Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-22 / 119. szám, péntek

1992. MÁJUS 22. HAZAI KÖRKÉP 4 A PAPAI KÉKFESTŐ MÚZEUM BEMUTATKOZÁSA A napjainkban egyre gyakoribbá váló nemzetközi kulturális együttműködés jó példájával szolgál a komáromi Duna Menti Múzeum és a Dápai Kékfestő Múzeum. A mi komáromi intézményünk április végén Martos népviselete címmel rendezett és nyitott nagysikerű kiállítást a patinás magyarországi városban, bemutatva e hagyományőrző, ma kilencszáz lelket számláló falu hagyományos viseletének legszebb darabjait. A hat martosi viseletbe öltöztetett bábun kívül az érdeklődők többek között megismekedhetnek a jellegzetes martosi rátétes kézimunkákkal és a díszes népi ékszerek közül is láthatnak jónéhányat. Mivel Martos viselete csak az 1950-es években polgária"sodott, az idősebb emberek máig hordják hagyományos ruhadarabjaikat. A pápai Kékfestő Múzeum bemutatkozása Komáromban ma lesz: egy időszaki kiállítás ismerteti meg a látogatót a máig európai hírű pápai kékfestő mesterséggel, annak történetével, legszebb készítményeivel és az iparág jelenével. E minden bizonnyal nagy érdeklődésre számot tartó kiállítást az év végéig Szlovákia több múzeumának nagyközönsége is megtekintheti. (trugly) HÉTVÉGE A RÁDIÓBAN SZOMBAT: 11 .10-kor Az iskolások műsora az ókori Rómába kalauzolja hallgatóit. Nyelvművelés fanyar mosollyal a címe Jakab István nyelvművelő előadásának, amely 11.55-kor hallható. 14 órakor Szót kérünk. Beszélgetés egy 68-as emigránssal. 15.50-kor Látóhatár. Benne: Dobos László A néma című elbeszélése. 15.10-kor a zenei szerkesztő, Presser Gábor A padlás c. musicaljét ajánlja. VASÁRNAP. 8.30-kor Világosság. Az egyházi magazin témája a bűnbánat. A bevezető elmélkedést Peres Imre padányi református lelkész tartja. 10.35-kor Jelenidő. Stúdióbeszélgetés több szakemberrel népi kultúránk megőrzéséről, ápolásának lehetőségeiről. A déli hírek után Fiatalok stúdiója. A tartalomból: Beszámoló az LGT búcsúkoncertjeiről; Hol bujdosik a Sárga Szamár? Szemeszter végi nosztalgiadiszkó. 14.55-kor Néprajz mindenkinek. Varga Lídia írása a martosi népviseletről szól. 15 órakor Zenés beszélgetést hallhatnak Erich Bergel világhírű karmesterrel. A műsorban részletek hangzanak el Bach A fúga művészete című művéből, melynek Erich Bergel hangszerelésében a kolozsvári szimfonikus zenekar előadásában Komáromban volt az ősbemutatója. 16.05-től műsohrárásig a Köszöntőt közvetítjük. (th) A népszerű jugoszláviai magyar 1992. május 23-án 20 órai kezdettel a Zselizi Szabadtéri Színpadon a VMK rendezésében. Belépődíj elővételben 40, gyerekeknek 14 éves korig 30 korona, a helyszínen a koncert előtt 55, gyerekeknek 35 korona. ÚP-962 NYUGODT ÉLETET, ERŐS GAZDASÁGOT! MAGYAR POLGÁRI PÁRT Podstránsky Vladimil gazdasági miniszterhelyettes, a Magyar Polgári Párt képviselőjelöltje Hogyan tovább a mezőgazdaságban? II. A Magyar Polgári Párt mezőgazdasági programja Ajánljuk mindazok figyelmébe, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, akik aggódnak mezőgazdaságunk sorsáért. Most programunk rövidített, második részét közöljük, az első rész kedden jelent meg. A teljes szöveg A szabadság és felelősség című programunkban található. Tulajdonreform és szabad verseny A földhöz fűződő tulajdonjog korlátozásának eltörlése, az állami földek magánkézbe juttatása és az egyéb vagyont érintő tulajdoni viszonyok megváltozása nélkül a mezőgazdasági vállalkozói tér nem lehet eléggé nyitott, az abban résztvevők köre nem bővülhet eléggé, és nem alakulhat ki kellő számú, egymással is versengő termelési, eljárási és kooperációs rendszer. A tulajdonreform és a decentralizálás által kell megtalálnunk a szövetkezeti és állami vagyon konkrét tulajdonosait. A szövetkezetekben az átalakulási (transzformációs) törvény alapján kidolgozott tervezeteknek kell meghatározniuk a vagyonnevesítés módját. A földbérletre alapozott termelést rablógazdálkodásra ösztönzőnek tartjuk és drágítja is a termelést, ezért olyan megoldásokat támogatunk, amelyben a földtulajdon és az egyéb vagyon nagyobb része egyazon tulajdonosi csoport ellenőrzése alá kerül. Módot ad ez a megöl-' dás a különböző szövetkezeti formák közti gyors és rugalmas átmenetre is. Az állami gazdaságok privatizációjánál figyelembe kell venni, hogy sok állami gazdaság a szövetkezeti vagyon bekebelezésével bővült. Lehetővé kell tenni ennek a vagyonnak a kivonását és a kezdeti állapot visszaállítását vagy lehetőséget kell adni a privatizáció után keletkező új társaság vagyonából való részesedésre. Az élelmiszeripar privatizálásakor olyan megoldásokat kell keresni, amelyek lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelők az érintett vállalatok nagy részét megszerez- hessék. Erre spontán módon a vagyonjegyes privatizációban is lehetőség van, de kedvezményekkel a közvetlen részvény- és üzemeladásokat is ösztönözni kell. Szükséges, hogy versenyző kínálat uralkodjon a termelőeszközök és termelési eljárások piacán. Az iparvállalatok nem megfelelő rugalmassága, a korlátozott import és az integráló szerepre alkalmas forgalmi, feldolgozó vagy eljárás-tulajdonosok hiánya beszűkíti a kínálatot. A mezőgazdasági termelők némi joggal mondhatják, hogy az ipari áremelések és a beszerzési támogatások megszüntetése csak rájuk hárítja az ipar támogatását. A föld szabad forgalma A piaci viszonyok megteremtéséhez szükséges a föld szabad forgalma, a föld és földbérletpiac kialakulása, s ezzel a reális földértékelés megvalósulása. Árutőzsdéket és tőzsdeszerűen működő nagybani piacokat kell létesíteni a gyümölcsös zöldségkereskedelem elősegítésére. Új szövetkezti formákat, beszerző, értékesítő, szolgáltató szövetkezeteken kívül hitelszövetkezeteket, szövetkezeti befektető társulásokat, biztosítási szövetkezeteket, mezőbankrendszert és gazdasági célú egyesületeket kell meghonosítani. Piacszabályozás, adóés támogatási politika A pénzügyi és piaci szabályozás célja az legyen, hogy ne következzen be egy gyors összeomlás az agrárszférában, ugyanakkor a szabályozás és támogatás ne akadályozza a természetes tőkeallokációt, a termelők körének átalakulását, a szabad versenyt és a racionális gazdasági formák kialakulását. Pénzügyi eszközökkel kell segíteni az átrendeződést (pl. adókedvezmények, kedvezményes hitelek). Olyan formákat kell találni, melyek a segítségnyújtás mellett szigorúan korlátozzák a jelenlegi szervezetrendszer konzerválásában érdekelt csoportok érdekérvényesítését. Az előre nehezen felmérhető piaci viszonyokból és a mezőgazdaság természeti erőknek való kiszolgáltatottságából következik, hogy igen nagy az évenkénti termésingadozás és az ebből következő áringadozás. Az államnak a piacszabályozási alap működtetésével szabályoznia kell az ilyen jelenségeket. Túltermelés esetén finanszíroznia kell az árleszorító felesleg kivitelét, fordított esetben a behozatali árak csökkentésével leszorítania a hiányból fakadó, fogyasztót sújtó spekulációs árakat. Támogatni kell a kezdő vállalkozókat olcsó hitelekkel, földvásárlási kedvezményekkel stb. A bankokon keresztül kell mozgósítani a tőkét és a dotációs politikát a kamatfizetésekre kell alapozni. Az adópolitikában általános csökkentésre kell törekedni, elsősorban a kezdő vállalkozóknál. Megteremtődött a lehetőség arra, hogy a mezőgazdaságban élő lakosság újra megtalálja a polgárosodás felé vezető utat. Rajtunk is múlik, hogy milyen gyorsan halad végig rajta. A LEGMAGASABB ELVNÉL MAGASABB - VAN? Az Uj Szó két - zselizi és dunaszerdahelyi - választási fóruma után - közvetlen közelből hallgatva pártjaink és mozgalmaink vezető képviselőinek pro és kontra érveit -, továbbra sem értem, miért nem jött létre az Együttélés-Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom-Magyar Polgári Párt koalíció. Pontosabban: miért nem ez a koalíció jött létre. Bármit is mondanak, bármennyire is nem szeretik egymást - vajon van-e magasabb elv a csehszlovákiai magyarság ügyénél, valamint érdekeinek a leghatékonyabb politikai-parlamenti képviseleténél? Merészelek ilyesmit kérdezni, azért, mert szerintem, és ahogy tapasztalom, a magyar választópolgárok zöme szerint is: az EPM-MKDM-MPP koalíciója láthatta volna el leghatékonyabban az említett feladatot, arról nem is szólva, hogy a választásokon holtbiztos befutó lett volna a Magyar Polgári Párt voksaival. Ugyanis az MPP, a korábbi Független Magyar Kezdeményezés politizálásának első - önkritikát gyakorolva általuk is átértékelt és felülbírált agresszív, tömegekben okkal visszatetszést keltő, a mozgalom számára pedig öngóllal yégződő - szakaszának ellenére sok hívet szerzett magának, mindenekelőtt a fiatalabb nemzedékek körében. S talán megkockáztathatom, azóta tovább nőtt pártolóinak, szimpatizánsainak száma, akik „lent", vidéken egyébként általában egész jól megfértek a másik két mozgalom képviselőivel, vagy ők velük, ahogy tetszik, 'sőt együtt dolgoztak és dolgoznak. Ha igaz, hogy alulró építkező politikai szervezetekről van szó, akkor miért nem megy „fent" az, ami „lent" természetes. Ment, javítsam ki gyorsan múlt időre, hiszen a történteken változtatni már nem lehet. És most itt áll az egyszerű, a pártok, mozgalmak „mélyére" nem látó magyar választópolgár, szeme, előtt a 7, illetve az 5 százalékos küszöbbel, és azt kérdezi, kire szavazzak, ígéreteket egyaránt hall és lát ettől is, attól is bőven' mostanában, és nem vagy alig észlel köztük különbséget. Egyszersmind töpreng, ha a koalícióra szavaz, ós az nem jut be a parlamentekbe, akkor elveszett a voksa, mely ugyanakkor jól jött volna áz MPP-nek. Ugyanez érvényes fordítva. A választópolgár azt sem érti, ha egyáltalán érdekli ilyesmi, hogy - nagyon leegyszerűsítve - a nemzeti, a keresztényi és a liberális vonal miért nem fért meg egy alakulaton belül, sőt jól kiegészíthették volna egymást, egyensúlyt teremtve, mindhárom irányzatot képviselve (melyek mindegyike különben kétségtelenül jelen van honi magyarságunk érzületében és gondolkodásában) a gakorlati politizálás során. Lehet, tévedek, de meggyőződésem, hogy - leszámítva azokat a magyar nemzetiségűeket, akik esetleg majd nem magyar pártokra adják voksukat, vagy el sem mennek választani, ami a legnagyobb baj lenne - honi magyarságunk egyöntetűen szavazott volna az EPM-MKDM-MPP koalícióra, italán egy „végre együtt!" elsóhajtásával is. És akkor most nem fájna a fejünk, nem kellene izgulnunk, eléri-e a koalíció 7, illetve az MPP az 5 százalékot, vagyis hogy lesz-e magyar képviselő, és mennyi, a parlamentben. Csakhát, úgy látszik, a legmagasabb elvnél is vannak magasabb elvek. BODNÁR GYULA Megjelent a Magyar Polgári Párt Szabadság és felelősség című programja. Keresse a gyűléseinken és az MPP helyi csoportjainál! A SZOVJETUNIÓBA ELHURCOLT POLGÁROK KIEGÉSZÍTŐ NÉVSORA (Mivel az eredeti lista nem tartalmazza a nemzetiséget, csak feltételezés alapján tüntethetjük fel a neveket magyarul) 8798/91 Bajusz György, 1910. 3. 27„ Királyhelmec, meghalt (Sztalinov) 8800/91 Bella János, 1922. 1. 19., Tamásfalva (Dombasz) 8444/91 Berényi János, 1915. 4. 6., Kisráska (Kaukázus) 8869/91 Barkó Ján, 1896. 6. 28., Veškovce, meghalt 8870/91 Berger Béla, 1927. 2. 27., Svit (Szevasztopol) 8871/91 Béres Bertalan, 1906. 4. 1., Kassa, meghalt (Dombasz) 8873/91 Bodács Ferenc, 1909. 6. 16., Kechmec, meghalt (Dombasz) 8874/91 Borbély József, 1914. 7. 26., Garamkövesd, meghalt (Konštánt) 8876/91 Bútora Lajos, 1925. 9. 10., Nagyölved (Novgorod) 8877/91 Buza Sándor, 1926. 9. 25., Nagykapos, meghalt (Jenakijev) 8952/91 Balogh Kálmán, 1925. 9. 14., Tardoskedd (Karhov) 8954/91 Bábindeli László, 1915. 3. 22., Kéménd, meghalt (Kirov) 8955/91 Bagó József, 1920. 2. 21., meghalt (Volnec) 8959/91 Baran Jozef, 1917. 5. 4., Ipolyság, meghalt (Karélia) 8960/91 Barta István, 1904. 6. 16., Serke, meghalt (Kujbisev) 8965/91 Barta József, 1914. 2. 19., Köbölkút, meghalt (Sosztka) 8962/91 Béni János, 1913. 7. 30., Királyhelmec, meghalt (Dombasz) 8964/91 Bukuš Ján, 1924. 10. 20., Szomotor, meghalt (Szambor) 8965/91 Burkus Lajos, 1908. 12. 24., Görgő, meghalt (Zaporozsje) 9076/91 Balogh Ferenc, 1908. 11. 30., Tardoskedd, meghalt (Voronyezs) 9077/91 Ballány Gyula, 1922. 4. 4., Dunaszerdahely, meghalt (Krim) 9079/91 Beňo Jozef, 1920. 11.18., Turá 9089/91 Benyovics Lajos, 1908. 2. 22., Ipolynyék, meghalt (Foksani) 9081/91 Botos Károly, Losonc (Tallinn) 9083/91 Bystránsky Ľudovít, 1921. 8. 17., Sáró, meghalt 9146/91 Balázs Béla, 1916. 10. 10., Pelsőc, meghalt (Kosztornoje) 9148/91 Bačo Július, 1900. 2. 15., Somodi, meghalt (Nuzal) 9151/91 Brandenburg József, 1922. 10. 28., Pelsőc (Tula) 9153/91 Berecz István, 1921. 1. 6., Megyercs (Balklava) 9154/91 Beke István, 1922. 6. 6., Bohuňovo (Nyikolajev) 9155/91 Bese András, 1916. 2. 29., Madar, meghalt (Krasznouralszk) (Folytatjuk) OSP DANUBIUS a. š. Helyreigazítás! Tisztélt olvasók! Az OSP DANUBIUS a. s. DUNAJSKÁ STREDA értesíti önöket, hogy a központi hivatal részéről elírás történt, és ezáltal téves azonosítási számot (IČO) közöltünk Önökkel. A vagyonjegyes privatizáció központjában, Prágában a következő azonosítási számon tart nyilván: ICO 00180327 Elnézésüket kérjük. Tisztelettel a részvénytársaság elnöksége ÚP-966