Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-22 / 119. szám, péntek

1992. MÁJUS 22. I ÚJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 14 KÉT KARCOLAT VIGYÁZZ, MALVIN, JÖN A KANYAR! Hallgatom, nézegetem a pártok reklámjait. Mindegyik Kánaánt ígér. Mindegyik mindent a legjobban tud. Ja, kérem, akkor teljesen mindegy, hogy melyikre szavazok, jó lesz nekem, a polgárnak. Ezek nem ámítanak minket, nem engedhetik meg maguknak (gondolom én, a naiv választópolgár). Pedig egyenesen átvernek. Átvernek, mert az a Szabadság Párt, amelyik két éve még a Szlovák Nemzeti Párt mellett a legnacionalistább jelszavakat hangoztatta, most arra kér bennünket, magyarokat, hogy ne higgyünk a cseheknek, akik kitelepítettek közülünk százezret Csehországba, és ott még egy iskolát sem építettek nekünk. Szavazzunk az önálló Szlovákiára, és minden jogot megadnak nekünk. Szép, szép, de az a párt, amelyik pár hónapja még a nyelvtörvény szigorítását követélte, miiyen jogot adhat nekünk? A Szlovák Rádió magyar adásában reklámozza magát az önrendelkező Demokráciáért Mozgalom (méghozzá szlovák nyelven). Az a mozgalom, amely azt sürgeti, hogy be kell fejezni a bós-nagymarosi vízlépcsőt. Eddig ,,rendben", mert közöttünk is vannak, akik ezt szeretnék. De a reklámban hozzáteszik: nem is anynyira gazdasági, mint inkább katonapolitikai szempontból fontos ez, hiszen egyedül ez garantálja az országhatárt Magyarországgal. Minek néznek ezek minket? Ez a gondolkodás inkább a Balkánra jellemző. Aztán elmondják ók is, hogy egy, a jelenleginél szigorúbb nyelvtörvény kellene, hogy ne beszélhessek magyarul. Olykor hülyének néznek. Például a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom. Az a Mečiar, aki máskor az asztalt veri (mert más én/e nincs), és ordít, ha úgy tartja demokratikus kedve, most ül a kamerák előtt, s állhatatosan néz. Arról beszél szelíd hangon, hogy a Demokratikus Szlovákiáéit Mozgalom nem fog kampányt csinálni. Azt a pénzt, amit kampányra. költött volna, inkább alapítványok létrehozására használja fel. Egy alapítvány a kórházakért, egy az ifjúságért, hogy külföldön tanulhasson. Majd ugyanezt elmondja Olga Keltošová, a hatalomvágy istennője is. A valóság pedig? Mindazt, amit elmondanak, azt 6 percben mondják el, és ez mennyi pénz? És még hányszor fogják elmondani? És az a rengeteg plakát országszerte? • Malvin! A kanyarban meg kell kapaszkodnod! Ám ha a reklámokat hallod, -látod, olvasod, azt hiszem, teljesen fölöslegesen kapaszkodsz... Molnár Norbert MOSOLYGO POLITIKUSOK Utcáinkat, tereinket elárasztották a politikusok. Igaz, nem személyesen, annyian azért nincsenek. Bár egyesek szerint nálunk annyi a politikus, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Mások szerint meg némelyikükkel kellene is. A politikusok kisebb-nagyobb arcképeivel van tele újabban környezetünk. Olyannyira, hogy egy utcahosszon akár nyolc-tíz, sót még ennél is több példányban találkozhatunk olyan honatyával, akiből a parlamentben egy is sok. Igaz, az utca nem parlament. Bár a mi parlamentünk elég gyakran hasonlított utcára, hangnemét és vitakultúráját tekintve. A plakátnagyságú képekről a politikusok kivétel nélkül mindannyian mosolyogva tekintenek a járókelőkre. A járókelők azonban kevés kivétellel nem viszonozzák a mosolyt, ha a plakátra tekintenek. Azazhogy mégis. Ha tekintetük olyan arcmásra téved, amelyet valaki festékszóróval igyekezett „vonzóbbá" tenni. A plakáton szereplők mosolyogva tűrik az efféle dekorálást, ugyanúgy, ahogy a járókelők megjegyzéseit. Ók mindig mdsolyognak. Kiadta az utasítást a reklámfőnök, s a fogak kivillantak, a fotós exponált, a plakátragasztó ragasztott, Azonban a valóságban talán mármost sem mosolyognak. És a választások után minden bizonnyal a nevetők lesznek kevesebben. Az is biztos, hogy jó néhányuknak arcukra fagy majd a mosoly. A plakátokon nem. Azokon még június 6-a után is mosolyogni fog mindenki. Egészen addig, míg újból nem jön a plakátragasztó. Góg László TÁRSRENDEZŐ: AZ ÚJ SZÓ FIGYELEM! SZÉPSÉGVERSENY! A Roľnícke noviny című napilap az idén immár harmadízben megrendezi a MISS RN szépségversenyt, amelybe ezúttal is a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozó, az ilyen irányzatú közép- vagy főiskolákon tanuló, illetve falun élő lányok nevezhetnek be. A verseny egyéb feltételei: - 17 és 25 év közötti életkor; - családi állapot: kizárólag gyermektelen hajadon; - 165 centimétert meghaladó testmagasság. A magyar nemzetiségű érdeklődők jelentkezését a ÚJ SZÓ szerkesztőségében várjuk (Martanovičova 25/8; 819 15 Bratislava). Nevezni a mellékelt jelentkezőlapon, vagy a vele azonos szövegű, géppel kitöltött külön lapon lehetséges. További feltétel: egy 9 x 13 cm méretű, vagy ennél nagyobb portréfotó. Megkönnyítheti még a válogatást egy hasonló méretű, az egész alakot ábrázoló felvétel is (pl. fürdőruhában). A jeletkezési határidő: május 25. A verseny kiesési alapon zajlik majd és a MISS RN '92 ünnepélyes döntőjére szeptember 19-én kerül sor Szakolcán. A finálét - amelyen a 12 legszebbnek ítélt leány vesz részt - a televízió F 1 -es csatornája is közvetíti. A győzteseket a hazai és a külföldi cégek által felajánlott értékes díjak várják. Mindenképpen érdemes tehát próbálkozni, hiszen Dél-Szlovákiában annyi csinos lány él... Egyikük miért ne lehetne 1992-ben a ,.legszebb vidéki kislány"? MISS RN >92 - JELENTKEZOLAP Név: Születési dátum: Születési (személyi) szám: A személyazonossági igazolvány száma: . . . Telefon: Postacím: a) állandó lakhely: b) ideiglenes lakhely: Méretek: - testmagasság: -testsúly: - mellbőség: - derékbőség: - csípőbőség: Nyelvismeret: Kedvtelések: Dátum Aláírás TVÉRT NEM LEHET AZ A KOLFOLDIE-K NEM TUDNAK NVvGX'VRUU MAGTAR KÖWvESROLT AZ ELEKTROSVIT A BNV-N Az Érsekújvári Elektrosvit részvénytársaság első ízben vesz részt az idei, május 27-éig tartó Budapesti Nemzetközi Vásáron. Az F-2-es pavilonban számos neves fényforrásgyártó céggel - mint pl. a Philips, a Tungsram, a német Osram, az osztrák Zumtobel - együtt mutatja be a termékeit. Az Elektrosvit 48 fajta lámpatestet vonultat fel, köztük egészségügyi, belsőtéri, ipari és közvilágítási célokat szolgáló lámpákat. Természetesen nem hiányoznak az energiatakarékos kompakt fénycsöves lámpatestek, így a Farmer elnevezésű 1x18 wattos, valamint a 9 és 11 wattos reflektoros törpefeszültségű halogénlámpák sem. Balla Mária ÉVFORDULÓ NÉPNEVELŐ MEZŐGAZDA 120 ÉVE SZÜLETETT TESSEDIK SÁMUEL „Mint messzefénylő fáklyaláng, Tessedik alkotó élete úgy lobogott a hagyománytól magyar feudalizmus nyomasztó sötétjében" - így kezdi a lelkész, író, a pedagógia, a népnevelés, a mezőgazdaság úttörőjének életéről szóló könyvét Wellmann Imre. Tessedik ősei - saját kutatásai szerint - négy évszázaddal előbb vándoroltak ki Csehországba, s a huszita mozgalmak során költöztek vissza Felvidékre. Onnan hívták meg apját Békéscsabára lelkésznek - de csak öt éviŕj működhetett. Gyermekei korán árvaságra jutottak, anyjukkal Pozsonyba költöztek. Az evangélikus híres pozsonyi gimnáziumban még elevenen éltek Bél Mátyásnak, az európai méretű tudósnak a hagyömányai. De Tessediknek nem elég, amit az iskola nyújthat; könyvekből, tapasztalásból mohón gyűjt természetrajzi, gazdasági ismereteket. Ezután Debrecenbe megy, hogy a kálvinisták kulturális központjában képezze magát tovább, és tökélétesítse magyarnyelvtudását. Nem elégszik meg az akkor legmagasabb teológiai képzéssel: természettudományokat is hallgat az ördöngös hírű tudós Hatvani professzortól. Huszonegy éves korában a Nürnberggel szomszédos Erlangenbe indul; e város polgársága az életben hasznos ismeretek oktatását követeli az egyetemtől. Tessedik a teológia és filozófia mellett mélyreható ismereteket szerez a reális tudományok, természetismeret, orvostudomány területén is. Ugyanakkor megfigyelheti a tőkés ipari fejlődés kibontakozását, ezt a Magyarországon teljes ismeretlen légkört. Szorgalmasan látogatja az erlangeni mesteremberek műhelyeit, a manufaktúrákat, gyárakat, s a nekilendülő kapitalista termelés bámulatos produktivitása egy életre belerögződik. A további egyetemi városokban az otthon megvalósítandó példaképek sorával találkozik: Halléban a nagy hírű árvaházzal, megismeri a Biblián alapuló keresztény életvitelt hangsúlyozó pietizmust és az életre való gyakorlati felkészítésre törekvő filantropizmust, Jénában és Potsdamban a folyószabályozás, lecsapolás, az öntözés és a vízi erő felhasználása ragadja meg. Berlinben az egykori homokpusztaságon díszlő zöld erdők juttatják eszébe a hazai kietlen alföldi pusztákat. Hazatérve Surányba szerződik udvari lelkésznek; a feudalizmus, a kiváltságaihoz görcsösen ragaszkodó nemesi szemlélet szűk korlátait nem is bírja fél évnél tovább, elfogadja a szarvasi lelkészi meghívást. Szarvas szerencsés község: a törökvilág után szlovák betelepülő lakói előnyös szerződést kötöttek a földesúrral: terheiket nagyrészt pénzen váltják meg, évente mindöszsze 3-4 napot robotolnak, mert a falu határában nincs földesúri gazdaság. Tessedik 53 éven keresztül állt a szarvasi evangélikus gyülekezet élén, de nemcsak, sőt nem is elsősorban pap, hanem tanító, orvos, faluvezető, gazdasági reformer egy személyben. A parasztfiataloknak Gyakorlati-gazdasági szorgalmatossági iskolát alapít, ahol a gyakorlati munkával kapcsolja össze a belterjes termelési módszerek elsajátítását, könyvtár, tanműhely és tangazdaság segítségével tanítók és gazdatisztek oktatását is vállalja. Úttörő tevékenységet folytat a korszerű vetésforgó, a szántóföldi takarmánynövények termesztése és az istáilózó állattenyésztés elterjesztésére. Eredményes kísérleteket folytat a szikes területek javítására. Meghonosítja a lucernát, gyümölcstermesztést, méhészetet, selyemhernyó-tenyésztést kezdeményez. Részt vesz a keszthelyi Georgikon megszervezésében, de annak meghívását is visszautasította Szarvas kedvéért. Munkássága azonban értetlenséget, ellenségeskedést is kelt; Már országos hírűvé vált iskoláját be kell zárni. Önéletrajzában ezt írja, szinte élete mottójaként: „Akadályok csak a gyávát rettentik vissza közhasznú vállalkozásoktól; az erős lelket,- ki tudja, hogy jó ügyet képvisel, csak még inkább sarkallják, hogy rettenthetetlenül legyűrje s eltávolítsa, ami útjában áll." (Mo) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar ifjúsági Szövetség pályázatot hirdet a II. PEGAZUS - TALÁLKOZÓN való részvételre, amelyet a középiskolás korú diákköltők és diákírók számára szervez 1992 nyarán Komáromban. A pályázat célja az írásbeli kifejezőkészség fejlesztése, a tehetséggondozás, az értékkiváiasztás és a szakmai tanácsadás. Szeretnénk teret biztosítani a személys találkozásra az egyéni alkotás élményével, kedvet ébreszteni az íráshoz, összeismertetni az ifjú tollforgatókat, új ismereteket nyújtani az irodalmi műveket olvasó és értő, alkotó fiataloknak, hogy a megszerzett tudást alkalmazni tudják saját kultúránk színvonalának emelésében, s egyben alanyaivá válhassanak anyanyelvünk ápolásának és a társadalmi fejlődésnek. Pályázni lehet a következő négy kategóriában: 1. VERS: a beküldött írások érjék el az összesen 100 verssor terjedelmet; formai megkötöttség nincs - mind kötött formájú, mind szabad verseket lehett beküldeni; 2. SZÉPPRÓZA, DRÁMA: a beküldött munkák terjedelme összesen legkevesebb 5 - kettes sorközzel gépelt - oldal legyen; 3 TANULMÁNY, KRITIKA, RIPORT: pályázni lehet minden, a tanulmány műfajába tartozó írással és riportokkal, legkevesebb 5 gépelt oldal terjedelemben; 4. MŰFORDÍTÁS: egy pályázó minimum 5 gépelt oldalnyi anyagot küldjön; az eredeti szöveget mellékelni kell! . A találkozóra - versenyen kívül, tapasztalatcsere céljából - jelentkezhetnek idősebb alkotók (30 éves korig) is. A találkozó költségeit részben a MISZ, részben pedig a résztvevők fedezik. Gondoskodunk rangos szakmai zsűriről és kultúrműsorról. A legjobb pályamüveket antológiában jelentetjük meg. A pályaművek beküldésének határideje: 1992. május 31. A zsűri döntéséről 1992. június 30-ig levélben értesítjük a pályázókat. A pályaműveket három (géppel írott!!!) példányban az alábbi címre kell eljuttatni: MAGYAR IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG „Pegazus - találkozó" P.O. BOX 118. Kertész u. 16. 945 01 KOMÁRNO (tf.: 0819/3760)