Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-22 / 119. szám, péntek
1992. MÁJUS 20. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 12 A ZÖLD PÁRT ÉS A VÁLASZTÁSOK Mint ismeretes, a hazánk jövendő gazdasági és politikai elrendezését illető komoly nézetkülönbségek következtében az utóbbi időben a környezetvédelmi mozgalom keretében is két zöld párt működik. A Szlovákiai Zöldek Pártján kívül, amely parlamenti munkája során nemzetieskedő és sjociáldemagóg magatartásával vált ismertté, újra megkezdte tevékenységét a szövetségi Zöld Párt szlovákiai köztársasági szervezete is. Olyan emberek szánták rá magukat erre a lépésre, akik úgy érzik, hogy a környezetvédelmi problémákat csak a közös állam által garantált gazdasági fellendülés keretében lehet hatékonyan megoldani. A másik alapvető vita az állam jövendőbeli szerepét illette. Mikuláš Huba és társai e téren egyértelműen a központi irányítás minél nagyobb decentralizálását és a hatáskörök nagy részének a régiókba történő átruházását követelik. A fent említett gondolatok teljes mértékben egybecsengenek az európai zöld politika alapállásával, s ezért nem is lehet csodálkozni, hogy a Szlovákiai Zöldek Pártja szakmai szempontból teljesen kiürült és az összes ismert evironmentális szakértő a szövetségi párt mellett teszi le a voksát. Nem ennyire egyértelmű a helyzet vidéken, ahol sok alapszervezet nem tud szabadulni a nemzetieskedés csábításától. A Lévai járásban például az ipolysági és a hontfüzesgyarmati alapszervezetek egyértelműen a szövetségi pártot támogatják, a lévai a másik oldal mellett kötelezte el magát, a tolmácsi és a zselizi pedig mind ez idáig nem nyilatkozott..A déli járásokban, ahol a Szlovákiai Zöld Párt radikalizálódását látva az embereknek nemzetiségre való tekintet nélkül nagyon gyorsan elment a kedve az ilyen fajta politizálástól, csak napjainkban élednek újra az alapszervezetek — természetesen a szövetségi pártot támogatva. A választásokon a Szövetségi Gyűlésbe a szlovákiai köztársasági szervezet jelöltjei a Demokraták '92 mozgalom listáin indulnak. Ezzel szemben a Szlovák Nemzeti Tanácsba a Zöld Párt állított jelöltlistát, melyre felvette a Demokraták '92 és más, Csehszlovákia egybetartásáért küzdő mozgalom, illetve az Egészség és Sport Demokratikus Uniójának jelöltjeit is. A nyugat-szlovákiai listán például olyan személyiségek indulnak, mint Mikuláš Huba, Ján Babej vagy Jaromír Šíbl. A Csallóköz ezenkívül még egy polgárával képviselteti magát, Nyársik Lajos erdész személyében. Pozsonyban indul Lubica Trubíniová, Juraj Zamkovský és Pavel Srémer, de a többi lista is figyelemre méltó. MEGBECSÜLIK AZ ÉRTÉKÉT Thaszia néven új tudományos folyóiratot indított a kassai Šafárik Egyetem Botanikus kertje. A angol nyelven megjelenő kiadvány a bioszféra állapotáról és megmentése lehetőségeiró'l folyó nemzetközi vitába szeretne bekapcsolódni. Az első számban a hazai szerzők cikkein kívül dél-afrikai, német, grúz és jugoszláv tudósok írtak növényrendszertani, ökológiai és az evolúcióval kapcsolatos értekezéseket. A kiadványban nagy teret szentelnek a Kárpátok és a Magyar Alföld természeti értékeinek. A folyóiratok a század elején Kassán működött természettudósról és botanikusról, Thaisz Lajosról nevezték el. A z oldal anyagat irta TUBA LAJOS AZ ELSŐ ZÖLD FECSKE HAZAI FREONJELENTÉS A légkör felső rétegeiben felgyülemlő freonok káros hatásainak felismerése kormányszinten is gyors cselekvésre késztette a politikusokat, így 1987-ben napvilágot látott az ún. Montreali egyezmény. Ennek aláírói arra kötelezték magukat, hogy 1986-os fogyasztásukat tíz éven belül a felére csökkentik. Hazánk ehhez hároméves késéssel, hatvanadikként csatlakozott. 1990ben azután Londonban egy kiegészítés is született, amely a határidőt 1995-re hozta előre. Ehhez egyelőre nem csatlakoztunk. Könnyen meglehet viszont, hogy az ózonrétegnek az utóbbi hónapokban felismert komoly károsodása további szigorításokhoz vezet. Az Európai Közösségek környezetvédelmi miniszterei mindenesetre a freonok felhasználásának 1995 utáni teljes betiltását javasolják. Hazánk szerencsére soha nem tartozott a világ nagy freonfelhasználói közé. Csehországban ez évi 5 ezer tonnát tett ki (70 százalékát hajtógázként, 20 százalékát pedig hűtőközegként használták). Szlovákia fogyasztása pedig 1500 tonna körül mozgott. Az ország egyetlen freongyártója, az Ústi nad Labem-i Spolchémia a korábbi 2200 tonna helyett tavaly már csak 1500 tonnát termelt és (elsősorban a gyártás gazdaságtalansága miatt) adott esetben teljesen kész felhagyni vele. Úgyszintén radikálisan csökkentették a felhasználást is, hiszen a tavalyi 650 tonna a korábbinak mindössze az egyharmada. Ez elsősorban a mechanikus szórófejek és új típusú hajtógázok (főként izobután) alkalmazásának köszönhető. A Lybar ás Myrosal típusú termékeikre így felkerülhetett a freonmenteséget jelző zöld fecske. Az Uherské Hraáišté-í COLQRIak szintén megkezdte az 1986-os évi 646 tonnás felhasználásánask lefaragását. Ez az idei évre legalább 484 tonnára csökken, de nem tartják kizártnak, hogy 1995-re teljesen felhagynak vele. Mivel az üzemben gyártott festékek és lakkok önmagukban is tűzveszélyesek, az általában alternatív médiumként használt szénhidrogének itt nem jöhetnek számításba. Hasonló gondokkal küzd az osztravai Galena is, ahol egyelőre szintén nem találták meg az egészségügyben felhasználásra kerülő spray-kba alkalmas új hajtógázt. A korábbi 470 tonnás freonfelhasználásukat képesek ugyan három éven belül.a felére csökkenteni, de egyelőre ez a maximum, amit megtehetnek. Szlovákiában a Rimavan vegyipari szövetkezet magyarországi partner közreműködésével kezdte meg mechanikus szórófejek alkalmazását, aminek köszönhetően a korábbi 70 tonnás freonfelhasználása 5,3 tonnára csökkent. A pozsonyi Palma is spray-termelésének felét ily módon tölti. Komoly munka folyik a másik nagy freonokat alkalmazó ágazatban, a hűtőtechnikai iparban is. A kolíni Frigerához tartozó kutatóintézet már 1987 óta foglalkozik a freont helyettesítő anyagok kutatásával, napjainkban pedig állami megbízásból koordinálja az összes hazai felhasználó ilyen irányú igyekezetét. Ennek köszönhetően néhány típusnál már az idei év során felhagynak a káros anyagok felhasználásával. A teljes megoldás viszont nagyon költséges, ezért szeretnék kihasználni a dán kormány által felajánlott támogatást és technológiai segítséget. Az aranyosmaróti Calex pedig a koreai Samsung céggel együttműködve szeretné megoldani a környezetkímélő hűtőgépek gyártását. ' Hazánk egyeló're a montreáli egyezményben vállalt kötelezettségeit jóeló're teljesíti. A cseh és a szlovák kormány által a közelmúltban elvégzett ellenőrzések viszont rámutattak arra, hogy ennek elsősorban a gazdasági nehézségek miatti termeléscsökkenés az oka. Még mindig hiányoznak az összehangolt intézkedések, és a jövőben ezen a téren elengedhetetlen az állami segítség. Ez már csak azért is sürgető, mert a hazánkban felhasználásra kerülő freonok túlnyomó részét Nyugat-Európából importáljuk, itt viszont nagy valószínűséggel 1995-ben teljesen megszüntetik gyártásukat. 1985 1 1986 1988 1990 1986 1988 1990 1986 1988 1990 1986 1988 1990 1989 1986 1988 1990 A legfontosabb szennyezőanyagok mennyisége a Cseh, illetve a Szlovák Köztársaságban 1985 és 1990 közt (ezer tonna/év) (forrás Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal) NEM LESZ DIADALMENET RIÓBAN Júniusban Rio de Janeiróban nagyszabású környezetvédelmi világtalálkozóra kerül sor, ahol az eredeti elképzelés szerint több mint hetven államtő az egész emberiség léte szempontjából fontos dokumentumokat ír majd alá. Az utóbbi időben mindez veszélybe került, ennek okairól beszélgettünk Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhelyettessel, az előkészítő bizottság egyik csehszlovák tagjával: • Hogyan alakultak a világtalálkozót illető elképzelések? — A Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencián több mint hetven államfő részvételét várjuk, így ez az ENSZ idei legnagyobb szabású rendezvényének ígérkezik. Az előkészületek két éve folynak. Miután az erre kijelölt bizottságok áttekintették a javasolt témákat, napjainkra már hatalmasra bővült körük. A találkozó programját eredetileg alapvetően két csoportba osztottuk. Az elsőbe a természeti erőforrások kihasználásával, a másodikba a technológiai folyamatokkal kapcsolatosak kerültek. Később kénytelenek voltunk megalakítani egy harmadik munkacsoportot, amely a jogi és intézményi kérdésekkel foglalkozik. Ezekből azután fokozatosan újabb tervek nőttek ki és végül a fő témákba be nem illeszthető javaslatokból összeállt a 21. század programjának nevezett blokk. A jelenlegi állás szerint az összes közül ez lesz a legterjedelmesebb. • Milyen alapvető dokumentumok elfogadása várható? — Ilyen például a Föld Charta, amely azonban az utolsó pillanatban megváltozott és valószínűleg csak Riói Kiáltvány lesz a neve. Ezenkívül várhatóan aláírnak még két-három egyezményt. Az első a biodiverzitás védelméről, a másik a klímaváltozás megakadályozásáról, a harmadik az erdők védelméről szól. Ezeknek természetesen nagyobb a politikai, mint a szakmai jelentősége. A fejlett országok, de még a volt keleti blokk országai is az ezekben lefektett követelményeknél magasabb szinten képesek védeni a természetünket, de figyelembe kellett venni a fejlődő országok helyzetét is. Az előkészítés során ugyanis politikai küzdelem alakult ki a fejlett és a fejlődő országok közt. Az Utóbbiak szerint ugyanis a természeti katasztrófák és a környezetvédejmi problémák fő kiváltó oka a természeti erőforrásoknak a fejlett országok általi túlzott felhasználása. A fejlődő országokban folyik a nyersanyag-kitermelés, az erdó'irtás és ott kötnek ki az elmaradott technológiák is. A haszon, persze, a fejlett országokban csapódik le. Véleményük szerint, amennyiben a fejlett országoktól nem kapnak újabb pénzügyi és technológiai támogatást, nem lesznek képesek felelni környezetük állapotáért. Ezzel tulajdonképpen a fejlett országok is egyetértenek. A vita a támogatás formájáról folyik, mivel a fejlett országok nem akarnak készpénztadni, azegyébformákat viszont a fejletlen országok a belügyeikbe való beavatkozásként értékelik. Ez a nézeteltérés azután az összes témára átterjedt. • Ilyen körülmények közt mennyire volt szó a mi problémánkról? — A volt keleti blokk országait gazdasági szempontból átmeneti helyzetűnek tekintik. Afejlődő országok tiltakoznak az ellen, hogy erről a csoportról külön is szó legyen. Attól félnek ugyanis, hogy nekik így kevesebb támogatás jut. Pedig — legalábbis Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország — nem is elsősorban pénzt és támogatást remél a Nyugattól. Ehelyett inkább eszmei támogatásra vagy kölcsönökre lenne szükségünk. Sőt, azt ájlítjuk, hogy akár a fejlődő országokat is segíteni tudnánk — ráadásul a Nyugatnál jóval gazdaságosabban, hiszen a szellemi töke nálunk még mindig összehasonlíthatatlanul olcsóbb. A keleti blokk országai végül is csak egy-két dokumentumban jelentek meg, ennél többet egyszerűen nem lehetett elérni. FOLTOZGATJÁK AZ ATOMERŐMŰVET A Jaslovské Bohunice-i V-^1-es atomerőmű iránt néhány éve nemcsak a környezetvédők, hanem az ilyen berendezések biztonságáért hivatalosan felelős szervezetek is komoly érdeklődést tanúsítanak. Az óvatosság indokolt, hiszen az itt alkalmazott szovjet technológia színvonala lényegesen elmarad a világban napjainkban elfogadott biztonsági követelményektől. Több nemzetközi ellenőrzés eredményeit kiértékelve ezért a hatóság szerepét betöltő Csehszlovák Atomenergia Bizottság két éve úgy döntött, hogy 1995-ig még engedélyezi működését, de ehhez az erőmű működtetőjének 81 feltételt kell teljesíteni. A változtatások általában a technológiai berendezéseket, a szeizmikus és a tűzrendészed biztonsági intézkedéseket, az üzemirányítást és a radioaktív hulladék feldolgozását érintik. A feladatokat az első erőműblokkon 1993 február végéig, a másodikon pedig 1993 május végéig kell elvégezni. Egy, a szlovák kormány elé hétfőn beterjesztett jelentés szerint február elején a második blokkon befejeződött a fűtőelemek cseréje, amely lehetővé tette több feladatteljesítését és az eddig elvégzett munka kiértékelését. Eszerint ezen a reaktoron eddig 29 előírt feltételt sikerült teljesíteni. Ezek közé tartozik a radioaktív folyadékot tartalmazó primér kör vezetékei teherbírásának újraértékelése, annak megítélése, hogyan is viselkedne a primér kör ötös, illetve hetes erősségű földrengés esetén, illetve olyan jelzőrendszer felszerelése, amely földrengések esetén megbízható információkat szolgáltatna a kialakult helyzetről. Ugyanígy folyik a munka az első blokkon is. Ennek kiértékelésére szintén a fűtőelemek cseréje után, előreláthatólag május végén nyílik lehetőség. Ján Malý illusztrációs felvétele 2000 1500szilárd so, ÖKOGRAFIKON