egy idegszanatóriumba keA szépséges és híres mamaf?) A

Don Muang repülőtér érkezési csarnokában a bangkoki turisztikai iroda elegáns, világlátott (ausztriai utazása során Magyarországra is kiruccant) hölgyalkalmazottja hotelt foglalt és felírta az érkező házaspár adatait. Ezután megkérdezte az utazót: volt-e már maszszázsszalohban? A hölgy kedves természetességgel tette fel a kérdést, és láthatóan nem zavarta, hogy az utazó felesége is jelen volt. Thaiföldré a turisták (akiknek túlnyomó többsége férfi) nemcsak azért jönnek, hogy megcsodálják az „Angyalok városának" nevezett főváros csodálatos templomait, árusoktól nyüzsgő úszópiacát, az északi nagyvárost, Chiang Mait, vagy a még mindig tiszta déli szigeteket. Sokkal inkább a pénzért kapható lányok művészetét, a masszázsszalonok kínálatát szeretnék tanulmányozni a japán, délkoreai, amerikai és európai ,turisták. Az eredeti thai masszázs nem szexuális gyönyöröket szolgál, hanem például a mozgásszervi és más betegségek gyógyítását. Fogásait több évszázada tanítják az ottani buddhista templomok tudósai. Az utóbbi évtizedekben azonban a kiA SZEXTURIZMUS VEGE? fejezéshez a pénzért kapható szerelem képzete tapadt a külföldiek körében. A masszázsszalon ma már egyet jelent a kuplerájjál - és nemcsak Thaiföldön. A prostitúció mostanra óriási, jól jövedelmező „iparággá" növekedett Thaiföldön, bár a tevékenységet egy több mint három évtizedes törvény tiltotta. A becslések szerint 200 ezer prostituált tevékenykedik „teljes munkaidőben" az országban. Az AIDS járvánnyá válásáig a kormányzat hivatalosan nem vett tudomást a szexkereskedelemről. Sok, rosszul fizetett rendőr úgy egészítette ki jövedelmét, hogy szemet hunyt a bárok és nyilvánosházak tulajdonosaitól kapott csúszópénz fejében a tevékenység fölött. Az AIDS terjedése - a becslések 200 ezer, mások 400 ezer HIV-vírussal fertőzött emberről szólnak - miatt a kormány már nem engedheti meg magának a prostitúció tényének tagadását. Január 28-án a kabinet támogatta az új prostitúciós törvényt, melynek értelmében csak az a 18 éven felüli nő foglalkozhat testének áruba bocsátásával, aki érvényes egészségügyi igazolással rendelkezik, mely tanúsítja, hogy nem AIDS-es, és nemi betegsége nincs. A szakértők egy csoportja rövidesen megkérdőjelezte az új törvény hatékonyságát. Egy szociális munkás szerint a nők áldozatok és egyúttal bűnbakok is. A prostitúcót az „országban burjánzó rák"-hoz hasonlítja. A törvény csak a lányokra vonatkozik - hangsúlyozza. - De mi van azokkal a férfiakkal, akik a betegséget átadták a lányoknak? Az új törvény szerint bűntettet követ el az a lány, aki HIV-vírussal fertőzött, de mégis folytatja a tevékenységét. A törvény ezzel szemben nem bünteti az ügyfelet, aki nyugodtan vásárolhatja a szexet anélkül, hogy bármilyen igazolást be kellene mutatnia egészségi állapotáról. A prostitúciós törvény, megalkotói szerint, megvédi e „mesterség" művelőit attól, hogy a selyemfiúk és a rendőrök kizsákmányolhassák őket. Megakadályozza a gyermekprostitúció terjedését a 18 éves kothatár felállításával és azzal, hogy bünteti a gyermekek szexuális zaklatását. Az egészségügyi igazolás bevezetését a törvény ellenzői azért is támadják, mert nem fogja megakadályozni az AIDS és a nemi betegségek terjedését, ezzel szemben a biztonság hamis látszatát kelti a vendégben. Ráadásul a korrupció újabb forrása lehet: az orvosokat magas összegért esetleg rá lehet majd venni, hogy „tiszta" kártyát adjanak a prostituáltnak. A kabinet fő célja az AIDS járványszerú terjedésének megelőzése volt az egészségügyi ellenőrzéssel és a kártya bevezetésével. „V. Rama király megszüntette a rabszolgaságot" - fakadt ki a prostitúciós törvény egyik ellenzője. - „Mi most egy újabb rabszolgaságot teremtünk, mely nemcsak a testet, hanem a lelket is piacra dobja." Az érzelmi töltetű szavak üzenete világos: a törvény nem megfelelő. Nem a prostitúció eredetét kívánja megszüntetni, hanem csak a prostituáltakkal foglalkozik, akik szociális és gazdasági okok miatt kényszerülnek eladni saját testüket. (Népszabadság) CSALÁDI VISZÁLY A SPANYOL URALKODÓHÁZBAN FÜLÖP HERCEG TILTOTT SZERELME A szép Isabella, aki nem méltó a trónra Spanyolország mindig is toleráns volt., a szenvedélyekkel szemben, a szerelmeseknek sok mindent meg tudott bocsátani. Most újra alkalma van bizonyítani ezt, mégpedig olyan esetben, amikor a spanyol trónról van szó. Már három éve tart a trónörökös, Fülöp herceg románca Isabella Sartori kisasszonnyal. Akik látták őket együtt, azt mondják: gyönyörű pár. Ám a 24 éves herceg és három évvel idősebb szerelme számára a jövő nem sok jót ígér - hacsak a királyi család nem rúgja fel a hagyományokat. Fülöp egyik szigorú őse, III. Károly még'1776-ban úgy rendelkezett, hogy a spanyol uralkodó csak királyi családból, ráadásul uralkodó családból választhat magának feleségét. Isabella pedig nemhogy uralkodó királyi családból nem származik, hanem igazából nem is kékvérű. Bár apja márki, anyja csak „plebejus", vagyis ereiben fele részben póri piros vér folyik. Elvben tehát Fülöpnek választania kell: vagy a trón, vagy Isabella. Palma de Mallorcában találkoztak a fiatalok immáron három éve. A királyi család szokásos nyaralása idején ismerkedtek meg és az első pillantásra egymásba szerettek. Fülöp száméra Isabella az első szerelem; hiszen korábban nem nagyon volt ideje a lányokra. Egy évet egy kanadai elit iskolában tanult, majd - a családi hagyományok szerint - három évet spanyol katonai iskolákban. Választottjának ekkor már eléggé viharos múltja volt, bár kolostorban nevelkedett. Utána Amerikában járt egyetemre, majd Madridban szerzett diplomát. Közben élte a spanyol aranyifjúság szokásos életét, gyakran látták különböző éjszakai mulatóhelyeken. Mielőtt a herceget megismerte volna, Monte Carlóban járt Roberto Rossellinivel. De ma ez már múlt, szórakozóhelyen már csak a herceggel fordul meg - de nagyon gyakran. S mit szól mindehhez a család? A nagyapa szerint unokája már elég nagy fiú ahhoz, hogy tudja, mit csinál. A mama, Zsófia királyné is eléggé higgadtan reagált az újságírók kérdésére, mikor várható fia hivatalos eljegyzése. Szerinte korai ilyesmire gondolni, mondotta még tavaly, hiszen

1 legkevesebb négy év kell ahhoz, hogy Fülöp befejezze jogi és közgazdasági tanulmányait Madridban és diplomát szerezzen valamely amerikai egyetemen. Akkor már 27 éves lesz, Isabella pedig 30. „Ez pedig" - vélte Zsófia - „kicsit túl sok egy hercegnő számára, akinek fő feladata, hogy megfelelő számú gyermekkel ajándékozza meg a koronát..." Spanyolország azonban alkotmányos monarchia, s milyen demokrácia lenne az, amelyben Őfelsége alattvalói nem beszélnek bele ilyen állami ügyekbe. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a spanyolok 73,6 szerint a trónörökös azt tesz, amit akar, sem a szülők, de még a kétszáz éves rendelet sem korlátozhatja őt választásában. A liberálisan gondolkodó polgárok szerint - s az eredmények azt mutatták, hogy ök vannak többségben - a királyi hatalom gyakorlása szempontjából az 1978-as alkotmány a meghatározó, márpedig abban egyértelműen az áll: a trónörökös házasságkötéséhez a királynak és a parlamentnek kell hozzájárulnia. Ma még nehéz lenne megjósolni, hogyan zárul le ez az ügy. Úgy tűnik azonban, hogy Fülöp sem a trónról, sem Isabelláról nem akar lemondani. (Külföldi lapok alapján) ALAGÚTRENDSZER CEAUSESCU UTASÍTÁSÁRA MAGÁNMETRÓ BUKAREST ALATT? Az 1989. decemberi fordulat után rengeteget beszéltek a román főváros alatt meghúzódó alagútrendszerről, amelyet a nyolcvanas évek folyamán úgymond Ceausescu titkos utasítására alakítottak volna ki azzal a céllal, hogy az elnök és pártvezetó minden földi gond nélkül, tökéletes biztonságban utazgathasson villája és munkahelye között. Az építkezések különböző fázisaiban és szakaszain részt vevő szakemberek és segédmunkások - bár sokuk megmagyarázhatatlan és ostoba munka- és közlekedési balesetek áldozata lett időközben, a teljes munkálatról pedig nem létezik összefüggő kép - vallomásaiból kiderült: a föld alatti járatok léteznek, mi több, úgy képezték ki őket, hogy keskeny vágányú, egyszemélyes méretűre redukált metrószerelvény közlekedhessen rajtuk az új bukaresti városközpontban emelt monstrumpalota, a Cotroceni (Ceausescu számára átalakított, de az Iliescu használatában lévő elnöki palota), s a Győzelem téren lévő kormányépület között, ahonnan az otopeni-i nemzetközi repülőtér felé valószínűleg Tirgovisteig, a havasalföldi történelmi fővárosig kanyarodott. Sokak szerint Ceausescu ambíciói közé tartozott az, hogy visszaállítsa Tirgoviste egykori szerepét és Románia „második fővárosává" avassa. A Szabad Európa Rádió egyik munkatársa, Max Banus által 1990 elején alapított román ifjúsági hetilap, a Tineram riporterei elhatározták, hogy alászállnak a bukaresti magánmetró rejtelmeibe, de sajnos, éppen azoktól a szervektől nem kaptak semmilyen információt, melyek a nyilvánvalóan létező, több lezárt bemenettel rendelkező földalatti járat körüli legendákat tisztázták volna. Érdeklődésükre a hadsereg mereven elzárkózott a közreműködéstől, csupán a metróvállalat egyes szakemberei vallottak, akik a bukaresti földalatti építése közben emlékeztek bizonyos „párhuzamos", titkos járatok kiképzésére, amelyekről annak idején még egymás között sem volt szabad beszélniük. Ugyanakkor azt is tudni vélik, hogy az exelnöki metró építése már a végső fázisában volt, amikor a 89es események elsöpörték a létesítmény haszonélvezőjét. Igaz, a szellőzési és egyéb műszaki berendezéseket már nem sikerült beszerelni, ettől függetlenül a nem mindennapi építmény létezik és hasznosítására előbb-utóbb sor kell, hogy kerüljön. A Tinarama, riportja végén, ígérte olvasóinak, hogy a nyomozást tovább folytatja; egyelőre csak egy páncélozott bejáratig jutott, amelyen hosszasan döngetve gyanús lépéseket, mozgást hallott a föld. alatti kapu mögül. A riporter szerint ez az az útszakasz, amely egyenesen a cotroceni-í palota alá vezet... (MN) TOLVAJIJESZTŐ" Claudio Ciaravolo nápolyi pszichiáter találmánya ugyanazon az elven alapul, mint a madárijesztő használata, csak éppen az autótolvajokat hivatott elriasztani. Egy jól megtermett férfiú figurájáról van szó, aki' a sofőr utastársa, csak éppen sosem száll ki a gépkocsiból. A bábu szerepe főleg akkor fontos, ha a kocsi valamelyik sötét nápolyi utcácskában parkol. Ciaravolo azt állítja, már két éve nagyon eredményesen használja találmányát saját gépkocsijában, a bábu sokkal hatékonyabb, mint bármely riasztórendszer, lánc vagy zár, amelyet korábban használt. Találmányát különösen olyan nőknek ajánlja, akik késő este vagy éjszaka egyedül autóznak, s félnek a támadástól és erőszaktól. Egyébként a nápolyi pszichiáter nem kezdő a gépkocsivezetőknek szánt különleges találmányok terén. Például a biztonsági övet nem kedvelő gépkocsivezetők számára már néhány évvel feltalálta a hamis, a trikóra vagy ingre festett övet... megígérte neki, talál megfelelő megoldást, bár akkor már házas volt. Miután megszülettem, a legjobb megoldásnak az tűnt, hogy Jenny nénémre bízzanak. Az ő családjában nevelkedtem, s anyámat tartottam a nagynénimnek. Nagyon sok időt töltöttünk együtt, rengeteg ajándékot hordott nekem, de amikor híres lett, a látogatások számát csökkenteni volt kénytelen. Rövidesen azonban talált egy jó megoldást: beíratott egy kiváló iskolába, amely a háza közelében volt, így újra nagyon sok időt töltöttünk együtt. Ekkor mutatott be barátainak is. Nagyon közel álltunk egymáshoz, de sosem árulta el, hogy ő az anyám. Tartott minden botránytól, nem akarta kockáztatni karrierjét. Azt hiszem, arra várt, hogy 18 éves legyek, de alig voltam 16, amikor megölték. E,z óriási sokk volt a számomra, ami ellen úgy védekeztem, hogy nem voltam hajlandó beszélni róla, még az arcát is igyekeztem elfelejteni. T983-ban megkeresett az apám, só'fedte fel előttem a titkot. A találjcozás veszekedéssel zárult, nem hittem neki. De ő újra és újra jött, s végül megbizonyosódtam, hogy igazat beszél. Sajnos, 1985-ben meghalt, két évvel ezelőtt pedig elhunyt Jenny néni is, így most nehezen tudom bizonyítani állításomat. A kétségek falába ütközöm. Azt ajánlották, indítsak pert igényeim érvényesítésére, de nincs pénzem nyomozókra és ügyvédekre. Márpedig azok, akik évek hosszú során át szabadon hozzájutottak Marilyn immár milliárdos nagyságrendű hagyatékához, nem könnyen mondanak le róla. Egyelőre maradok Honoluluban, s várok. Várom, hogy Jeanne Carmenhez hasonlóan megszólaljanak anyám más barátai is és segítőkezet nyújtsanak nekem. (Gente)