Új Szó, 1992. május (45. évfolyam, 103-126. szám)

1992-05-05 / 105. szám, kedd

Kedd, 1992. május 5. Ára 2,80 korona XLV. évfolyam, 105. szám FOLYTATÓDOTT A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS 24. ÜLÉSE VITA A KORMÁNYPROGRAM TELJESÍTÉSÉRŐL (Munkatársunktól) - A Szlovák Nemzeti Tanács csütörtökön váratlanul félbeszakadt ülése tegnap Milan Rastislav Štefánik halálának 73. évfordu­lójáról való megemlékezéssel folytatódott. Az ülésnek ezen a részén részt vettek még a Demokratikus Baloldal Pártja képviselői is, akik a múlt hét csütörtökén „kivonulásukkal" megakadályozták az ülés folytatását, mert Vladimír Sládek (PDU) képviselő álszenteknek titulálta őket. AMIT SZABAD JUPITERNEK... Sok év és intézmény eredménytelen próbálkozása után a nyitrai földhivatalra vár a feladat, hogy pontot tegyen ,„ a koloni rejtélyes földháború után. Lévén az ügy elemzés alatt, a földhivatalban a tájékoztatást megtagadták. (6. oldal) • A HÁRMAK PRÁGAI CSÚCSÁN KÖZÖS NYILATKOZAT ELFOGADÁSÁT TERVEZIK (Munkatársunktól) - Václav Ha­vel köztársasági elnököt nagyon nyugtalanítja a bosznia-hercegovi­naľ feszültség fokozódása, a had­műveletek kiszélesedése, mert ez megnehezíti az Európai Közössé­gek és az EBÉÉ erőfeszítéseit a pol­gárháború okozta helyzet békés és igazságos rendezésére. Václav Ha­velt különösen felháborította Alija Izetbegoviónak, Bosznia-Hercegovi­na törvényesen megválasztott elnö­kének foglyul ejtése a szövetségi hadsereg által. A CSSZSZK elnöke elítéli a szövetségi hadseregnek a két ország közti kapcsolatok bevett nor­máit durván megsértő lépéseit - kö­zölte tegnap újságírókkal Michael Žantovský elnöki szóvivő. A sajtóértekezleten bejelentették, hogy szerdán Lech Walesa, Antall József és Václav Havel részvételé­vel sor kerül Prágában a visegrádi (Folytatás a 2. oldalon) Milan Rastislav Štefánik érdemei­nek kellő méltatása után a DBP képviselői ismét kivonultak az ülésr teremből. A szlovák parlament így az ülés további részében a határo­zatképesség határán lebegett. A fo­lyosókon kószáló képviselőket min­den egyes.szavazás előtt fél kellett szólítani, hogy az ülésteremben való megjelenésükkel biztosítsák a testü­let határozatképességét. Roman Hofbauer (DSZM) ezt a képviselők, főként a DBP képviselőinek részéről feltehetőleg nem tartolta meglepő­nek, ám élesen kifogásolta, hogy a szlovák kormány nem jelent meg teljes létszámban, s ezért az ülés felfüggesztését javasolta; A parla­ment ülése ennek ellenére folytató­dott, miután František Mikloško, az SZNT elnöke ígéretet tett arra, hogy a kormánytagokat „beidézi". Az SZNT elnökének köszönhetően (is) a szlovák parlament alig másfél óra alatt elfogadta az öröklési, ajándé­kozási, ingatlanátruházási és ingat­lanátszállási adóról szóló törvényt, valamint az útadóra vonatkozó tör­vényt. Az adójogi törvények elfogadása után került napirendre az SZK kor­mánya programnyilatkozatának tel­jesítéséről szóló jelentés. A kor­mányfő rövid bevezető után a ma­napság már csak parlamenti kisebb­séggel rendelkező kormánykoalíció ellen a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői egyesített támadást indítottak, amely ugyancsak bővel­kedett demagóg érvekben, jelsza­vakban. Ivan Lupták (DSZM) a gazdasági reformot pédául unitáriusnak, azaz Szlovákia szuverenitását sértőnek nyilvánította, amely ráadásul csak Szlovákia lakosságát terheli. Marián Andel (SZNP) képviselő katasztro­fálisnak minősítette a kormány kété­vi tevékenysége utáni Szlovákia helyzetét, mert hétköznapjaink ré­szévé válik, hogy kirabolnak és meggyilkolnak minket, mert 123 szlovákiai községben nincs szlovák tanítási nyelvű iskola, mert az állam­alkotó szlovák nemzet tagjainak-el kell tűrniük, hogy a helyi képviselő­testületek nem hajlandók szlovákul (Folytatás a 2. oldalon) NEM HOZOTT SZÉGYENT MITTERRAND FEJÉRE Az EBERD viszont eltekint az adott állam hitelképességének felülvizsgálatától, hiszen éppen azért született meg a bank, hogy Kelet-Közép-Európában befektessen. (7. oldal) PÁRTVEZETŐK VÁCLAV HAVELNÁL Václav Havel köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt képviselőit, élén Alexander Dub­čekkal, a párt elnökével. A beszélgetés főleg az államjogi elrendezésről, illetve a választások utáni időszakról folyt. Havel és Dub­ček nézetei - már ami az államjogi elrendezést illeti - nagyon hason­lóak. A Szlovákiai Szociáldemokrata Párt képviselői arról is tájékoztatták a köztársasági elnököt, hogy pártjuk a választások után a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal, vala­mint a Demokratikus Baloldal Pártjá­val kíván majd együttműködni. Csehországban elsősorban a cseh­szlovák szociáldemokraták és a Pol­gári Kezdeményezés jön számí­tásba. Alexander Dubček találkozott az (Folytatás a 2. oldalon) KURIL-SZIGETEK NINCS ELŐREHALADÁS Vatanabe Micsio japán külügy­miniszter, aki vasárnap óta tartózko­dik Oroszországban tegnap ismét tárgyalt orosz partnerével, Andrej Kozirevvel. Mindenekelőtt a nuk­leáris biztonsággal összefüggő kér­déseket tekintették át. A japán diplo­mácia vezetője az iránt érdeklődött, hogy milyen a viszony a négy szov­jet utódállam között, amelyek terüle­tén atomfegyverek vannak. Kozirev tájékoztatott róla: Oroszország ra­gaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna, Be­lorusszia és Kazahsztán legkésőbb 1999-ig semmisítse meg a területén levő atomfegyvereket. A miniszterek foglalkoztak Borisz Jelcin orosz elnök őszre tervezett tokiói látogatásával is. Kozirev szóvivője tegnap meg­erősítette, hogy a négy Kuril-sziget problémájáról szóló vasárnapi tár­gyalásokon nem történt semmilyen „alapvető előrehaladás". KÉNYSZERSZABADSÁGON Tegnaptól május 30-áig lezárták a Losonc-Nagykürtös közötti vasút­vonalat. Ezt a lépést (egyelőre) nem az említett szakasz gazdaságtalan­sága okozta, hanem a magyaror­szági Ráros mellett kezdődő pálya­felújítási munkák, amelyekre egy ko­rábbi földcsuszamlás miatt került sor. (A losonc-nagykürtösi vasútvo­nal áthalad az említett magyar sza­kaszon.) Az egyhónapos vasúti kényszer­pihenő leginkább a nagykürtösi Doli­na Bányát sújtja, amely a kitermelt szenet éppen az említett útvonalon szállítja. A bányászok e héten a ki­fejtett szén egy részét az állomáson veszteglő vagonokba rakják, a kö­vetkező héten a közeli lerakatokba szállítják, majd kétheti kényszersza­badságra mennek. ČALFA A KÖZÖS ÁLLAM HÍVE A KORMÁNYFŐ DÉL-AFRIKÁBAN ÉLŐ CSEHEKKEL ÉS SZLOVÁKOKKAL TALÁLKOZOTT A Dél-afrikai Köztársaságban tar­tózkodó csehszlovák kormánykül­döttség, amelyet Marián Čalfa szö­vetségi miniszterelnök vezet, tegnap ellátogatott egy gyémántbányába, majd pedig a johannesburgi keres­kedelmi tőzsdét tekintette meg. Itt a küldöttség tagjait a tőzsde elnöke tájékoztatta. Delegációnk a délutáni órákban a vállalkozói és kereskedel­mi körök képviselőivel találkozott. A Dél-Afrikában élő cseh és szlo­vák közösség tagjaival megtartott találkozón Marián Calfa kérdésekre válaszolva kijelentette: tart attól, hogy Szlovákiában a parlamenti vá­lasztásokon olyan erők győzhetnek, amelyek a szlovák szuverenitás ki­hirdetésének a hívei. Csehszlovákia esetleges felbomlásával kapcsolat­ban a kormányfő azt mondotta, most még semmit sem lehet megjósolni. Bárhogyan is végződnének a vá­lasztások - mondotta -, nyilvánvaló, hogy Csehszlovákia mostani formá­jában nem létezhet tovább. A közös állam megőrzésének 50 százalékos esélyt adott, hangsúlyozva, hogy ő személyesen az egység híve. A kí­séretében levő Jan Vrba cseh ipari miniszter ehhez hozzátette: Cseh­szlovákia kettészakadása gazdasá­gi szempontból mindkét köztársa­ságra nézve katasztrofális következ­ményekkel járna. Jana Kotová szlo­vák kereskedelmi miniszter úgy vél­te, a parlamenti választások Szlová­kiában bizonyos mértékben népsza­vazást is jelentenek majd Csehszlo­vákia megőrzésének kérdésében. VAGYONJOGI KÉRDÉS? MILOSLAVAZEMKOVÁ A MAGYAR KÖNYVESBOLTRÓL (Munkatársunktól) - Komoly elfoglaltsága mellett a Pozsony óvárosi polgármesterasszony tegnap talált időt arra, hogy az Új Szó munkatár­sát fogadja, „ön ugye nemzetiségi kérdésnek akarja beállítani az egészet" - fogadott hűvös mosollyal, majd miután elmondtam, hogy csak a tények és a döntések érdekelnek, örömmel kínált helyet az irodájában. - Szerkesztő úr, a Slovenská kni­ha állami vállalat könyvesboltjainak nagy részét privatizálják. De bele­szól a kárpótlási törvény is. A lakás­célokat nem szolgáló helyiségek kö­zül több épület - így a Mihály utcai magyar könyvesbolt is - kikerült a privatizációból. Az épület jelenleg a város tulajdona, üzemeltetését az óvárosi városi hivatal biztosítja. Nem magam döntök efféle ügyekben, az általam felállított bizottság többször tárgyalva az ügyet, úgy döntött, hogy a Nem kommersz kultúra szö­vetségének ajánlja a könyvesbolt je­lenlegi helyiségeit. Ezt figyelembe VISEGRÁDI HÁRMAK vettem annak ellenére, hogy Dobos László, a könyvesbolt iránt érdeklő­dő Madách Kiadó igazgatója és más parlamenti képviselők is haragsza­nak rám. Döntésemet nem a nemze­tiségi kérdés motiválta. • Ne ködösítsünk: a magyar könyvesbolt kiváló, forgalmas he­lyen van. Ha onnét el kell költöznie, bizonyára rosszabb helyre kerül. Nincs ebben az egészben üzleti szándék? - Egy tulajdonos jogi módszerek­kel nem kényszeríthető semmiféle bérbeadásra. A bizottságot azért ál­(Folytatás a 2. oldalon) M ég nem volt a visegrádi hármaknak olyan csúcsértekezletük, amelynek kapcsán ne kérdőjelezték volna meg Csehszlovákia, Lengyel­ország és Magyarország együttműködésének ha­tékonyságát. Ami azt illeti, tényleg mehetnének jobban is a dolgok, például a varsói napilapok a holnapi csúcs kapcsán arra mutatnak rá, hogy a hármak kölcsönös kereskedelme sem éri el ködésének célszerűségét. A hivatalos szlovák kormánypolitika is csak a hármakon belüli szlo­vák szuverenitás hangoztatásáig ment el, mond­ván, „három állam, de négy nemzet együttműkö­déséről van szó. Amit Varsó és Budapest is hajlandó akceptálni, hiszen nem lenne ésszerű, ha nem ezt tenné. E szempontból jelzésértékűnek lehet tekinteni, hogy a közelmúltban Budapesten EGYÜTT VAGY EGYMÁS ELLENEBEN? a kívánatos szintet. Aki az utóbbi hetekben jól odafigyelt vezető politikusainak nyilatkozataira, tapasztalhatta, hogy nem ítélik meg egyformán a lehetőségeket. Nálunk a vélemények két nagy csoportra oszthatóak. Az egyik álláspont szerint a hármaknak minél szorosabban együttműködve, úgymond, kéz a kézben kell Európába menetel­niük, a másik, a pesszimistább csoport úgy véli, hogy a hármak az elkövetkező néhány évben , inkább konkurálni, rivalizálni fognak egymással. Talán mondani sem kell, hogy az első álláspon­tot tartom elfogadhatóbbnak. Itteni magyarként is, meg közép-európaiként is. Anélkül, hogy a vi­segrádi hármakból szűken vett nemzetiségi kér­dést csinálnánk, nem kell magyarázni, miért létér­deke a szlovákiai magyarságnak az, hogy „hár­makpárti" legyen, különösen akkor, amikor Ma­gyarország és Szlovákia viszonya igen távol áll attól, amit felhőtlennek szoktak nevezni. Szlovákiában még az úgynevezett nemzeti ala­pon szerveződött pártok sem kérdőjelezik meg hivatalos nyilatkozataikban a hármak együttmű­járt Pavol Demeš, a szlovák külügyi tárca vezető­je. Ez a látogatás kézzelfogható eredményeket, megállapodásokat nem igen hozott, mégis volt politikai súlya. Az a tény, hogy a magyar kor­mány meghívta a szlovák külügyminisztert (és nem kormányfőt vagy valamilyen más pártve­zért) közvetlenül a csehszlovákiai választások előtt, egyben azt is jelzi, hogy Budapest kész önálló külpolitikai szubjektumként kezelni a po­zsonyi kormányt. Közép Leurópaiként pedig azt kell hangsúlyoz­ni, lehet, hogy mi nem érezzük, de a Nyugat megítélése szerint a zűrzavaros Kelet-Európában a visegrádi hármak még a stabilitás szigetének tűnnek. Ez olyan előny, amit ném szabad feladni, hiszen ilyen szempontból veszi egy kalap alá a három országot a NATO, a Közös Piac és több más nemzetközi szervezet. A mi szerencsénk, hogy a nyugati fővárosokból nézve a hármakat megosztó konfliktusok nem tűnnek olyan kezel­hetetlennek vagy tragikusnak, mint Prágában, Budapesten vagy éppen Pozsonyban. Persze, most időszerű eképp is feltenni a kér­dést: jó-e, nem megy-e a rnunka hatékonyságának rovására az, hogy a csehszlovák választási kam­pány kellős közepén tartják a prágai csúcsot? Egyébként, ez az egyik szempont, amiért megfi­gyelők nem várnak sok konkrét eredményt Vác­lav Havel, Lech Walesa és Antall József holnapi tárgyalásaitól. Például komoly eredmény lehetett volna a csehszlovák-magyar jószomszédi és bará­ti együttműködési szerződés aláírása. Ez feltehe­tően nem történik meg, bár a prágai szövetségi kormány jóváhagyta a szövegét. Egyes budapesti források azt állítják, hogy ez ügyben a prágai vezetés a pozsonyi kormány nyomásának enge­dett, a csehszlovák-magyar alapszerződést Bős függvényeként kezeli. Megbízhatónak tekinthető forrásból származó információim szerint a szlovák kormány azzal érvel, mindaddig new szabad aláírni ezt az okmányt, amíg fennáll az a lehető­ség, hogy a magyar kormány egyoldalúan fel­mondja a vízlépcsőről szóló 1978-as szerződést, mondván: egy ilyen budapesti lépés nem az új alapszerződésben deklarált jószomszédságot és barátságot tanúsítaná. Pozsony tehát a neki meg­felelő garanciákat szeretné megkapni, s minimum akkor véli lehetségesnek az aláírást, ha már létrehozták a Bőssel foglalkozó háromoldalú - csehszlovák, magyar és független EK-szakér­tőkből álló - bizottságot. T ovább lehetne sorolni a visegrádi hármak közötti nyitott kérdéseket, így pl. a há­romoldalú szabadkereskedelmi szerződés ügyét is. De fölösleges lenne, hiszen csehszlovák részről komoly, érdemi válaszokat már csak az új kormá­nyok, esetleg új parlamentek fognak adni. MALINÁK ISTVÁN HOLNAP! SZÁMUNKBAN • A magyar pártok és mozgalmak jelölőlistái • ..Szeretem a merész dolgokat!" V ÍV8P Hlinkával, a csehszlovák jégkö­:•%••' :'íor t|3-yáíögaioft v.azető ;edző­• Nő a FORMA­i ben ..':StóÓ H /v liť>r ;rti-a -.10 ?><AP . Illllmatirör'

Next

/
Thumbnails
Contents