Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-22 / 119. szám, péntek

1992. MÁJUS 20. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 12 A ZÖLD PÁRT ÉS A VÁLASZTÁSOK Mint ismeretes, a hazánk jövendő gazdasági és politikai elrendezését illető komoly nézetkülönbségek kö­vetkeztében az utóbbi időben a kör­nyezetvédelmi mozgalom kereté­ben is két zöld párt működik. A Szlo­vákiai Zöldek Pártján kívül, amely parlamenti munkája során nemzeti­eskedő és sjociáldemagóg maga­tartásával vált ismertté, újra meg­kezdte tevékenységét a szövetségi Zöld Párt szlovákiai köztársasági szervezete is. Olyan emberek szán­ták rá magukat erre a lépésre, akik úgy érzik, hogy a környezetvédelmi problémákat csak a közös állam ál­tal garantált gazdasági fellendülés keretében lehet hatékonyan megol­dani. A másik alapvető vita az állam jövendőbeli szerepét illette. Mikuláš Huba és társai e téren egyértelműen a központi irányítás minél nagyobb decentralizálását és a hatáskörök nagy részének a régiókba történő át­ruházását követelik. A fent említett gondolatok teljes mértékben egybecsengenek az eu­rópai zöld politika alapállásával, s ezért nem is lehet csodálkozni, hogy a Szlovákiai Zöldek Pártja szakmai szempontból teljesen kiürült és az összes ismert evironmentális szak­értő a szövetségi párt mellett teszi le a voksát. Nem ennyire egyértelmű a helyzet vidéken, ahol sok alapszer­vezet nem tud szabadulni a nemze­tieskedés csábításától. A Lévai já­rásban például az ipolysági és a hontfüzesgyarmati alapszervezetek egyértelműen a szövetségi pártot tá­mogatják, a lévai a másik oldal mel­lett kötelezte el magát, a tolmácsi és a zselizi pedig mind ez idáig nem nyilatkozott..A déli járásokban, ahol a Szlovákiai Zöld Párt radikalizáló­dását látva az embereknek nemzeti­ségre való tekintet nélkül nagyon gyorsan elment a kedve az ilyen faj­ta politizálástól, csak napjainkban élednek újra az alapszervezetek — természetesen a szövetségi pártot támogatva. A választásokon a Szövetségi Gyűlésbe a szlovákiai köztársasági szervezet jelöltjei a Demokraták '92 mozgalom listáin indulnak. Ezzel szemben a Szlovák Nemzeti Ta­nácsba a Zöld Párt állított jelöltlistát, melyre felvette a Demokraták '92 és más, Csehszlovákia egybetartásáért küzdő mozgalom, illetve az Egész­ség és Sport Demokratikus Uniójá­nak jelöltjeit is. A nyugat-szlovákiai listán például olyan személyiségek indulnak, mint Mikuláš Huba, Ján Babej vagy Jaromír Šíbl. A Csalló­köz ezenkívül még egy polgárával képviselteti magát, Nyársik Lajos er­dész személyében. Pozsonyban in­dul Lubica Trubíniová, Juraj Zam­kovský és Pavel Srémer, de a többi lista is figyelemre méltó. MEGBECSÜLIK AZ ÉRTÉKÉT Thaszia néven új tudományos fo­lyóiratot indított a kassai Šafárik Egyetem Botanikus kertje. A angol nyelven megjelenő kiadvány a bio­szféra állapotáról és megmentése lehetőségeiró'l folyó nemzetközi vi­tába szeretne bekapcsolódni. Az el­ső számban a hazai szerzők cikkein kívül dél-afrikai, német, grúz és ju­goszláv tudósok írtak növényrend­szertani, ökológiai és az evolúcióval kapcsolatos értekezéseket. A kiad­ványban nagy teret szentelnek a Kárpátok és a Magyar Alföld termé­szeti értékeinek. A folyóiratok a szá­zad elején Kassán működött termé­szettudósról és botanikusról, Thaisz Lajosról nevezték el. A z oldal anyagat irta TUBA LAJOS AZ ELSŐ ZÖLD FECSKE HAZAI FREONJELENTÉS A légkör felső rétegeiben felgyü­lemlő freonok káros hatásainak felis­merése kormányszinten is gyors cselekvésre késztette a politikuso­kat, így 1987-ben napvilágot látott az ún. Montreali egyezmény. Ennek aláírói arra kötelezték magukat, hogy 1986-os fogyasztásukat tíz éven belül a felére csökkentik. Ha­zánk ehhez hároméves késéssel, hatvanadikként csatlakozott. 1990­ben azután Londonban egy kiegé­szítés is született, amely a határidőt 1995-re hozta előre. Ehhez egyelőre nem csatlakoztunk. Könnyen megle­het viszont, hogy az ózonrétegnek az utóbbi hónapokban felismert ko­moly károsodása további szigorítá­sokhoz vezet. Az Európai Közössé­gek környezetvédelmi miniszterei mindenesetre a freonok felhasználá­sának 1995 utáni teljes betiltását java­solják. Hazánk szerencsére soha nem tartozott a világ nagy freonfelhasz­nálói közé. Csehországban ez évi 5 ezer tonnát tett ki (70 százalékát haj­tógázként, 20 százalékát pedig hű­tőközegként használták). Szlovákia fogyasztása pedig 1500 tonna körül mozgott. Az ország egyetlen freongyártója, az Ústi nad Labem-i Spolchémia a korábbi 2200 tonna helyett tavaly már csak 1500 tonnát termelt és (el­sősorban a gyártás gazdaságtalan­sága miatt) adott esetben teljesen kész felhagyni vele. Úgyszintén ra­dikálisan csökkentették a felhaszná­lást is, hiszen a tavalyi 650 tonna a korábbinak mindössze az egyhar­mada. Ez elsősorban a mechanikus szórófejek és új típusú hajtógázok (főként izobután) alkalmazásának köszönhető. A Lybar ás Myrosal tí­pusú termékeikre így felkerülhetett a freonmenteséget jelző zöld fecske. Az Uherské Hraáišté-í COLQRIak szintén megkezdte az 1986-os évi 646 tonnás felhasználásánask lefa­ragását. Ez az idei évre legalább 484 tonnára csökken, de nem tartják ki­zártnak, hogy 1995-re teljesen fel­hagynak vele. Mivel az üzemben gyártott festékek és lakkok önma­gukban is tűzveszélyesek, az általá­ban alternatív médiumként használt szénhidrogének itt nem jöhetnek számításba. Hasonló gondokkal küzd az osztravai Galena is, ahol egyelőre szintén nem találták meg az egészségügyben felhasználásra kerülő spray-kba alkalmas új hajtó­gázt. A korábbi 470 tonnás freonfel­használásukat képesek ugyan há­rom éven belül.a felére csökkenteni, de egyelőre ez a maximum, amit megtehetnek. Szlovákiában a Rimavan vegyi­pari szövetkezet magyarországi partner közreműködésével kezdte meg mechanikus szórófejek alkal­mazását, aminek köszönhetően a korábbi 70 tonnás freonfelhasználá­sa 5,3 tonnára csökkent. A pozsonyi Palma is spray-termelésének felét ily módon tölti. Komoly munka folyik a másik nagy freonokat alkalmazó ágazat­ban, a hűtőtechnikai iparban is. A kolíni Frigerához tartozó kutatóinté­zet már 1987 óta foglalkozik a freont helyettesítő anyagok kutatásával, napjainkban pedig állami megbí­zásból koordinálja az összes hazai felhasználó ilyen irányú igyekezetét. Ennek köszönhetően néhány típus­nál már az idei év során felhagynak a káros anyagok felhasználásával. A teljes megoldás viszont nagyon költ­séges, ezért szeretnék kihasználni a dán kormány által felajánlott támo­gatást és technológiai segítséget. Az aranyosmaróti Calex pedig a koreai Samsung céggel együttműködve szeretné megoldani a környezetkí­mélő hűtőgépek gyártását. ' Hazánk egyeló're a montreáli egyezményben vállalt kötelezettsé­geit jóeló're teljesíti. A cseh és a szlo­vák kormány által a közelmúltban el­végzett ellenőrzések viszont rámu­tattak arra, hogy ennek elsősorban a gazdasági nehézségek miatti terme­léscsökkenés az oka. Még mindig hiányoznak az összehangolt intéz­kedések, és a jövőben ezen a téren elengedhetetlen az állami segítség. Ez már csak azért is sürgető, mert a hazánkban felhasználásra kerülő freonok túlnyomó részét Nyugat-Eu­rópából importáljuk, itt viszont nagy valószínűséggel 1995-ben teljesen megszüntetik gyártásukat. 1985 1 1986 1988 1990 1986 1988 1990 1986 1988 1990 1986 1988 1990 1989 1986 1988 1990 A legfontosabb szennyezőanyagok mennyisége a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaságban 1985 és 1990 közt (ezer tonna/év) (forrás Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal) NEM LESZ DIADALMENET RIÓBAN Júniusban Rio de Janeiróban nagyszabású környezetvédelmi világtalálkozóra kerül sor, ahol az eredeti elképzelés szerint több mint hetven államtő az egész emberiség léte szempontjá­ból fontos dokumentumokat ír majd alá. Az utóbbi időben mind­ez veszélybe került, ennek okairól beszélgettünk Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhelyettessel, az előkészítő bizottság egyik csehszlovák tagjával: • Hogyan alakultak a világtalálko­zót illető elképzelések? — A Rio de Janeiró-i környezet­védelmi konferencián több mint het­ven államfő részvételét várjuk, így ez az ENSZ idei legnagyobb szabású rendezvényének ígérkezik. Az el­őkészületek két éve folynak. Miután az erre kijelölt bizottságok áttekintet­ték a javasolt témákat, napjainkra már hatalmasra bővült körük. A talál­kozó programját eredetileg alapve­tően két csoportba osztottuk. Az el­sőbe a természeti erőforrások ki­használásával, a másodikba a tech­nológiai folyamatokkal kapcsolato­sak kerültek. Később kénytelenek voltunk megalakítani egy harmadik munkacsoportot, amely a jogi és in­tézményi kérdésekkel foglalkozik. Ezekből azután fokozatosan újabb tervek nőttek ki és végül a fő témákba be nem illeszthető javasla­tokból összeállt a 21. század prog­ramjának nevezett blokk. A jelenlegi állás szerint az összes közül ez lesz a legterjedelmesebb. • Milyen alapvető dokumentu­mok elfogadása várható? — Ilyen például a Föld Charta, amely azonban az utolsó pillanat­ban megváltozott és valószínűleg csak Riói Kiáltvány lesz a neve. Ezenkívül várhatóan aláírnak még két-három egyezményt. Az első a biodiverzitás védelméről, a másik a klímaváltozás megakadályozásáról, a harmadik az erdők védelméről szól. Ezeknek természetesen na­gyobb a politikai, mint a szakmai je­lentősége. A fejlett országok, de még a volt keleti blokk országai is az ezekben lefektett követelményeknél magasabb szinten képesek védeni a természetünket, de figyelembe kellett venni a fejlődő országok hely­zetét is. Az előkészítés során ugyan­is politikai küzdelem alakult ki a fej­lett és a fejlődő országok közt. Az Utóbbiak szerint ugyanis a termé­szeti katasztrófák és a környezetvé­dejmi problémák fő kiváltó oka a ter­mészeti erőforrásoknak a fejlett or­szágok általi túlzott felhasználása. A fejlődő országokban folyik a nyers­anyag-kitermelés, az erdó'irtás és ott kötnek ki az elmaradott technológi­ák is. A haszon, persze, a fejlett or­szágokban csapódik le. Vélemé­nyük szerint, amennyiben a fejlett or­szágoktól nem kapnak újabb pénz­ügyi és technológiai támogatást, nem lesznek képesek felelni környe­zetük állapotáért. Ezzel tulajdonkép­pen a fejlett országok is egyet­értenek. A vita a támogatás formájá­ról folyik, mivel a fejlett országok nem akarnak készpénztadni, azegyébfor­mákat viszont a fejletlen országok a belügyeikbe való beavatkozásként értékelik. Ez a nézeteltérés azután az összes témára átterjedt. • Ilyen körülmények közt mennyi­re volt szó a mi problémánkról? — A volt keleti blokk országait gazdasági szempontból átmeneti helyzetűnek tekintik. Afejlődő orszá­gok tiltakoznak az ellen, hogy erről a csoportról külön is szó legyen. Attól félnek ugyanis, hogy nekik így keve­sebb támogatás jut. Pedig — leg­alábbis Csehszlovákia, Magyaror­szág és Lengyelország — nem is el­sősorban pénzt és támogatást remél a Nyugattól. Ehelyett inkább eszmei támogatásra vagy kölcsönökre len­ne szükségünk. Sőt, azt ájlítjuk, hogy akár a fejlődő országokat is se­gíteni tudnánk — ráadásul a Nyugat­nál jóval gazdaságosabban, hiszen a szellemi töke nálunk még mindig összehasonlíthatatlanul olcsóbb. A keleti blokk országai végül is csak egy-két dokumentumban jelentek meg, ennél többet egyszerűen nem lehetett elérni. FOLTOZGATJÁK AZ ATOMERŐMŰVET A Jaslovské Bohunice-i V-^1-es atomerőmű iránt néhány éve nemcsak a környezetvédők, hanem az ilyen be­rendezések biztonságáért hivatalosan felelős szervezetek is komoly érdeklő­dést tanúsítanak. Az óvatosság indo­kolt, hiszen az itt alkalmazott szovjet technológia színvonala lényegesen elmarad a világban napjainkban elfo­gadott biztonsági követelményektől. Több nemzetközi ellenőrzés eredmé­nyeit kiértékelve ezért a hatóság szere­pét betöltő Csehszlovák Atomenergia Bizottság két éve úgy döntött, hogy 1995-ig még engedélyezi működését, de ehhez az erőmű működtetőjének 81 feltételt kell teljesíteni. A változtatá­sok általában a technológiai berende­zéseket, a szeizmikus és a tűzrendé­szed biztonsági intézkedéseket, az üzemirányítást és a radioaktív hulla­dék feldolgozását érintik. A feladato­kat az első erőműblokkon 1993 febru­ár végéig, a másodikon pedig 1993 május végéig kell elvégezni. Egy, a szlovák kormány elé hétfőn beterjesztett jelentés szerint február elején a második blokkon befejező­dött a fűtőelemek cseréje, amely lehe­tővé tette több feladatteljesítését és az eddig elvégzett munka kiértékelését. Eszerint ezen a reaktoron eddig 29 előírt feltételt sikerült teljesíteni. Ezek közé tartozik a radioaktív folyadékot tartalmazó primér kör vezetékei teher­bírásának újraértékelése, annak meg­ítélése, hogyan is viselkedne a primér kör ötös, illetve hetes erősségű föld­rengés esetén, illetve olyan jelzőrend­szer felszerelése, amely földrengések esetén megbízható információkat szolgáltatna a kialakult helyzetről. Ugyanígy folyik a munka az első blok­kon is. Ennek kiértékelésére szintén a fűtőelemek cseréje után, előrelátható­lag május végén nyílik lehetőség. Ján Malý illusztrációs felvétele 2000 1500­szilárd so, ÖKOGRAFIKON

Next

/
Thumbnails
Contents