Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-22 / 119. szám, péntek

HÍREK - VÉLEMÉNYEK í ÚJSZÓMm 1992. MÁJUS 22. HAVANNA A SZOCIALIZMUS VEDELMÉBEN MEGVERTÉK A CSEHSZLOVÁK ÉS LENGYEL TUDÓSÍTÓT .Ondrej Kašina, a Csehszlovák Sajtói­roda havannai tudósítója és Jacek Hinz, a lengyel PAP hírügynökség munkatársa az imperializmusnak segítenek a Kuba elleni harcban - hangsúlyozza a Prensa Latina kubai hírügynökség, amely tegnap interjút közölt Ronald Ridendourral. Mini ismeretes, ő volt az, aki héttőn este Ha­vannában fizikailag bántalmazta a két tudósítót. A kubat hírügynökség Ridendourt amerikai származású független újságíró­nak nevezi, aki immár négy éve Kubában él. A beszélgetés során beismerte, hogy konfliktusra került sor, ám a tényekkel ellentétben ezt vitának minősítette. Hang­súlyozta, a csehszlovák és a lengyel új­ságírót politikai és személyes okok miatt támadta meg, mert állítólag „csúnyán beszéltek a szocializmusról". Ridendour megparancsolta a két európai újságíró­nak, hogy hallgassanak, s miután nem fogadtak szót, megverte és árulóknak nevezte őket, hangzik a kubai hírügynök­ség beszámolója. A továbbiakban hang­súlyozza, a támadó tagadja, hogy a kubai államnak bármi köze lenne az inci­denshez. Közben szerdán Havannában bíróság elé állították Yndamir Restant, a kubai Harmónia Mozgalom elnökét, akit ezt megelőzően öt hónapig tartott őrizetben az állambiztonság. Restant akár 12 évi szabadságvesztésre is ítélhetik. A moz­galom egyik további tagját, Maria Elena Aparicit 8 évi börtönbüntetésre ítélhetik, legalábbis ennyit követel az ügyész. A Prensa Latina szerint Jorge Bodes Torres ügyész azzal indokolta követelé­sét, hogy a két vádlott a mozgalom többi tagjával együtt a kubai rezsim megváltoz­tatására törekszik. A BONNI RATIFIKALAS SAJTÓVISSZHANGJA A német napilapok tegnap részletesen tájékoztattak.a Bundestag szerdai berlini üléséről, amelyen ratifikálták a Csehszlo­vákia és Németország közötti szerződést. A Frankfurter Algemeine Zeitung rá­mutatott: a kormánykoalíció pártjai közötti huzavona a szerződést bővítő határozal körül ismét megerősítette, hogy Kohl ko­alíciója képtelen tárgyalni. A liberálisok (FDP) sokáig nem értettek egyet a határo­zat egyes részeivel, főleg a müncheni szerződést érintő cikkellyel. Ezzel ellen­tétben a CSU azt akarta elérni, hogy München ne legyen érvénytelen a kezdet kezdete óta. A határozat szövege csak megismétli azt, amit a szerződés pream­buluma is tartalmaz. A Süddeutsche Zeitung megállapí­totta, a CSU-nak mégiscsak sikerült elfo­gadtatnia az államközi egyezményt kie­gészítő határozatot. Mivel azonban a do­kumentumnak nincs semmilyen jogi jelen­tősége, csak szavakkal erősíti meg azt, amit már a törvény is rögzít és csupán a CSU külpolitikai dilettánsainak segit megőrizni tekintélyüket. A hírügynökségek ugyancsak részle­tesen foglalkoztak az eseménnyel. A Reu­ter ezzel-összefüggésben emlékeztetett rá: a csehszlovák-német szerződés ratifi­kálásával elhárult az utolsó nagy akadály a hajdani ellenségek közötti megbékélés­ről szóló megállapodás útjából. A francia AFP hírügynökség szerint a szerződés­nek az a célja, hogy végleg begyógyítsa a második világháború sebeit. Emlékeztet rá: hónapokig halogatták a szerződés aláírását, vitákra került sor Bonn és Prága között, mert a német konzervatívok egy része sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szerződés szövegében még csak, említés sem esik a szudétanémetek el­kobzott vagyonának visszaadásáról. FÁK-VÁLSAGGOCOK OROSZ-UKRÁN VITA A KRÍMRŐL A TÖRÖK HATÁRON HARCKÉSZÜLTSÉGBE HELYEZTÉK A KATONASÁGOT Heves tűzpárbajok zajlottak a szerda éjszakai órák óta az Azer­bajdzsánhoz tartozó Nahicseváni Autonóm Köztársaság Szadarak vá­rosának körzetében. Mind az azeri; mind az örmény fegyveresek meg­próbálták ellenőrzésük alá vonni ^ felerészt már romokban heverő várost. A harcok annak ellenére folytatódtak, hogy Gejdar Alijev, a nahicseváni parlament elnöke tűz­szünetet ajánlott fel, Levon Ter­Petroszjan örmény elnöknek. Az örmény fél eddig cáfolta, hogy harcolna Szadarakért, amely a török határ közelében fekszik. Egyébként az örmény államfő szerdán nyilatko­zatot adott ki, amelyben felajánlotta Nahícsevánnak a sokoldalú megál­lapodásról szóló szerződés megkö­tését. Egyes források szerint az orosz 7. hadsereg is támogatja a fegyveres örményeket, akik azért próbálják megvetni lábukat Nahicse­vánban, hogy megakadályozzák az esetleges török inváziót. Baku a na­pokban több ízben segítséget, kato­nai támogatást kért Törökországtól. A konfliktussal összefüggésben a tö­rök határon fokozott harckészültség­be helyezték a FÁK határőregysé­geit. Tádzsikisztánban - minden jel szerint - az új rezsim még nem volt képes ellenőrzése alá vonni az or­szág egész területét. A Leninabadi és Kulabi kerület, melyben az or­szág lakosságának kétharmada él, megtagadta az engedelmességet a központi kormánynak. A két kerü­letben túlnyomórészt Nabijev elnök hívei élnek. Az elnök ugyan még tisztségében van, de gyakorlatilag nincs semmilyen jogköre. Tart a feszültség Oroszország és Ukrajna között, az ok ezúttal a Krím félsziget. Az orosz parlament Jelcin elnök részvételével tegnap zárt ülé­sen kezdte meg annak megvitatá­sát, törvényes volt-e az orosz és szovjet hatóságok 1954-es döntése, melynek értelmében a Krímet meg­kapta Ukrajna. Kijev erre már né-, hány nappal ezelőtt ingerülten rea­gált, mondván, hogy ez a belügyeibe való beavatkozás, amely egyben sérti a két ország közti megállapo­dást. Egyébként a krími parlament - hogy elkerülje a konfrontációt Uk­rajnával, - szerdán visszavonta az ún. Krími Köztársaság múlt hónap­ban kihirdetett függetlenségét. Tartanak az orosz-moldován el­lentétek is. Borisz Jelcin úgy döntött, a védelmi minisztérium küldjön kb. 100 katonai megfigyelőt a Dnyeszter menti konfliktus térségébe. A terüle­ten szerdán éleződött ki ismét na­gyon veszélyesen a helyzet, amikor a FÁK 14. hadserege - más források szerint polgári személyek tették ezt a katonáktól zsákmányolt páncélo­sokkal - kivonult a laktanyákból. Minden egyéb nyilatkozat ellenére nyilvánvaló, hogy a 14. hadsereg több alakulata a Dnyeszter menti szeparatisták mellett áll ki, eseten­ként fegyveresen is. A szerdai eseményekre nyilatko­zatban reagált a román parlament, s felháborodásának adott hangot Moldova szuverenitása és függet­lensége ilyen brutális és megenged­hetetlen megsértése miatt. Nem tartott túl sokáig az az enyhülés, amelyet Eduard Sevard­nadzenak, Grúzia vezetőjének sike­rült elérnie a köztársasághoz tartozó Dél-Oszétiában. Szerdán ismeretlen fegyveresek lemészároltak harminc­egy menekültet, akik a nyugodtabb Észak-Oszétiába tartottak. TÖMEGSÍROK POTSDAM MELLETT A DPÄ német hírügynökség Pots­damból származó jelentése szerint a Sachsenhausen melletti egykori szovjet láger területén, amelyet el­hagytak a kivonuló szovjet csapatok, megdöbbentő tények kerültek napvi­lágra. Ezt a lágert korábban szovjet hadi­foglyokkal építtették fel a nácik. Ké­sőbb, az ismertté vált adatok szerint, a lágerben 1945-töl 1950-ig mintegy 50-60 ezer embert tartottak fogságban szovjet megszállók. Most, hogy a szov­jet csapatok kivonultak, tizenhárom tö­megsírra bukkantak a német hatósá­gok, és ezekben másfél méter mélyen kb. 15-30 ezer holttestet találtak. Az elpusztult áldozatok a külvilágtól elzár­tan, éhségben, hidegben és betegsé­gekben szenvedtek. A törmegsirokban talált csontvázak nyakában kis alumínium táblácskákat találtak, hasonlóakat, mint amilyeneket az egykori Magyar Királyi Honvédség­nél rendszeresítettek azonosító jel­ként, amelyet a katonai fekete humor egyszerűen „dögcédulának" nevezett. Tény, hogy 1944 végén és 1945 elején sok magyar katonai alakulatot vezé­nyeltek az akkori német területekre és így nem kizárt, hogy ott estek szovjet fogságba. (új Magyarország) Úgy tűnik, Phumiphan Adundet király közbelépésének és Bush amerikai elnök komoly figyelmeztetésének együttesen lesz annyi hatása a mostani thaiföldi re­zsimre, hogy felhagy az erőszakkal, visz­szarendeli a kaszárnyákba a rohamoszta­gosokat és ismét visszakanyarodik az alkotmányos demokrácia Bangkokban még mindig elég szűk mezsgyéjére. A mostanihoz hasonlítható zavargások 19 évvel ezelőtt voltak az egykori Sziámban. Az utóbbi hét szomorú mérlege: félszáz halott, ezernél több sebesült, háromezer letartóztatott - de nekik a kormányfő leg­újabban büntetlenséget ígért. Mit illik tudni a zavargások hátteréről? Elsősorban azt, hogy Thaiföldön a katonai puccsok sosem számítottak újdonságnak, a háború utáni időszakban is volt belőlük néhány. 1979 és 1991 között, tehát szo­katlanul hosszú ideig alkotmányos, koalí­ciós kormányok voltak hatalmon De még ezek is közel álltak a hadsereghez. Más­ként fogalmazva: a tábornokok mindig igyekeztek beleszólni a politikába. A fő­tisztek legutóbb 1991 februárjában hajtot­tak végre puccsot, a hatalmat egy katonai junta vette át. A puccs vezéralakja a mos­tani kormányfő, Szucsinda Kroprajan tá­bornok, a hadsereg vezérkari főnöke volt. Tavaly decemberben új alkotmányt fo­gadtak el, amely jelentős hatalmat adott THAIFOLD az új katonai vezetésnek. A puccsnak a nyugati fővárosokban, így Washington­ban sem örültek. Hiszen Thaiföld az utób­bi években látványos gazdasági sikereket ért el, felzárkózott az úgynevezett ázsiai „kis tigrisekhez". A gazdaság, a külgaz­VISSZA A DEMOKRÁCIÁHOZ? dasági kapcsolatok szempontjából is az volt a tábornokok érdeke, hogy ígéretet tegyenek a polgári kormányzáshoz való visszatérésre, s első lépésként az idén márciusban parlamenti választásokat tar­tottak. De az új kormány elnökévé Szu­csinda tábornokot nevezték ki, s ez vitte az utcákra az embereket. Az ellenzék követeli: csak olyan politikus lehessen miniszterelnök, akit beválasztottak a par­lamentbe. Szucsinda viszont nem tagja a törvényhozásnak, s azt is felróják neki, hogy főszerepet játszott egy évvel ezelőtt a demokratikus kormány megdönté­sében. Thaiföld mindig is az USA egyik leg­fontosabb szövetségese volt Délkelet­Ázsiában. Amerika oldalán részt vett a koreai háborúban, a vietnami háború­ban, s ő adott otthont a kambodzsai kommunista rezsim ellen harcoló khmer erőknek. Washington még mindig jelentős katonai segélyben részesíti Bangkokot, de arra már Bush is felszisszent, hogy a tüntetők ellen bevetették a hadsereget és a fővárosban elrendelték a rendkívüli állapotot, Bush tegnap bejelentette: elha­lasztják a közös amerikai-thai hadgya­korlatot és bizonyos időre felfüggesztik a katonai segély folyósítását. Mindenki természetesnek vette, hogy a hadsereg Szucsinda mögött áll. Viszont szerdán történt valami, ami egy vérfürdő rémképét vetítette előre. A Prem Timszu­lanond egykori kormányfőhöz lojális csa­patok felszólították Szucsindát, hogy mondjon le. És Bangkokban elterjedt a' hír: több alakulat a főváros felé tart azzal a céllal, hogy kirobbantsanak egy kormányellenes lázadást. Azt követően lett viszonylag nyugodtabb a helyzet, hogy a király felszólítására Szucsinda kiengedte a börtönből az ellenzék pár napja letartóztatott vezérét, Csamlongot és tárgyalásokat kezdett vele a súlyos politikai válság megoldásáról. Hogy az alkudozások mennyire lesznek sikeresek, az a jövő titka. Az alapvető kérdés, hogy Szucsinda hajlandó-e távozni, mert kü­lönben a felkorbácsolt kedélyeket aligha lehet lecsillapítani. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN V arsóban tegnap kezdődött meg a szejm háromnapos ülése, amely­nek napirendjén szerepel Lengyelország­nak az Európai Közösségekhez való tár­sulásáról szóló megállapodás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabad­ságjogok védelméről szóló római konven­ció ratifikálása. A képviselőknek szavaz­niuk kell Jan Parys védelmi miniszter lemondásáról is. Mint ismeretes, Parys azután távozott tisztségéből, hogy a par­lamenti különbizottság alaptalannak mi­nősítette az elnök munkatársai ellen emelt vádját, amely szerilit politikai célok­ra akarták kihasználni a hadsereget. H írügynökségi jelentések szerint az elmúlt napokban Lagosban és Kadu­nában pusztító erőszakhullám elérte az új nigériai fővárost, Abuját is. Maraba nevű elővárosában szemtanúk szerint több ember életét vesztette a szerdai utcai összecsapások során. Eddig' nem tudni, hogy mi robbantotta ki az újabb zavargá­sokat. Vasárnap Ibrahim Babangida tá­bornok-elnök abujai rezidenciájában kel­lene megtartani a szudáni kormány és az ottani felkelő szervezetek képviselői kö­zötti béketárgyalásokat. S zerdára virradó éjszaka Virgínia ál­lamban kivégezték a 33 éves Roger Colemant, akit azzal vádoltak, hogy 1981 ­ben megerőszakolta és megölte sógornő­jét. Coleman esete külföldön is érdeklő­dést váltott ki, rpert a volt bányász az utolsó pillanatig tagadta, hogy bűnös. „Ma egy ártatlan embert végeznek ki" - jelentette ki Coleman közvetlenül aze­lőtt, hogy a villamosszékbe ültették. A börtön előtt több személy tiltakozott a kivégzés ellen, viszont néhány méterrel odébb egy másik csoport arra várt, hogy végrehajtsák az ítéletet. T egnap a The New York Times című napilap arról tájékoztatott, hogy a Philip Moris társaság 413 millió dollá­rért (mintegy 12 milliárd korona) megveszi a csehszlovákiai Tabak részvénytársaság részvényeinek ellenőrző csomagját. A lap szerint a Philip Moris 226,7 millió dollárt (6,5 milliárd korona) fizet 65 százalékos részesedésért, a többi pénzt a cigaretta­gyár korszerűsítésébe fekteti, amivel több mint 80 százalékra emeli részesedését. V enezuela vízhiánnyal küszködő fővá­rosának lakosai létrehozták a szom­jas caracasiak társaságát, amely külön­böző akciókat rendez azzal a céllal, hogy tettre késztesse a politikusokat. A társa­ság tagjai azt kérdezik: lehetséges-e, hogy az olajban gazdag országnak oly kevés vize van? Caracas lakosságának túlnyomó többsége rá van szorulva az esővízre, mert a vízvezetékrendszer el­avult, s erre mindenekelőtt a szegényebb negyedek lakosai fizetnek rá. Szavazzon a biztonságra! : •• . , • :•-... •• -•: - ... ;, .: ; .: .. :: ..;:: : •.:.. • / 6 "Gútán születtem, ma is ott élek. Eveken keresztül szülőföldem múltjával foglalkoztam, s a rendszerváltás óta önkormányzati képviselőként a jövő alakításán is dolgozom. Az Önök segítségével ezen szeretnék munkálkodni a parlamentben is. Angyal Béla mérnök Szavazzon a három vállalkozó -es szavazólappal!" ' • : >7 r % 1 I Magyar Polgári Párt

Next

/
Thumbnails
Contents