Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-22 / 119. szám, péntek
HÍREK - VÉLEMÉNYEK í ÚJSZÓMm 1992. MÁJUS 22. HAVANNA A SZOCIALIZMUS VEDELMÉBEN MEGVERTÉK A CSEHSZLOVÁK ÉS LENGYEL TUDÓSÍTÓT .Ondrej Kašina, a Csehszlovák Sajtóiroda havannai tudósítója és Jacek Hinz, a lengyel PAP hírügynökség munkatársa az imperializmusnak segítenek a Kuba elleni harcban - hangsúlyozza a Prensa Latina kubai hírügynökség, amely tegnap interjút közölt Ronald Ridendourral. Mini ismeretes, ő volt az, aki héttőn este Havannában fizikailag bántalmazta a két tudósítót. A kubat hírügynökség Ridendourt amerikai származású független újságírónak nevezi, aki immár négy éve Kubában él. A beszélgetés során beismerte, hogy konfliktusra került sor, ám a tényekkel ellentétben ezt vitának minősítette. Hangsúlyozta, a csehszlovák és a lengyel újságírót politikai és személyes okok miatt támadta meg, mert állítólag „csúnyán beszéltek a szocializmusról". Ridendour megparancsolta a két európai újságírónak, hogy hallgassanak, s miután nem fogadtak szót, megverte és árulóknak nevezte őket, hangzik a kubai hírügynökség beszámolója. A továbbiakban hangsúlyozza, a támadó tagadja, hogy a kubai államnak bármi köze lenne az incidenshez. Közben szerdán Havannában bíróság elé állították Yndamir Restant, a kubai Harmónia Mozgalom elnökét, akit ezt megelőzően öt hónapig tartott őrizetben az állambiztonság. Restant akár 12 évi szabadságvesztésre is ítélhetik. A mozgalom egyik további tagját, Maria Elena Aparicit 8 évi börtönbüntetésre ítélhetik, legalábbis ennyit követel az ügyész. A Prensa Latina szerint Jorge Bodes Torres ügyész azzal indokolta követelését, hogy a két vádlott a mozgalom többi tagjával együtt a kubai rezsim megváltoztatására törekszik. A BONNI RATIFIKALAS SAJTÓVISSZHANGJA A német napilapok tegnap részletesen tájékoztattak.a Bundestag szerdai berlini üléséről, amelyen ratifikálták a Csehszlovákia és Németország közötti szerződést. A Frankfurter Algemeine Zeitung rámutatott: a kormánykoalíció pártjai közötti huzavona a szerződést bővítő határozal körül ismét megerősítette, hogy Kohl koalíciója képtelen tárgyalni. A liberálisok (FDP) sokáig nem értettek egyet a határozat egyes részeivel, főleg a müncheni szerződést érintő cikkellyel. Ezzel ellentétben a CSU azt akarta elérni, hogy München ne legyen érvénytelen a kezdet kezdete óta. A határozat szövege csak megismétli azt, amit a szerződés preambuluma is tartalmaz. A Süddeutsche Zeitung megállapította, a CSU-nak mégiscsak sikerült elfogadtatnia az államközi egyezményt kiegészítő határozatot. Mivel azonban a dokumentumnak nincs semmilyen jogi jelentősége, csak szavakkal erősíti meg azt, amit már a törvény is rögzít és csupán a CSU külpolitikai dilettánsainak segit megőrizni tekintélyüket. A hírügynökségek ugyancsak részletesen foglalkoztak az eseménnyel. A Reuter ezzel-összefüggésben emlékeztetett rá: a csehszlovák-német szerződés ratifikálásával elhárult az utolsó nagy akadály a hajdani ellenségek közötti megbékélésről szóló megállapodás útjából. A francia AFP hírügynökség szerint a szerződésnek az a célja, hogy végleg begyógyítsa a második világháború sebeit. Emlékeztet rá: hónapokig halogatták a szerződés aláírását, vitákra került sor Bonn és Prága között, mert a német konzervatívok egy része sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szerződés szövegében még csak, említés sem esik a szudétanémetek elkobzott vagyonának visszaadásáról. FÁK-VÁLSAGGOCOK OROSZ-UKRÁN VITA A KRÍMRŐL A TÖRÖK HATÁRON HARCKÉSZÜLTSÉGBE HELYEZTÉK A KATONASÁGOT Heves tűzpárbajok zajlottak a szerda éjszakai órák óta az Azerbajdzsánhoz tartozó Nahicseváni Autonóm Köztársaság Szadarak városának körzetében. Mind az azeri; mind az örmény fegyveresek megpróbálták ellenőrzésük alá vonni ^ felerészt már romokban heverő várost. A harcok annak ellenére folytatódtak, hogy Gejdar Alijev, a nahicseváni parlament elnöke tűzszünetet ajánlott fel, Levon TerPetroszjan örmény elnöknek. Az örmény fél eddig cáfolta, hogy harcolna Szadarakért, amely a török határ közelében fekszik. Egyébként az örmény államfő szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben felajánlotta Nahícsevánnak a sokoldalú megállapodásról szóló szerződés megkötését. Egyes források szerint az orosz 7. hadsereg is támogatja a fegyveres örményeket, akik azért próbálják megvetni lábukat Nahicsevánban, hogy megakadályozzák az esetleges török inváziót. Baku a napokban több ízben segítséget, katonai támogatást kért Törökországtól. A konfliktussal összefüggésben a török határon fokozott harckészültségbe helyezték a FÁK határőregységeit. Tádzsikisztánban - minden jel szerint - az új rezsim még nem volt képes ellenőrzése alá vonni az ország egész területét. A Leninabadi és Kulabi kerület, melyben az ország lakosságának kétharmada él, megtagadta az engedelmességet a központi kormánynak. A két kerületben túlnyomórészt Nabijev elnök hívei élnek. Az elnök ugyan még tisztségében van, de gyakorlatilag nincs semmilyen jogköre. Tart a feszültség Oroszország és Ukrajna között, az ok ezúttal a Krím félsziget. Az orosz parlament Jelcin elnök részvételével tegnap zárt ülésen kezdte meg annak megvitatását, törvényes volt-e az orosz és szovjet hatóságok 1954-es döntése, melynek értelmében a Krímet megkapta Ukrajna. Kijev erre már né-, hány nappal ezelőtt ingerülten reagált, mondván, hogy ez a belügyeibe való beavatkozás, amely egyben sérti a két ország közti megállapodást. Egyébként a krími parlament - hogy elkerülje a konfrontációt Ukrajnával, - szerdán visszavonta az ún. Krími Köztársaság múlt hónapban kihirdetett függetlenségét. Tartanak az orosz-moldován ellentétek is. Borisz Jelcin úgy döntött, a védelmi minisztérium küldjön kb. 100 katonai megfigyelőt a Dnyeszter menti konfliktus térségébe. A területen szerdán éleződött ki ismét nagyon veszélyesen a helyzet, amikor a FÁK 14. hadserege - más források szerint polgári személyek tették ezt a katonáktól zsákmányolt páncélosokkal - kivonult a laktanyákból. Minden egyéb nyilatkozat ellenére nyilvánvaló, hogy a 14. hadsereg több alakulata a Dnyeszter menti szeparatisták mellett áll ki, esetenként fegyveresen is. A szerdai eseményekre nyilatkozatban reagált a román parlament, s felháborodásának adott hangot Moldova szuverenitása és függetlensége ilyen brutális és megengedhetetlen megsértése miatt. Nem tartott túl sokáig az az enyhülés, amelyet Eduard Sevardnadzenak, Grúzia vezetőjének sikerült elérnie a köztársasághoz tartozó Dél-Oszétiában. Szerdán ismeretlen fegyveresek lemészároltak harmincegy menekültet, akik a nyugodtabb Észak-Oszétiába tartottak. TÖMEGSÍROK POTSDAM MELLETT A DPÄ német hírügynökség Potsdamból származó jelentése szerint a Sachsenhausen melletti egykori szovjet láger területén, amelyet elhagytak a kivonuló szovjet csapatok, megdöbbentő tények kerültek napvilágra. Ezt a lágert korábban szovjet hadifoglyokkal építtették fel a nácik. Később, az ismertté vált adatok szerint, a lágerben 1945-töl 1950-ig mintegy 50-60 ezer embert tartottak fogságban szovjet megszállók. Most, hogy a szovjet csapatok kivonultak, tizenhárom tömegsírra bukkantak a német hatóságok, és ezekben másfél méter mélyen kb. 15-30 ezer holttestet találtak. Az elpusztult áldozatok a külvilágtól elzártan, éhségben, hidegben és betegségekben szenvedtek. A törmegsirokban talált csontvázak nyakában kis alumínium táblácskákat találtak, hasonlóakat, mint amilyeneket az egykori Magyar Királyi Honvédségnél rendszeresítettek azonosító jelként, amelyet a katonai fekete humor egyszerűen „dögcédulának" nevezett. Tény, hogy 1944 végén és 1945 elején sok magyar katonai alakulatot vezényeltek az akkori német területekre és így nem kizárt, hogy ott estek szovjet fogságba. (új Magyarország) Úgy tűnik, Phumiphan Adundet király közbelépésének és Bush amerikai elnök komoly figyelmeztetésének együttesen lesz annyi hatása a mostani thaiföldi rezsimre, hogy felhagy az erőszakkal, viszszarendeli a kaszárnyákba a rohamosztagosokat és ismét visszakanyarodik az alkotmányos demokrácia Bangkokban még mindig elég szűk mezsgyéjére. A mostanihoz hasonlítható zavargások 19 évvel ezelőtt voltak az egykori Sziámban. Az utóbbi hét szomorú mérlege: félszáz halott, ezernél több sebesült, háromezer letartóztatott - de nekik a kormányfő legújabban büntetlenséget ígért. Mit illik tudni a zavargások hátteréről? Elsősorban azt, hogy Thaiföldön a katonai puccsok sosem számítottak újdonságnak, a háború utáni időszakban is volt belőlük néhány. 1979 és 1991 között, tehát szokatlanul hosszú ideig alkotmányos, koalíciós kormányok voltak hatalmon De még ezek is közel álltak a hadsereghez. Másként fogalmazva: a tábornokok mindig igyekeztek beleszólni a politikába. A főtisztek legutóbb 1991 februárjában hajtottak végre puccsot, a hatalmat egy katonai junta vette át. A puccs vezéralakja a mostani kormányfő, Szucsinda Kroprajan tábornok, a hadsereg vezérkari főnöke volt. Tavaly decemberben új alkotmányt fogadtak el, amely jelentős hatalmat adott THAIFOLD az új katonai vezetésnek. A puccsnak a nyugati fővárosokban, így Washingtonban sem örültek. Hiszen Thaiföld az utóbbi években látványos gazdasági sikereket ért el, felzárkózott az úgynevezett ázsiai „kis tigrisekhez". A gazdaság, a külgazVISSZA A DEMOKRÁCIÁHOZ? dasági kapcsolatok szempontjából is az volt a tábornokok érdeke, hogy ígéretet tegyenek a polgári kormányzáshoz való visszatérésre, s első lépésként az idén márciusban parlamenti választásokat tartottak. De az új kormány elnökévé Szucsinda tábornokot nevezték ki, s ez vitte az utcákra az embereket. Az ellenzék követeli: csak olyan politikus lehessen miniszterelnök, akit beválasztottak a parlamentbe. Szucsinda viszont nem tagja a törvényhozásnak, s azt is felróják neki, hogy főszerepet játszott egy évvel ezelőtt a demokratikus kormány megdöntésében. Thaiföld mindig is az USA egyik legfontosabb szövetségese volt DélkeletÁzsiában. Amerika oldalán részt vett a koreai háborúban, a vietnami háborúban, s ő adott otthont a kambodzsai kommunista rezsim ellen harcoló khmer erőknek. Washington még mindig jelentős katonai segélyben részesíti Bangkokot, de arra már Bush is felszisszent, hogy a tüntetők ellen bevetették a hadsereget és a fővárosban elrendelték a rendkívüli állapotot, Bush tegnap bejelentette: elhalasztják a közös amerikai-thai hadgyakorlatot és bizonyos időre felfüggesztik a katonai segély folyósítását. Mindenki természetesnek vette, hogy a hadsereg Szucsinda mögött áll. Viszont szerdán történt valami, ami egy vérfürdő rémképét vetítette előre. A Prem Timszulanond egykori kormányfőhöz lojális csapatok felszólították Szucsindát, hogy mondjon le. És Bangkokban elterjedt a' hír: több alakulat a főváros felé tart azzal a céllal, hogy kirobbantsanak egy kormányellenes lázadást. Azt követően lett viszonylag nyugodtabb a helyzet, hogy a király felszólítására Szucsinda kiengedte a börtönből az ellenzék pár napja letartóztatott vezérét, Csamlongot és tárgyalásokat kezdett vele a súlyos politikai válság megoldásáról. Hogy az alkudozások mennyire lesznek sikeresek, az a jövő titka. Az alapvető kérdés, hogy Szucsinda hajlandó-e távozni, mert különben a felkorbácsolt kedélyeket aligha lehet lecsillapítani. MALINAK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN V arsóban tegnap kezdődött meg a szejm háromnapos ülése, amelynek napirendjén szerepel Lengyelországnak az Európai Közösségekhez való társulásáról szóló megállapodás, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló római konvenció ratifikálása. A képviselőknek szavazniuk kell Jan Parys védelmi miniszter lemondásáról is. Mint ismeretes, Parys azután távozott tisztségéből, hogy a parlamenti különbizottság alaptalannak minősítette az elnök munkatársai ellen emelt vádját, amely szerilit politikai célokra akarták kihasználni a hadsereget. H írügynökségi jelentések szerint az elmúlt napokban Lagosban és Kadunában pusztító erőszakhullám elérte az új nigériai fővárost, Abuját is. Maraba nevű elővárosában szemtanúk szerint több ember életét vesztette a szerdai utcai összecsapások során. Eddig' nem tudni, hogy mi robbantotta ki az újabb zavargásokat. Vasárnap Ibrahim Babangida tábornok-elnök abujai rezidenciájában kellene megtartani a szudáni kormány és az ottani felkelő szervezetek képviselői közötti béketárgyalásokat. S zerdára virradó éjszaka Virgínia államban kivégezték a 33 éves Roger Colemant, akit azzal vádoltak, hogy 1981 ben megerőszakolta és megölte sógornőjét. Coleman esete külföldön is érdeklődést váltott ki, rpert a volt bányász az utolsó pillanatig tagadta, hogy bűnös. „Ma egy ártatlan embert végeznek ki" - jelentette ki Coleman közvetlenül azelőtt, hogy a villamosszékbe ültették. A börtön előtt több személy tiltakozott a kivégzés ellen, viszont néhány méterrel odébb egy másik csoport arra várt, hogy végrehajtsák az ítéletet. T egnap a The New York Times című napilap arról tájékoztatott, hogy a Philip Moris társaság 413 millió dollárért (mintegy 12 milliárd korona) megveszi a csehszlovákiai Tabak részvénytársaság részvényeinek ellenőrző csomagját. A lap szerint a Philip Moris 226,7 millió dollárt (6,5 milliárd korona) fizet 65 százalékos részesedésért, a többi pénzt a cigarettagyár korszerűsítésébe fekteti, amivel több mint 80 százalékra emeli részesedését. V enezuela vízhiánnyal küszködő fővárosának lakosai létrehozták a szomjas caracasiak társaságát, amely különböző akciókat rendez azzal a céllal, hogy tettre késztesse a politikusokat. A társaság tagjai azt kérdezik: lehetséges-e, hogy az olajban gazdag országnak oly kevés vize van? Caracas lakosságának túlnyomó többsége rá van szorulva az esővízre, mert a vízvezetékrendszer elavult, s erre mindenekelőtt a szegényebb negyedek lakosai fizetnek rá. Szavazzon a biztonságra! : •• . , • :•-... •• -•: - ... ;, .: ; .: .. :: ..;:: : •.:.. • / 6 "Gútán születtem, ma is ott élek. Eveken keresztül szülőföldem múltjával foglalkoztam, s a rendszerváltás óta önkormányzati képviselőként a jövő alakításán is dolgozom. Az Önök segítségével ezen szeretnék munkálkodni a parlamentben is. Angyal Béla mérnök Szavazzon a három vállalkozó -es szavazólappal!" ' • : >7 r % 1 I Magyar Polgári Párt