Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-22 / 119. szám, péntek

1992. MÁJUS 22. HARC A NAGYHEGYÉRT (Munkatársunktól) - Mint ismeretes, Királyhelmecen és környékén sok embert nyugtalanít, hogy a helyi Nagyhegyen a hadsereg katonai létesítményt akar épí­teni. A bodrogközi városban tegnap este­leié újabb tiltakozó gyűlést szervezett az Együttélés Politikai Mozgalom. Mint azt néhány perccel lapzáriánk előtt Pusztai Józseftől megtudtuk, a kórház melletti lakótelep parkolójában mintegy 200-an gyűltek össze, hogy szóban és írásban is elítéljék az építési tervet. Pásztor István polgármester közölte a résztvevőkkel, hogy a katonák jelenleg is ott gyakorlatoz­nak, pedig a város önkormányzatától nincs rá engedélyük. Tájékoztatónk sze­rint a tiltakozás résztvevői úgy döntöttek, hogy a gyűlés után átadják újabb tiltakozó levelüket az ott tartózkodó alakulat pa­rancsnokságának. (gazdag) HASONLÓ FOGADTATÁS -ELTÉRŐ HANGSÚLYOK (Folytatás az 1. oldalról) kijelentése szerint a Csehszlovák Sajtóiroda Berlinből származó hír­adása nem tükrözi a határozat tar­talmát, és félremagyarázásokra ad­hat okot. Egyértelműen pozitívnak minősíti a szerződéshez kapcsolódó határo­zatot Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszter. „Történelmünk kö­zös hagyományairól, a jószomszéd­ságról és Európa megosztottsága végérvényes leküzdésének szüksé­gességéről vall" - jelentette ki a Csehszlovák Televízióban. Hang­súlyozta, hogy a német parlament kedvezően fogadta a német kor­mány kötelezettségvállalását, mi­szerint támogatni fogja Csehszlová­kiának az Európai Közösségbe tör­ténő betagozódását. A vagyonjogi kérdésekre utaló szövegrész szerin­te Németországon belüli üzenetet hordoz. „Senki sem feltételezheti, hogy most, ötven év múltán számo­doltatás kezdődhet arról, hogy ki kinek és miért tartozik München kö­vetkezményei és a háború utáni fej­lemények miatt" - tette hozzá Jirí Dienstbier. ÚJDONSÜLT VALASZTÓK FIGYELEM! PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az Együttélés Politikai Mozgalom Köz­ponti Irodája pályázatot hirdet eredeti, magyar nyelvű néhány soros vers, versi­ke, mondóka stb megírására. A pályamű­vekkel szemben szabott alapkövetelmé­nyek: a) legyenek mozgósító jellegűek, tartalmazzák az MKDM-Együtt­élés-MNP koalíciójának két választási számát: a 15-öst és a 20-ast! b) ne sértse a jóizlést és a közerköl­csöt. A pályázaton részt vehetnek mind­azok, akik az 1992-es parlamenti válasz­tásokon élhetnek először választói jo­gukkal. A legjobb minősítést elnyerő pálya­munkák szerzői értékes jutalmat kapnak. A pályázat eredményét 1992. június 10­én ismertetjük. A pályázat kiírója jogosult a nyertes pályamunkák publikálására. Beküldési határidő: 1992. május 27. Cím: Együttélés-Spoluzitie. P. O. BOX 44. Pražská 7, 814 99 Bratislava. VALUTAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1992. május 22-én Eladási árfolyam 1 egységre Penznem k o7onátan DEVIZA VALUTA Angol font 52,82 53,61 Francia frank 5,35 5,43 Német márka 18,01 18,29 Olasz lira (1000) 23,93 24,29 Osztrák schilling 2,57 2,60 Svájci frank 19,60 19,94 USA-dollár 29,02 29,43 ÚJSZÓmm NEMZÁRULTLEAVAGYONÁTVÉTEL HIREK-VELEMENYEK (Folytatás az 1. oldalról) lés ezt követően kapná meg a jelen­tést. Hasonló eljárást alkalmaznak majd a SZISZ vagyonával kapcso­latban is. A beszámolóból egyébként kide­rült, hogy a CSKP-nak az 1989. december 31-én 12,6 milliárd koro­nát kitevő vagyonából az idei év elején még 900 milliónyi volt - 7,1 százaléknyi - az el nem számolt vagyon. A kormány megismerkedett a Bős -Nagymarosi Vízlépcsőrendszer körül ki­alakult helyzettel, Antall Józsefnek Ma­rián Čalfa szövetségi kormányfőhöz 1992. május 19-én intézett levelével. El­rendelte az illetékes miniszterelnök-he­lyettesnek és a külügyminiszternek, hogy a szövetségi és köztársasági reszortokkal együttműködve 1992. június 4-ig terjesz­sze elő azokat az alapanyagokat, ame­lyeknek a felhasználásával a szövetségi kormány elvi döntést hoz a további eljá­rást illetően. A bérköltségek tűi lépéséért kiszabott elvonásokkal és a bérszabályozások to­vábbi módosításával kapcsolatos kérdé­sekkel is foglalkozott a kormány tegnapi ülése. VELEMENYEK, KOMMENTÁROK A VÍZLÉPCSŐRŐL A Szabadságpárt - Nemzeti Egységpárt tegnapi sajtóértekezletén Silvester Minaro­vič, a párt alelnöke kijelentette: „Bős-Nagymaros körül sok volt a szöveg, annál kevesebb a tettrekészség. Ha a munkálatok magyar részről történt leállítása után azonnal belevágtak volna a C. változatba, mára a vízmű már felépült volna és működne." Hozzátette, hogy mindeddig nem készült el a nemzetközi szerződésszegés miati esedékes vádirat, amit már rég be kellett volna nyújtani a nemzetközi bíróságnak. A vízlépcső ügyében egyedüli reális megoldást a Hospodárske noviny című napilap tegnapi kommentárja szerint a Magyarország nélküli befejezés és működésbe hozás jelenti. A szlovákiai Národná obroda azt emeli ki, hogy nem sikerült éket verni Budapestnek Prága és Pozsony közé. Szlovákia végre felismerté - hangsúlyozza a lap -, hogy kivel is van dolga, mit várhat egy olyan szomszédtól, aki különféle ürügyekkel a nemzetközi szerződést papírfoszlánynak tekinti. MAGYAR POLGÁRI PART: VÁLASZTÁSI PROGRAMUNK ERKÖLCSÖS (Munkatársunktól) - A Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján A. Nagy László, az MPP elnöke hangsú­lyozta: erkölcsös, támadások, rágalmazá­sok nélküli választási kapmányt folytatott és folytat az MPP. Mások bírálata, elítélé­se helyett programjukat, törekvéseiket magyarázzák. Megkülönböztetett figyel­met szentelnek a szövetségi állam meg­őrzése, a gazdasági reform következetes folytatása, a kisebbségeknek európai jo­gokat biztosító nemzetiségig program megvalósítása és a demokratikus politikai pártokkal való együttműködés kérdése­inek. Az MPP elnöke a továbbiakban a leg­frissebb közvélemény-kutatási eredmé­nyek tükrében a magyar pártok, mozgal­mak választási esélyeit latolgatta. Ada­tokkal bizonyította, hogy az Együtt­élés-MKDM-MNP népszerűsége enyhén csökken, mig az MPP-re észrevehetően többen adnák szavazataikat. Világi Oszkár, a Szövetségi Gyűlés képviselője a szövetségi ellenőrzési mi­nisztérium jelentését ismertette, amely bi­zonyítja a bösi vízlépcső építkezésére előirányzott pénzeszközökkel való gaz­dálkodás több hiányosságát és követke­zetlenségét. Kérdéses például, miért volt szükség több mint egymillió koronát költe­ni a vízlépcsővel kapcsolatos reklámokra. Az Új Szó kérdésére: hogyan értékeli az MPP a szlovák parlamenti pártok nem­zetiségi politikáját, A. Nagy László így válaszolt: - A szlovák pártok kezdetben nem rendelkeztek átgondolt nemzetiségi programmal. Egyedül a NYEE mozgalom fogadott el 1990-ben olyan programot, amely nagyon közel áll hozzánk. A KDM kezdetben nem tisztázta nemzetiségi po­litikáját, de a tavalyi év végén a nemzeti­ségi kérdést elemző pozsonyi nemzetközi értekezlet után európai szintű nemzetisé­gi programot fogadott el. (mázsár) KÜSZÖBÖN AZ ÉRETTSÉGI (Folytatás az 1. oldalról) - Az érettségik lebonyolítása nagyjából változatlan az előző év­hez képest, noha a minisztérium erre vonatkozólag kiadott módosítá­sokat. A kevés változás leglényege­sebb eleme, hogy a tanuló a koráb­bihoz képest több tantárgyból válo­gathatja ki választott érettségi tan­tárgyát. A kötelező írásbeli és szó­beli tantárgyak továbbra sem változ­tak. Minthogy á középiskolák és gimnáziumok január elsejétől önálló jogi szubjektumokká váltak, az igaz­gató jogkörébe került át nemcsak annak a meghatározása, miből tar­tanak fölvételi vizsgákat, hanem az is, hogyan állíttatja össze a pedagó­gussal és a tantárgybizottsággal együttműködve az érettségi kérdé­seket. Természetesen a kerettan­terv a mérvadó, arányaiban azon­ban változtatni lehet rajta. Hogy egy példát említsek, a magyar irodalom tételeit föl lehet adni irodalomköz­pontú kérdések formájában, de el­képzelhető olyan megoldás is, hogy a tételek inkább társadalom- vagy művelődéstörténeti anyagot ölelnek fel. Szakközépiskoláinkban tudvale­vően 1990-től 3-A óratervből is válo­gathattak pedagógusaink, termé­szetesen az igazgató irányításával, aszerint, milyen irányzatot választott egy-egy osztály. Az igazgató jogkö­rébe tartozott tehát az órarendbe kerülő óraszámokat tízszázalékos terjedelemig megváltoztatni, míg a tanterv tartalmi módosítása ugyancsak elérhette a 30 százalé­kos eltérést, természetesen az érvé­nyes előírásokkal összhangban. Ez különösen a nyelvi, illetve a mate­matikai irányzatú osztályok eseté­ben adott kiváló választási lehetősé­geket. Ami az érettségi biztosokat illeti, őket a tanügyi igazgatóságok jelölik ki: Nyugat-Szlovákiában a pozsonyi 7-es számú, a közép-szlovákiai ke­rületben a besztercebányai 2-es, a kelet-szlovákiai középiskolák és gimnáziumok számára pedig a kas­sai kettes számú tanügyi igazgató­ság. A Duna utcai magyar gimnázi­um a pozsonyi hatos igazgatóság vezetése alá tartozik. Az érettségik háromhetes időtartamából - a tanü­gyi igazgatóságok koordinálása után - szabadon választhattak az iskola­igazgatók, hatáskörükből eredően. Május utolsó és június első hetében valószínűleg lezajlanak iskoláinkban az érettségi vizsgák. (bit) ÚJ SZÓ FÓRUM RIMASZOMBATBAN HELYI PROBLÉMÁK - VÁLASZTÁSI DILEMMÁK (Munkatársunktól) - Tegnap este fél hétkor szinte ,,menetrendszerűen" a Ri­maszombati Járási Hivatal üléstermében - a volt megyeháza dísztermében - kez­dődött meg az Új Szó rimaszombati vá­lasztási vitafóruma, melyen lapunkat Szil­vássy József főszerkesztő és Miklósi Péter főszerkesztő-helyettes képviselte A politikai pártok és mozgalmak képvise­letében megjelentek továbbá Csáky Pál és Bugár Béla MKDM, Popély Gyula MNP, Batta István és Boros Zoltán Együttélés, valamint Tóth Károly és Sólymos József MPP képviselők. Már maga a helyszín is szokatlan volt a közel­ről és távolabbról érkezetteknek, ebben a teremben éveken, sőt évtizedeken ke­resztül nem folyt magyar nyelven vita­fórum. A nógrádi és gömöri magyarok népes tábora előtt a rimaszombati és a losonci járás polgárain kívül a rozsnyói, sőt a Kassa-vidéki járásból is érkeztek részt­vevők. Lapunk főszerkesztője, Szilvássy József nyitotta meg a fórumot, majd a már bevált protokoll szerint a 15-ös, 20-as és 40-es választási szubjektumok képviselő­it kérte fel Miklósi Péter főszerkesztő­helyettes arra, hogy 5-5 percben szólja­nak az általuk képviselt pártok és mozgal­mak választási programjairól, célkitűzé­seiről. Lapzártánk idején a vitafórum még ja­vában tartott, így konklúziókat, messze­menő tapasztalatokat és következtetése­ket nehéz lenne levonni, mindenesetre az első helyen került terítékre a sokak által Gömörben és Nógrádban is megálmodott „nagy magyar koalíció meg nem valósu­lásának okai". Majd a helyi problémák: a munkanélküliség, a foglalkoztatás és nem utolsósorban a választási dilemmák kérdései kerültek terítékre. (polgári) BIZONYTALAN A SZARAJEVÓI MENEKÜLTEK SORSA (Folytatás az 1. oldalról) Továbbra is bizonytalan annak a me­nekültkonvojnak a sorsa, amely két nap­pal ezelőtt indult el Szarajevóból Splitbe és a szerb fegyveresek kezére került. A szerbek csak akkor hajlandóak elen­gedni őket, ha garantálják a szarajevói laktanyák biztonságos evakuálását. A menekültek számáról továbbra is külön­böző adatok keringenek, a jobbára nők és gyerekek számát 3-7 ezerre becsülik. A szarajevói rádió szerint az érdekelt felek között intenzív tárgyalások folynak a horvát és muzulmán menekültek ügyé­nek rendezéséről. A Vöröskereszt képvi­selői mindenekelőtt arra törekszenek, hogy legalább a gyerekek számára ele­gendő tejet biztosítsanak és a legszüksé­gesebb gyógyszereket is. Állítólag szer­dán este egy kisebb csoport asszony és gyerek autóbuszon visszatért Szaraje­vóba. A jugoszláv államelnökség hatályon kivül helyezte a volt Jugoszláviában ta­valy októberben kihirdetett közvetlen ka­tonai fenyegetettség állapotát. Ugyanak­kor hivatalos döntés született a jugoszláv néphadsereg átszervezéséről a Jugo­szláv Szövetségi Köztársaság hadsere­gévé. Az elnökség azzal indokolta dönté­sét, hogy megszűntek azok a körülmé­nyek, amelyek szükségessé tették tavaly október elsején az ostromállapot kihirde­tését. Az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet magasrangú megbízottjai szerdán Helsinkiben úgy döntöttek, vizs­gálóbizottságot küldenek Koszovóba. Tagjai a bécsi konfliktusmegelőző köz­pont szakértői lesznek. Bosznia-Herce­govina ügyében ezúttal semmilyen dön­tés sem született, viszont elhangzott egy olyan javaslat, hogy a fővárost, Szaraje­vót és repülőterét nyilvánítsák biztonsági zónává. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa - a vá­rakozásoknak megfelelően - ajánlotta a közgyűlésnek Bosznia-Hercegovina fel­vételét a világszervezetbe. Arról egyenlő­re nem született döntés, mikor vitatja meg a közgyűlés Bosznia-Hercegovina, illetve a tagságra hétfőn ajánlott Szlovénia és Horvátország felvételi kérelmét. Bécsben tegnap megkezdődött az a nemzetközi konferencia, amely a bosz­nia-hercegovinai menekülthullám okozta problémákkal foglalkozik. Célja, hogy gyors intézkedéseket hozzanak a Szlové­niában és Horvátországban menekülttá­borokban meghúzódok megsegítésére. A régióval kapcsolatos az a hír is, mely szerint a bosznia-hercegovinai szerb ag­resszió elleni tiltakozásként az Egyesült Államok megvonta a jugoszláv légiforgal­mi társaság leszállási jogát az ország valamennyi repülőterén. Margaret Tutt­wiler külügyi szóvivő bejelentette, az USA konzultációkat kezd nyugat-európai szövetségeseivel a Szerbia elleni további lépésekről. • Záráskor kaptuk a gyorshírt: az ENSZ békeerőinek egyik tisztje megállapodást kötött a szerb fegyveresekkel arról, hogy szabadon engedik a túszként fogva tartott több ezer szarajevói menekültet. CSAK A MAGYAR SZÓ TUDOTT GYŐZNI Rendszeresen tájékoztattuk olvasóin­kat jugoszláviai laptársunk, az újvidéki Magyar Szó főszerkesztőválságáról, amely nem volt más, mint a szerkesztő­ség harca a hatalommal. Arról volt szó, hogy a tartományi vezetés mindenáron a saját emberét, egy magyarul is alig tudó, újságírói munkát sosem végzett, de a hatalmat kiszolgáló embert, Maróti Mik­lóst akarta a főszerkesztői székbe ültetni. A szerkesztőségi kollektíva ellenállt, hiá­ba fenyegették a lapszámok elkobzásá­val, a nyomdai munka leállításával, sőt, még a Magyar Szó betiltásával is. Szer­dán lezárult a december 3-a óta, tehát egy fél esztendeje húzódó válság. Ismét választott a kollektíva, s az öt jelölt közül a legtöbb szavazatot a lap 42 éves mun­katársa, Bálint Sándor kapta. A vajdasá­gi vezetés már be is iktatta az új főszer­kesztőt tisztségébe. Meg kell jegyezni, Maróti úr is jelöltette magát, de egyetlen szavazatot sem kapott. Telefonon megkérdeztem Sinkovits Pétert, a művelődési rovat vezetőjét: mi­nek tudható be, hogy a hatalom végül is meghátrált? A válasz: talán annak, hogy a szerkesztőségi kollektíva egységes volt, kitartott. Érdemes megemlíteni: az egyik szerb napilap azt írta, hogy a helyi hata­lom ellen eddig csak a Magyar Szó szer­kesztősége tudott győzni. Persze, elég nagy nemzetközi bonyodalom is szárma­zott volna abból, ha a lapot megszüntetik vagy bármi módon lehetetlenné teszik a szerkesztőség munkáját. (-nák) SEGÍTSÜNK EGYMÁSON RIASZTÓ A VÉRHIÁNY Közönyösek lettünk... Közőnyöseb­bek, mint a múltban, amikor a szocialista munkabrigádok piros pontokat kaptak a véradásért. Közönyösek lettünk... Pedig egyre többen bíznak abban, hogy ebben a roha­nó világban is lesznek olyanok, akik gon­dolnak megsegítésükre. Szlovákia fővá­rosában olyan vészes méreteket öltött a vérhiány, hogy a vérállomások dolgozói leihívások sorával próbálják könyörületre bírni a lakosságot. A helyzet annyira Sú­lyos, hogy vérhiány miatt a kórházakban műtéteket napolnak el. Mi a helyzet Szlovákia más városai­ban, járásaiban? - kérdeztük a dunaszer­dahelyi, a komáromi, a lévai és az ér­sekújvári vértranszfúziós állomások dol­gozóit. Dr. Fehér László. Dunaszerdahely: - A múlthoz viszonyítva, sajnos, járá­sunkban is csökkent a véradók száma. Kedden huszonhatan, szerdán tizenné­gyen adlak csak vért. Úgy érezzük, egyre több véradó nem kockáztatja az egyna­pos munkából való kimaradást. Állítólag a vállalatok, magáncégek vezetői nem igazolják hiányzásukat... Szerencsére ez idáig a kórház vérigényeit ki tudtuk elégí­teni. de egyre gyakrabban más állomások segítettek ki bennünket. Bevalljuk, félünk a nyártól, amikor megcsappan az amúgy is lanyha véradási kedv. Agáta Kováčová. Léva: - A helyzet nem rózsás. Mig a múltban hetente 100-120 véradást bonyolítottunk le, manapság jó ha 30-^t0-et. A kórházban az orvosok szünet nélkül mütenek, de előfordult, hogy a szükséges vérmennyiséget csak rendkívüli véradással biztosítottuk. Komáromban a vértranszfúziós állomás dolgozóit nem találtuk. Mint minden hét csütörtökén, kiutaztak véradóik után. A múlt héten Szentpéteren ötvenen adtak vért, s várható, hogy Megyercsen is lega­lább ennyien lesznek. Dr. Varga Sándor, Érsekújvár: - Tegnap negyvennégyen jöttek vért adni, s boldo­gok vagyunk; hogy még a víz felett tartjuk magunkat. Fájó, hogy egyre kevesebben tudatosítják, egyszer nekik is szükségük lehet a vérre. Tény, a fejlett országokban másképp szervezik a véradást. A véradó­kat munkaidő után keresik fel, nem kötik őket szigorú előírások, hiszen a vért plasztikzsákokba veszik le. És ki kell mondanunk azt is. hogy Nyugaton min­denki számára természetes á térítésmen­tes véradás. Mert. a vérnek nincs ára. Életmentés esetén megfizethetetlen. Tegnap a pozsonyi Prior áruház előtt az osztrák Vöröskereszt kölcsön-autóbu­szában adhattak vért a város lakói, de a városba látogató idegenek is. A meghirdetett időpont előtt kis csopor­lokoa verődve álltak a véradók az osztrák autóbusz előtt. Gondjaikról beszélgettek, meg arról, manapság sem becsülik meg azokat, akik így adnak tanúbizonyságot segíteni akarásukról. Mire - félórányi ké­séssel ugyan - fél kettőkor kinyílt az autóbusz ajtaja s az első hat véradó kényelmesen elhelyezkedett az ágyakon, valamennyien megfeledkeztek a külvi­lágról. - Délelőtt- az egyetemisták Malomvöl­gyi kollégiuma előtt parkoltunk s az ered­mény 45 véradó. Bízunk abban, hogy nemcsak most az egyszer voltak hajlan­dók vért adni. Hisszük, hogy a délután folyamán legalább ennýien adnak még vért - összegezte a látottakat Ján Bilo hajóskapitány, a véradók pozsonyi klubjá­nak elnöke, majd csendesen hozzáfűzte: - Mert nagyon sokan várnak a legdrá­gábbra, az életet mentő vérre (péterfi)

Next

/
Thumbnails
Contents